Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)
1957-06-07 / 157. szám, péntek
P. Pflimlin visszaadta kormányalakítási megbízatását Bourges*Maunoury radikális szocialistát bízták meg a francia kormány megalakításával Pierre Pflimlin, a Népi Köztársasági Mozgalom elnöke, aki egy héten át törekedett a kormányválság megoldására, szerdán délután közölte Coty francia elnökkel, hogy lemond az új kormány megalakítására vonatkozó megbízásáról. Pflimlin elhatározásának oka a szocialisták állásfoglalása, akik a Pflimlin programjában foglalt engedmények ellenére közölték, hogy nem kívánnak részt venni az általa javasolt többségi kormányban. A szocialista párt parlamenti csoportja és irányító bizottsága szerdán délelőtt úgy határozott, hogy szavazni fog ugyan Pflimlin miniszterelnöksége mellett, azonban kormányában nem vesz részt. Coty elnök délután magához hivatta Mollet eddigi miniszterelnököt, hogy megbízza őt az új kormány összeállításával, de Mollet az ajánlatot visszautasította. * Guy Mollet új megbízatásának lehetőségére — amint ismeretes — már Pleven is számított, aki elsőnek kísérelte meg a kormány megalakítását. Pleven terve szerint, amelyet a reakció a kormányválság kezdetétől figyelemmel kísért, a kormányban részt kellett volna venni valamennyi fő burzsoá pártnak „a függetlenektől egészen a szocialistáig". A főbb tárcákat a következőképpen osztották volna szét: Mollet (miniszterelnök), Antoine Pinay (a függetlenek vezére) — külügyminiszter, Pflimlin (az MRP klerikális párt) — pénzügyminiszter, és Bourges-Maunoury (radikális) — megtartaná a nemzetvédelmi miniszteri tárcát. A szociáldemokraták a külügyminisztériumi tárcán kívül elvesztenének még további pozíciókat a jobboldal javára. A szocialisták már a kormányválság kezdetén fontolóra vették, hogy ráálljanak-e az együttműködés ezen nyílt formájára a jobboldallal és kérdés, hogy meg merik-e tenni ezt most, amikor a SFIO kebelében a helyzet fejlődése mély bomlás jeleit mutatja. * Coty elnök a Pflimlin és Guy Mollet részéről történt elutasítás után tárgyalt René Billéressel, az eddigi iskolaügyi miniszterrel, aki radikális szocialista. Amikor ez a politikus is elutasító álláspontra helyezkedett, az elnök Bourges Maunoury radikális szocialistát kérte meg a kormány megalakítására, aki Mollet kormányában a nemzetvédelmi miniszteri tárcát viselte. Bourges Maunoury elfogadta a megbízatást és megkísérli a már 16. napja tartó kormányválság megoldását. Eisenhower nem tartja illetékeseknek a tudósokat a nukleáris fegyverkísérletek veszedelmének megítélésére Amíg világszerte hatalmas tiltakozó mozgalom bontakozik ki a nukleáris fegyverkísérletek ellen, Eisenhower elnök a június 5-i sajtóértekezleten kijelentette, hogy az USA-nak nincs Szándékában e kísérletek beszüntetése „mindaddig, amíg nem kötik meg a nemzetközi leszerelési égyezményt, amely magában foglalja az atomfegyverek használatának betiltását is." Azonban ép(pen az USA az, amely az ENSZ leszerelési albizottságának londoni értekezletén elutasít minden szovjet javaslatot, amely ezen egyezmény megkötésére irányul. A nukleáris fegyverkísérletek veszedelmére rámutatott a többi között kétezer amerikai tudós is. Ennek ellenére Eisenhower elnök kijelentette, Jiegy az USA „védelmi okokból" kénytelen folytatni e kísérleteket. Megjegyezte, hogy „egyáltalán nem kételkedik a mozgalmat támogató tudósok jóakaratáról", azonban „ezen emberek többsége nem illetékes megítélni ezt a problémát." Az elnök N. Sz. Hruscsov interjújával kapcsolatban, amelyet a Columbia Broadcasting System amerikai televíziós társaság munkatársainak adott, legalább annyiban törekedett lebecsülni az interjú tartalmát, hogy — teljesen alaptalanul — azt állította: Hruscsov „éket akar verni az USA és európai szövetségesei közé." Hruscsov válaszaival kapcsolatban tett további kommentárjában Eisenhower „szívesen fogadta" a Szovjetunió nyilatkozatát a leszerelési egyezményre irányuló fokozatos lépésekről. A Kínai Népköztársasággal folytatott kereskedelem korlátozásainak egyoldalú brit enyhítésének kérdésével kapcsolatban Eisenhower kijelentette, „nincs semmi ok arra, hogy az USA hasonló lépésre szánja el magát, mint Nagy-Britannia, s hogy egyáltalán nem változik meg a Kínai Népköztársaság irányában folytatott amerikai politika." Energetikai világkongresszus Belgrádban Belgrádban szerdán kezdődött az energetikai világkongresszus XI. rendkívüli ülésszaka. Az értekezleten 500 küldött vesz részt, akik kiváló szakértők a vízi-, hő- és atomenergia felhasználásának kérdéseiben. A kongresszus meg vitásánál jelen volt Edvard Kardeij, ä Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó bizottságának alelnöké, továbbá Alexandr Rankovics és S?vetozár Vukmanovics-Tempo. Az értekezlet június lí-íg tart. A program fő pontja: az energia mint a gazdaságilag elmaradott országok fellendítésének tényezője. E kérdésben a küldöttek több mint 300 szakértői beszámolót készítettek, aftielyeket az egyes bizottságokban terjesztenek elő és amelyek a világ energetikai forrásai békés felhasználásának lehetőségét tárgyalják, főképp a gazdaságilag elmaradott országokban, és egyúttal foglalkoznak a nemzetközi együttműködés kérdésével is ezen a téren. E. Kardeij, a szövetségi végrehajtő tanács alelnöke az értekezlet kezdetén üdvözölte a küldötteket, akik előtt a többi között kijelentette: megvan győződve arról, hogy a világ minden tájáról összejött tudósok szakértők és dolgozók ezen gyűlése gyümölcsöző eredményeket hoz a fontos energetikai problémák megoldásában és munkájával hozzájárul a nemzetek közeledéséhez, megértéséhez és a világbéke megőrzéséhez. Áz értekezlet szakértői részét E. Hoícinger mérnök, osztrák tudós, az energetika világkongresszusának új elnöke nyitotta meg. Ezután felszólaltak a résztvevő államok küldöttségeinek vezetői. Megkezdődött a nemzetközi munkaértekezlet Genfben a Nemzetek Palotájában június 5-én 78 tagállam csaknem 800 küldöttjének és technikai tanácsadójának részvételével ünnepélyesen megnyitották a Munka Nemzetközi Értekezletét. A küldöttek kormányaikat, a vállalkozókat (kapitalista államokban), a vállalatok' vezetőit (szocialista államokban) és a szakszervezeteket képviselik. Holt ausztráliai küldött, aki az értekezleten elnököl, közölte, hogy A. A. Arutyunan, a szovjet küldöttség vezetője felkérte őt, olvassa fel N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetét. N. A. Bulganyifi üzenetében hangsúlyozza a Munka Nemzetközi Értekezletének feladatát a nemzetek jelenlegi béketörekvésében, a szovjet kormány nevében teljes támogatását ígéri mindazon intézkedések tekintetében, amelyeket a Münka Nemzetközi Értekezlete a nemzetközi együttműködés fejlesztésében és a feszültség enyhítésében foganatosít és az értekezletnek sikert kíván munkájában. A jelenlevők lelkes tapssal fogadták N. A. Bulganyin üzenetét. Határozat a nemzetközi Lenin-díj jelöltjeinek ajánlási módjáról Moszkva (ČTK) — Moszkvában közölték a nemzetközi Lenin-díj jelöltjei ajánlási módját és e díjak adományozásának feltételeit. Ezt a határozatot „A nemzetek közötti béke megszilárdításáért" nemzetközi Lenin-díjak adományozó bizottságának moszkvai ülésén hagyták jóvá. A nemzetközi Lenin-díjat elnyerheti bármilyen személy tekintet nélkül politikai meggyőződésére, párttagságára, vallási meggyőződésére és faji hovátartozására, amennyiben tudományos, irodalmi, művészeti munkája, nyilvános, egyházi vagy egyéb tevékenysége jelentőségteljes hozzá járulást jelent a nemzetek közötti béke megszilárdításához. A nemzet közi Lenin-díj jelöltjeit javasolhatják tudományos intézmények, iskolák, kulturális és művészeti dojgozók szövetségei, egyházi társaságok, szakszervezeti és szövetkezeti, női-, ifjúsági és más nyilvános nemzetközi és nemzeti szervezetek. A jelölteket javasolhatják a nemzetközi Lenin-díj adományozó bizottságának tagjai is. A díjak kiosztásáról végleges érvénynyel a nemzetközi Lenin-díjakat adományozó bizottság határoz. A határozat kimondja, hogy a legközelebbi díjosztás ez év végén lesz. A díjosztásről szóló határoza tot 1958. január 1-én hozzák nyil vánosságra. A jejölteket 1957. szeptember 15-ig lehet ajánlani. Időszerű kérdésekről Hogyan fizetjük lakóterület szerint a lakbért Az új lakástörvény részletei Az amerikai küldöttség durva nyomása az energetikai világkongresszus végrehajtó tanácsára Belgrád (ČTK) — Az energetikai világértekezlet XI. rendkívüli ülésszakának megkezdése előtt e szervezet végrehajtó tanácsának ülésén tárgyalták a ' Kínai Népköztársaságnak az energetikai világértekezlet tagjai sorába való felvét?!' iránti kérelmét. Az USA küldöttsége azt javasolta, hogy a Kínai Népköztársaság kérdésének tárgyalását a végrehajtó tanács jövő, vagyis 1958. évi ülésére halasszák el. javaslatát „időhiánynyal" indokolta, ami egyáltalán nem felel meg a valóságnak. A. Sz. Pavelenka, a Szovjetunió villanyerőművei miniszterének első helyettese, a szovjet küldöttség vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy á Kínai Népköztársaság mellőzése OJ szo 1957, június 7, csökkenti az energetikai világértekezlet jelentőségét. A. Sz. Pavlenko visszautasította az USA küldöttségének e szuverén nemzetközi technikai szervezetre gyakorolt durva politikai nyomást és felszólította a vég rehajtó bizottság tagjait: utasítsák el az amerika javaslatot és a Kí nai Népköztársaságot vegyék Xel a nemzetközi szervezet tagjai sorába. Az USA javaslata mellett 11, ellene 9 küldöttség szavazott. Tíz küldöttség tartózkodott a szavazástól. A 30 küldöttség közül 11 szavazott az amerikai javaslat mellett, tehát tulajdonképpen a kisebbség hiúsítot ta meg a Kínai Népköztársaság felvételi kérésének megtárgyalását, habár a végrehajtó bizottság 1956. évi bécsi ülésén egyhangúlag elismerték ezen _ kérvény megtárgyalásának szükségét. Sikertelen kísérlet amerikai irányított lövedékkel A Regulus 11 típusú amerikai irányítható lövedéket június 4-én a Kalifornia délkeleti részén fekvő sivatagban kipróbálták. A kísérlet kudarcot vallott; a lövedék lezuhant és földre érve felrobbant. Budapestre érkezett a bolgár párt- és kormányküldöttség A magyar forradalmi munkásparasztkormány és a Magyar Szocia lista Munkáspárt Központi Vezetősé gének mghívására június 5-én reggel Budapestre érkezett a Bolgár Népköztársaság és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége, hogy megtárgyalja a két ország- és párt közötti testvéri kapcsolatok és együttműködés további fejlesztését. A bolgár kormányküldöttséget Anton Jugov, a Bolgár, Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségét Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára vezeti. A budapesti Keleti-pályaudvaron a vendégeket Kádár János, a magyar forradalmi munkás-parasztkormány miniszterelnöke és a Magyar Szocialista Munkáspárt KV elnöke fogadta a kormány és a párt többi képvi-i selőivel. Kádár János üdvözlő beszéde után Anton Jugov köszönetet mondott a szíves fogadtatásért. Mindkét miniszterelnök kifejezte azt a meggyőződését, hogy a bolgár küldöttség magyarországi látogatása hozzájárul a kölcsönös baráti kapcsolatok és együttműködés megszilárdításához és ezáltal a béketábor megerősítéséhez. A lakásokkal való gazdálkodás megjavítására hozott törvény szerint módosítás kru kerül sor a lakbér fizetésében. E módosítások július 1-től lépnek életbe. Szerintük a lakbér magassága a lakás területi nagysága szerint lesz megszabva. A törvény által megszabott méreteket meghaladó lakások bérlői ún. h e 1 y i 11 e té k ek e t fizetnek. Milyen lakások bérlői fizetnek helyilletékeket, milyenek a törvény által megszabott méretek, melyek a kivételes esetek, milyen lakás számít túlméretezettnek — ezekre a kérdésekre adunk feleletet az alábbiakban: Hogyan mérjük a lakóterületet, melyek a túlméretezett lakások? A lakóterület nagyságát a padló területe szabja meg. A lakás bérlőjének és a háztartás minden egyes tagjának a törvény 12 négyzetméter lakóterületet engedélyez helyi illeték fizetése nélkül. Ha a bérlővel a lakásban családjának legalább egy tagja él, akkor családi pótlék címén még 6 négyzetméterrel bővül az illeték fizetése nélkül engedélyezett terület. Ezt a legjobban példán mutathatjuk be. F. János pl. a bratislavai Steiner Gábor utcán lakik. Vele él felesége és gyermeke. A család 3 tagú, tehát (3x12 plusz 6) 42 négyzetméter lakóterületre tarthatnak igényt helyilleték fizetése nélkül. Ha a lakóterület túlhaladja ezt a számot, akkor illetéket fizetnek. Túlméretezett lakásról akkor beszélünk, ha a lakóterület túlhaladja a megszabott terület kétszeresét. Mi számít lakóterületnek? Az új lakástörvény értelmében lakóhelyiségnek számítjuk azt a helyiséget, amely megvilágítását ablakon keresztül kapja, közvetlenül szellőztethető és padlójának területe legalább 8 négyzetméter. A lakóhelyiségnek fűt hetőnek kell lennie. Elhelyezése és felszerelése meg kell, hogy feleljen a lakáshasználat követelményeinek. Ugyanezen feltételek mellett lakóhelyiségnek tekinthető a konyha is, ha területe túlhaladja a 12 négyzetmé tert, ideszámítható a hall is abban az esetben, ha az építészeti megoldás lehetővé teszi az ottlakást. Ha a konyha 12 négyzetméternél kisebb, ablakon kapja a megvilágítást és közvetlenül szellőztethető, lakóhelyiségnek nem számít. Lakásnak berendezett konyha után csak 12 négyzetméteren felüli helyiség utáíi fizet a lakó illetéket. Mennyit tesz ki a helyilleték? A helyilleték megszabásánál abból indulunk ki, milyen a lakás. E szerint 3 kategóriába osztjuk a lakásokat. Az. I. kategóriábá általában az összkomfortos lakások tartoznak, melyekben központi, vagy távfűtés van vagy olyan garzonlakások, melyekhez fürdőszoba és mellékhelyiség tartozik és központi fűtésesek. A II. kategóriá ba olyan lakások tartoznak, amelyek hasonlóak az előbbiekhez azzal a különbséggel, hogy valamely mellékhe lyiségük (pl. a fürdőszoba) más la kással közös, vagy nincs bennük központi fűtés. A III. kategóriába tartozó lakásokban lehet előszoba, konyha fürdőszoba, WC, azonban ezek a mellékhelyiségek több lakás bérlőjének használatában állnak. Ide tartoznak a fürdőszoba és központi fűtés nélküli lakások is. A központi fűtéses lakások az I. és II. kategóriába tartoznak akkor is, ha pl. előszoba vagy spejz nincs a lakásokban. A kategóriák szerint a .következőképp fizetjük az illetékeket: minden megkezdett négyzetméter után 10 négyzetméterig az I. kategóriában: havonta 3.— Kčs, a Il.-ban: 2.— Kčs, a III.-ban: 1.50 Kčs. 10 négyzetméteren felül az illetékek a kategóriák szerint növekednek. A családi házak tulajdonosai és más kivételek i Helyilleték fizetésétől fel vannak , mentve azok a családiház tulajdonoi sok, akiknek a családi házát maguk, | vagy megnősült (férjhez ment) gyeri mekeik, esetleg szüleik lakják. Nem fizet illetéket a házmesteri lakás lakója sem, ha az nem haladja meg a két lakóhelyiséget. Vannak a lakástörvény alól felmentett lakások is (diplomaták lakásai, stb.). A helyilletékek fizetése alól fel vannak mentve egyes III. kategóriába tartozó lakások bérlői is. Ez abban az esetben érvényes, ha a lakás mellékhelyiségei 2 vagy több lakás lakójának közös használatában vannak. A bérlő nem fizet illetéket akkor sem, ha a lakásban nincs konyha, előszoba, vagy WC. Két család egy lakásban Ha egy lakásban két vagy több család lakik, további kedvezmények lépnek életbe. Ha egy további családnak legalább egy tagja szintén használja a lakást, az ő háztartásának tagjai önálló családnak számítanak és így további 6 négyzetméterrel bővül a helyilleték fizetésétől mentes lakóterület. Például R. Miklós feleségével és gyermekével bérli a lakást. 12, plusz 12, plusz 12, plusz 6 m 2 lakóterületre tarthat igényt; helyilletéket csak akkor fizetne, ha lakásának területe meghaladná a 42 négyzetmétert. Ha azonban R. Ferenc, annak felesége és két gyermeke szintén abban a lakásban lakik, mindketten helyilletéket csak akkor fizetnének, ha a lakóterület meghaladná a 96 négyzetmétert. R. Miklósra ugyanis 42 négyzetméter jut és R. Ferencre és családjára 54 négyzetméter (12 plusz 12, plusz 12, plusz még 6). A további család tehát szintén újabb 6 négyzetméterre tarthat igényt. (Családi pótlék). Egy személy egy lakásban Ha egy magánosan élő személy csak egy lakóhelyiséget használ, csak akkor fizet helyilletéket, ha a helyiség területe meghaladja a 20 négyzetmétert. Ha a lakáshoz konyha is tartozik, amely nincs ugyan lakóhelyiségnek berendezve, de ablakon keresztül kapja a fényt és közvetlenül szellőztethető, akkor annak területét is beszámítjuk a helyilleték fizetése alapjául szolgáló területbe. A fentiek szerint tehát a magánosan élő személyek nem fizetnek illetéket, ha a lakóhelyiség és a konyha területe nem haladja meg a 20 négyzetmétert. Példák Néhány példán szeretnénk bemutatni, hogyan számíthatjuk ki a helyiUeték fizetését. Novák János Malinovský utcai lakos feleségével és gyermekével 42 négyzetméter lakóterületre tart igényt. Lakása azonban, amelyet az I. kategóriába sorolunk 50 négyzetméteres, tehát 8 négyzetméterrel túlhaladja a megszokott területet. Novák János tehát 8X3 koronát, azaz 24 koronát fog fizetni havonta helydlleték címén. A fent említett szomszédja (szintén háromtagú család), azonban olyan lakást bérel, amelynek területe 15 négyzetméterrel meghaladja a megszabott 42 négyzetnjiétert. Ezért az első 10 négyzetméterért Kčs 3.— fog fizetni • havonita négyzetméterenként (30 Kčs), a további 5 négyzetméterért pedig 5 koronát négyzetméterenként (25.— Kčs). A szomszéd helyilleték címén tehát havonta 55.— koronát fog fizetni 57 nzégyzetméteres lakása után. Egy további család, szintén 3 tagú, 27 négyzetméterrel nagyobb lakást bérel mint a megszabott 42 négyzetméter. A lakás területe tehát 69 négyzetméter. Ez a bérlő az első 10 négyzetméter után 30 koronát, további 10 négyzetméter után 50.— Kčs, és a maradék 7 négyzetméter után 49 koronát, tehát összesen Í29 koronát fog fizetni havonta. Abban az esetben, ha hasonló lakások a III. kategóriába tartoznak, akkor Novák János havonta 12.— koronát (8X1.50 Kčs) szomszédja pedig 25.— koronát (10X1.50 Kčs plusz 5X2.— Kčs), fog fizetnd. Ä példákban felsorolt utolsó bérlő 52.50 koronát fog fizetni (10X1.50 10X2.— és 7X2.50 Kčs) helyi illeték címén. (v)