Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-29 / 179. szám, szombat

A CSKP KB üdvözlő távirata a Trieszti Kommunista Párt VI. kongresszusának ' Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözlő táviratot intézett a Trieszti Kommunista Párt július 29-én kezdődő kongresszusához: „Tisztelt elvtársak! VI. kongresszusuk alkalmával harcos elvtársi üdvözletünket küldjük önöknek. Szilárd meggyőződésünk, hogy az önök pártjának az Olasz Kommunista Párttal történő ismételt egyesülése új szakaszt fog jelenteni a trieszti kommunistáknak a békéért, demokráciáért és szocializmusért folytatott harcában. Csehszlovákia Kommunista Pártja. Ostrava versenyre hívja a kohászati üzemeket A CSKP KB határozata és a központi szakszervezeti tanács VIII. plénumának határozata „a csehszlovák népgazdaság nagyobb hatékonyságáért" az ostravai kerület kohászait a szocialista munkaverseny nagyméretű fejlesztésére, a személyi takarékoskodási számlák és az új munkamódszerek bevezetésére ösztönözte. Mindezek a kötelezettségvállalások egy felhívásban érték el tetőpontjukat, amelyet a köztársaság többi kohászati üzeméhez intéztek szerdán, június 26-án Ostravában a kohóipari és ércbányászati alkalmazottaknak szakszervezeti szövetsége kerületi bizottságának rendkívüli plenáris ülésén. Ostrava vidékén a kohászati üzemek gazdasági dolgozói és szakszervezeti tagjai közölték ezt a szándékukat a CSKP KB-vel, köztársaságunk kormányával és a Központi Szakszervezeti Tanáccsal. A munkásifjak konferenciájának második napja A konferencia résztvevői pénteken egész nap vitával folytatták munkájukat. Egymás után szólaltak fel Szlovákia üzemeinek fiataljai, akik az „ifjúsági milliók" mozgalommal kapcsolatban kötelezettségvállalásokról vagy már ezek teljesítéséről beszéltek. A komáromi hajógyár fiataljai nevében Hegedűs Lajos lépett az emelvényre. — Üzemünkben szépen indult a fiatalság millióiért mozgalom. Ma már üzemünkben 19 fiatal újító kapcsolódott be a fiatalság milliói akciójába. Műhelyeinkben megindult a nemes verseny a CSISZ-tagok között. Például Grolmus elvtárs műhelyében, ahol a munkások 80 százaléka fiatalokból áll, szintén értékes kötelezettségvállalásokkal köszöntik a VI. VIT-et. Garal elvtárs munkacsoportja május 1-től mostanáig 15,7 százalékkal szilárdította meg normáját, ami 16 831 korona megtakarítást jelent. De ez még nem minden. Sok hasonló példát tudnánk felsorolni üzemünk fiatalságának szép munkájáról. ígéretünket, hogy egymillió koronát takarítunk meg, az év yégéig a mi fiataljaink be is tartják. Szavait, lelkes beszédjét hosszantartó tapssal jutalmazták a konferencia résztvevői. Hasonló felszólalás több is volt ezen a napon. A Kassai Keletszlovákiai Gépgyár küldötte, Ján Nics szintén arról beszélt, hogyan kapcsolódtak be a 44-es munkahely, az öntöde fiataljai ebbe a nemes mozgalomba. Hogy mily nagy jelentőségű ez a konferencia, azt bizonyítja a legjobban, hogy egymásután érkeznek CSISZszervezetekből üdvözlő táviratok, amelyekben a fiatalság munkasikereiről szerzünk tudomást. Érdemes egyet közülük megemlíteni, amelyet nem is fiatalok küldtek a konferenciának, hanem a krupinai járásból Zemianské Vrbc/vé község lakói. Azt írják a konferenciának, hogy tiszteletére községükben 66 kis- és középparaszt a mai napon megalakította a szövetkezetet, amely 640 hektáron kezdi meg ez évben a gazdálkodást. Feltörő taps követte a távirat elolvasását. A pénteki nap folyamán a 20 legaktívabb CSISZ-tagot tüntették ki a megtisztelő Fučík-jelvénnyel és CSISZjelvénnyel. A konferencia sikeresen dolgozott. Hazánk és Szlovákia minden részébe elviszik innen a résztvevők a fesztiválon szerzett benyomásaikat, a konferencián gyűjtött tapasztalatokat. H. S. A munkáshatalom egységének és szilárdságának jegyében A MSZMP országos értekezlete Mint már jelentettük, június 27-én reggel a magyar parlament épületében „Erősítsük pártunk egységét, a munkáshatalom, szocialista építő munkánk alapját" jelszó alatt megnyílt a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete. A pártküldöttek szívélyes tapssal üdvözölték a Központi Intézőbizottság tagjait és Kádár Jánost, a bizottság elnökét. Az értekezletet pontosan 9 órakor nyitotta meg Münnich Ferenc. Megnyitó beszédében hangsúlyozta az értekezlet célját és beszélt a párt nehéz útjáról, amelyet a fegyveres ellenforradalom feletti győzelem óta tett meg. „Súlyos helyzetünkben megnyilvánult a szocialista tábor kommunista és munkáspártjainak proletár nemzetközisége. A Szovjetunió, Kína, Csehszlovákia, Románia, a Német Demokratikus Köztársaság és Bulgária kommunista- és munkáspártjai már a fegyveres szakaszok harcában elküldték hozzánk vezetőiket és azonnali sokoldalú segítséget nyújtottak. Rendkívül nagy erkölcsi segítséget jelentett a tőkés országok kommunista pártjainak szolidaritása. Gyakorlatban győződtünk meg a proletár nemzetköziség óriási erejéről." Megnyitó beszéde után Münnich elvtárs az intézőbizottság nevében javaslatot tett mandátumvizsgáló bizottság és szerkesztőbizottság létrehozására, amelynek feladata a vitában elhangzottak és észrevételek alapján megszövegezni, a határozati javaslatot és átdolgozni a szervezeti szabályzatot. Münnich elvtárs ezután előterjesztette a pártkonferencia napirendjét, majd Kádár elvtárs megtartotta a Központi Bizottság beszámolóját. Kádár János elvtárs három és félórás beszámolót tartott, amelyet az alábbiakban röviden ismertetünk: A párt a munkásosztály, a nép életfontosságú fegyvere Szaléziánusok a bíróság előtt Június 25—27-én az ostravai kerületi bíróság szenátusa előtt feleltek tetteikért Vojtech Frelich volt szaleziánus pap és a szaleziánus kongregáció hét volt egyházi személye és laikusa. A vádlottak Ostravában 1957. elejéig népi demokratikus rendszerünket aláásó tevékenységet folytattak. Az ostravai csoport munkájához az utasításokat és irányelveket Antonín Dvoŕáktól, a szaleziánus rend már elitélt főnökétől és Karol Tinkától, a szerzetes-rend csehországi és morvaországi főnökétől kapták. Az ostravai csoport összes tagjai államellenes tartalmú nyomtatványokat terjesztettek egymás között, melyek Csehszlovákia és a Szovjetunió társadalmi rendszere ellen irányultak. Néhányan közülük titkos összejöveteleken vettek részt Brnóban és Hostýnben, amelyeket a szerzetesrend illegális vezetői hívtak egybe. Václav Zuchnický szaleziánus pap és Jaroslav Lang laikus 1953—1957. években iskolaköteles és serdülő ifjakat gyűjtöttek maguk köré, államellenes röplapokat adtak nekik és társadalmi rendszerünk elleni gyűlöletre nevelték őket. Vojtech Frelichet azért is elítélték, mert a rend 1950. évi likvidálása alkalmával elsikkasztotta a rend vagyonának egy részét. A bíróság ítéletet mondott, melynek alapján Vojtech Frelichet négy és félévi, Václav Zuchnickýt és Jaroslav Lángot két és félévi, a többieket pedig 12—21 havi börtönre ítélték. Medvék garázdálkodása a Magas-Fátrában A Magas-Fátra völgyeiben és az Alacsony-Tátra északi lejtőin az utóbbi években elszaporodtak a medvék. A ružomberoki járási vadászati védegylet számukat húsz darabra becsüli. A marha- és juhtenyésztők részéről sok a panasz a medvék okozta károk miatt. Az állatállomány védelme érdekében a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal megfelelő intézkedéseket tett a kártevő medvék ártalmatlanná tételére. A prágai Magyar Kultúrában július 1-én, hétfőn a nyilvánosság részére olvasóterem nyílik meg. Az érdeklődők válogathatnak az összes Magyarországon megjelenő napi- és hetilapok, folyóiratok, képeslapok, elméleti és szaklapok, divatlapok, sportújságok, stb. között. A Magyar Kultúra szívesen lát minden érdeklődőt hétköznap 9— 18, szombaton 9—13 óráig. K — É — OJ SZQ 1957. jűnius 29. • A Janáček vonósnégyes tagjai június 26-án a brnói állomásról a Német Szövetségi Köztársaság Bad Harzburg fürdővárosába utaztak kétnapos vendégszereplésre. • Az ejpovicei vasércbányák alkalmazottai szerdán délelőtt teljesítették a félévi ércfejtési tervet. • Június 25-ig a fesztivál szolidaritási alapjára csaknem 6 580 000 korona gyűlt össze. A kerületek közül a legjobb eredményeket a prágai, a Hradec Králove-i és pardubicei kerület érte el, valamint Prága város szervezetei. • Az utóbbi napok esőzése meggyorsította a korai burgonya fejlődését, így helyenkint több mint 100 métermázsát gyűjtenek be hektáronkint. Ezért július 1-től leszállítják a burgonya begyűjtési és felvásárlási árát. A szerződéssel rendelkező termelők 95 korona begyűjtési árat kapnak métermázsánkint és 220 korona felvásárlási árat. • Csehszlovákiában a gyermekbénulás ellen beoltott gye-mekek száma 2 289539, vagyis az összlakosság csaknem 18 százaléka. Június 22-ig az egyszer beoltott gyermekek 90 százalékát már másodszor is beoltották. Kádár elvtárs beszéde elején röviden áttekintette a párt hősi múltját, majd részletesebben értékelte az 1949—1953 között eltelt évek politikai vonalvezetését. Megállapította, hogy a párt tevékenységét ebben az időszakban is elsősorban a nagy pozitív eredmények jellemzik, de már negatív jelenségek is megmutatkoztak. 1953 júniusában a Központi Vezetőség maga és nem Nagy Imre és csoportja tárta fel azokat a hibákat, amelyek a párt gyakorlatában jelentkeztek. A Központi Vezetőség megállapította, helyesen elemezte a hibákat és helyesen jelölte meg azt is, hogyan kell kijavítani őket. Az első hiba az volt, hogy Nagy Imre rendkívül fontos szerepet kapott. Mint később kiderült, Nagy Imre alkalmatlan volt erre a szerepre. Nagy Imre nem a párt és népi hatalom tekintélyének helyreállítását és megnövelését tűzte ki célul, hanem ellenkezőleg, a párt és a népi hatalom gyengítésére törekedett. A másik ok, amely a helyes elemzés felhasználását akadályozta, az volt, hogy egyes elvtársa, élükön Rákosi elvtárssal, egyáltalán nem voltak képesek vagy nem tudtak a kellő időben és a szükséges mértékben szakítani régi hibájukkal. Mindennek következtében 1953 júniusa és 1956 júliusa között a párt politikájában szélsőséges kilengések keletkeztek, arrtelyeknék" mérhetetlénül romboló volt a hatásuk. A hiba feltárása maga is bizonyos megrázkódtatást okozott a közvéleményben. Mégis a párt tekintélyét és bizalmát megőrizve, lehetett tovább dolgozni, hiszen óriási politikai és erkölcsi jelenség, hogy maga a párt tárja fel a hibákat és dolgozza ki a kijavítás módját. Mikor azonban újra meg újra irányváltoztatásokat tapasztaltak, ez mind megrázkódtatást okozott. 1956 tavaszán a párttagságban és az ország dolgozó népének nagyrészében mély és jogos elkeseredettség élt. Ezt az elkeseredettséget az ellenség mesteri módon kihasználta saját érdekében. Kádár elvtárs az október előtti helyzetről szólva, rámutatott, hogy a Központi Vezetőség 1956 júniusában hozott fontos határozatai minden politikai feltételt megteremtettek ahhoz, hogy a párt, az ország, a néptömegek életében meglevő hiányosságokat és hibákat normális úton kijavítsák. Az ellenség felismerte, hogy ezáltal megerősödne a párt és a népi hatalom tekintélye és ezért tömörítette és rohamra mozgósította erőit. Kádár elvtárs ezután rátért az 1956. október 23-a és november 4-e közötti időszak ismertetésére és elemzésére. Ez a csaknem két hét — mondotta — a párt és a népi hatalom számára válságos időszak volt. A Központi Bizottságnak az az álláspontja, hogy az ellenséges erő nem tudott volna felülkerekedni, ha nem lett volna árulás a vezetésben. Hogy Nagy Imréék átmentek az ellenség táborába, azt csak az események menetében lépésről lépésre lehetett felismerni. Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy Magyarországon október 23. és november 4-e között is nagyobbak voltak a szocialista forradalom erői, mint a a burzsoá ellenforradalomé. Míg azonban az utóbbiak szervezettek és aktívak voltak s a vezetésbe s a népköztársaság védő erői közé beférkőztek, addig a szocialista forradalom erői a vezetésben működő árulók miatt dezorganizálódtak. A november 4-én megalakult forradalmi munkás-parasztkormány és az újjászerveződött MSZMP vezetősége, amely kirekesztette soraiból a Nagy Imre-féle árulókat — azt a célt tűzte ki, hogy fegyverrel leveri az ellenforradalmat, helyreállítja a népköztársaság alkotmányos rendjét, elhárítja az ország belügyeibe való imperialista beavatkozást. Kádár elvtárs példákkal mutatta meg, hogy november 4-e után milyen nagy feladatot jelentett az erők összpontosítása és milyen nehéz harcot kellett vívni a helyes irány megvalósításáért. „Meggyőződésünk — mondotta Kádár elvtárs —, hogy a jelenlegi helyzet a pártban, a párt vezetésében egészséges és a Központi Bizottság '| a pártértekezlettől politikai vonalának megerősítését és jóváhagyását kéri. A Magyar Népköztársaság, a munkás-parasztállam, a proletárdiktatúra állama, az ellenforradalom viharában megedződött és bizonyos vonatkozásokban most erősebb, mint a támadást közvetlenül megelőző időszakban volt és ha jól dolgozunk, még erősebb lesz" — mondotta Kádár elvtárs. A párt feladatairól szólva, Kádár elvtárs ezután rámutatott, hogy a szocialista forradalom ügye győzött, de ezt a győzelmet még biztosítani kell, mert az ellenség erői jelentékeny részben még megvannak, az imperializmus provokál, támad. Kádár elvtárs számos példát mondott erre és utalt az úgynevezett ENSZ ötös bizottság jelentése körül csapott lármára. Első feladatunk a proletárdiktatúra, a munkás-parasztállam erősítése — mondotta. — Ez megkívánja annak a fő elvnek érvényesítését, hogy hazánkban jog, szabadság és demokrácia jusson osztályrészül a dolgozó népnek és ne legyen szabadsága a nép ellenségeinek. A munkás-parasztszövetség most kedvező feltételeket nyert ahhoz, hogy a legközelebbi esztendőkben még tovább erősödjék. Kádár elvtárs a következőkben ai;ról szólt; hogy a népi hatalom erősödése ma megköveteli az ellenforradalom erőivel szemben a következetes harcot. Az osztályharcról szólva, Kádár elvtárs kijelentette, hogy az osztályellenséget elnyomni és korlátozni kell és feltétlenül szükség lesz arra, hogy bizonyos elemeket eltiltsanak bizonyos jogoktól és tisztségektől. A törvényesség mindkét oldalát be kell tartanunk — hangsúlyozta. — Aki a törvény ellen támad, azt büntetés sújtja; aki a törvényt betartja, azt megvédi a törvény. Ezután arról szólt, hogy nagyon fontos az ellenséggel való harcban, hogy a megtévesztetteket ne kezeljük ellenségekként. Ezeket nem büntetni, hanem segíteni kell, hogy a helyes útra viszszataláljanak. Kádár elvtárs a továbbiakban kijelentette: a proletárdiktatúra erősítése megköveteli a tömegek megnyeresét. A pártban olyan szellemnek kell érvényesülnie, amelyben uralkodó a tömegek iránt a bizalom és az ellenseggel szemben a bizalmatlanság. Ezután Kádár elvtárs rátért arra hogy a tömegek megnyerésének feladata magában foglalja a gazdasági és kulturális kérdések helyes megoldását is. Gazdasági politikánknak alapvető elve: a termelőerők állandó fejlesztese —, mondotta Kádár elvtárs. Ez feltétlenül szükséges nemcsak szocialista társadalmunk felépítéséhez, hanem, ami ezzel szorosan összefügg - a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek a lehetőséghez képest legjobb kielégítéséhez is. Kádár elvtárs foglalkozott aztán az ipari termelés kérdéseivel s utalt arra, hogy ezeket az országgyűlés mar tüzetesen és részletesen megvitatta. a A mezőgazdaságban a legfontosabb problémák ez idő szerint, hogy a mezőgazdasági termelést fejlesszük olyan modon, hogy közben a mezőgazdaság szocialista átalakítása is előrehaladjon. A beszámoló további részében az állami központi irányításról beszélt Kádár elvtárs. Szükség van arra mondatta —, hogy a központosítás bizonyos túlzásait lefaragjuk, a helyi önállóságot fejlesszük, de az egész népgazdaság irányításának központinak kell lennie. Részletesen beszélt Kádár elvtárs a munkástanácsokról, — felemás helyzetükről —. A munkástanácsok eddigi útja általában nem nagyon biztató — mondotta. Olyan körülmények között születtek és olyan elemek irányitára alatt jöttek létre, hogy bizony a munkástanácsokat kezdetben az ellenforradalom érdekeinek szolgálatába állították. Hogy mi a helyes eljárás, ebben a párt csak olyan döntést hozhat, amelyben a munkások abszolút többsége egyetért a párttal. Az a legfontosabb, hogy a munkásellenőrzést az elmúlt évekhez képest intézményesen szélesíteni kell a gyárakban. Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy az üzemi munkásellenőrzési szerveknek feltétlenül a szakszervezetek centrális irányítása alat kell dolgozniok. Ezután Kádár elvtárs rátért 3 tudományos és kulturális élet problémáira. Itt a központi kérdés — mondotta — tulajdonképpen a pártnak az értelmiséghez való viszonya. Ha ezt jól rendezzük, akkor a kulturális élet kérdéseit is rendbe lehet hozni. Mi a szerepe az értelmiségnek az ellenforradalmi lázadásban? Egyesek bűnösek az ellenforradalomban. Ezeket meg kell büntetni. Nagyon sokan viszont hibáztak. Ezeknek segíteni kell, hogy a jő útra visszatérjenek. A következőkben Kádár elvtárs a' pártról beszélt. A párt a mi viszonyaink között a munkásosztály, a nép életfontosságú fegyvere. A párt nem öncél és a népnek éreznie kell, hogy amikor a kommunisták a nép érdekeiért harcolva erősítik a pártot, akkor a nép számára kovácsolják a fegyvert. Őriznünk kell' a P6\rt politikai és erkölcsi tisztaságát — mondotta. El kell érnünk, hogy az osztályellenségnek ne legyen befolyása pártunk politikájára. Ezután a magyar ifjúságról szólt. Rámutatott, hogy egyrészt a párt adósa maradt az ifjúságnak azzal, hogy nagyon hosszú ideig túlságosan magára volt hagyatva az ifjúság és a párt ekkor nem állt mellette. Az ifjúság viszont nem adta meg a pártnak, a felnőtteknek azt a tiszteletet és megbecsülést azokért a nagy vívmányokért, amelyeket a párt, a munkásosztály, a néphatalim harcolt ki az ifjúság számára."' Kádár elvtárs ezután a szocialista tábor egységének erősítéséről, a varsói szerződésről beszélt. A szovjet-magyar testvéri barátság és szövetségi viszony hívei vagyunk — mondotta — JZ a politikánk, ezt kell képviselnünk és a magyar nép tömegei ebben támogatnak minket. Beszélt a szocialista országok népeihez fűződő testvéri kapcsolatokról, amelyeknek a magyar nép ezernyi jelét tapasztalhatta az ellenforradalmi lázadás és legyőzése időszakában. Kádár elvtárs kijelentette: Az ellenség csapást akart mérni a nemzetközi proletárszolidaritásra a magyarországi ellenforradalom kirobbantásával, de ez nem sikerült, a harcban még inkább elmélyült a nemzetközi szolidaritás. Nem lehet tagadni, hogy az elmúlt másfél esztendőben nehézségek voltak pártunkban és a nemzetközi munkásmozgalomban is — mondotta Kádár elvtárs. De már most lehet látni, hogy a nehézségeket leküzdjük és így ennek nyomán erősödni fogunk. Minden feltételünk meg van ahhoz, hogy erősödjön pártunk. DP ehhez hozzá tartozik, hogy ne legyünk önteltek és semmit se felejtsünk. Sem a bűnöket, amelyeket az ellenség és az árulók követtek el ellenünk, sem a hibákat, amelyeket mi magunk követtünk el — fejezte be hosszantartó tapssal fogadott beszédét Kídár elvtárs. * * * Az MSZMP országos értekezletének délutáni ülésén Marosán György ismertette az MSZMP Szervezeti Szabályzatára vonatkozó javaslatot, majd az elnök megnyitotta a vitát az első és második napirendi pont felett. A vitában számos küldött szólalt faV