Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-12 / 223. szám, hétfő

A szovjet vendégek forró és lelkes fogadtatása az NDK északi részéhen Rostock (ČTK) — A szovjet kormányküldöttség egyik része A. I. Miko­jannak a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének vezetésével augusztus 10-én Rostockba, a mecklenburgi tartomány fővárosába látoga­tott az NDK északi részében tett útja során. A forró és lelkes fogadtatás, amely­ben a szovjet vendégek az NDK egész balti-vidéki területén részesültek, nagy manifesztációban érte el tetőfo­kát a rostocki Ernst Thälmann téren. A több mint 80 ezer dolgozóhoz, akik a téren és a környező utcákon gyűltek össze, A. I. Mikojan és Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke mondottak beszédet. Amikor a szovjet vendégek az emel­vényre léptek, hosszan hangzott a „Freundschaft" — „Barátság" kiáltás. A. I. Mikojan beszédében többek kö­zött rámutatott, hogy az a fogadtatás, amelyben a küldöttség tagjai része­sültek, minden várakozást felülmúlt. Örömét fejezte ki azon őszinte test­véri barátság felett, amelyet a német nép legszélesebb rétegei a szovjet nép iránt táplálnak. Az NDK-t és a Szov­jetuniót számos kötelék fűzi egybe a kultúra, technika, tudomány, kereske­delem és 'mezőgazdaság terén, ami mindkét országnak nagy hasznára vá­lik. A továbbiakban A. I. Mikojan rész­letesen foglalkozott a leszerelés prob­lémáival és azokkal a javaslatokkal, amelyeket e kérdésekben a Szovjet­unió tett, hogy megkönnyítse a kérdés megoldását. Ezzel kapcsolatban többek közt rámutatott, hogy a nyugati ha­talmak a múltban mindig visszavonul­tak saját javaslataiktól, mihelyt a Szovjetunió azokat elfogadta. Dulles legutóbbi javaslatai azt jelentik, hogy a nyugati hatalmak a leszerelés he­lyett felügyeletet akarnak Egyik meg­oldásként a sarkvidéki területek ellen­őrzését javasolják. „Mit akarnak ott ellenőrizni? Jegesmedvéket?" — je­gyezte meg A. I. Mikojan a gyűlés ha­talmas tapsa közepette. A manifesztáció résztvevői nagy figyelemmel hallgatták meg A. I. Mi­kojannak a kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről szóló szavait. A. I. Mikojan Rostock gazdag kereskedelmi hagyo­mányaira utalva kijelentette, hogy a kereskedelem a nemzetek közötti kö­zeledés egyik legfontosabb tényezője lehet, és kell is, hogy az legyen. Ezután Ottó Grotewohl, az NDK mi­niszterelnöke szólott a rostocki lako­sokhoz. A szovjet küldöttség délelőtt meg­látogatta a Német Demokratikus Köz­társaság legnagyobb hajógyárát — a warnemündei „Warnowwerft" -üzemet. A szovjet vendégeket az üzem dolgo­zóinak ezrei lelkesen üdvözölték. Véget ért a moszkvai VI. VIT Omán felhívása a békeszerető országokhoz: Szüntessék be a gyarmatosítók agresszióját! Mohamed el-Harti, a kairói ománi képviselet vezetőie újabb felhívást tett közzé, amelyben Omán felhívja a v.lág összes békeszerető országait, se­gítsék elő az Omán elleni nyílt brit agresszió beszüntetését. Harti hang­súlyozza, hogy a nemzeteknek nem szabad tétlenül nézniök a brit fegy­veres erők barbár kegyetlenségét, amellyel az ártatlan lakosságot legyil­kolják. Szamir Rifai, Jordánia külügymi­nisztere Haszunnak, az Arab Liga fő­titkárának táviratot küldött, amelyben közli, hogy Jordánia beleegyezik abba, hogy Omán kérdését a Biztonsági Ta­nács elé terjesszék. A távirat továbbá rámutat, hogy Jordánia küldötte azért nem vett részt az Arab Liga politikai bizottsá­gának jelenlegi kairói ülésén, mert Jordániának most Egyiptomban csu­pán konzuláris képviselete van. A po­litikai bizottságban rendszerint az egyes országok Egyiptomban működő nagykövetei vesznek részt. Kairói újságrói körökben "Rifai táv­iratát az arab közvélemény nyomása eredményének tartják. Kairóban augusztus 10-én tartották az Arab Liga politikai bizottságának második ülését, amely arról tárgyalt, hegy az Omán elleni brit agresszió kérdését a Biztonsági Tanács elé ter­jesztik-e. Mindeddig a politikai bi­zottságnak nem sikerült a kérdésben közös határozatot hoznia Irak és Lí­bia kormányainak hibájából, amelyek a napirenden szereplő kérdés égető sürgőssége ellenére még nem tudat­ták álláspontjukat. Az angolok tovább bombázzák az Ománi városokat. Manamah, (ČTK) — A vereség után, amelyet a brit egységek és a masz­kati szultán alakulatai az ománi har­cosoktól a Firk város elleni támadás során elszenvedtek, augusztus 10-én kénytelenek voltak visszavonulni Ugyanazon a napon a brit bombá­zógépek megkezdték Firk és más ománi városok bombázását, amelyeket nem tudtak szárazföldi egységekkel bevenni. Az angolok ezzel megszegték azt az ígéretüket, hogy Omán váro­sait nem fogják bombázni, mivel „fel­szabadítókként" érkeznek. Firk váro­sára és más ománi városokra több mint száz bombát dobtak le. Londonban terjed a sztrájk London (ČTK) — A londoni kikö­tőmunkások tömeggyűlésükön elhatá­rozták, hogy a Covent Garden nagy londoni piac zöldség- és gyümölcs­hordó munkásai igazságos bérharcá­nak támogatására folytatni fogják a sztrájkot. A 2000 kikötőmunkáshoz egy órával később a hűtőberendezések gyárának 1000 munkása is csatlako­zott a sztrájktörők alkalmazása el­leni tiltakozásul. A Covent Garden-i kereskedők au­gusztus 8-án este ultimátumot in­téztek a sztrájkolókhoz, azzal, hogy amennyiben legkésőbb hétfőn 6 óra­kor nem veszik fel a munkát, he­lyükbe minden jelentkezőt felvesznek. Ez a provokatív ultimátum valószínű­leg hozzájárul a sztrájk kiterjedésé­hez más munkaágazatokra és a sztrájktörők elleni harc fokozásához. mam öm&a awtiKHMMHSHHHeMHHHM» s> amammwwns $ m m a® mtm Amerikaiak az amerikai szabadságról Az amerikai sajtó az amerikai nép életéről szólva sohasem feledkezik meg áradozni a gondolat- és szólásszabad­ságról, s ezt mindig a szocialista államok népeinek életével állítja szembe. Ha ez az összehasonlítás valóságon alapulna, — ám legyen! Csakhogy nincsen hozzá semmi köze, csupán kiagyalt állítás ez, \ alapatalan kérkedés. Maga Amerika né­pe szívesen dicsekednék a szabadság­gal és nem szívesen, de mégis kényte­len megdönteni ezt az állítást. Vegyük például az amerikai írószö­vetség nemrég lezajlott kongresszusát. Az írók utolsó találkozása óta sok fon­tos kérdés merült 'feT az írói, művészi alkotással kapcsolatban, s az írók az ülésre azzal a céllal indultak, hogy ezeket a kérdéseket megvitassák. Az élet azonban félrelökte az eredeti ter­vet és maga szabott új napirendet. Már az első felszólaló kérdése után kérdő­jelként függött a kongresszus termé­t ' ben: Vajon lehet-e szó egyáltalán írói, művészi alkotásról Amerikában? A tár­sadalmi légkör megengedi-e a szabad írás, a szellemi élet akadálytalan fejlő­dését? A kongresszus ennek a kérdés­nek elemzésére siklott át, s kitűnt, hogy nem annyira a művészi kérdések, hanem elsősorban az írás- és gondolat­szabad kérdése foglalkoztatja az amerikai írókat. Az Eisenhower elnök üdvözlő táviratában gépiesen odavetett szólam, hoay „az amerikai írók helyze­te az írásszabadságon nyugszik", csak hivató 1 os frázis volt, amit az írók fel­szólalásaikban sorozatosan megdöntöt­ték. A legnagyobb hatást Arthur Miller drámaíró felszólalása keltette, aki ép­pen zsebében tartott egy idézést arról, hogy jelenjen meg a washingtoni bíró­ság előtt és feleljen „régi bűneiért". Ez a ,régi bűne" csupán annyi, hogy 19i7-ben a kommunizmussal rokon­szenvező emberek társaságában járt... Az írók kongresszusa után szá­mos írás jelent mea az amerikai lapok­ban (és hányat nem engedett át a cen­zúra!) amelyek egyöntetűen megállapít­ják, hogy Amerikában a gondolat, és szó 1*'szabadság r ól szó sem lehet. Pár nappal azelőtt az Editor and Publichen pennsilvániai lap közölt egy cikket, amelyben írója, Kinght, az ame­rikai társadalmi élettel foglalkozik. Szomorúan állapítja meg, hogy Ame­rikában mindent elvetnek, ami haladó és annak híveit könyörtelen üldöztetés alá vetik. Majd kijelenti, hogy a polgá­ri lapokban annyit emlegetett polgári szabadság, különösen pedig szólássza­badság az Egyesült Államokban tulaj­donképpen egyáltalán nem létezik. „Számunkra a szabadság csupán szó­lam, csak üres fogalom, amelynek sem­mi köze a valósághoz, amolyan »törté- j nelmi gyermekjátéka" — írja cikkében. ' Az emberek félnek megmondani azt, ami szívükön fekszik, mert attól tar­tanak, hogy a hivatalok elé kerül és akkor súlyos következményekkel jár. Különösen tartózkodik mindenki attól, hogy a Szovjetunióról vagy általában a kommunizmusról csupán félszóval is helyeslően nyilatkozzék. Kinght ennek a félelemnek, nyomott hangulatnak ab­ban látja okát, hogy az amerikai nép irtózik a kivizsgáló bizottságoktól, akik különféle embertelen módszerekkel val­latják áldozataikat, pénzbírsággal és börtönnel büntetik őket, de még azután is állandóan üldözik. Ehhez már nem kell semmilyen meg­jegyzést fűznünk, hiszen a hivatalos amerikai körök által annyit hangozta­tott szabadságról ennek a „szabadság­nak" közvetlen „élvezői" mondottak vé­leményt .,. (P) A francia kormány pénzügyi politikája a dolgozókat sújtja Párizs (ČTK) Félix Gaillard, francia pénzügyminiszter a párizsi rádióban és televízióban a múlt napokban el­hangzott beszédében indokolta „a szi­gorú takarékossági intézkedéseket"', amelyeket a francia kormány augusz­tus 7-i ülésén határoztak el. A hallga­tóságot igyekezett meggyőzni arról, hogy áldozatokat kell hozni az ország pénzügyi helyzetének megjavítására. A pénzügyminiszter felszólította a dol" gozókat, ne követeljenek munkabér­emelést és utalt arra, hogy a kormány intézkedései csupán a kezdetet je­lentik. A l'Humanité Gaillard beszédével kapcsolatban meqjegyzi, miért kell a do'gozóknak, nem pedig a nagy ex­portvállalatoknak áldozatokat hozni, amelyek hatalmas nyereségeket vág­nak zsebre. A l'Humanité leleplezi Gaillard hazua teóriáját, amely sze­rint az áremelkedés oka a munkabé­rek javulása. A lap szerint a közszük­ségleti cikkek drágulását nem a mun­kabérek emelkedése, hanem a kor­mány intézkedései okozták. Korlátozzák az USA részvételét a Nemzet­közi Atomügynökségben Washington (ČTK) — Az USA sze­nátusa augusztus 9-én este törvényt hagyott jóvá, amely szigorúan kor­látozza az elnöknek azt a jogát, hogy hasadó anyagokat bocsásson az újon­nan alakult Nemzetközi Atomügynök­ség rendelkezésére. Az új törvény szerint az elnöknek minden esetben a kongresszus külön jóváhagyását kell kérnie. A megszavazott törvény számos amerikai szenátornak azt a törekvését fejezi ki, amellyel szabo­tálni akarják az USA részvételét az ügynökség tevékenységében, amely­nek alapszabályzata szerint a hasadó anyagokat el kell osztani azon orszá­gok között, amelyeknek a hasadó anyagokra atomvillaiíyművek építésé­re, orvosi és ipari célokat szolgáló izotópok termelésére stb. van szük­ségük. Mt MH Wt tMM Ht tmHMmWtWMmWW JíMhány sorban j RÓMÁBAN közölték, hogy G. Gron­chi olasz elnök Pella külügyminiszter kíséretében szeptember 7-én hivata­los látogatásra Iránba utazik. (ČTK) AUGUSZTUS 20-a és 23-a között tartják Alméria dél-spanyol város közelében a Földközi-tenger partján a 6. amerikai flottilla partraszállási gyakorlatait. (ČTK) A FRANCIA HATÓSÁGOK augusz­tus 10-én Algír városában elkobozták a „Monde" párizsi estilapót, mivel részleteket közölt az Express című hetilapnak abból a cikkéből, amely bírálja az algériai francia parancs­nokság durva módszereit. (ČTK) TITO jugoszláv elnök augusztus 10­én Brioni szigetén foaadta Giuseppe di Vittoriot, az Olasz Általános Szak­szervezeti Szövetség főtitkárát és megbeszéléseket folytatott vele .(ČTK) CSERGŐ JÁNOS miniszter egy au­gusztus 10-i sajtókonferencián beje­lentette, hogy Magyarország kohó- és gépipara az első félévi tervét 102,4 százalékra teljesítette, és azt 600 millió forint értékű gyártmányokkal túlszárnyalta. A kiviteli tervet 156 millió forinttal teljesítették túl. (ČTK) A LENGYEL Sajtóiroda híre sze­rint e napokban az olstini vajdaság polgárőrségének szervei letartóztat­tak egy 11-tagú illegális ifjúsági szervezetet, amely ellenséges tevé­kenységet fejtett ki a Lengve! Nép­köztársaság ostrodi kerületében. (ČTK) Tegnap ért véget Moszkvában az ifjúság nagy találkozója, amelyről a kül- j döttek gazdag, felejthetetlen élményekkel, a kölcsönös testvéri szeretet megerősödött érzéseivel távoznak hazájukba. Képünkön küldöttségünk tag­jai a litván fiatalokkal láthatók. — Foto ČTK — Karel Mevald. A belgrádi rádió Tito elnök és N. Sz. Hruscsov tárgyalásainak visszhangjáról Belgrád (ČTK) — A belgrádi rádió szombati kommentárjában azoknak a tárgyalásoknak visszhangjával foglal­kozott, amelyeket augusztus elején az SZKP KB és a Szovjetunió kor­mányküldöttsége, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának és a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság kormányának küldöttsége Romániában folytattak. A kommentár szerzője rámutat, hogy e tárgyalások visszhangja a világsaj­tóban túlnyomórészt pozitív volt és kidomborította e találkozó jelentősé­gét az általános nemzetközi kapcso­latok szempontjából. Nem hiányzot­tak azonban olyan kijelentések sem, amelyek nyilvánvalóan téves nézetek­ből indultak ki és kifejezésre jut­tatták bizonyos köröknek a nemzetek békés és egyenjogú együttműködése meghiúsítására irányuló törekvéseit. A kommentár szerzője a továbbiak­ban hangsúlyozza, hogy a jugoszláv— szovjet tárgyalások elsősorban újból megerősítik a Szovjetunió és a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság kor­mányai belgrádi és moszkvai dekla­rációjának elveit, amelyek a teljes függetlenség, egyenjogúság, kölcsö­nös bizalom és egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvein alapuló sokoldalú együttműködésre irányul­nak. A romániai tárgyalások a két ország azon óhaját bizonyították, hogy kölcsönös kapcsolataik továbbra is ezen elvek alapján fejlődjenek. Kállai Gábor a magyar értelmiség problémáiról Budapest (ČTK) — A magyar országgyűlés állandó kulturális bizottságá­nak augusztus 10-i ülésén Kállai Gábor, a Magyar Népköztársaság kultu­rális ügyeinek minisztere beszámolót tartott a magyar kultúrpolitika hely­zetéről és időszerű feladatairól. Kállai Gábor többek között rámu­tatott, hogy jóllehet a magyar értel­miség egy része fontos szerepet ját­szott az ellenforradalom ideológiai előkészítésében, helytelen és ártalmas volna ezekért az eseményekért az egész magyar értelmiséget felelőssé tenni. Az értelmiség azon tagjait, akik konkrét részt vettek az ellenforrada­lom előkészítésében, bűnösségük foka szerint meg kell büntetni, de az értel­miség azon tagjainak, akik nem követ­tek el komolyabb bűnt és egyetértenek a szocializmus építésének politikájá­val, támogatást kell nyújtani abban, hogy hibáikat és helytelen nézeteiket kijavítsák. „A lehető legszorosabb kapcsolatokat kell létesíteni az értel­miség nem kommunista részével, azonban nem az elvietlenség árán, ha­nem az értelmiségnek ezt a részét eszmei alapokon, politikai meggyőzés­sel kell megnyerni" — jelentette ki Kállai. Kállai ezután a marxizmus-leniniz­musnak a magyar főiskolákon való ta­nítása gondos előkészítéséről beszélt. Az idei iskolai évtől kezdve az egye­temeken előadásokat tartanak és a hallgatókkal megbeszéléseket folytat­nak az időszerű politikai kérdésekről a párt és a magyar közélet vezető képviselői is. Kállai miniszter hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a kommunista értelmiségiek a párton kívülieket meggyőzzék a párt politikájának he­lyességéről a szocializmus építésének alapján folyó -vitákban, amelyek során élesen fel kell lépni a reakciós meg­nyilvánulások ellen. Rámutatott arra is, hogy az értelmiség józanabb része egyetért a pártnak és a kormánynak a kulturális politikában folytatott irányvonalával. Az irodalom jelenlegi helyzetével foglalkozva Kállai elvtárs rámutatott, hogy meg kell találni az együttműkö­dés lehetőségét azokkal az írókkal, akik most már maguk is beismerik hibájukat, elismerik, hogy a magyar­országi októberi események ellenfor­radalmi események voltak és képesek harcolni saját hibáik és helytelen né­zeteik ellen. A közeljövőben megjele­nik a „Kortárs" című új irodalmi fo­lyóirat első száma, amely közölni fogja az írók haladó szellemű cikkeit, te­kintet nélkül arra, hogy a cikk írója melyik csoportba tartozik. Kállai miniszter beszámolója végén az iskolák problémájáról beszélt s hang­súlyozta, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell foglalkozni a pedagógusokkal, akiknek problémáit gyakran figyelmen kívül hagyták. Töb­bek közt a pedagógusok tanulmány­utakat fognak tenni a Szovjetunióba és a népi demokratikus országokba. Előkészítik a főiskolákról szóló tör­vényt is, amely meghatározza a fő­iskolák feladatát és közjogi funkcióját a népi demokratikus rendszerben. A nyugati hatalmak tovább késleltetik a leszerelési tárgyalásokat London (ČTK) — Az Üj Kína hír­ügynökség tudósítója a leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatos kommen­tárjában hangsúlyozza, hogy az ENSZ leszerelési albizottságának munkája egy héttel meghosszabbodik, mégpe­dig annak a taktikának következté­ben, amelyet Dulles és a többi ve­zető nyugati tényezők dolgoztak ki. A tudósító megjegyzi, hogy Dulles­nek a légi ellenőrzésre tett javaslatai újabb bonyolult és megoldhatatlan előzetes feltételt .jelentenek, amely­nek az a célja, hogy meglassítsa egyezmény elérését a tárgyaiás fon­tos pontjaiban. A tudósító ezt írja: „Az amerikaiak itteni hírek szerint készek még néhány hétig tovább folytatni e kérdéssel kapcsolatos ál­láspontjuk megfogalmazását és ma­gyarázatát, hogy ezzel az albizottság tárgyalásait késleltessék és elhúzzák egészen a nyugat-németországi vá­lasztásokig." A tudósító továbbá megjegyzi, hogy a nyugati hatalmak késleltető takti­kájukat mesterségesen keltett derű­látás mögé rejtik. A nyugati hatal­mak nagy lármát csaptak a mellékes kérdések körül anélkül, hogy vála­szoltak volna a Szovjetunió által elő­terjesztett elvi javaslatokra. Kambodzsában megszavazták a semlegességi törvényt Pnom-Penh (ČTK) Az Üj Kína sajtó­iroda közlése szerint Kambodzsa nem­zetgyűlése a múlt napokban megsza­vazta a Kambodzsa semlegességéről szóló törvényt. Az új törvény szerint a Kambodzsai Királysáa semleges, nem lép be semmiféle katonai, poiiti­kai tömbbe, és nem vesz részt más országok elleni támadásban. Ha az or­szágot meqtámadják, Kambodzsának joga lesz védekezni valamint támoga­tást kérni az ENSZ-től és a baráti hatalmaktól.

Next

/
Thumbnails
Contents