Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-13 / 163. szám, csütörtök

fi z ősi kultúra élő múzeuma ez a " város. Bástyái, városfalai, főtere, szűk utcái és épületei régmúlt századok életformáiról, ízléséről regélnek. Több mint hét évszázados múlt tanújelei zsúfolódnak itt össze. Gazdag és változatos ez a múlt, az épületek gótikus földszintjei, a reneszánsz emeletek, az ötszáz éves templom, az egykori városháza... A főtér, a város központja mindmáig megőrizte eredeti formáját. Házai keskeny parcellákon épültek s késő gótikus jelleget adnak a városnak. Bártfa kereskedelmi központ volt, céhek városa, jogokat, kiváltságokat élvezett. A XV. század második fele és a XVI. század eleje volt a gazdasági fellendülés kora. A város polgárai aránylag rövid idő alatt újjáépítették, feldíszítették házaikqt, a gótikus földszinten reneszánsz emeletek épültek portálokkal, díszes főbejáratokkal. A városban több ízben pusztított a tűzvész. Az 1878-ban és 1902-ben leégett Bártfa megváltozott. Az elszegényedett lakosság anyagi körülményei már nem tették lehetővé a város újjáépítését. A lakóházak homlokzatát egyszerűen átépítették, takarékossági okokból alacsony bádogtetözettel fedték be. Ezért tálálnak gyakran ma is a vakolatréteg alatt eredeti sgraffitokra Az ősz még ugyan messze van, de a divattervezők már most bemutatják az őszi öltözék-modelleket. Képünkön egy igen praktikus szürke gyapjú kosztümöt láthatunk. (Intercontinentale felv.) és festményekre. Példa erre az első humanista gimnázium épülete, amelyet gázdag növény-ornamentika, latin feliratok és képek díszítettek. A főtér északi részén áll a plébániatemplom. Ötszáz évvel ezelőtt kezdték el az építését. Közel egy fél évszázad telt el, míg a kőfaragók és festők csodás gazdagságú csúcsíves és reneszánsz értékei megszülettek. A templom tetőzete 1878-ban a tűz martaléka lett, de a javítási munkálatok nem tettek kárt a műalkotások értékében. A bártfai templomnak Szlovákia gótikus templomai között ma is a legtöbb szárnyas oltára van. Az oltárok élénk és tarka színeikkel, kulissza-szerű elrendezésükkel és gazdag ikonografikus jellegükkel ma is hű képet nyújtanak egy gazdag középkori város templomának gazdagságáról. Alagy Lajos uralkodó még 1355ben rendelte el a város erődítményének felépítését. A ma is látható bástyák és várfalak építéséhez a XV. század elején fogtak hozzá. Két évszázadon keresztül folyt ez az építkezés. A bástyák nem válnak ki a várfalból, az 500 éves Vastag-bástya kivételével egybefolynak azzal. Az erődítménynek négy kapuja volt felvonóhidakkal, vízzel telt várárokkal. A késő gótika és a korai reneszánsz jellegét Bártfa őrizte meg a legjobban. Műemlékei megmaradtak eredeti állapotukban, eszmei-művészi sajátságaikkal. Ma Bártfa védett terület. Műemlékeinek fenntartására, restaurálására az állam évente több mint egymilliót áldoz. Ezek a javítási és feltárási munkálatok már eddig is értékes műemlékeket fedtek fel. Az ódon bástyákat és várfalakat a műemlékvédelem most eredeti formájában állítja vissza. Felvonóval, villanyfűtéssel, villanyvilágítással és vízvezetékkel szerelik fel, hogy különböző célokra használhatóvá tegyék azokat. Ezzel több helyiség szabadul fel a városban lakások és raktárak részére. A város műemlékeinek helyreállítási munkálatai több mint két éve tartanak. A Vastag-bátya már teljesen készen van, a Magas-bástya befejezés előtt áll. Az utóbbi a bártfai Sárosi Múzeum gyűjteményének raktárhelyisége lesz. Restaurálják a Demcskó-bástyát is, ahol a járás levéltárát helyezik el. Még ebben az évben megkezdik a Müller-bástya helyreállítását a népi csilí lagvizsgáló részére. | Már készítik a többi bástya resj taurálási terveit is, Az Iskola-bástya | a múzeum néprajzi anyagát fogadja majd be, a többi három bástya restaurálására azután kerül sor. Az eredeti városfalak újjáépítése egyes szakaszokon ugyancsak tervben van. Az épületeknek eredeti formájukba való visszaállítását a lakók elhelyezése hátráltatja. Az idén az első humanista gimnázium épületét fejezik be, melyet a zeneiskolának adnak át. A javítómunkálatok már eddig is sok értékes leletet, reneszánsz kőfaragványokat,, kő ablakrámákat, díszes kőfőbejáratokat hoztak napvilágra. Fokozatosan kerül sor a főtér valamennyi épületének restaurálására ugyanúgy, mint a Rhódy-utca két saroképületére, melyekben tavaly a múzeum néprajzi és természetrajzi osztálya talált otthonra. ártfa műemlékeinek megőrzése és helyreállítása terén az utóbbi három év alatt többet csináltak, mint azelőtt száz esztendőn keresztül. Mindez azért van, hogy népünk szellemi hagyatékát megőrizzük, művészi örökségét, jellegzetességét bemutassuk. Mészáros Gyula W

)t

W

>t

lMMM

HI

MtH

mi

tl

HM

MM

HH

I>

MH fi Kulturális fa p^éfJiíreK (S) Besztercebányán — mint minden évben — idén is megrendezik a filmfesztivált. Az idei besztercebábányai filmfesztivál június 28-töl augusztus 3-ig tart. A legjobb hazai filmek mellett a legjobb szovjet, lengyel, angol, francia, német és magyar filmeket mutatják be. A filmfesztiválon többek között: Svejk a jő katona címú hazai film, a Karnevál éjszaka című szovjet film, a Csendes világ című francia film, a Karnevál című lengyel és a Bakaruhában című magyar filmek kerülnek bemutatásra. (L) Egy bratislavai művészegyüttes nagy sikerrel szerepelt május utolsó napjaiban Füleken, Ragyolcon, Tornaiján és Losoncon. Különösen nagy sikere volt Ojházy Nusinak magyar nótáival, Csík János közismert dalénekesnek, akiket a nagyszámú közönség mindenütt melegen ünnepelt Különösen Füleken és Tornaiján volt nagy sikerük. Kijutott a tapsból a két fiatal és tehetséges balett-táncosnőnek, Kulhavy Violának és Matusek Olgának is, akik mind a páros, mind az egyéni táncszámaikkal nagy sikert arattak. Kiváló teljesítményt nyújtott Slezák Ľubomír, a bratislavai Nová Scéna karmestere, aki zongoraszámaival ért el jelentős sikert. A jól összeválogatott műsort Ungváry Ferenc és Ujházy Nusi mókás és vidám jelenetei egészítették ki. ... •.......... .MI ,,.... ..v.. Az Elet háza A nyugatnémet filmgyártás utóbbi alkotásaiban az orvos-témára specializálta magát. A Dr. Danwitz házassága és Mert szegény vagy című filmek után, melyek az orvosoknak és betegeknek a tőkés társadalomra jellemző helyzetét boncolgatták, Kari Hart rendező Az élet háza című filmjében hálás témát vesz filmje alapjául: egy szülőotthon életét. Az új jövevények, a parányi emberpalánták birodalmát mutatja meg, de emellett a leendő anyák számos problémáját is boncolgatja. Elemzéseinek, az egyén helyzetéből eredő lélektani megnyilatkozások háterében a tőkés társadalom viszonyai rejlenek, melyek soha és senkit sem kecsegtetnek biztos s még kevésbé rózsás jövővel. A filmtörténet előterében az intézet kedves, emberbarát főorvosa és egy fiatal orvosnő kollégiája áll, akik hivatásuk gyakorlása közben egymásba szeretnek és házasságot akarnak kötni, hogy az életre segített gyermekek mellett ők is érezhessék a szülői örömöket. Sajnos, ez ja boldogság nem adatott meg nekik, mert az orvosnő gyermekkori sérülés következtében nem adhat életet újszülöttnek, ami azonban nem gátolja őket egybekelésükben s abban, hogy a jövőben kárpótlásul még fokozotabb szeretettel segítsék viliágra a társadalom úi polgárait. A bájos történeti! film sokszor könnyeket csal a néző szemébe; ebben nagy részük van a film rokonszenves hőseinek, az ismert nagy művészek: Gusztaw Frőhlich, Hansi Knotec és Curd Jürgens alakításának. Jaroslav Hašek hagyatéka A kujbisevi Frunze Múzeumban megtalálták Jaroslav Hašek neves cseh szatirikusnak, a polgárháború idején_a keleti fronton operáló 5. hadsereg vezérkara politikai biztosának kiáltványát, melyet a csehszlovák hadosztály katonáihoz intézett. Nem véletlenül bukkantak az értékes okiratra. Zdenék Šťastný cseh történész kéréssel fordult a kujbisevi Frunze-Múzeum igazgatóságához, bocsássanak rendelkezésére minden fellelhető anyagot, amely közelebbről megvilágítaná Hašek szamarai tartózkodása idején kifejtett tevékenységét. A múzeum dolgozói kutatni kezdtek s így a Szaldat, rabocsij, kresztyanyin (Katona, munkás, paraszt) című lapnak, a volt szamarai végrehajtó bizottság sajtószervének hasábjain megtalálták Hašeknek a csehszlovák hadosztály katonáihoz intézett felhívását, melyből idézzük az alábbi részletet: „Jól ismerjük a hazánkban, Csehországban élő csehek hangulatát. Készek harcba szállni a világforradalom győzelméért. Ezért kijelentjük: azok a cseh-szlovákok, akik részesei a csehszlovák nemzeti tanács kalandjának, elárulják a világforradalmat és a cseh nép soha sem eHgedi meg hazatérésüket a szabad cseh hazába. Mi cseh-szlovák kommunisták az Orosz Szovjet Szövetségi Köztársaság érdekeinek védelmére szólítunk fel minden igaz cseh-szlovák forradalmárt, hogy küzdjenek a világforradalom összes árulói fölött kivívandó végső győzelemig." A felhívást az Oroszországi Kommunista Párt cseh-szlovák tagozata nevében Jaroslav Hašek, a cseh-szlovák kommunisták sza->-» marai szervezete nevében' František Šebésta, a vörös hadsereg szamarai csehszlovák alakulatai legénységének nevében pedig Josef Pospíšil írta alá. GKDOO00OOO0O0O0OOOOOOOOOQOOOO^ és megfordítva. Minden azon fordul meg, milyen arányban van jelen a csinált'ság, az eltökéltség. A csinált regény nem elsődlegesen belső kényszer eredménye, nem kivetítés, nem expressio, nem fogantatás és így nem szülés. A lett regény: organikus képződmény, az eltökélt: konstruált. Az eltökéltség tervszerűséget, kalkulációt vonz. A csinált regény: eltökélt végrehajtás, lényegében szerepvállalás, szereposztás, szerepjátszás, tehát — másodfunkció. A lett regény alapja és kihatása: az élmény, a lett-ség. A csinált regény írója tárgyával, hősével elsődlegesen csak regényírói közösségben van, a csinált, az eltökélt regényből hiányzik az, ami a regényt író és olvasó közös élményévé: megrendültségoé fokozza, az a valami, ami az író legbensőbb hozzájárulása, melyre azt mondhatja: ez az én testem, lelkem, ez az én szellemem és vérem: vegyétek! A csinált regényben az alany és állítmány viszonya kifogástalan, a szerkezet pontos számítás eredménye, de hiányzik belőle az a valami, az a lett-ség, az a lélekből leledzettség, mely a született regényt jellemzi, az a testi-lelki együvétartozás, a regénynek az a kiszakadottsági élete, mely, mondjuk, egy Móricz Zsigmond regényét oly húsból, vérből, idegből és lélekből születetté és valóvá teszi. A „Márton elindul" a csinált regény iskolapéldája. A „Tűrj üllő" ez eltökéltségi adottság jobb változatq: lettebb regény. Kell, hogy az legyen: anyaga, témája közelebbfekvő, dolgai, történései az író által is közvetlenebbül tudott, hallott, látott és átélt események: a Hitler-uralom szlovákiai évei. 1938 feszültséggel teli nyárutójának légkörében indult a regény. Mozgósítás, München. Hitler győzelmének előrevetett árnyéka kísért: Márton katonatársa, a Henleinisták-üldözte német tanító lesz az első áldozati öngyilkos. Búcsúlevele kilátástalan helyzetet rögzít: „Kegyetlen a világ, megöl." Márton megsiratja, de gondolatban ellene feszül: „Tudj élni akkor is, ha az élet elviselhetetlennek látszik." És Márton próbálja elviselni és élve marad. Az antifasiszták helyzete egyre neh^ebbé válik: a szlovák állam nyílt fasiszta szövetséges lesz, miközben Hitler Európában győzelemről győzelemre tör. Konjunktúralovagok ideje ez, de ugyanakkor emberek és emberség próbatétje is. Üldözések és illegális munka éjszakája: a várakozás, a türelem neheze. „De a tűrés is fegyver! A győzelem nem az erőszaké lesz, hanem a türelemé." Ez pontosan Gandhi hittétele: „A jövő a türelemé lesz." Márton nem lát, nem szalad enynyire előre, ő még a tűrés nehéz óráit éli: „De addig tűrnöd kell. Tűrj, mint az üllő, melyen a vasat kalapálják." Márton igy lesz részese és tudója mindenfajta üldözésnek és veszélynek. Felesége zsidó,- és így e legüldözöttebbek sorsa annyira összefonódik az övével, hogy együtt láttathatják a hitleri embertelenség egész hatéves itteni skáláját. Maga Márton kétszer is megjárja Havát, ahol Márfy tanár szerint azok vannak, akik száműzték a háború szavát: „mi nem ismerünk zsarnokságot és lelkiismeret elleni harcot". De Hava szanatóriumi üdülés azon hírekhez és tényekhez képest, melyek zsidó szökevények és menekültek útján szivárognak a tűrés itteni légkörébe. Halálbányák és halállágerek, gázkamrák és halotthamvasztó kemencék borzalma ijeszt és ugraszt. Márton családjával a mijavai hegyek közé menekül, és itt az irtványlakókkal együtt részese lesz partizánharcoknak: elfogatásnak, menekülésnek és visszafizetésnek. Hat év embertelenségi eredménye Márton emberpanaszában csúcsosodik váddá: „Olyan csúnya lett körülöttünk az élet. Évről évre durvább, véresebb és kegyetlenebb! Nem volt már semminek emberi arca, gonosz, torz vigyor volt minden, árulás és aljasság!" A cél azonban világossá vált: a fasizmust kell múlttá avatni. És ez a feladat nehéz lesz, mert „a szív és józan értelem nehezen tud megbirkózni a szenvedéllyel, amellyel ez az őrjöngő hitleri nacionalizmus megmételyezte egész Európát, a mi embereinket is." A „Tűrj üllő" a kényszer-paszszivitás regénye és ennyiben önmagától adódón a humánum regénye. Az embertelenség ténye láthatóvá teszi és erősíti az emberség muszáját. A türelem: tűrés és mint ilyen passzivitásában is erény. Az üldözött erkölcsi potenciája nagyobb, mint az elnyomó hatalmi potenciája. Mártírok ténye és léte hadosztályokkal ér fel. Az ember az embertelenségben már Adynál is a tűrés és várás alanya és állítmánya. Thomas Mann sem véletlenül egyenlíti a kettőt: szerinte minden humanizmusban van valami a passzivitásból. De a paszszivitás a próbatét neheze, és mint ilyen, végeredményében aktív emberségi tétel. A regény: a teljesség műfaja. A humánum regénye minden másnál jobban követeli az emberi teljesség egészét. Ezt a potenciát csak a mélységgyökerek feltárásával lehet felszínre hozni: a kreaturális teremtés nehezével. Az effajta regény nem elégedhet meg axiomás kijelentésekkel, párbeszédes tanulságvonással, hacsak a párbeszéd nem egyik szín- és csatatere a regénynek, mint Thomas Mann Varázshegyében. Egri regényében a humanizmus mondva van, és nem válik mindent átpulzáló fluidummá. Egri regénye korképet ad: összefog, összehoz mindent, de légkör-közvetítés helyett újság-történelmet ad: helyzetrögzítést, helyzetjelentést. A regény magasszintű riportázs, és ezzel az elsődleges frissességgel és markolással hat (pl. az Ilava-fejezetek). A szlovákiai hat év a kortörténés revüjébe van ágyazva: az olvasó átfogó képet kap, a regény vége izgalmasan keríti hatalmába, de napok múltán mélyebb nézésre, átgondolásra kielégületlenül hagy. Egri nem merészkedett mélyebb rétegekbe, megragadt a felületen és így a maradandó továbbrezgéssel is adósunk maradt. A regényt a külső események határozzák meg és viszik előre: a dinamikus kortörténés. Lesznek, akik úgy vélekednek: Mártonnak e regényben túl paszszív szerep jut. Lehet, de viszont így igazabb, reálisabb és emberibb. A regény nem véletlenül a legjobb történelmi dokumentum: írót és témát egyformán vizsgáztat. Csak az sikerül benne, vele és általa, ami teljes értelmű és értékű. Itt a regényben nem véletlenü' a zsidóüldözés tárgyköre és a partizánharcok fejezetei sikerültek a legjobban. A korregény az író lelki hőfokán edződik teljességgé: regénnyé. A regényteljesség epikai telítettséget kíván: epikai lélegzetvételt. Itt a lélegzetvétel: novellisztikus. Pregnáns, de szaggatott. A regényriport jellemzői: a vázlatszerűség, a rövid bekezdések — a fefelgyúló reflektorozás, a filmpergetés izgalmasságát és módszerét hozzák. Az egységet ugyanakkor a külső események egyazonossága adja: az író dolga itt nem lehet más, mint úgy stoppolni a menetet, hogy a kiválasztott érintkező ponton szinte önmagától fusson össze a kortörténés és á hős személye és célja. Egri regényében a kapcsoló pont, a kohézió: a szlovákiai zsidóüldözöttség. A Márton-regény ezzel kimozdul konstruált tengelyéből, és az eredmény a jobb, a lettebb regény, melyet azonban felemás adottsága, felemás megoldottsággá gyengít. Egri egyszerre sokat akart markolni, de e bővítéssel megszakadt a trilógia-egység. Trilógiák egyes kötetei egymást emelik, fokozzák és tükrözik. Itt egymást gyengítik. A „Márton elindul" idegenebb és megemészthetetlenebb anyagával a szerzőt a visszavetítés könnyítő, de hiteirontó módszerére késztette. A „Tűrj üllő"-ben a passzivitás aktiv hordozója: Márton és a passzivitás sommásan halálraítélt tehetetlenjeí: a zsidčfe. találkoznak emberi módon. A „Tűrj üllő" saját lábán próbál megállani. Ha önálló regényként kezelem, igent tudok rá bólintani, de trilógiáikeretben egyenetlenül hat. Mindkét kötet más hangfekvésből beszél és így végeredményében negatív módon tükrözik egymást. A döntő szót és ítéletet persze most még nem lehet kimondani. A „Tűrj üllő" egy mondatnak, egy folyamatnak csupán egyik fele, a másik fele azonban így hangzik: „üss kalapács!" Minden azon fordul meg, mit ád, mit hoz, mit összegez és mit emészt el ez a döntő harmadik kötet. ÜJ SZÖ «, 1957. június 14.