Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)
1957-06-01 / 151. szám, szombat
A szocialista verseny alapja: äz egyéni verseny Hiérl gyűjtünk nyersanyagot? Szlovákiában évenként 3000 vagon hulladékpapírt vásárolnak fel. Az iskolák tanulói lelkesen vesznek részt a gyűjtési akciókban. — Legújabb: Ingyenes társaskirándulás hulladékpapírért. Fejenként 11 kilogramm az évi papírszükségletiink. Van már víz Nagyhegyen Kettős ünnep Szalócon Indulhatunk — mondja a szövetkezet elnöke, Osváth Lajos. Mindnyájan felállunk a hatalmas ponyvasátor asztalai mellől, s a bejárat jelé tartunk. Lehettünk vagy harmincan. — Mennyi ideig tart az út Nagyhegyre? — kérdem a mellettem haladó Csefó Árpádtól, a rozsnyói járás CSISZ titkárától. — Egy jó óra járás. Kissé nehéz az út és meredek. De megéri a fáradságot. Keskeny úton kanyarodunk az országútra, onnan egy mezei útra, amely a hegynek tart. Köves és meredek ez az út, a legtöbb helyen sziklába vájták. Gyönyörű, tiszta idő van, de szerencsére hűvös északi szél fúj, s így nem melegszünk ki a hegyi túrában. Szalóc közvetlen közelében van a pelsőci fennsík meredek hegyháta — a Nagyhegy. Itt legelnek a szalóciak állatai ugyanúgy, mint a fennsík lábánál fekvő többi községeké. Dúsak ezek a legelők, csak itatni nem lehetett a jószágot. Víz a fennsíkon ugyanis mindeddig nem volt. Nagyon régen, még az apák idejében vetődött fel a gondolat: hogyan kellene a víz kérdését megoldani a Nagyhegyi legelőkön? Nagyon sok akadálya volt akkor annak. Az akkori rendszerben senki sem akadt, aki a szalóciak óhaját megvalósítsa. Teltek az évek, az évtizedek s minden maradt a régiben. Mindennek eljön az ideje, elérkezett a szálóciaké is. Védnöküket, a Rozsnyói Vásércbányák vállalati igazgatóságát kérték fel a szövetkezet dolgozói, hogy támogassák őket a nagy hegyi vízvezeték elkészítésében. S a bányászok örömmel vállalták a támogatást. A vállalat igazgatója, Cangár elvtárs szavát állta. Elkészültek a tervek Trnka elvtárs vezetésével. Kurcina elvtárs mindent elkövetett, hogy a szükséges anyagot beszerezze, s megindult a mű megépítése. Jakubovszki János elvtárs szakszerű vezetésével lelkesen dolgoztak a bányászok, a hivatalnokok, a szákmunkások, a falu szövetkezetének tagjai és az egyéni gazdálkodók. Egy cél elérése érdekében fogott munkába földműves és munkás egyaránt. S a munkásparaszt szövetség lelkes és odaadó munkájának eredménye megszületett. A víz már fenn van a Nagyhegyen ... Kíváncsiak vagyunk, alig várjuk, hogy a fennsíkon legyünk. Nehéz túra volt, de felejthetetlenül szép. Másfél órát tartott. Eönn a tetőn ott legeltek a marhák, szomjukat most már a vályúk kristálytiszta vizével olthatták. A Kettes Lápon ott találtuk a munkabrigádot. Ott dolgoztak a hatalmas víztartály betonfalain. Amikor odaértünk, abbahagyták a munkát' Egy tisztásra telepedtünk le mindnyájan, ahol Józsa László, a JNE mezőgazdasági ügyosztályának vezetője méltatta c vízmű felépítésének jelentőségét, amit a munkás-paraszt szövetség hatalmas ereje tett lehetővé. Méltatta azt az erőkifejtést, amit a csővezeték lerakása igényelt, amit a bányák és a falu dolgozói mindennapi munkájukon túl végeztek el. Az 50 kilót meghaladó súlyos csöveket kézről kézre adogatva helyezték el a ferinsík meredek oldalán a faluban épült motorháztól fel a fennsíkra. Követ robbantottak, a meredek úton anyagot szállítottak. S az összefogás hatalmas ereje diadalmaskodott, a szövetkezet és a falu fejlődésének nagyszerű távlatai megnyíltak. Kettős ünnepet ült Szalóc népe. Este az iroda udvarán adta át a szövetkezet elnökének a kerületi nemzeti bizottság tanácsa vándorzászlaját Fábián János elvtárs, a mezőgazdasági ügyosztály vezetője. A közös gazdálkodásban nagyszerű eredményeket értek el a tagok. A legjobbak a kerületben. Virágzó növénytermesztésük, kertészetük és állattenyésztésük van. Beadási kötelezettségüket magasan túlteljesítették az első negyedévben. Tejből 240 százalékra, marhahúsból 187 százalékban, tojásból 450 százalékban tettek eleget kötelezettségüknek. Sertéshúsból egész évi beadásukat teljesítették. A tervezett 76 ezer korona helyett 104 ezer koronát bevételeztek. Nem csoda, hogy a szövetkezet három tagjának van már autója, s kettőnek megrendelése. A szalóciak nagy ünnepét a fiatalság jól sikerült kultúrműsora zárta le. A közös vacsora után víg hangulatban maradtak együtt, hogy együtt örüljenek a már elért ír» kereknek, amelyek a jövőben míg nagyobbak lesznek. Mert a vízvezeték megépítésével legalább 120 mázsa hússal töbet termelnek, s lényegesen nagyobb lesz a tehenek tejhozama, ami 150 ezer korona értékű többtermelést jelent. A vízmű építkezésének költsége tehát egy év leforgása alatt megtérül. Nincsen magára hagyatva a szalóci szövetkezet, kormányunk és pártunk támogatása segíti abban, hogy a második ötéves terv feladatait nemcsak megvalósítja, hanem túl is szárnyalja. (mgy) Szépítik állomásukat A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére készülünk. A tiszteletadás legméltóbb formája a szocialista munkafelajánlás, a verseny. Olyan bevált formája ez a kifejezésre juttatott tiszteletnek, amely a mi saját magunk ügyét is előbbre viszi. Márpedig ezt mindenki akarja. A szocialista verseny legcélravezetőbb alapja: az egyéni verseny. A legszélesebb körben elterjeszthető és szinte minden munkásra alkalmazható versenyforma az egyéni verseny. Az egyéni verseny az alap, minden más versenyforma ebből alakult ki. Az egyéni versenyben bontakozik ki leginkább a dolgozó aktivitása, az a szenvedélyes akarata, hogy minden képessége, leleményessége latbavetésével legyőzze a nehézségeket, előrehaladjon. Amikor a dolgozó felajánlást tesz terve túlteljesítésére, a minőségi munkára, vagy a fokozott takarékosságra, személyes felelősséget vállal a rábízott termelőeszközök legjobb kihasználásáért. Az egyéni verseny a szocialista munkaverseny minden más formájánál inkább lehetővé teszi a teljesítmények számontartását és ellenőrzését. Az egyéni verseny széles kapukat tár a dolgozók százezres tömegei előtt, hogy megmutassák: mit tudnak. C ajnos, az egyéni versenyt, ezt a legfontosabb versenyformát nem becsüljük meg eléggé. Az egész versenymozgalmat és ezzel a szocializmus építésének jelentékeny tényezőjét ássák alá azok, akik elhanyagolják ezt a legszélesebb egyéni versenyformát. Nemcsak másokkal, saját régebbi eredményeinkkel is versenyre kell kelnünk. Mindenkor ismernünk kell legjobb kohászaink, bányászaink, szövőnőink, traktoristáink, fejőnőink nevét és eredményeit. A szocialista munkaverseny új sikerek előtt áll és az ára: harc az egyéni felajánlások teljesítéséért. Féltő szeretettel figyelnünk kell, ki tűnik ki legjobban az egyéni versenyben. S ha egyik-másik gyárunkban, bányánkban, állami birtokokon elmaradnak a közös üzemi felajánlások, sőt a terv teljesítésében, annak egyik fontos oka az, hogy ezekben az üzemekben nem terjedt eléggé az egyéni verseny. I gazán lendületes egyéni verseny csak ott bontakozhat ki, ahol nem állják útját. Nem ritka nálunk a verseny gépies megszervezése, a formális felajánlások kérdőíveken való „gyűjtése". Egy-kettő — s az ilyen A takarmányokon van a sor (th) Muzslán nem is olyan régen még igen nagy takarmányhiánnyal küzdöttek. Nem csoda tehát, ha a gyönge etetés következtében leromlott az állatállomány. Ezzel magyarázható, hogy a szövetkezet előirányozott bevételeit közel sem teljesítette. Ma is átlagon aluli a tejhozam. Ez a tény azonban nagy tanulsággal szolgált a szövetkezet tagsága és vezetősége számára, mert az idei tavaszon és az ősszel elvetett keverékek mellett még több mint 20 hektárnyi silókukoricát és egyéb takarmánykeverékeket vetettek, öt hektárral megtoldották a tervezett 65 hektár cukorrépa-vetésterületüket is, amiből jelentős mennyiségű takarmányra tehetnek szert. A szántóföldön termesztett takarmányokra is nagy súlyt fektettek, mert csaknem 30 hektáron — heréből és lucernából — alávetést alkalmaztak. Most már lesz bőven takarmány az állatok számára, hiszen néhány napja csak, hogy 118 hektár lucernát lekaszáltak. A géppel levágott vastag takarmányrendek szinte eltakarják a földet. Éppen ezért Igyekezni kell a szárítással, hogy jó minőségű etetni valót tárolhassanak. — A múlt évvel szemben — jegyezte meg Zalaba Ferenc könyvelő — jelentős mértékben növelték a takarmányterületeket, ami egész földmennyiségük 27 százalékát teszi ki. Persze, az etetni valóval takarékoskodni kell, nehogy megismétlődjék a tavalyi takarmányhiány, amit oly módon biztosíthatnak, ha már mostantól kezdve pontosan adagolják a takarmányokat. szervezők máris küldik a jelentést, hogy a munkások 80 vagy 90 százaléka tett felajánlást. De az ilyen felajánlásokat a dolgozók nem érzik eléggé magukénak. Még súlyosabb jelenség, ha egyes gazdasági és szakszervezeti vezetők — szerencsére az ilyenek már kihalóban vannak — a munkások megkerülésével, nevükben tesznek kollektív felajánlásokat s erről csak utólag értesítik őket. A munkaverseny csak önkéntes lehet. A verseny fenti módon történő szervezése durva megsértése az önkéntesség elvének. Természetes, hogy az ilyen „közös" felajánlás kártyavárhoz hasonlít, amelynek nincsen szilárd alapja. Az egyéni verseny formális, bürokratikus szervezése, a dolgozók megkerülése nem más, mint a tömegek alkotó kezdeményezésének korlátozása. A munkások akkor harcolnak szívvellélekkel a felajánlás teljesítéséért, ha annak minden pontját magukénak érzik, maguk gondolták át. Kétségtelen, hogy fáradságosabb és lassúbb az egyéni verseny megszervezése, ha nem kérdőlapokkal, gépiesen, hanem felvilágosító szóval, a dolgozókkal folytatott alapos megbeszéléssel végzik. Ez a fáradság azonban sokszorosan megtérül a valóra váltott ígéretekben. Erre törekedjenek, ezt az utat járják szakszervezeti funkcionáriusaink. C ok helyütt komolyan visszaveti az egyéni versenyt, hogy a felajánlások egy része csak általánosságokat tartalmaz. Még mindig előfordulnak ilyen ígéretek: „Csökkentem a selejtet, hatékonyabban fogok termelni." Bármennyire is jószándékúak az ilyen felajánlások, mégsem elég ösztönző erejűek, mert a felajánlást tevő dolgozók nem állítanak maguk elé világos célt. Természetesen az ilyen felajánlások végrehajtása nem is ellenőrizhető. Másutt egyoldalúak a felajánlások. Csak a mennyiség fokozására mozgósítanak, s közben elhanyagolják tervük olyan fontos, időszerű feladatait, mint a minőség javítása, az anyaggal való takarékosság. Az a helyes felajánlás, amely tervünk legfőbb, napirenden levő kérdéseinek megoldására I A hazai ipar fejlesztése megkívánja, hogy a nyersanyagokkal takarékoskodjunk. Ezért fontos, hogy a nyersanyaghulladékokat ne semmisítsük meg, hanem összegyűjtsük s a nyersanyaggyűjtő vállalatnak az előirt vételáron beszolgáltassuk. Habár a lakosság széles rétegei ebben a tekintetben kellő megértést tanúsítanak, mégis rá kell mutatni arra, hogy különösen a papírgyűjtésre az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. A papír, hasonlóan a cukorhoz jelentős kiviteli cikkünk, amelyért értékes devizákat kapunk. Hogyan van a papírgyűjtés megszervezve? Erre Gašparik Rudolf elvtárs, a Nyersanyaggyűjtő Vállalat igazgatója válaszolt munkatársunknak. A nyersanyaghulladékot többféleképpen vásároljuk fel — mondja Gašparik elvtárs. Az első mód a házmesterek útján való gyűjtés. Itt közreműködnek a nemzeti bizottságok is, melyek időnként a házmestereket a papírgyűjtésre és annak leszállítására szólítják fel. Amennyiben nagyobb szállítmányról van szó, a Nyersanyaggyűjtő Vállalat (Zber) gondoskodik az összegyűjtött anyag elszállításáról. Sajnos, az eddigi tapasztalatokok szerint a házmesterek útján történő begyűjtés nem kielégítő, mert sokan nem szentelnek ennek a feladatnak kellő figyelmet. Ki gondoskodik a nyersanyaghulladék gyűjtéséről a nagyüzemekben? A vállalatoknál, üzemekben és hivatalokban a nyersanyag-előadó ügye! arra, hogy a hulladékpapírt ne semmisítsék meg, hanem hogy azt a Nyersanyaggyűjtő állomás kapja meg. A Nyersanyaggyűjtő Vállalat továbbá az egyes községekben a nemzeti bizottságok és az iskolák támogatásával á nyersanyaghuMadékot felvásárolja és az összegyűjtött anyagot saját teherautóival elszállíttatja. Melyik felvásárlási mód a legeredményesebb? A nyersanyaghulladék gyűjtésében ösztönöz. Elveszti mozgósító erejét az olyan felajánlás is, amely nem szab magas követelményeket, amelyet könynyűszerrel lehet teljesíteni. Az ilyen felajánlás megcsúfolása a versenynek, csak arra való, hogy fékezze a dolgozók lendületét. A felajánlások helyes kidolgozásához sók segítséget nyújthatnak a műszaki vezetők. Nekik kell útmutatást, tanácsot adniok, hogy mire vállalkozzék a versenyben levő dolgozó, mivel járulhatna .hozzá legjobban a terv sikeréhez. A mi dolgozóinkban elevenen él a versenyzés szelleme. „Vagyok olyan legény mint te, Vágok olyan rendet mint te." Dolgozóinknak ez a büszkesége az egyéni verseny egyik fontos rugója. E nemes munkásvirtus tüze olykor még a tőkésvilágban, a legszörnyűbb kizsákmányolás közepette is fel-fellobbant, bár akkor ennek végeredményben a tőkés látta hasznát. Most, amikor az igazi verseny egyaránt hasznos a munkás egyéni érdeke és a szocialista építés közös érdeke szempontjából — felbecsülhetetlen értékű erőforrásunkká vált a dolgozók vetélkedése. Persze, a szocialista vetélkedés tüze csak ott válik fennen lobogó, messze világító tűzzé, ahol a szakszervezet a versenyt a tömegek sajátjává teszi, ahol ismertté teszik az üzem előtt. A tudás, az ügyesség, a szorgalom összemérése — ez teszi a versenyt igazán versenynyé. A tömeges egyéni versenyekből lesz a legértékesebb vállalati kötelezettségvállalás. Erre van most szükség. A féléves terv alapvető feladatai^^ nak túlszárnyalása, a Nagy Október tiszteletére tett felajánlások teljesítése — ez most az a láncszem, amelyet meg kell ragadnunk. Százezrek tegyenek most egyéni felajánlást, komoly ígéretet a pártnak, a népnek, a hazának, és az adott szó beváltását tartsák szent kötelességüknek. Mert minden betartott szó, minden új eredmény dolgozó népünk javát szolgálja. Ez a kötelezettségvállalások lényege és értelme. I Jó Sándor az iskolák fejtik ki a legnagyobb tevékenységet. Az iskolák eredményei igazolják, hogy a tanulóifjúság szívesen kapcsolódik be akciónkba. Jó eredményeket értünk el a sorsjegyakcióval is; a leszállított nyersanyaghulladékért sorsjegyeket adtunk. A tanulóifjúság ebből is lelkesen kivette a részét. Igen sok iskolában a leszállított anyagért kapott pénzből közösen rádiót vagy televízort vettek. Papírosért víkend Milyen újabb gyűjtést kezdeményez a Nyersanyaggyűjtő Vállalat? A legújabb gyűjtési akció is az ifjúságra támaszkodik. Az új akció abból áll, hogy a vállalat a beszolgáltatott nyersanyagért egykoronás vikendbélyegekkel fizet, amelyek a vállalat által rendezett társaskirándulásokra és társasutazásokra érvényesek. Igy például egy dunai hajókiránduláshoz 5 darab koronás vikendbélyeg szükséges, míg a 3 napos szlovákiai körutazásért már 240 darab bélyeget kell leadni. Az új akciót a tanulóifjúság örömmel fogadta. Nagy lekesedéssel fogtak a hulladékpapír gyűjtéséhez, hogy így minél több vikendbélyeghez jussanak. A Nyersanyaggyűjtő Vállalat július 7. és szeptember 15. közötti időben összesen kilenc kisebbnagyobb társaskirándulást és társasutazást rendez. Részletes program minden nyersanyag-átvevôhelyen kapható. Szlovákiában a múlt évben több mint 3000 vagon hulladékpaplrost vásároltak fel papírgyáraink részére, ami jelentős mennyiségű nyersanyagot jelent. Miután azonban belföldi papírszükségletünk jelentősen emelkedett — fejenként 11 kg az évi szükséglet — feltétlenül szükséges, hogy az eddiginél több hulladékpapirost gyűjtsünk s a papirossal jobban takarékoskodj unk. <K) Mint minden évben, a kassai vasúti körzet igazgatósága az idén is széleskörű akciót indított az állomások rendezésére, szépítésére. Az igazgatóság felhívása a legtöbb helyen élénk visszhangra talált. A vasutasok üzemi gyűléseiken beszélték meg a tennivalókat s részletes munkatervet dolgoztak ki. A királyhelmecd állomás pénztárosai, kocsifelírói és forgalmistái 70 ablaktáblát tisztítottak meg. Az állomás személyzetének kisegítőerői a Már régóta beszélnek arról a környéken, hogy Pelsőcön barlangot fedeztek fel. Biztos és pontos magyarázatot azonban senki sem tudott nekünk adni. Mivel érdekelt bennünket a dolog, a helyszínen érdeklődtük meg, hogy mi igaz az egészből. A barlang nyílása egy pelsőci lakos házának udvarán van. A harmincas években a ház előbbi lakója az udvar egyengetése közben egy kisebb földnyílást fedezett fel, amelyből nagyon hideg levegő áramlott ki. Nem akarta, hogy a saját udvarán kutassanak, fúrásokat eszközöljenek, azért nem jelentette be. Az évek múltak, míg 1953-ban a jelenlegi tulajdonos hozzájárult, hogy kiszélesítsék a nyílást, ami alatt nagy üregre bukkantak. A leszállás és a további ásás nagyon veszélyesnek bizonyult, azért abbahagyták a munkát. Tavaly nyáron hozzáértő szakemberek a földfelületet 3—4 méterre megnyitották, s legnagyobb peront hozták rendbe s humuszt hordtak a díszkertbe. Az akcióba a mérnöki építkezések és a magasépítkezés dolgozói is lelkesen bekapcsolódtak. A mérnöki építkezések buldozérje 8 órát dolgozott, s a magasépítkezések két teherautója sok felesleges és különféle anyagot szállított el, amiket lelkiismeretlen ki- és berakók otthagytak és nem takarítottak el. A munkabrigádok elvégzett munkájának értéke tekintélyes összeget képvisel. (Tudósítónktól.) meglepetésükre a tátongó üregben jégcsapokat találtak. Bár nyár volt, az üregből hűvös, hideg levegő áramlott ki. Hogy egy nagy és mély barlangnak a bejáratát fedezték fel, arra mutatott az a tény is, hogy a ház tulajdonosa a kútjáhan egy állatot talált, mely kizárólag csak barlangokban él. Minden jel arra mutatott, hogy mészkőbarlangról van sző. Azóta állandó munka folyik a barlangban. A kifejtett kő értékéből szerszámokat vásároltak a kutatók. Ezek a lelkes emberek munkaidejük befejezése után jönnek ide dolgozni. Most, hogy tovább folytathassák kutatásaikat, nagyobb mennyiségű fára volna szükségük az alátámasztásokra. Anélkül bizony életveszélyes ez a munka. A helyi vagy járási nemzeti bizottság bizonyára támogatni fogja ezt a lelkes, önzetlen kutató csoportot, hogy további munkájuk sikerét semmi ne akadályozza. (Tudósítónktól) c/t fteisííei bav! a st g ban «