Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-05 / 185. szám, péntek

TMDOSKEDD^ ^ő r e tör Megnyílt a nyári fürdő — 90 ezer brigádóra — 1960-ig új sportközpont — Az akciós terv valósággá válik — Az idén hetvenöt új szövetkezeti tag Az érsekújvári járás legna­gyobb községének, Tardoskeddnek if­júságáról valamikor régen a környéken röviden csak így nyilatkoztak: bics­kások. Abban az időben, amely ma már a múlté, a falu legszenzációsabb ese­ménye az volt, ha valamelyik bálban, lakodalomban egymást szurkálták meg a temperamentumos legények. Erről beszéltek, pletykáltak aztán hónapokig a falu vénasszonyai. A napokban azon­ban más esemény keltette fel a tardos­keddiek figyelmét. Ünnepélyes keretek között a 'falu kicsinye, nagyja jelenlé­tében és legnagyobb örömére megnyílt a nyári strandfürdő, mely a víz nélküli tengerük^mdékr • Jröasép fakóinak fel­frissülést ielent a forró nyári napok­ban. Annál inkább is öröm ez a tar­doskeddiek számára, mert ez az új fürdő közös összefogásuk és szívós munkájuk gyümölcse. Több mint 90 ezer briaádórát 467 ezer korona ér­tékben dolgoztak le az iskolások, szö­vetkezeti tagok, magánoazdálkodók, hogy elkészítsék a falu akciótervének keretében Sz'ovákia területén az első önsegéllyel felépített nyári strandfür­dőt. Forró nyári ünnepnapon, amikor az emberek minden vágya csak a víz, fü­rödni, lubickolni benne, pihenni, tör­tént a megnyitás. Több mint ezer em­ber gyűlt össze a labdarúgó-pálya fák­kal beültetett előterébe, hogy részt vehessen a megnyitáson. Üdvözlőbe­szédek, beszámolók után, amelyekben a falu vezetői felvázolták a falu jövő­jét, következett a 'fürdő átadása a közönségnek. És a medence szélén máris napbarnított testű ifjak, érsek­újvári, komáromi úszók álltak fel rajtra készen. Üszóverseny, ugrások, és a hangosan csevegő gyermeksereg lubickolása tette érdekessé ezt a nagy napot. Hiába néztem kíváncsian szerte­szét, bicskásokat sehol sem láttam. He­lyettük azonban vidám, müveit fiata­lok, ünneplőbe öltözött emberek, gyer­mekes anyák sétálgattak az újonnan megnyílt nyári fürdő területén, maid futballcsapatjuk sikereiért drukkoló fiatalok, öregek nézték végig érdek­lődve az érsekújvári és tardoskeddi ifjak mérkőzését. A fürdő szélén szo­rosan egymás mellett emberek figyel­ték a tréfás ugrószámokat. Nehezen találtam rá köztük Vas Károlyra, a nyolcéves szlovák középiskola tanító­jára. Bégen várt már ő is erre a nagy napra. Neki is része van abban, hogy teljesült a tardoskeddi lakók régi vá­gya, felépült az új fürdő. Az iskola tanítói és tanulói egytől egyig itt szor­goskodtak szabad idejükben, hoay lapát­tal kezükben meggyorsítsák a fürdő be­fejezését. Éppen a gyerekekkel beszél­get, mikor hozzá lépek — Ne menjetek mély vízbe, csak a szélére, figyelmezteti a lubickoló gyere­keket. — Te Jancsi hányszor voltál brigádon? — kiált oda az egyik úszni tanuló diákhoz. — En nyolcszor tanító elvtárs. — Na akkor csak fürödj tovább, akár nyolc óra hosszat is, — mondja neki hangosan. Röviden elbeszélgetünk. — Ha látta volna, mily lelkesedéssel és tettrevágyással dolgoztak ezek a fia­tal tanulók. Gyakran fáradtságot és lankadó, feltört kezüket nem érezve dolgoztak akkor is, mikor már megtil­tottam nekik, csak hogy egy-két la­pát földdel többet kiássanak és minél hamarább készen legyen a fürdő. A magyar iskolából 550, a szlovákból pedig 272 tanuló vett részt a munkák­ban. És amint látja, eredményesen. Sokat tudott volna még be­szélni tanulóiról, fiatalos lelke­sedésükről Vas Károly, csakhogy dolga van, siet, mert rendező ó itt ezen az ünnepélyen. Vendégeket kell fogadni és kísérni a tarďoskeddiek nevében. Ilyen hasonló gondjai vannak ma Mrá­-zik Pafnatr; Borbčfy Vmcénekr+t<or'>ätf» Ödönnek, Záhradka Lajosnak, Cibulka elvtársnak, a HNB titkárának, a fürdő felépítése kezdeményezőinek és lelkes megvalósítóinak, akiknek legnagyobb érdemük, hogy a falu akciótervének ke­retében felépült a nyári fürdő. Bor­bély Dezső, a helyi nemzeti bizottság elnöke mondja el, hogyan került sor a fürdő felépítésére. — Még a falu régi akciótervében ben­ne volt a fürdő létesítése is. Csakhogy az állami költségvetés keretében ez a terv megvalósíthatatlan volt. Ezért el­határoztuk, hogy a fürdőt így is fel­építjük, mégpedig önsegélyes T-akció keretében. Á fürdő teljes értéke 779 ezer korona és erre 312 ezret kaptunk. Ebből főleg anyagot vettünk. Az egész munkát tehát, mely 467 ezer korona értékű, a lakosság brigádmunkával vé­gezte el. Eleinte nehezen indult a meg­győző munka, mert a lakosság az ál­lamtól várta, hogy majd felépíti szá­mukra. De a nemzeti bizottság tagjai, akik állandóan foglalkoztak a falu szé­pítésének kérdéseivel és a falu építé­sével, minden gyűlésen megtárgyalták és konkrét intézkedésekkel folytatták a megkezdett munkát. A lakosság bri gádokba való bevonására legjobb agi­táció volt az, hogy a nemzeti bizott­ság tagjai maguk is jó példával jártak elöl. Mindenikük alaposan kivette ré­szét a lapátolásból is. Hisz a szom­szédos községben, Palárikovón, még az öreg asszonyok is részt vesznek a falu építésében, szépítésében. Mert senki másnak, csak maguknak, gyermekeik­nek csinálják mindezt. Ezt látták és tapasztalták napról napra többen a tar­doskeddiek közül, akik egy árnyalattal sem lustábbak, vagy rosszabbak, mint a palárikovóiak. Ez győzte meg őket arról, hogyha jól, szépen és boldogan akarnak élni, úgy elsősorban saját ma­guknak kell hozzálátni a munkához. Ma már könnyű a meggyőző munka. Elég csak este és reggel kihirdetni, hogy brigádmunkásokra van szükség, már jönnek az emberek, gyakran még töb­ben, mint amennyire szükség van. — Milyenek a helyi nemzeti bizott­ság jövő tervei? — kérdem az elnököt. — Nagy terveink vannak a falu építésére. 1960-ig ki akarjuk bővíteni az egész sportpályát. A für­dőhöz ruhatárokat, öltözőket, itt a kö­zelben pedig tornatermet építünk. Az öltözőket, a ruhatárt és a torna­termet még az év végéig be is fejezzük. Az anyag már meg­van, most csak lakóink önzetlen segítségére van szükség. A Z-akció ke­retén belül szeretnénk a szomszédos kertben új parkot létesíteni szabadtéri színpaddal, a kicsinyek számára pedig gyermek- játszóteret12 árnyi területen, amelyet befásítunk. Másfél millió ko­rona értékű brigádmunkát terveztünk ez évre és ebből már félmilliót meg is csináltunk. Tavaly községünk lakos­sága 1 400 000 korona értékű brigád­munkát végzett. Így van ez Cibulka elvtárs? — fordul a HNB titkárához az elnök. így, — bólint a titkár, aki éppen most jött ide és most már ket­ten beszélnek falujuk akciótervének teljesítéséről és sikereiről. Mert nem másnak, mint sikernek nevezhetjük azt, hogy máig sok mindent véghez­vittek a falu lakosainak érdekében. Az idén vezették be például az utcákon a villanyvilágítást is, mely 33 ezer koronába került. Ez is az új nemzeti bizottság javaslatára történt. Ezenkí­vül rendbehozták a HNB épületét, két utat építettek ki. az egyiket brigád­munkával. Csak az anyag került pénz­be, a munkát, amely 60 ezer korona értékű, a falu lakosai maguk végez­ték el. Az akcióterv keretében két au­tóbuszjáratot is létesítettek és most már az állomásról a faluba autóbusz viszi az utasokat. — Tervbevettük, hogy ezer méter hosszú betonjárdát is építünk és az utakat kikövezzük. A nemzeti bizott­ság tagjainak javaslatára bevezettük azt, hogy minden nemzeti bizottsági tag megkapja annak a körzetnek név­sorát, ahol megválasztották. A nem­zeti bizottsági tag pedig ebben n kör­zetben személyesen felelős, hogy min­den polgár teljesítse államunk iránti kötelességét, a beadást, adó befizeté­sét, stb. Akik nem teljesítik köteles­ségüket, azokat személt jsen látogatják meg, hogy meggyőzzék őket. Szép tervek ezek amelyekkel az új nemzeti bizottságok tagjai vá­lasztóik előtt be akarják bizonyítani, hogy érdemesek voltak a bizalomra. A lakosság összefogása és a közös aka­rat nagy tervek megvalósítására képes. Ha megnézzük, milyen is volt még a helyzet egy pár héttel ezelőtt Tardos­kedden, akkor látjuk csak, mennyire előretört azóta a falu. Még azelőtt gya­kori volt a szlovákok és a magyarok között a súrlódás, ma ez teljesen meg­szűnt. A közös munka és érdek, az elért szép eredmények közös gondo­latra hozták őket. Épül és szépül nem­csak a falu, hanem bővül és gazdag­szik az EFSZ is. Két-három évvel ez­előtt még a járás utolsó helyén állt a kisebbségi szövetkezet, ma már a járás legjobbjai közé tartozik. Csak ez idén 75 új taggal bővült az EFSZ. Szlová­kok, magyarok csoportosan lépnek be, mert látják, hogy a közös munka meg­értést és jólétet hoz számukra. Mi eredményezte ezt a sikert? Erre egy­szerű a felelet. A pártszervezet Zá­hradka Lajossal az élen, a helyi nem­zeti bizottság Borbély Dezsővel, jó meggyőző munkát végzett a hatezer lakosú faluban. Olyan munkát, mely­nek naponta születnek gyümölcsei. Horváth Sándor Szovjet gépek segítenek földműveseinknek a nehéz taiajmunkáknál A Szovjetunió nagy segítsége me­zőgazdasági termelésünk fejlesztésé­ben többek között a mezőgazdasági gépek szállításában mutatkozik. Olyan gépeket is szállítanak, melye­ket mostanáig még nem láthattunk földjeinken. A nehéz gépszállítmá­nyoknak köszönhetően 1952 őszén Bratislavában traktorállomást létesít­hettünk a nehéz mezőgazdasági talaj­munkák elvégzésére. Ma már ennek a gépállomásnak egész Szlovákiában vannak központjai és hatékonyan se­gítenek mezőgazdaságunk gépesíté­sében és a mezőgazdasági termelés növelésében. 1952-ben a nehéz mezőgazdasági müveleteket végző GTÄ csupán 15 Stalinec 80 traktorral és 8 DT-54 traktorral rendelkezett, ma már 250 traktoregysége van. Ezenkívül további nagy teljesítményű szovjet gépeket: buldózereket, szkrapereket, bágereket és különleges nehéz ekéket kaptak. 1953-ban ezekkel a gépekkel 2 234 031, 1956-ban már 3 781654 köbméter földanyagot helyeztünk át. A szovjet gépszállítmányoknak kö­szönhetően egyre több nehéz mező­gazdasági munkát végezhetünk el géppel, és emellett alapvetően csök­kentek e munka költségei. 1690 hek­tár újra megművelésével bővült a szántóföldek területe, és 12 465 hek­tár víztelenített földön alapvetően növekedett a termelés. Szovjet gépek segítségével több kilométer hosszú gátat emeltünk a folyók mentén és több száz hektár rizsföldet rendez­tünk. ' Hasznos intézkedések egy bányaüzemben Gondos előkészületek kellenek ah­hoz, hogy az üzemek az eddigi jó munka színvonalát továbbra is bizto­sítsák. Az első negyedév és a rákö­vetkező hónapok termelési feladatai­nak sikeres teljesítése a dolgozókat arra ösztönzi, hogy az elért munka­sikerek az év folyamán ezután se hagyjanak alább. így van ez Banská Štiavnica vas­ércbánya üzemében is. Eredményesen teljesítették az év első negyedének tervét, s megteremtették további munkájuk előfeltételeit. Mindenekelőtt a termelési terv szétírását végezték el. Ugyanúgy a kutatómunkát és a beruházási terve­ket. Nagyon sok függ a kutatók mun­kájától, akik már eddig is bebizonyí­tották rátermettségüket. Kiváló mi­nőségű ércleletre találtak és így a bányászok jó minőségű érccel látják el az ércfeldolgozó részleget. Ha a kutatómunka ezután is sikerrel jár, a tervteljesítés biztosítva van. Hogy a beruházási terv teljesítését a jövőben megjavítsák, több gondot fordítanak a feltörésekre, amelyek eddig nem haladtak ütemesen. Ezen a téren az üzemi részlegek vezetői­nek jobban kell megszervezniök a munkát és alaposabban kihasználni a munkaidőt. Az üzemi dolgozók az első évne­gyed óta is 100 százalékon felül tel­jesítik tervüket. A tárnák egyenlete­sen végezték tervfeladataikat, s be­tartották az érc elszállításának har­monogramját. Az érc fémtartalma tervének túlszányalását a kutatók eredményes munkája biztosította. A három bánya közül a Maximilián­tárna maradt le a fejtésben, amit részben az alacsonyabb vájárteljesít­mény és a munkából való kimaradás okozott. A tervteljesítés ellenérc a mun­kacsoportok nincsenek megelégedve az elért eredményekkel. Főleg az anyagmegtakarítással. El is határoz­ták, hogy bevezetik az egyéni taka­rékossági számlát. A Bránik-tárna volt az első, ahol a hét munkacso­port több mint két és félezer ko­rona megtakarítását tűzte ki célul. Nagyon jól tudják, hogy a termelés önköltsége még mindig magas, s hogy azt csökkenteni kell. Nem vonták ki ebből magukat az üzemrészleg mér­nökei és vezetői sem, s ők is taka­rékossági számlák bevezetésével já­rulnak hozzá a termelési költségek csökkentéséhez. Mindnyájan elhatá­rozták, hogy a termelés mennyiségé­nek maximumát érik el a lehető legkevesebb önköltséggel. Ezt akar­ják a mérnökök, a mesterek, a rész­legek vezetői és a bányászok. (Tudósítónktól) Szövetkezetek versenye Egymás mellett van a három köz­ség a kassai járásban. Mind a három­ban van szövetkezet. Szína, Migléc és Kenyhec szövetkezetei mindig ver­senyben álltak egymással. Olyan ver­seny ez, amely nincsen papíron, s mégis komolyan veszik mind a három falu szövetkezetének tagjai. Abban versenyeznek, melyikük telje­síti előbb beadási kötelezettségét, s hogv minél többet és minél jobbat nyújtsanak a közélemezésnek. Az idén a kenyheci szövetkezet tagjai elsők, akik június közepén 97 és fél mázsa szénát adtak át az ál­lamnak. Migléc és Kenyhec közösben gazdálkodói ígéretet tettek, hogy 50—50 mázsa jóminőségű szénával szárnyalják túl beadási kötelezettsé­güket. A Hernád melletti Trstená szövet­kezet tagjai is szerződésben kötelez­ték magukat, hogy az állami felvá­sárlás keretében 250 mázsa szénát adnak be. A járás egyénileg gazdálkodói kö­zött is vannak olyanok, akik kötele­zettséget vállaltak, hogy az állami felvásárlásra meghatározott széna­mennyiségüket túlteljesítik. Ezek a szövetkezeten kívül állók büszkén jelentették ki, hogy beadásaikat más mezőgazdasági termékekből is túl­szárnyalják. (Tudósítónktól) JÓL FELKÉSZÜLTEK Traktorosaink az idén igazán jó munkát végeztek a szövetkezetek­ben. Az otrokocsi brigád például az eddigi munkatervét 110 száza­lékra teljesítette. Lóska Gusztáv brigádvezető így nyilatkozik: — Nehéz volna különbséget ten­ni a traktorosok között, mert mind jók, szorgalmasak. A brigád a rétek kaszálásával megkésett ugyan, de a késést az aratás megkezdéséig behozták. Az aratásra a traktorállomás egész jól felkészült. Igaz, az idei aratás próbára teszi őket is, de ők bátran néznek a nehézségek elé. Susányi István. Tornaija Emelik a termelés hatékonyságát a prakovcei gépgyárban A nyitrai kerület üzemeinek a ter­melés hatékonysága emelésére indí­tott mozgalma Kelet-Szlovákiában is visszhangra talált. Prakovce gépgyá­rának dolgozói is kötelezettségek vál­lalásával és azok teljesítésével érték el, hogy az első negyedév tervét si­kerrel teljesítették. Az önköltségen 1 millió 32 ezer koronát takarítottak meg, s terven felül 1 millió 227 ezer korona összeget adtak át népgazda­ságunknak. A prakovcei gépgyár dolgozói elha­tározták, hogy a termelés hatékony­sáqát továbbra is emelik, többet, job­bat és olcsóbban gyártanak. A Nagy Október 40. évfordulójának tiszteleté­re újabb vállalásokat tettek. Megfo­gadták, hogy az év végéig az önkölt­ségen 924 ezer koronát takarítanak meg, s 740 ezer korona értékű ter­méktöbbletet érnek el. A termelés hatékonyságának eme­lésében nagy feladat vár a konstruk­tőrökre, a technológusokra és a ko­hászokra. Az ő munkájuk jelentéke­nyen befolyásolja az előállítási költ­ségeket. Hogy ezt elérjék, ahhoz a munkaközösség fokozására, a műszaki és termelési kérdések gondos meg­vitatására van szükség. Szoros kap­csolatot kell tartaniok a munkásokkal és mesterekkel, hogy tapasztalataik kicserélése segítse munkájukat a na­gyobb eredmények eléréséhez. Az üzem konstruktőrjei és techno­lógusai eddig is nemegy esetben ér­tek el nagyszerű eredményeket. De ezeket az eredményeket a jövőben fokozniok kell. Jó munkafegyelemmel, több kezdeményezéssel és tanulással többet lehet elérni, mint amit a terv előír. S akkor a prakovcei gépgyár még szebb eredménnyel teljesíti kö­telezettségvállalását, a termelés haté­konyságának emelését. (Tudósítónktól)

Next

/
Thumbnails
Contents