Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)
1957-06-09 / 159. szám, vasárnap
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. június 9. vasárnap 30 fillér * x- évfolyam 159. szám AZ ÚJÍTÓKÉ A SZÓ Ez év szeptemberére hívta össze á Központi Szakszervezeti Tanács és a kormány a feltalálók és újítók országos értekezletét. Ha azt akarjuk, hogy ez az értekezlet teljesítse küldetését — hogy alapvetően megváltoztassa az újítók alkotó feltételeiről való gondoskodást az üzemben — akkor nincs korán már most, június elején foglalkozni az újítók kérdésével, az újítóknak engedni át a szót. Hiszen az újítók azok, akik naponta tárják fel a termelésünkben rejlő tartalékokat és az egész nemzetgazdaság érdekében igyekeznek kihasználni őket. Nem foglalkozunk az újítók kérdésével idő előtt, hiszen az ő igyekezetük állandóan újabb javakat hoz termelésünknek és ma, a CSKP KB februári ülése után újra előtérbe kerül munkájuk jelentősége, ameiy az új technika bevezetésére és az üzemekben már meglévő technika jobb kihasználására irányul. Mutassuk meg néhány számadaton, milyen fejlődést tett meg az utóbbi években újítómozgalmunk. 1955-ben 141174 újítójavaslatot adtak be dolgozóink, amelyek évi 900 millió korona megtakarítást jelentettek. Tavaly a beadott újítások száma már meghaladta a 167 ezret és a feltételezett évi megtakarítások jóval túlhaladják az egymilliárd koronát. E számok mögött feltétlenül meg kell látnunk dolgozóink kezdeményezésének politikai jelentőségét is. Hiszen újítóink magas szakképzettséggel rendelkező emberek és munkájukon látszik, hogy szívügyüknek tekintik a termelés kérdéseit. Az országos értekezletre való előkészületek folyamán sok üzemben vizsgálat tárgyává teszik az újítómozgalom fejlődését gátló körülményeket, értékelik a feltalálók és újítók munkájának eredményeit. Sajnos, eléggé mély gyökereket eresztett üzemeinkben az a nagyon helytelen gyakorlat, hogy az újítók gondolatáról, vagy javaslatáról részvételük nélkül döntenek. Ha nem is tekintjük azt, hogy maga az újító közelebb áll az általa megoldott problémához, akkor is az ilyen gyakorlat elveszi a további munkától a kedvet. Most — az újítómozgalom értékelésénél az üzemekben — sem határozhatunk az újítók részvétele nélkül. Ők tudják a legkonkrétabb példákon megmutatni az egyes gazdasági dolgozók viszonyát a mozgalomhoz, ők saját tapasztalatukból tehetnek értékes javaslatokat, olyanokat, amelyek segíthetnek a mozgalomnak. Az ő részvételük és szavuk nélkül minden ilyen felülvizsgálás a dolog egyoldalú megítélésévé válik. Egy nagyon értékes tanulságot vonhatunk le az üzemekben és kerületekben végzett aktívák lefolyásáról. Ezeken az aktívákon megmutatkozott, hogy általában többen jelentek meg rajtuk, mint amennyien meg lettek híva- Ez azt bizonyítja, hogy ha az emberekhez közelálló kérdésekről „gyűlésezünk", ha olyan kérdésekről beszélünk, amelyek a termelést előbbre vihetik, akkor a részvételre senkit sem kell nógatni. Nem egy üzemünkben az újítómozgalom kérdéseinek megtárgyalása és megjavítása előtt sok gondot okozott a terv teljesítése. így történt ez a Tatra vagongyárban is, ahol a Központi Szakszervezeti Tanács felhívása nyomán az országos értekezlet előkészítéseképpen üzemi uiitóértekezletet hívtak össze. Itt az üzem vezető dolgozói meggyőződtek róla, hogy sok, a terv teljesítésével kapcsolatos kérdést könnyebben megoldhatnak, ha az újítókra támaszkodnak, azokra az emberekre, akik a termelés legjobb dolgozóiból kerülnek ki. Ebben az üzemben az újítók a műszaki dolgozókkal együtt megtartott értekezleten bírálták a mozgalommal szemben tanúsított magatartást. És ezzel, ahogy mondani szokás, kinyitották az igazgató és a főmérnök szemét. Egyes újítók nyíltan megmondták, hogy már több mint egy éve várják a határozatot javaslatukról, mások arra panaszkodtak, hogy nem kapják meg az újításukért járó jutalmat, hogy az egyes előadó „nyakára kell járni", hogy elintézzék az újítások elbírálását... Amikor az üzem vezetői rájöttek, hogy az újítómozgalommal szemben elfoglalt álláspontjuktól nagy mértékben függ az üzem tervteljesítése, saját ügyüknek tekintették a fennálló hibák kiküszöbölését és megjavították az újítók alkotó feltételeiről való gondoskodást. Az országos értekezlet előtti előkészületek során értékes kezdeményezéssel járult hozzá az újítómozgalom jobb eredményeinek eléréséhez a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség. Egyes Üzemekben jól megszervezték az úgynevezett „szakképzettség növelésének évét." Ezzel felkeltették sokezer fiatal érdeklődését szakképzettségük növelése iránt. Nem kell különösen hangsúlyozni, hogy elsősorban a szaktudás az, amely újabb újítókat, ésszerűsítőket nevel. Az eddigi eredmények azonban csak egyes üzemek fiataljai között mutatkoztak meg. Szükséges lesz, hogy minden üzemben, saját érdekükben gondoskodjanak jobban a fiatalok szakképzettségének növeléséről. Az újítómozgalom ellenőrzésének az üzemekben nagy jelentősége van. Az ellenőrzéseknek kell feltárniok mindazt, ami gátolja a mozgalom teljes kibontakozását. Ezért az eddigi tapasztalatok szerint az ellenőrző csoportok főleg a hibákra és hiányosságokra fordították a legnagyobb figyelmet. A hiányosságok közül az első sorba tartozik az, hogy nem tartják be a törvényes határidőket az újítási javaslatok megbírálásában. A múlt év december 31-ig 30 ezer újítási javaslat maradt megbírálatlanul. Ilyen és hasonló hiányosságok kiküszöbölésében jó eredménnyel járt az a gyakorlat, amelyet több csehországi üzembon vezettek be. A tapasztalatcseréről van szó. Egyes hasonló gyártmányokat készítő üzemek újítói kicserélik tapasztalataikat, látogatásokat tesznek a másik üzemben; mint kívülállók sokkal jobban tudják megítélni a helyzetet és tudnak rámutatni egyes hibákra. Ez is egyik módja a hibák kiküszöbölésének az újítómozgalomban. Sok kérdés megoldását és a helyzet megjavítását várjuk a találmányokról, felfedezésekről és újítási javaslatokról készülő törvénytől, amely előreláthatólag még az országos értekezlet előtt lép érvénybe. Nem várhatjuk azonban, hogy a törvény minden kérdést megold. Csak ha a dolgozók helyesen alkalmazzák ezt a törvényt a gyakorlatban, ha a pártszervezet funkcionáriusai, a vezető gazdasági, dolgozók a maguk ügyévé teszik a mozgalom ügyét, fogja ez mindnyájunk javát, közös ügyünket szolgálni. Ľ. Már a szeptemberi tervet teljesítik Rudňanyban Jozef Budza élmunkás példás ifjúsági kollektívája, a CSISZ kerületi bizottsága fesztivál! zászlójának birtokosa szombaton, június 8án kiváló munkasikert ért el. Ezen a napon teljesítette az augusztusi fejtési tervet és mostantól kezdve már a szeptemberi terv teljesítéséért fejt. A győztes ifjúsági csoport a világifjúsági találkozó tiszteletére értékes felajánlást tett: október l-ig teljesíti az idei fejtési tervet. Budza csoportja egyben versenyre hívja ki a szepességi és gömöri vasércbányák minden ifjúsági csoportját az évi terv minél gyorsabb teljesítéséért, a robbantóanyaggal való takarékoskodásért, a biztonsági előírások betartásáért és a munkából való elmaradás legalacsonyabb százalékáért. A moszkvai mezőgazdasági és ipari kiállításon a minszki autógyár kiállította hatalmas tehergépkocsiját is, amelyet képünkön láthatunk. A kocsi 40 tonna teherbírású. L. Velikzsanyina (TASSZ) felvétele. Millszekundumos robbantással kísérleteznek Handlován Handlován kísérletek folynak a millszekundumos robbantás egy tökéletesített módjával. Amig az első kísérleteknél a robbantást közönséges gyutacsokkal egy komplikált műszer időzítette, — melynél igen hosszadalmas volt a kapcsolás, most már kész gyutacsokat használnak. Ezek a gyutacsok 13 szériában, 20/1000 másodpercnyi egymást követő időközökben, úgynevezett „késleltető töltettel" robbannak. Mint a közönséges időzített gyutacsok „sorba" kapcsolva, az általában használt lövőgéppel robbanthatók. A próbarobbantást nálunk a 2354-es elővájaton alkalmazták. Hősek János elővájár csoportja kemény szénben 79 m havi előrehaladást ért el az új robbantási módszerrel. Tóth János bányász, Handlová. Ahol a távgázvezelékei építik Hazánk gazdag földgáz-forrásokban. Ez évi terveinkben fontos helyet foglalnak el azon építési munkálatok, amelyek a földgázforrások feltárását és a gáz elvezetését teszik lehetővé. A földgázt, amely mérhetetlen mennyiségekben áll rendelkezésünkre, minél gyorsabban el kell vezetni oda, ahol arra legnagyobb szükség van: háztartásainkba és ipari üzemeinkbe. Szlovákia nyugati részén, ahol nagy föld gáz források vannak, már folyik a munka. Több nemzeti vállalat, köztük a Vodostav dolgozói igyekeznek minél előbb elkészíteni a vezetéket. A Vodostav nemzeti vállalat kotrógépei szorgalmasan ássák ki azt a földsávot, ahová a földgázvezeték félméter átmérőjű csövei kerülnek. Ennek a fővezetéknek egyik igen fontos szakasza a Vysoká-Zohor-szakasz. Az építkezés vezetője itt Zapadlo építész. A mestere pedig Shriašteľ elvtárs, akit jól ismernek a Vodostav építkezésein. Szakaszán a munka menetét az összes dolgozók naponta ellenőrzik. Ezért nincs itt hátramaradás. A legjobb munkacsoportok egymás között versenyeznek, mert a szocialista munkaverseny lendítője a jó munkának. Megértették ezt mind a Poiás János csoportjába tartozó munkások, mind Horváth Mihály csoportja. De ugyancsak jól versenyeznek Jánsky. Klas és Andel munkacsoportjai is. Most mind elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére a szakasz átadásának idejét, amely 1957. július 27-re volt kitűzve, egy héttel lerövidítik és így már 1957. július 20-án lehetővé teszik az egész szakasz üzembehelyezését. A munkások azt mondják, hogy ez nem az utolsó szó, mivel nem egy héttel előbb, hanem talán hamarabb is átadják a Vysoká-Zohor gázvezeték szakaszát. Sík István A bányásznap 1957-ben Az idei bányásznapot „A szocialista kötelezettségvállalások teljesítésével és a technika fejlesztésiével a nagyobb hatékonyságért, az elegendő szén, érc és kőolajért" jelszó jegyében tartják meg. Mint minden évben, a bányásznap ez idén is jelentős esemény-számba megy a bányaipar dolgozói körében. Ebből az alkalomból már harmadízben adományoznak a bányászoknak és technikusoknak érdemrendeket és kitüntetéseket hosszúéves példás, áldozatkész munkájukért. Az eddigi több mint 15 ezer kitüntetett dolgozó száma további hatezer bányásszal és technikussal szaporodik, akiket a Vörös zászló munkarenddel, a Vörös csillag munkarenddel, valamint „A munkahűségért" és az „Áldozatos munkáért" kitüntetésekkel jutalmaznak. A novákyi villanytelep 2216 tonna tüzelőanyagot takarított meg A novákyi villanytelep április 1-éig 18 251838 kilowattóra elektromos energiával maradt adós. Lemaradását már kiegyenlítette és mostanáig 8 958 676 kw-óra áramot termelt terven felül. E hó első hetében terven felül több mint 2 millió kw-óra áramot termeltek terven felül. A szép eredményt tetézi az, hogy a villanyerőmű dolgozói 2216 tonna értékes tüzelőanyagot is megtakarítottak. Kapával? kasszával... Hírek a dunaszerdahelyi j'árásból A MEZŐGAZDASÁGI munka olyan, mint a futószalagon történő ipari termelés. A paraszt ott áll a nagy futószalag, az idő előtt, újabb és újabb munkafogásra várva. Tegnap még a cukorrépa egyelésén kellett ügyeskednie a jó termelőnek, ma a másodkapálások kerültek sorra, — ugyan mi annak a földművelőnek a kilátása, aki csak holnap gondolkodik a ma munkája felől? Pedig akadnak sajnos, még ma is ilyen hanyagok —, nemcsak egyének, hanem egész szövetkezetek is, — nézzünk csak kissé széjjel, akár a dunaszerdahelyi járásban is ... Ha már a cukorrépát említettük, vegyük szemügyre annak legidőszerűbb munkálatát, a másodkapálást. A dunaszerdahelyi járás 37 szövetkezete közül 18 már el is készült ezzel a roppant fontos munkával. De mi lesz a többi 19 szövetkezettel? Pénteken megjelentek már a járás zöldülő répaföldjei felett a beporzást végző repülőgépek, azok várjanak talán, amig az elmaradottak elkészülnek kapálásukkal? Persze, hogy repülőgépeink nem várhatnak a kapálatlan 525 hektárnyi föld gazdáira, mit jelent ez tehát gyakorlatilag? Azt, hogy azoknak földjei, akik a fülükre feküdve várták az idő múlását, még legalább 8—10 napig leshetik a kapa jótékony harapását. Mert ugyan ki ne tudná azt ma már földművelőink közül, hogy porzás után legalább 8 napig nem szabad a beporzott vetemény között dolgozni, emberre-állatra igen ártalmas a leülepedett vegyi anyag! A nyékvárkonyiakról, a nagylucsiakról, meg a többi 16 szövetkezet serény dolgozóiról mért nem vesznek példát Pató Pál úramék? De nemcsak a késlekedést, egyéb hibát is felróhatunk a szerdahelyieknek a répa termelésénél. A gépi munkától való maradi idegenkedést. íme, példáért sem kell nagyon messze szaladgálnunk: A felsőpatonyi szövetkézét nem a legjobb szövetkezet a járásban, mégis már másodszor végzi öntözés segítségével a répa sorközi művelését. Ezzel szemben a pozsonyeperjesiek a legjobb szövetkezetek közé tartoznak, mégis úgy idegenkednek a gépi munkától, mint az ördög a szentelt víztől. A cukorrépa munkálatain kívül a takarmány kaszálása és silózása sürget a legjobban. A dunaszerdahelyi járásban befejeződött már a kaszálás, csupán a vöröshere vár még a kaszálőgépekre. Ezzel párhuzamosan megkezdődött természetesen a silózás is; — Balázsfalvát emelhetjük ki különösképpen ezekben a munkálatokban. A balázsfalvaiak az új magyar silózó kombájn segítségével három nap alatt silózták le takarmányukat, 400 köbméter silótakarmány táplálja majd télen állataikat, tíalázsfa, Kürt, Pódafa, Hódos már magnak valót is hagytak az első kaszálásból, 54 hektárnyi föld zöldtakarmányának magja van félretéve az egész járásban. Hanem a zöldtakarmány termesztésének munkálataiban, illetve ' silózásában is találhatunk kifogásolni valót. Itt van példának mindjárt a nagyabonyiak és a dercsikaiak esete: A nagyabonyiak ahelyet, hogy silóztak volna, addig várakoztak, amíg szárazra érett zöldtakarmányunk. Ugyanilyen kirívó a dercsikiak esete. Hogy minél több munkaegység üsse markukat, nem gépi erővel, hanem „emberséggel-marokkal" silóztak. Nem érdekelte őket, hogy amíg a qépi silózás 7 koronába került volna tormánként, addig a hosszadalmasabb és tökéletlenebb munka körülbelül 17 koronát emésztett fel egy-egy tonna silózást véve alapul. Említsük meg végezetül a szükségszárítók fontos problémáját. Amint tudjuk, az volt eddig a szokás, hogy aratáskor a betonutakon szárították parasztjaink a kicsépelt magokat. Nos, ez az állapot nem tarthatott így időtlen-időkig, néhol napokra megbénult közlekedésünk menete, rendelet jött hát, hogy idén már szigorúan tilos a betonutakon való szárítás. Szükségszárítókról kell gondoskodniok termelőinknek. Ezt az intést fogadta meg már is a felsővámosi, a pozsony eperjesi, felsőpatonyi és vásárúti szövetkezet, szükségszárítőkkal várják a cséplés idejét. Ezeknek a szövetkezeteknek példáját kövessék azonban a járás többi szövetkezetei is, hiszen esetleges mulasztásukkal nem kevesebb, mint legdrágább kincsük — kenyerük forog kockán! (Tudósítónktól)