Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-15 / 195. szám, hétfő

Ünnepi fogadás Bratislavában a szovjet párt- és kormányküldöttség tiszteletére Karol Bacílek, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke pénteken, július 12-én a szovjet párt- és kormányküldöttség tiszteletére ünnep! fogadást rendezett a Megbízottak Testülete elnöki hivatalának bratislavai palotájában. Az ünnepi est részvevői szívélyes, liosszantartó tapssal üdvözölték a szovjet küldöttség tagjait. N. Sz. Hruscsovot, az SZKP KB első titkárát, N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, N. Sz. Patolicsevet, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettesét, O. I. Ivascsonkot, Ukrajna Kommunista Pártja KB titkárát, V. V. Grisint, az Össz-szövetségi Központi Szakszervezeti Tanács elnökét és I. T. Grisint, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetét. A küldöttséget I. A. Szeröv hadseregtábornok, L. F. Iljicsov, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja, A. I. Gorcsakov, a Szovjetunió külügyminisztériumának osztályvezetője és F. F. Molocskov kisérték. A fogadáson részt vettek Antonín Novotný, a CSKP KB első titkárai, a politikai iroda tagja, Viliam Široký, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnök, Rudolf Barák, a CSKP KB politikai irodájának tagja, belügyminiszter, Jiri Hendrych. a CSKP KB titkára, Václav Dávid külügyminiszter, Jaromír Vošahlík, Csehszlovákia szovjetunióbeli nagykövete, a CSKP Központi Bizottságának és a külügyminisztériumnak vezető dolgozói. Jelen voltak Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjai és póttagjai. Karol Bacílek, Ľudovít Benada, Vojtech Daubner, Pavol Dávid, Michal Chudák, Pavol Majling, Rudolf Strechaj és Jozef Való, Milan Rázus, és Štefan Sebesta, František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Jozef Kríž és Augustín Michalicka, az SZLKP KB titkárai, az SZLKP KB tagjai és póttagjai. Andrej Žiak, a nemzetgyűlés alelnöke, Irena Ďurišová, Dénes Ferenc, Jozef I..,..,..,..,-.,-,..,--,.-,--*-,-,",

",--, A

kommunizmust építő Szovjetunió volt mindig és marad is a legfőbb akadály az imperialista háborús gyujtogatók útjában. A Szovjetunió kérlelhetetlenül leleplezte és leleplezi az imperialisták bűnös szándékait, következetesen és határozottan védelmezi a néptömegek érdekeit, a népek egyenjogúságát és nemzeti függetlenségét. Ez a magyarázata annak a bizalomnak és rokonszenvnek, amelyet a világ dolgozói éreznek a Szovjetunió iráiit, ez magyarázza meg tekintélyének növekedését és azt, hogy politikáját az egész haladó emberiség támogatja. Ezért reagálnak olyan idegesen és hisztérikusan az imperialisták a Szovjetunió erélyes békevédelmi akcióira. A sajtót, a rádiót és a mozit, az imperialista propaganda minden eszközét működésbe hozták, hogy hazug rágalmakkal árasszák el és megingassák a dolgozóknak és a békeharcosoknak iránta táplált bizalmát. Tudjuk, hogy a múlt év októberi magyarországi események alatt milyen féktelen gyűlölettel uszított a Szabad Európa, vagy Amerika hangja, de maga az ún. semleges bécsi rádió is, hogy mocskolja a Szovjetuniót. Kitalálták pl. a Szovjetunióba való deportálást, amivel sikerült tömeghisztériát kiváltani és ilyenképpen több mint 170 ezer embert szökésre késztetni. A szovjetellenes hangulat és gyűlölet mesterséges szítása is egy régi bevált módszer volt a nacionalista gyűlölködés felelevenítésére. Az imperialisták saját bűnüket másra kenve, azt hiszik, hogy félrevezetik majd a népek éberségét és titokban, a népek háta mögött, képmutató frázisok leple alatt előkészíthetik a bűnös agreszszív háborút a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. A világ népei nem akarnék háborút, gvűlöíik a háborút és küzdenek a háború ellen. Tartós, hosszú békét követelnek. A néptömegek egyre inkább tudatára ébrednek annak, hogy milyen rettenetes szakadékba akarják őket csalni az imperialisták. A Szovjetunió által folytatott 2

ÖJ SZÔ 1957. július 15. Mjartan, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei és Michal Žákovič a Szabadságpárt elnöke, Ludovit Bortel, Karol Fajnor, Jozef Gajdošík, dr. h. c. Alexander Horák, Miloš Hrušovský, dr. Mikuláš Kapusfiák, Štefan Krčmárik, dr. h, c. Jozef Lukačovič, Ján Marcelly, Ernest Sýkora, Sámuel Takáč és Vojtech Török megbízottak, Emília Murínová, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának vezetd titkára, František Sedláček vezérőrnagy, Szlovákia Kommunista Pártja KB osztályvezetői, Jozef Lénart, az SZLKP kerületi bizottságának vezetfl titkára, J8n Račkay, a kerületi nemzeti bizottság elnöke, Jolana Hercková, a városi bízottság vezető titkára, Ján Šrámek, a központi nemzeti bizottság alelnöke. A jelenlevők között voltak dr. Jozef Kyselý miniszter, a Szlovák Megújhodás Pártjának elnöke és Ján Bušniak, Csehszlovákia kínai nagykövete, öz SZLKP kerületi bizottságainak vezető titkárai, Szlovákia kerületi nemzeti bizottságainak elnökei, nemzeti művészek, államdíjasok, a kulturális és tudományos dolgozók, a sajtó képviselői, írók, kitüntetettek és a példás dolgozók. Az ünnepi esten részt vettek V. D. Karjakin, a Szovjetunió bratislavai főkonzula, Adolf Kitta, a Lengyel Népköztársaság főkonzula, Najden Maleev, a Bolgár Népköztársaság főkonzula, Ljubomír Hrnjak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság főkonzula és Sztankó Pál, a Magyar Népköztársaság konzula. A hagyományos szívélyes barátság légkörében lefolyt fogadáson Rudolf Strechaj, az SZLKP KB irodájának tagja, a Megbízottak Testületének elnöke, és Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP KB első titkára pohárköszöntőt mondott, éltetve a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti örök barátságot Az ünnepi est vendégei nagy érdeklődéssel nézték végig az államdíjas SLUK ének- és táncegyüttes fellépését, Az együttes tagjai a jelenlevők tapsától kisérve bemutatták gazdag ének- és táncműsorukat. Megkezdődött a dolgozók első filmfesztiválja J Példásan halad az aratás Hradec Královében július 13-án megkezdődött a dolgozók idei első filmfesztiválja. Az első film, amelyet a kerületi város lakosainak és a kerület egyéb helységeiből érkezett nézőknek bemutattak, a Prolog című szélesvásznú színes film volt, az 1905-ös évek történelmi eseményeinek drámai képe. A. fesztivál első napjának mintegy ötezer látogatója szívélyesen üdvözölte Nyikolaj Ribnyikov szovjet művészt, a Magasság című film főszereplőjét. A fesztivál részvevői egyhangűTovábbi megbeszélések a csehszlovák és osztrák kormányküldöttségek között 1957. június 27-től július 10-ig Prágában megbeszélések folytak a csehszlovák és osztrák kormányküldöttségek között a független és demokratikus Ausztria felújításával kapcsolatos államszerződés néhány alapvető vagyonjogi kérdéséről. E tárgyalásoknál jegyzőkönyvet írtak alá, mely további lépést jelent a tervbe vett rendezés előkészületeiben. A tárgyalásokat a legközelebbi időben tovább folytatják. A tárgyafesok közötti időben a szakemberek kidolgozzák a javaslatot. (ČTK) lag határozatot hoztak, amelyet a Békevédők Csehszlovákiai Bizottsága elé terjesztett. A határozat ban követelik a további atom- és termonukleáris fegyverkísérletek azonnali beszüntetését. A vietnami nagykövet Bratislavában Nguyen Thanh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete július 13.-án Szlovákia fővárosába érkezett. A nagykövetet ez alkalommal Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke, František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Karol Bacílek, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára fogadta. (ČTK) A Rimaszombati Állami Gazdaság dolgozói úgy készültek fel az aratásra, hogy a gazdag termést idejében és veszteség nélkül betakarítsák. Az aratás az összes gazdaságokban jól halad. Az egyes gazdaságok versenyben állnak egymással, melynek célja a termés mielőboi betakarítása. Július 5-én a kombájnok is megkezdték a munkát, segítségére siettek az aratógépekkel dolgozó traktorosoknak. Az állami gazdaság dolgozói a gépek segítségével négy nap alatt befejezték az őszi repce és őszi árpa aratását. Összesen 57 hektár repcét és 200 hektár őszi árpát arattak le és a napokban sor került a tavaszi árpa aratására is. A dobocai gazdaságban megkezdték az őszi árpa cséplését. Ján Kochan kombájnos pedig éjszaka is csépeli a repcét. Máris 90 mázsát csépelt ki. Király Pál, Rimaszombat. Rövidesen befejezik az aratást A pozsonypüspöki szövetkezetesek 10 kombájn és négy aratógép segítségével eddig több mint 30® hektárról aratták le a gabonát. Mostanáig 56 vagon árpát csépeltek ki és tisztítottak meg. A szövetkezeti tagok összes árpájukat elismert vetőmagként akarják értékesíteni. Hátra van még 570 hektár aratása. Ügy számítják, hogy 12 nap alatt ezzel is végeznek. A kombájnosok és aratógéppel dolgozó traktorosok naponta több mint 50 hektárt aratnak le. Kiválóan dolgoznak a cseh és morva kombájnosok, akik nem egészen egy hét alatt 110 hektárról aratták le a termést. A szövetkezet tagjai a kombájn után azonnal összegyűjtik a szalmát és elvégzik a tarlóhántást. Eddig több mint 50 hektárt szántottak fel és 20 hektáron másodnövényt vetettek. 7\7 yitrától fölfelé meg1 * kímélte az idő a termést. A Vicsápapáti határra öröm volt ránézni. Már a repcét learatták, amikor ott jártam. A kíváncsiság is hajtott ebbe a szövetkezetbe, már csak azért is, hogy az elmúlt években eléggé „viharos" fejlődésen ment át. Oj arcok, új emberek a vezetőségben, azoknak menni kellett, akik kerékkötök voltak. Mikor ott jártam, akkor is kötöttek valamit, de hasznosat, mégpedig amolyan szóbeli megállapodást az egyik intézménnyel, vagy másfélezer tojás leszállítására. Tóth János, meg a könyvelő erősen számolgattak, jegyezgettek valamit. Magam is odatekintettem. Azt számolgatták, mennyi is Böngészés a számok között a jövedelem hektárra átszámítva. — 4461 koronára jön ki terv szerint, ebből az állattenyésztésé 1998 korona. Aztán arra terelődött a szó, hogy az idei terv nagyon is erre a bevételi ágra épít, és ahogy az eredmények mutatják, jól haladnak. Június végéig 700 ezer koronánál több került a kasszába. Nagy reményeket fűznek a marhahizlaláshoz. Ez a termelési ág féllendítése figyelemreméltó már azért is, mert volt idő, amikor mellőzték, persze a saját kárukra. Ahogy a júniusi adatok bizonyítják, a napi súlygyarapodás 130 dkg, és ez jelentős eredmény. Több oldalról nézve is figyelemreméltó a szövetkezetnek ez irányú jó lépése. A tartásra már alkalmatlan szarvasmarha jól meghízhat, helyére növendék kerül. A hús jó pénzforrás és jelentősen hozzájárulhat az állatállomány vétel útján történő kiegészítéséhez is. Vicsápapátin neveléssel pótolják az állatállományt, ami még jobb. Különösen, ha a tehénállományt vesszük figyelembe, ahol száz darabbal kell a szövetkezetnek számolnia. A fejlődő állatállomány növelni fogja az 1 hektár szántóterületre eső húsmennyiséget is, ami ma marhahúsból 48, sertéshúsból meg 102 kg. A fejlesztési terv mutatószámainak figyelemmel kísérése és a gazdaságosság növelése — ami a fő cél, — megköveteli, hogy a helyi adottságok, a belterjeslég figyelembevételével az egyes termelési ágak arányos kölcsönhatással növeljék a bevételt. Vicsápapátin ezt figyelemmel kísérik. Sőt élnek is az adottságokkal. A föld jól megfelel a cukorrépának, azt ez idén 20 hektárral nagyobb területen termelnek. Ez kétoldali haszon, hiszen az árán kívül az ellenszolgáltatás újratermelés is a szövetkezetben, az állattenyésztésben. A tejhozam, ami ma 8 literen felül is van, ilyen úton szintet tarthat, olyan kor is, amikor híja van a nedvdús takarmányoknak. Amolyan kiskassza ez a szövetkezetben, dehát sok kicsi sokra megy. (~z) vezető ereje a Szovjetunió bölcs, következetes és tántoríthatatlan békepolitika leleplezi, meghiúsítja a béke ellenségeinek gonosz terveit, lelkesítő például szolgál az egész haladó emberiség számára. A nagy kínai nép is — mely lerázta magáról az imperializmus jármát és hozzálátott a békés építőmunkához — a béke hatalmas támaszát teremti meg Ázsiában. A kapitalizmus általános válságának korszakában, amely az első világháború és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeként vette kezdetét — a kapitalizmus válságaiból és ellentmondásaiból újabb hódító háborúban keres kiutat. A kapitalista világban még sohasem hirdették ilyen szemérmetlenül és nyíltan a háborús gyujtogatók a háborút és a fegyverkezési versenyt mint olyan csodaszert, amely egészségessé teszi a kapitalista gazdasági rendet. A

Szovjetunió még az intervenciós háborúk elején, 1918 augusztusában felihívással fordult a világ népeihez, segítsenek megszüntetni a Szovjetunió elleni fegyveres beavatkozást. Az intervenciós hadseregek katonáinak százezrei estek el orosz földön. A Szovjetunió felajánlotta, hogy hajlandó békét kötni, sőt bizonyos' engedményeket is hajlandó lett volna tenni a külföldi hitelek visszafizetése terén. Többször ismételte ezt az ajánlatát, de az angol, francia, amerikai és japán beavatkozók csak még hevesebben támadták a Szovjetuniót. A nép felkelt az idegen betolakodók ellen és a Vörös Hadsereg számos érzékeny csapást mért reájuk. A szövetségesek erre erős fehér ellenforradalmi hadseregek szervezésébe kezdtek Oroszország területén. A hadiszerencse egyideig a jól félszerelt fehéreknek kedvezett, nagy offenzívákat készítettek elő Kolcsak és Gyenyikin, beavatkozott Németország is és a balti államokban fehérgárda kormányok alakultak. Ekkor született meg az a gondolat, hogy Oroszország körül egy ún. védőövet kell vonni, amelyet a balti államok, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia képeznék. Észtországban Lettországba, Finnországba rengeteg hadianyagot, repülőgépeket küldtek és az angol hadiflotta befutott a Finnöbölbe. Ugyanekkor az áruló Jugyenics orosz generális Pétervár elfoglalására készült. 1919 decemberében, a blokád idején a Szovjetunió újból felajánlotta Angliának, Franciaországnak, az USA-nak, Japánnak, hogy kössenek békét. Először Észtországgal kötött békét 1920 februárjában, amit Lenin akkor úgy jellemzett „A békekötés Észtországgal egy ablak, amelyet az orosz munkások nyitottak meg Nyugat-Európa felé." Gyenyikint is megverték és így a többi keleti tengeri állam és Németország bevonása a háborúba meghiúsult. Az angolok látva a Szovjetunió sikereit, engedményeket tettek bizonyos kapitalista köröknek és megengedték, hogy csereüzleteket kössenek Oroszországgal. A blokádot áttörték. Tárgyalások folytak Litvániával, Lettországgal és Finnországgal is. Ez nem tetszett a szövetségeseknek. Ráuszították Lengyelországot a Szovjetunióra. A lengyel csapatok és délről Wrangel áruló generális csapatai rátörtek az új államra. A vörös hadsereg megverte a lengyeleket és Varsó irányába vonult. Most már a szövetségesek követelték a lengyelekkel való békekötést. Azután következtek a Törökországgal, Perzsiával (Irán), Afganisztánnal, Mongóliával kötött szerződések és a Kínával való tárgyalások, ár 1922-ben felajánlotta a Szovjetunió a részleges lefegyverzést, mire nem kapott választ; csak néhány hónappal később tartották meg Moszkvában azt a megbeszélést, amelyen a balti államok és Lengyelország vettek részt. 1924-ben, úgy látszik, megtört a jég. A néptömegek nyomásának engedve Anglia, amely évekig halasztgatta ezt a lépést, elismerte a Szovjetuniót. A tőkés kormány természetesen nem szimpátiából döntött, hanem kereskedelmi érdekből. A piacok szűkülése, egyes angol dominiumok önállósága, a nemzeti függetlenségi mozgalmak erősödése nagyon aggasztotta Angliát. Utána Olaszország, Norvégia, Ausztria, Görögország, Svédország, Dánia, Kína, Albánia, Mexikó, Hadzsasz (Szaúd-Arábia), Franciaország, Japán ismerték el a Szovjeturtiót. Az USA csak egy évtizeddel később. Az egész idő alatt a fehér-orosz emigránsok, valamint Trockij hívei kül földön az imperialisták szolgálatában számos cselszövést, sőt 1930-ban katonai beavatkozást készítettek elő. A határidőt azonban 1931-re kellett elhalasztaniok. Hangos szovjetellenes kampányt kezdtek, amellyel a közvéleményt elő akarták készíteni a Szovjetunió megrohanására. Ennek következménye gazdasági bojkott és bizonyos szovjet áruk behozatalának betiltása volt. így akarták megkárosítani a Szovjetunió gazdaságát. Ebben az időben rendezte meg a pápa a Szovjetunió elleni „imádság" kereszteshadjáratát. Hitler uralomrajutása után, 1933-ban már tárgyaltak a németek az olaszokkal a Szovjetunió elleni közös támadásról. Rosenberg, Hitler megbízottja csábító színekkel festette le Ukrajna és a Kaukázus lerohanásának előnyeit és azt állította, hogy az megfelel Olaszország érdekeinek is, mert részesedhet majd Ukrajna gabonafeleslegeiben. Azt is állította, hogy a Szovjetunió szétdarabolása nemcsak Németország és Olaszország érdeke, hanem az egész'civilizált világé. Rosenberg terve az angol reakciós körökben is visszhangra talált. A lengyeleket is ki akarták elégíteni Ukrajna terhére, hogy viszont a németek magukhoz kaparinthassák Danzigot és az ún. lengyel korridort. 1934-ben Németország Lengyelországgal szerződést kötött, ami a Szovjetunió ellen irányult. A német-szovjet viszony egyre roszszabbodott. Amikor Hitler Berlinben felgyújtatta a Reichstag épületét, az jel volt a Szovjetunió elleni féktelen agitációra. C zalatt, 1933 novemberében az ™ USA és a Szovjetunió között felvették a rendes diplomáciai kapcsolatokat; 1934-ben Csehszlovákiával és Romániával is. Jugoszlávia, az ott élő nagytömegű orosz fehérgárdisták nyomására még tartózkodott a szerződés megkötésétől. Franciaország közeledésének nagy híve volt az akkori külügyminiszter, Barthou, akit ezért később meggyilkoltak. A francia diplomácia kezdeményezésére 1934. szeptember 15-én harminc állam kormánya sürgönyt intézett a szovjet kormányhoz, hogy a béke megtartása érdekében szükséges valamennyi állam együttműködése, amely okból meghívták a Szovjetuniót, hogy lépjen be a Népszövetségbe. így lett a Szovjetunió a Népszövetség tanácsának tagja. Csak három állam: Hollandia, Portugália és Svájc szavaztak a határozat ellen. Ettől a perctől kezdve a Szovjetunió ezen a fórumon is állandóan harcolt a kollektív biztonságért és a világbéke erősítéséért. 1935-ben a fasizmus erősödésének hatására szorosabbak lettek a kapcsolatok a Szovjetunió, Anglia és Franciaország, valamint Románia és Csehszlovákia között. Megkötötték a francia-szovjet megnemtámadási és kölcsönös megsegítési szerződést, majd később Csehszlovákiával is. Távol-Keleten Japán egyre provokált. A Szovjetunió viszont békepolitikáját folytatva megnemtámadási szerződést ajánlottt fel, amit azonban a japán diplomácia visszautasított. 1936-ban Japán aláírta Berlinben az ún. antikomintern szerződést, amely kimondottan a Szovjetunió ellen irányult. 1937-ben hozzácsatlakozott Olaszország is. Abban az időben, amikor a kínai nép harcot folytatott a japán betolakodók ellen, a szovjet kormány a kínai kormánynak javaslatot tett, hogy kössenek megnemtámadási szerződést. Ez 1937. augusztus 21-én megtörtént. A szerződés a békevágynak és a kollektív biztonságnak új bizonyítéka volt, mert Kelet-Ázsia térségében meqjavította a helyzetet. Amikor a TávolKeleten nehéz válság tört ki, a Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely nem használta ki a kínai nép nehéz helyzetét, és tartózkodott minden beavatkozástól. A japánok viszont Kínát arra szólították fel, hogy csatlakozzék az antikomintern szerződéshez. 1938 elején már tisztán látható volt. hogy Európa a háború küszöbén áll. Hitler Németország egész katonai gépezetét készenlétben tartotta. Abesz-