Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-07 / 157. szám, péntek

if lt egyszer két testvér. Áz egyiE- ke t Péternek, a másikat Pálnak hívták. Szép szál legények voltak. Hajuk színe, orruk vonala, arcuk pirossága úgy hasonlított egymásra, mint egyik tojás a másikra. Valami különbség azonban mégis volt köztük. De ezt csak az tudhatta, aki közelebbről ismerte őket. Péter, az idősebbik testvér, szorgalmas, munkaszeretö legény volt. Pálnak azonban mindig a nyakán ült — „laci". Ha ekevasat kívánt a föld, Pál kapálni szeretett volna. Ha a gyom verte a kukoricát, akkor meg váltig erősítgette, hogy ö nem született kapálásra, ö lovat akar hajtani, szántani, vetni szeretne. Hogy valóban mégis mit szeretett? Elárulom: aludni. A két testvérre apjuk halála után négy hold jöld maradt. Ügy gondolták: a földet nem osztják szét. Közös erővel többre vihetik. Péter továbbra is szorgalmasan művelte a földet, de öcscsének ezután is későn virradt, korán esteledett. Továbbra is télen szeretett volna aratni, nyáron pedig tüzelőt szedni a közeli erdőben. Bátyja hol szépen, hol csúnyán próbálta munkára szoktatni az öcsköst, de az továbbra is a régi nótát fújta ... Péter megúnta a sok veszódést, ráhagyta öccsére: csináljon amit akar. Az vieg úgy határozott, hogy mégiscsak a legkényelmesebb munka lesz a — semmittevés. Eljött az aratás ideje. Szép termést hozott a határ. Péter éjjelt nappalá téve iparkodott minél gyorsabban betakarítani a termést. Sor került a cséplésre is. Jól fizetett a búza. Örült Péter, de Pál is jókedvűen dörzsölgette a kezét. Alig várta, hogy az utolsó kévét is elnyelje a cséplődob, máris Péter elé penderült. — Osztozzunk, bátya'. — Jól van, osztozzunk. A cséplőgép faránál mindjárt kezdték szétrakni a telt hasú zsákokat. Jobb oldalra a Péterét, balra Pálét. Ment volna is a dolog szépen, csak hát Péter úgy igazította, hogy a jobb oldalra két zsák búzát tett, míg balra csak egyet. Pál persze ezt nem állta meg szó nélkül. — Nem jól van ez így, bátya! — Már miért ne volna, öcskös? Nem akarod tán letagadni, hogy kétszer annyit dolgoztam, mint te. — A föld fele az enyém — pattant fel Pál. — Akkor a munka felének is kellett volna, hogy a tied legyen. Pfirázs veszekedés támadt a testvérek között, de Péter mégis csak tizenhat zsákot vitt haza, míg Pálnak nyolccal kellett beérnie. Vajon igaza volt-e Péternek? Szerintem igen. A

z a kis történet csallóközcsütörtöki utam után jutott eszembe. Ugyanis, ahogy az majd ké-NEM LEHET sőbb kiderül, ott is akadnak Pálok. A különbség csak az, hogy ott Pál az idősebb, Péter a fiatalabbik testvér. Hogy ne csűrjük-csavarjuk a dolgot, mindjárt rá is térek a dolog lényegére. Megtörtént ugyanis, hogy a somorjai járásba vetődtem. Ha az ember nyitott szemmel, nyitott füllel jár, sok mindent lát, hall. Így csapott fülembe a hír: szorgalomban pártját ritkítja a csallóközcsütörtöki szövetkezeti fiatalság. Egy ismerősöm így szólt róluk: — Derék gyerekek. Kertészetüknek nincs párja a világon. Hogy mi az igazság, arra én is kíváncsi voltam. A szövetkezet elnökével és Gazsik Józseffel, a kertészeti csoport vezetőjével poroszkálunk végig a falu utcáján. Sok a kérdeznivaló, hallani akar a fül, kíváncsi a szem. Csakhogy a beszélgetés nagyon nehezen indul, nehezen esik a szó. A válasz késik. Ha Gazsik József szól is valamit, először a szövetkezet elnökére pillant, mintha tőle várná az engedélyt a szóra. Miért? Mi gátolja itt a szó szabad folyását? Egyelőre titok. Űjabb kérdés, újabb összenézés következik. Az elnök a fejét csóválja, aztán kényszeredett, kelletlen hangon szól. — Ebből baj lesz ... Ojból Gazsik Józsefre hunyorít és így toldja a szót. — Én bánom, beszélj, de tudod... a többiek ... Gazsik József pillanatokig gondolkozik, közben egyre közeledünk a kertészethez. — Hát mit mondjak? — teszi fel saját magának a kérdést. Harmincnégyen dolgozunk a kertészetben. — Mindannyian fiatalok. Józsi köA Banská Bystrica-i kerület sok üzeméből naponta indul el határainkon túlra a dolgozók keze munkájának eredménye. A Piesoki Gépgyárból például május 22-én 10 Diesel-motort küldtek Törökországba, 3 agregátot elektromos áramfejlesztésre a Német Demokratikus Köztársaságba. Most Korea számára állítanak össze egy szállítmányt, mely orsóprésekből áll és 100 darab hajómotor vár szállításra a nyugat-európai államokba. A^štiavničkai fürészüzemben deszkáit, léceket készítenek. Ezekre nagyon sok külföldi megrendelés érABBÓL BAJ— zöttük a legidősebb — toldja meg az elnök. Míg a tizenhét és félhektáros kertészetig jutottunk, Gazsik Józsefről már tudom, hogy 27 éves. Amikor a katonaságtól visszatért, a szövetkezet vezetősége a kertészet irányítását bízta rá. Kezdetben nagyon kevesen voltak, de a csoport egyre jobban szaporodott. Jöttek a fiatalok, Csallóközcsütörtök új nemzedéke, hogy fiatal erejüket, ügyességüket a közös javára a zöldségtermelésben gyümölcsöztessék. T

avaly már annyira bíztak erejükben, hogy a járási versenybe is bekapcsolódtak. A versenyben a harmadik helyet szerezték meg. Szép ez, nagyon szép. Bár nem kerültek az élre, de azért büszkék voltak az eredményre. Hasznát látta iparkodásuknak a szövetkezet, az egész ország. A dolog úgy történt, hogy a szövetkezet 320 000 korona bevételt tervezett a kertészetből. A versenyre kelt fiatalok szorgalma azonban nagyot toldott a tervezett összegen. Egész éven keresztül szorgalmazták a munkát. Korán keltek, későn feküdtek, hogy minél jobb legyen az eredmény. Az év végén kiderült, hogy nem volt hiábavaló az iparkodás. Ahogy már említettem is, a versenyben a harmadik helyre kerültek és a tervezett 320 000 korona helyett 423 000 korona bevételre tettek szert. Büszkék voltak a fiatalok, hogy a harmadik helyre kerültek, örültek annak, hogy a szövetkezet házirendje értelmében minden egyes munkaegységük után több mint két korona prémiumot is kapnak. Ahogy a beszélgetéssel eddig jutottunk, máris szemünk elé tárult a hatalmas kertészet. A bejáratnál megálltunk, s most már Gazsik József a jekezik. Május végéig 1500 köbmétert szállítottak belőle Görögországba, Egyiptomba, Hollandiába, Franciaországba, Kelet- és Nyugat-Németországba, valamint Magyarországra. A fuleki Kovosmaltban nagyon szép színes, mintás zománcedényt készítenek. Ezek különösen kedveltek a Ťävol-Keleten Indiában, Szíríában és Belga Kongóban. Az év elejétől 50 vagon ilyen árut küldtek szét ezekbe a távoli országokba. Júniustól pedig az év végéig havonta 10 vagont terveznek határainkon túlra szállítani. (Tudósítónktól) lenről, áz idei tervükről kezdett beszélni. Röviden, tömören adta tudtomra, hogy az idén már beneveztek a kerületi versenybe. A kertészet területe nem bővült, csak a bevételi tervet növelték 60 000 koronával a múlt évivel szemben. Gazsik József bízik abban, hogy az idén is kiváló eredménnyel zárják majd az évet és a kerületi versenyben is méltó helyre kerülnek majd. A kakas még nem is kukorékol hajnalra, de a fiatalok — ha a munka megkívánja — már kint vannak a kertészetben. Szorgalmuk szinte határtalan. Ez a sikerük titka. A szövetkezet elnöke mostanáig hallgatott. Csak néha-néha bólintott Gazsik József szavaira. Most is, mintha csak éppen előbbi szavait ismételné, fejcsóválva mondja. — Baj lesz ebből, baj ... Már másodszor hallom ezt a mondatot az elnök szájából. Kíváncsi voltam rá, mit is takarhat ez a baljós mondat. Az elnöktől vártam a választ, de ö csak tovább csóválgatta a fejét. Gazsik József vette át újból a szót. — Szépen keresünk a kertészetben. Tavaly is több mint két korona prémiumot kaptunk egységenként. Ez soknak fáj a szövetkezetben ... Irigyek az emberek. Azt nem látják, hogy mennyit dolgozunk, mennyit termelünk, csak azt, hogy mennyi munkaegységet szerzünk havonként, meg hogy tavaly prémiumot is kaptunk. Pedig hát ezt mások is megtehetnék, csak hát... ost már értettem, miért mondta az elnök, hogy ebből baj lesz. A csallóközcsütörtöki szövetkezetben is akadnak még irigy emberek, akadnak még pálok, akiknek jóval későbben virrad és korábban esteledik, mint a kertészcsoport fiataljainak. Nehezükre esik a munka, de a haszonból ők is úgy akarnának részesedni, mint azok, akik szorgalmukkal lehetővé tették a pénzügyi terv túlszárnyalását. Bántja az ilyen pálokat, ha a szorgalmas fiatalokról ír az újság, irigykednek a pótjutalomért, de arra egyik sem akar gondolni, hogyha az ő portájukon is korábban virradna, az ő Számlájukra is több munkaegységet írnának. Többet teremne a föld, jövedelmezőbb lenne az állattenyésztés. Végeredményben többet adnának a közösnek és több részesedést is várhatnának. Meg kell már tanulniok egyszer, hogy olyan ez a szövetkezeti gazdálkodás, hogy aki többet termel, jobban dolgozik, többet is kap a közösből. Azt hiszem, hogy ez így is van rendjén, s ezért nem kell félnie az elnöknek, hogy baj lesz abból, ha megint prémiumot kapnak azok, akik megérdemlik. Szarka István A Banská Bystrica-i kerület üzemei teljesítik exporttervüket Jelentés a losonci járásból A kalondai szövetkezetesek ; jó hírneve nemcsak a környéken, de a járásban és a kerületen is elterjedt. Ismerik őket a munkájuk után. Különösen Pakso és Kavasz juhászokat ismerik a vidéken. 188 juhot nyírtak ez idén, mindeqyikről 4.20 kg qvapjú került le. Ily módon a szövetkezeti • taqok nemcsak hogy teljesítették a beadásukat, de terven felül is 1061 kg jó minőségű gyapjút adtak be. Lesz a cukorgyárban munka Ősszel a kalondai szövetkezetesek több mint 3000 métermázsa cukorrépával adnak többet, mint tavaly. Megtehetik, hisz a tavalyi négy hektár helyett ez idén 10 hektár cukorrépát vetettek. Hogy a tervezett 500 mázsás hektárhozamot elérjék, gondoskodtak a cukorrépa jó megmunkálásáról. Négyszer sarabolják, megkapálják, trágyalével öntözik, s azonfelül a kártevők ellen is védekeznek. Lesz sertéshús Már is azzal dicsekedhetnek a rappiak, hogy a félévi beadást teljesítették, s azonfelül háromezer kilogramm sertéshúst adtak be állami felvásárlásra. Lukács és Ferenc sertésgondozók törődnek azzal, hogy minden munka terv szerint menjen. A közellátásra most is 50 sertést hizlalnak, amelynek egyik részét beadásra, másik részét pedig állami felvásárlásra szánják. Az év végéig még 100 mázsa sertéshúst adnak be. Ez is nagy eredmény A jelsőci szövetkezetben tavaly csak úgy próbaképpen silóztak vagy 80 köbmétert. Per^

v sze, 55 tehénnek ez kevés volt. A tejhozam azért mégis emel-i kedett, s ezért az idén elhatározták, hogy 18 hektáron termelnek silótakarmányt, és őszig négyszáz köbméter silótakarmányt készítenek. P. Filka, Madačka. e mi li e m m u m n a p Pusztafödémesen vagyunk, a hídon megyünk keresztül. Megállunk néhány alcsonyabb épület előtt. Itt van a Tőzegtermelő Üzem irodája és gépjavító műhelye. Éppen Marcel Lučanský, a pusztafödémesi üzem vezetője beszél az egybegyűlt munkásokhoz a legújabb feladatokról. Maskin mérnökkel kimegyünk a tőzegtermelés helyére. Alig tudom követni, olyan fiatalos lendülettel vesz irányt a bágerek és sztálingrádi lánctalpas traktorok felé. A felhalmozott tőzeganyagot a 10 tonnás Tatra 11 l-es típusú teherkocsikra rakják, melyekkel a diószegi feldolgozó-üzembe szállítják, ahol „Vitahum" és „Alkahnoj" elnevezésű humuszképző műtrágyát készítenek belőle. Hasonló üzemek vannak Trnaván és Dvorníkon, ahonnan a kész műtrágyát az állami gazdaságokba, EFSZ-ekbe és m agángazdaságbkba szállítják. — Hogy kerülnek ezek a magas tőzeghegyek ide? — kérdezem kísérőmtől. — Egy részét a keskeny vágányú vasúton szállítjuk, más részét az a magas szovjet gyártmányú begyűjtőgép hordja ide, melyet egyszerűen bunkernek hívunk. A gépet DT 54 traktor húzza. A két gép naponta 8 óra alatt kb. 500 tonna tőzeget hord erre a halomra. A halmot pedig az OF 5 villannyal hajtott gép keveri, egyengeti és simítja egészen 7 méter magasságig. Nagy területen folyik a munka Egyszerre elénk tárul az egész 25 hektárnyi terület, mely több részre oszlik. Az egyik hatalmas, sima felületű tábla — akár egy készülő repülőtér —, melyet a gyepréteg eltávolítása után most készítenek elő tőzegfejtésre. Előzőleg még különféle ásványi anyagokat hengerelnek bele, hogy azok a tőzeg kitermelésénél jól legyenek elosztva. A kitermelés ún. frézekkel történik. A másik két területen csillog a víz tükre. Itt lánctalpas kotrógépek és nagyteljesítményű Z 351 T exkavátorok dolgoznak, Tőzeget csakis. előkészített és lecsapolt tőzegtelepen termelhetünk ki, mert a tőzeglapok víztartalma némelykor 90 százalék is lehet. A tőzegláp előkészítése lecsapolással kezdődik. A lecsapolóárlkokat 20—25 méter távolságra ássák ki, a vizet gyűjtő-árkokba, majd innen a főcsatornába vezetik. A kitermelt tőzegláp helyén tó képződik. Az egyik ilyen tavat Pusztafödémesen már halastóvá változtatták, ikrákat és halakat helyeztek el benne, a partján pedig fűzfákat ültettek el. Idővel hozzácsatolják a többi volt lápot és 8 hektáron hatalmas halastavat nyernek, ahol majd kacsákat is akarnak tenyészteni. A természet szeszélyes Eddig az volt a szabály, hogy tőzeget főleg sík területen találtak. A természetnek azonban vannak szeszélyei. A vállalatnak van egy telepe Árvában — Suchá Horán, ahol 6—7 méteres mélységben hegyek között is található tőzeg. Ez a terület már ez idén kerül feltárásra. A tőzeg pedig 1000 évig is fekhet, ha ki nem emeljük. Ezért pedig kár lenne, mert a tőzeggel jelentősen növelhetjük a nemzeti vagyont, a termőföldek hozamait. Mi a tőzeg? A tőzeg teljesen és részben felbomlott tőzegképző lápi növényekből áll. Tőzegnek azt a szerves kőzetet nevezzük, amelynek ásványi anyagtartalma a tőzeg abszolút szárazanyagának legfeljebb 50 százaléka, és amely a lápi növényzet elhalása és részleges felbomlása következtében sok nedvesség és kevés levegő jelenlétében keletkezett. A különféle tőzegek vegyi összetételüket és trágyázásra való felhasználhatóságukat tekintve nem egyenlő értékűek. A tőzegképző növények a sások, nádak, zsurlók, hypnum lombos mohák, valamint egyes fák, mint az éger, a fűz, a nyír — csupa olyan növény, amelyek fejlődéséhez nagy mennyiségű szervetlen tápanyag szükséges. A tőzegképződés alapfeltétele a túlságos nedvesség, a talaj levegőhiánya és elégtelen szervetlen tápanyag tartalma, amely megakadályozza a közönséges lágyszárú növényzet kifejlődését. A tőzeg hamun, nitrogénen, foszforon, káliumon és kalciumon kívül kis mennyiségben magnéziumot, mangánt, ként, bórt és elumíniumot is tartalmaz. A tőzeggazdálkodás Hazánkban tőzeggazdálkodásró! csak az ipar államosítása óta lehet beszélni. A tőzeg iránt az érdeklődés mindinkább növekedett, amióta az emberek rájöttek sokoldalú használhatóságára. Olyan országokban, mint a Szovjetunió, Németország, Hollandia, Svédország, ahol sok a tőzeg, tüzelésre és a mezőgazdaságban almozáera vagy trágyázásra használják, azonkívül a vegyiiparban, koksz, gázok, szesz, fenol, építőanyag, szigetelő lemezek és papír gyártásánál is felhasználják. Nagy jelentőségű a reumatikus és egyéb betegségek fürdői kezelésénél vialó használhatósága. Csehszlovákiában aránylag kevés a tőzeg — vagy 50 000 hektár területen, ebből Szlovákiában mintegy 5000 hektáron. Ezért nálunk jól kell gazdálkodni ezzel az értékes nyersanyaggal, melyet csak a termőföld megjavítására, almozásra, komposzt készítésére, vagy trágyázásra használnak. Az orosz fekete föld 11 százalékos humuszt, a mi termőföldjeink átlagban csak 1,3 százalékot tartalmaznak. Ha 2 százalékra akarnánk emelni a humusztartalmat, akkor a Csehszlovák Köztársaságban legkevesebb 110 millió tonna humuszanyagot kellene hozzákevernünk. Istállótrágyákkal évente csupán 12 millió tonna humuszképző anyagot tudunk előállítani. Mezőgazdaságunk fejlesztéséhez pedig szükséges, hogy a humusztartalmú trágyák gyártását egyre fokozzuk. A további ötéves tervek azzal is foglalkoznak majd, hogy a nagy városok szennycsatornái vizének tartalmát tisztítás és szárítás után komposztok gyártására használják fel. A Tőzegtermelő Üzemeket, melyek a helyi gazdálkodás_ vállalataihoz tartoznak, csak 1952-ben alapították. Telepei és üzemei Szlovákiában: Trnaván, Dvorníkon, Pusztafödémesen, Diószegen, Sviten, Hrabušicén, Suchá Horán vannak. Legújabban Tárnokon helyezik üzembe a tőzegtermelő telepet. A számítások szerint ott legalább 25 évig termelhetnek majd tőzeget. Növekszik a gépesítés Alkalmunk volt a tőzegtermelő vállalat főmérnökével, Haring elvtárssal beszélgetni. — Milyen intézkedésekkel emelik a jövőben a hatékonyságot — kérdezzük. — A tőzegtermelésnél az eddigi lánctalpas és tárcsás bágerek helyett frézelési módszert fogunk alkalmazni. Ez a módszer gyorsabb és olcsóbb, azonkívül az az előnye, hogy nyáron a tőzeganyag száraz, nem kell külön szárítani. A bágerek fagy idején nem dolgozhatnak, ezért az exkavátort alkalmazzuk, mely vízben is tud dolgozni. Kezeléséhez legföljebb két személy szükséges. — Hogy teljesítették a tervet az első negyedévben' — A tervet a múlt évhez viszonyítva 50 százalékkal emelték. Mégis az első negyedévben 119,2 százalékra teljesítettük. Ugyanakkor a béralap 102,2 százalékos teljesítése mellett a termelékenységet 119,7 százalékra teljesítettük. — Milyen új beruházások, illetve berendezések kerülnek üzembe? — kérdezzük. — Diószegen június 5-én hindui meg az újonnan felépült feldolgozó üzem. Minden telepünkön növekszik a gépesítés, amivel tovább emeljük a munkatermelékenységet. A továbbiakban megtudjuk,'- hogy a pusztafödémesi üzemben az első negyedévben jó munkájukért sokan részesültek jutalomban. így Štefan Čuperka karbantartó, Viliam Šteiner bágeres, Augustín Klačan munkás túlteljesítették normáikat. Štefan Krištof teherkocsivezető eddig már 95 ezer km-t tett meg Tatra 111. kocsijával baleset nélkül. Több magyar dolgozó is kitűnt jó munkájával, így Tornyai Vendel, Szöcs Lőrinc, Krizsan János. Jó ez a lápon dolgozó kollektíva, mindenki a maga helyén jól végzi feladatát, a vállalat is sok segítséget nyújt a mezőgazdaságnak. Grek Imre ÜJ SZO 1957. június 7.5