Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-14 / 225. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. augusztus 14. szerda 30 fillér X. évfolyam, 225. szám, A kommunisták felelőssége Az elmúlt évek során — a párt, a nép országépítő igyekezetének nyo­mán — országos jelentőségű sikerek, óriási eredmények hosszú sorát értük el hazánk szocialista építésében, nép­gazdaságunk fejlesztésében, a lakos­ság életszínvonalának emelésében. Az országépítő munkánkban elért sikerek sorozata az elmúlt héten újabb, jelen­tős láncszemmel szaporodott: a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás fej­lesztésében elértük, illetve túlhaladtuk az 50 százalékot. Az ország mezőgaz­dasági földterületének több mint a fele a szocialista szektorhoz tartozik. A szövetkezeti mozgalom Hatalmas erővé fejlődött, eredményei napról napra több és több földművest győz­nek meg arról, hogy ez az út a falvak fejlődésének az útja, a földművesek életszínvonala emelésének, munkájuk megkönnyítésének útja, a mezőgazda­sági termelés fokozásának az útja, ez az út a haladás útja, amely falvaink soha nem látott fejlődéséhez vezet. 9132 földművesszövetkezet működik ma már hazánkban, a falvak több mint 64 százalékában fogtak össze a föld­művesek közös munkára, 3 millió 710 ezer 616 hektárnyi mezőgazdasági földterület tartozik a szocialista szek­torhoz. Az országos pártkonferencia határo­zatának teljesítésében — amely fel­adatul tűzte ki, hogy a mezőgazda­ságban a második ötéves terv során a szocialista szektor döntő túlsúlyát érjük el — jelentős lépést tettünk előre. Az út felét magunk mögött tud­juk, sőt megtettük már az út második felének első lépéseit is. Mondanunk sem kell azonban, hogy az út másik felét az ediginél sokkal gyorsabban akarjuk és gyorsabban is kell meg­tennünk. Ezt kívánja meg az országos pártkonferencia határozatának valóra váltása, mert enélkül nem teljesíthet­nénk a mezőgazdasági termelés növe­lésének a második ötéves terv során megvalósítandó célkitűzéseit, ez nép­gazdaságunk és az egész társadalom érdeke, de ugyanakkor minden föld­műves érdeke is, a ma még egyénileg gazdálkodókat is beleszámítva. Hiszen a földművesszövetkezetek alakításánál pártunk nemcsak a mezőgazdasági termelés növelését és intenzívebbé té­telét tartja szem előtt, hanem egy­úttal a földművesek életszínvonalának állandó emelését is. Pártunk azt akar­ja, hogy a falvak földműveslakossága ma jobban éljen, mint tegnp.p, holnap pedig a mánál is jobban. Ez pedig csakis egyetlen módon lehetséges, a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel ott, ahol még nem működnek szövetkezetek, a szövetke­zetek bővítésével és gazdálkodásuk állandó javításával a meglevő szövet­kezeteknél. A szövetkezeti mozgalomban elért eddigi sikerek teljes mértékben iga­zolják, hogy az országos pártkonfe­rencia útmutatása reális és teljesít­hető, és megvan minden feltétele an­nak, hogy még az idén és a jövő év során elérjük a szocialista gazdálkodás döntő fölényét, megvan minden politi­kai és gazdasági feltétele annak, hogy országunk valamennyi falujában jól működő szövetkezetek legyenek. Az év elejétől az új szövetkezetek alakítá­sának és további szövetkezeti tagok megnyerésének meggyorsult üteme, különösen pedig a múlt hónap folya­mán elért szép eredmény, amikor 400 új EFSZ alakult 18 ezer taggal, a meg­levő szövetkezetekbe pedig 10 ezer új tag lépett 46 ezer hektár földdel, mindennél jobban igazolják állításunk helyességét. Azonban, mint ahogy az eddigi sikerek sem születtek maguktól, hanem szívós, kitartó munka gyümöl­cseként, ugyanúgy a továbbiakban is, amikor az eddigi ütemet fokozni akar­juk, ezt csak úgy érhetjük el, ha fo­kozzuk a párt politikai és szervező­munkájának hatásosságát is. Ennek megvalósítása elsősorban a pártszer­vezetek, a kommunisták feladata. Mit bizonyít a földművesszövetkeze­teknek az utóbbi időben elért gyorsabb ütemű fejlődése? Mindenekelőtt azt, hogy egyre jobban növekszik a kis­és középparasztoknak a párt által mu­tatott út, a szövetkezeti gazdálkodás iránti bizalma. Ebben mindenekelőtt nagy része van a már régebben meg­alakult szövetkezeteknek is, amelyek jó gazdálkodásukkal vonzó például szolgálnak az egyénileg gazdálkodók előtt. A szövetkezeti mozgalom to­vábbi fejlesztése során óriási jelentő­sége van ennek a ténynek. Hiszen egyre több szövetkezet működik, kö­vetkezésképpen egyre szaporodnak a vonzó példák is. Azonban ez semmi esetre sem jelentheti azt, hogy a párt­szervezetek munkája a legcsekélyebb mértékben is gyöngülhet az új szö­vetkezetek megalakítása, illetve a ré­giek bővítése tekintetében. Hiszen az eddigi tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy a szövetkezeti gazdálkodás fej­lesztése sokoldalú, hatásos politikai és szervezőmunkát és gazdasági intézke­déseket kíván meg. A tapasztalatok igazolják, hogy a szövetkezetek meg­alakítása és fejlesztése mozgató ere­jének a pártszervezeteknek, a kommu­nistáknak kell lenniök. A kommunis­ták egységes nézete, fellépése elsőren­dű feltétele annak, hogy tovább fo­kozzuk a fejlődés ütemét. A legfőbb feladat az, hogy tovább fokozzuk a tömegpolitikai munka színvonalát a földművesek között, a pártszervezet minden tagját aktívan bekapcsoljuk a munkába, hogy egységesen törekedje­nek a földművesek, elsősorban a kö­zépparasztok megnyerésére. A döntő feladat tehát a falusi párt­szervezetekre hárul. Elsősorban a fa­luban élő kommunisták munkáján mú­lik a szövetkezet megalakításáért ki­fejtett meggyőzőmunka sikere, ők tud­ják a legkonkrétabb segítséget nyúj­tani a megalakult szövetkezetnek, mindenekelőtt rajtuk múlik a szövet­kezet bővítése, megszilárdítása, a fa­lu összes kis- és középparasztjainak megnyerése a szövetkezet számára. Azonban az a feladat, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodást a lehető leg­gyorsabban döntő túlsúlyra juttassuk, megköveteli, hogy a falusi pártszerve­zeteket, a falvakon élő kommunistákat a járási és kerületi pártbizottságok ha­tásosan segítsék és következetesen irányítsák munkájukat. Megköveteli, hogy ebbe a munkába a Nemzeti Front összes szervezetei és szervei teljes mértékben bekapcsolódjanak. t A falusi pártszervezeteknek a nem­zeti bizottságok mellett a legnagyobb segítséget az üzemi pártszervezetek nyújthatják. Ez a legfőbb küldetése a védnökségi szövetségeknek, ezzel já­rulhatnak hozzá legnagyobb mérték­ben az üzemek dolgozói a munkás­paraszt szövetség állandó szilárdítá­sához. Öriási erőt jelent a szövetke­zeti mozgalom fejlesztésében az a tény, hogy a falvakon az üzemi mun­kások, köztük a kommunisták ezrei élnek. Az üzemi pártszervezetek fon­tos feladata, hogy a falvakon élő mun­kásokat megnyerjék a szövetkezetek fejlesztéséért kifejtett aktív tevékeny­ségre. Az esetek egy részében olyan munkásokról van szó, akik falujukban földterülettel rendelkeznek. Az üzemi pártszervezetek nyerjék meg ezeket a dolgozókat arra, hogy családjuk a földdel együtt lépjen be a szövetke­zetbe, és ők maguk is váljanak az EFSZ támaszává szervezési tapaszta­lataik átadásával. Az üzemi pártszer­vezetek feladata, hogy a munkásosz­tály nagy politikai erejét, szervező­képességét teljes mértékben felhasz­nálják a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében. A szövetkezeti gazdálkodás fejlesz­tésénél a pártszervezeteknek sohasem szabad megfeledkezniök arról, hogy az új szövetkezet megalakítása csak a kezdet és hogy a szövetkezetet to­vábbra is sokoldalú politikai és szak­mai segítségben kell részesíteniök. Ez feltétlenül szükséges annak elérésére, hogy a szövetkezetek megalakulásuk kezdetétől jól gazdálkodjanak, megszi­lárduljon anyagi helyzetük, a szövet­kezeti tagok szilárd kollektívába tö­mörüljenek és magukhoz vonzzák a falu összes kis- és középparasztjait. Ugyanúgy hatékony támogatásban kell részesíteni azokat a régebbi szövet­kezeteket is, amelyek valamilyen okból kifolyólag nem tudnak lépést tartani a fejlődésben a többiekkel, apróléko­san elemezni kell gazdálkodásuk hely­zetét, feltárni a hibák gyökereit és eltávolítani ezeket a fejlődés útjából, hogy az összes szövetkezet életképes, erős legyen, vonzó példaképe a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodásnak. Köztársaságunkban elsőnek a nagymegyeri járás teljesítette a gabonabegyűjtés feladatait Tegnap érkezett jelentéseink között a nanymegyeri járás arról számol be, hogy hétfőn az esti órákban 100.9 százalékra teljesítette a gabonabe­gyűjtés feladatait. Ebben a sikerben naay részük van a járás szövetkeze­teinek és az állami gazdaságoknak, leginkább a tanyi szövetkezetnek, amely a begyűjtés 221 százalékos teljesítésével vonja magára a figyel­met. A további EFSZ-ek közül a nagymegyeri 151 százalékban, a ne­mesócsai 145 százalékban tett eleget I kötelességének. AZ ELHAMARKODOTT ..SZAKVÉLEMÉNY" Igaz, hogy a járás területén több ízben is pusztított a vihar, egyes helyeken jégeső tett kárt a termésben. Ez kapóra jött azok­nak. akik minden esz­tendőben igyekeztek maqukat kivonni a kö­telesség teljesítése alól. Elhíresztelték, hogy a vetést az időjárás tönk­retette, ezért a be­adást csak részben, vagy egyáltalán nem lehet teljesíteni. Az ilyen „vélemény" hatott az egyes be­gyűjtési dolgozókra és a nemzeti bizottsági tagokra is. Pedig az az igazság, hogy a járás­ban az elemi csapások ellenére is 22—24 q a gabona átlagos hektár­hozama. S így mód van rá, hogy a járás telje­sítse a begyűjtési ter­vet. Hogy ez valóban így van, mutatja a helyzet kedvezőbb ala­kulása az utóbbi na­pokban. MEGOLDOTTÁK A FONTOS KÉRDÉSEKET Nem lehet mondani, hogy a több mint két hétig tartó kedvező időjárást kihasználatla­nul hagyták a járás szövetkezetesei és dol­gozó parasztjai, de már sokkal tovább tartaná­nak, ha jobban meg­szervezték volna a be­hordást és a cséplést. A cséDlést már befe­jezhették volna, ezzel szemben mintegy 65 százaléknál tartanak csupán. A begyűjtés még ennél is lényege­sen hátrább van. mert e hó 13-ig a terv ne­gyedét sem teljesítet­ték. Igaz, hogy a begyűj­tési szervek maguk is fékezték a beadás me­netét, azzal, hogy a 18 százalékon felüli ned­vességet tartalmazó gabonát hosszabb ideig nem vették át. Most azonban megoldották ezt a kérdést. Á nyitrai építkezési vállalattól kapott a üárás a többi szárítógép mellé egy nagy teljesítményű szárítógépet, — Ez le­hetővé tette a nedve­sebb gabona átvételét is. MERÉSZ, DE TELJESÍTHETŐ ELHATÁROZÁS A napokban a járási operatív bizottság fog­lalkozott a cséplés és a begyűjtés helyzetével s alapos taglalás után megállapította, a járás­ban megvan a lehető­ség arra, hogy a be­gyűjtést augusztus 20­ig teljesítsék. E cél ér­dekében a bizottság egész sereg intézkedést tett. Községenként és szövetkezetenként min­dennapra szétírták, mennyi gabonát kell begyűjteni. Hogy ez az intézkedés élő formát öltsön, a helyi nemzeti bizottságok tagjai sor­ra látogatják azokat a választóikat, akik még nem teljesítették a be­adást és élőszóval megmagyarázzák nekik, mit jelent a hazafias kötelesség teljesítése. Az operatív bizottság és a helyi nemzeti bi­zottság naponta ellen­őrzik, hogy mindenütt teljesítették-e a napi feladatot s szükség esetén megteszik a kellő intézkedéseket a begyűjtést fékező hi­bák megszüntetésére. A cséplés meggyorsítá­sa érdekében munkába állítják az összes kom­bájnokat, amelyek — ahol nincs behordva — egyenesen a keresz­tekből csépelik ki a gabonát. Még éjszaka sem szünetel a cséplés, hisz a kombájnok jó lámpákkal vannak fel­szerelve, úgyhogy az éjszaka nem képez semmilyen akadályt. (ma) A nyitrai kerületben ugyancsak a tegnapi napig az előirányozott gabo­namennyiség 29.11 százalékát gyűj­tötték be a kerület terményraktárai­ba. Ez a mennyiséf a bratislavai ke­rületben már 37.6 százalékot mutat, ahol a Nové Mesto-i járás halad az élen, ahol a naoi gabonabegyűjtés eredményei 10 százalékkal, Szereden viszont 6.7 százalékkal növekedtek. Mindkét kerületben azonban vannak olyan járások is, ahol bizony nem ki­elégítőek a beavüitési eredmények. A nyitrai kerületben ilyenek közé számit az ógyallai, lévai és az ér­sekújvári járás. A bratislavaiban ez­zel szemben Galánta, Pezinok járásai maradnak le. Az utóbbi napokban a kassai kerü­letben is meg—orsult a gabonabe­gyűjtés üteme, ahol a lervet 23 szá­zalékra teljesítik, míg a Banská Bystrica-i kerület 20 százalékos eredményt mutat. A žilinai kerület­ben viszont ez ideig 10 százalékos teljesítést tartanak nyilván. A nagy győzelem után sem lankadt le a nagymegyeri járásban a gabonabe­adás. Képünkön a nagymegyeri szövetkezeti dolgozók tetézik az ország kenyerét. Nemcsak a szövetkezetiek, hanem az egyéni parasztok is hozzájárultak a nagy dicsőséghez. Puzsér Lajos 75 éves nagymegyeri gazdálkodó telt kocsival várja gabonája átvételét. (Foto: Neumann János) A vágsellyei járásban meggyorsítják a gabonabeadás munkáit = = A vágsellyei járás évente elég előkelő helyet foglal el a járások == közötti begyűjtési versenyben. Am i annyit jelent, hogy a járás szö­=! vetkezetesei és egyénileg gazdálkodó parasztjai siettek a betakarí­= = tással s ugyanúgy hazafias kötele sséqük teljesítésével is. Meglepő, hogy az idén a járás a lemaradó zók között van. Mi ennek az oka? BECSÜLETÜK FEDDHETETLEN MARAD Tavaly a beadásban országos viszonylatban elsők voltak a szenciek, ez idén egyik legjobban sújtott járás az országban. Hu­szonhat falujuk közül 11 kapott háromszor is jégverést, 7 szö­vetkezet annyit, hogy 5—6 má­zsás sem igen lesz gabonahoza­muk. Ok ez a csüggedésre, a kö­telesség elhanyagolására ? — Másutt tán' ok lenne, de Szen­cen van becsület. Éppen úgy dol­goznak, épp úgy teljesítik kö­telességeiket, mintha nem súj­totta volna őket csapás. Becsü­letük feddhetetlen maradt az idei megpróbáltatások idején is. — íme eddig végzett telje­sítményeik: Aratás és cséplés 6727 hektáron kellett aratniuk. — Mind el is végezték. Ahol nem dolgozhatott a gép, kaszák segí­tettek, 701 hektáron arattak ka­szával. 6426 hektárnyi gabona­termést ki is csépeltek már, a hét végére raktárban lesz már min­den gabona. Szene, Németbél, Ma­gyarbél, Ojfalu, Sáp, Borsa, Üjhely­jóka, Jóka, Hajmásszőgyén, Üjvilág, čataj, Sárfia, Réte és Szent­márton csépeltek elsőknek. Leg­jobban Páldon, Hurbanovon, Ojhely­jókán és Sárfián fizetett a kalász. Páldon 34 mázsás búzatermést is adott egy-egy parcella. Hurbano­von búzából 26, árpából 24,50, zab­ból 22 mázsás volt az átlagos hek­tárhozam, Üjhelyjókán 27,70, 18,22, Sárfián pedig búzábéf. 25, árpából pedig 19 mázsát értek el. Ha elsők nem is — utolsók sem lesznek Aki becsületes, nem feledi el, hogy az új kenyérre egy egész ország vár. A szenciek helyében akadná­nak biztosan olyanok is bőven, kik tökét kovácsolnának a sok idei bajból, s nem igyekeznének a be­adással. A szenei járásban nem gondolkodnak így, szorgalmasan hordják ma is a gabonát. „Hogyha elsők nem is, utolsók sem leszünk!" — mondják a parasztok,.— „becsü­let kérdése ez!" Íme, vasárnap estig 41,6 százalékra állt már a beadás, 62,44 százalékra adtak a szövetke­zetesek, 44,29 százalékra az egyé­nileg gazdálkodó parasztok. A nagy­gurabi szöv%kezet már ötödikén teljesítette bvadását, a traktorál­lomásnak szintén nem tartoznak, Hurbanová Ves pedig már szabadon is adott öt vagonon felül. Jellemző a szenei áldozatké^égre Slezák Ferenc jánosházi pcnKkzt esete: szö­vetkezeti tag létére a háztájiból is vitt 300 kiló búzát a kötelezőn fe­lül. Bízunk a szenciekben Lassan vég& lesz már a nyári munkáknak, számadást vethet majd a paraszt. Szene első volt tavaly a nagy számadásban, remélfük, az idén is, és továbbra is helytáll. Sú­lyos csapások közt látszik meg az erő. Szene földművelői jól állták a sarat. Hisszük, továbbra is kitesz­nek magukért, példaadó marad a — szenei becsület. N. J.;

Next

/
Thumbnails
Contents