Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-29 / 179. szám, szombat

A CSKP KB üdvözlő távirata a Trieszti Kommunista Párt VI. kongresszusának ' Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözlő táv­iratot intézett a Trieszti Kommunista Párt július 29-én kezdődő kong­resszusához: „Tisztelt elvtársak! VI. kongresszusuk alkalmával harcos elvtársi üdvözletünket küldjük önöknek. Szilárd meggyőződésünk, hogy az önök pártjának az Olasz Kom­munista Párttal történő ismételt egyesülése új szakaszt fog jelenteni a trieszti kommunistáknak a békéért, demokráciáért és szocializmusért folytatott harcában. Csehszlovákia Kommunista Pártja. Ostrava versenyre hívja a kohászati üzemeket A CSKP KB határozata és a köz­ponti szakszervezeti tanács VIII. plé­numának határozata „a csehszlovák népgazdaság nagyobb hatékonysá­gáért" az ostravai kerület kohászait a szocialista munkaverseny nagymé­retű fejlesztésére, a személyi takaré­koskodási számlák és az új munka­módszerek bevezetésére ösztönözte. Mindezek a kötelezettségvállalások egy felhívásban érték el tetőpontju­kat, amelyet a köztársaság többi ko­hászati üzeméhez intéztek szerdán, június 26-án Ostravában a kohóipari és ércbányászati alkalmazottaknak szakszervezeti szövetsége kerületi bi­zottságának rendkívüli plenáris ülésén. Ostrava vidékén a kohászati üzemek gazdasági dolgozói és szakszervezeti tagjai közölték ezt a szándékukat a CSKP KB-vel, köztársaságunk kormá­nyával és a Központi Szakszervezeti Tanáccsal. A munkásifjak konferenciájának második napja A konferencia résztvevői pénteken egész nap vitával folytatták munká­jukat. Egymás után szólaltak fel Szlo­vákia üzemeinek fiataljai, akik az „ifjúsági milliók" mozgalommal kap­csolatban kötelezettségvállalásokról vagy már ezek teljesítéséről beszél­tek. A komáromi hajógyár fiataljai ne­vében Hegedűs Lajos lépett az emel­vényre. — Üzemünkben szépen indult a fiatalság millióiért mozgalom. Ma már üzemünkben 19 fiatal újító kapcsoló­dott be a fiatalság milliói akciójába. Műhelyeinkben megindult a nemes verseny a CSISZ-tagok között. Például Grolmus elvtárs műhelyében, ahol a munkások 80 százaléka fiatalokból áll, szintén értékes kötelezettségvállalá­sokkal köszöntik a VI. VIT-et. Garal elvtárs munkacsoportja május 1-től mostanáig 15,7 százalékkal szilárdí­totta meg normáját, ami 16 831 koro­na megtakarítást jelent. De ez még nem minden. Sok hasonló példát tud­nánk felsorolni üzemünk fiatalságának szép munkájáról. ígéretünket, hogy egymillió koronát takarítunk meg, az év yégéig a mi fiataljaink be is tart­ják. Szavait, lelkes beszédjét hosszan­tartó tapssal jutalmazták a konferen­cia résztvevői. Hasonló felszólalás több is volt ezen a napon. A Kassai Kelet­szlovákiai Gépgyár küldötte, Ján Nics szintén arról beszélt, hogyan kapcso­lódtak be a 44-es munkahely, az ön­töde fiataljai ebbe a nemes mozga­lomba. Hogy mily nagy jelentőségű ez a konferencia, azt bizonyítja a legjob­ban, hogy egymásután érkeznek CSISZ­szervezetekből üdvözlő táviratok, amelyekben a fiatalság munkasikerei­ről szerzünk tudomást. Érdemes egyet közülük megemlíteni, amelyet nem is fiatalok küldtek a konferenciának, hanem a krupinai járásból Zemianské Vrbc/vé község lakói. Azt írják a kon­ferenciának, hogy tiszteletére közsé­gükben 66 kis- és középparaszt a mai napon megalakította a szövetkezetet, amely 640 hektáron kezdi meg ez év­ben a gazdálkodást. Feltörő taps kö­vette a távirat elolvasását. A pénteki nap folyamán a 20 leg­aktívabb CSISZ-tagot tüntették ki a megtisztelő Fučík-jelvénnyel és CSISZ­jelvénnyel. A konferencia sikeresen dolgozott. Hazánk és Szlovákia min­den részébe elviszik innen a részt­vevők a fesztiválon szerzett benyomá­saikat, a konferencián gyűjtött tapasz­talatokat. H. S. A munkáshatalom egységének és szilárdságának jegyében A MSZMP országos értekezlete Mint már jelentettük, június 27-én reggel a magyar parlament épületében „Erősítsük pártunk egységét, a munkáshatalom, szocialista építő munkánk alapját" jelszó alatt megnyílt a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete. A pártküldöttek szívélyes tapssal üdvözölték a Központi Intézőbizottság tagjait és Kádár Jánost, a bizottság elnökét. Az értekezletet pontosan 9 órakor nyitotta meg Mün­nich Ferenc. Megnyitó beszédében hangsúlyozta az ér­tekezlet célját és beszélt a párt nehéz útjáról, amelyet a fegyveres ellenforradalom feletti győzelem óta tett meg. „Súlyos helyzetünkben megnyilvánult a szocialista tábor kommunista és munkáspártjainak proletár nem­zetközisége. A Szovjetunió, Kína, Csehszlovákia, Romá­nia, a Német Demokratikus Köztársaság és Bulgária kommunista- és munkáspártjai már a fegyveres szaka­szok harcában elküldték hozzánk vezetőiket és azonnali sokoldalú segítséget nyújtottak. Rendkívül nagy erkölcsi segítséget jelentett a tőkés országok kommunista párt­jainak szolidaritása. Gyakorlatban győződtünk meg a pro­letár nemzetköziség óriási erejéről." Megnyitó beszéde után Münnich elvtárs az intézőbi­zottság nevében javaslatot tett mandátumvizsgáló bi­zottság és szerkesztőbizottság létrehozására, amelynek feladata a vitában elhangzottak és észrevételek alapján megszövegezni, a határozati javaslatot és átdolgozni a szervezeti szabályzatot. Münnich elvtárs ezután előterjesztette a pártkonferen­cia napirendjét, majd Kádár elvtárs megtartotta a Köz­ponti Bizottság beszámolóját. Kádár János elvtárs három és félórás beszámolót tar­tott, amelyet az alábbiakban röviden ismertetünk: A párt a munkásosztály, a nép életfontosságú fegyvere Szaléziánusok a bíróság előtt Június 25—27-én az ostravai ke­rületi bíróság szenátusa előtt feleltek tetteikért Vojtech Frelich volt szale­ziánus pap és a szaleziánus kongre­gáció hét volt egyházi személye és lai­kusa. A vádlottak Ostravában 1957. elejéig népi demokratikus rendszerün­ket aláásó tevékenységet folytattak. Az ostravai csoport munkájához az utasításokat és irányelveket Antonín Dvoŕáktól, a szaleziánus rend már el­itélt főnökétől és Karol Tinkától, a szerzetes-rend csehországi és morva­országi főnökétől kapták. Az ostravai csoport összes tagjai államellenes tartalmú nyomtatványokat terjesztet­tek egymás között, melyek Csehszlo­vákia és a Szovjetunió társadalmi rendszere ellen irányultak. Néhányan közülük titkos összejöveteleken vet­tek részt Brnóban és Hostýnben, ame­lyeket a szerzetesrend illegális vezetői hívtak egybe. Václav Zuchnický sza­leziánus pap és Jaroslav Lang laikus 1953—1957. években iskolaköteles és serdülő ifjakat gyűjtöttek maguk köré, államellenes röplapokat adtak nekik és társadalmi rendszerünk elleni gyűlöletre nevelték őket. Vojtech Frelichet azért is elítélték, mert a rend 1950. évi likvidálása alkalmával elsikkasztotta a rend vagyonának egy részét. A bíróság ítéletet mondott, melynek alapján Vojtech Frelichet négy és fél­évi, Václav Zuchnickýt és Jaroslav Lángot két és félévi, a többieket pedig 12—21 havi börtönre ítélték. Medvék garázdálkodása a Magas-Fátrában A Magas-Fátra völgyeiben és az Alacsony-Tátra északi lejtőin az utób­bi években elszaporodtak a medvék. A ružomberoki járási vadászati véd­egylet számukat húsz darabra becsüli. A marha- és juhtenyésztők részéről sok a panasz a medvék okozta károk miatt. Az állatállomány védelme érde­kében a Mező- és Erdőgazdasági Meg­bízotti Hivatal megfelelő intézkedése­ket tett a kártevő medvék ártalmat­lanná tételére. A prágai Magyar Kultúrában július 1-én, hétfőn a nyilvánosság részére olvasóterem nyílik meg. Az érdeklődők válogathatnak az összes Magyarorszá­gon megjelenő napi- és hetilapok, fo­lyóiratok, képeslapok, elméleti és szaklapok, divatlapok, sportújságok, stb. között. A Magyar Kultúra szívesen lát minden érdeklődőt hétköznap 9— 18, szombaton 9—13 óráig. K — É — OJ SZQ 1957. jűnius 29. • A Janáček vonósnégyes tagjai június 26-án a brnói állomásról a Német Szövetségi Köztársaság Bad Harzburg fürdővárosába utaztak két­napos vendégszereplésre. • Az ejpovicei vasércbányák alkal­mazottai szerdán délelőtt teljesítették a félévi ércfejtési tervet. • Június 25-ig a fesztivál szolida­ritási alapjára csaknem 6 580 000 ko­rona gyűlt össze. A kerületek közül a legjobb eredményeket a prágai, a Hradec Králove-i és pardubicei kerü­let érte el, valamint Prága város szer­vezetei. • Az utóbbi napok esőzése meg­gyorsította a korai burgonya fejlődé­sét, így helyenkint több mint 100 métermázsát gyűjtenek be hektáron­kint. Ezért július 1-től leszállítják a burgonya begyűjtési és felvásárlási árát. A szerződéssel rendelkező ter­melők 95 korona begyűjtési árat kap­nak métermázsánkint és 220 korona felvásárlási árat. • Csehszlovákiában a gyermekbénu­lás ellen beoltott gye-mekek száma 2 289539, vagyis az összlakosság csaknem 18 százaléka. Június 22-ig az egyszer beoltott gyermekek 90 szá­zalékát már másodszor is beoltották. Kádár elvtárs beszéde elején rövi­den áttekintette a párt hősi múltját, majd részletesebben értékelte az 1949—1953 között eltelt évek politi­kai vonalvezetését. Megállapította, hogy a párt tevékenységét ebben az időszakban is elsősorban a nagy po­zitív eredmények jellemzik, de már negatív jelenségek is megmutatkoz­tak. 1953 júniusában a Központi Ve­zetőség maga és nem Nagy Imre és csoportja tárta fel azokat a hi­bákat, amelyek a párt gyakorlatában jelentkeztek. A Központi Vezetőség megállapította, helyesen elemezte a hibákat és helyesen jelölte meg azt is, hogyan kell kijavítani őket. Az első hiba az volt, hogy Nagy Imre rendkívül fontos szerepet ka­pott. Mint később kiderült, Nagy Im­re alkalmatlan volt erre a szerepre. Nagy Imre nem a párt és népi hatalom tekintélyének helyreállítását és meg­növelését tűzte ki célul, hanem el­lenkezőleg, a párt és a népi hatalom gyengítésére törekedett. A másik ok, amely a helyes elemzés felhasználását akadályozta, az volt, hogy egyes elv­társa, élükön Rákosi elvtárssal, egy­általán nem voltak képesek vagy nem tudtak a kellő időben és a szükséges mértékben szakítani régi hibájukkal. Mindennek következtében 1953 jú­niusa és 1956 júliusa között a párt politikájában szélsőséges kilengések keletkeztek, arrtelyeknék" mérhetetlé­nül romboló volt a hatásuk. A hiba feltárása maga is bizonyos megráz­kódtatást okozott a közvéleményben. Mégis a párt tekintélyét és bizalmát megőrizve, lehetett tovább dolgozni, hiszen óriási politikai és erkölcsi je­lenség, hogy maga a párt tárja fel a hibákat és dolgozza ki a kijavítás módját. Mikor azonban újra meg újra irányváltoztatásokat tapasztaltak, ez mind megrázkódtatást okozott. 1956 tavaszán a párttagságban és az or­szág dolgozó népének nagyrészében mély és jogos elkeseredettség élt. Ezt az elkeseredettséget az ellenség mesteri módon kihasználta saját ér­dekében. Kádár elvtárs az október előtti helyzetről szólva, rámutatott, hogy a Központi Vezetőség 1956 júniusá­ban hozott fontos határozatai minden politikai feltételt megteremtettek ah­hoz, hogy a párt, az ország, a néptö­megek életében meglevő hiányossá­gokat és hibákat normális úton ki­javítsák. Az ellenség felismerte, hogy ezáltal megerősödne a párt és a népi hatalom tekintélye és ezért tömörí­tette és rohamra mozgósította erőit. Kádár elvtárs ezután rátért az 1956. október 23-a és november 4-e közötti időszak ismertetésére és elemzésére. Ez a csaknem két hét — mondotta — a párt és a népi hatalom számára válságos időszak volt. A Központi Bi­zottságnak az az álláspontja, hogy az ellenséges erő nem tudott volna felülkerekedni, ha nem lett volna árulás a vezetésben. Hogy Nagy Im­réék átmentek az ellenség táborába, azt csak az események menetében lépésről lépésre lehetett felismerni. Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy Magyarországon október 23. és novem­ber 4-e között is nagyobbak voltak a szocialista forradalom erői, mint a a burzsoá ellenforradalomé. Míg azon­ban az utóbbiak szervezettek és aktí­vak voltak s a vezetésbe s a népköz­társaság védő erői közé beférkőztek, addig a szocialista forradalom erői a vezetésben működő árulók miatt dez­organizálódtak. A november 4-én megalakult for­radalmi munkás-parasztkormány és az újjászerveződött MSZMP vezető­sége, amely kirekesztette soraiból a Nagy Imre-féle árulókat — azt a célt tűzte ki, hogy fegyverrel leveri az ellenforradalmat, helyreállítja a nép­köztársaság alkotmányos rendjét, el­hárítja az ország belügyeibe való im­perialista beavatkozást. Kádár elvtárs példákkal mutatta meg, hogy no­vember 4-e után milyen nagy fel­adatot jelentett az erők összpontosí­tása és milyen nehéz harcot kellett vívni a helyes irány megvalósításáért. „Meggyőződésünk — mondotta Ká­dár elvtárs —, hogy a jelenlegi hely­zet a pártban, a párt vezetésében egészséges és a Központi Bizottság '| a pártértekezlettől politikai vonalának megerősítését és jóváhagyását kéri. A Magyar Népköztársaság, a mun­kás-parasztállam, a proletárdiktatú­ra állama, az ellenforradalom vihará­ban megedződött és bizonyos vonat­kozásokban most erősebb, mint a támadást közvetlenül megelőző idő­szakban volt és ha jól dolgozunk, még erősebb lesz" — mondotta Ká­dár elvtárs. A párt feladatairól szólva, Kádár elvtárs ezután rámutatott, hogy a szocialista forradalom ügye győzött, de ezt a győzelmet még biztosítani kell, mert az ellenség erői jelenté­keny részben még megvannak, az im­perializmus provokál, támad. Kádár elvtárs számos példát mondott erre és utalt az úgynevezett ENSZ ötös bizottság jelentése körül csapott lár­mára. Első feladatunk a proletárdiktatú­ra, a munkás-parasztállam erősítése — mondotta. — Ez megkívánja annak a fő elvnek érvényesítését, hogy ha­zánkban jog, szabadság és demokrá­cia jusson osztályrészül a dolgozó népnek és ne legyen szabadsága a nép ellenségeinek. A munkás-paraszt­szövetség most kedvező feltételeket nyert ahhoz, hogy a legközelebbi esz­tendőkben még tovább erősödjék. Kádár elvtárs a következőkben ai;ról szólt; hogy a népi hatalom erősödése ma megköveteli az ellenforradalom erőivel szemben a következetes har­cot. Az osztályharcról szólva, Kádár elv­társ kijelentette, hogy az osztályel­lenséget elnyomni és korlátozni kell és feltétlenül szükség lesz arra, hogy bizonyos elemeket eltiltsanak bizo­nyos jogoktól és tisztségektől. A törvényesség mindkét oldalát be kell tartanunk — hangsúlyozta. — Aki a törvény ellen támad, azt bün­tetés sújtja; aki a törvényt betartja, azt megvédi a törvény. Ezután arról szólt, hogy nagyon fontos az ellen­séggel való harcban, hogy a megté­vesztetteket ne kezeljük ellenségek­ként. Ezeket nem büntetni, hanem segíteni kell, hogy a helyes útra visz­szataláljanak. Kádár elvtárs a továbbiakban ki­jelentette: a proletárdiktatúra erősí­tése megköveteli a tömegek megnye­resét. A pártban olyan szellemnek kell érvényesülnie, amelyben uralko­dó a tömegek iránt a bizalom és az ellenseggel szemben a bizalmatlanság. Ezután Kádár elvtárs rátért arra hogy a tömegek megnyerésének fel­adata magában foglalja a gazdasági és kulturális kérdések helyes megol­dását is. Gazdasági politikánknak alapvető elve: a termelőerők állandó fejlesztese —, mondotta Kádár elv­társ. Ez feltétlenül szükséges nem­csak szocialista társadalmunk felépí­téséhez, hanem, ami ezzel szorosan összefügg - a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek a lehető­séghez képest legjobb kielégítéséhez is. Kádár elvtárs foglalkozott aztán az ipari termelés kérdéseivel s utalt arra, hogy ezeket az országgyűlés mar tüzetesen és részletesen megvi­tatta. a A mezőgazdaságban a legfontosabb problémák ez idő szerint, hogy a me­zőgazdasági termelést fejlesszük olyan modon, hogy közben a mezőgazda­ság szocialista átalakítása is előre­haladjon. A beszámoló további részében az állami központi irányításról beszélt Kádár elvtárs. Szükség van arra ­mondatta —, hogy a központosítás bizonyos túlzásait lefaragjuk, a helyi önállóságot fejlesszük, de az egész népgazdaság irányításának központi­nak kell lennie. Részletesen beszélt Kádár elvtárs a munkástanácsokról, — felemás hely­zetükről —. A munkástanácsok eddi­gi útja általában nem nagyon biztató — mondotta. Olyan körülmények kö­zött születtek és olyan elemek irányi­tára alatt jöttek létre, hogy bizony a munkástanácsokat kezdetben az el­lenforradalom érdekeinek szolgálatába állították. Hogy mi a helyes eljárás, ebben a párt csak olyan döntést hoz­hat, amelyben a munkások abszolút többsége egyetért a párttal. Az a leg­fontosabb, hogy a munkásellenőrzést az elmúlt évekhez képest intézménye­sen szélesíteni kell a gyárakban. Ká­dár elvtárs hangsúlyozta, hogy az üzemi munkásellenőrzési szerveknek feltétlenül a szakszervezetek centrá­lis irányítása alat kell dolgozniok. Ezután Kádár elvtárs rátért 3 tudo­mányos és kulturális élet problémáira. Itt a központi kérdés — mondotta — tulajdonképpen a pártnak az értelmi­séghez való viszonya. Ha ezt jól ren­dezzük, akkor a kulturális élet kér­déseit is rendbe lehet hozni. Mi a szerepe az értelmiségnek az ellenfor­radalmi lázadásban? Egyesek bűnö­sek az ellenforradalomban. Ezeket meg kell büntetni. Nagyon sokan vi­szont hibáztak. Ezeknek segíteni kell, hogy a jő útra visszatérjenek. A következőkben Kádár elvtárs a' pártról beszélt. A párt a mi viszonya­ink között a munkásosztály, a nép életfontosságú fegyvere. A párt nem öncél és a népnek éreznie kell, hogy amikor a kommunisták a nép érde­keiért harcolva erősítik a pártot, ak­kor a nép számára kovácsol­ják a fegyvert. Őriznünk kell' a P6\rt politikai és erkölcsi tisztaságát — mondotta. El kell érnünk, hogy az osztályellenségnek ne legyen befolyása pártunk politikájára. Ezután a magyar ifjúságról szólt. Rámutatott, hogy egyrészt a párt adósa maradt az ifjúságnak azzal, hogy nagyon hosszú ideig túlságosan magára volt hagyatva az ifjúság és a párt ekkor nem állt mellette. Az if­júság viszont nem adta meg a párt­nak, a felnőtteknek azt a tiszteletet és megbecsülést azokért a nagy vív­mányokért, amelyeket a párt, a mun­kásosztály, a néphatalim harcolt ki az ifjúság számára."' Kádár elvtárs ezután a szocialista tábor egységének erősítéséről, a var­sói szerződésről beszélt. A szovjet-magyar testvéri barátság és szövetségi viszony hívei vagyunk — mondotta — JZ a politikánk, ezt kell képviselnünk és a magyar nép tömegei ebben támogatnak minket. Beszélt a szocialista országok né­peihez fűződő testvéri kapcsolatokról, amelyeknek a magyar nép ezernyi je­lét tapasztalhatta az ellenforradalmi lázadás és legyőzése időszakában. Kádár elvtárs kijelentette: Az el­lenség csapást akart mérni a nemzet­közi proletárszolidaritásra a magyar­országi ellenforradalom kirobbantásá­val, de ez nem sikerült, a harcban még inkább elmélyült a nemzetközi szolidaritás. Nem lehet tagadni, hogy az elmúlt másfél esztendőben nehézségek voltak pártunkban és a nemzetközi munkás­mozgalomban is — mondotta Kádár elvtárs. De már most lehet látni, hogy a nehézségeket leküzdjük és így en­nek nyomán erősödni fogunk. Minden feltételünk meg van ahhoz, hogy erő­södjön pártunk. DP ehhez hozzá tar­tozik, hogy ne legyünk önteltek és semmit se felejtsünk. Sem a bűnöket, amelyeket az ellenség és az árulók követtek el ellenünk, sem a hibákat, amelyeket mi magunk követtünk el — fejezte be hosszantartó tapssal foga­dott beszédét Kídár elvtárs. * * * Az MSZMP országos értekezletének délutáni ülésén Marosán György is­mertette az MSZMP Szervezeti Sza­bályzatára vonatkozó javaslatot, majd az elnök megnyitotta a vitát az első és második napirendi pont felett. A vitában számos küldött szólalt faV

Next

/
Thumbnails
Contents