Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-28 / 239. szám, szerda

AZ ERŐ TUDATÁBAN T

egnap éjszaka bejárta a világot a hír, hogy a Szovjetunióban sikeresen fejezték be a nagy hatósugarú, földrészek közötti, többlépcsős ballisztikus lövedékek kipróbálását, amellyel — mint a TASSZ jelentése közli — a föld bármely részét nagy pontossággal el lehelt érni. A hír a tőkés világban szenzációt és megdöbbenést, nálunk s mindenütt, ahol a szocializmust építik, és a békéért harcolnak, az erő tudatit és megnyugvást keltett. Ezzel a rakétafegyverek több ezeréves fejlődése, amelynek kezdetei, mint annyi mis emberi találmányé, Kínába vezethető vissza, eljutott a földi távlatokon elérhető legmagasabb szakaszba. Ezután már a rakétalövedékek további fejlődésének útla a föld tereinek elhagyásával csak a világűr felé irányulhat és tudjuk, hogy az ez Irányú előkészületek — többek között a Szovjetunióban is — rendszeresen folynak. Messzire vezetne, ha ennek a hírnek a békeharc szempontjából való jelentőségét, tehát a politikai fontosságát akarnók felmérni. Mindössze arról akarunk néhány gondolatot lerögzíteni, mi tette lehetővé a szovjet technikának ezt az újabb, világraszóló eredményét. Kétségtelen, hogy a Szovjetunióban számtalan tudományos ág elméleti kutatásainak, s a rendszeresen végrehajtott technológiai kísérletek igen nagy számának kellett megelőznie ezt a sikert. És miután jellegzetesen kollektív eredményről van szó, logikusan következik, hogy csak ott érhették el a tudomány és a gyakorlat embereinek együttműködésével ezt a világraszóló eredményt, ahol a tudoA japán tudósok szolidárisak a göttingeni professzorok nyilatkozatával Bonn (ČTK) — Németorszáq Szociáldemokrata Pártjának sajtószolgálata augusztus 26-án jelentette, hogy a hirosimai egyetem 13 professzora és tudósa a 18 nyugatnémet atomtudóshoz levelet intézett, melyben szolidaritását fejezi ki a göttingeni profeszszorok azon nyilatkozatával, hogy nem vesznek részt az atomfegyverek gyártásában, kísérleteiben és használatában. A japán tudósok levelükben óva intik a világ közvéleményét az atomerő katonai célokra való alkalmazásától és rámutatnak arra, hogy Hirosimában, a 420 ezer lakosú városban több mint 280 ezer ember vesztette életét az atombomba következtében. mányos kutatásnak, a rendszeres, tervszerű kísérletezésnek olyan széles alapjai vannak, mini a Szovjetunióban. Egy idő óta a svájci újságokban rendszeresen hírek, sőt hirdetések jelennek meg, amelyben a középiskolát végzett fiatalságot műszaki főiskolák látogatására akarják megnyerni. Az egyik ilyen cikkben, bekeretezve a következő adatokat olvashatjuk: Hány mérnök esik egymillió lakosra a különböző országokban: Szovjetunió 280 mérnök Egyesült Államok 136 mérnök Nyugat-Európa 67 mérnök Svájc 62 mérnök Ez a kapitalista statisztika mindennél világosabban beszél Ezt a gondolatot fejezte ki nemrégen Churchill Is közismert nyilatkozatában, amelyben arra figyelmeztette a tőkés világot, hogy jelenleg több hallgató tanul a szovjet műszaki főiskolákon, mint az egész angolszász világban, tehát az Egyesült Államokban, Angliában, Kanadában, Ausztráliában, stb. együttvéve. A szovjet tudomány eredményeit tehát nem a véletlen szüli, hanem az a rendszeres, legszélesebb alapokon lefektetett alapvető és felsőfokú oktatásnak az eredménye, amilyen csak a szocialista államban lehetséges. Lehet, hogy a kapitalista világban újabb erőfeszítéseket fognak tenni a szovjet tudomány utolérésére. Reménytelen ez a kísérlet, miután a főiskolai tanulás a tőkés világban a tehetős osztályok előjoga és így kétségtelen, hogy a jövőben a távolság a szocializmus eredményei és a tőkés világ görcsös erőlködései között csak nőni fog. (—e—c) Á TASZSZ-nyilatkozat nyugati visszhangja Moszkva (ČTK) A legtöbb angol és amerikai lap szenzációként vastag betűs címmel közölte a TASZSZ nyilatkozatát a földrészek közötti ballisztikus lövedékekkel folytatott sikeres kísérletekről. A lapok „abszolút fegyverről" írnak, amely jelentős mértékben befolyásolja az erők egyensúlyát. A DPA ügynökség washingtoni tudósítójának jelentése szerint amerikai politikai körök azt a nézetet vallják, hogy a Szovjetuniónak a világrészek közötti ballisztikus lövedéke hatalmi túlsúlyt jelent. Rámutatnak arra, hogy az Atlasz elnevezésű első földrész közötti amerikai lövedékkel ez év júniusában folytatott kísérlet dugába dőlt és a Titan nevű .további lövedék prototípusán csak most dolgoznak. A News Chronicle angol lap bevallja, hogy a Nyugat a nukleáris fegyverek terén már nem beszélhet túlsúlyról. A nyugati diplomácia szótárából kitörölték a „fenyegető eszköz" kifejezést. Jellemző, hogy a Szovjetunió katonai fölényét megállapító kommentátor közül egy sem fejezi ki aggodalmát afölött, hogy a Szovjetunió e fölényt támadásra használná fel. Egyesek éppen ellenkezőleg attól félnek, hogy a Szovjetunió ezt a fölényt a leszerelési egyezmény megkötésére használja fel. A londoni Times azt írja, hogy több moszkvai megfigyelőnek az a benyomása, hogy az oroszok azért válasz-' tották a jelenlegi pillanatot, hogy a Nyugatot leszerelési javaslataik elfogadására késztessék. A New York Times ugyancsak úgy véli, hogy a szovjet siker meggyorsítja a londoni leszerelési tárgyalásokat. Párizsi szemfényvesztés Minden harmincadik algériai a francia gyarmatosítók irtóhadjáratának áldozata © „Üj alkotmánytervezet" Algériának, amelyben semmi sem új • Pineau Dél-Amerikáhan házal a szavazatokért A NYUGATI LAPOK hasábjain új meg új megdöbbentő tények kerülnek napvilágra a francia gyarmati hadsereg szörnyű algériai vérengzéseiről, irtóhadjáratáról. A hivatalos adatok szerint míg Franciaországban egymást váltották a reakciós kormányok, amelyek 700 ezerre duzzasztották az algériai „rendfenntartó" csapatokat és az országot a gazdasági csőd szélére juttatták, a dolgozók vállára sózva az imperialista háború terheit — Algériában már minden harmincadik lakos a szégyenletes nemzetlrtás áldozata lett. Szörnyű adat, amelyre felháborodik minden /ember, amely többet mend, az imperialista gyarmatosításról, mint a szemtanúk legmegrázóbb vallomásai. Hétszázezres korszerű hadsereg irtja egy szabadságszerető nemzet fiait, akik nemzeti önállóságot, független szabad életet követelnek. Az ENSZ pedig ölbetett kézzel tűri, hogyan pusztul, vérzik egy hősi nemzet. A gyarmatosítók összetartanak. Anglia még nemrég együtt harcolt a franciákkal az egyiptomi nép ellen, most pedig Omanban bombázza, ágyúzza a szabad élet után vágyó törzseket. Amerika pedig, ha nem is olyan brutális módszerekkel, mint szövetségesei, de megmutatta igazi gyarmatosító arcát, legutóbb a Közép-Keleten. így hát a cinkosok egymást védik és hogy eltereljék a figyelmet égAz arab nép egységre törekszik A Szabad Demokrata Párt képviselője bírálja a nyugatnémet kormányt Düsseldorf (ČTK) — A Szabad Demokrata Párt velberti választási gyűlésén Wolfgang Döring, a párt képviselője kijelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak azzal kell hozzájárulnia a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, hogy lemond hadseregének atomfegyverekkel való felszereléséről és hogy betiltja területén az atomfegyverek elhelyezését. Döring hangsúlyozta, szükséqes, hoqy a parlamenti választások megváltoztassák Bonn politikáját, hogy véget érjen az „arrogancia politikája és a hatalommal való visszaélés" és hogy megoldják Németország egyesítésének fontos problémáját, amelyre nézve Adenauer kormánya fennállásának 8 éve alatt még egy elfogadható javaslatot sem terjesztett elő. Dajnaszkusz (ČTK) — Salah ed — Din Bitar, Szíria külügyminisztere augusztus 26-án Damaszkuszban a helyi- és külföldi újságíróknak sajtóértekezletet rendezett. A sajtóértekezleten elhangzott beszédében Bitar elítélte a „Szíria ellen irányuló rágalmazó hadjáratot." Az amerikai politikusok — jelentette ki, — Szíriát megkísérlik olyan államként beállítani, amely a kommunizmushoz csatlakozott, azért mert Szíria nem volt hajlandó belépni a nyuAz USÄ-ban a munkanélküliek száma meghaladja a milliót A Wall Street Journal augusztus 26-i számában közölte, hogy 1957. augusztus 10-én az USA-ban i 192 700 személy részesült munkanélküli segélyben. A segélyben nem részesülő munkanélküliek számát a lap nem közli. A lap szerint a múlt év júliusának végén az USA-ban a munkanélküliek' száma 1176 300-at tett ki. gati táborba. Az arab nép országai egységére és az imperializmus alól való felszabadítására törekszik. Az amerikai politikusok az arab országoknak felajánlották az Eisenhower doktrínát. Meg vagyok győződve arról, hogy az Eisenhower doktrína az arab országok belügyeibe való beavatkozás, — mondotta Bitar. A külügyminiszter beszédének további részében beszámolt Szíria együttműködéséről a keleti országokkal. A szovjet kormány konstruktív javaslatokat terjesztett elő a KözépKelet kérdésének megoldására. Az Amerikai Egyesült Államok azonban olyan feltételekhez kötötte gazdasági támogatását, amelyek elfogadása a nyugati táborhoz való csatlakozást jelentené. bekiáltó gazságaikről, előráncigálják a „magyar kérdést" ... A francia kormány tudja, hogy' így sem igen kerülheti el az algériai kérdés ENSZ-vitáját, ezért lázas előkészületeket tesz a világ közvéleményének félrevezetésére. PINEAU francia külügyminszter már napok óta a latin-amerikai országokban házal, hogy megszerezze szavazatukat az ENSZ-ben. A nyugati szavazó masinéria azonban még nem minden. A francia kormány kidolgozta és megvitatta az „új" algériai alkotmánytervezetet, amelyben semmi új nincs, amely nem más, mint a Bourgés-Manoury kormány szemfényvesztése. Mi a lényege az algériai alkotmánytervezetnek? Az, hogy Algéria továbbra is francia gyarmat maradna, az országban a párizsi kormány által kinevezett miniszterrezidens lenne az úr. A diplomácia, a pénzügy és a honvédelem ugyancsak Párizshoz tartozna. Külsőleg a terveeet ugyan tartalmaz egy-egy mutatós pontot, például a hat tartományra osztott Algéria mindegyikének képviselőtestülete lenne, a francia parlamentbe pedig 30 algériai képviselőt választanának. De mindezekből világosan kitűnik, hogy a párizsi bűvészkedőknek eszük ágában sincs megoldani az algériai kérdést, folytatni akarják az irtóhadjáratot és térdre szeretnék kényszeríteni a nyolcmilliős népet. AZ ENSZ előző ülésszaka javasolta Franciaországnak, hogy mindkét fél érdekét figyelembe véve békésen oldja meg az algériai kérdést. Franciaország cinikusan elutasította a világszervezet tanácsát és most egy gyorsan összetákolt lehetetlen alkotmánytervezettel akar port hinteni a világ szemébe. Bourgés-Manoury úrék jól tudják, hogy az algériai nép évek óta nem azért harcol, hogy most elfogadja, jóváhagyja a gyarmatosítást. És nekik ez jól is jön, mert a harcot tovább akarják folytatni. A józan gondolkodású emberiség bizakodással tekint az ENSZ-re, amely minden imperialista mesterkedés ellenére is talán képes lesz kiutat találni a zsákutcából és megakadályozza egy szabadságszerető nép kiirtását. Sz. B. Kína autóbuszokat gyárt Amerikában élő régi barátja, Jeszowszki páter közvetítésével sietve személyes üzenetet küldött, kérve, hogy támogassa „a magyar népet szabadságharcában" és nyitássá ki az osztrák határokat( ?!) fegyver és anyagszállítás céljára" (Idézet a Deutsche Woche című nyugatnémet lap november 14-i számából). Mindszenty, mint azt Széchényi Beatrix az Üj Hungária című emigráns lapban megerősítette, egyenesen Washingtont hívta. Széchényi az ellenforradalom napjaiban a bíboros közelében tartózkodott és feljegyzéseiben idézi Mindszenty titkárának szavait: „A városban nehéz összeköttetést szerezni, a vidékkel már teljesen lehetetlen, de ma reggel már kétszer beszéltünk Washingtonnal". A Vatikán szintén felvette a közvetlen személyes kapcsolatot Mindszentyvel. A pápa Budapestre küldte monseigneur Rodhaint, aki jelentős pénzösszeget adott át Mindszentynek a katolikus egyház támogatására és — mint a Journal de Geneve — című svájci lap megjegyezte — „nagyon értékes titkos okmányokat vitt magával". Hasonló útat tett monseigneur Zágon is, a pápai magyar kollégium rektora. Budapest és a Vatikán kapcsolatát az osztrák határok mentén elhelyezett különleges megfigyelők is támogatták. Ezek az „ihletforrások" és összeköttetések határozták meg nyilván a bíboros taktikájának és a néphatalom elleni lépéseinek fő elveit. Innen ered a Nagy-kormánnyal szemben tanúsított törhetetlensége is, melyet a Nyugaton és a Vatikánban még ma sem tudnak elfelejteni. Azt állítják, hogy Mindszenty „a helyzet meg nem értésével" hozzájárult a kormány bukásához. A News Statesman and Natíon című brit lap is figyelmeztetett Mindszenty „merevségére", midőn leirta, miként „szánta el magát Tildy az utolsó kétségbeesett kísérletre, hogy a helyzet megmentése érdekében megnyerje Mindszenty segítségét. Tildy vezetésével négytagú küldöttség kereste fel Mindszentyt, de ő nem fogadta őket. Mindszenty ezzel betetőzte a Nagy-kormány elszigeteltségét és megpecsételte bukását" — írja egy amerikai folyóirat. Álarc nélkül Értsük meg azonban a becsvágyó hercegprímást, hisz ő már céltudatosan köszörülte fogát a miniszterelnöki bársonyszékre. Nyíltan megerősítette ezt Arthur Corvenne-nek, az Aurore című francia jobboldali folyóirat tudósítójának adott nyilatkozatában. Corvenne november 2-án a következőkben írja le beszélgetésüket: „Elfogadná Eminenciád a vezető helyet a következő kormányban?" — „Lehet!" (Válaszolta Mindszenty). „Minden esetre nem bír döntő fontossággal az a tény, vajon maga a bíboros áll-e ez ideiglenes kormány élére" — folytatta tovább Corvenne. „Ezt a helyet olyan politikus töltené be, akit a bíboros, mint tárca nélküli miniszter hajlandó lenne erkölcsileg támogatni". A magyar reakciónak azért volt szüksége Mindszentyre, mert „pártokon felül álló" tevékenységével és mint az ellenforradalom politikai vezére és „erős kezű embere" nagyon megfelelt neki a hatalom gyors megszerzésére. Ezért már október 30-án, a bíboros Budapestre érkezésének napján a reakció „Mindszenty-kormányt akarunk" jelszóval tüntetést rendezett a Rákóczi téren. Mindszenty mindezt jól tudta. Mint hercegDrimás képet alkotott magának az állam jövőbeni berendezéséről és néhányszor elég érthetően kijelentette: mindenekelőtt olyan keresztény pártért kardoskodik, amely Adenauer Kereszténydemokrata Uniójához hasonlóan az ország vezető politikai ereje lenne. Tudvalevő, hogy Mindszenty november 3-i rádióbeszédében követelte az egyházi vagyon visszaadását. Nem kell sokáig törnünk a fejünket, hogy megértsük, mit értett ez alatt, hiszen a népi kormány nem az egyház templomait és plébániáit konfiskálta el, hanem félmillió hektár kiváló minőségű földet. Persze a hercegprímás sohasem nyugodott bele a földreformba. A bíboros novembér 3-án az „eddigi rendszert" is felelősségre vonta, ami semmi más nem volt, mint a bosszúért és terrorért kiáltás. Maga is szemléltető példáját mutatta annak, hogyan kell elbánni az „eddigi rendszer" intézményeivel. Személyesen küldte ki a papok egy csoportját, hogy néhány fegyveres ellenforradalmár segítségével rabolják ki a budapesti Egyházügyi Hivatalt! A zöld zsalugáter megmaradt A bíboros úr néhánynapos epizódszerepe olyan epizóddal zárult, amelyről Mindszenty az ellenforradalmi erők diadalmas előretörésének mámorában még csak nem is álmodott. November 4-én a kora reggeli órákban még megjelent a Nagy-kabinet utolsó ülésén. Sőt Nagy egyenesen küldött érte. Mint a Die Presse c. nyugatnémet lap december 19-én beszámolt, „ezen az ülésen már nyilvánvaló volt, hogy minden elveszett. Mindszenty Nagy Imrével és a többiekkel a teendőkről beszélt. Nagy kertelés nélkül azt tanácsolta neki, hogy meneküljön. „De hová?" — kérdezte tehetetlenül Mindszenty. „Az amerikai nagykövetségre!" — hangzott Nagy kurta válasza. A bíboros gyorsan engedelmeskedett — összeszedte cók-mókját, feltűrte reverendáját és pár perces út után a nem messze levő amerikai nagykövetség ajtaján kopogott. Lehet, hogy éppen ezekben a pillanatokban kezdték meg a szovjet katonák az új forradalmi munkás-parasztkormány kérésére az ellenforradalmi erők felszámolását. ...Az emberek gyakran kérdik: mi van tulajdonképpen Mindszenty bíborossal? Mi lenne? Nagy látomásaiból már csak a zöld zsalugáter maradt meg számára, no meg a még mindig jogerős büntetés, melyet a változatosság kedvéért a szó szoros értelmében — milyen Iróniája a sorsnak — amerikai börtönben tölt. (A Predvoj nyomán) JHétiány sorban Jugoszlávia három legnagyobb hajógyára 36 tengerjáró hajó szállítására kapott külföldi megrendeléseket. A hajókat svájci, angol, panamai, libériai, norvégiai, svédországi és USAbeli cégeknek 1962-ig szállítják. J. Cedenbalnak, a minisztertanács elnökének vezetésével augusztus 27én repülőgépen Belgrádba érkezett a Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége, amely Jugoszláviában öt napot tölt. (ČTK) Az USA katonai légierői a múlt évben 720 millió dollár értékű repülőgépet veszítettek, különféle szerencsétlenségek folytán. (ČTK) Trivandrumban, Kerala indiai állam fővárosában, augusztus 26-án a katolikus hierarchia tiltakozó tüntetést szervezett az új iskolatörvény-javaslat ellen. A sajtó híreiből kitűnik, hogy a tüntetés szervezői a menetnek a rendőrség részéről erőszakkal történő szétzavarását várták, mert a rendőri beavatkozást a kampány fokozására akarták felhasználni a keralai kormány ellen. A reakció várakozása azonban nem vált valóra. (ČTK) A csancsuni első kínai gépkocsigyár már autóbuszokat it gyárt. A tervek szerint az üzem havonként 20—25 új autóbuszt ad át a forgalomnak. Képünkön a munkások a kész kocsikat még egyszer átfényesítik. (Oj Kina felvétele.) Amerika az agresszorok oldalán áll Kairó (ČTK) — Salah Bin Isa elHarti emír az ománi imám jelenleg Kairóban időző helyettese augusztus 26-án sajtóértekezletet rendezett egyiptomi és külföldi újságíróknak. El-Harti hangsúlyozta, hogy Omán népe folytatja nemzeti falszabadító harcát és nem hagyja abba mindaddig, amig nem arat teljes győzelmet és nem vívja ki fügetlenségét. „A brit imperializmus agressziót követett el Omán ellen. Omanban harcok dúlnak és az agresszorok büntetlenül ölik a békeszerető lakosságot", jelentette ki el-Harti emír. Az ománi imám helyettese elítélte az USA politikáját, amely „az agreszszorok oldalára állt." Az USA képviselőjének a Biztonsági Tanácsban elfoglalt álláspontja — mondotta elHarti —. Dulles politikájának folytatása volt." Dél-Koreában mintegy 3 600 000 munkanélküli és félig' alkalmazott dolgozó él. A falvakon több mint egy millió paraszt éhezik. (ČTK) n.i s io 1957 lugusztus 28.