Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-09 / 189. szám, kedd

ARATSAGUNK OROK ES M EG1NG AT H AT AT LAN SfWi arátság. Mennyi mindent kifejez ez a m e' e9 hangzású szó. Egymás iránti szeretetet, köl­csönös megbecsülést, segítséget, tá­mogatást, áldozatkészséget, önzetlen­séget. Az igazi barátra mindig számít­hatunk, az igazi bayátság örökkétartó és megingathatatlan minden helyzet­ben. Ilyen Csehszlovákia barátsága a Szovjetunióval, ilyen népünk barátsága a szovjet néppel. A gottwaldi jelszó, örök időkre a Szovjetunióval, mélyen gyökerezik né­pünk szívében, hazánk dolgozóinak tu­datában. Ugyanilyen mély szeretet hat­ja át a szovjet népet Csehszlovákia iránt, a csehszlovák nép iránt. Ez a kölcsönös szeretet, harcok tüzében vérrel pecsételt barátság, a közös cél érdekétjen kifejtett törekvésben, mun­kában" edzett együttműködés mindkét országban lépten-nyomon megnyilvá­nul. „Csehszlovákia és a Szovjetunió vi­szonya két alapvető tényen nyugszik. Elsősorban a Szovjetuniónak — a hitle­ri Németország legyőzője vezető té­nyezőjének — köszönhetjük a német megszállás alóli felszabadulásunkat; neki köszönhetjük azt, hogy szabad, független államban élünk. Másodsor­ban: szövetségünk a Szovjetunióval — a világon a békéért és a demokratikus együttműködésért folyó igyekezet ve­zető erejével — kezesség számunkra, hogy Csehszlovákia biztonsága és füg­getlensége minden eddiginél jobban biztosítva van." Az 1947. évben a ČKD Praga üzemi lapjában Gottwald elvtárs Igy jellemezte viszonyunkat a Szovjet­unióhoz. A Szovjetuniónak és hős népének köszönhetjük mindazt, ami legdrágább számunkra: független, szabad, népi de­mokratikus hazánkat, azt, hogy ma a szocializmus építésének útján haladva országunk népének szorgalmas mun­kája nyomán a jólét, a boldogság hó­nává vált államunk, virágzik gazdasá­gunk, kultúránk. Most, amikor hazánk egész népe lel­kes örömmel, forró szeretettel várja azt a pillanatot, amikor a Szovjetunió képviselői hazánk földjére lépve átad­ják a nagy szovjet nép testvéri üdvöz­letét, amikor a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége hazánkbeli látoga­tásának tiszteletére az egész országban százezrek vállalnak kötelezettséget a szocializmus építésében kifejtett még igyekvőbb munkára, hogy kommunista pártunk vezetésével még gyorsabb ütemben oldjuk meg hatalmas ország­építő feladatainkat, vessünk egy pil­lantást a múltba, nézzük meg, hogyan nőtt terebélyes, minden viharral daco­ló tölggyé népünk és a szovjet emberek barátsága. z orosz proletariátus dicső győz­tes küzdelme, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom — amelynek negyven éves jubileumi év­fordulóját idén ünrvepli az egész világ dolgozó emberisége — a legnagyobb erőforrás, ösztönző erő volt Csehszlo­vákia népének az évszázados elnyomás alóli felszabadulásáért vívott harcban, mely harc nyomán a munkásosztály forradalmi nyomására alakult meg az önálló Csehszlovák Köztársaság. Bár 1918 után a jobboldali szociáldemokra­ták árulása folytán a burzsoázia ra­gadta magához az új köztársaságban a hatalmat, a burzsoá kormányok min­den erőfeszítése, terrorja, a fiatal szovjet állammal szembeni ellenséges propagandája, amellyel a csehszlovák dolgozókat el akarta téríteni a Szov­jetunió szeretetétől, — hatástalannak bizonyult. Csehszlovákia dolgozó népe ragyogó példát látott a szovjet nép győztes harcában, követésreméltó pél­dát, utat, amelyet követve elérheti a valóban szabad életet, a burzsoázia uralmának lerázását. Éppen ezért kez­dettől fogva széleskörű~harcot folytat­tak a dolgozók a Szovjetunió elisme­réséért, a két állam közötti kapcsolatok fejlesztéséért. A széles néptömeg hosszú, csaknem két évtizedes harca nyomán, amelvnek élén a CSKP állt. sikerült elérni, hogy 17 évvel a Nagy Október után, 1934. július 9-én a csehszlovák burzsoá kor­mány törvényesen elismerte a Szovjet­uniót. Ebben az időben az európai nemzetközi helyzet a németországi ná­cizmus előretörése és nyílt imperialista agressziós politikája következtében már erősen feszült volt. Ugyanakkor a Szovjetunió minden igyekezetével har­colt a világbéke megőrzéséért. Az akkori csehszlovák kormánynak ezt a lépését hazánk népe határtalan örömmel fogadta, mint régi vágya tel­jesülését a testvéri szovjet néphez való közeledésben. A néptömegek a CSKP felvilágosító munkája nyomán akkor már világosan látták, hogy a köztársaság függetlenségének egyedüli kezessége a Szovjetunió, a yi)*r< első Ä W: proletárállama. Az a nagy szeretet, amely népünk szívében lobogott a szovjet emberek iránt, kifejezően meg­nyilvánult 1934. augusztus 15-én, a szovjet repülők prágai látogatása alkal­mából. Ez volt az első hivatalos láto­gatás Csehszlovákiában a Szovjetunió­ból. A repülőtér előtt hatalmas nép­gyűlés fogadta a szovjet repülőket. Prágába vezető útjukon a dolgozók ezrei üdvözölték őket. eszélyben volt a köztársaság lé­tezése, a német fasizmus halá­los szorítása fenyegette. Ez a veszély nyilvánvaló volt az egész csehszlovák nép előtt, ezért támogatták a CSKP háború- és fasizmusellenes harcát a nép széles rétegei, a párt út­mutatása nyomán ezért követelték a Szovjetunióval való legszorosabb kap­csolatok felvételét. A Szovjetunió a válságos időben testvéri jobbot nyújtott felénk. 1935 márciusában kereskedelmi szerződés jött létre a két állam között, néhány héttel később, 1935. május 16-án pedig aláírták a kölcsönös segítségnyújtásról szóló nagy jelentőségű egyezményt. A csehszlovák burzsoázia nemzetáruló jelleme már ebben a nehéz időben is teljes mértékben megnyilvánult. A Szovjetunióval megkötött szerződést megelőzően két héttel hasonló szerző­dést kötött a csehszlovák kormány Franciaországgal is. A Szovjetunióval megkötött szerződéshez aztán a cseh­szlovák fél kívánságára azt a toldalé­kot fűzték, hogy mindkét' állam csu­pán abban az esetben köteles teljesí­teni a szerződésben vállalt kötelezett­ségeit a támadó ellen, ha egyúttal Franciaország is segítséget nyújt. Mit bizonyít mindez? Azt, hogy a hazai burzsoázia inkább a köztársaság sza­badságának feláldozását választotta, mint a Szovjetunió önzetlen segítségé­nek elfogadását. A burzsoázia attól félt, hogy Franciaország esetleg cser­ben hagyja az országot a konfliktus kitörésekor. Ebben az esetben pedig a Szovjetunió lett volna Csehszlovákia egyetlen szövetségese. Ettől mindennél jobban rettegett a burzsoázia, reme­gett attól, hogy ennek a ténynek óriási hordereje lenne a dolgozóknak bur­zsoázia-ellenes harca megerősödésére, a köztársaság belpolitikai helyzetének alakulására. München világosan meg­mutatta, hogy a csehszlovák burzsoázia egy pillanatig sem habozott a válasz­tással, a köztársaság függetlenségének feláldozásával; előnyösebb volt számára a fasiszta megszállás, mint a Szovjet­unió segítségének elfogadása. Mindennek ellenére, 1938 kritikus pillanataiban, amikor a nyugati szövet­ségesek árulása a fasiszta megszállás martalékául dobta Csehszlovákiát, a Szovjetunió felajánlotta segítségét a köztársaságnak Franciaország részvé­tele nélküi is. A Szovjetunió kész volt az azonnali beavatkozásra, tekintet nélkül a nyugati álláspontra. Csupán a köztársaság felelős tényezőin múlott e segítség elfogadása. Csehszlovákia népe a leghatározottabban követelte hazája függetlenségének megőrzését, köve­telte a Szovjetunió segítségül hívá­sát. Mindennek ellenére a burzsoázia a történelem legszégyenteljesebb gaz­tettét elkövetve, árulásával a hitleriz­mus áldozatává tette a fügqetlen Cseh­szlovák Köztársaságot. A Szovjetunió figyelme azonban München után — amelyet jogtalannak nyilvánított és so­hasem ismert el — sem terelődött el Csehszlovákiáról. Utolsó és nagyon fontos kísérletet tett Csehszlovákia védelmére. 1938. október 9-i jegyzéké­ben kezességet ajánlott fel a megcson­kított köztársaságnak. Hajlandó volt a gazdasági együttműködés folytatására és a köztársaságnak a nácizmus elleni további meavédelmezésére. Ezt a se­gítséget az akkori kormány elutasítot­ta. fasiszta megszállásnak mindjárt első napjaiban a német kor­mányhoz intézett 1939. már­cius 18-i Tépvzékében a Szovjetunió a világon elsőként és egyedül hatá­rozottan és nyíltan elítélte és jogta­lannak nyilvánította Hitler erőszakos tettét a csehszlovák nép fücrqetlensé­gével szemben, amely a nemzet aka­rata ellen;re történt meg. A Szov­jetunió volt az, amely később első­ként ismerte el a köztársaság füg­qetlenséqét és külföldi kormányát. 1941. július 18-án további jelentős dokumentumot írtak alá: a Csehszlo­vákia és Ú Szovjetunió közötti szö­vetségi szerződést. Ebben a szerző­désben mindkét kormány kölcsönös seqítségre kötelezte egymást a hitleri Németország elleni háborúban. Nagy ielentőségü volt továbbá a szovjet kormány lépése, amellyel ugyanekkor hozzájárult, hogy a Szovjetunió föld­jén a csehszlová' állampolgárokból katonai egységek alakuljanak. Ezek­ből az egységekből, amelyek a dicső szovjet hadsereg oldalán hősiesen harcolva győztes küzdelmekben vé­rükkel pecsételték meg a csehszlo­vák-szovjet nép barátságát, született mai néphadseregünk, népünk békés építőmunkájának, a világbéke meg­őrzésének szilárd őre. A további évek során aztán meg­mutatkozott. hogy Csehszlovákia há­ború utáni jövője biztosításának szempontjából, szükséges a Szovjet­unióval való szövetségünk módosí­tása. új szerződés megkötése a ba­rátsáaról. a kölcsönös segítségről, a háború utáni eqvüttműködésről. Bár a köztársasáq londoni kormánya is­mét megpróbálta, hogy az új szer­ződést az ún. „francia toldalékkal" bővítsék, amelvrő 1 a csehszlovák nép néhánv évvel ezelőtt oly keserves tapasztalatokat szerzett, a csehszlovák nemzetfelszabadító harc moszkvai ve­zetőséqe elutasította ezt, hoov a jö­vőben soha többé ne ismétlődhessék m°ci a münchenihez hasonló kataszt­rófa. „Az 1943. december 12-én megkö­tött szerződéssel — amint azt Kle­ment Gottwald hanqsúlyozta a moszk­vai rádió pár nappal későbbi adásá­ban — a Szovjetunió teljes mérték­ben b'-tosítja közársaságunkat a né­met részről ŕs a vele szövetséges más államok részéről fenyegető bár­mely agresszió veszélye ellen. És mi mindnyájan tudjuk, hogy a Szov­jetunió ereje — amely már most ha­talmas és a jövőben még tovább fo­kozódik, ugyanúgy, mint a Szovjet­unió, amelyre mint a kősziklára le­het építeni — az a kezesség szá­munkra, hogy München és minden, ami utána következett, soha többé meg nem ismétlődhet. Nemzeteink, amelyek puszta létükért százados küzflelmet vívnak, nyugodtan néz­hetnek az új, boldog jövő elé. A moszkvai szerződés megteremti jövőbeni állami életünk szilárd, meg­ingathatatlan alapját." A decemberi szerződés szellemében lett aláírva 1944. május 8-án a cseh­szlovák-szovjet szerződés azokról az intézkedésekről, amelyek a szovjet hadseregnek hazánk földjére lépése után léptek érvénybe. Ezzel a szerző­déssel mutatta meg a Szovjetunió, mennyire tekintettel van a Csehszlo­vák Köztársasáp szuverenitására, amikor abból a szemszögből indult ki, hogy a felszabadított területeken azonnal megújítják a csehszlovák közigazgatást. E N| zerkilencszáznegyvennégy őszén K kezdődött meg hazánk terü­létén az a dicsőséges, nagy küzdelem, amelvnek eredménye a fa­siszta gonosztevők kiűzése, Csehszlo­vákia felszabadítása volt. A nagy szovjet haza hős fiai nem haboztak életüket áldozni azért, hogy a test­véri csehszlovák nép független, sza­bad hazában élhessen. Népünk tud­ja, kinek köszönheti szabad hazáját, szívében mély hála gyökerezik a sza­badságot adó Szovjetunió iránt, ke­gyelettel emlékezik meg hős katonái­ról, akit' vérük hullásául küzdöttek ezért. Május 9-P hazánk felszaba­dításának ejn'éknapja, amikor a fel­kelő Prága utcáin végigrobogó szov­jet harckocsikon ülő rettenthetetlen katonák pontot tettek a náci meg­szállás végére, minden évben a Cseh­szlovákia és a Szovjetunió közötti barátság hatalmas manifesztációjává vált. A felszabadulás óta 12 év telt el. Mennyi mindent megvalósított ez alatt az idő alatt szabad hazánk szabad népe. A szocializmus építésének út­ján a népgazdaság fejlesztésének pél­da nélküli ütemét értük el és ezzel megteremtettük népünk anyagi és kulturális színvonala gyors növeke­désének alapját. Mai boldog életün­ket a Szovjetunió általi felszabadulá­sunknak köszönhetjük, mert ez tet­te lehetővé, hogy hazánkban a dol­gozó nép maga vegye kezébe sorsá­nak intézését, ez tette lehetővé a népi demokratikus köztársaság meg­alakulását, a szocializmus építését. A Szovjetunió baráti keze, testvéri támogatása a felszabadulás első pil­lanatától kezdve segít-' országépítő munkánkat, anyagi segítségével, negy­ven éves létezése során nyert gazdag tapasztalatainak átadásával. Gazdasá­qi együttműködésünk "> Szovjetunió­val szocializmust építő munkánk leg­nagyobb segítője, szövetségünk a Szovjetunióval szabadságunk, bizton­ságunk záloga. GÁL LÄSZLÔ Szívünk mélyéből üdvözlünk, drága barátaink! f Folytatás az 1. oldalról) Békét akarunk és hol találunk jobb békeharcost, mint azt az or­szágot, amely a béke védelmét politikájának egyik alapvető pillérjévé tette? Fel akarjuk építeni a szocializmust. És van-e jobb segítségünk, mint annak az országnak barátsága, amely a szocializmust az egész világ ellenállásának dacára elsőként felépítette? Annak az államnak képviselői érkeznek hozzánk, amelynek tapasz­talatait munkánkban mindig gondosan tanulmányozzuk és amely éppen most az utóbbi időben példás bátorsággal újból megoldja az ország gazdasági és politikai életének fő kérdéseit. A szocialista köztársasá­gok, a területi és kerületi szervek jogkörének bővítése, az ipar és az építkezés irányításának átszervezése, ami lehetővé teszi a dolgozók kezdeményezésének további kibontakozását, a mezőgazdaság forra­dalmi fejlődése, ami nemrégen nagy feladat kitűzésében érte el tető­fokát, abban a feladatban, hogy az USA-t elérjék és túlszárnyalják az egy főre eső hús, tej- és vajtermelésben — ezek olyan problémák, amelyeknek megoldása sok tanulságot nyújt. A vezető államférfiaknak és a párt vezető képviselőinek csehszlo­vákiai útja, amely indiai, angliai, finnországi és más országokban tett látogatásukat követi, emlékezetünkbe idézi a konkrét jó eredmények egész sorát, amelyeket a tőkés országokban tett látogatásaik hoztak és emlékezetünkbe idézi ezzel kapcsolatban a Szovjetunió egész követ­kezetes békés külpolitikáját. Ezt a politikát, amelynek a nemzetközi helyzetre gyakorolt kedvező befolyását általánosan elismerik, a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, a nemzetek közötti bizalom és barátság légkörének aktív megterem­téséért, a szocialista tábor egységének sokoldalú megszilárdításáért vívott fokozott harc jellemzi. Drága szovjet vendégeink,, Csehszlovákiába való érkezése különös jelentőséget ölt Malenkov, Kaganovics és Molotov pártellenes frakciós csoportjának nemrégen történt lepleplezésével kapcsolatban is. A szovjet párt- és kormányküldöttség tartózkodása hazánkban ked­vező alkalmat nyújt arra, hogy újból és még kifejezésteljesebben megmutassuk, amit már a múlt napok megmutattak: azt, hogy kom­munista pártunk és népünk az SZKP KB nem régi plénumának határo­zatait megértéssel és megelégedéssel fogadják, mint a párt egységé­nek, a pártellenes frakciós csoport feletti győzelmét, mint az újnak a régi felett aratott győzelmét. Az, aki visszafelé akar haladni, aki nem képes tanulni és mentesülni a múlt hibáitól, nem élvezi és soha sem fogja élvezni népünk támoga­tását, legyen az bárki. A testvéri országból jövő párt- és kormányküldöttséget, amely ma érkezik Csehszlovákiába, népünk országszerte őszinte örömmel, szíve mélyéből üdvözli, hazánkban való tartózkodásának egész ideje alatt az egész csehszlovák nép rendkívüli figyelme fogja kísérni min­den lépésüket. Tudjuk, hogy az emberiség alapvető érdekeiért vívott harcunk elvtársai érkeznek, barátaink és testvéreink, akiknek segít­sége jelentékenyen hozzájárult mai örömteli életünkhöz. És ezért szívünk mélyéből kívánjuk azt is, hogy rövid látogatásuk alatt hazánkban ők is minden lépésükön újból meggyőződjenek arról, hogy barátaik és testvéreik közé érkeztek, olyan barátok közé, akik mindig, jóban, rosszban egyaránt hűségesen és az egység érzetében egy síkon fognak haladni a szovjet néppel. Olyan barátok közé jönnek, akik szemük fényeként őrzik a szocializmus építésének marxista for­radalmi irányvonalát, akik mindig ápolni fogják a szovjetek nagy országa iránti barátságukat és védelmezni azt, ami az ellenséggel foly­tatott harcunkban a legértékesebb, a Szovjetunió vezette szocialista országok táborának egységét. Üdvözlünk, szívünk mélyéből üdvözlünk hazánkban drága szovjet elvtársaink! Érdekességek a Szovjetunióból Több mint száz nő a kormányban A Szovjetunióban sok nő dolgozik olyan állásokban, amelyeket azelőtt kizárólag a férfiak láttak el. Több mint száz nő tölt be fontos tisztsé­get a kormányban. A szövetségi és autonóm köztársaságok miniszterta­nácsainak négy alelnöknője van, 24 nő tölt be miniszteri hivatalt, 74 pe­dig miniszterhelyettes. Kurbangozel Aljejová, a Turkmén SZSZK könnyű­ipari minisztere, akinek jogkörébe számos szövődé, fonoda, gyapotfel­dolgozó, cipész és szabászati üzem, tartozik, felnőtt asszonyként tanulta meg az írást-olvasást. Gyermekkorá­ban nem tanulhatott, mert az Októ­beri Forradalomig a turkméniai lá­nyok nem jártak iskolába. Vjera Rin­csinovna Bojanovszka, a Burjak Mon­gol Autonóm Köztársaság egészség­ügyi minisztere az első leányok között volt, akik az országban alapított új orvosi főiskolát látogatták. Nyolc éve tölti már be az egészségügyminiszter tisztségét és egyike annak a négy nőnek, akik tagjai a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének. A világ Iegnayyobb vasérclelőhelye Nemrégen a tomszki körzetben Kól­pasevnál 200 méter mélységű kőolaj­próbafúrás alkalmával vasércrétegre bukkantak, amely alatt kb. 70 cm-rel egy további réteg húzódik. Az új le­lőhely^lőzetes felbecslése és a to­vábbi földtani kutatások helyes irá­nyítása céljából a környéken mintegy 1200 négyzetkilométernyi területen több mint 80 próbafúrást végeztek. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy új típusú érclelőhelyről van szó, olyan ércről, amelyet a Szovjetunió­ban eddig nem fejtettek. Az érc mintegy 36 százalék vasat tartalmaz és helyenként a vastartalom 40, sőt még több százalékra rúg. összeha­sonlításképp rámutatunk, hogy a leg­nagyobb európai vasérclelőhely Elzas­Lotharingiában 32 százalékos vastar­talmú ércet szolgáltat. A kolpasevi vasérclelőhely több tíz milliárd tonna vasércet tartalmaz és amint az elő­zetes számítások mutatják, a világ legnagyobb vasérclelőhelye. Az eddig legnagyobb ismert lelőhely az USÄ­ban volt, amelynek mintegy 23 millió tonna, 27 százalék vasat tartalmazó érckészlete van. Növekszik a gyógyszergyártás a Szovjetunióban A Szovjetunióban a múlt években je­lentősen növekedett az antibiotiku­mok — a penicillin, streptomicin, bio­micin stb. előállítása — M. D. Kov­riginovának, a Szovjetunió egészség­antibiotikum gyártásának kapacitása lehetővé tette, hogy megszűnjék ezen orvosságok külföldről való behozatala sót a Szovjetunió maga kezdte e gyógyszereket exportálni. Megkezd­ték a szimptomicin és számos más ügyminiszterének közlése szerint az I nagy hatású gyógyszer gyártását is. A szovjet autókivitel A moszkvai automobilüzem az idén nyáron készítette el a kivitelre szánt Moszkvics gyártmányú autók első ezer darabját. A Szovjetunió az egész világ különböző országaiba csaknem 30 típusú teher- és személyszállító autót, valamint autóbuszt szállít. A gorkiji, moszkvai és uráli üzemek­ben készült autókat elsősorban a népi demokratikus országokba szállítják. A legtöbb finn városban autótaxik­ként a szovjet Pobjeda kocsik futnak. Norvégiában épp úgy mint a legtöbb északi országban nagy az érdeklődés a Moszkvics autók iránt. Nagy ér­deklődés mutatkozik most az új szov­jet autó, a Volga iránt, az első kül­földi megrendeléseknek már az idei év végén eleget tesznek, amikor meg­kezdődik e bevált új típusú szovjet autó sorozatgyártása. ŰJ szo 1957. júliuc 8.

Next

/
Thumbnails
Contents