Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-04 / 184. szám, csütörtök

£7 ľ^jSESŠi A szovjet technika új vívmányai ÜJFAJTA VILLANYVONAT A régi vagongyár tervezői a Kirovról elnevezett moszkvai Dinamo-gyár dol­gozóival karöltve megszerkesztették az ER-5 típusú új villanyvonatot, mely óránkén^ 130 km sebességet fejthet ki. A nagy sebesség új automata jel­zőberendezés és autosztop felszerelését igényelte, ami biztosítja a veszélytelen közlekedést. A mozdonyvezető fülké­jében elhelyezett műszer megismétli a világítóberendezés jelzéseit. A tervezők könnyű fémek alkalma­zásával csökkentették a karosszéria és a berendezés súlyát. Az új kocsi két tonnával könnyebb és 5 méterrel hosszabb a közönséges kocsinál. Mint a metróban közlekedő kocsikon, itt is három, sűrített légnyomásra nyíló és csukódó ajtót terveztek. Az új kocsiban kényelmes, puha ülő­helyek várják az utast, jobb a világí­tás és új fűtési módszert alkalmaz­nak. A kocsikat összekötő folyosókon elektrokaloriferikus berendezést sze­reltek be, amely télen biztosítja a kellő hőfokot, nyáron pedig a szellőztetést. FÜSTTEL TRÁGYÁZOTT NÖVÉNYEK A Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának növényfiziológiai osztálya új agrotechnikai módszert dolgozott ki a növények trágyázására. Az eddigi mód­szerektől eltérően a foszforos-oxigé­nes trágyát füst formájában juttatják el a növényekhez. A füst jó hatással van a növényekre. Kora reggel har­mat vagy eső után a szél irányában meggyújtják a vörös foszfort, mely égéskor a levegőből vett oxigénnel és vízpárával vegyülve foszforsavat ké­pez, melyet a levelek könnyen fel­szívnak. A Moldáviában és a Krímen szerzett tapasztalatok jó eredménnyel jártak. Moldáviában szőlőkben végeztek ku­tatómunkálatokat. Félórán át füstöl­ték az eperfákat a virágzás és meg­termékenyülés közötti időszakban. S az eredmény: az eper cukortartalma 16 százalékkal fokozódott, savanyúsága pedig 3 százalékkal csökkent. A krimi szőlőkben végrehajtott kísérletek is igazolták ezt a megfigyelést. Megjavult az ilyen módon ápolt eperfajtákból készített bor minősége is. Érdekes eredményeket értek el a pa­radicsommal és babbal végzett kísér­letek során. Foszforégetéssel a para­dicsomnál 32, a babnál pedig 40 szá­zalékos hozamnövekedést értek el. A kísérleti munkálatok tovább foly­nak. AUTOMATA MALMOK Ügy tűnik, hogy a szélmalom nem jelenthet újdonságot a korszerű tech­nikában. Pedig nem így van. Vannak szélmalmok, melyek a fejlett, magas színvonalú technika szüleményei. Efajta automata malomgépet szer­kesztett a szovhozok gépesítésére és elektrifikálására létesült Össz-szövet­ségi Tudományos Kutatóintézet. Az új malomgépezet korszerű tech­nikai berendezés. Egy ember irányítja a bonyolult agregátok munkáját, sza­bályozza a gabona adagolását a dobba és figyeli az őrlet minőségét. Az új malom pontosan működik — hatalmas szellőztetöberendezés távolítja el a port. Az újfajta szélmalom lapátkerekei a szél erejének részét tudja felhasz­nálni, míg a régi szélmalmok a szél erejének alig egy tizedrészét tudták csak kihasználni. Termelőképessége 700 kg darás őrlet óránként. A malom­géphez kUlönleges gépezetet illeszte­nek, mely keverőszerkezettel van el­látva és a megőrölt silányabb gabona­félékből automatikusan keveréket ké­szít az állatállomány hízlalására. Az újfajta szélmalmokat jövőre már al­kalmazni fogják a most megművelt szűzföldeken. ACELSZIGET a tengeralatti olaj nyerésére az olajipar rendszeresen kutatja az újabb és újabb olajnyerési lehetőségeket. Előbb a szárazföldet határoló tengerek sekélyebb részén ha­toltak a mélybe. A sikerek fokozták az olajkutatók bátorságát és ma már a szárazföldtől 50 km-re és még távo­labbra is merészkednek. Amint meg­találják az előnyös fúrási helyet, azonnal megkezdik a munkálatokat; mestersé­ges szigetet horgonyoznak le a tenger­re. A világ legnagyobb és legmodernebb ilyen szigetét Németországban készítik jelenleg angol rendelésre. Felülete 60X30 méter, magassága kb. 5 méter, összsúlya kereken 4500 tonna. Egyik oldalán egy 24X24 m területű kiugrás van a helikopterek részére, az ellenke­ző oldalon a 30 m magas fúrótornyot helyezik el. A nagyméretű pontonhoz hasonlító szigetet úszva vontatják a helyszínre, ahol először hidraulikus szerkezet segítségével négy 3 m átmé­rőjű, 40 mm falvastagságú acélcsöosz­lopot eresztenek a pontonról a tengerbe. Amint ezek az 52 m hosszú „lábak" 30 —40 m mélységben a tengerfenékbe süllyednek és erősen megállnak, elkez­dődik az egész sziget 20 m fölé, hul­lámzás-biztos magasságba emelése. A 30—40 'főnyi személyzet részére a fedélzeten kétemeletes la­kóházat építenek, amelyet klimatizáló berendezéssel, villamos konyhával és szükséges kényelemmel látnak el. Az ivóvizet a gépi berendezések hűtővizé­nek elgözölögtetéséből nyerik. A gépi berendezéséhez tartoznak a nyersolaj­motorok, amelyek a fúrótorony részére szükséges 2500 kW teljesítményű villa­mos energiát állítják elő. A szárazföld­del helikopterek biztosítják a rendsze­res kapcsolatot. A fúróüzemhez szük­séges laboratórium, nagy cementtartá­lyok és keverők egészítik ki az acélsziget felszerelését. K ÉP W^l incse n olyan fontosabb pt li\I gazdasági jellegű párt­III v aS.V kormánymegnyilvánulás, Hl amely ne foglalkoznék a gáz |ɧ ipari felhasználásának a kérdé­!|p sével. A szocializmust építő or­szágokban, de a kapitalista vi­!|§ lágban is mindenütt, ahol meg­IP vannak a természeti feltételek, Jl a gáz ipari felhasználásának ter­ÉÉ jesztéséről beszélnek s erre Ä tesznek — különböző mértékben Ä — konkrét intézkedéseket. Másodvirágzás A gáz felhaszná­lása másodvirágzá­sát éli. Egyszer már, a múlt század elején, nagy műsza­ki vívmánynak szá­mított, amikor a nagyobb városokat egyre-másra gáz­világítással látták el. Csak az elekt­romos áram vetett véget ennek a dia­daiűtnak, eredmé­nyesen szorítva ki a gázvilágítást. Az óriási méretű korszerű energia­gazdálkodás újra ejőtérbe helyezte a gáz ipari felhaszná­lásának kérdését. Kitűnt, hogy első­sorban a föld mé­héből — fúrások nyomán — előtörő természetes gáz, de a szén száraz le­párlása révén nyert mesterséges gáz is igen gazdaságos energiaforrás. A ha­gyományos szilárd tüzelőanyagok — szenek — termelé­sének állandó drágulása tüzelőanyagokért — a kőolajért — vi­lágszerte folyó ádáz harc mind hoz­zájárult a légnemű tüzelőanyag — a gáz jelentőségének fokozásához. A szállítás egyhetedébe kerül De míg a mesterséges gázokat: á vi­Íágítógázt, a kohókban keletkező kür­Ä gáz°i^azdas ýgosabb energiaforrás tőgázokat s a generátorokban fejlesz­tett gázokat végeredményben mind szilárd tüzelőanyagból — szenekből nyerjük, addig a földgáz elsődleges termék. A fúrások nyomán — de he­lyenként magától is — óriási erővel, 100—200 légköri nyomással tör elő a földből. Az első feladat tehát a gáz­kitörés lokalizálása, a nagy nyomás csökkentése vagy 40 atmoszférára, amely mellett acélcsövekben nagy tá­lenleg az Egyesült Államok rendelkez­nek. Óriási eletkromos energia terme­lésüknek teljes egy hatodát, évi száz­millió kilowattórát, nyerik az olcsó földgáz felhasználásából. Ennek meg­felelően a működésben levő földgáz­vezetékek hossza is meghaladja a százezer kilométert. A Szovjetunió gáztermelése lA szocialista államok közül termé­szetesen a Szovjetunió földgázterme­/f ľe-xe lék. üzttn&ci // teri*e-z.ett (Eötéves terű-) £ tervezett tE.ó'téucs terv) Szlovákia földvezetékei a harmadik ötéves tervben Komáromig, Besztercebányáig, Selmec­bányáig lesznek kiépítve. Ugyanakkor Kelet-Szlovákiában is tervbe vették Prešov és Kassa földgázzal való ellátását. a folyékony ! volságra olcsón szállítható. A földgáz­" nak vezetékekben való szállítása alig egy hetedébe kerül ugyanolyan fűtő­értékű szén szállításának. S miután a földgázfúrások sokkal kiadósabbak, mint a kpolajé, érthető, hogy a föld­gáz — ahol van — a legolcsóbb ener­giaforrás. Idővel esetleg az atomener­gia lehet eredményesen versenytársa. A legnagyobb földgáztermeléssel je­Percenként 60 csomag A Dobruška-i TOS vállalat üzemé­ben elkészült az új mérő- és csomago­ló-automata prototípusa, amely ha­zánkban egyedüli a maga nemében, különböző dohányfajták (cigaretta, pi­padohány) csomagolására szolgál, de gyógyteák csomagolására is felhasznál­ható. A gép tökéletes ellenőrző beren­dezéssel van ellátva, amely zavar ese­tén automatikusan leállítja a motort. A csomagológép igen pontosan és me.g­bíztatóan dolgozik s percenként 60 da­rab 50 grammos csomagot mér le. * ÜJ SZO 1957. július 6. • Az atomenergia kihasználása Svájcban Szénhiány következtében Svájc is a magenergia kihasználására lesz utalva. Az előkészületeket ez irányban már megkezdték. Néhány vezető svájci vál­lalat Würenlingen mellett most építi az első svájci kísérleti atommáglyát, fle mi atommáglyánkhoz hasonlóan ez is az anyagok vizsgálatát, rádióizotó­pok termelését és a magkutatás cél­jait fogja szolgálni. Nagyobb energia­termelő reaktor építését is tervbe vet­ték, amely a meglevő vízierőművek­kel karöltve biztosítaná a villamos energiát az egyre fejlődő svájci ipar­nak. í« •A ROMANIA Romániában 1960-ig főleg a földgáz hasznosítása, Párizsba és az észak-franciaországi iparvidé­kekre való elvezetése egyelőre elhárít­hatatlannak látszó akadályokba ütkö­zik. Az észak-franciaországi nagy ko­hóipar ugyanis felesleges kürtőgázait méregdrága áron adja el Párizsban s az ország északi részében. Az olcsó dél-francia földgáz természetesen kel­lemetlen versenyt támaszthatna — ezért hasznosítását bizonytalan időre elhalasztották, A gázkutak környéké­nek, a LANDES-oknak közismerten szegény, főleg pásztorkodással foglal­kozó lakossága a tőkés rendszerben még sokáig várhat, amíg a feltárt, s naponta millió köbméter számra a le­vegőbe illanó gáz értékesítése némi bevételi forrást fog jelenteni számá­ra is. A hiányzó szén pótlása Hazánkban csak Szlovákia rendelke­zik földgáz lelőhelyekkel — ha az ostravai szénmedence korlátolt meny­nyiségű, a szénrétegek között talál­ható s 1950 óta rendszeresen kiter­melt ún. karbonikus földgázát nem vesszük tekintetbe. Szlovákiának vi­szont a két szélén, nyugaton Malacka vidékén, keleten a szovjet határ kö­zelében találtak eddig földgázt, de a rendszeres geológiai kutatás tovább folyik. Nyugaton, amint a mellékelt térkép mutatja, már folyik a földgázvezeté­kek építése. A három „fővárost", Prá­gát, Brnot és Bratislavát már össze­köti a földgázvezeték. A Vág-völgyén az idén már Zsolnát kapcsolják be, míg a közép- illetve dél-szlovákiai ág a legközelebbi években készül el. A földgázt nem lehet minden további nélkül bebocsátani a városokban meg­levő világító gáz hálózatba, már csak nagyobb nyomása és fűtőértéke miatt sem. Különleges ún. krakkolő be­hatalmas természeti kincs, I rendezések teszik alkalmassá a föld­gázt a világító gáz­zal való keverésre. Ha a szlovákiai gázkutak elég bő­ségeseknek mutat­koznak, tervbe van véve a tiszta föld­gáz szolgáltatás be­vezetése, ami azon­ban jelentős beru­házásokat igényel. Miután Szlovákia az egész ország széntermelésének alig 3,5 százalékát szolgáltatja, vi­szont 17 százalékát fogyasztja, tehát behozatalra szorul, igen nagy jelentő­ségű a szénnek ol­csóbb s könnyebben szállítható földgáz­zal való pótiása. Ennek a megvaló­sítása, Szlovákia gázzal való minél alaposabb és minél gyorsabb ellátása, a szocializmus épí­tésének egyik fő feladata hazánk­ban. Sík István lése a legfejlettebb. Mindenki hallott már Szaratov vidékéről, a Moszkvába, illetve Sztavropolból a Donbaszon át ugyancsak Moszkvába vezető gázveze­tékekről. Az előbbi 600, az utóbbi 1700 kilométer hosszú. Moszkvából most Leningrádig hosszabbítják meg a ve­zetéket, ami további 600 km távol­ságot jelent. A szovjet főváros napi nyolcmillió köbméter gázt fogyaszt, a háztartások 92 százalékában gázt használnak. A hatodik ötéves terv to­vábbi mérföldes lépésekkel viszi előre a földgáz lelőhelyek hasznosítását a hatalmas ország területén. 2000 kilométeres gázvezeték A népi demokratikus államok közül Románia rendelkezik — ismert kőolaj­forrásai mellett — a leggazdagabb gázkutakkal. Az idősebbek még emlé­keznek rá, hogy az első világháborút megelőző években milyen nagy feltű­nést keltettek a mezőségi Kissármá­son, Erdély szívében meggyulladt gázkitörések. Azóta Románia haszno­sítja ezt a nagy természeti kincsét. Erdély üzemeinek jelentékeny része már gáztüzelésű s további gázvezeté­kek épülnek 1960-ig, összesen kétezer kilométer hosszúságban. Románia a szomszédos Magyarország keleti ré­szeit is ellátja földgázzal, sőt szó van egy egészen Kassáig nyúló vezeték építéséről is. A föld méhében rejlő ro­mán kőolaj és földgáz tartalékok világ­méretben is .^jelentősek. Kellemetlen vetélytárs Európában újabban Dél-Franciaor­szágban tártak fel nagy kiterjedésűnek ígérkező kőolaj- és gázmezőket. De amint ez már a tőkés világban lenni szokott, a a földgáz termelését 2,6-szorosára em <?!ik. A második ötéves tervben km hosszú földgázvezetéket fektetnek le. 2000

Next

/
Thumbnails
Contents