Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-30 / 180. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egye süljetek! ÜJSZÖ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. június 30. vasárnap 30 fjné r X. évfolyam, 180. szám, Az adott szó kötelez Közlemény a kormány üléséről A kormány 1957. június 28-i ülésén meghatározta a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság tervezésének és pénzelésének új alapelveit. Az alap­elvek a már megvalósított decentrali­zálási intézkedések elmélyítésére irá­nyultak. A nemzeti bizottságok ezen alap­elvek szerint állítják össze terv- és költségvetési javaslatukat az 1958. évre. A tervezés új módja kibővíti azon kérdések körét, melyekről a terv összeállításakor a nemzeti bizottságok fognak végérvényesen dönteni. Azon mutatók terjedelmét, melyekkel glo­bálisan meghatározzák a kerületi nem­zeti bizottságok feladatait, csupán olyan mutatókra korlátozzák, melyek nélkül nem biztosítható a kölcsönös összhang a népgazdaság fejlesztésé­ben. Ugyanez érvényes a magasabb fokú nemzeti bizottságoknak az ala­csonyabb fokú nemzeti bizottságokhoz való viszonyára is. A nemzeti bizottságok irányítják a gazdaságot a helyi ipar és a kom­munális gazdaság szakaszán, az isko­laügy, a kulturális ügyek, az egész­ségügy és a belügyek szakaszán, a nemzeti bizottságok igazgatásinak és a város és falurendezési akció szaka­szán, továbbá azokon a szakaszokon, melyeket a nemzeti bizottságok ön­állóan terveznek. A kormány e gaz­dálkodás tervezésére alapelvként meghatározta, hogy a biztosításukat szolgáló alapvető feladatokat és esz­közöket a cseh országrészekben lévő egyes kerületi nemzeti bizottságok számára az állami terv illetékes ré­szeiben fogja meghatározni. Szlová­kiában a Megbízottak Testülete hatá­rozza meg a kerületi nemzeti bizott­sági tanácsoknak e feladatait, a szlovákiai népgazdaság számára a kor­mány részéről meghatározott feladatok és eszközök keretében. A minisztériumok tevékenységét a fenti ágak tervezésében alapvetően az általános irányelvek meghatározására, az iparág fejlesztése távlati terve javaslatának kidolgozására és az alap­vető normaelőírások kiadására korlá­tozzák. A minisztériumok együtt fognak dolgozni az állami tervhivatal­lal és a nemzeti bizottságok végrehaj­tó szerveivel a terv előkészítésén, figyelemmel fogják kísérni a terv teljesítését, alapvető irányelveket ad­nak ki az áralakulásra, a bérpolitikára stb. Szlovákiában a megbízotti hiva­talok tevékenysége a kerületi nem­zeti bizottságokkal való kapcsolatuk­ban ugyanolyan, mint a minisztériu­mok tevékenysége. A nemzeti bizottságok által irányított gazdaság többi szakaszán (a me­zőgazdaság ágában, az országúti köz­lekedésben, az állami utak igazgatásá­ban, a vízvezetékek és csatornázás, a vízgazdálkodás, az éttermek és ven­déglők, a szakiskolák és a nyugdíj­biztosítás intézésében) egyelőre azt a tervezési módot hagyják meg, melyet az 1957. évi terv kidolgozásában használtak. A kerületi nemzeti bizott­ságok ezeken a szakaszokon kidolgoz­zák a tervjavaslatot: az állami terv­ben a feladatokat és az eszközöket az illetékes reszortok határozzák meg, melyek a kerületi nemzeti bizottságok tanácsaival együtt megállapítják az egyes kerületek feladatait és pénz­eszközeit. A nemzeti bizottságok jog­köre a gazdaság ezen szakaszain azzal bővül, hogy a kerületi nemzeti bizott­ság tervmutatóinak szétírását általá­ban csupán a reszortoknak állami tervben meghatározott mutatóira kor­látozzák. így tehát a nemzeti bizott­ságok itt is önállóan dönthetnek szá­mos fontos kérdésről. A tervezés új módszerével össz­hangban rendezik a kerületi nemzeti bizottságok költségvetéseinek kidolgo­zási és jóváhagyási módszerét is oly módon, hogy a nemzeti bizottságok fokozott mértékben dönthessenek ar­ról, hogyan használják ki a kerületek, járások és községek nemzetgazdasági feladatainak biztosítására juttatott pénzeszközöket a szükséglet és a sür­gősség sorrendje és a helyi viszonyok szerint. A járási nemzeti bizottság által irányított gazdaság fejlesztésének ter­vezésénél a kerületi nemzeti bizott­ság tanácsa szabja meg alapvető feladataikat. A nemzeti bizottságok által önállóan tervezett gazdaság, vagy annak egy része számára a kerületi nemzeti bizottság tanácsa összefogla­lóan is megszabhatja a járási nemzeti bizottságok feladatait és kioszthatja az erre szánt pénzösszeget. Konkrét felhasználásukról a járási nemzeti bi­zottság tanácsa fog dönteni végérvé­nyesen. A nemzeti bizottságok irányítása alatt álló gazdaság tervfeladatainak jobb teljesítése érdekében fokozato­san kibővítik a nemzeti bizottságok lehetőségeit a helyi anyag-, pénz és munkaerőforrások kihasználásában. Az új alapelvek megvalósításával lényegesen emelkedik a nemzeti bi-« zottságok részvétele a népgazdaság fejlesztésének tervezésében. A kerüle­tek fejlesztésének tervei gyakorlatilag magukba fogják foglalni az egész me­zőgazdasági termelést és a mezőgaz­dasági termények begyűjtését, az egész állami személygépjármű közle­kedést és a tehergépjármű közlekedés 40 százalékát (az üzemi gépjárműve­ken kívül), az egész vízgazdálkodási építést, a nagy vízierőmüvek kivéte­lével és gyakorlatilag a lakosságnak nyújtott szolgálatok egész szakaszát. A nemzeti bizottságok fogják igazgatni az egész népgazdaság lényeges alap­jainak egyharmadát. Növekszik a nemzeti bizottságok részvétele a te­rületükön lévő gazdaság komplex fejlesztésének tervezésében. A nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének növelésére szolgáló összes intézkedések a népgazdaság irányítása és tervezése szakaszán megteremtik a feltételeket a dolgozók legszélesebb tömegei kezdeményezé­sének további fejlesztésére és érvé­nyesítésére a gazdasági és kulturális építés terén, a népgazdaság fejlesz­tésére kijelölt eszközök teljesebb és célszerűbb kihasználására és a lakos­ság szükségleteinek kielégítésére. A kormány továbbá megtárgyalta á tervező tevékenység és a tipizációs munkák megjavítását illető jelentős kérdéseket. Hangsúlyozta, hogy feltétlenül meg­javítandó a beruházások gazdasági megindokolása és meg kell szüntetni a tervek megítélésénél levő huzavo­nákat. A tervek műszaki-ökonómiai részei sokkal mélyrehatóbb megindo­kolást követelnek a gazdaságosság és az elért műszaki-ökonómiai ered­mények elemzése szempontjából, hogy egészen világos legyen az új beruhá­zások magasabb hatékonysága. Emel­lett a terveket a technológia és tech­nika világfejlődése szempontjából old­ják meg. Nem lehet egyetérteni a beruházók gyakran túlméretezett kö­vetelményeivel, melyek a költségek aránytalan és célszerűtlen emeléséhez vezetnének. A tervek megítélésénél levő huzavonák megszüntetésére biz­tosítani kell a komplex terv-dokumen­tációt. A kormány egyúttal megtárgyalta az 1957. évi tipizációs munkák tervé­ben adott feladatok teljesítéséről szőlő jelentést. Ezek a feladatok alapvető jelentőségűek az építészet iparosítá­sánál. (Folytatás a 2. oldalon) BEFEJEZŐDÖTT AZ 1956/57. ISKOLAÉV Szlovákia 4400 általános és szakiskolája növendékeinek ezrei szomba­ton, június 29-én átvették osztálytanítóik kezéből az évzáró bizonyít­ványt, egész évi munkájuk értékelését. Amint az évzáró és érettségi vizsgák mutatták, az 1956/57. iskolai év további javulást jelentett a nép­művelési-nevelési munkában. Értékes tapasztalatokat hozott politechni­kai jellegű új tantárgyak tanítása terén, például a műhelyekben való gyakorlati oktatás és kézimunkák tekintetében, melyek érvényesülnek iskoláink jövőbeni fő feladatának — a politechnikai nevelésnek meg­valósításánál. Két hónappal ezelőtt Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusára 571 távirat érkezett, üdvözleteket és kötelezettségvállalásokat tar­talmazva. A bratislavai vasútigaz­gatóság 1 305 000 korona megta­karítását, a szlovákiai gázgyárak az egy dolgozóra eső önköltség 1500 koronával való csökkentését, a martini J. V. Sztálin Üzem dol­gozói pedig 1 millió korona érté­kű anyag megtakarítását vállalták. Tovább sorolhatnánk az üzemek, földművesszövetkezetek, iskolák, hivatalok és tömegszervezetek kö­telezettségvállalásait. Mezőgazda­sági téren értékük közel 68,5 mil­lió koronát tesz ki. Vajon mi válthatta ki az embe­rekből azt, hogy a szlovákiai párt­kongresszus tiszteletére ilyen értékes kötelezettségvállalásokat tettek? Nem más, mint pártunk iránti szeretetük. A munkások, pa­rasztok és értelmiségi dolgozók szívük szavára hallgattak. Az elis­merés, megbecsülés azonban főleg azoknak szól, akik nemcsak sza­vukat adták a rendkívüli felada­tok teljesítésére, hanem példásan eleget is tesznek ígéretüknek. A Wilhelm Pieckről elnevezett novákyi vegyiüzem dolgozóit jog­gal illeti a dicséret. Felajánlásu­kat, melyben kötelezték magukat, hogy a második negyedévben 1 040 000 korona értékű árut ter­melnek terven felül, már régen teljesítették. Áprilisban és május­ban 1 353 000 korona értékű árui­val termeltek többet, mint tervük megszabta s ezzel túlteljesítették az egész negyedévre tett kötele­zettségvállalásukat. A novákyi vegyiüzem dolgozóin kívül mások is teljesítették válla­lásukat. Nehéz volna azonban át­fogó képet alkotni erről. Két hó­nap rövid idő. Néhol olyan fel­adatokat tűztek maguk elé a dol­gozók, melyek teljesítése hosszú időt igényel. Például a muzslai nyolcéves iskola táviratának ígé­rete csak néhány hét múlva el­lenőrizhető. Majd akkor, ha az is­kolát végzett tanulók 70 százaléka valóban a mezőgazdaságban fog dolgozni. A szenei traktorállomás dolgozóinak célkitűzése is csak később, a nyári és őszi munkák idején érhető el. Egyelőre annyit tudunk, hogy az aratásra jól fel­készültek. A kijavított aratógépek idejében kerültek a brigádközpon­tokra, és 55 kijavított kombájn is munkára készen várja az aratást. S hogy géphibák miatt ne legyen fennakadásuk, tíz jól felszerelt mozgóműhely járja majd aratás­kor a szenei határt. A járási pártbizottságok, az üzemi és falusi pártszervezetek a legjobban ismerhetik a helyzetet. Ezért ne csak az SZLKP kongresz­szusa határozatának teljesítését tartsák számon, hanem ügyeljenek a felajánlások teljesítésére is. Ebben ne a bizalmatlanság vezesse őket, hanem a segíteni akarás. Hisz nem elég, ha a kommunisták mint jó agitátorok, merész elha­tározásra nyerik meg munkatár­saikat. Legtermészetesebb köteles­ségük utána mindenben segítséget nyújtani nekik, hogy adott szavu­kat maradék nélkül teljesíthessék. A kötelezettségvállalásoknak megvan a maguk jelentősége. Bi­zonyos egyének vagy kollektívák példát mutatnak ezzel másoknak, esetleg kiinduló pontot adnak ez­zel a szocialista munkaverseny megindításához. Hiba azonban, hogy többet hallani üzemeinkben és falvainkon arról, ki milyen kö­telezettséget vállalt, de kevesebb szó esik arról, hogy teljesíti őket. Az agitációs és propaganda­munkában is nagyobb figyelmet kell fordítanunk a kötelezettség­vállalások teljesítésére. Nemcsak az elért eredményeket kell nép­szerűsíteni, hanem még előtte idő­ről időre foglalkoznunk kell a vál­lalások teljesítésével. Az SZLKP kongresszusa tiszte­letére tett kötelezettségvállalások különösen nagy jelentőségűek azért, mert időszerű gazdasági és politikai feladatok megvalósítását segítik elő. Teljesítésük szorosan összefügg azokkal a feladatokkal, melyekre pártunk az utóbbi évek­ben felhívta figyelmünket. Az ipa­ri üzemek elsősorban a termelés hatékonyságának növelésére tet­tek kötelezettségvállalásokat. Me­zőgazdasági vonalon is figyelmet fordítottak erre a kérdésre. A Piešťanyi Állami Gazdaság pél­dául versenyt indított a mezőgaz­dasági termelés hatékonyságának növelésére. Ezenkívül a kongresz­szus tiszteletére vasárnapi műsza­kot szerveztek. Háromszázkét dol­gozó a gazdaság valamennyi mun­kaszakaszáról 16 traktorral és 12 lovasfogattal 1400 munkaórát dol­gozott le. A kongresszusra 9 községből érkezett távirat jelentette, hogy földművesszövetkezetet alakítot­tak. Más községekben kötelezett­ségvállalásokat tettek a szövetke­zetek megerősítésére. A hivatalok és tömegszervezetek is olyan kér­dések megoldására vállaltak köte­lezettséget, melyek összefüggés­ben állanak az SZLKP kongresz­szusán elfogadott határozat telje­sítésével. Népünk nemcsak szóban, hanem tettekben is kifejezésre juttatja kommunista pártunk iránti szere­tetét azzal, hogy teljesíti az SZLKP kongresszusára tett kötelezettség­vállalásokat. Ezáltal is gazdagodik és szépül Csehszlovákia Kommu­nista Pártja által vezetett népi de­mokratikus köztársaságunk. Szlovákia 111 tizenegyosztályos kö­zépiskolájában az elmúlt iskolai évben 7600 növendék fejezte be tanulmá­nyait. A gazdasági és ipariskolákból 4800 végzett növendék vállalt mun­kát a népgazdaság különféle ágaiban, és emellett tovább folytatja tanul­mányait. Az egészségügyi szakiskolák 1200 szakképzett dolgozót neveltek. Azok a dolgozók, akiknek ä múlt kapitalista rendszer nem adott lehe­tőséget a szükséges ismeretek elnye­résére, kihasználták ismereteik kiegé­szítésére az esti, a táv- és a külön tanulás formáit. Az ipari és gazda­sági iskolákban az elmúlt évben ösz­szesen 11500 dolgozó nyert képzett­séget e rendkívüli tanulmányi formák segítségével. A dolgozók fele ipar­iskolákat látogatott. * * * A tizenkét szlovákiai főiskolán az elmúlt iskolai évben a felszabadulás óta legnagyobb számú főiskolai nö­vendék tanult: a különféle főiskolák 33 fakultásán 15159 hallgató vett részt az előadásokon és a gyakorlati oktatásban. A hallgatók létszámának több mint a fele munkás- és paraszt­gyermek volt. A jövő iskolai évben az első év­folyamokba 4700 idén végzett növen­dék kerül, vagyis kétszer annyi, mint az 1938/39. iskolai évben az összes szlovákiai főiskolai hallgatók száma volt. * * * Až 1957/58. iskolai évben a szlo­vákiai iskolákban nagyobb számú szakképzett tanító fog tanítani. A múlt iskolai évben a bratislavai Komenský Egyetem különféle fajtájú pedagógiai intézetében és a filozófiai és termé­szettudományi fakultásokon 2200 ál­talános és szakiskolai tanító fejezte be tanulmányait. Az új tanítók be­osztása után a szakképzettség nélküli tanítók száma az 1—5 évfolyamokban 5 százalékkal, a 9—11 évfolyamokban felével csökkent. * * * Az iskolaigazgatás figyelmet szen­telt az óvodás gyermekek és az is­kolán kívüli nevelésnek is. Az elmúlt iskolai évben csaknem 73 000 gyer­mek járt óvodába. Az ifjúsági nap­közi otthonokat 18 000 gyermek láto­gatta. Az iskolai étkezőkben 90 000 növendék étkezett. A Csehszlovák Sajtóiroda cáfolata A Bild-Teíegraph című osztrák na­pilap 1957. június 27-én hírt közölt, melyet az AFP sajtóiroda átvett és tovább terjesztett. A hír szerint Cseh­szlovákia területén szovjet hadsereg egységek tartózkodnak. A Csehszlovák Sajtóiroda felhatalmazást nyert annak kijelentésére, hogy ez a hír minden alapot nélkülöz, és teljes egészébea kiagyalt. TISZTA SZÁMLÁVAL Fontos értekezletre jöttek össze Bratislavá­ban a mezőgazdasági újságírók. Az új­ságírók között megje­lent Ján Marcelly élel­miszeriparügyi megbí­zott is, a!:i az újságír-k kérdésére válaszolva egyebek között hangsú­lyozta, hogy az év ele­jén Szlovákia összes kerületeiben jól haladt a beadási terv teljesí­tése. A kezdeti lendület «=onban megtorpant, s ma az a helyzet, hogy az állattenyésztési ter­mékek beadásánál álta­lában nagy a lemaradás. Különösen a magángaz­dálkodók maradoznak le az állammal szembeni kötelességük teljesíté­sében. Az élelmiszeripari megbízott továbbá rá­mutatott arra, hogy a kerületek, járások és községek között szocia­lista versenyt kell ki­fejleszteni. A Nagy Ok­tóberi Szocialista For­radalom 40. évforduló­jára, minden mezőgaz­dasági üzem pontosan teljesítse, sőt túl is szárnyalja beadási kö­telezettségét. Végül az élelmiszeripar­iigyi megbízott kjielen­tette, hogy a begyűjtő szervek, üzemek jól felkészültek, hogy az idei gabonabegyűjtés gyorsan és fennakadás nélkül menjen. (ma) A žilinai kerület négy üzemének felhívása a köztársaság valamennyi gépipari ­üzeméhez Megtakarított anyagból 5 426 620 korona értékű gyármányi készítenek Pénteken, június 28-án Po­važská Bystricán megtartották a žilinai kerületi gépipari üze­mei gazdasági dolgozóinak, párt- és FSZM-szervezetei funk­cionáriusainak, az újítók és ki­váló dolgozók aktíváját. Az ak­tíván résztvett Kríž elvtárs, az SZLKP KB titkára is. Az üzemek dolgozói a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 40. évfordu­lójának tiszteletére az aktíván kötele­zettségvállalásokat tettek és felhívást intéztek a köztársaság valamennyi gépipari üzeméhez. A Kysucké Nové Mesto-i Viliam Široký üzem, a Dolný Kubin-i Elektropraga üzem, a valaskii gépgyár és a Považská Bystrica-i Kle­ment Gottwald üzem a következő fel­hívással fordulnak a köztársaság ösz­szes gépipari üzemeihez: „Mi, a žilinai kerület négy gépipari üzemének dolgozói minden figyelmün­ket további tartalékok felfedésére összpontosítjuk. Megtakarított anyag, idő és kapacitás segítségével többet készítünk a legszükségesebb gyártmá­nyokból." A Kysucké Nové Mestó-i Viliam Ši­roký üzem dolgozói megtakarított anyagból 33 000 darab golyóscsap­ágyat, 4100 hengergörgős csapágyat, 2 500 000 golyót és a csapágyakhoz I szükséges alkatrészeket készítenek 1776 640 korona értékben. E feladat teljesítését üzemi kötelezettségválla­lásban rögzítették le, melyet 825 egyéni és 120 kollektív kötelezettség­vállalással támasztanak alá. A Považská Bystrica-i Klement Gottwald Üzem dolgozói megtakarí­tott anyagból 1170 motorkerékpárt készítenek. Az üzemben több más részleg is bekapcsolódott a mozga­lomba. A csapágykészítő részleg megtakarított anyagból 1050 000 ko­rona gyártmányt készít tervei felül. Az M-2 részleg 100 darab pótalkatrészt gyárt a „Jawa 250" motorkerékpárok­hoz. A terven felül megtakarított anyagból készített áru összértéke 3 320 000 korona lesz. E két üzemen kívül értékes felajánlásokat tettek még az Elektropraga és.-a vlaškyi gép­gyár dolgozói is. A négy üzem köte­lezettségvállalásai 5 726 620 korona ér­tékű megtakarított anyagból készített gyártmányt eredményeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents