Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-24 / 235. szám, szombat

A népgazdaság hatékonyságának fokozása — legfontosabb feladatunk (Folytatfe a 3. oldalról.) se az első félévben azt mutatja, hogy a félévben elért eredmények még nem felelnek mog a lehetőségeknek, hogy az összteljesítés javulása nem mutat­kozott meg kellő mértékben az építés végcéljainak teljesítésében és az elért sikereket az egyes fogyatékosságok elmélyülése értéktelenné tette. Az Építészeti Megbízotti Hivatal vállalatai az 1652 tervezett épületből az első félévben csak 1169-et fejeztek be. Mivel ez idén csaknem 4000 objek­tumot kell befejezni, a félév; teljesí­tés az évi tervnek még csak 30 szá­zalékát sem teszi ki. Egészében tehát hasonló a helyzet, mint a múlt évek­ben, amikor a megkezdett és befeje­zetlen építkezések száma rendszeresen növekedett, az építkezési eszközöket szétaprózták. Ily módon nem teljesít­jük a CSKP KB februári ülésén hozott döntő határozatok egyikét. Az építészeti termelésben felsorolt fogyatékosságokon kívül ezért az ál­lapotért felelősek maguk a beruházók is, akik már a terv szétírásakor nem biztosították az eszközök összpontosí­tását. Ezzel kapcsolatban főleg a He­lyi Gazdálkodási, a Közszükségleti Ipari- és a Közlekedési Megbízotti Hi­vatalról szeretnék szólani. Bár ebben az évben a limiten felüli építkezéseken aránylag jobban teljesí­tik a tervet, mint a többi beruházási építkezéseken, az építés tervének tel­jesítése a legfontosabb építkezéseken továbbra is a gyenge pontok egyike marad. A kormány által figyelemmel kísért döntő építkezések túlnyomó részén nem teljesítik a • tervet. így nem teljesítik a feladatokat a lubení­ki, a Slovnaft, a tapolcsányi Elektro­karbon, a Banská-Bystrica-i cement­üzem, a homonnai Hapron üzem, a Piesoki Gépgyár építkezésein és má­sutt. Annak ellenére, hogy ezeken az építkezéseken havonta megvalósítják az ellenőrző napokat a felelős ágaza­tok részvételével és ezeken az ellen­őrző napokon részt vesznek a megbí­zottak és miniszterek helyettesei is, az ellenőrző napokon elfogadott in­tézkedéseket nem teljesítik kielégítő­en, újból és újból megállapítják azokat anélkül, hogy javulást érnének el. Ily módon a munkák menete szüntelenül fel van tartva. A döntő építkezéseken az építés lemaradásában hibásak a gépipari üzemek is. Pártunk és kormányunk 1953—.1954­ben intézkedéseket foganatosított a lakás- és polgári építkezés lényeges kibővítésére. Ezek az intézkedések dolgozó népünk életszínvonalának emeléséről való gondoskodás megnyil­vánulásai. Elvárhattuk, hogy ezek az intézkedések megértésre találnak nemcsak a dolgozók széles tömegeiben, hanem azoknál is, akiknek az intéz­kedéseket meg kell valósítaniok. Eb­ben az irányban a múlt évben bizonyos javulás állott be. Azonban megdöb­bentő, hogy a mi építkezési termelé­sünk megengedte, hogy ez évben a lakás- és polgári építkezés tervtelje­sítésében lényeges romlás állott be. Amíg teljességében az egész évi beruházási terv beruházásainak 43 szá­zalékát teljesítették, a lakásépítkezés­ben csak 34,7 százalékot, az iskola­építésben csak 37,4 százalékot telje­sítettek. A lakásépítés tervének ki nem elégítő teljesítése kifejezően nyilvá­nult meg a lakások építésének egyes fokozatain. A múlt évben a lakásépít­kezések folyamata állandóan romlott, ami kedvezőtlenül nyilvánult meg a la­kások befejezésében az év végéig és nem teremt kedvező előfeltételeket az 1958. évi terv egyenletes teljesítésére A jelenlegi helyzet az, hogy az Építé­szeti Megbízotti Hivatal vállalatainál az épülőfélben levő házak tervezett száma csakis az első fokon érte el az előirányzott mennyiséget, a második fo­kon több mint ezer lakás és a harmadik fokon több mint 900 lakás hiánya mu­tatkozik. Ez annyit jelent, hogy a leg­közelebbi időszakban nem teljesíthet­jük a lakások használatra átadását és nagy rohammunkára fog sor kerülni az év végén, hogyha az elvtársak a lakásátadás tervét teljesíteni akarják. Az iskolaépítésnek Szlovákiában ki kell küszöbölni az iskolák kapacitása és az iskolaköteles ifjúság növekedése között mutatkozó különbséget. Az elégtelen iskolaépítés a múlt években előidézte a váltakozó tanítási rendszer fokozott alkalmazását, a tanítás beve­zetését 2 és 3 váltásban, ami egyes helyeken kritikus állapotot idézett elő. Sok községben meg nem felelő is­kolaépületeket használnak Habár olyan fontos problémáról van szó, amelyet nagyon sürgősen és határo­zottan kell megoldani, az iskolaépítés tervét nagyon elégtelenül teljesítik — emellett Szlovákiában csupán az álta­lános nevelő iskolákban több ezer tan­terem hiánya mutatkoziik. * 0.i szo A beruházási építkezés elmaradása nyomós okainak egyike az építkezé­sek tervezésének és irányításának még mindig alacsony színvonala. A már említett fogyatékosságokon kívül nem javul az építkezések elő­készítése sem. Meg kell adni, hogy egyes esetek­ben az építkezési szerelőmunkák tel­jesítését a vas- és acél hiánya ne­hezíti. Ez azért is történik, mert a kohászat az építészettel szemben nem teljesíti pontosan kötelességeit. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy még olyan esetekben is, amikor ez a probléma nem áll fenn, a tervek teljesítésében elma­radás mutatkozik. így a Pozemné stavby nem teljesíti a kékkői szén­bányák építési feladatait. Munkaerő­hiányban szenved, pedig a környéken elegendő munkaerő "akadna, azonban az építkezési vállalat nem gondosko­dott elszállásolásukról. Az építkezés vezetősége nem biztosított betonke­verőt sem, nincs elegendő lapátnyél, kavics és faanyag, holott ebből az anyagból elegendő mennyiség állhat rendelkezésre. A gépek hibájának ki­küszöböléséről való gondoskodás mi­nimális. Az úthengerelő már hosszabb idő óta üzemképtelen és javítás nél­kül hever, a báger már több hónapja nem működik stb. Ilyen és ehhez ha­sonló esetet többet lehetne felsorolni. Csehszlovákia Kommunista Pártja Közoonti Bizottsága februári ülésének határozatait a hatékonyság fokozásá­ról a beruházási építkezésben nem teljesítik még a beruházási építés gazdaságosságának tekintetében sem. A beruházási építkezés gazdaságos­ságának elveit már a terv előkészí­tésében is megszegik, az építkezések keresztülvitelében pedig részint a nem gazdaságos építkezéssel, részint az építés idejének meghosszabbításával. A beruházási építés gazdaságossá­gának magas színvonalát már a ter­vezés előkészítésétől kezdve kell biz­tosítani. Éppen sok tervező ki nem elégítő gondossága következtében az általuk tervezett építkezések gazda­ságossága helyett gyakran a költség­vetési árak emelésére kerül sor. Központi Bizottságunk ülésein gyak­ran esett szó sok építkezés ki nem elégítő gazdaságosságáról. Ezzel szemben a következő évek beruházási tervének előkészítésében gyakran ke­rül sor a költségvetési árak emelé­sére a jelentős építkezések nagy számánál. Nem használják ki egyes tervezőintézetek jó tapasztalatait, még az ismétlődő és típusos épít­kezéseknél sem. így például a kassai állami tervező intézetnél tervezett lakásegység átlagos ára 75 000 koro­nát és Zilinán 88 000 koronát tett ki. A beruházási építkezés lényeges gazdaságossá tételéhez határozottan és következetesen ragaszkodnunk kell. Népgazdaságunk azon problémái, amelyek a múlt időszak feladatai nemtel jesítésének következetében me­rültek fel, és amelyeket Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának februári ülése oldott meg, nem biztosíthatják számunkra teljes mértékben a valamennyi ágazat épí­téséhez szükséges eszközöket. Ezért a mi célunk az legyen, hogy a ren­delkezésünkre álló eszközök segítsé­gével fejlődésünk valamennyi döntő kérdését megoldjuk és a maximális hatékonyságot érjük el. Ezért történtek intézkedések be­ruházási építkezésünk költségvetési árai széleskörű felülvizsgálásának megvalósítására, mégpedig az ez idei tervben foglalt építkezések és az elő­készületben levő akciók tekintetében is. A kommunisták és minden fokon a felelős dolgozók feladata lesz a költségvetési árak felülvizsgálásának következetes megvalósítása, ezzel a további építkezésekre szükséges esz­közök megszerzése és annak meg­gátlása, hogy az akció sikertelen ma­radjon, mint ahogy ez, sajnos, ha­sonló esetekben a múltban megtör­tént. Reális lehetőségünk van jelentős takarékosság elérésére, amiről konk­rét példák tanúskodnak. A felülvizs­gálat segítségével több millió koro­nával csökkent a Hričov— Považská Bystrica— Mikšová vízierőmüvek költ­ségvetési ára. A Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés üzemének, Szlovákia eddig legnagyobb gyárának építésénél több milliós megtakarítást értünk el. A lakás- és polgári építkezés te­rülni igazaatósága 25 felülvizsgált iskola építésén mintegv 10 százalékos megtakarítást ért el a költségvetési árakat véve alapul. Emellett a java­solt megtakarításokat főképp a költ­ségvetésekben, az építkezési anya­gok meghatározásában és a lakások felszerelésében mutatkozó hiányok megállapításával érték el. Diszpozí­ciós és arcliitektonikus megoldással további 20—25 százalékos megtaka­rítást lehetett volna elérni. Előkészí­tett intézkedésekkel a költségek még további csökkentése érhető el. Ez annyit ielent. hogy Szlovákia két reszortjának — az egészségügynek és iskolaügynek — beruházási tervében az 1958—1960. évi kvótákból több mint 400 millió koronát lehet meg­takarítani. Ebből az összegből további 50 000 diák számára új iskolákat és hat új középnagyságú kórházat le­het építeni. Az építkezés alacsony hatékonysá­gának nemcsak a tervezők, hanem a beruházók is okai. A beruházók túl­méretezett igényekkel lépnek fel az építményeket illetőleg, nincs pontos elképzelésük az épületről és gyakran változtatják is tervüket. Az állandóan változó elképzelések, tervek és költ­ségvetési árak példája az állami gaz­daságok építkezései. A tervezett költségek emelését és túllépését természetesen az építke­zési termelés is okozza. Az építkezés vezetői tudnak az építkezések túlmé­retezéséről, a feleslegességekről, mindeddig azonban keveset tettek ezek felszámolására és nincsenek te­kintettel a beruházási építkezés gaz­daságosságára. Természetesen ilyen módon lehe­tetlen csökkenteni az építkezési ter­melés költségeit, amelyeket az első félévben mintegy 10 000 000 koroná­val léptek túl. Áz építészetben a költ­ségek túllépésére főként annak kö­vetkeztében került sor, mert nem csökkent egyes drága anyagok, mint a vas-, cement- és tégla szükséglete. Sőt még azoknál az anyagoknál sem, amelyekben hiány mutatkozik és gyakran korlátozzák az építkezési termelést, a szükséglet fokozódott, például a faanyagnál. Csupán az anyagkiadásokat több mint 7 millió koronával lépték túl. Végül rá kell mutatni arra, hogy az építészet népgazdaságunk egyik gyenge oldala, amely következetésen nem teljesíti még Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága 1955. évi őszi határozatait sem. Egyes minőségi viszonyok népgazdaságunkban 1957. augusztus 24. Eddig jobbára a mennyiségi viszo­nyokat értékeltük úgy, ahogy a je­lenlegi időszakban alakulnak Szlová­kia gazdaságában és azokat a döntő irányzatokat, amelyek kedvezően, vagy kedvezőtlenül hatnak népgaz­daságunk hatékonysága növelésének biztosítására. Az anyagoknak népgaz­daságunkban mutatkozó arányossá­gán kívül múlhatatlanul szükséges fi­gyelemmel kísérni, hogy milyen fel­tételek mellett, milyen élő- és holt munka kifejtésével valósulnak meg a fejlesztés feladatai. A CSKP KB plénumának a gazda­ságosság terén hozott határozata biz­tosítására az elmúlt hónapokban az intézkedések egész sorát foganato­sították. A gazdasági szerveknek fel­adatul tűzték a részletes intézkedé­sek kidolgozását ez irányban. A nép­gazdaság egyes ágazatai szerint az aktívák egész sorát valósították meg, amelyeken részletesen megvitatták a munkabérpolitika, a munkatermelé­kenység növekedése és a termelés gazdaságossága terén fennálló prob­lémákat. A munkabéralapok túllépése főképp ez év első hónapjaiban, a fokozott kiadások az állami begyűjtés túllépé­sérek és • kötelező beszolgáltatások nem teljesítésének következtében, je­lentősen fokozták lakosságunk vásár­lóképességét, anélkül, hogy arányosan emelkedett volna a cikkek termelése a kiskereskedelem saámára, főképp a lakosság által kívánt árúfajták tekin­tetében. Ezzel égetőbben merült fel Habár még mindig magasak a ter­melés gépesítésének eszközeire irá­nyuló igények, másrészt a gépesítő eszközöket nem használják ki kellő­képpen. A munkatermelékenység növekedése és az átlagkereset közötti helyes vi­szonyt főképp a gépipari, az építkezési anyagtermelési, és a helyi gazdálko­dási vállalatok szegik meg. Azon sza­kaszok egyike, ahol fokozott mérték­ben szegik meg a munkabérfegyelmet, az Építészeti Megbízotti Hivatal épí­tészeti anyagtermelő üzemei. Habár a munkatermelékenységben a feladato­kat júliuson kívül minden hónapban teljesítették, a munkások átlagos ke­resetét, és a munkabéralapokat 4,6 millió koronával lépték túl. E fogya­tékosságok súlypontja főként az át­dolgozott anyagoknál, a téglagyárak­ban és kőbányákban van. Ezen ágaza­tokban valósággal összpontosulnak az említett hiányosságok a termelés és munka szervezésében, a munkabérek rendjére való csekély gondosságban, a technikai, szervezési intézkedések tervének teljesítésében. Kedvezőtlenek azon vállalatok ered­ménvei, amelyek nem teljesítik még a termelési tervet sem. Ezek Kassán a Kelet-Szlovákiai Téglagyárak, Losoncon az Ipolyi Téglagyárak, ahol az utóbbi hónapokban a termelés és a munka­termelékenység nem éri el még a múlt évi színvonalat sem. A munkabérköltségek túllépése és a munkabérfegyelem alacsony színvo­nala nagyon kedvezőtlenül hat a piac­alap és a lakossáo eszközei közötti összhangra. Konkrétan rá lehet mu­tatni, hogy például a téglagyárak a kiskereskedelmi forgalomra Í2,5 mil­lió koronával adtak kevesebbet és egyúttal a munkabérekre 3,4 millióval többet vettek fel. Emellett továbbra is fennállnak a felesleges fogyatékosságok a dolgozók egyes élelmiszerekkel való ellátásában, továbbra is mutatkoznak rendetlensé­gek a munkában, alacsony kultúrált­ség állami és szövetkezeti kereskedel­münk kiszolgálásában. Mi csökkenti a hatékonyságot e fon­tos ipari ágazatban a feladatok telje­sítésének szakaszán? Az, hogy az áruválasztékban, de fő­leg a gyártmányok minőségében fo­gyasztási iparunk lényegében csak az átlagos színvonalat éri el, a kivájj minőségű áruból keveset gyárt, anna* ellenére, hogy jő minőségű, értékes nyersanyagokat kap, mint például a gyapjú, gyapot, bőr, fa. Példának okáért a közszükségleti cikkek ipara megengedte, hogy leépítsék a világ­hírű damaszt anyagok gyártását, amit az egész világ minden tájára szállí­tottunk, ami devizagazdálkodásunk fontos forrása volt és helyette beve­zettük a közönséges vászon gyártá­sát. Szlovákiában a magas szakképzett­séggel rendelkező asztalosmunkások és .mesterek tömegével rendelkezünk, akik valósággal mesterségük művé­szei. Bútorunk tényező volt más ál­lamok legigényesebb megrendelőinél a kivitelben: most kificamodott ízlésű, rossz kivitelű, rossz minőségű bútor­ból gyártunk sokat, tehát nagymér­tékben eltérünk fogyasztóink igényei­tői és ízlésétől. Hasonló problémákkal és gyenga pontokkal küzdünk más gyártmányok­nál is, például a készruha gyártásá­nál, a gyapotanyagok gyártásánál. A termelés összterjedelmében a ki­váló minőségű gyártmányok csekély mennyisége és a többi gyártmány át­lagos minősége az oka annak is, hogv saját gvártmánvaink kivitelével nem képes biztosítani a szükséges és jó minőségű nyersanyagok megfelelő mennyiségének behozatalát. A köz­szükségleti cikkek iparának textil- és bőrfeldolgozó-ágazatára vonatkozik e?. Dolgozóink növekvő igényeit azon­ban a nekik nyújtott szolgálatok sem elégítik ki kellőképpen, így például a karbantartás vagy, a helyi gazdálko­dás és a kisipari szövetkezetek meg h rendelésre nyújtott szolgálatai terén. Annak ellenére, hogy a lakosságnak nyújtott szolgálatok alacsony színvo­nalát több ízben bírálták mind a párt­szervek, mind a gazdasági szerveze­tek, a helyi gazdálkodás, a termelő­szövetkezetek szlovákiai szövetsége nem gondoskodtak kellő orvoslásról. Az irányítás problémái minden gazdasági dolgozó, valamennyi kommunista előtt az a feladat, hogy biztosítsa a szigorú gazdaságosságot valamennyi vállalatban, üzemben és ágazatban és ne engedje meg, hogy jutalmat adjanak ki a megfelelő el­lenérték megteremtése nélkül. Népgazdaságunkban a tartalékok ki­használásának és a gazdálkodásnak színvonala olyan, ahogyon az a múlt félévben kialakult, még mindig ala­csony színvonalon mozog és nem biz­tosítja a társadalmi munkatermelé­kenység lényeges növekedését, ami egyedül teremti meg a nemzeti jöve­delem és ezáltal az életszínvonal gyor­sabb fejlődésének tartós alapjait. Az egyes ágazatok és vallalatok ahelyett, hogy jobban biztosítanák a munkaidő kihasználását és ezzel az óraszerinti munkatermelékenység nö­vekedését, a könnyebb utat választot­ták azzal, hogy a munkatermelékeny­séget és a termelést a túlórai mun­kák, a vasárnapi munkák fokozásá­val és a munkaerők számának növekedéséve! stb. biztosították. A munkaidő elégtelen kihasználásén kívül a munkatermelékenység növeke­déséhez nem járultak hozzá még 9 technikai felszerelés javítására és a technika kihasználására irányuló in­tézkedések sem. Elégtelenül használ­ták ki az alapokat, különösen a szénbányákban, a gépiparban, az élel­miszer- és közszükségleti cikkek ipa­rának egyes ágazataiban. Tekintettel arra, hogy a gazdaság fejlődésének feladatait általában telje­sítik, felvetődik a kérdés, mi az dka annak, hogy néha lassan oldják me3 a gazdaság fejlődésének fontos prob­lémáit, hogy nem teljesítik kellőkép­pen a CSKP KB februári ülésének ha­tározatait. Látnunk kell, hogy ezen állapot fő oka az a tény, miszerint nem használjuk ki kellőképen a szo­cialista gazdasági rendszer előnyeit, hogy nem léptetjük következetesen életbe a népgazdaság irányításának szocialista elveit. A párt és a kormány a CSKP országos konferenciájának végkövetkeztetéséből kiindulva kiter­jedt intézkedéseket tesz alacsonyabb fokú irányító szerveink jogkörének és felelősségének kiszélesítésére. Az országos konferencia óta már egész sor rövidtartamú és részlegin­tézkedést, tettek, amelyek a népgaz­daság irányításának javulásában mác sok irányban megmutatkoztak. Most alapvetőbb jellegű további intézkedé­sekre készülnek. De a népgazdaság fejlődésében elő­forduló fogyatékosságok azt mutat­ják, hogy az elfogadott határozatok teljesítése csak formális, hogy a le­hetőségeket nem használják ki kellő­képpen. Az utóbbi hónapok tervteljesítésé­nek eredményei oda kell, hogy ve­zessék a vezető irányító szervek dol­gozóit és kommunistáit, hogy alaposan áttanulmányozzák a terv­feladatok teljesítésében, irányításá­ban és ellenőrzésében a lankadás okait, megtanítsák a munkakolektívát naponta kitartóan harcolni a párt­szervek határozatainak és utasításai­nak teljesítéséért. A következő időszak feladatai A CSKP KB februári ülése az egész párt elé fő feladatként tűzte a mos­tani nehézségek legyőzésének bizto­sítását, valamint a pártunk által ki­tűzött fontos politikai, gazdasági cé­lok teljesítése érdekében a termelés és életszínvonal további fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtését. Elsősorban ebből a szempontból ér­tékeljük Szlovákiában a mostani gaz­dasági helyzetet, és a legközelebbi időszakban ebből a szempontból kell kitűzni feladatainkat további mun­kánkban. E célok teljesítésére kell most összpontosítani a párt és min­den kommunista igyekezetét, hogy biztosítva legyen a dolgozók legszé­lesebb tömegei alkotó kezdeménye­zésének további fellendülése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából indított szo­cialista munkaverseny fejlesztésében, és le kell győzni azokat a kedve­zőtlen irányzatokat, amelyek az utób­bi időben a feladatok teljesítésének csökkenésében mutatkoznak, további igyekezetet kell kifejteni a lemara­dások kiküszöbölésére úgy, hogy a tervet az év végéig teljesítsük és biztosítsuk népgazdaságunk minden szükségletét. E feladatok megoldásában főleg az iparban, a szénfejtésben, az építke­zési anyagok termelésében mutatkozó lemaradás kiküszöbölésére kell össz­pontosítani a figyelmet, meg kell ja­vítani az új gyártmányok előkészíté­sét, a gépiparban teljesíteni kell a bel- és külkereskedelem megrende­léseit, biztosítani kell minden ipari ágazatban a kapacitások teljes ki­használását, meg kell javítani a gyártmányok és szolgálatok minősé­gét. A mezőgazdaságban tovább kell fokozni az EFSZ-ek taglétszáma ki­szélesítésére irányuló igyekezetet a kis- és középparasztok megnyerésé­vel a közös gazdálkodás számára. Ebből a törekvésből ősszel és télen sem kell engedni. Be kell fejezni a termény veszteség nélkül való beta­karítását, főleg a kapásnövényekből, maximális mértékben kell valóra vál­tani a rétek és legelők őszi gondo­zását, biztosítani kell a mezsgyék felszántása tervének teljesítését, va­lamint a talajjavítási munkák elvég­zését is. A szarvasmarnaállomáňy nevelését, valamint az állomány szín­vonalának emelésére fordított gon­doskodást, és így az állatok hasz­nossága növelésének kérdését to­vábbra is a mezőgazdaság legfonto­sabb termelési feladatának kell tekinteni. Előttünk áll a feladat, a begyűjtési feladatok teljesítésének biztosítása, főleg a kenyérgabona be­gyűjtése, meg kell teremteni a szük­séges vetőmagalapokat, az őszi mun­kákat jól kell elvégezni és így bizto­sítani a jövő évi kiváló termés fel­tételeit: a beruházási építkezés szakaszán elsősorban az építkezések befejezését, valamint a kapacitások átadását kell biztosítani egyes fontos építkezése­ken, a lakás- és iskolaépítés szaka­szán, a feladatok teljesítésében ha­tározott fordulatot kell elérni az épí­tés tervezése jobb előkészítésével, a költségvetési árak csökkentésével, az építés idejének lerövidítésével, az építőipari termelés irányítása szer­vezési színvonalának emelésével. Fel­adatul kell kitűzni Takács elvtárs elé és az építészetben dolgozó min­den kommunista elé, hogy harcolja­nak a beruházási tervfeladatok tel­í Ff >1 y tatás az 5. aMalrm.)

Next

/
Thumbnails
Contents