Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)
1957-08-29 / 240. szám, csütörtök
zlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága augusztus 22-23-i ülésének vitása Gazdaságunk hatékonysága fokozásának feltétele: minden munkahelyen kerüljük el a hibákat Ľudovít Benada elvtárs felszólalásából Az SZLKP KB 1957. augusztus 22—23-án megtárgyalta a CSKP KB februári ülésén a népgazdaság hatékonyságának fokozásáról hozott határozatot és ezzel kapcsolatban az SZLKP kongresszusa határozatai következtetéseinek teljesítését. Pavol Majling elvtársnak, az SZLKP KB irodája tagjának beszámolója után többen szólaltak fel a vitában. Mai számunkban további vitafelszólalásokat közlünk. Nagyobb tárgyismerettel és kitartással oldjuk meg a feladatokat Jozef Kríž elvtárs felszólalása Tisztelt elvtársak, fontosnak tartom, hogy a jelenlegi helyzetben tájékozódni tudjunk a népgazdasági kérdésekben, hogy megtanuljunk gazdasági szempontból helyesen gondolkodni. Ez lehetővé teszi, hogy jobban megérthessük a párt irányvonalát a népgazdaság fejlesztésében. Nézzük csak a népgazdaság 1957. első félévi fejlesztési terve teljesítésének eredményeit, mind szlovákiai, mind országos méretben. A termelés növekedése 1956 első feléhez viszonyítva az idén szemmel láthatóan nagyobb a tervezettnél. Az ipari termelés országos viszonylatban mintegy 10 százalékos növekedéséért és a több mint 12 százalékos szlovákiai növekedéséért nem kell szégyenkeznünk. Ezt a képet további fontos adatok még jobban kiegészítik: Amit Csehszlovákiában 1957 első felében termeltünk anyagi egységekben, figyelmet keltő számadatokban nyilvánul meg. így pl. nyolcmilliárd hatszáz millió kilowattóra villanyáramot fejlesztettünk, kétszeresét az 1937. évi termelésnek. Tizenkét millió tonna kőszenet, 23 millió 400 ezer tonna barnaszenet, tehát 11,8 százalékkal többet termeltünk mint tavaly. Az első félévben megszilárdult a köztársaság pénzügyi helyzete és ezzel nagyobb lett a népnek gazdaságunk és a csehszlovák korona szilárdságába helyezett bizalma. így pl. a lakosság takarékpénztári betétei az eted félévben 2 milliárd 300 millió koronával gyarapodtak, habár tavaly egész évben 2 milliárd 400 millió koronát tettek ki. Autóvásárlásra 940 millió koronát fizettek be a takarékpénztárakba és július l-ig majdnem 47 ezer autőkérelmezőt tartunk nyilván, noha az első félévben csak 6349 kérelmezőt elégíthettünk csak ki. A növekedésnek általában és külön az anyagi és kulturális színvonal emelkedésének a számadatai ezek elvtársak, vagy amint ezt Nyugaton mondják, a nagyfokú jövedelmezőség számadatai. Ha emellett tekintetbe vesszük a többféle korlátozások szükségességét, melyekkel az 1957-es évet megkezdtük, e lelkesítő sikerek láttán nagy örömöt érzünk. Meggyőzően tanúskodnak arról, hogy a csehszlovák népgazdaság ma nagy erőt képez és mozgósító tényező az országban, emellett az országon kívül is pozitív hatást gyakorol, továbbá arról tanúskodnak, hogy a dolgozók széleskörű kezdeményezésére és aktivitására vonatkozó adatok, a kötelezettségvállalások terjedelméről és teljesítéséről szóló adatok gazdaságilag is beigazolódnak. Végül pedig méltán nézhetünk a jövő elébe bizonyos egészséges optimizmussal. Természetesen ezzel még nem fejezhettük be a CSKP KB februári ülésén kitűzött feladatok teljesítéséről szóló fejezetet. Végül meg kell mondanunk, hogy a Központi Bizottság februári teljes ülésén kitűzött feladatok teljesítésének menete még sok bírálatot és önbírálatot követel meg tőlünk. Miben nem kielégítő e feladatok teljesítésének menete. Arról van szó, hogy az elért eredmények túlnyomóan a mennyiségre vonatkoznak és még nem következett be fordulat a feladatok teljesítésének minőségi részében, a gyártmányok minőségi részében. Nemcsak a termelésnek minőségéről, a termékek, építkezések, gépek, gépezetek vagy a közszükségleti árucikkek minőségéről van szó. Ez átlagos s gyakran nem kielégítő. Ipari termelésünk gyönge pontja azonban továbbra is a termelési egységre eső magas anyagi és pénzkiadás. Elégtelenül biztosítjuk továbbá a termelés, valamint a személyi és társadalmi fogyasztás forrásait. Az ipari termelés tervének átlagos túlteljesítése mellett nem teljesítjük a létfontosságú, megnevezett feladatokat. Ez nálunk a szénfejtés. Szlovákia gépiparában 83 megnevezett feladat közül 33at nem teljesítünk, stagnál az építőanyag termelése stb. Az anyagi és pénzügyi költségek problémája tehát éles formában nyilvánul meg és népgazdaságunk hatékonysága általános problémájának léA U J szö % 1957. augusztus 25. nyeges részét képezi. Az adott helyzetben a termelés terjedelmének növekedése — bármilyen figyelemre méltó legyen is az — nem képes teljesen fedezni a társadalom szükségleteit. Természetesen, népgazdaságunk ismert fogyatékosságait nem tudjuk fél év alatt vagy egy év ala.tt kiküszöbölni. Az idén azonban feladatul tűztük ki a rövid időre vonatkozó feladatok egész sorának megoldását. Ezek a feladatok az 1957. évi terv feladataival kompletizálódnak. Kríž elvtárs ezután felhívta figyelmünket a feladatok teljesítésében mutatkozó félmunka veszélyére. Rámutatott a nyitrai üzemek felhívására indult mozgalom, a szervezett munkaerőtoborzás és a szakszervezeti munka hibáira, majd így folytatta: Midőn sok gazdasági dolgozónál arra a következtetésre jutunk, hogy nem tudnak gazdaságilag helyesen gondolkodni, ennek okait abban is kereshetjük, hogy a vállalatok aránylag jelentősen centralizált operatív tevékenysége és felülről jövő irányelvekkel való irányítása gazdasági dolgozóinkat nem tanította meg gazdasági szempontból gondolkodni. Persze., nem mindenütt haladt ily módon a fejlődés, csak a kényelemszeretők fejlődtek így. Számos gazdasági dolgozónk a szocialista gazdálkodás éveiben a szocialista gazdaság kiváló szervezőjévé fejlődött. Közéjük tartoznak élenjáró vállalataink és üzemeink igazgatói és főmérnökei is. A kényelemszeretők, ahelyett, hogy helyesen, gazdasági szempontból gondolkodtak volna, gyakran megtanultak különféle rossz módszereket, idegen fogásokat, megtanulták a pillanatnyi sikerhajszát, a tartalékok elrejtését, konzervatív álláspontra helyezkedtek az új technika bevezetésével szemben, megtanulták a termelés bruttóértékével való üzérkedést és egyéb fogásokat. Az a példa, amelyet Majling elvtárs beszámolójában említett, hogyan végeztek szemfényvesztő műveleteket a prágai utcai építkezés alapjainak lerakásakor a költségek kiszámolásával, nem egyedülálló eset. Éppen az ilyen típusú gazdasági dolgozók — jobb vagy rosszabb formában — halmozzák el üzemeink pártszervezeteit a számok tömkelegével, elterelve figyelmüket, objektív okokat találnak ki és ezzel fékezik a kommunisták és pártonkívüliek kezdeményezését, aktivitásuknak kibontakozását. Mi az oka ennek? Többnyire a kényelemszeretet, a hanyagság. És most nézzük meg, milyen következetlenek vagyunk: bíráljuk pl. a termelésben, a munkahelyeken — természetesen túlnyomóan a munkások esetében — a naplopást, felrójuk az embereknek a szocialista tulajdonhoz való helytelen viszonyukat, kipellengérezzük a naplopókat és műszakkihagyókat, s emellett igyekszünk kisebb-nagyobb törekvéssel, kisebb-nagyobb sikerrel nevelni az embereket. Tehát küzdünk a termelésben és a munkában mutatkozó hanyagság ellen. Ügy vélem azonban, hogy sokkal kisebb figyelmet szentelünk a hanyagság megnyilvánulásainak az igazgatósáqok irányító munkájában, az irodákban. Nézetem szerint ebben van a mi következetlenségünk. A kékkői építkezés hanyag előkészítésének esete, melyet Majling elvtárs beszámolójában részletezett, szinte érthetetlennek tűnik. Félnünk kell azonban, hogy ez nem egyedülálló eset. Mit gondol az ilyen építkezésvezető munkájáról, szerepéről a szocializmus építésében? Mindenre van orvosság, elvtársak, elkerülhetnénk az ilyen jelenségeket. A kiinduló pont a párt munkája, az összesfokú pártszervezetek szerepének erősítése, főként a vállalatokban és üzemekben. A párt alapszabályzata ez irányban nagy joggal ruházza fel a párt üzemi szervezeteit. Csak jobban kell érvényesítenünk a gyakorlatban az ellenőrzés iogát. Nyilvánvaló, hogy az emberek', még a felelős dolgozók nevelése sem jelenti azt, hogy csak eszmeileg, szép szóval • kell rájuk hatnunk. Majling elvtárs beszámolójában jelentős mértékben hangsúlyozta az igényességet, nagyon hasznosnak tartom ezt és remélem, hogy ezt további munkánkban mindnyájan magunkévá tesszük. Tisztelt elvtársak, a CSKP KB februári ülése hangsúlyozta, hogy a népgazdaság fejlődésében mutatkozó jelenlegi nehézségek megoldásának kiinduló pontja és útja gazdaságunk összes erőforrásainak és tartalékainak jobb, hatékonyabb feltárása, mozgósítása és kihasználása, egész népgazdaságunk maximális hatékonyságának elérése. Az elért sikerek ellenére azonban ez irányban még mindig komoly hibák mutatkoznak, amelyek lerontják gazdálkodásunk eredményeit. Felszólalásomban szeretnék rámutatni egyes hibákra és kiküszöbölésük módjára. A szlovákiai szénbányák problémája A szén az ipari termelés és az egész népgazdaság döntő tényezője. Ezért a maximális szénfejtés biztosítását a CSKP KB határozata közvetlenül és mindjárt az egyik elsőrendű feladatként tűzte ki. A szlovákiai szénbányák azonban 1957 első felében nem teljesítették ezt az alapvető feladatot. A terv nem teljesítésének egyik oka bizonyára a bányák számára folyó munkaerőtoborzás tervének nem teljesítése. A munkaerőtoborzás feladatait mennyiségileg nem teljesítették. A nemzeti bizottságok tanácsainak munkaerőügyi osztályai, valamint a bányavállalatok a szerzett munkaerők minőségének nem szentelnek kellő figyelmet. Ez lehetővé teszi, hogy a munkaerőforrást képező vállalatok és üzemek sok esetben ferdejellemű, rossz munkaerkölcsü dolgozókat szabadítanak fel, ami kedvezőtlenül befolyásolja a bányák dolgozóinak állandósítását. így pl. 1956tól ez év májusáig 1926 munkás lépett munkába a handlovai Nagybányában, viszont 2248 távozott eí, közülük 1345 önkényesen. Sok esetben minden megokolás nélkül mindjárt a felruházási segély átvétele után önkényesen eltávoztak. A munkaerőtoborzási feladatok lekicsinylését és a szénipari dolgozók általánosításáról szóló kormányhatározat be nem tartását bizonyítja az a tény is, hogy a handlovai szénbányák számára toborzott dolgozók közül sokan különféle kihágásokat és bűntetteket követtek el, rendezetlen családi életet folytatnak, alkoholisták stb. Ez a rosszirányban végzett toborze.s nemcsak a fejtési terv teljesítését befolyásolja kedvezőtlenül, hanem az így szerzett dolgozók csak lopják a napot, rossz képet adnak a tényleges munkaerőállományról, rontják az állandó munkások munkaerkölcsét, a munkahely hírnevét is s egyúttal megnehezítik a további lelkiismeretes dolgozók toborzását. A dolgok alapos orvoslása ez irányban nemcsak a nemzeti bizottságok szerveinek és a helyi Tüzelőanyag és Energetikaügyi, Megbízotti Hivatal ügye legyen, hanem minden megbízotti hivatal munkaerőforrásul szolgáló üzemének és elsősorban a párt-, szakszervezeteknek és szerveknek elsőrendű feladata is legyen. A szlovákiai szénbányák dolgozóinak sikeres állandósítását és ezzel a tervfeladatok teljesítését azonban további fogyatékosságok is gátolják. A hibák továbbá a lakások, a kulturális és egészségügyi intézmények elégtelen építésében kereshetők a bányásztelepeken. Hibák egész sora mutatkozik a prievidzai bányásztelep befejezésében, kompletizálásában és berendezésében. Rosszak az utak, a járdák és a belső közlekedés állapota, hiány van ivóvízben, késnek a handlovai „élmunkástelep" közvilágításának befejezésében. Mindez azt bizonyítja, hogy az építővállalatok is hibásak azért, hogy nem teremtenek kedvező feltételeket a munkaerőhullámzás csökkentésére, ^ dolgozók állandósítására. ' A Kereskedelmi Megbízotti Hivatalnak 1955 november 30-ig biztosítania kellett volna egy kereskedelmi központ építését a novákyi bányásztelepen. Ez a mai napig sem vaiósult meg, és az építkezést csak az 1958 évi beruházási építkezés tervébe vették be. Az Építészeti Megbízotti Hivatal, a Kereskedelmi Megbízotti Hivatal beruházási kvótáiának biztosítása ellenére is csak 1956. végén kezdte meg a handlovai szálloda építését, amelynek befejezését 1958-ra tervezik. A handlovai amfiteátrum elhelyezésével kapcsolatban felmerült eltérő nézetek és a tervezési dokumentációval kapcsolatos huzavona miatt még ma sem döntöttek az építkezés megvalósításáról, noha a Megbízottak Testülete a kulturális ügyek és a helyi gazdálkodás megbízottjának kötelességévé tette, hogy 1955. április l-ig biztosítsák a terv kidolgozását. A Megbízottak Testületének határozata ezeket és még más alapvető hibákat megoldott. Feltétlenül fontos azonban, hogy következetesen biztosítsuk a határozatok és intézkedések teljesítését. Elsősorban meg kell javítanunk a párt- és szakszervezetek munkáját, hogy a kommunisták első sorokban küzdjenek a párt és a kormány által kitűzött feladatok teljesítéséért és túlteljesítéséért s munkájukkal példát mutassanak a többi dolgozóknak. A nagyfokú hatékonyságnak nem a kimutatás, hanem a tényleges elérése a fontos A gépiparban is komoly fogyatékosságok merülnek fel. Vannak olyan esetek is, hogy a pártnak a termelés hatékonyságának fokozására irányuló törekvése sok dolgozó számára olyan kérdés, melyről szépen beszélni_ugyan tudnak, de betartani nem tartok be. Azt a furcsa módszert kívánom megemlíteni, amellyel a martini Sztálin Művekben az új termelés megkezdésének kérdését oldották meg. Nem végeztek pl. előzetes termelési kalkulációt, hanem egyszerűen kiindultak a Szovjetun|óban elért időpontokból. Persze azt az időpontot sem zárták ki, amely olyan termékek, öntvények és préselt anyagok termeléséhez szükséges, amelyeket a vállalat nem maga gyárt. Ily módon kimutatták, hogy Martinban állítólag az új termelési időpont alacsonyabb, mint a Szovjetunióban. Le kell szögeznem, hogy a „hatékonyságnak ily módon történő fokozása" vajmi keveset segít nekünk. A pártnak, a kormánynak és a Megbízottak Testületének több határozata hangsúlyozza a selejt elleni küzdelem jelentőségét. E határozatok a szakosztályok feladatává teszik, a probléma következetes megoldását. Az élelmiszeriparban és a mezőgazdasági termékek begyűjtésében pl. elhanyagolják a selejtkérdést, helytelenül értékelik a termékek minőségét, túlértékelik a minőségi terv teljesítését, megszegik a kötelező technológiai eljárásokat és az érvényes fogyasztási normákat, ami pl. a pékiparban lehetővé teszi a fogyasztók rovására történő jelentős nyersanyag megtakarítását és ennek következtében pedig prémiumok jogtalan kifizetését a dolgozóknak. A mesterek és a termelőrészlegek vezetői csak egyes esetekben lépnek fel a selejt ellen. Ez a tevékenység elvből a műszaki ellenőrzés dolgozóira hárul. A kassai húsipari vállalatban pl. sok esetben akkor sem léptek közbe a selejt miatt, midőn már a műszaki ellenőrzés dolgozói selejteket észleltek. Hasonlóképpen a malomipari vállalatokban sem vették nyilvántartásba és nem számolták el a selejteket, noha az idén januártól májusig több mint 250 tonna malomipari terméket tartottak vissza, aminek következtében 25 523 korona értékű károk keletkeztek. Az építészetben a selejtek jelentős számának okait abban kell látni, .hogy a munka megszervezésében mutatkozó fogyatékosságokon kívül elégtelenül használják ki nevelő eszközként a károk megtérítését, nem feddik meg kellő mértékben azoknak a vállalatoknak igazgatóit, amelyekben rendszeresen túllépik a selejtek megengedett menynyiségének határvonalát s nem indítanak fegyelmi eljárást azok ellen a dolgozók ellen, akik nem teljesítik bejelentési kötelességüket a selejtek keletkezésével kapcsolatban és nem érvényesítik eléggé a vállalat dolgozóinak a termelés minőségében való anyagi érdekeltségét. A mezőgazdasági termelés hatékonysága ? A mezőgazdasági termelés hatékony fejlesztésének egyik követelménye és feltétele a maximális hasznot hajtó fajmarha-állomány tenyésztésének növelése. Ennek alapvető feltétele többek között az állami fajnemesítő állomások jó munkája. Ennek ellenére egyes fajnemesítő állomásokon még mindig nem tartanak megkívánt minőségű bikákat, melyek az utódok minőségének fokozása helyett csak rontják a hasznosságot. Elégtelen figyelmet szentelnek az egészségügyi intézkedéseknek és a tisztaságnak. Olyan hibákról van itt szó, melyeknek a több lelkiismeretesség és a zootechnikusok és állatorvosok jobb munkaviszonya és a felettes szervek által következetesen végrehajtott ellenőrzés mellett egyáltalán nem szabadna előfordulniok. A mesterséges megtermékenyítés terén elviselhetetlen a tudományps kutatási munka állapota. A mesterséges megtermékenyítés problémáival Szlovákiában jelenleg egyetlen mezőgazdasági tudományos kutatóintézet sem foglalkozik. Ellenkezőleg a viglaši Állami Állattenyésztési Kutatóintézet a természetes megtermékenyítést alkalmazza munkájában. . A tehenek hasznosságának ellenőrzésében is komoly hibák mutatkoznak. Ezek a hibák a tej zsiradéktartalmának meghatározásában fordulnak elő és jelentős mértékben lerontják a fajnemesítő munka értékét, mert a kevésbé hasznos tulajdonságokkal rendelkező állatokat gyakran nagyra értékelik és előnyösen jelölik ki fajnemesítő célokra, míg megtörténhet, hogy a jó vagy kiváló hasznos tulajdonságokkal bíró állatokat rosszul értékelik és kiselejtezik a fajszaporításból. A tenyészállatok és tehenek utódairól készítendő feljegyzéseknek és nyilvántartásnak sem szentelnek kellő figyelmet. Előfordulnak olyan esetek, hogy a jő tenyészállat vágóhídra kerül. Nagy hiba, hogy egyes fajálla^tenyésztő gazdaságokban gyakran általánosságban végzik a tenyészállatok etetését, mert nem rendelkeznek megfelelő kifutóval és legelőkkel, noha a legelő és kifutó alapvető követelmény a tenyészállatok etetésében. A jövőben fontos, hogy a mezőgazdasági osztály vezető munkatársai k C vesebb különféle irányelvet és körlevelet adjanak ki és inkább konkrétabban segítsék az # állami gazdaságokban, EFSZ-ekben 'dolgozó elvtársakat és az egyénileg gazdálkodó parasztokat és szemléltetően győzzék meg őket a haladó modern gazdálkodási módszerek alkalmazásának előnyeiről. Ez elsősorban Viglašra vonatkozik. Mindenütt nagyobbfokú gazdaságosságot Benada elvtárs felszólalása további részében eseteket említett egyes felesleges, de kevéssé hasznos külföldi utakkal kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy amellett vagyunk, hogy dolgozóink megismerkedhessenek külföldön az új világtechnikával, másrészt viszont nem engedhetjük meg azt, hogy az állam pénzén külföldi kirándulásokat rendezzenek, melyek semmi hasznot nem hoznak népgazdaságunknak. A továbbiakban a pazarlás egyes eseteiről beszélt az iskolaügy és a kultúra szakaszán. A munkában tanúsított felületesség és az elégtelen ellenőrzés rovására írható, hogy pl. a kerületi népkönyvtárak sablonosan és gépiesen osztották el a magyar irodalmi termékeket a tiszta szlovák falvakba és megfordítva. Benada elvtárs beszéde végén kijelentette: Mindenekelőtt az a fontos, hogy minden téren következetesen teljesítsük pártunk, kormányunk és a Megbízottak Testületének határozatait. Magyarázzuk meg a dolgozóknak e határozatok célját és ismertessük meg őket következetesen a határozatokkal. A vezető gazdasági dolgozók a feladatok biztosításakor az eddiginél sokkal inkább támaszkodjanak a párt vezető szerepére és szorosabb együttműködést fejtsenek ki a szakszervezettel. A dolgozók aktívájával, az élenjáró mesterekkel, technikusokkal és újítókkal folytatott együttműködés és tanácskozás lehetővé teszi, hogy az élet és a tárgy konkrét ismeretei alapján lobban megszervezhessék a munkát. Főként a párt üzemi szervezeteinek a vállalatirányítás felett gyakorolt ellenőrzési joga következetes és helyes érvényesítésével segíthetik elő a gazdaságosság és a hatékonyság növelése további forrásainak még következetesebb feltárását, a dolgozók harcra mozgósítását az idei terv teljesítéséért és túlteljesítéséért és a dolgozók aktív bevonását az 1958. évi terv előkészítésébe és teljesítéséba.
