Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-17 / 228. szám, szombat

Csökkentik a termelés költségeit A topoľčanyi faipari vállalatban lelkiismeretesen teljesítik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére tett köte­lezettségvállalásokat. A munkaver­seny és az újítómozgalom eddig nagy megtakarítást eredményezett a bútorgyártásban. összüzemi kötelezettségvállalá­suk alapján az egészévi tervet nyersértékében december 20-ig akarják teljesíteni annak ellenére, hogy 11 százalékkal magasabb, mint a múlt évi terv. Eddig az egész vállalat egyenletesen 105 százalé­kon felül teljesíti a tervet. A szo­cialista verseny hozzájárul a ter­melési költségek csökkentéséhez is. Az év eleje óta a topoľčanyi fa­ipari üzemben 322 000 koronát ta­karítottak meg, ebből 250 000 ko­ronát az üzemen belüli önálló gaz­dálkodás keretében személyi szám­lák bevezetésével. Most a cseh test­vérüzemek tapasztalatai alapján a takarékoskodás újabb lehetőségein törik a fejüket. A topoľčanyi fa­feldolgozó üzemnek sok faanyagra van szüksége a bútorok csomago­lásához, Be akarják vezetni ezek­nek a bútorcsomagoló anyagoknak a visszaküldését és ezzel évente kb. 15 000 koronát takarítanának meg. 1957. augusztus 17. szombat 30 fillér X. évfolyam, 228. szám, Egész társadalmunk érdeke Rég elmúlt az az idő, amikor országunkban csak a maga gond­jával törődött a legtöbb ember, jártukban-keltükben nem figyel­tek semmi másra, csak a maguk életére, személyes bajaikra, csak az érdekelte őket, ami létükkel, egzisztenciájukkal, a mindennapi betevő falat megszerzésével szo­rosan összefüggött. Az igazat megvallva nem is sok értelme lett volna annak idején azzal törődni, ami nem volt a miénk, máshoz tartozott, amikor minden másképpen ment, mint ahogy a nép szerette volna, tekin­tet nélkül arra, mit gondoltak a dolgozók és mi volt a kívánságuk. Az olyan társadalmi rendszerben, ahol a gazdagok uralkodtak a szegényeken, ahol néhány ember óriási vagyonok ura volt, milliók számára meg nem jutott semmi, mindez nem is lehetett másként. Azóta nagyot fordult az idő ke­reke, más társadalmi rendszerben, népi demokratikus rendszerben élünk. Hogy mindezzel milyen nagyot változott az emberek gon­dolkodásmódja, azt napjainkban és az elmúlt évek során saját sze­münkkel láttuk és látjuk. A va­lamikor gazdagok vagyona a nép vag.yonává vált és ezzel egészen új értelmet nyert a „közös ér­dek," az „egész társadalom érde­ke" szavak jelentése. Igazsággá vált mindez, olyan igazsággá, amelynek igazáról minden ember, minden lépten saját szemével győződhet meg. A nép országa urává vált, sa­ját maga gazdálkodik saját va­gyonával és ezzel egyszerre kife­jezésre jutott minden ember sze­mélyes felelőssége mindazért, ami hazánkban történik. És az új szo­cialista társadalmi rendszerben örvendetes változás megy végbe az emberek tudatában, olyan fo­lyamat, amely az emberek új vi­szonyát teremti meg környeze­tükhöz, az államhoz, munkájukhoz, az egész társadalomhoz. A szo­cialista építőmunkánkban közös erővel hatalmas művet alkotunk, amelyből mindnyájan kivesszük részünket. Hogy is maradhatnánk közömbösek az iránt, hogyan élünk most és hogyan fogunk élni holnap, a következő években és a jövőben. Hiszen jövőnk alakítása a kezünkben van, már most dol­gozunk rajta, és csak tőlünk függ, hogy minél színesebbre alkossuk. Magunk vagyunk az ország urai, saját sorsunk, örömünk, szeren­csénk kovácsolói. Nem lehetünk semmi iránt közömbösek, bármely részében is történjen hazánknak. Minden fontos számunkra, bár­melyik üzem sikere valamennyiünk sikere is, mert mindnyájunk szá­mára jó gyümölcsöt terem. A si­kertelenség pedig valamennyiünk­nek fáj, mert érezzük, hogy vala­mit elvesztettünk, ami máskülön­ben hozzájárulhatott volna életünk szebbétevéséhez, előrehaladásunk­hoz. Tudatunkból a közös felelősség érzését közös tulajdonunk iránt már semmi ki nem tépheti, mert az életünk szerves részévé vált. Ezért van a jó gazdák mindennapi igyekezete az egyre jobb eredmé­nyek eléréséért, a közös törekvés azért, hogy nálunk minden rend­ben legyen, hogy életünk egyre szebb, gondtalanabb legyen, hogy eltávolítsunk minden hibát előre­haladásunk útjából. Mindez kife­jezésre jut abban is, hogy a legtöbb ember ma már nem tud elmenni pl. egy építkezés mellett, ahol hanyagul bánnak az építőanyaggal anélkül, hogy bíráló szavát ne hallassa, ugyanúgy bárhol előfor­duló hibát észrevesznek és min­dent elkövetnek kiküszöböléséért éppen úgy, mintha az saját házuk táján fordulna elő. De ugyanúgy mindenki figyelemmel kíséri a jó eredményeket és együtt örül azok­kal, akik ezeket elérték. Ezer és ezer ember figyeli például az ost­ravai, handlovai, az észak-cseh­országi és kékkői bányászok küz­delmét a szénfejtési terv túltelje­sítéséért. De dolgozóink nemcsak figyelik az eredményeket. Mind­jobban kifejezésre jut a munkában a kölcsönös együttműködés is, az egymás munkájában való segítés. Fényes példája ennek az az óriási segítségnyújtás, amit az aratás idején az üzemek és hivatalok dolgozói, a városok lakóinak tíz­ezrei nyújtottak falvaink lakos­ságának, a veszélyeztetett termés betakarításában. A szerkesztőségekbe a levelek százai érkeznek, amelyekből ugyancsak kitűnik a közös érdek­lődés, a közös érdek, a segíteni akarás mindenben és minden té­ren az előrehaladás érdekében. Az a tény, hogy az emberek bírálják a fogyatékosságokat, azt bizonyít­ja, hogy mindenkinek valóban szívügye mindaz, ami körülöttünk történik. Ellenségeink nagyon szí­vesen kihasználnák ezeket a han­gokat arra, hogy országunkat ha­zug színben tüntessék fel. Bátor kritikánkat rendszerünk gyönge­ségének szeretnék beállítani. Mi azonban valamennyien nagyon jól tudjuk, hogy éppen a bírálatban és az önbírálatban van főerőssé­günk. Ez a kezesség arra, hogy megalkuvás nélkül leszámolunk minden hibával, amely fékezi elő­rehaladásunkat. Semmi esetre sem állíthatjuk azonban azt, hogy az emberek öntudatosodásának folyamata már régen befejezett tény. Ez a folya­mat állandóan tart napjainkban is és még hosszú ideig fog tartani. Vannak még manapság is embe­rek, akilj észreveszik ugyan a szomszéd hibáját, a magukét azonban annál kevésbé. Mint mondani szokás az ilyen emberek más szemében a szálkát is meg­látják, a magukében még a ge­rendát sem. Vonatkozik ez főleg a lágy normákra, az alacsony munkatermelékenységre, a fekete fizetésekre, a nemzeti biztosítás­sal való visszaélésekre és más hasonló esetekre. Ezekben az ese­tekben mintha sok ember elvesz­tette volna felelősségérzetét a kö­zös ügy, a közös érdek iránt. Pe­dig ez olyan fontos kérdés, amely­nek megoldására valamennyiünk­nek össze kell fogni. Hiszen a múltnak ezek a csökevényei, az új munkamódszerek bevezetéséhez való helytelen viszony és más hi­bák miatt közös társadalmi tulaj­donunk százmilliós értékeket vé­szit. A bérezésben á" rend megterem­tése, a munka termelékenységének emelésére irányuló állandó igyeke­zet, a műszakilag indokolt normák bevezetése, a termelés hatékony­ságának növelése — boldogulá­sunk alapja. A pénz magától nem terem számunkra, a sült galamb nem repül a szánkba. Minden attól függ, hogy mennyit termelünk és mennyiért termeljük. Mert minél többet termelünk és minél olcsób­ban, annál több és olcsóbb áru ke­rül az üzletekbe. Minél gyorsabban szüntetjük meg a még mindig elő­forduló hibákat — és itt a bírálat­tal, legfőképpen pedig az önbírá­lattal nem szabad takarékoskodni — annál gyorsabban haladunk elő­re. Ez pedig elsősorban rajtunk múlik, és mindenekelőtt a mi ér­dekünk. Javítják a nagyolvasztót SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A kohászatban nagy jelentőségű esemény egy nagyolvasztó generáljavítása. A kunčicei Klement Gottwald Nagykohóban most folyik egy nagyolvasztó generáljavítása. A munkát több mint 800 dolgozó végzi, akik arra igyekez­nek, hogy ezt a munkát a tervezett 50 napnál hamarább fejezzék be. Bal­oldali képünk az újjászülető nagyolvasztót mutatja be, amelyet a generál­javítás alkalmából korszerűsítenek és bővítenek, úgyhogy teljesítménye felülmúlja a trineci nagyolvasztóét is, s így köztársaságunk legnagyobb ol­vasztója lesz. Jobboldali képünk Antonín Hŕebenkát mutatja be, aki 60 mé­teres magasságban dolgozik. V. Švorčik (ČTK) felvétele Milyen lesz a bratislavai vasutasnap? Vasárnap, augusztus 18-ra a hagyományos vasutasnapra a bratisla­vai igazgatóság vasutasai gazdag szórakoztató és kultúrműsort állítottak össze. Bratislavában az ünnepségek szombaton, augusztus 17-én a vas­úti alkalmazottak szak­szervezeti szövetsége vasúti bizottságának ün­nepi plenáris ülésével kezdődnek, amelyen „a legjobb közlekedési dolgozó" címmel tűn­tetnek ki több mint 60 dolgozót. A második negyedévben ^lért ki­váló teljesítményért pe­dig a bratislavai vasúti igazgatóságot a Közle­kedési Minisztérium és a Szakszervezeti Szö­vetség Központi Bizott­ságának vörös zászla­jával jutalmazzák rr^g. Este a főpályaudvar és a Nemzeti Színház előtt, valamint a Sztálin-téren a vasutasok fuvószene­kara tart hangversenyt. Vasárnap, augusztus 18-án a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában is a vasutas­napot ünneplik. Á Vas­utasok díszfelvonulá­sa már 9 órakor meg­indul a Kultúra és Pi­henés Parkjába. Az ün­nepségek ünnepélyes megnyitása után a vas­utasoknak és a bratis­lavai közönségnek be­mutatkoznak nagyszerű műsorszámaikkal a bra­tislavai vasútigazgató­ság népművészeti együt­tesei. A Kultúra és Pi­henés Parkjában, ä kerthelyiségben és a hangversenyteremben táncdélutánt rendeznek. Az utóbbi napokban nyolc új taggal gyarapodott a kísdobrai EFSZ Ha csak egy évet lapozunk vissza a fejlődés könyvében, igen érdekes dol­gokra bukkanunk Kisdobrán. Ismert tény, hogy a királyhelmeci járás eme kisközségében nehezen határoztak a szövetkezet megalakítása mellett. A szö­vetkezés gondolata azonban mégis győzött. A múlt év márciusában har­mincketten lerakták a szövetkezet alapjait. Az első év sikeres volt. A ter­melési eredmények jóval szebbek voltak, mint az egyénileg gazdálkodók eredményei. Ebben az évben a taglétszám már 49-re emelkedett. A jelen­legi kilátások azt mutatják, hogy még jobb eredmények születnek. Ez ter­mészetesen jó hatást gyakorol az egyénileg dolgozó parasztokra. Ezt bizo­nyítja az is, hogy az utóbbi napokban újabb 8 kisparaszt lépett a nagy családba. A belépők között van Kiss Péter, Czető István, Szabó Tibor, Kiss Sándor és mások. Tudósítónktól. Strauss katonai segédlet védelme alatt mondja választási beszédeit Hannover (ČTK) — Strauss nyu­gatnémet hadügyminiszter a Keresz­ténydemokrata Unió hannoveri szerdai gyűlésén — attól félve, hogy hasonló kudarc éri, mint egy héttel ezelőtt Münchenben — a szokásos rendőri segédleten kívül még polgári ruhába öltöztetett katonákat is helyezett el abban a teremben, ahol választási be­szédét tartotta. A hallgatóságot még ez sem gátolta meg abban, hogy Strauss éles kiroha­násait Németország Szociáldemokrata Pártja, valamint a Szovjetunió ellen, a NATO dicsőítését, az európai biz­tonsági rendszer elutasítását ne kí­sérje tiltakozásának és elégedetlensé­gének viharos nyilvánításávall. Főképp azon kijelentése váltott ki felháboro­'dást, hogy a hadkötelezettség és új­rafelfegy vérzés ellenzői „kispolgári I értelmiségiek" í Ausztrália lakossága a nukleáris fegyverkísérletek ellen Sidney (ČTK) — Az angol kormány azon kijelentése, hogy szeptemberben folytatni akarja a nukleáris fegyver­kísérleteket az ausztráliai Maralinga sivatagban, az ausztráliai lakosság va­lamennyi rétegének egyre növekedő ellenállását váltja ki. A szakszerveze­tek ausztráliai tanácsának végrehajtó bizottsága, amely kétmillió dolgozót képvisel, egyöntetű határozatot hozott, amelyben elitéli a nukleáris kísérletek folytatását. Az „Adelaide News" az ausztráliai kapitalista körök lapja vezércikkében rámutat arra, hogy „a nukleáris fegy­verkísérletek mindenkire veszedelmet jelentenek". Kínának leggazdagabb én-, wolfram- és molybdén­készlete van a világon Peking (ČTK) — A Kínai Népköz­társaság földtani kutatásügyi mipiszté­riumának közlése szerint Kína rendel­kezik az ón, a wolfram és a molybdén leggazdagabb készleteivel. A réz-, vasérc- és foszforkészletek terén Kína szintén a világ legelső államai közé tartozik. Az eddig feltárt ásványi lelő­helyek elvileg teljesen kielégíthetik a második ötéves terv szükségleteit. Az év elejétől Szlovákiából | 8255-en mentek a bányákba y / Ez év augusztus 10—15-ig Szlovákiából 148 dolgozó kezdte meg X a munkát szén- és ércbányáinkban. Ez alatt az öt nap alatt a szlo­f vákiai kerületekből a szénbányákba és Jáchymovba már újabb 429 í dolgozó ment el, 416-an pedig orvosi felülvizsgálatra várnak. Ugyanebben az időszakban az Ostrava-Karviná-i körzetben 42 dol­í gozó lépett munkába Szlovákiából. A szlovákiai kerületek nemzeti bi­( zottságainak tanácsai mellett működő munkaerőügyi osztályok dolgo­/ zói egyúttal közölték 138 újabb dolgozó munkábalépésének hírét. / A Handlovai Nagybánya ez alatt az idő alatt 19 új munkaerőt ka­í pott segítségül. További 40 dolgozó már elment a bányába, 20-at f a legközelebbi napokban várnak. A novákyi bányákba is 24 új dolgozó X érkezett. Az egyes kerületekből 57-en már elutaztak Novákyba, 61-en y pedig útra készen várnak. X Január 1-től augusztus 15-ig Szlovákiából összesen 8255 dolgozó v! sietett bányáink segítségére. Világ proletárjai, egyesüljetek!

Next

/
Thumbnails
Contents