Új Szó, 1957. július (10. évfolyam, 181-211.szám)

1957-07-30 / 210. szám, kedd

A HATÁRBAN VASÁRNAP SEM SZÜNETEL A MUNKA ^ildg proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZÓ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. július 30. kedd 30 fillér X. évfolyam, 210. szám, AMIKOR A KEVÉS IS SOK Á találós kérdés nem éppen vezércikk-téma. Ám mit lehet tenni, ha maga az élet tesz fel ilyen találós kérdéseket, méghozza olyanokat, amelyek jellegüknél és jelentőségüknél fogva közérdekűek, de méginkább közérdekű e talányos kérdések helyes megoldása. Hogyan lehetséges — töpreng a nagykaposi járás budaházi EFSZében járó ember, miután kissé szétnézett a faluban és tájékozódott a szövetkezet helyzete felől —, hogy a tagok pénzbeli jövedelme évről évre csökken, mégis a jómód egyre fölfelé ívelő útján haladnak? Talányos kérdés, de még mennyire az! Mert a helyzet úgy áll — s ezt megerősíti a járási nemzeti bizottság és az állami bank is —, hogy a szövetkezet egyre kisebb jövedelmet mutat fel. így például 1956-ban a tagság jövedelme az 1955. évhez viszonyítva 15 százalékkal csökkent. Még kedvezőtlenebb a kilátás az 1957-es esztendőre, mivel az egy tagra eső pénzbeli jövedelem a tavalyi 4840 koronáról előreláthatólag 2920 koronára esik le. De ez csak az érem egyik oldala. Az érem másik oldala — s itt jön a találós kérdés —, hogy a csökkenő jövedelem ellenére a tagok egyre jobban élnek. Üj házakat építenek, vaskerítést húznak, bútort vásárolnak és a tagok mindegyike meggyőződéssel állítja, hogy élete sora soha ilyen jól nem ment. Hozzátartozik még a dologhoz az is, hogy a tagok szorgalma nem ismer határt, minden mezőgazdasági munkával az elsők között végeznek a járásban és hogy földjeikről jó termést takarítanak be. Hogyan hát akkor? Valóban talány és rejtélyes, töprengésre késztető kérdés. Äm a talányos kérdés megoldásán nem töprengeni kell, hanem behatóbban utánanézni a budaházi helyzetnek és akkor az ember nemcsak a feltett kérdésre kap választ, ha- ^ nem érdekes és tanulságos megállapításokra is jut. Mert mi is hát a budaházi találós kérdés titka? Csupán az, hogy bár a szövetkezeti tagok pénzbeli jövedelme alacsony és még így is egyre csökken, számításaikat mégis megtalálják a szövetkezeti gazdálkodásban, mivel jövedelmük döntő részét a munkaegységekre kapott természetbeni juttatások képezik. Hát hiba ez? — kérdezhetné most bármely földműves olvasónk. — Talán a szövetkezet nem teljesíti beadási kötelezettségeit? De igen, teljesíti és az azon felül fennmaradó részt, osztják szét a munkaegységekre. Am a hiba mégis ebben van. Abban, hogy a vetőmagon, a különféle alapok kiegészítésén és a beadáson felül fennmaradt gabonát és más egyéb terményt és állattenyésztési terméket — természetesen megfelelő mennyiséget hagyva a munkaegységekre — nem a szövetkezet értékesíti az állami szabad felvásárlás útján és nem juttatja így az állam kezébe, hanem a terményekkel a tagok tesznek azt, amit akarnak és értékesítik úgy és ott, ahol és ahogyan számukra a legmegfelelőbb, a legelőnyösebb. Az a kérdés most már, hogy az, ami a szövetkezeti tagok egyéni érdekeit tekintve a legelőnyösebb, vajon mennyire előnyös a köz szempontjából, mennyiben szolgálja a nép, az állam érdekeit. Itt, ezen a ponton érkeztünk el mondanivalónk lényegéhez. Mert miért írunk oly részletesen a budaházi szövetkezetben észlelt jelenségekről? Ha az, amit a budaházi EFSZ-ben látunk, egyedülálló jelenség lenne, akkor is bővebb és részletes elemzést kívánna, sajnos, hasonló jelenségekkel és megnyilvánulásokkal más EFSZ-ekben is találkozunk, s ez méginkább indokolttá teszi, hogy velük foglalkozzunk. Ugyanis a budaházi szövetkezethez hasonlóan több szövetkezetben az önzés kapott lábra, a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket és előnyöket egyéni érdekeiknek rendelik alá, azok szolgálatába állítják. Csak egy célt látnak maguk előtt, azt, hogy a munkaegység értékét minél nagyobbra növeljék, minél kisebb ! kiadásokkal gazdálkodjanak — csak azért, hogy minél több maradjon szétosztásra, mindenféle munkát jól-rosszul, de maguk igyekeznek elvégezni, csak azért, (Folytatás a 2. oldalon) Az ipolysdgi járásban BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEDIK AZ ARATÁS let learatásáról van szó ezekben a szövetkezetekben. Hasonlóképpen az aratás befejezéséhez közelednek az ipolyviski és más szövetkezetek is. A kedvezőtlen időjárás ellenére mindenütt igen jók a terméskilátások. A pereszlényi szövetkezet például 30 mázsás hektárhozamot ért el őszi árpából, búzából pedig 25—26 mázsa átlagra számítanak. Ismét szép hektárhozamot érnek el Visken és egyebütt. A járásban eoyébként igyekeznek minden erőt kihasználni az aratás sikere érdekében. A helyi üzemek dolgozóin kívül naponta a mezőgazdaság segítségére sietnek a helyőrség tagjai s az iskolák tanárai és tanítói, valamint a járási és helyi hivatalok dolgozói, úgyhogy naponta 300—350 brigádos dolgozik a mezőkön a szövetkezetesek mejlett. Ez a nagy segítség lehetővé teszi, hogy — amennyiben az időjárás ismét tartósabban nem szól közbe — a hét végéig az egész járásban befejezzék az aratást, s egyben nagy lendülettel megkezdhessék a cséplést. (ma) A mezőgazdaság ét az üzemek-hivatalok dolgozói az aratás-cséplés munkáinak meggyorsításával válaszolnak a kormány felhívására A medov szövetkezetben (michalovcei járás) a megdőlt árpát kézzel aratták le és mindjárt ki is csépelték. A csöllei szövetkezet határában vasárnap folyt a munka. Harmincnyolctagú brigád szorgalmazta a cséplést. A Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal dolgozói két cséplőgép mellett végezték el a munkát. Egy-egy csoport három óra alatt 38 mázsa búzát csépelt. Az időjárás alaposan próbára tette az ipolysági járás szövetkezeteseinek és dolgozó parasztjainak az aratásra való felkészültségét. A rendkívül szeszélyes időjárás azonban nem lohasztotta le a munkakedvet, sőt fokozta a nagy akarást. Az elmúlt hét végéig a járásban a gabona 72 százalékát aratták le a szövetkezetesek és a magángazdálkodók. A hét végéig az ipolysági, merovcei, sudincei szövetkezetesek már csaknem befejezték az aratást. Csak néhány hektárnyi gabonaterüZsámbokrétről jelentik A Zsámbokréti Állami Gazdaság földjein naponta átlag 200 arató végzi a munkát, hogy mielőbb betakarítsák az idei termést. A derekas munkának igen szép eredményeit láthatjuk, hiszen napok kérdése csak, hogy befejezik az aratást és valamennyi munkacsoport hozzáfog a csépléshez. Csak néhány napja annak, hogy a kormány felhívással fordult a falvak, üzemek, hivatalok és köztársaságunk összes dolgozóihoz az idei gazdag termés gyors betakarítására. Ez a felhívás igen nagy megértésre talált nemcsak a falvak, a mezőgazdaság dolgozói körében, hanem a városi lakosság és az üzemi munkások között is. Tegnap, hétfőn reggel a brigádosok ezrei vették az irányt a falvakra, hogy segítő kezet nyújtsanak a gabona betakarításában. Ezer munkás a bratislavai ipari üzemekből Hétfőn reggel több mint ezer bratislavai üzemi munkás indult útnak, hogy segítséget nyújtson a falu mezőgazdasági dolgozóinak a termés gyors betakarításában. A Dimitrov Üzem például 70 .munkást és két tehergépkocsit bocsátott a galántai járásban levő vezekényi EFSZ rendelkezésére. Ezek a munkások a megdőlt gabonát kézikaszával vágják és munkájukat oly módon szervezték meg, hogy az üzemben sincs fennakadás. Hasonlóképpen a Béke Üzem is követte a Dimitrov munkásainak példáját. Innen 250 munkás utazott a Szenei Állami Gazdaságra, akik vasárnap vették ki részüket a betakarítási munkálatokból és hétfőn ismét 46 férfi és női munkaerő ment a diószegi EFSZ-be, ahol kézikaszával siettetik az aratás befejezését. Az említett üzem dolgozói hatékony segítségben részesítik a dvorníkyi EFSZ tagjait is, a betakarításban 14-tagú állandó brigádot szerveztek védnökségi szövetkezetük nyári munkálatainak meggyorsítására. A bratislavai járásban 1700 bektár gabona várja az aratást Igen nagy feladat előtt állanak a bratislavai járás EFSZ-ei, állami gazdaságai és az egyénileg gazdálkodók. A Stupavaí Gép- és Traktorállomás dolgozói azonban igen nagy segítséget nyújtanak az idei termés betakarításánál. Szombaton, július 27-én például 37 kombájnt, 59 kévekötőgépet és 15 szalmaösszevonót állítottak munkába. Az oroszvári EFSZ-ben talajvíz fenyegette a termést, ezért több brigádról segítség érkezett, melyek befejezték a gabona kaszálását. Tegnap már Csúny községben folytatták a kaszálást. A püspöki és a zohori EFSZ-ben viszont, ahol a legtöbb gabona áll még lábon, 13 kombájn végzi az aratást. A stupavai gépállomás legjobb kombájnvezetője eddig Jozef Sládeček, aki 99 hektár termését takarította be. A brigádosok ellátásáról a Jednota mozgó elárusítóhelyei kiválóan gondoskodnak. A kassai kerületben is nagy munka folyik Kitűnő kezdeményezéssel dicsekedhet a kassai kerület több üzeme, ahonnan száz meg száz munkás indul naponta a földekre, hogy meggyorsítsa a betakarítási munkákat. A kassai péküzem munkásai közül harmincan Nagyidára, a teherforgalmi vállalattól ugyancsak harmincan a kehnyeci I be. EFSZ-be, a Mototechnábói 15 doígozä Čižatíce községbe sietett a gabona megmentésére. Tőketerebesen, a kerület egyik legnagyobb községében, a helyi EFSZ csaknem 700 hektárt kitevő gabonája állt még lábon, amiből eddig több mint 450 hektárt kaszáltak le a szövetkezetesek az ipari munkások segítségével. Királyhelmecen ugyancsak üzemi munkások segítenek a betakarításban. Ennek eredménye eddig szembeötlően a szomotori EFSZ-ben, Szenteseit, Csernőn és még több községben mutatkozik meg. A gabona túlnyomó részét learatták és igen nagy lendület-* tel folytatják a cséplést is. * * * A nevezett járások, falvak mellett az egész országban folyik a kenyérért vívott harc, mely az ipari munkásak segítségével ez idén is mezőgazdasági dolgozóink győzelmével fejeződik A HARC TOVÁBB FOLYIK A napokban a földművesek, szövetkezeti tagok teljes erővel küzdenek a termés gyors betakarításáért. A kassai mint száz szövetkezeti tag, illetve i szövetkeztesek családtagjat szorgoskodnak a földeken, hogy minél előbb járás hanuskai szövetkezetében több | zsákba kerüljön a termés. A traktorosok hatalmas tábla felázott földön aratták a gyönyörű búzát, amely helyenként meg volt dőlve, úgyhogy kemény munkát kellett kifejteniük.