Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-07 / 187. szám, vasárnap

A beruházási építkezés a második ötéves terv egyik döntő láncszeme (Folytatás az 1. oldalról) íáni az építkezéseket a felesleges túl­méretezettségtől, és a beruházási költ­ségvetési árak csökkentésére irányíta­ni az építkezéseket. Kiadós megtaka­rítási forrást fognak jelenteni főleg az anyagmegtakarítások. A felülvizsgálat további célja a beruházások gazdasági jogosultságának megvizsgálása a ter­melési feladatok teljesítése szempont­jából az eddigi kapacitások legna­gyobbfokú kihasználása mellett, vala­mint a jövő termelés rentabilitásá­nak és EZ üzemvitel gazdaságosságá­nak, a termelési technológia haladó jellegének és gazdaságosságának s a tipizáció érvényesítésének stb. felül­vizsgálása. A felülvizsgálás értelme nem egyszeri megtakarítás elérése, hanem a felülvizsgálás tapasztalatai­nak kihasználása és az is, hogy a beruházók, tervezők és szállítók mun­kájukban tartósan gazdaságosabb rendszerre térjenek át. A kormány jóváhagyta azokat az alapvető útmutatásokat, melyekben rendelkezésre bocsátja az Állami Épí­tészeti Bizottság gyakorlatának be­vált tapasztalatait és az országos ér­tekezleten, felhozott javaslatokat. Ezek az útmutatások segítenek a fe­lülvizsgálást végzőknek olyan meg­takarítások feltárásában, melyek egész népgazdaságunk szükségletei­nek szempontjából gazdaságilag haté­konyak. Az útmutatások szervezeti irányel­veket is tartalmaznak a felülvizsgálás végzésére és az eredmények nyilván­tartására. A felülvizsgálás elvégzésé­re a minisztériumok és vállalatok mellett bizottságokat létesítenek. A vállalatokban és a többi közvetlen beruházóknál e bizottságokkal együtt fognak dolgozni a szállítók, a terve­zők, esetieg a Beruházási Bank kép­viselői is. A kerületi nemzeti bizott­ságok biztosítják a felülvizsgálás egyidejű elvégzését a kerületileg ter­vezett építkezéseknél és segítenek az EFSZ-építkezések felülvizsgálásának megszervezésénél. Az útmutatások­ban gondoskodás történik aziránt is, hogy a kerületi nemzeti bizottságok a központilag tervezett építkezések megítélésénél is részt vegyenek úgy, hogy a kerületi nemzeti bizottságok szervei megítélhessék ezek célszerű­ségét és gazdaságosságát a helyi fel­tételek szempontjából. A beruházási építkezés felülvizs­gálásának súlypontja a vállalatok­ban és az építkezéseknél lesz. A felülvizsgálások sikerének fel­tétele felkelteni és kihasználni a dol­gozók legszélesebb tömegeinek kez­deményezését. Szükséges tehát, hogy a közvetlen beruházók a párt- és szakszervezeti szervek segítségével a felülvizsgálás megkezdése előtt meg­ismertessék a felülvizsgálás nemzet­gazdasági jelentőségével és feladatai­val üzemünk dolaozőinak aktíváját énp úgy, mint a szállító szervezetek rtol­gozóit és mozgósítsák őke: a felül­vizsgáló bizottságok munkájában való hatékony részvételre. Ez a részvétel megnyilvánul majd mind a dolgozók részéről érkező kezdeményező javas­latok benyújtásában, mi^d pedig a bizottságban elért eredmények figye­lemmel kisérésében. A kezdeményező javaslatokat a be­ruházás jellege szerint a legjelentő­sebb megtakarítási forrájra kell irá­nyítani; elsősorban a beruházás k:>U­séqeinek, a költségvetési áraknak, az éDltke/és üzemviteli kö'í; sge íek és az anyagszükségleteknek, /őleg a szűk keresztmetszetű anyagok szük­ségletének csökkentésére irányuló ja­vaslatok. I ­Az ipari vállalatok építkezésein vég­zett következete-, felülvizsgálása be­ruházók üzemvitelének költségmeg­takarítását is eredményezi és ezzel emelkedik ä dolgozók vállalati alap­jainak részesedése is. A jováhagyott alapvető útmutatá­sok teljes szövegét a Hivatalos Köz­löny fogja hozni. HIVATALOS KÖZLEMÉNY Keddtől, július 9-től új begyűjtési és felvásárlási árak lépnek érvénybe az 1957. évi korai burgonyatermésnél. Azok a termelők, akikkel a begyűjtési vállalatok szerződést kötöttek korai burgonyatermelésre és szállításra, 100 kg tiszta súlyú burgonyáért 85 korona begyűjtési és 180 korona felvásárlási árat kapnak. A korai burgonya be­számítása a kiszabott burgonyabeadás teljesítésébe az EFSZ-ek számára ösz­szesen 1,4, az egyénileg gazdálkodó földművesek számára 1,1. Azok a ter­melők, akikkel a begyűjtési vállalatok nem kötöttek szállítási szerződést, 100 kg tiszta súlyú burgonyáért 85 koronás begyűjtési és 120 koronás, ielvásárlási árat kapnak. Az eddigi begyűjtési és felvásárlási árak, továbbá a beszámí­tás július 8-ig maradnak érvényben. 17 300 új bányász az első félévben A Munkaerőügyi Minisztérium meg­határozta a kerületek sorrendjét az 1957. első félévi szervezett szénbá­nyász-toborzás feladatainak teljesíté­sében: 1. Üstí nad Labem 116,3; 2. Karlovy Vary 110,6; 3. .Plzeň 110,3; 4. Č. Budéjovice 107,6; 5. Ostrava 105,8; 6. Prágai Kerületi Nemzeti Bi­zottság 103,6; 7. Liberec 102,8; 8. Prá­gai Központi Nemzeti Bizottság 102,4; 9. Pardubice 100; 10. Gottwaldov 93,7; 11. Hradec Králové 90,7; 12. Brno 90,6; 13, Olomouc 87,3; 14. Jihlava 80,8. Cseh kerületek 102,8; Szlovákia 83,3. Június 20—30. között a szénbányák ban 1194 dolgozó állt munkába, vagy­is 276-tal több, mint a megelőző de­kád időszakában. A szénbányák szá­mára megnyert dolgozók száma az év eleje óta ily módon 17 300-ra emelke­dett, ami az első félévi toborzási terv 96,4 százalékos teljesítését jelenti. • A Csehszlovák Köztársaság elnö­ke kínevezte dr. Alexej Voltr-t a Csehszlovák Köztársaság Vietnami Demokratikus Köztársaságbeli rend­kívüli nagykövetévé. A köztársasági elnök egyúttal visszahívta Vladimír Knappot, Csehszlovákia eddigi nagy­követét funkciójából és más felada­tokkal bízta meg. • Pénteken tartották meg a cseh­szlovák-francia barátsági csoport alakuló gyűlését a nemzetgyűlésben. A csoport elnökévé doktor Ja­romír Berák képviselőt, a nemzet­gyűlés külügyi bizottságának elnökét választották. A csoport tagjai Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Anežka Hodinová-Spurná, dr. Dicmy­sius Polanský, Antonín Fiala és An­drej Žiak, a nemzetgyűlés alelnökei és más képviselők. • A nemzetközi geofizikai év alkal­mából új szovjet bélyegsorozatot bo­csátottak ki, amelynek címletei szov­jet tudósok különböző megfigyeléseit és vizsgálatait ábrázolják. • A burmai parlamenti küldöttség július 5-én Gottwaldovba érkezett. Á vendégek tiszteletére az üdvözlés után fellépett a hodonini kőolajüzem népművészeti csoportja, mely morva­szlovák és podružai énekekkel és táncokkal kedveskedett a vendégek­nek. • Eritreában megkezdte működé­sét az első afrikai televíziós adó. Ű.7 SZÔ 1957. július 7. • Pénteken Prágában megkezdő­dött a postai dolgozók országos ér­tekezlete, mely a pöstai munka ha­tékonysága növelésének fő problémái­ról tárgyal. • A invii-al kerület a köztársaság­ban elsőként pénteken húsz nappal a határidő előtt teljesítette a széna­begyűjtést. • A Louisana délnyugati részén pusztított orkán áldozatainak száma 700-ra emelkedett. Az anyagi kár ösz­szegét 75—100 millió dollárra be­csülik. • A Mladá Boleslav-i Gépjármű­üzem ifjú ú.iítóina'.* komplex-brigád­ja elhatározta, hogy akkora anyag megtakarítást ér el, amelyből 1958. január 1-től minden második nap egy Skoda-44Q v-es gépjárművet készíthet­nek. • E hó elején a bratislavai főpostán berendezést szerkesztettek képeknek dróton való távvetítésére, (úgynevezett telefotót). A fényképtávirati központ mindenekelőtt a szlovákiai újságok szerkesztőségeinek és a Csehszlovák Sajtóirodának céljait szolgálja a prágai fényképtávírőközponttal való cserénél. • Egy Frankfurtban közzétett sta­tisztika szerint jelenleg az egész vi lágon 102 827 000 gépkocsi van forga­lomban. Ezekhez járul még mintegy 9 millió traktor és 15 millió motorke­rékpár. Számítások szerint Európában több mint 19 millió autó és legalább 12 millió motorkerékpár közlekedik. • O&travába háromnapos látogatásra 14 szovjet pionír érkezett. A jereváni fiúk és lányok a vítkoVicei Klement Gottwald Vasmű vendégei. Gazdasági együttműködést akarunk összeurópai alapon (Folytatás az 1. oldalról) működés fejlesztését és ezért ellene van a zárt csoportosulások megalakí­tására s a világ felosztásának további elmélyítésére irányuló törekvéseknek. E zárt csoportoknak mint katonai stra­tégiai mérlegelések eredményeinek semmi közük sincs a népek közötti békés együttműködés fejlesztéséhez és a békés együttélés veszélyét je­lenti. A külügyminiszter beszéde után szé­leskörű vitára került sor. A vitában a képviselők rámutattak a hamis nyugat­európai hivatalos propagandára, mely a közös piacot és az Euratomot igyek­szik úgy feltüntetni a világ előtt, mint olyan intézkedéseket, melyek a tag­államokat. megszabadít ják a gazdasági és kereskedelmi nehézségektől és meg­oldják a nyugat-európai energiaforrás­hiányt. Már maga az a tény, hogy a közös piac és az Euratom iránt a leg­nagyobb érdeklődés a Német Szövet­ségi Köztársaságban mutatkozik, en­nek ellenkezőjét tanúsítja: csupán a nyugat-németországi monopóliumok­nak segít ez, melyeknek e szervezetek megalakulása lehetővé tenné uralmat nyerni többi partnereik felett — tehát az történne, amire a német imperia­lizmus hiába törekedett támadó hábo­rúk megindításával. A bizottságok tagjai kedvezően ér­tékelték a Szovjetunió vezette béke­szerető erők fáradhatatlan törekvését, mely a nemzetközi feszültség bizonyos enyhüléséhez vezetett és rámutattak arra, hogy jelenleg reális feltételek vannak az államok közötti további sok­oldalú kapcsolatok kifejlesztésére. Meg kell erősíteni az európai gazda­sági együttműködést, s azt is, mely az atomenergia békés kihasználására törekszik. A képviselők megemlítették a Szovjetunió 1956 tavaszán és 1957­ben tett javaslatait az európai atom­együttműködés megszervezésének módjára. Ezek a javaslatok alapként szolgálhatnak az e kérdésről való to­vábbi tárgyalásokra. A csehszlovák nép örömmel üdvözölte az európai együtt­működés széles lehetőségeit feltáró szovjet javaslatokat mind gazdasági, mind pedig az atomenergia békés ki­használása kérdéseiben. Csupán to­vább kellene haladni ezen az úton az összes érdekelt európai államok aktív részvétele mellett. Az ülés befejező részében a nemzet­gyűlés külügyi, költségvetési és gaz­dasági bizottságai egyhangúlag a kö­vetkező határozatot fogadták el: Haiározaf a nemzetgyűlés bizottságainak üléséről A francia parlament e napokban tár­gyalja az úgynevezett Európai Gaz­dasági Szövetségről és az Európai Atomszövetségről szóló 1957. március 25-én Rómában aláírt szerződéseket. E szerződéseket még ebben az évben a belga, az olasz, a luxemburgi, a Né­met Szövetségi Köztársaságbeli és a hollandiai parlamenteknek is meg kell tárgyalniok. Csehszlovákia, amely az összes eu­rópai államokkal való sokoldalú kap­csolatok fejlesztésére törekszik, külön­leges figyelemmel kíséri bármily zárt alakulatok és csoportosulások létesíté­sét Európában, melyek megkárosítanák mind az európai, mind pedig a nem európai népek érdekeit. Ezért Csehszlovákia nemzetgyűlésé­nek külügyi, költségvetési és gazda­sági bizottságai együttes ülésükön megtárgyalták azt a helyzetet, mely az úgynevezett Európai Gazdasági Szövetség és az Európai Atomszövet­ség létesítésére vonatkozó szerződé­sek megvalósítása folytán keletkezne és a következő következtetésekre ju­tottak: Mindkét szerződés zárt gazdasági körzet kialakítását 'jelenti Európában és ezzel akadályokat állít az összes országok együttműködése elé. Az európai gazdaságŕ és atomszö­vetségről szóló szerződések fő célja ökonómiai alapot kialakítani a fennálló Északatlanti Szerződés támadó blokkja számára, melynek európai támasza az újonnan felfegyverzett Nyugat-Német­ország, vezetőereje pedig az Amerikai Egyesült Államok. Az előkészületben levő szövetségek­nek az Északatlanti Szerződéssel való szoros kapcsolatából kiindulva Cseh­szlovákia nemzetgyűlésének külügyi. költségvetési és gazdasági bizottságai ' arra a nézetre jutottak, hogy a közös piac és az Euratom csupán azon kö­rök érdekeit szolgálhatják, melyeknek politikája Európa tartós felosztására, a népek békés együttműködésére irá­nyuló összes törekvések meggátlására irányul s ellenzi az európai kollektív biztonság rendszerének kialakítását, a lefegyverzés kérdésére vonatkozó egyezmény elérését és azon körök ér­dekeit szolgálja, melyek a nemzetközi helyzet kiélesítésére törekednek. Különösen kedvezőtlen következmé­nyekkel járna e szerződések megva­lósítása Németország békés és demok­ratikus alapon való egyesítésére irá­nyuló törekvések szempontjából, a két fennálló német állam közötti szakadás további elmélyítését jelentené, az atomfegyverek gyártásának bevezeté­sére vezetne a Német Szövetségi Köz­társaságban, és saját gyártmányú atom- és hidrogénfegyverekkel fegy­verezné fel a nyugatnémet hadsereget. Az Európa úgynevezett integráció­jához vezető előzetes lépések nem hozták meg a résztvevő államoknak az ígért jólétet. A közös piac és az Euratom megalakítása magával hozná a résztvevő nyugat-európai országok széles tömegei gazdasági és szociális helyzetének rosszabbodását. A két szerződés életbeléptetése a tagállamok gazdasági önállóságának és nemzeti függetlenségének további korlátozását jelentené a támadó nyugat-németor­szági körök javára, melyek Európa feletti uralomra törekednek — tekin­tet nélkül a német nép érdekeire és az e tervekből eredő veszedelemre. A ha­ladás és az úgynevezett európai po­litika leple alatt tehát az összes eu­rópai népek és a világbéke súlyos fé-« nyegetése rejtőzik. Az egész világon azonban erősödnek a mélyrehatóbb gazdasági, kulturális, tudományos és más együttműködésre irányuló törekvések. Az Európai Gaz­dasági Szövetség éles ellentétben áll e törekvésekkel. Megbontaná a világ­kereskedelmet és kedvezőtlen követ­kezményekkel járna általában a nem­zetközi gazdasági együttműködés fej­lesztésére. Komolyan sújtaná a világ gazdaságilag kevéssé fejlett körzeteit, melyek élénk gazdasági és kereske­delmi kapcsolatot tartanak fenn Euró­pával. A gazdasági szövetség megalakítása! azokkal a nemzetközi kötelezettségek­kel is ellentétbe kerülne, melyeket ä nyugat-európai orAágok vettek ma­gukra a vámokról és kereskedelemről szóló általános egyezmény aláírásával. (GATT). Nem válna azonban a szerző­désekben résztvevő összes államok előnyére sem. A szerződésekből kitű­nik, hogy a tagállamok és a többi or­szágok gazdasági kapcsolatai irányító szervek közvetítésével valósulnak meg, melyek kétségkívül mindenekelőtt a legerősebb gazdasági csoportosulások, vagyis a nyugat-németországi monopo-í listák érdekében fognak dönteni s nem veszik figyelembe a többi tagok gaz-i dasági érdekeit. A mai európai helyzet megköveteli* hogy az összes országok törekvése az országok közötti kiterjedtebb és job­ban tagozott gazdasági együttműkö-' désre irányuljon bármily kizárás és diszkrimináció nélkül és hogy Nyugat­Európában felelősen vizsgálják az össz­európai alapon nyugvó gazdasági együttműködésre vonatkozó összes ja-í vaslatokat. Csehszlovákia nemzetgyűlésének küfa ügyi, költségvetési és gazdasági bizott­ságai meg vannak győződve arról, hogý megvannak a reális feltételek az összes népek közötti sokoldalú kapcsolatok fejlesztésére. E kapcsolatok további elmélyítése az egyenlőség és a kölcsön nös előnyök alapján hozzájárulna á nemzetközi kapcsolatok összes körze-: teiben uralkodó általános légkör meg­javításához és megkönnyítené az idő-? szerű európai problémák megoldását. Németország egyesítésének kérdését is beleértve. Csehszlovákia nemzetgyűlésének küí­| ügyi, költségvetési és gazdasági bi­' zottsága úgy véli, hogy csupán az ösz­szes európai országok széleskörű nem­zetközi együttműködése a világ többi körzeteivel oldhatja meg e népek prob­lémáit gazdasági téren és az atom­kutatás terén, csupán ez járulhat hoz­zá egyenletes gazdasági fejlődésük­höz, a korszerű tudományos technika összes vívmányainak kihasználásához, az általános jólét eléréséhez és így a békés együttéléshez vezető út egyen­getéséhez. A bizottságok egyúttal felkérték ä nemzetgyűlés elnökét, hogy e hatá­rozatot közölje az előkészületben levő európai gazdasági és atomszövetségek­ben résztvevő összes országok parla­mentjeivel. Qtft A kommunisták hangja : BÍZUNK LENIN PÁRTJÄBAN A párt életében nem egyszer kell összehívni a kommunistákat anélkül, hogy előre előkészítettük volna a gyűlést. Ez olyankor is előfordul, mikor a Központi Bizottság a szerve­zetekhez és a párttagokhoz fordul, hogy fontos üüavekről tájékoztassa őket. így történt ez a napokban is. Az üzemekben, a falvakon, a járásokban összegyűltek a pártaktívák, taggyűlé­seket, és beszélgetéseket rendeztek. A kommunisták meghallgatták az SZKP KB plenáris ülésének G. M. Malenkov, L. M. Kaganovics és V. M. Molotov pártellenes csoportjáról szó­ló határozatát. A Banská Bystrica-i kerületben nagy részvétellel 911 taggyűlést ren­deztek. Nem egészen két nap alatt a pártaktíva és a pártszervezetek nemcsak tudomást szereztek az SZKP KB ülésének határozatáról, de véleményt is nyilvánítottak vele kap­csolatban. Az elvtársak nagyon komolyan fo­qadták a jelentést, mérlegeltek és gondolkodtak. Ez érthető is. Hiszen egyetlen pártját szerető kommunista sem maradhat közömbös, ha a szo­cia'izmus ügyéről van sző, ha meg­tudja, hogy a pártban, melyet szíve egész melegével szeret, akadt né­hány ember, aki megbontotta a párt egységét. Az elvtársak a vitában egyetértésü­ket nyilvánították az SZKP Központi Bizottságának határozatával. „Egye­sek eltávoznak, de a párt megmarad. Bízunk Lenin pártjában" — ezt mondta a Hodonínban rendezett ak­tíván Koutný elvtárs, a párt alapító tagja. így tekintenek erre az ügyre mindnyájan, akik gondosan megfon­tolták az SZKP határozatát. „Elmen­tek azok, akik nem akartak harcolni a XX. kongresszuson elitélt hibák el­len" — jelentette ki a smíchovi Tat­ra-üzem kommunistáinak gyűlésén Fišerová elvtársnő. A gyűlések és az aktívák részvevői hangsúlyozzák az SZKP KB határo­zatának, mint az SZKP legmagasabb kollektív szerve határozataként való megítélését, melynek értelme a párt még erösebb összekovácsolása. A prá­gai körzeti pártszervezetekben sok elvtárs arról beszélt, hogy nem le­hetnek olyan elvtársak a párt vezető­ségében, akik nem értenek egyet a párt vezérvonalával, nem teljesítik azt, ellene fordulnak, sőt a pártveze­töség elleni csoport-frakciózás útjára lépnek. Vrba elvtárs Voticéröl arról beszélt, hogy Malenkov elvtárs és a többiek ellentétbe kerültek a párttal, mert nem támogatták a XX. kong­resszus egyhangúlag elfogadott hatá­rozatait, sőt szembe fordultak e ha­tározatokkal. A vegyészeti-műszaki főiskola párt­szervezetének taggyűlésén Čeleda elv­társ hangsúlyozta, hogy habár olyan személyekről van szó, akik a szocializ­mus ügyéért mint régi párttagok fá­radhatatlanul harcoltak, de jelenlegi álláspontjukat a párt határozataival szemben kell megbírálni, mert ezek a határozatok biztosítják a további sikeres előrehaladást a kommunizmus felé. A XX. kongresszus után elért si­kerek kétségtelenek. így látják a kommunisták a Prága IX. körzetben és sok más helyen. A pártaktíva mérlegelte azt a tényt. hogy á pártonkívülieknek is meg kell magyarázni az SZKP KB határozatait, azoknak, akik érdeklődnek iránta és figyelemmel kísérik a kommunista pártok politikáját. Á zvolení moz­donycsarnokban két pártonkívüli dol­gozó is felszólalt a vitában. Sitár mozdonyvezető egyetért a Szovjetunió nemzetközi politikájával, miután ez hozzájárul a béke, megőrzéséhez. Ki­jelentette, hogy szilárdan bízik a párt­ban és egyúttal felkéri a kommunis­tákat, hogy higgyenek a pártonkívü­lieknek abban, hogy szilárdan eltökélt szándékuk a párt és a kormány ha­tározatainak teljesítése. És még egy dolgot meg kell emlí­teni. A párttagok kijelentették, hogy egyes nem eléggé világos dolgok mel­lett, melyeket az embereknek fokoza­tosan meg kel! magyarázni, határo­zottan le kell számolni az olyan ele­mek ellenséges nézeteivel, akik ki akarják használni a pártügyek becsü­letes, nyílt megoldásának módszerét. Ez semmilyen körülmények között sem sikerül nekik. Jelenleg a párt­szervezetek a szovjet küldöttség fo­gadására készülnek, mely mint a szovjet nép széles tömegeinek kép­viselője érkezik hozzánk. Annak a népnek küldöttsége jön, mely negyven éven át annyi szépet és bámulatra méltót alkotott. Mi is azzal fogjuk fogadni őket, ami a társadalmunkban bscsűlet és dicsőség dolga — jó mun­kánkkal. így készülnek a szovjet elvtársak fogadására újabb vállalati felajánlással a Jablonec n/N Metra dolgozói. Így készülnek számos más üzemben és a falvakon is. (R- P.)

Next

/
Thumbnails
Contents