Új Szó, 1957. augusztus (10. évfolyam, 212-242.szám)

1957-08-16 / 227. szám, péntek

Jól halad a beadás ...amit a haza elvár Á besenyei szövetkezet 10 nap alatt sikeresen befejezte az aratást. Nagy- mindeil dolffOZÓlátÓl részük volt ebben a munkában a brigádosoknak, a traktorállomás s a be­gyűjtő vállalat dolgozóinak, akikhez a helvbeli lakosság is csatlakozott. Több mint 60 hektárt arattak le kézi erővel. A szövetkezet búzából és árpából a beadást már 100 százalékra teljesí­tette. Beadott 6Š8 mázsa búzát és 649 mázsa árpát. Nem maradtak el a dohánybeadással sem. A műszárítóban eddig 10 mázsa dohányt szárítot­tak meg, a természetes szárítóban 40 mázsát. A kukoricatermés is igen jónak íg' kezik. A szövetkezetben eddig már 30 vagon száraztakarmányt raktároztak el. A magángazdálkodók közül a beadást a következők teljesítették száz százalékra: Hruska József, Pintes József, Takács Antal, Jancsár József. Mallák Margit, Besenyő, Elsők lettek a járásban Ez év tavaszán alakult meg a nagy­csalomjai szövetkezet. Lelkes dolgozói az aratás sikeres befejezése után a cséplést is jóval a határidő előtt vé­gezték el. Elsők lettek a kékkői járás szövetkezetei közt. Dénes elvtárs, a szövetkezet elnöke is örül ennek. Elmondja, hogy a mun­kában sokat segítettek a falu tanítói is, mint Górás, Babic és Dénes elvtársak, akik szorgalmas munkával szolgálták falujuk haladásának ügyét. — Hogy fizetett a búza, az árpa és á zab — tettem fel a kérdést. — A búza közepes termésátlagot, 26 mázsát adott, az árpa 32 mázsát és a zab 33 mázsát hektáronkint. Illés József. Ipolybalog. A palásti kertészek 'Amikor a palásti dolgozó parasz­tok a múlt év végén megalakítot­ták a szövetkezetet, fontos felada­tuknak tartották a zöldségtermeli} csoport megszervezését, Elhatároz­ták, hogy a község közelében a pa­tak mellett kertészetet létesítenek. A szövetkezetesek Bohács Jánost bízták meg a zöldségtermesztő cso port vezetésével. S ahogy az ered­mények mutatják, a csoport meg­alakulása nem bizonyult hiábavaló­nak, amiről cSált' most győződnék meg igazán a palástiak. A kertészet 'hat hektáron terül el. Emiharmadčn korai burgonyát termeltek, s ezért 20 ezer koronát kapták. A szabad piacra ezenkívül kétezer köteg sárgarépát, 1500 kalarábé- és korai káposztát adtak, amiért 13 ezer koronát kaptak. A napokban uborkát, hagymát, papri­kát és paradicsomot szállítanak a szabad piacra. Szép a dinnyetermés is. Bohács János elmondotta, hogy a zöldségtermeléssel még előbbre lennének, ha volna üvegházuk. En­nek ellenére is jelentős eredmény a csoport vállalása, hogy a szövet­kezetnek 70.000 korona nyereséget biztosított a kertészetből. Zsilka Tibor, Ipolyság, Letörleszthetjük a műit évi adósságot is KI agyon fontos feladat a gabona begyűjtése. Nagy munka há­rul a helyi nemzeti bizottságokra és a begyűjtési dolgozókra. Tavaly a gabona begyűjtése járá­sunkban sikeresen haladt. Szép ered­ményeket értünk el, s a begyűjtés ter­vét 120 százalékra teljesítettük. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról sem, hogy a begyűjtést csak úgy tel­jesítettük, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok a beadásukat ha­táridő előtt és terven felül teljesítet­ték. A magángazdálkodók beadásukat csak 92,7 százalékra teljesítették, sőt akadtak olyanok is, akik még 30 szá­zalékra sem. Nem elégedhetünk meg a globális teljesítéssel, az idei termés lehetővé teszi, hogy dolgozó parasztjaink ki­egyenlíthessék a tavalyi hátralékot is. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Kiváló eredmények A várkonyi szövetkezetesek ez idén jobban dolgoztak, mint az előző évek­ben. Megmutatják ezt a cséplési ered­mények is. Árpából négy mázsával ter­meltek többet hektáronkint a terve­' • V1 <V" ' -- -. zettnél és búzából is több ígérkezik. Horváth István, Nyékvárkony Fülekpüspökin a múlt ősszel beve­zették a villanyt. Azóta a kultúrélet i igen sokat fejlődött. A Csemadok hely­beli szervezete az utóbbi időben jó­nevű kultúrcsoporttal dicsekedhet A filmek vetítésével is jobban áll már I a dolog, habár egyelőre csak Fülekről ' járnak ki hetenkint. Igen figyelemre méltó az előrehala­dás, mégis meg kell állapítanunk, hogy 1 még nem az igazi. A fejlődés gyorsásá­ga még nem felel meg a falu képessé­gei alapján várható előfeltételeknek, i A mezőgazdasági munkákat még ma 1 is olyan egyszerűen, úgy végzik, mint 20 évvel ezelőtt. Pedig mennyi­vel eredményesebb lehetne, ha a gé­pesítés végre utat törne a faluban. Fülekpüspökin minden feltétel meg van arra, hor••• a dolgozó parasztság és a falu munkássága megértse, hogy > többet, olcsóbban, nagyobb erőfeszítés nélkül csak a gépek segítségével lehet elérni. Remélhető, hogy rövidesen megteszik, amit a haza elvár minden ( dolgozójától. Koronczi Dezső, Pótor. Zalubik Mihály kazalmester Plasenko Pál, a Tornóci Állami Gaz­daság igazgatója brigádot szervezett az igazgatósági személyzetből, hogy a zsinárdi gazdaságban meggyorsítsák a cséplést. A brigád 22 főből áll. Az igazgató sem vonta ki magát a mun­kából, a kazalon dolgozik. Zalubik Mi­hály igazgatósági dolgozó a kazalmes­ter. 1200-as cséplővel csépelnek már három napja Zsigárdon. Naponta 120— 160 mázsa gabona kerül a magtárba. Pé'dát vehet tőlük akárki. Éjjel is dolgoznak. Este nyolc óra felé a raktárnál talál­kozik Palecska József és Mészáros Gyula fejő. A magtisztítóba mennek, ahol éjjel három óráig dolgoznak. Deák István, Zsigárd. NAPIRENDEN a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése Falvainkon a politikai munka most elsöfcorban az aratási és cséplési mun­kálatok mielőbbi befejezésére irányul. Ezzel egyidőben nagy igyekezet nyil­vánul meg a földművesszövetkezetek alakításában és megerősítésében. Jú­liusban a szövetkezeti mozgalom a rohamos fejlődés útjára lépett. Široký elvtárs a párt és mezőgazdaság ve­zető dolgozóinak Hradec Králove-i aktíváján kijelentette: „A júliusi ered­ményeket pártunk Központi Bizottsá­ga nagy sikerként értékeli, amely annál nagyobb, mert az aratás idején érték el, melyet a múlt években az EFSZ-ek alakításának kevésbé alkal­mas időszakának tartottunk." A sikernek az a nyitja, hogy a fa­lusi pártszervezetek már nem vá­lasztják külön a szövetkezeti moz­galom fejlesztésének problémáit a mezőgazdasági termelés növelésének mindennapi kérdéseitől. Az idei ara­tás idején annak ellenére, hogy a fi­gyelmet a kedvezőtlen időjárás okoz­ta késés behozására kellett összpon­tosítani, nem lankadt a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére kifejtett igye­kezet. Sőt! Az aratásban segédkező üzemi dol­gozók legtöbb helyen nemcsak gaz­dasági segítséget nyújtottak, hanem bekapcsolódtak a meggyőző munkába is. Az agitációt megkönnyítette az is, hogy az egyénileg gazdálkodó parasz­tok a kedvezőtlen időjárás okozta ké­sés behozásánál legjobban meggyő­ződhettek a közös munka előnyeiről. A falusi pártszervezetek nemcsak fi­gyelték az eseményeket, hanem segí­tettek, ahol csak lehetett. A nyári munkák alatt találtak időt arra is, hogy gyűléseken beszéljék meg az időszerű kérdéseket és határozatba foglalják célkitűzéseiket. Termésbetakarítás Ekecsen g Az év elejétől 1152 EFSZ alakult hazánkban A szövetkezeti nagytermelés elő­I nyei mindjobban szembeötlőek s I ezért vonzóak is az egyénileg gaz­j dálkodó kis- és középparasztok ámára, akik egyre többen vá­• lasztják a szövetkezeti gazdálko­J dást. A folyó év elejétől egész • köztársaságunk területén 1152 szö­• vetkezet alakult, ahol igen *ok kis­j és középparaszt találta meg számí­• tását. Ekecsen a falu apraja nagyja kint van a mezőn. Magam is örültem, ami­kor hallottam, hogy özvegy Szalay Antalné így beszél az aratókhoz: — Mit beszéltek, csak a traktorral mentek ki a tarlóra, gyalog nem? Hát nem szégyellitek magatokat. Én már túl léptem a hetvenet, de ha kell, ki­megyek gyalog is, csak mentsük meg a kenyeret. A munkahelyen is nógatta asszony­társait: — Gyertek már, ne »ácsorogjatok annyit, meggyullad a föld a talpatok alatt. Büszkék lehetünk az ilyen asszo­nyokra. Ezúton mondunk köszönetet Szalay Antalnénak, László Gyulánénak, Szakó Máriának és a többi asszonynak, akik részt vesznek a kenyércsatában. A faluban azért akadtak olyanok is, akik nem értették meg a felhívást. Ne­kik azt üzenjük, vegyenek példát Sza­lay Antiinétól. A szövetkezetnek néphadseregünk | tagjai is segítettek. Alig négy napot dolgoztak, mégis 1113 mázsa gabonát csépeltek ki. Néphadseregünk tagjai tehát nemcsak a mi békés életünk fe­lett őrködnek, hanem a munkában is példát mutatnak minden dolgozónak. Ott láttuk a munkahelyen a tanító­kat is, továbbá a helyi nemzeti bi­zottság dolgozóit. Előbb kévéket rak­tak, majd a gabonatisztításnál serény­kedtek. Szorgalmas munkájuk gyümöl­cse 192 mázsa búza kitisztítása. Jó lenne, ha az agitációs központ is jobban dolgozna, és nemcsak zené­vel szórakoztatná a dolgozókat, hanem tájékoztatná az eredményekről, ame­lyeket a nap folyamán elértek. Szólni kell még a gépállomásról is. Igazán jó munkát végeznek a gép­állomás dolgozói. Emellett munka mi­nőségére is nagy gondot fordítanak. Kitűnnek teljesítményükkel László Sándor és Raszt Jenő kombájnos, akik idáig legtöbbet tudtak elérni. Paksy László, Ekecs TEHLÁN TÖBBSÉGBE KERÜLTEK AZ EFSZ-TAGOK A verebélyi járás Tehla községben a kommunisták taggyűlésükön aprólé­kosan foglalkoztak a cséplés mene­tével. Falujukban négy cséplőgép dol­gozik. Zavartalanul folyik a munka. A kommunisták a pártonkívüliekkel együtt törődnek azzal, hogy a gabona minél előbb zsákokba kerüljön. Ettől függ beadási kötelezettségük teljesí­tése is, mivel a tehlai lakosok a csép­lőgéptől egyenesen a begyűjtési vál­lalat raktárába szállítják a közellá­tásra szánt gabonát. A taggyűlésen, mint mindig, ismét napirendre került a helyi szövetkezet megerősítésének kérdése. Komolyan foglalkoznak ezzel a pártszervezet tagjai és ennek érdekében jól szer­vezik a tömegpolitikai munkát. így érték el, hogy falujukban már több­ségbe kerültek a szövetkezeti tagok, s 35 család 215 hektár földdel példát mutat az egyénileg gazdálkodó pa­rasztoknak. MADBÖL SZÖVETKEZETI FALU LESZ A dunaszerdahelyi járásban szép eredményeket érnek el az EFSZ-ek megszilárdításában. A kommunisták és az agitációs munkába bekapcsoló­dott pártonkívüliek iparkodnak, hogy a járásban minél előbb elérjék a szövetkezeti gazdálkodás teljes győ­zelmét. Mad községben a múlt héten, amikor taggyűlést tartott a falusi pártszervezet, még öt egyénileg gaz­dálkodó paraszt volt. N«m titok, hogy a gyűlésen szó esett valamennyiükről. A kommunisták jót akarnak nekik és valamennyi dolgos embernek. Ezért akarják őket még most, a nyári mun­kák idején, meggyőzni, hogy lépjenek be a szövetkezetbe, öt ember dönté­sétől függ, lesz-e Mádból szövetke­zeti falu. A falut dolgos emberek lakják. A pártszervezet ezért hozhatott olyan MIEO m,ymm határozatot, hogy két műszakot biz­tosít a cséplés idejére. A kommunis­táknak nem kellett sokat beszélniök arról, mennyire sürgős munka ez. A beadás teljesítésével is jól állnak a madiak. Az EFSZ 1100 mázsa sör­árpát és 200 mázsa búzát készül be­adni terven felül. NAGYKESZIN MÁR NINCS EGYÉNILEG GAZDÁLKODÓ A komáromi járási pártbizottság aktivistája, a nagykeszi EFSZ elnöke és a traktorosbrigád vezetője augusz­tus 6-án részt vett a falusi pártszer­vezet taggyűlésén: A szövetkezeti ta­gok toborzásáról itt már nem be­széltek, mivel a faluban mindenki a szövetkezetben, vagy az állami gaz­daságban dolgozik. így több idő ju­tott a nyári munkával kapcsolatos vitára. A taggyűlésen az elvtársak megállapították, hogy már csak 10 hektárnyi gabona vár cséplésre. A be­adással 70 százalékra álltak. A ga­bonát éjjel is szárították, hogy mi­előbb raktárba vihessék. A taggyűlés határozatot hozott' ä gazdasági feladatok teljesítésére. A szövetkezetben és a traktorosbri­gádon dolgozó kommunisták többek között azt a feladatot kapták, hogy szeptember 15-ig biztosítsák a tarló­hántás elvégzését. MEGTALÁLJÁK A RÁTKIAK AZ EFSZ-BE VEZETŐ UTAT? A választ erre a kérdésre nem ad­ta meg a falusi pártszervezet augusz­tus 7-i gyűlése. Állítólag a szövetke­zet megalakítását akadályozza az á körülmény, hogy nincs jó útja a fa­lunak. A taggyűlésen az elvtársak arra hivatkoztak, a lakosság kifogá­solja, hogy esős időben járhatatlan utaik vannak, ami szerintük a szö­vetkezet megalakításának fő akadá-. lya. Kétségtelenül jobb lenne, ha min­den községben, melyben fészket talál a gazdálkodás új, haladó formája, jó út, jó víz és villanyvezeték volna. Ha előtte, nem utána történnek in­tézkedések, azonban egyik napról á másikra nem lehet ezen változtatni. Például a vágsellyei Járásban levő Szelőce község parasztjai megalakí­tották a szövetkezetet annak ellené­re, hogy falujukat a rátkaiak útjától semmivel sem különb út köti össze az igen távol fekvő vasútállomással. Szövetkezetük mégis a járás legjobb EFSZ-i közé tartozik. Akad tehát példa a rátkaíalí szá­mára. Kezdjék el egyelőre a meglevő úttal a szövetkezeti gazdálkodást. Idővel majd ők is szilárd úton me­hetnek, olyan úton, melyről nem kí­vánkoznak majd letérni. * * * Röviden beszámoltunk négy falusi pártszervezet taggyűléséről. E néhány példa bizonyíték arra, hogy falusi pártszervezeteink foglalkoznak a gaz­dasági feladatokkal. Nekik is érde­mük az, hogy a mezőgazdasági föld­terület több mint 50 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik. Gyökeres változás ez a múlttal szem­ben. A statisztikai adatok szerint á burzsoá köztársaság idején a mező­gazdasági földterület 58,9 százaléka a mezőgazdasági üzemek 13,9 száza­lékának, nagy részt kizsákmányoló földbirtokosok és kulákok tulajdoná­ban volt. A felszabadulás utáni földre­form változtatott a helyzeten. A leg­nagyobb átalakulásnak azonban most vagyunk tanúi. Míg 27 évvel ezelőtt a mezőgazdasági földterület többsége a földbirtokosok és kulákok tulajdo­nában volt, addig ma az elsőséget a dolgozó parasztok jobb jövőjét bizto­sító szocialista szektor tartja. Drábek Viktor N em volt könnyű az idei aratás Gömör­horkán sem. Huzamosabb időn át fekete fellegek bo­rították az égboltot. Esett, kiderült, sokszor még a szürke, vékony felhőkből is megeredt a jó meleg, de éppen aratáskor nem kívá­natos eső. Határtalan szor­galommal fogtak az idei dús termés betakarításához a szövetkezetesek. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy eddig még nem tapasztal­tunk ekkora igyekezetet. Került úgy is, hogy na­ponta kétszer-háromszor is zavarta az idő a munkát, de ha egy kicsit felszáradt a nedvesség, máris hozzáfog­tak. A vezetőség is megállta a helyét. Palcso Sándor me­zőgazdász virradattól késő estig a helyszínen irányít, A traktorállomás is kitett magáért dolgozik. Megfogja ő a ka­sza nyelét is. Ezelőtt voltak olyan évek, hogy brigádos is kellett a szövetkezetben aratáskor. Ez idén a Cellulóze-üzem mindössze egyszer segített hat órai munkával. A szövetkezet az aratást még július 28-án a Banská Bystrica-i kerületben első­nek befejezte. Aztán nyom­ban hozzáláttak a hordás­hoz és a csépléshez. Kitűnő gépet kaptunk az idén a traktorállomástól. Nem volt egy percnyi üzemzavar sem. Meghosz­szabbított műszakban csé­pelünk. — Nincs semmi huzavona a tagságnál, — mondja elé­gedetten Bato János, a szövetkezet elnöke. — Alig várják a hajnalt, négy óra­kor már a gyülekezés he­lyén várják az autót. El­sők akarnak lenni a csép­léssel is és az aratást is négy nappal hamarább be­fejezték. Az 1200-as cséplő nor­mája 89 mázsa, de naponta 220 mázsát is elcsépelnek vele. A 930 -assal, amelynek a normája 60 mázsa, 155 mázsát csépelnek ki. Még azt is hozzá kell ten­ni, hogy a szövetkezetesek az aratással és a cséplés­sel egyidőben már a lent és a mákot is rendbetették, és a sarjúkaszálás is megkez­dődött. Mivel két cséplőgépe van a szövetkezetnek, a 26 nap helyett 11 nap alatt végez­nek a csépléssel. A tagok )s örülnek ennek. Meg az eredménynek is, hisz a bú­za egy és fél, az árpa há­rom mázsával többet ter­mett hektáronkint, mint ahogy tervezték. Természetesen, a bő­séges termés kihat a tagság jövedelmére is. Czakó S., aki az állatte­nyésztésben dolgozik, mun­kaegysége után 26 mázsa búzát és 5.6 mázsa árpát kap. Czakó János, a mező­gazdasági csoport dolgozója 13 mázsa búzát és 350 kg árpát, Bastur J. kocsis 16,70 mázsa búzát és 350 kg ár­pát kapnak. A mérleg tehát az idén is még jobban a közös javára billent, s ezt a kívülállók is látják. PRIHRADSKY L. Gömörhorka. Még mindig 50 ezer hektár föld termése várja a kaszát Az aratógépek és a kombájnok zúgását nagyrészben ugyan már felváltotta a cséplőgépek zaja és csurog a zsákba a szem, telnek a raktárak, örül a dolgozó paraszt s az egész ország népe a bő ter­mésnek. Megvan rá az oka a dol­gozó parasztságnak, hogy most már nyugodtabb legyen, hiszen 10 hónapi várakozás után, a szorgal­mas munka gyümölcse valósággá lett. A városok népe is büszkén tekint a jövőbe, mert tudja, hogy egész esztendei kenyere már biz­tonságban van, hiszen a betakarí­tási munka eltolódása ellenére is hazánkban már négy járás: a nagy­megyeri, királyhelmeci, a szepsi és a Bratislava-városi teljesítette a gabonabeadás tervét. Szép eredmény ez, de még ezzel sem elégedhetünk meg. Augusztus közepe táján vagyunk, elég kései az Idő a betakarításra, mégis Szlo­vákiában még 50 ezer hektár föld­ről kell betakarítani a termést. E terület javarészét az egyénileg dolgozó parasztok földjei képezik. A szövetkezeteknek még 3 ezer, az állami gazdaságoknak ezer hektá­ron kell elvégezniük az aratást. A túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű nyitrai kerületben még 2000 hektárnyi gabona áll lábon. Lemaradás észlelhető a tarlóhán­tásban is és a másodnövények ve­tésében. A cséplést is meg kell gyorsítani, mert annak ellenére, hogy a szövetkezetek már 300 ezer tonna gabonát csépéltek, az egyé­nileg dolgozó parasztság sorában nagy a lemaradás: az összes gabo­nának csak a felét csépelték ki. A termés kivételesen jó, kár vol­na, ha a földön fekvő gabonát tönk­retenné az időjárás. Gyorsítsuk meg tehát a betakarítás munkáit, és minél előbb fejezzük be az ara­tást, a cséplést és a gabonabeadást. (-y-c-)

Next

/
Thumbnails
Contents