Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-26 / 176. szám, szerda

A szocialista országok között erősödik a sokoldalú gazdasági együttműködés Varsó (ČTK) — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1957. június 18- és 22-e között tartotta Varsóban rendes ülését. Az ülésen részt vet­tek valamennyi tagállam küldöttségei s mint megfigyelők a Kínai Népköz­társaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság képviselői. Az ülésen, amely a teljes egyön­tetűség és kölcsönös megértés lég­körében folyt le, a tanács tagállamai kicserélték nézeteiket a kölcsönös gazdasági együttműködés további fejlesztéséről. Az ülés megelégedés­sel állapította meg, hogy az orszá­gok sokoldalú gazdasági együttmű­ködése a teljes egyenjogúság és a szocialista kölcsönös segítség elvei alapján fejlődik. Beigazolódtak a sokoldalú gazdasági együttműködés elvei, amelyek megfelelnek a szocialista tábor valalmennyi országa érdekeinek. Azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy a tanács egyes tagállamai gazdasági terveikben bizonyos változtatásokat eszközöltek, a küldöttségek véle­ménycserét folytattak a tanács 1956 májusában Berlinben tartott ülésén jóváhagyott javaslatokról, amelyek a termelés színvonalára és a legfonto­sabb árufajták 1957—1960. évi köl­csönös szállításaira vonatkoznak. Ezeket a javaslatokat a tagállamok ötéves tervei alapján dolgozták ki. A róluk folytatott vita után az ülés javaslatot fogadott el, amely szerint az országok közös intézkedéseket dolgoznak ki a tanács tagállamai népgazdaságának szénnel, kőolajjal, kőolajtermékekkel, kohászati koksz­szal, vassal színes fémmel és más nagyon fontos nyersanyaggal való jobb biztosítására. A tagállamok küldöttségei kife­jezték azt az egyöntetű nézetüket, hogy a népgazdasági terveknek az 1955—1956-os években való egybe­hangolásán végzett munka nagy je­lentőségű volt és hogy szükségesnek tartják a népgazdasági tervek egybe­hangolását továbbfolytatni, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa keretében kidolgozni a tagálla­mok fő népgazdasági ágazatai hosszabb időszakra (10—15 évre) szóló távlati A BE1RUTI KIKÖTŐBEN június 24­én kikötött a Krim szovjet személy­szállító gőzös. Ezzel megindult az Odessza és Beirut közötti állandó utasforgalom. (ČTK). AZ EGYIPTOMI AL AHBAR című lap szerint az amerikai társaságok Jordánia ásványgazdaságának megka­parintására törekedve, azt ajánlották a jordán kormánynak, „vegyen közösen részt" a foszfátfeldolgozásban és ce­mentgyártásban azzal a feltétellel, hogy a részvények 66 százaléka amerikai tőkések tulajdonában lesz. (ČTK). terveinek egybehangolását. Az ülés ezután javaslatokat fogadott el a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa és szervei tevékenységének to­vábbi megjavítására. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség helsinki ülése Helsinki (ČTK) — A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsának plenáris ülése Helsinkiben vasárnap este a késő órákig tartott. Az egyes nemzeti szövetségek tevékenységének beszámolóit és a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség tevékenységét vitatták meg. Hétfőn a nőszövetség küldöttségét fogadta Sukselainen finn miniszterel­nök, este pedig a Finn Nők Demokra­kus Szövetsége képviselőinek egy csoportja reidezett fogadást. Az egységes lista H AGY GYŐZELME AZ NDK-BAN A választók 99,52 százaléka a Nemzeti Front jelöltjeire szavazott A Német Demokratikus Köztársaság Választó Bizottsága hétjön délelőtt közölte a június 23-án megtartott helyi, városi és járási népi képviseleti testületekbe való választások eredmé nyeit. A választásokon 11511401 sze­mély vett részt, vagyis a jogosult választók 97,1 százaléka. A leadott szavazatok 0,36 százalé­ka érvénytelen volt, a Nemzeti Front jelöltjeire a választók 99,52 százaléka szavazott, ellene pedig 0,48 százalék. Az NDK-ban lezajlott vasárnapi vá­lasztások, amelyeken a választók többsége szavazatát a javasolt jelöl­tekre adta le, az NDK népének és nyugat-berlini uszító rádióállomás ha­zug propagandájára, a röplapok és a burzsoá sajtó uszításaira ez NDK népe méltó választ adott: Igen, sza­vazatainkat a Nemzeti Front jelöltjei­re adtuk, mert ezek a jelölték bizto­sítják, hogy községeinkben és váro­sainkban nem fognak militaristák basáskodni, biztosítják, Hogy váro­Németország összes békeszerető erői- | sainkban és községeinkben még több lesz a bölcsőde, l • * óvoda és iskola, új lakás és park. így beszél az NDK né­pe. Az államhatalom helyi szervei új jelöltjeinek megvá­lasztásával a Né­met Demokratikus Köztársaság pol­gárai még többet is mondtak: A szo­cializmust építő munkás-parasztál­lamra adták szava­zatukat és határo­zott nemet mond­tak a Nyugat-Né­Otto Grotewohl, az NDK~-miniszterelnöke és Walter metországban foly­Ulbricht, az NSZEp KB első titkára látható, amint tatot t agresszív a niederschönhauseni választó helyiségben leadják sza­vazatukat. (Zentralbild felvétele) P 011tlKana K­A Német De­nek nagy győzelmét jelentik. E vá- mokratikus Köztársaság népe a vá­lasztásoknak nagy a nemzetközi | sárnapi választásokon megmutatta horderejűk. A nyugatnémet hazug szilárd, internacionális hozzátartozá­propaganda kereszttüzében, a RIAS | sát a szocialista tábor országaihoz. „ÜJ KORSZAK" az amerikai-japán kapcsolatokban N. Kisi, japán miniszterelnök USA­beli látogatásának első része, a hi­vatalos megbeszélések ideje véget ért. Hétfőn Kisi részt vett a New­York-i Waldorf Astoria szállóban rendezett ünnepi ebéden és pohárkö­szöntőt mondott azokhoz, akik „nem a kormányhivatalokat képviselik, ha­nem az Egyesült Államok népét". Hogy senki se alkosson helytelen el­képzelést erről, hozzá kell tenni, hogy jelen volt az ebéden Rockefeller „polgártárs" is. A látogatás első részének befeje­zése után közleményt adtak ki. Amint várható volt, nem szűkölködött frá­zisokban. Hogyan is beszélhetnének másképp arról, hogy a két ország kapcsolatai „új korszakba" lépnek, a közös érdekeken és a bizalom szi­lárd alapjain épülő korszakba, ami­kor e kapcsolatok alapelvei mit sem változnak a múlttal szemben, ami­kor pl. a japán hivataloknak semmi beleszólásuk sincs abba, hogy egy amerikai katona Japánban meggyil­kolt egy japán nőt, amint ez legutóbb Girard őrmester esetében történt. A közleményben vannak azonban olyan pontok is, amelyek figyelmet érdemelnek. Elsősorban az a rész, ahol az Egyesült Államok kö­telezi magát, hogy Japán területéről kivonja szárazföldi csapatait. Sajtó­jelentések szerint 25—30 ezer főnyi csapatokról van szó. Ez az intézke­dés nem vonatkozik az USA sokkal nagyobb létszámú tengerészeti és lé­gi erőire. Sok ok van arra, hogy a gyalogság visszahívásáról szóló hírt — bármilyen érdekes is — a legna­gyobb óvatossággal kezeljük. Mily téves képet alkotna az, aki nem tar­taná szem előtt, hogy az USA éppen most egyoldalúan megbontotta a Ko­reába való hadianyagszállítási tila­lomról szóló egyezményt és az ame­rikai hadianyagok már özönlenek Dél-Ŕoreáfoa. Hisz Dél-Korea a Szov­jetunióhoz és a népi Kínához még közelehb fekvő felvonulási terü'.et L mint Japán. Sőt, az amerikai sajtóban számos őszinte beismerés olvasható arról, hogy a szárazföldi csapatok visszahívásáról szóló pontnak a köz­leménybe vételét egészen más indo­kok diktálták, mint az a törekvés, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Az első in­dok a költségvetés kérdése, amelyet minden esetre valamiképpen csökken­teni kell, a másik indok pedig, hogy nem lehetett többé figyelmen kívül hagyni Japán közvéleményét, amely semmit sem kíván jobban, mint ép­pen az amerikai csapatok távozását, mert nagýon hamar elérheti a köz­vélemény hangulata a forrpontot, mint ahogy ez Tajvanon történt. Egyes stratégák abban a meg­győződésben találnak „vigaszt", hogy a mérleg serpenyőjében sokkal na­gyobb súlyt jelent az atomtámasz­pontok kiépítése, mint amennyit a másik oldalon a néhány gyalogos hadosztály kivonása jelent. Nagy re­ményeket fűznek az új japán had­sereg építéséhez is. Az amerikai csa­patok Japánból való visszahívása közvetlenül összefügg azzal, mily gyors ütemben fegyverkeznek a ja­pánok. Más szavakkal azt mondják nekik: „Ha azt akarjátok, hogy még több' amerikai katona elmenjen tőle­tek, fokoznotok kell az ütemet." Ily módon akarják felhasználni a japán nép természetes vágyát, amellyel az USA-csapatok távozását óhajtja. Emellett — amint a Wall Street Journal írja — az Egyesült Államok távol-keleti katonai terveiben Japán­nak kulcsszerepet szánnak. Egyes kommentárokban azt olvas­hatjuk, hogy az amerikai csapatok­nak Japánból való visszahívása az USA „új politikájának" első lépése és ezt hasonló lépések fogják kö­vetni. J. Reston pl. a New York Times június 24-i számában az USA leg­utóbbi intézkedéseiről azt írja, hogy „azt az irányt illusztrálja, amely vár­hatóan megnyilvánul világszerte még az év vége előtt". Hogy az Egyesült Államok egysze­riben kész volna tömegesen vissza­hívni csapatait külföldi támaszpont­jairól, ennek sajnos mindeddig sem­mi bizonyítéka sincs. A tények egé­szen másról beszélnek. Az USA csö­könyösen elutasítja a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy fegyveres erőik létszámát 1500 000 főre csökkentsék, mégpedig azzal az indokolással, hogy ily nagy létszámcsökkentésnél nem tarthatnák fenn külföldi támaszpont­jaikon levő helyőrségeiket. A tárgyalások során a japán miniszterelnököt számos kérdésben visszautasították. Nyilvánvalóan nyers elutasításban részesült akkor, midőn azt követelte, hogy azokat a szige­teket, amelyeken az amerikaiak tá­maszpontokat lé tešíte ttok, adják visz­sza Japánnak, legaláťb bizonyos el­lenőrzése alá. Nagyon kedvezőtlen visszhangot kelt Japánban az a tény, hogy az USA elutasító álláspontot foglalt el a Kínával folytatott keres­kedelem kérdésében. Figyelemreméltó az is, amiről a közleményben nem volt szó. Hiába keresnénk említést is arról, hogy Ja­pánnak amerikai megrendeléseket juttatnak a Délkelet-Ázsiának nyúj­tott amerikai „segítség" keretében. Hogy Japán mily nagy fontosságot tulajdonított az amerikai megrende­léseknek, mutatja az a tény, hogy maga a miniszterelnök mielőtt az Egyesült Államokba ment volna tár­gyalni, terepszemlét tartott Délkelet­Ázsiában. Mivel azonban a közlemény említést sem tesz e közlésről, kevés a remény arra, hogy a kérdésben bármilyen megegyezés jönne létre. úgy látszik, hogy a közlemény hangoztatta, „új korszakban" na­gyon sok marad a régiből ahhoz, hogy valóban új korszakról lehetne beszélni. Még egy „új korszak" sem kezdődött csupán azzal, hogy valaki ezt kijelentette. A történelem más határkövet fog választani. P. T. NORSTAD TÁBORNOK LÁZÁLMA a Szovjetunió Serohanásáról A. uroir.íko nyilatkozata a moszkvai sa'tóírtekezleten Moszkva (ČTK) — Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügy­minisztere június 25-én délelőtt a Szovjetunió külügyminiszté­riumának épületében tartott saj­tóértekezleten nyilatkozatot tett a szovjet a külföldi újságírók előtt. Gromiko nyilatkozatában először is feltette a kérdést, vajon az Egyesült Államok a londoni leszerelési tárgya­lásokat nem használják-e az USA azon törekvésének leplezésére, amellyel a lázas fegyverkezést akarja folytatni és fokozni. Erre a kérdésre, mint Gromiko mon­dotta, természetesen csak az USA kor­mánya válaszolhat. Gromiko nyilatkozatot tett Norstad tábornoknak, az Északatlanti Tömb fegyveres erői főparancsnokának az USA szenátusa külügyi bizottsága tit­kos ülésén tartott nemrégi beszédével kapcsolatban, A NATO-ban vezető tisztet betöltő tábornokok túlságosan hangosan kez­denek viselkedni és öklükkel hado­násznak, amikor a további lázas fegy­verkezés katonai kiadásairól tárgyal­nak vagy pedig, amikor a leszerelési tárgyalásokon körvonalakat ölt a tár­gyalások részvevőinek a leszerelés egyes kérdéseiben elfoglalt álláspont­jai közeledése. Ebben az esetben rendszerint az amerikai katonai képviselők a hang­adók — hangsúlyozta Gromiko. — A londoni leszerelési tárgyalásokon — mondotta továbbá a Szovjetunió kül­ügyminisztere — valóban felvázoló­dott az a lehetőség, hogy megegyezés jön létre a leszerelés egyes részleges intézkedéseiben, főleg azután, hogy a Szovjetunió megtárgyalásra előterjesz­tette azokat az új javaslatait, amelye^ megkönnyítik az államok közti meg­egyezés lehetőségét, amint ezt számos országban megállapították. Ügy tűnne fel — mondotta Gromiko — hogy ilyen körülmények között a leszerelési tárgyalások összes részve­vőinek különös óvatosságot és türel­met kell tanúsítaniok, hogy így előse­gítsék a tárgyalások kedvező légköré­nek megőrzését. Gromiko kijelentette: Ha az Ameri­kai Egyesült Államok, mint a leszere­Növekszik a francia szocialisták elégedetlensége az algériai politikával szemben Párizs (ČTK) — A Francia Szocia­lista Párt számos szervezete pártjuk közelgő kongresszusával kapcsolatban határozatokat hoz, amelyekben rámu­tatnak, hogy a szocialista párt tagjai körében nagy népszerűségre tett szert Deferrenek, a párt egyik vezetőjének határozati javaslata. Deferre határozati javaslatában elítéli az algériai „pacifi­kációs" politikát. Deferre határozati javaslata mellett foglaltak állást a Vaucruse, Alpes-Maritimes, Gard a Bouches-du-Rhone megyék pártszer­vezetei, amelyek nemrég még helye­selték Mollet algériai politikáját. Amint a Monde jelenti, a szocialista párt Nord és Puy de Dome megyei szerve­zetei is — amelyek a Mollet-politika támogatásáról voltak ismertek — olyan határozatokat hagytak jóvá, amelyek nagyon hasonlítanak Deferre határo­zati javaslatához. Nyugatnémet tudósok az atomfegyverek ellen Berlin (ČTK) — A Német Szövet­ségi Köztársaság 240 kiváló tudomá­nyos és kulturális dolgozója felhívta a szövetségi parlamentet, hogy a nyugatnémet hadsereget ne szereljék fel atomfegyverekkel. A felhívást ismert művészek, rendezők, színigaz­gatók, zeneszerzők és írók írták alá. A nyugatnémet tudományos és kul­turális élet képviselői továbbá köve­telik, hogy a szövetségi kormány utasítsa el atomfegyverek elhelyezé­sét a szövetségi köztársaság területén és törekedjék általános leszerelésre. Harcok Algériában Algir (ČTK) — Sidi Aich-tól délnyu­gatra június 24-én heves harcokra ke­rült sor a francia gyarmati csapatok és az algériai partizánok között. A Francé Presse hírügynökség szerint ezen összetűzések alkalmával 22 algé­riai meghalt és 2 foglyul esett. Vasárnap este Bougie városa mellett csapdába esett egy francia katonai konvoj. A heves tűzharcban a franciák 13 katonát vesztettek. A Bone város melletti Pezzara-tó környékén a fran­cia rendőrség házkutatásokat tartott több mint ezer személynél. lési tárgyalások részvevője, valóban hozzá akar járulni a javasolt egyez­mény eléréséhez, akkor nem szabad olyan agresszív és uszító beszédeknek elhangzaniok, mint amilyen Norstad beszéde volt. Gromiko nyilatkozatában továbbá hivatkozott Norstad tábornoknak az Északatlanti Tömb katonai terveiről szóló kijelentéseire és főleg az ameri­kai tábornok azon fenyegetőzésért, hogy „mind a négy oldalról támadnak a Szovjetunióra" a külföldi amerikai katonai támaszpontokról és ezáltal „el­pusztul mindaz, ami Oroszország szá­mára katonai jelentőséggel bír." Gromiko ezzel kapcsolatban rámuta­tott, hogy az amerikai tábornok első­sorban megfeledkezett arról, hogy a gépek nemcsak egy irányban repülhet­nek, nemcsak az agresszor felől, ha­nem az agresszor felé is. Pedig en­nek világosnak kell lennie a NATO katonai tényezői között levő „leghe­vesebb vérűek" ©lőtt is. Gromiko kifejtette azt a nézetét, hogy az ilyen kijelentés nemcsak egy merész tábornok lázálma. Gromiko Norstad beszédét szándékos uszító nyilatkozatnak minősítette, amelynek célja, hogy nyugtalanná tegye a nem­zetközi légkört, szítsa a „hideghábo­rút", fenntartsa a háborús hisztériát és ezáltal a fegyvergyárosokat a fegyver­szállításból származó óriási nyeresé­gekhez segítse. Ha Norstad és a többi uszító kijelentéseket tevő katonai ve­zetők nem e katonai csoport vezető köreinek nézetét tolmácsolnák, akkor bizonyára ellenállásba ütköznének és megfelelő korlátok közé lennének szo­rítva. Azonban semmi ilyesmi sem tör­tént. Gromiko rámutatott, az a kijelentés, hogy a külföldi államok területén levő amerikai katonai támaszpontok • Euró­pában, Ázsiában és a világ más részei­ben „védelmi célokat" szolgálnak, nem egyeztethető össze Norstad agresszív beszédével. Norstad nyilatkozata újból megmu­tatja, milyen indokolatlan egyes em­bereknek a NATO tagállamaiban — Franciaországban, Nyugat-Németor­szágban, Norvégiában, Dániában és másutt — az a hiedelme, hogy a NATO nem követ agresszív célokat. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov fogadták Gosnjak tábornokot Moszkva (ČTK) — N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke és N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára június 24-én fogadták Gosnjak tábornokot, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság nemzetvédelmi államtitkárát. A fogadáson részt vett Zsukov mar­sall, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere, Konyev és Szokolovszkij marsal­lok, Nicsunovics, Jugoszlávia szovjet­unióbeli nagykövete, a nemzetvédelmi államtitkár kíséretében levő jugoszláv tábornokok, valamint Firjubin jugo­szláviai szovjet nagykövet. Solohov az írók világkongresszu­sának összehívását javasolja / Koppenhága (ČTK) — Mihail Solohov szovjet író, aki Skandináviában tesz körutat, jún. 24-én egy koppenhágai sajtóértekezleten állást foglalt az írók világkongresszusának összehívása mel­lett. A kongresszuson a különféle or­szágok írói politikai nézeteiktől füg­getlenül megtárgyalnák közös művé­szeti és gazdasági problémáikat. M. So­lohov bejelentette, hogy a norvég írók azt javasolják, hogy előzőleg regionális üléseket tartsanak. Solohov nézete szerint ezen a kongresszuson előké­szíthetnék a világkongresszus prog­ramját. Szaúd-Arábia tiltakozik az izraeli provokációk ellen New York (ČTK) — Szaúd-Arábia június 24-én az utóbbi időben már hatodízben tiltakozott az ENSZ-nél Izráelnek az Akabai-öbölben elkövetett provokációs tettei ellen. Szaúd-Arábia tiltakozó jegyzékében hangsúlyozza, hogy az Akabai-öböl az arabok szuverén területe. A jegyzék elítéli azt a tényt, hogy az Akabai­öböl szuverén arab felségvizeit Izrael rendszeresen megsérti és főleg arra hívja fel a figyelmet, hogy június 13­án egy izraeli torpedóromboló egészen Al-Bary Szaud-Arábia-i városhoz kö­zel vetett horgonyt. OJ SZÖ 19." -YMMN M

Next

/
Thumbnails
Contents