Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-07 / 157. szám, péntek

P. Pflimlin visszaadta kormányalakítási megbízatását Bourges*Maunoury radikális szocialistát bízták meg a francia kormány megalakításával Pierre Pflimlin, a Népi Köztársasági Mozgalom elnöke, aki egy héten át tö­rekedett a kormányválság megoldásá­ra, szerdán délután közölte Coty fran­cia elnökkel, hogy lemond az új kormány megalakítására vonatkozó megbízásáról. Pflimlin elhatározásának oka a szo­cialisták állásfoglalása, akik a Pflimlin programjában foglalt engedmények ellenére közölték, hogy nem kívánnak részt venni az általa javasolt többségi kormányban. A szocialista párt parla­menti csoportja és irányító bizottsága szerdán délelőtt úgy határozott, hogy szavazni fog ugyan Pflimlin miniszter­elnöksége mellett, azonban kormányá­ban nem vesz részt. Coty elnök délután magához hivatta Mollet eddigi miniszterelnököt, hogy megbízza őt az új kormány összeállí­tásával, de Mollet az ajánlatot vissza­utasította. * Guy Mollet új megbízatásának lehe­tőségére — amint ismeretes — már Pleven is számított, aki elsőnek kísé­relte meg a kormány megalakítását. Pleven terve szerint, amelyet a reak­ció a kormányválság kezdetétől figye­lemmel kísért, a kormányban részt kellett volna venni valamennyi fő bur­zsoá pártnak „a függetlenektől egészen a szocialistáig". A főbb tárcákat a kö­vetkezőképpen osztották volna szét: Mollet (miniszterelnök), Antoine Pi­nay (a függetlenek vezére) — külügy­miniszter, Pflimlin (az MRP klerikális párt) — pénzügyminiszter, és Bour­ges-Maunoury (radikális) — megtarta­ná a nemzetvédelmi miniszteri tárcát. A szociáldemokraták a külügyminisz­tériumi tárcán kívül elvesztenének még további pozíciókat a jobboldal ja­vára. A szocialisták már a kormányválság kezdetén fontolóra vették, hogy rááll­janak-e az együttműködés ezen nyílt formájára a jobboldallal és kérdés, hogy meg merik-e tenni ezt most, amikor a SFIO kebelében a helyzet fej­lődése mély bomlás jeleit mutatja. * Coty elnök a Pflimlin és Guy Mollet részéről történt elutasítás után tár­gyalt René Billéressel, az eddigi isko­laügyi miniszterrel, aki radikális szo­cialista. Amikor ez a politikus is eluta­sító álláspontra helyezkedett, az elnök Bourges Maunoury radikális szocialis­tát kérte meg a kormány megalakítá­sára, aki Mollet kormányában a nem­zetvédelmi miniszteri tárcát viselte. Bourges Maunoury elfogadta a megbí­zatást és megkísérli a már 16. napja tartó kormányválság megoldását. Eisenhower nem tartja illetékeseknek a tudósokat a nukleáris fegyverkísérletek veszedelmének megítélésére Amíg világszerte hatalmas tiltakozó mozgalom bontakozik ki a nukleáris fegyverkísérletek ellen, Eisenhower elnök a június 5-i sajtóértekezleten kijelentette, hogy az USA-nak nincs Szándékában e kísérletek beszünteté­se „mindaddig, amíg nem kötik meg a nemzetközi leszerelési égyezményt, amely magában foglalja az atomfegy­verek használatának betiltását is." Azonban ép(pen az USA az, amely az ENSZ leszerelési albizottságának lon­doni értekezletén elutasít minden szovjet javaslatot, amely ezen egyez­mény megkötésére irányul. A nukleáris fegyverkísérletek ve­szedelmére rámutatott a többi között kétezer amerikai tudós is. Ennek el­lenére Eisenhower elnök kijelentette, Jiegy az USA „védelmi okokból" kény­telen folytatni e kísérleteket. Meg­jegyezte, hogy „egyáltalán nem ké­telkedik a mozgalmat támogató tudó­sok jóakaratáról", azonban „ezen emberek többsége nem illetékes meg­ítélni ezt a problémát." Az elnök N. Sz. Hruscsov interjú­jával kapcsolatban, amelyet a Colum­bia Broadcasting System amerikai te­levíziós társaság munkatársainak adott, legalább annyiban törekedett lebecsülni az interjú tartalmát, hogy — teljesen alaptalanul — azt állí­totta: Hruscsov „éket akar verni az USA és európai szövetségesei közé." Hruscsov válaszaival kapcsolatban tett további kommentárjában Eisen­hower „szívesen fogadta" a Szovjet­unió nyilatkozatát a leszerelési egyezményre irányuló fokozatos lé­pésekről. A Kínai Népköztársasággal folyta­tott kereskedelem korlátozásainak egyoldalú brit enyhítésének kérdésé­vel kapcsolatban Eisenhower kije­lentette, „nincs semmi ok arra, hogy az USA hasonló lépésre szánja el magát, mint Nagy-Britannia, s hogy egyáltalán nem változik meg a Kínai Népköztársaság irányában folytatott amerikai politika." Energetikai világkongresszus Belgrádban Belgrádban szerdán kezdődött az energetikai világkongresszus XI. rendkívüli ülésszaka. Az értekezleten 500 küldött vesz részt, akik kiváló szakértők a vízi-, hő- és atomenergia felhasználásának kérdéseiben. A kong­resszus meg vitásánál jelen volt Ed­vard Kardeij, ä Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó bizottságának alelnöké, továbbá Alex­andr Rankovics és S?vetozár Vukma­novics-Tempo. Az értekezlet június lí-íg tart. A program fő pontja: az energia mint a gazdaságilag elmaradott or­szágok fellendítésének tényezője. E kérdésben a küldöttek több mint 300 szakértői beszámolót készítettek, aftielyeket az egyes bizottságokban terjesztenek elő és amelyek a világ energetikai forrásai békés felhaszná­lásának lehetőségét tárgyalják, fő­képp a gazdaságilag elmaradott or­szágokban, és egyúttal foglalkoznak a nemzetközi együttműködés kérdé­sével is ezen a téren. E. Kardeij, a szövetségi végrehaj­tő tanács alelnöke az értekezlet kez­detén üdvözölte a küldötteket, akik előtt a többi között kijelentette: megvan győződve arról, hogy a világ minden tájáról összejött tudó­sok szakértők és dolgozók ezen gyűlése gyümölcsöző eredményeket hoz a fontos energetikai prob­lémák megoldásában és munkájával hozzájárul a nemzetek közeledésé­hez, megértéséhez és a világbéke megőrzéséhez. Áz értekezlet szakértői részét E. Hoícinger mérnök, osztrák tudós, az energetika világkongresszusának új elnöke nyitotta meg. Ezután fel­szólaltak a résztvevő államok kül­döttségeinek vezetői. Megkezdődött a nemzetközi munkaértekezlet Genfben a Nemzetek Palotájában június 5-én 78 tagállam csaknem 800 küldöttjének és technikai tanács­adójának részvételével ünnepélyesen megnyitották a Munka Nemzetközi Értekezletét. A küldöttek kormányai­kat, a vállalkozókat (kapitalista álla­mokban), a vállalatok' vezetőit (szo­cialista államokban) és a szakszerve­zeteket képviselik. Holt ausztráliai küldött, aki az ér­tekezleten elnököl, közölte, hogy A. A. Arutyunan, a szovjet küldöttség vezetője felkérte őt, olvassa fel N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének üzenetét. N. A. Bulganyifi üzenetében hang­súlyozza a Munka Nemzetközi Érte­kezletének feladatát a nemzetek je­lenlegi béketörekvésében, a szovjet kormány nevében teljes támogatását ígéri mindazon intézkedések tekinte­tében, amelyeket a Münka Nemzet­közi Értekezlete a nemzetközi együtt­működés fejlesztésében és a feszült­ség enyhítésében foganatosít és az értekezletnek sikert kíván munkájá­ban. A jelenlevők lelkes tapssal fo­gadták N. A. Bulganyin üzenetét. Határozat a nemzetközi Lenin-díj jelöltjeinek ajánlási módjáról Moszkva (ČTK) — Moszkvában kö­zölték a nemzetközi Lenin-díj je­löltjei ajánlási módját és e díjak adományozásának feltételeit. Ezt a határozatot „A nemzetek közötti bé­ke megszilárdításáért" nemzetközi Lenin-díjak adományozó bizottságá­nak moszkvai ülésén hagyták jóvá. A nemzetközi Lenin-díjat elnyer­heti bármilyen személy tekintet nél­kül politikai meggyőződésére, párt­tagságára, vallási meggyőződésére és faji hovátartozására, amennyiben tu­dományos, irodalmi, művészeti mun­kája, nyilvános, egyházi vagy egyéb tevékenysége jelentőségteljes hozzá járulást jelent a nemzetek közötti béke megszilárdításához. A nemzet közi Lenin-díj jelöltjeit javasolhatják tudományos intézmények, iskolák, kulturális és művészeti dojgozók szö­vetségei, egyházi társaságok, szak­szervezeti és szövetkezeti, női-, if­júsági és más nyilvános nemzetközi és nemzeti szervezetek. A jelölteket javasolhatják a nemzetközi Lenin-díj adományozó bizottságának tagjai is. A díjak kiosztásáról végleges érvény­nyel a nemzetközi Lenin-díjakat adományozó bizottság határoz. A határozat kimondja, hogy a leg­közelebbi díjosztás ez év végén lesz. A díjosztásről szóló határoza tot 1958. január 1-én hozzák nyil vánosságra. A jejölteket 1957. szep­tember 15-ig lehet ajánlani. Időszerű kérdésekről Hogyan fizetjük lakóterület szerint a lakbért Az új lakástörvény részletei Az amerikai küldöttség durva nyomása az energetikai világkongresszus végrehajtó tanácsára Belgrád (ČTK) — Az energetikai világértekezlet XI. rendkívüli ülés­szakának megkezdése előtt e szerve­zet végrehajtó tanácsának ülésén tár­gyalták a ' Kínai Népköztársaságnak az energetikai világértekezlet tagjai sorába való felvét?!' iránti kérel­mét. Az USA küldöttsége azt java­solta, hogy a Kínai Népköztársaság kérdésének tárgyalását a végrehajtó tanács jövő, vagyis 1958. évi ülésé­re halasszák el. javaslatát „időhiány­nyal" indokolta, ami egyáltalán nem felel meg a valóságnak. A. Sz. Pavelenka, a Szovjetunió villanyerőművei miniszterének első helyettese, a szovjet küldöttség ve­zetője beszédében hangsúlyozta, hogy á Kínai Népköztársaság mellőzése OJ szo 1957, június 7, csökkenti az energetikai világérte­kezlet jelentőségét. A. Sz. Pavlenko visszautasította az USA küldöttségé­nek e szuverén nemzetközi techni­kai szervezetre gyakorolt durva po­litikai nyomást és felszólította a vég rehajtó bizottság tagjait: utasítsák el az amerika javaslatot és a Kí nai Népköztársaságot vegyék Xel a nemzetközi szervezet tagjai sorába. Az USA javaslata mellett 11, el­lene 9 küldöttség szavazott. Tíz küldöttség tartózkodott a szavazástól. A 30 küldöttség közül 11 szavazott az amerikai javaslat mellett, tehát tulajdonképpen a kisebbség hiúsítot ta meg a Kínai Népköztársaság fel­vételi kérésének megtárgyalását, ha­bár a végrehajtó bizottság 1956. évi bécsi ülésén egyhangúlag elismerték ezen _ kérvény megtárgyalásának szükségét. Sikertelen kísérlet amerikai irányított lövedékkel A Regulus 11 típusú amerikai irá­nyítható lövedéket június 4-én a Ka­lifornia délkeleti részén fekvő siva­tagban kipróbálták. A kísérlet kudar­cot vallott; a lövedék lezuhant és földre érve felrobbant. Budapestre érkezett a bolgár párt- és kormányküldöttség A magyar forradalmi munkás­parasztkormány és a Magyar Szocia lista Munkáspárt Központi Vezetősé gének mghívására június 5-én reg­gel Budapestre érkezett a Bolgár Népköztársaság és a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottságának küldöttsége, hogy megtárgyalja a két ország- és párt közötti testvéri kap­csolatok és együttműködés további fejlesztését. A bolgár kormánykül­döttséget Anton Jugov, a Bolgár, Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségét Todor Zsivkov, a BKP KB első tit­kára vezeti. A budapesti Keleti-pályaudvaron a vendégeket Kádár János, a magyar forradalmi munkás-parasztkormány miniszterelnöke és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt KV elnöke fogadta a kormány és a párt többi képvi-i selőivel. Kádár János üdvözlő beszéde után Anton Jugov köszönetet mondott a szíves fogadtatásért. Mindkét minisz­terelnök kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy a bolgár küldöttség ma­gyarországi látogatása hozzájárul a kölcsönös baráti kapcsolatok és együttműködés megszilárdításához és ezáltal a béketábor megerősítéséhez. A lakásokkal való gazdálkodás meg­javítására hozott törvény szerint mó­dosítás kru kerül sor a lakbér fizetésé­ben. E módosítások július 1-től lép­nek életbe. Szerintük a lakbér magas­sága a lakás területi nagysága szerint lesz megszabva. A törvény ál­tal megszabott méreteket meghaladó lakások bérlői ún. h e 1 y i 11 e té k e­k e t fizetnek. Milyen lakások bérlői fizetnek helyilletékeket, milyenek a törvény által megszabott méretek, melyek a kivételes esetek, milyen la­kás számít túlméretezettnek — ezekre a kérdésekre adunk feleletet az aláb­biakban: Hogyan mérjük a lakóterületet, melyek a túlméretezett lakások? A lakóterület nagyságát a padló te­rülete szabja meg. A lakás bérlőjének és a háztartás minden egyes tagjának a törvény 12 négyzetméter lakóterüle­tet engedélyez helyi illeték fizetése nélkül. Ha a bérlővel a lakásban csa­ládjának legalább egy tagja él, akkor családi pótlék címén még 6 négyzetméterrel bővül az illeték fize­tése nélkül engedélyezett terület. Ezt a legjobban példán mutathatjuk be. F. János pl. a bratislavai Steiner Gábor utcán lakik. Vele él felesége és gyermeke. A család 3 tagú, tehát (3x12 plusz 6) 42 négyzetméter lakóterület­re tarthatnak igényt helyilleték fize­tése nélkül. Ha a lakóterület túlhalad­ja ezt a számot, akkor illetéket fizet­nek. Túlméretezett lakásról akkor beszé­lünk, ha a lakóterület túlhaladja a megszabott terület kétszeresét. Mi számít lakóterületnek? Az új lakástörvény értelmében lakó­helyiségnek számítjuk azt a helyiséget, amely megvilágítását ablakon keresz­tül kapja, közvetlenül szellőztethető és padlójának területe legalább 8 négyzetméter. A lakóhelyiségnek fűt hetőnek kell lennie. Elhelyezése és felszerelése meg kell, hogy feleljen a lakáshasználat követelményeinek. Ugyanezen feltételek mellett lakóhe­lyiségnek tekinthető a konyha is, ha területe túlhaladja a 12 négyzetmé tert, ideszámítható a hall is abban az esetben, ha az építészeti megoldás lehetővé teszi az ottlakást. Ha a kony­ha 12 négyzetméternél kisebb, ablakon kapja a megvilágítást és közvetlenül szellőztethető, lakóhelyiségnek nem számít. Lakásnak berendezett konyha után csak 12 négyzetméteren felüli helyiség utáíi fizet a lakó illetéket. Mennyit tesz ki a helyilleték? A helyilleték megszabásánál abból indulunk ki, milyen a lakás. E sze­rint 3 kategóriába osztjuk a lakáso­kat. Az. I. kategóriábá általában az összkomfortos lakások tartoznak, me­lyekben központi, vagy távfűtés van vagy olyan garzonlakások, melyekhez fürdőszoba és mellékhelyiség tartozik és központi fűtésesek. A II. kategóriá ba olyan lakások tartoznak, amelyek hasonlóak az előbbiekhez azzal a kü­lönbséggel, hogy valamely mellékhe lyiségük (pl. a fürdőszoba) más la kással közös, vagy nincs bennük köz­ponti fűtés. A III. kategóriába tartozó lakásokban lehet előszoba, konyha fürdőszoba, WC, azonban ezek a mel­lékhelyiségek több lakás bérlőjének használatában állnak. Ide tartoznak a fürdőszoba és központi fűtés nélküli lakások is. A központi fűtéses lakások az I. és II. kategóriába tartoznak ak­kor is, ha pl. előszoba vagy spejz nincs a lakásokban. A kategóriák szerint a .következő­képp fizetjük az illetékeket: minden megkezdett négyzetméter után 10 négyzetméterig az I. kategóriában: ha­vonta 3.— Kčs, a Il.-ban: 2.— Kčs, a III.-ban: 1.50 Kčs. 10 négyzetméteren felül az illetékek a kategóriák szerint növekednek. A családi házak tulajdonosai és más kivételek i Helyilleték fizetésétől fel vannak , mentve azok a családiház tulajdono­i sok, akiknek a családi házát maguk, | vagy megnősült (férjhez ment) gyer­i mekeik, esetleg szüleik lakják. Nem fizet illetéket a házmesteri la­kás lakója sem, ha az nem haladja meg a két lakóhelyiséget. Vannak a lakástörvény alól felmentett lakások is (diplomaták lakásai, stb.). A helyilletékek fizetése alól fel van­nak mentve egyes III. kategóriába tar­tozó lakások bérlői is. Ez abban az esetben érvényes, ha a lakás mellék­helyiségei 2 vagy több lakás lakójának közös használatában vannak. A bérlő nem fizet illetéket akkor sem, ha a lakásban nincs konyha, előszoba, vagy WC. Két család egy lakásban Ha egy lakásban két vagy több család lakik, további kedvezmények lépnek életbe. Ha egy további család­nak legalább egy tagja szintén hasz­nálja a lakást, az ő háztartásának tagjai önálló családnak számítanak és így további 6 négyzetméterrel bővül a helyilleték fizetésétől mentes lakóte­rület. Például R. Miklós feleségével és gyermekével bérli a lakást. 12, plusz 12, plusz 12, plusz 6 m 2 lakóterület­re tarthat igényt; helyilletéket csak akkor fizetne, ha lakásának területe meghaladná a 42 négyzetmétert. Ha azonban R. Ferenc, annak felesége és két gyermeke szintén abban a lakásban lakik, mindketten helyilletéket csak akkor fizetnének, ha a lakóterület meghaladná a 96 négyzetmétert. R. Miklósra ugyanis 42 négyzetméter jut és R. Ferencre és családjára 54 négy­zetméter (12 plusz 12, plusz 12, plusz még 6). A további család tehát szintén újabb 6 négyzetméterre tarthat igényt. (Családi pótlék). Egy személy egy lakásban Ha egy magánosan élő személy csak egy lakóhelyiséget használ, csak akkor fizet helyilletéket, ha a helyi­ség területe meghaladja a 20 négy­zetmétert. Ha a lakáshoz konyha is tartozik, amely nincs ugyan lakóhe­lyiségnek berendezve, de ablakon keresztül kapja a fényt és közvetle­nül szellőztethető, akkor annak terü­letét is beszámítjuk a helyilleték fi­zetése alapjául szolgáló területbe. A fentiek szerint tehát a magáno­san élő személyek nem fizetnek il­letéket, ha a lakóhelyiség és a kony­ha területe nem haladja meg a 20 négyzetmétert. Példák Néhány példán szeretnénk bemu­tatni, hogyan számíthatjuk ki a he­lyiUeték fizetését. Novák János Malinovský utcai la­kos feleségével és gyermekével 42 négyzetméter lakóterületre tart igényt. Lakása azonban, amelyet az I. kategóriába sorolunk 50 négyzet­méteres, tehát 8 négyzetméterrel túlhaladja a megszokott területet. Novák János tehát 8X3 koronát, az­az 24 koronát fog fizetni havonta helydlleték címén. A fent említett szomszédja (szintén háromtagú család), azonban olyan lakást bérel, amelynek területe 15 négyzetméterrel meghaladja a meg­szabott 42 négyzetnjiétert. Ezért az első 10 négyzetméterért Kčs 3.— fog fizetni • havonita négyzetméterenként (30 Kčs), a további 5 négyzetméte­rért pedig 5 koronát négyzetméte­renként (25.— Kčs). A szomszéd he­lyilleték címén tehát havonta 55.— koronát fog fizetni 57 nzégyzetméte­res lakása után. Egy további család, szintén 3 tagú, 27 négyzetméterrel nagyobb lakást bérel mint a megszabott 42 négyzet­méter. A lakás területe tehát 69 négyzetméter. Ez a bérlő az első 10 négyzetméter után 30 koronát, to­vábbi 10 négyzetméter után 50.— Kčs, és a maradék 7 négyzetméter után 49 koronát, tehát összesen Í29 koronát fog fizetni havonta. Abban az esetben, ha hasonló la­kások a III. kategóriába tartoznak, akkor Novák János havonta 12.— ko­ronát (8X1.50 Kčs) szomszédja pe­dig 25.— koronát (10X1.50 Kčs plusz 5X2.— Kčs), fog fizetnd. Ä pél­dákban felsorolt utolsó bérlő 52.50 koronát fog fizetni (10X1.50 10X2.— és 7X2.50 Kčs) helyi illeték címén. (v)

Next

/
Thumbnails
Contents