Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-02 / 213. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1S57. augusztus 2. péntek 30 fillér X. évfolyam, 213. szám, A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének köszönefnyilványítása A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége a Csehszlovák Köztársaságban tett látogatása során számos esetben találkozott s beszélgetett népünkéi. A küldöttség a csehszlovák dolgozók kollektíváitól és egyesektől is számos levelet és táviratot kapott, amelyekben kifejezték a 'szívélyes barátság és kölcsönös megértés érzéseit. A küldöttség tagjai forró köszönetet mondanak a dolgozók kollektíváinak és az egyéneknek üdvözleteikért és teljes szívükből további sikereket kíván­nak a csehszlovák dolgozóknak a szocializmus építésében. Éljen a Szovjetunió és Csehszlovákia népeinek örök barátsága. A SZOVJETUNIÓ PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGE. Bányásznap előtti gondok Iparunk legfontosabb szakaszá­nak dolgozói, a bányászok eddig minden évben nagy ünnepük, a bányásznap előtt nagyobb lendü­letet vittek munkájukba. íratlan törvény, hogy a bányásznapot megelőző napon minden bánya leg­alább a napi tervet 100%-ra tel­jesítse. Ilyenkor minden bányász­ban felébred a bányászbecsület és talán nem is. tudna kedvére vi­gadni azzal a tudattal, hogy „teg­nap bizony csúnyán lemaradtunk". Ma még nem tartunk a bányász­nap előestéjénél, de az igazi bá­nyászban már most megszólal a figyelmeztető hang, a cél nem az, hogy csak a bányásznap előtti na­pon teljesítsük a tervet, hanem elsősorban és mindenekelőtt na­ponta, dekádonként, minden idő­ben. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a bányásznap előtti verseny idején a fejtési át­lag magasan az évi átlag felett állt. Ez a verseny minden évben megmutatta, hogy a fejtési tervet szénbányáinkban is lehet teljesíte­ni, szénbányáinkban is rejlenek még tartalékok, amelyek feltárá­sával sok ezer tonna értékes szén­nel gazdagodhat nemzetgazdasá­gunk. Arról van most szó — egy hónappal a bányásznap előtt — hogy újra feléledjen az egészsé­ges versengés bányászaink köré­ben, megszűnjenek a folyamatos és egyenletes fejtést még ma is gátló körülmények. A szlovákiai szénbányák egysé­ges kötelezettségvállalást tettek ebben az évben. E felajánlás sze­rint az év végéig 30 000 tonna szenet fejtenek terven felül. A fél­év már elmúlt, itt az ideje, hogy utána nézzünk, milyen eredmény­nyel is járt bányászainknak ez a kezdeményezése. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy újra a ré­gi hibába estünk, újra csak az ígéretnél maradtunk. A szlovákiai szénbányák az év elejétől 46 ezer tonna szénnel termeltek keveseb­bet, mint amennyit a terv előírt. Az év végéig azonban nemcsak be lehet hozni az elmaradást, hanem, amint azt a napokban Prievidzán összejött bányászaktíván megálla­pították, a 30 ezer tonnás felaján­lást is teljesíteni 'lehet. Ehhez per­sze véglegesen szakítani kell az eddigi gyakorlattal, amelynek hi­báira az alábbiakban mutatunk rá. Handlován az év elejétől számí­tott lemaradás 3000 tonnát tesz ki. Ez annál szomorúbb, mivel 1956 első félévével szemben az idei félévi terv 36 ezer tonnával volt alacsonyabb. Handlován azon­ban ezt a könnyítést nem hasz­nálták fel az új fejtési területek feltárására — amiért főleg csök­kentették a tervüket — nem igye­keztek ez idő alatt jobban meg­szervezni a munkát, nem terjesz­tették a legjobbak tapasztalatait, nem lendítették fel kellőképpen a a szocialista munkaversenyt. A legfontosabb teendő ebben a nagybányában az lesz, hogy a Nyugati és Új Nyugati bányasza­kasz példája nyomán, amelyek a legjobb eredményeket érik el a bányásznap előtti versenyben, megjavítsák a munkát minden sza- 1 dó emelkedéséről. Nyolc kaszon. Az említett két bányasza­kasz dolgozói már július folyamán 2276 tonna szenet fejtettek ter­ven felül. A Nyugati részleg ered­ménye annál figyelemreméltóbb, mivel még nemrégen a legrosszab­bak egyike volt. Ezen a bányasza­kaszon a legjobb eredményeket az 1405 sz. front dolgozói érik el, akiket Pavel Kamenský elővájár vezet. Az ilyen élenjáró kollektí­vák példájára kellene megszervez­ni a munkát a Handlovai Nagybá­nya többi részlegén is. Még nagyobb hibák vannak a nováky Béke-bányában. Itt a le­maradás már 26 ezer tonnát je­lent. A legnagyobb bajt a gyakori üzemzavarok okozzák. A múlt év első félévével szemben az üzem­zavarok száma megnövekedett és 995 tonnával naqyobb veszteséget okozott. Itt az üzemzavarok elle­ni harc fogja képezni a bányász­nap előtti verseny legfontosabb mutatóját. Nem lehet szótlanul #hagyni az üzemi pártszervezetek ' munkáját sem. Bányáinkban a párttagoknak nemcsak jó példával kell elől jár­mok munkahelyeiken, hanem a szakszervezeten keresztül úgy kell megszervezni a szocialista mun­kaversenyt, hogy az a legégetőbb kérdések megoldására irányuljon. A munkaverseny csak akkor lesz hatásos, ha az aknászok, a műsza­ki vezetők ügyévé is válik. A mű­szaki vezetők helyes irányítása az, ami a megteremtheti a munkaver­seny feltételeit a munkahelyeken. Mert hiába versenyez a fejtésen dolgozó bányász a több szén kifej­téséért, ha a karbantartóknak nem érdeke a zavartalan üzem­menet, a szállítóknak a folyama­tos csllleellátás. Bányászaink nagy céljukat, hogy a Ňagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfor­dulójának tiszteletére 30 ezer ton­na szenet fejtenek terven felül az év végéig, csak akkor érhetik el, ha a munkaversenyt minden sza­kaszra kiterjesztik. A bányásznap előtti verseny pedig kiváló alka­lom erre. Közlemény a kormány üléséről Módosították a munkásutánpótlás nevelésének megszervezését A nevelésben a fő feladat az üzemekre hárul; jelentősen növekszik a nemzeti bizottságok feleiőssége is 1957. július 31-én ülésezett a kormány. A kormány megszabta a munkás­utánpótlás nevelése megszervezésének új elveit, valamint a munkaerők el­helyezése irányításának új elveit és jó­váhagyta a Munkaerőügyi Miniszté­rium megszüntetésére vonatkozó kor­mányrendeletet. A munkásutánoőtlást eddig nálunk eayrészt a Munkaerőüayi Minisztérium által igazgatott szakintézetekben, más­részt az üzemi tanulóiskolákban ne­velték. amelyeket a termelő miniszté­riumok iqazqattak. Ezenkívül az után­pótlás az üzemi munkaiskolákban és az üzemekben készült fel az eoves foqlalkozási áaakra. A munkásután­pótlás egyenlőtlen nevelési rendszeré­nek következtében komoly foovaté­kossánok mutatkoztak A különböző tanintézetekből a fiatal munkaerők más-más színvonalon kerültek ki. Nem fordítottak kellő qondot arra az elv­re, hoav az utánoőtlást elsősorban az anvaüzemek szükséo!eteir\ek kielé­aítésére növeljék. Eavben az eoves intézménvekben a munkásutánoótlás nevelési költségei aránytalanul maoa­sak voltak. A nevelési rendszerben mutatkozó egyenlötlenséa nehézséae­ket okozott a munkásutánoótlás tobor­zásában és elhelyezésében is. A kormánv ezért' intézkedéseket hozott a munkásutánoótlás neve'ésé­nek meaiavítására. A munkásutánpót­lás nevelésével járó felelősséget ez­után elsősorban a vállalatok viselik, amelvek a tanulók nevelésén kívül to­borzásukról is aondoskodnak. A tnnu­lók nevp'čsével kaocsolat.os kiadáso­kat a "á'lalatok a termelési önkölt­ségből fedezik Az Iskolai- és Kultu­rális Oavek Minisztériuma mód sere­sen irányítja és ellenőrzi a tanulók ne­velését és olyan iskolákat létesít, amelvekben a munkásfoqlalkozásra készülő utánpótlás általános művelt­séoe.t nvúitő és szaktantáravakat tanul. Az Iskolai- és Kulturális Ügvek Mi­nisztériuma mellett Központi Tanács­adó Testületet szerveznek a munkás­utánpótlás nevelési kérdéseinek egy­behangolására. A munkásutánpótlás nevelésének megjavításában jelentős szerepet kap­nak most a nemzeti bizottságok ta­nácsai, amelyek elsősorban ellenőrzik a nevelést. Továbbá irányításuk alá kerülnek a tanításra szolgáló egyes berendezések és ők nevezik ki minden egyes intézetbe a tanítókat. A másik fontos probléma a munkaerők terve­zésének és szétosztásának kérdése, a toborzás és foglalkozásuk ellenőrzése. A kormány által jóváhagyott intéz­kedésekkel jelentősen növekszik a nemzeti bizottságok tanácsainak fel­adata, a munkaerőkkel való gazdálko­dás és a munkaerő-toborzás, valamint foglalkozásuk fölött gyakorolt felügye­let terén. A nemzeti bizottságok tanácsai az országos toborzás feladatának biztosí­tásán kívül megoldanak körzeteikben a munkaerőkkel kapcsolatos minden kérdést, főleg a körzet keretein belül a toborzás tervezését. A járási nemzeti bizottságok taná­csai hagyják jóvá a munkaerők sza­baddá tételének tervét is, akiket a já­rásban a szervezett toborzás kereté­ben nyernek meg a vállalatokba, továbbá jóváhagyják a munkáaerők to­borzásának tervét a mezőgazdaság ré­szére, valamint a járásban a mezőgaz­dasági csúcsmunkák idején szükséges munkaerők tervét és fedezetét. Ellenőrzik, hogy a vállalatok nem lépik-e túl a munkaerők tervezett lét­számát, betartják-e a nők alkalmazta­tásának tervezett százalékát, s gon­doskodnak-e a munkaerők megtartá­sáról. A vállalatok, a nemzeti bizottságok, az Iskolai- és Kulturális Ügyek Mi­nisztériuma és az Állami Tervhivatal felelősségének és feladatainak elmélyí­tésével kapcsolatban a kormány elha­tározta, hogy 1957. augusztus 31-ével megszünteti a Munkaerőügyi Miniszté­riumot, körzeti igazgatóságait, vala­mint a Munkaerőügyi Megbízotti Hiva­talt is. Tovább bővül a nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége A kormány foglalkozott a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségé­nek további decentralizálásával és bő­vítésével, mégpedig a mező- és erdő­gazdaság szakaszán, a belkereskede­lem, egészségügy, belügy és pénzügy szakaszán. Alapul szolgáltak itt azok a javaslatok, amelyeket a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai terjesz­tettek elő. A jóváhagyott intézkedé­seket, amelyek elsősorban a kerületi nemzeti bizottságok további jogköré­nek és felelősségének a járási nemzeti bizottságokra való átruházására vo­natkoznak, túlnyomórészben 1958. ja­nuárjától valósítják meg. (Folytatás a 2. oldalon) Változások a kormány összetételében Antonín Zápotocký köztársasági el­nök az alkotmány 74. paragrafusának 1. bekezdése alapján 1957. augusztus 1-én Viliam Široký miniszterelnök ja­vaslatára hozott döntésével visszahív­ta Ján Bukal nehézgépipari minisztert ebből a funkcióból, felmentette Josef Reitmajer kohóipari és ércbányaügyi minisztert a kohóipari és ércbánya­ügyi minisztérium vezetése alól és megbízta őt a Nehézgépipari Miniszté-J rium vezetésével. Václav Černý mérnö-. köt, a kohóipari és ércbányaügyi mi­niszter első helyettesét miniszterré nevezte ki és megbízta a kohóipari és ércbányaügyi minisztérium igazgatás sával. Václav Černý mérnök, az újonnan kinevezett kohóipari és ércbányaügyi miniszter 1957 augusztus 1-én Viliam Široký miniszterelnök jelenlétében An­tonín Zápotocký köztársasági elnök kezébe letette az előírt fogadalmat. (ČTK) SIKERESEN FEJLŐDIK A SZÖVETKEZETI MOZGALOM Bár a földművesek e napokban minden figyelmüket az aratás gyors befejezésére összpontosítják — amiben az üzemi dolgozók különösen most, a kormány felhívása után jelentós segítséget nyúj­tanak, — de az EFSZ-ek fejlesztése nem csökkentést, ellenkező­leg még gyorsabb tempót követel. Végeredményben az idei aratás feltételei között a közös munka a legfontosabb, amely jó szervezés mellett szilárd biztosítékot nyújt arra, hogy idejében és jól be­takarítjuk a gabonát. Szlovákiában az év eleje óta 167 EFSZ alakult Júliusban 330 új EFSZ létesült A Mező- és Erdőgazdasági Minisz­térium jelentése szerint az EFSZ-ek fejlesztése szüntelenül gyors ütem­ben halad előre. Bár még hiányoz­nak a pontos sziámok az egész július hónapról és a kerületek bizonyára to­vábbi új, a hónap végén alakított EFSZ-eket fognak bejelenteni, már n.ost nyilvánvaló, hogy csupán jú­liusban kb. 330 község földművesei szán^ík el magukat a szövetkezeti gazdálkodásra. EFSZ-eink száma te­hát a kilencezerhez közeledik, a szövetkezetek a községek 65%-ában menalakultak és az összes kerületileg tervezett üzemek földjéinek több mint 40 százalékán gazdálkodnak. HOGY JÓLÉTBEN ÉLJENEK H a 'J 1 izénkét liter te­•*• jet fejnek na­ponta egy tehéntől a Kassa melletti Komaróc szövetkezetében. Büsz­kék is rá a komaróciak, ennek köszönhetik, hogy az év elejétől 40 ezer liter tejet adhattak a közélelmezésnek. Az a jövedelem, amely tisztán a tejből folyt be, elegen­dő volt a munkaegysé­gek előlegeinek kifizeté­sére. Eredményesen gaz­dálkodnak a komaróci közösben a termelés egyéb szakaszain is. A tagok háztartásai­ban mindenütt jómód van. Rádió, mosógép és a modern technika egyéb vívmányai győzik meg a látogatót a komaróciak életszínvonalának állan­motorkerékpár van a szövetkezet tagjainak birtokában, s G. Sza­niszló Pál már személy­autót is vásárolt ma- ­gának. De Komarócon vannak még egyénileg gazdálko­dók is. Huszonheten. A helyi nemzeti bizottság nemrégen foglalkozott a szövetkezeten kívül állók kérdésével. Szeretnék, ha ezek az egyénileg gazdálkodók is olyan jólétben élnének, mint a közösben dolgozók nagy családja. Ez az óhajuk a szövetkezet tagjainak is, azért tet­ték magukévá a nem­zeti bizottság tagjainak kezdeményezését, hogy a kívülállókat sorra fel­keressék s megnyerjék őket a szövetkezetnek. ők is tagjai lesznek a közös­nek, sokkal jobban él­nek majd, mint most. Kézenfekvők mindegyi­kük előtt a közös gaz­dálkodás nagy előnyei, a tagság jóléte. Ezzel szemben látniok kell az egyéni gazdálkodás le­maradását is. Mert Ignát András még a múlt év tejbeszolgáltatásából 4800 literrel maradt adós, s ebben az évben csak 34 litert adott be. Ilyen nehézségei neki sem lesznek, ha szövet­kezeti taggá válik, hi­szen a közösben na­gyobbak a termésered­mények, több a jövede­lem. S ugyanúgy a töb­biek is jóval többet te­hetnek az egész nép ér­dekében, ha a szövetke­zetbe lépnek. (Tudósítónktól) Január 1-től július 30-ig Szlová­kia földművesei 167 EFSZ-t alakí­tottak, melyek 338 793 hektár föld­területen kezdik meg a gazdálko­dást. A már fennálló EFSZ-ek (me­lyek 1957. január 1. előtt alakultak), a fenti időszakban 7840 gazdaságot nyertek meg 20 084 hektár földte­rülettel, Szlovákiában ez idén össze­sen 12 612 taggal nőtt az EFSZ-ek tag, gága, a földterület 58 877 hektár­ral gyarapodott. Az EFSZ-ek nélküli községekben Szlovákiában 3975 kis- és középpa­raszt adott be jelentkezési ívet szö­vetkezet alakításra 10 919 hektár földterülettel. Egy hét alatt 15 szövetkezet Az EFSZ-ekben való közös gazdál­kodás gondolata mind mélyebb gyö­kereket ereszt Szlovákiában. Július 21.—30. napjaiban a szlovákiai kis­és középparasztok 15 EFSZ-t alakí­tottak: 7 EFSZ alakult a bratislavai kerületben, 5 a nyitrai kerületben és egy-egy új szövetkezet a žilinai, kas­sai és prešovi kerületben, örvendetes emellett nem csupán az, hogy nagy­számú középparaszt lépett az EFSZ­ekbe, de az is, hogy a szövetkeze­tek nagy többsége az egész közsé­get felöleli, vagy pedig többségi szö­vetkezet Az eglsi falu parasztsága belépett a szö­vetkezetbe Néhány nappal ezelőtt a malackai járásban levő Maié Leváre községben a falu összes kis- és középparasztjai új EFSZ-t alakítottak. Az új szövetkezet­nek 269 tagja és 1183 hektár földje van. Az új tagok megfelelő számú haszonállatot is be­adtak a közösbe.. Az alakuló gyű­lésen több mint 200, kis- és középpa­raszt vett részt. Foto: Koloman Elek (ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents