Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)
1957-07-13 / 193. szám, szombat
Minden erői az aratás gyors befejezésére Falusi levelezőink írják A kerekudvari asszonyok A Zselízi Állami Gazdaság kerekudvari részlegén a dolgozók feleségei brigádot szerveztek. Mivel a férfiak az aratással foglalatoskodnak, az asszonyok elhatározták, a kapásnövényekat ők munkálják meg. Valamennyién többgyermekes anyák, akik — háziasszonyi teendőiken kívül — kötelességüknek tartják részt venni a termelőmunkában. Először a dohány kapálásához láttak hozzá. Külön meg kell dicsérni „Csak több kombájnunk volna" A somorjal járás legnagyobb -* 1 szövetkezetében az 1800 hektáros nagylégi szövetkezetben teljes erővel folyik a gabonabetakarítás. A nagylégiek kombájnokkal aratnak. — Az aratás kezdetén 11 kombájn látott •munkához — mondja Mihalik István, a szövetkezet elnöke. — Ebből azonban kettő kiesett és még mindig tétlenül áll, — folytatja az tlnök. — Pedig nagy szükség volna rájuk éppen most, amikor a rendkívüli hőség következtében szinte egyszerre érett be a termés az egész határban. A kilenc üzemképes kombájn a szövetkezet árpatermését már betakarította. — 52 vagon termett belőle — mondja az elnök. —No, és a beadás? — Azt is teljesítjük. —Mennyit adtak be? — 13 vagont. — Milyen a hektárhozam? — Elégedettek vagyunk. 24—25 mázsa között mozog. Az elmúlt napok tikkasztó melegében szorgalmasan dolgoztak a nagylégi szövetkezetesek. Ezt tanúsítják eddigi eredményeik. A termést 160 hektárról a raktárakba juttatták. De így is sok itt még a tennivaló: több mint 500 hektáron még lábon áll a gabona. — Több kombájn -kellene — mondja az elnök, a szavaiból kiérzett: a nigylérji szövetkezetesek megszerették a gépek munkáját, értékelik azok segítségét. A hosszan elnyúló légi határ gabonatáblái között arasznyit nőnek, húzódnák felfelé a kukorica haragoszöld levelei. A mostani kiadós eső után régnem látott jó termést ígér a kukorica. Ez pedig nagyon fontos, hiszen a kukorica a legtápdúsabb takarmányt jelenti. Tavaly gyengén hozott ez a növény és ezt meg is érezte a szövetkezet. Sok százezer koronát rabolt el tőlük a múltévi aszályos nyár. A cukorrépa 80 hektáron zöldéi a szövetkezet jöldjein és dús terméssel kecsegtet. — Ha az időjárás továbbra sem lesz hozzánk mostoha, a jó gabonatermés mellett a kapásnövényekböl is csúcstermést várunk. így önti szavakba az egész tagság bizakodását az elnök. \ — Csak több kombájnunk volna — siklanak vissza gondolatai az aratási munkákra. 5 a hatalmas földtáblákon zúgnak-zakatolnak a kombájnok, — ott szorgoskodik az egész tagság, hogy a féltveőrzött termést, egész évi munkájuk gyümölcsét minél hamarább, szemveszteség nélkül betakarítsák. Farkas Kálmán Lesz bőven takarmányuk Szövetkezeteseink, kiindulva az elmúlt év tapasztalataiból, ez idén több silótakarmányt készítenek. A nagydaróci szövetkezetesek silózó-kombájnnal 400 köbméter takarmányt silóztak le, a sídi szövetkezetesek 250 köbmétert. A többi szövetkezet sem maradt le a járásban. A silótakarmányt még gyarapítani akarják, ezért újabb 52 hektáron vetettek másodnövényként silótakarmányt. Tankina István, Fülek. ŰJ SZÖ 1957. július 13. ebben a csoportban Vojtkó Johannát, Mihalik Ilonát, Mészáros Ilonát, Zlenovecz Margitot és Rozáliát, Szlusni Rózáit, Turcsek Esztert és Trnavszky Máriát, akik kissé elfogódottan néznek a fényképezőgép lencséjébe, de annál becsületesebben dolgoznak. P. S. Oroszka. Jól fizet az oszi arpa A Csiffári Állami Gazdaságban ezelőtt nem termeltek őszi árpát, csak tavaly, meg az idén. Most kombájnnal aratták az árpát. A gabona egyébként megdőlt, ezért lassabban haladt az aratás. Az idő azonban sürget, s ezért a kombájnosok vasárnap is dolgoznak. Húsz hektár árpa hétszázhatvan mázsa termést adott, a hektárhozam harmincnyolc mázsa. Aratás után azonnal megkezdték a tarlóhántást. Csuka Gyula, Csiffár. Jobb a termés mint tavaly A bacskai szövetkezetesek is megkezdték az aratást. A repcét már ki is csépelték. Cséplés után megállapították, hogy a repce 22 mázsás termést adott hektáronként... Az őszi árpából 28 mázsás hektárhozamra számítanak, a- tavalyi 18 mázsával szemben. A bélyi szövetkezetben 25 mázsás hektárhozamra számítanak, ami 30— 40 százalékkal több, mint tavaly volt. Z. I. Perbeny;k. A füleki járásban is aratnak A füleki járás szövetkezeteiben az elmúlt héten kezdődött meg az aratás. A traktorállomás jól felkészült erre a munkára. A járás szövetkezeteiben 22 aratógép és egy kombájn vágja az őszi árpát. 144 hektárt már le is arattak. Nagyon jól dolgozik a ŽM-330-as kombájn. A szövetkezetekben e héten már az őszi búzát és a rozsot is aratják. Az aratás után a szövetkezetekben azonnal megkezdték a tarlóhántást. E munkában a galsai szövetkezet vezet. 'Tankina István, Fülek, Jól fizet a föld A nagykeszi szövetkezetben is bőséges termés mutatkozik. Két munkacsoport dolgozik, 27 kasza vágja egyszerre az árpát. A nagykesziek jól felkészültek az aratásra, aratógépeknél és a kombájnoknál sincs fennakadás. Már csépeltek is, hektáronként 27 mázsa termett. Czita Béla, Nagykeszi. Az EFSZ megszilárdításáért é s a gabona gyors betakarítás áért Jó munkát végez az Izsai Helyi Nemzeti Bizottság § Ilyenkor méhkashoz hasonlít országszerte ' a határ. Mindenütt szorgalmas aratók, iolgoz 'nak, hogy mielőbb szemveszteség igéikül elvégezzék a termésbetakarítást. Teljes üzemben működnek a gépek is, szaporán forog a kombájnok motollája és aratják, csépelik a földre dűlt gabonát is. Mindenestre az aratás ott folyik zökkenőmentesen, ahol ezt megelőzőleg minden szükséges intézkedést biztosítottak. Ňem mondható azonban, hogy az ógyallai járási Izsa községben ugyanezt tették volna. A helyi szövetkezetben jelenleg 264 hektár teljesen b«érett búza, 170 hektárnyi tavaszi árpa és további 241 hektárt kitevő gabonaféle vár gyors betakarításra. E munka elvégzéséhez azonban a szövetkezetnek csupán 32 munkaereje van, akiknek az aratás, kévehordás mellett még a kint heverő herét és szénát is be kell hordaniok. Érdekes, hogy Varga Pál, az EFSZ elnöke, meg Lengyel Mátyás, a könyvelő, éppen ebben a nagy munkaidőben, ilyen körülmények között több napra elutaztak a faluból s cserbenhagyták a szövetkezetet. Az egyik állítólag a szövetkezet hiányzó tehénállományát, a másik pedig tehergépkocsi beszerzését tartotta előbbre valónak a gabona betakarításánál, mintha erre hamarabb — vagy az aratás után — nem lett volna alkalom. — Csak Nagy József, a növénytermelési csoport vezetője irányítja most a munkákat, de neki is annyi a gondja, hogy a feje sem szabad — jegyezte meg Szuszek Gyula, a HNB elnöke. Az elnök még ki sem ejtette ezeket a szavakat, izzadságtól csuromvizesen a HNB irodájába befutott a csoportvezető és sürgős segítséget kért a helyi nemzeti bizottságtól. Még szerencse, hogy a HNB-n számoltak az eshetőségekkel, ennélfogva Nagy József bejelentése nem okozott különösebb meglepetést. Sajben Mihály, a HNB titkára és az elnök éppen a szövetkezetnek nyújtandó segítségről tárgyaltak. — Kár lenne — mondották — kárba veszni hagyni a jó termést. Hiszen olyan terméskilátás kecsegtet határunkban, amilyenre eddig még nem volt példa ezen a környéken — hogy, miképpen lehetne megszervezni a munkaerőket? A HNB tanácsa a falu kommunistáinak kezdeményezésére több mint egy héttel ezelőtt széles falusi aktívát hívott egybe, ahol a tömegszervezetek vezetői minden támogatást megígértek az EFSZ gabonabetakarításához. Maguk a HNB tagjai vállalták, hogy öt hektáron, a párt tagjai 20 hektáron, míg a dohányos és a kertészeti csoport tagjai 50—50 hektáron hordják keresztekbe a kévéket. Ehhez hozzászámítódik az a segítség is, melyet a fiatalok és az egész falu nyújt majd a szövetkezetnek, hozzávetőlegesen 80 munkaerő személyében. Nem mostoha gyerek tehát Izsán a szövetkezet, hiszen a HNB és a falusi pártszervezet szívükön viselik az EFSZ gondjait. De többet kellene tennie magának a szövetkezet vezetőségének is. Elvégre a tagság azért állította őket erre a fontos helyre, hogy helyesen irányítsák a közös gazdálkodást és arányosan, a leggazdaságosabban osszák el az EFSZ meglévő erejét. Következésképpen ez az eljárás odavezet, hogy évről évre még többet terem a föld és a jövedelem elosztáskor több pénz, termény jut majd a szorgalmasan dolgozó tagoknak. — Ezenkívül az egyénileg gazdálkodók megnyerését is szem előtt kell tartanunk, akiket éppen a közös gazdálkodásban elért jó gazdasági eredmények felsorakoztatásával győzünk meg a nagyüzemi termelés előnyeiről — tette hozzá a HNB titkára. Igen ám, de az eredmények nem esnek le csak úgy a fáról. Ezekért szívósan meg kell harcolni kint a földeken és az istállókban egyaránt. A község egyénileg dolgozó parasztjai viszont azt is látják, hogy lehetetlen fokozni a termelést, ha a szövetkezet tagjai, mint a szénabetakatették hozzá a HNB irodájában. Csak- I rításnál is előfordult, reggel nyolctól Hazánkban elsőnek a dunaradványi EFSZ teljesítette a gabonabeadást A fodrosán hullámzó Duna közvetlen balpartján elterülő Radvány község határában, akárcsak másutt, a rendkívüli hőség gyorsan megérlelte a gabonát. A hosszantartó kánikula ellenére a helyi szövetkezet tagjai kitartóan és szívósan végezték a gabonabetakarítás igen nehéz munkáját. A szövetkezet minden egyes tagját lelkesítette az a tény, hogy a baráti Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége, mely ezekben a napokban halőivel megbeszéléseket folytat igaz barátságunk tnvábbi elmélyítéséről. Dolgozóink részéről mindenütt szívélyes ünnepségben részesítik kedves vendégeinket. Ennek eredményeként a szövetkezet tagjai, miután köztársaságunkban elsőnek kezdték meg az idei gabona beadását, örömmel jelentették, hogy ez idei összes gabonabegyűjtési tervüket teljesítették. Mindemellett jól haladnak a tarlószántásban és a többi nyári munkákban is. A cséplés zánkban tartózkodik, népünk képvise- l pedig tovább folyik a szövetkezetben. PÉLDÁS FIATALOK Fiatalos lendület, tettvágy és akaraterő hozta meg gyümölcsét a szepsi járás egyik falujában: Jánokon. A falu kat becsületesen, odaadó munkával tanak közömbösséget. Nem, mert teljesítik is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy már máfiataljai példás munkájukkal nemcsak sodik hónapja van náluk a VI. Világ a járás, hanem a kassai kerület leg- ifjúsági Találkozó vándorzászlaja, jobb CSISZ falusi szervezetei közé verekedték fel magukat. Hogyan sikerült nekik? — Azzal kell kezdenünk, hogy a helyi szervezet ötvenkilenc tagot számlál. Ez a falu fiatalságának körülbelül 60 százalékát jelenti. A helyi szervezet bizottsága állandóan foglalkozik az új tagok felvételével éspedig úgy, hogy a bizottság tagjai személyesen beszélgetnek a fiatalokkal. A fiataloknak a CSISZ-ben a helyük s számukra nem közömbös, mit csinálnak, mivel foglalkoznak, mivel járulnak hozzá a falu fejlődéséhez. A szemémindannyian akarják, hogy szép legyen a falu, no és... igen, ezen a téren is teljesíteni akarják a VIT tiszteletére tett vállalásukat. Kétezer ötszáz brigádórát vállaltak — ennyit dolgoz1 nak le a falu szépítésénél. — A kultúrház javításánál ötszáz órát dolgoznak le. Aztán itt van még a fesztivál alapra való gyűjtés. A szervezet ezen a téren is munkálkodik. A gyűjtéssel négy Ä -J2-KSLÍ "SS Si" BWSL összegyűjtött pénzhez még hozzáteszik azt az összeget, amit egy színelőadáMost nézzük az eredményeket. Mint már említettük, a CSISZ helyi szervezete fő feladatának tartotta, hogy soraiban terjessze a szövetkezeti gondolatot. Ebből a feladatból elsősorban azok a fiatalok kértek részt, akik már a múlt évben tagjai tagok szoros kapcsolatot tartanak fenn a fiatalokkal, és állandóan, türelmesen beszélnek a közös gazdálkodás előnyeiről, valamint arról, milyen nagy szüksége van a szövetkezetnek a fiatal munkaerőkre. Az lyes agitációnak, meggyőző munkának é rv ek hatottak a fiatalokra. Az év elejé meg is lett az eredménye. Az utóbbi három hónap alatt tizenöt fiatal lépett a CSISZ-be, s így kötelezettségvállalásukat nemcsak hogy teljesítették, de túl is szárnyalták. A szervezet tehát gyarapodik, szilárdul. NEM CSAK PAPÍRON tői húsz fiatal — húsz CSISZ-tag lépett a szövetkezetbe. Ma harmincöt szorgoskodik, serénykedik mezőgazdaságunk fejlesztésén. AZ ADOTT SZÖ KÖTELEZ Nem lenne méltó a jánoki fiatalokhoz,, ha adott szavukat nem teljesíteA CSISZ helyi szervezete alaposan nék az utolsó betűig. De teljesítik, megtárgyalta a Csehszlovák Ifjúsági méghozzá derekasan. A rétek és legeSzövetség Központi Bizottságának határozatait, s ennek alapján távlati tervet dolgozott ki. A tervet kötelezettségvállalásokkal támasztották alá: figyelmüket elsősorban arra irányították, hogy minél több fiatalt nyerjenek meg a szövetkezeti munkára; eredményes munkát végezzenek a falu szépítése, a rétek és legelők karbanlők karbantartásánál is kitettek magukért. Negyven hektár legelőt és kilencvenöt hektár rétet rendeztek brigádmunkával. És ezt a területet be is szórták műtrágyával. A. fiatalok munkaszeretete ismét megmutatta, mire képes, mivel szárnyalják túl saját elhatározásukat. Mert túlszárnyalták ám! A moszkvai tartása terén — és hogy a fiatalokat VI. Világifjúsági Találkozó tiszteletére megnyerjék a CSISZ-be. Ebből is világosan látható, hogy helyesen érteitett kötelezettségvállalásukban negyven hektár rét és legelő karbantartámezték a határozatokból rájuk háruló sát tűzték ki — s amint látható, kifeladatokat. Megértették, mi a legfontosabb, s ezt nem csak papírra fektették, hanem kötelezettségvállalásulencvenöt hektárral lépték túl vállalásukat. A falu szépítése iránt sem tanúsíson beszednek. MÜVELÖDNEK, TANULNAK Hasonló eredményekkel dicsekedhetnek kulturális téren is. A télen három színdarabot tanultak be, s a szomszéd községekben kétszer vendégszerepeltek. Ebben az évben egy színdarabot adtak elő falujukban és a tömegszervezetek közötti versenyben — amit a szövetkezet rendezett — egy malacot nyertek. A választások előtti időszakban is rövid, tréfás jelenetekkel szórakoztatták a lakosságot. S ha már a választásoknál tartunk, említsük meg azt is, hogy részt vettek az agitációs központ feldíszítésében és az agitációs munkában. Mind kulturális, mind politikai téren művelődnek a fiatalok. Tanulnak, hogy még jobb munkát végezhessenek, még szebb eredményeket érjenek el. Bekapcsolódtak a pártiskoláztatásba — tizenöten látogatják rendszeresen. S a többiek? — Igen, a többiek a mezőgazdasági körben és a szövetkezeti munkaiskolában tanulnak. Példás fiatalok, olyanok, akiket irigyelni, de követni is lehet. Kövessék is minél többen! (ks) — beleszámítva az ebédszünetet is —' csak délután négyig dolgoznak. ÉJ ez mindannak a következménye, hogy a vezetőség csak amúgy félvállról végzi munkáját, nem hív össze taggyűlést, ahol beszámolna a szövetkezet gazdálkodásáról, eredményeiről és hibáiról. Nem csoda tehát, ha a tagok munkafegyelme sem szilárd, mivel nem érzik saját magukénak a szövetkezetet. Nem tudni, mi célja lehet a vezetőségnek, hogy az új tagszerzésnek sem szentel kellő figyelmet Vas István 9 hektáros középparaszt felvételi kérvényéről még mostanáig sem döntött, holott lassan egy éve lesz már annak, hogy aláírta a szövetkezetbe történő belépési nyilatkozatot. Még több b<épő is akadna, csak látnák, hogy jó kezekben van és helyes irányban halad a közös gazdálkodás a faluban. Varga János, Horváth József, Urbán Géza igen közel állanak a szövetkezethez, akik példáját most az ősszel még többen is követnék a középpa.-asztság közül. Csakhogy, mint mondottam, ehhez a vezetőség munkája és magatartása lényeges megváltoztatására van szükség. A falusi pártszervezet és a HNB ugyan már megtette a szükséges lépéseket és tovább folytatja az EFSZbe történő belépésre szóló agitációt. A helyi nemzeti bizottság emellett a lakosság régi óhaját is teljesítette, aratás után üzembehelyezi a négy évvel ezelőtt indokolatlanul leállított helyi villanyihengermalmot. A helyi gazdálkodás szakaszán további hasznos lépése a HNB-nek a szódagyár üzembehelyezése volt, amely — lehetséges, hogy mire e sorok megjelennek, teljes ütemben megkezdi a termelést. Az új HNB, mint tapasztalható, fáradságot nem ismerő szorgalommal dolgozik a község parasztsága jólétének fokozásán, mivel az említett szolgálatok bevezetésével is a lakosság szükségleteinek kielégítését segíti elő. Idetartozik megemlíteni a közeljövőben megnyitandó téglagyárat is, amely elegendő anyaggai látja majd el a falusi népet. Ezek a helyi gazdálkodáshoz tartozó üzemek miňd a helyi nemzeti bizottság felügyelete és irányítása alá esnek, tehát a helyi érdekeket fogják szolgálni. Nem véletlen ennélfogva, ha a szövetkezeten kívül álló parasztság megérti és hallgat a HNB tagjainak szavára, érdeklődik a szövetkezeti gazdálkodás iránt, mivel látja, hogy amit a helyi nemzeti bizottságon tesznek, akár a szövetkezet megerősítéséről, akár más szolgálatok bevezetéséről legyen szó, ezek mind saját érdekeiket, a falu jólétének felemelkedését célozzák. Szombath Ambrus Az új gazdasági évtől KÖZÖSEN A nagymihályi járás legdélibb községében, Hegyiben is megalakult az egységes földművesszövetkezet. Tizenhét középparaszt 300 ha szántóterülettel és réttel állt össze, hogy az új gazdasági év kezdetétől közösen gazdálkodjon és közösen élvezze a közös munka gyümölcsét. A falu lakóinak nemrégen becses szovjet vendégük volt. Tomkó Gyula elvtárs jött meglátogatni földijeit, akiket több mint 40 évvel ezelőtt látott utoljára. Tomkó elvtárs beszélt életútjáról, mely őt mint osztrák-magyar hadifoglyot a sorsdöntő években a Vörös Hadsereg soraiba vezérelte, beszélt tevékenységéről a szovjet szocialista társadalom építésében. Felvázolta a kolhozok alakulásának történetét a Szovjetunióban és kezdeti nehézségeiket. Figyelmeztette az új szövetkezeti dolgozókat, hogy ne várjanak mindjárt csodát, tejjel-mézzel folyó Kánaánt a szövetkezet megalapításától, viszont szorgalmas munkájuk, iparkodásuk előbb-utóbb olyan eredményekhez vezet, amilyeneket egyéni gazdálkodással aligha tudnának elérni. A Nagymihályi Járási Nemzeti Bizottság — és e téren nagy érdemei vannak elnökének, Vaľo elvtársnak^- minden segítséget megad az újonnan alakult szövetkezetnek. Most, az aratási munkák idején az újdonsült szövetkezetesek gépi segítséget kapnak a járástól az aratási, cséplési és betakarítási munkák elvégzésére eddigi egyéni gazdaságaikban, hogy jó gazdasági alapon kezdhessék meg ősszel a közös szocialista mezőgazdasági termelőmunkát. (t-i