Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-24 / 174. szám, hétfő

* ' Nemzetközi geofizikai év 1957. július 1-én, greenwichi időSzámítás szerint 0 óra 00 perckor figyelmeztető jelzéseket adnak le, melyek a történelem folyamán rendkívül nagy jelentőségű tudományos intézkedésnek, & nemzetközi geofizikai évnek kezdetét fogják jelezni. Ez a furcsa „év" 18 hónapig fog tartani és 1958. december 31-én zárul. Mi is tulajdonképpen a nemzetközi Geofizikai év és milyen célokra irányul? Az emberiség gazdag ismereteket gyűjtött „otthonáról" — arról a bolygóról, melyen él. Ennek ellenére még nem kutattuk át kellőképpen a Földet, különösen annak sarkvidékeit, ahol még igen sok a „fehér folt". Már pedig kell-e bizonyítanunk, hogy milyen fontos a szárazföldön, vízben és levegőben lejátszódó fizikai jelenségek komoly tanulmányozása az egész Földön? A világ geofizikusai már régóta kutatják a sarkvidéket. Számos tudományos expedíciót állítottak össze, sok komoly felfedezést tettek. A tudományos munkálatokat azonban a kapcsolatok megteremtése nélkül folytatták, ami természetesen akadályozta a kutatások sikerét. Sarkkutatás a múltban Már a múlt évszázadban felmerült 6z a gondolat, hogy egyesítsék a tudósok törekvését és egységes, előre kidolgozott és jóváhagyott terv alapján végezzék az Északi-sark kutatását. A sarkvidékek első nemzetközi méretű kutatását az 1882—1883 években szervezték meg nemzetközi poláris év elnevezéssel. Az akcióban 11 ország vett részt. A második nemzetközi poláris évet csak 50 év múlva — 1932— 1933-ban sikerült megvalósítani. A mostani nemzetközi geofizikai év (NGÉ) mind méreteiben, mind a munkálatok jellegében nagyon eltér a régebbiektől. A tudomány és a technika rohamos fejlődése lehetővé teszi a kutatások keretének bővítését. Mindenesetre a geofizikai jelenségek tanulmányozása nem korlátozódik csupán a sarkvidékre, hanem kiterjed az egész földgolyóra. A nemzetközi geofizikai év időpontját nem véletlenül választották ki. Minden ll.' éVbéri' meg figyelhető a Nap tevékenységének fokozódása, amely a Földön KölöriféTé 'jéténiregekkel:' mágneses viharokkal, erősebb északi fénynyel, a rádióösszeköttetés zavaraival s egyéb jelenségekkel észlelhető. Ez az idő kedvez a legjobban számos geofizikai jelenség megfigyelésének. A munkálatok irányítására külön nemzetközi bizottság létesült. A NGÉben részvevő minden országban nemzeti bizottság létesült a saját területükön folytatandó munkálatok megszervezésére. A Szovjetunióban a Szovjetunió Tu'dományos Akadémiájának elnöksége alatt szintén megalakult a NGÉ-t irányító hivatalos bizottság. Élén I. P. Bargyin akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke áll. A NGÉ kutatómunkálataiban 100 szovjet tudományos intézet vesz részt. A Szovjetunió különböző pontjain és határain túl, az Északi- és Déli-sarkon elhelyezett 500 kutatóállomáson .végeznek majd megfigyeléseket. Mik a feladatok A NGÉ kezdetét megadó jel tevékeny munkára serkenti a szárazföldi és tengeri megfigyelőállomások és obszervatóriumok ezreit. Repülőgépek, irányítható léggömbök, rakéták és a Föld mesterséges bolygói emelkednek a magasba a földgolyó levegőrétegének tanulmányozására. A hajókról sokezer különleges műszert bocsátanak a mélységbe a tenger világának tanulmányozására.' Hatalmas teleszkópok és fotokamerák szegeződnek az égnek. Érzékeny műszerek jegyzik fel a földkéreg legkisebb eltolódásait. A Föld légköréről szerzett ismeretek óriási gyakorlati és tudományos jelentőségűek. A tervbevett meteorológiai megfigyelések adatokat szolgáltatnak majd a szelekről, a levegő hőfokáról és nedvességéről, a légkör legfelső rétegeiben végbemenő folyamatokról, a levegő körforgásáról a Déli-sark fölött és a Föld hőmérsékletére gyakorolt hatásáról, az északi és déli félteke levegőrétegeinek kicserélődéséről. Az új adatok lehetővé teszik az időjárásjelentések pontosabb összeállítását. A Föld télikabátja Ismert tény, hogy a sztratoszféra 20 Ac 35 kilométer közötti magasságban I a Föld élőlényei szempontjából nagyon fontos gázt — ózont tartalmaz. Ez védi a Földet hőmérsékletének csökkentésétől és elnyeli a Nap által kisugárzott ibolyántúli sugarak élőlényekre ártalmas részét. Az ózon sajátságosságainak és törvényszerűségeinek tanulmányozása lesz a NGÉ egyik feladata. Nemrégen az atmoszféra legfelső rétegeiben, kb. 10 ezer méter magasságban ún. «ugáráramlatokat fedeztek fel, melyeknek sebessége óránként meghaladja a 200 kilométert. Most egyes utasszállító repülőgépek felhasználják ezeket a sugáráramlatokat és jelentős mennyiségű üzemanyagot takarítanak meg. Az atmoszférában évről évre fokozódik a széndioxid mennyisége, melyet a gyárkémények milliói bocsátanak ki. Becslés szerint 50 év múlva csillagászati nagyságú számot — 1700 billió tonnát ér el. A NGÉ keretében tervbevett kutatások segítenek megtalálni a választ arra, milyen hatást gyakorolhat ez a változás bolygónk éghajlatára. A Szovjetunió krimi, pulkovói, taskenti és más városokban felállított hatalmas csillagvizsgáló intézetek állandóan figyelemmel kísérik a napkorongon végbemenő változásokat (napfoltokat, napfáklyákat, protuberanciákat). A naptevékenység fokozódásának megfelelően a Nap fokozottabban Iövel ki ibolyántúli sugarakat, ez viszont összefügg a Földön lezajló mágneses viharokkal és a rádióösszeköttetés zavaraival. Kölcsönös kapcsolataik tanulmányozása szintén a NGÉ programját képezi. A földkéreg ár-apálya A Nap és a Hold vonzóereje a Föld kemény kérgének az apály és dagály jelenségeihez hasonló hullámzását váltja ki. A hullámzás ereje a földkéreg rugalmasságának fokától függ. A moszkvaiak például a Föld eme sajátos „létegžésanek" idején naponta' Kétszer' 30 ceAtimétert emelkednek és ugyanannyit süllyednek. A Szovjetunió javaslatára ennek a jelenségnek kutatását is bevették a nemzetközi terybe. E célra Moszkva közelében — Krasznaja Pahrán és Leningrád vidékén — Pulkovón különleges megfigyelőállomásoka.t építettek. 1957 január 21én kb. este 11 órakor halványzöldszínű szivárvány ragyogta be gigászi magasságban Moszkva egét. A szivárvány színe később összeolvadt az ég színével. Ugyanez a jelenség Scserbakov fölött is megfigyelhető volt halványszürke fény formájában, mely galambszürke és fehéres függőleges csíkok képében állandóan változtatta helyét. Éjjel két órakor Kisinyev fölött gyúlt ki a bíborvörös fény. Az égbolt északi részét ragyogta be és a rózsaszín árnyalatból bíborszínbe, majd tűzpirosba csapott át. Az égboltnak ez a szokatlan ragyogása, amelyet ugyanazon a napon Penzában, Kijevben, Poltaván, Ogyesszában, Nyikolajevben s Nyugat-Európa egyes városaiban is megfigyeltek, nem más, mint sarkfény. Mi a sarkfény? Mi tulajdonképpen a sarkfény, és miért figyelhető meg leginkább éppen északon, s még hozzá az ott fél évig tartó sötétség idején? Ez a kérdés már régóta izgatja a tudósokat, de még a mai napig sem nyert végleges megoldást. Csupán annyit tudunk, hogy a sarkfény 80—100 km magasságban képződik. A légkör felső rétegeiben gázok világítanak, melyeket a Napból kilövelt részecskék áradata tesz fénylővé. A NGÉ idején a sarkfényt a légkör felső rétegeinek összetételével, a földmágnességgel, a nagy földi áramlásokkal és a világűrből jövő kozmikus sugarakkal összefüggésben fogják tanulmányozni. Csak most, a tudomány és a technika fejlődésének mai fokán vált lehetővé, hogy behatolhassunk a légkör felső rétegeibe és tanulmányozhassuk az ott lejátszódó jelenségeket. A rádiószondák felengedése csak 20—25 kilométer magasságig teszi lehetővé az adatok szerzését. A következő lépés a légi térnek rakéták segítségével végzett kutatása. A rakéták 100—200 kilométer magasságba hatolnak fel. Az utóbbi időben szovjet tudósok sikeres kísérleteket hajtottak végre rakétákkal, melyek élő útitárssal — egy kutyával 110 km magasba hatoltak fel. Nemsokára emberek is vállalkozhatnak majd ilyen utakra. Beszállás a világűr felé Az a mesterséges bolygó, amelyet amerikai tudósok szerkesztettek, egy 50 centiméter átmérőjű gömb. Súlya körülbelül 10 kilogramm; súlyának felét egy különleges adó képezi, amely megfigyeléseit a Földre továbbítja. A bolygót bonyolult szerkezetű, háromlépcsős rakéta segítségével juttatják el pályájára. Pályája a Föld körül 300—2500 kilométer távolságban vonul. Maximális sebessége 29 ezer kilométer óránként. Földkörüli pályáját másfél óra alatt teszi meg. A bolygó idővel súrlódás következtében a Föld vonzóerejének hatáskörébe kerül és letérve pályájáról a légkör rétegeiben meteorhoz hasonlóan izzóvá válik. A bolygót állandóan figyelik. Az Egyenlítő vidékén naponta 15—20 percig közönséges látcsővel is látható lesz. Leningrádban a hatalmas tengerjáró hajókkal együtt a Nyeva folyón vesztegel a Zarja nevű háromárbócos motoros-vitorlás jármű. Ez a különleges kutatóhajó fából és mágnesas hatástól Legyó'zhetjük-e Krakkóban az európai élvonalba tartozó lengyel válogatottat? Az idei atlétikai eredmények összehasonlítása alapján: NEM! Június 29—30: Lengyelország—Csehszlovákia férfi és női válogatott atlétikai viadal Krakkóban. Férfi válogatottunknak ez lesz idén az első, női válogatott csapatunknak pedig a második szereplése. A két baráti ország legjobbjainak viadalát a hagyományos Kusocinski-, illetve Rošický-emlékverseny előzte meg. Mindkettőn nagy számban vettek részt a csehszlovák, illetve lengyel atléták. Ez a körülmény megkönnyíti a krakkói válogatott viadal esélyeinek latolgatását. Az alábbiakban főleg e két verseny eredményeire támaszkodva igyekszünk „lemérni'* a csehszlovák, illetve lengyel esélyeket. Az Összehasonlítás — sajnos — részünkre nem mutat valami kedvező képet, mert mindössze csak hat-hét számban vehetjük „biztosra" győzelmünket, s ha figyelembe vesszük, hogy néhány nyílt versenyszámban is a mi javunkra dőlhet el a küzdelem, még akkor sem állunk úgy, hogy a krakkói versenytől győzelmi sikert remélhessünk. De vegyük sorra a férfi viadal valamennyi versenyszámát, s akkor pontosabb képet kapunk a két ország atlétáinak jelenlegi képességeiről, s az egyes számokban várható esélyekről. 400 m gáton Bartoš és Borsuk küzd a pontokért. A győzelmet azonban nem szerezhetik meg, hiszen Bartoš múlt héten futott 52,7 mp-es csehszlovák csúcsot, de kikapott a lengyel Kotlinski-től, aki két hét óta 51,7-tel tartja a lengyel csúcsot. 100 méteren Kynos és «Janeček képviselik színeinket A ' még Ifjúsági Kynosnak a Rošioký-emlékverseny volt első na* gyobb versenye, amelyen második lett a lengyel Főik mögött 10,7-tel. Nagy meglepetés lenne, ha ebben a számban Krakkóban mi szereznénk meg a győzelmet. 200 méteren Janečeket és Trousilt küldjük küzdelembe. Reálisan itt sem számíthatunk győzelemre, hiszen Swatowski a Kusocinsky-emlékver^enyen 21,2-re javította a lengyel csúcsot, a Rošioký-emlékversenyt pedig a lengyel Főik nyerte 21,8-cal. Sajnos, Janeček nincs már régi nagy formájában-. 400 méteren Trousil és Jirásek a két válogatottunk. A Rošický-emlékversenyen 47,8-at, illetve 48 rnp-t futottak. De ez kevés, hiszen a Kusocinský-emlékversenyt Swatowski 46,8 mp-es lenovel csúccsal nyerte meg. 800 méteren Jungwirth és Líška veszi fel a 'küzdelmet. Mi csak a kitűnő formában lévő Jungwirthban bízhatunk, aki Bratislavában 1:47,5-re javította a rekordot. De Makomaski is nagyon tud, hiszen két héttel ezelőtt 1:47,9-re javította Varsóban a lengyel csúcsot! mentes fémekből épült, és a földmágnesességet, ionoszférát és rádióhullámok terjedését figyelő tudományoskutatóintézet tulajdonát képezi. A hajóval a tengerek és óceánok mágneses terét tanulmányozzák. A hajó tavaly ősszel tért vissza az Atlanti-óceán északi részén végzett nagy kutató útjáról s most ismét útra készül. A legkorszerűbb felszereléssel látták el, amely a legnagyobb viharok idején is zavartalanul működik. Elolvad-e a sarktengerek jege Az utóbbi évtizedek folyamán a Föld éghajlatának általános felmelegedését figyelték meg. Feltételezhető, hogy a Föld hőmérsékletének fokozódása tovább fog folytatódni, s eljön az az idő is, midőn nyáron az Északi-jeges tenger hatalmas térségében elolvad a jég. Ennek következtében a víz eláraszthatja a szárazföld alacsonyan fekvő partvidéki részeit. A tudósok a NGÉ folyamán tanulmányozni- fogják a világ legnagyobb jégmezőit és köztük az Északi-sark és a Déli-sark jégborította vidékét. Bonyolult és nehéz munka vár tehát a tudósokra a kutatóállomások, obszervatóriumok és expedíciók megfigyelései eredményeinek rendszerbe foglalásában és kiadásában. A nemzetközi geofizikai év eredményeit többezer kötetnyi tudományos műben dolgozzák 1 fel, s bizonyára új természeti törvények ismeretével gazdagítják majd az emberiséget. i (V. A. Trojickája nyomán) i A Rošický-emlékversenyen is kiváló teljesítményt nyújtott Jungwirth. (Képünkön a második helyen fut) (Fo,tő: Fafek) Jungwirth, Gräf, Zátopek 1500 méteren Jungwirth és čikel indul. Ez az első futószám, amelytől reálisan győzelmet várunk. Jungwirth 3:42 D-es csehszlovák csúcseredménye és jelenlegi formája adja hozzá az alapot. És még valami: Varsóban megelőzte a lengyel futókat, köztük Lewandowskit is. Miért ne sikerüljön ez most Krakkóban is ... ? 5000 méteren Gráf és Jurek (esetleg Zátopek) vesz részt a küzdelemben. Gräf és Jurek 14:06,2, illetve 14:17,4 p-es eredménnyel egyéni csúcsot futott a Rošický-emlékversenyen. Gräf ideje egészen kiváló, győzelmére Krakkóban is számíthatunk. 10 000 méteren Zátopek és dr. Kantorek lesz a lengyelek ellenfele. Ebben a számban kevés nagyobb verseny volt az idén. Zátopekben még mindig bízhatunk ... 110 in gáton Veselský és Bečvaŕský képvisel bennünket. Nem esélytelenül! Ne feledjük el azonban, hogy Kotlinski 14,7 mp-es új lengyel csúccsal éppen a Rošický-emlékversenyen előzte meg gátfutóinkat. Szóval ez sem „biztos" szám.. 5 A világ idei legjobbja 3000 m akadályon Veselý és Brlica révén mi leszünk fölényben. Veselý múlt héten 8:54-et futott. Ennél jobbat ez idén a világon senki sem ért el! Magasugrásban Savčinský és Lánský Ikozül az egyik megnyerheti a krakkói versenyt, mégsem számít •gyikük sem favoritnak Lewandowskival szemben, aki a Kusocinski-emlékversenyen 200 cm-t ugrott. Távolugrásban Procházka és Molnár a két válogatottunk. Szerezhetnek kellemes meglepetést, de kellemetlent is. A lengyel Iwanski valamivel jobbnak látszik, mint a mi két ugrónk. Hármasugrásban ftehák és Kálecký még messze vannak igazi formájuktól. Ezt bizonyítja az is, hogy a lengyel Malherczyk 15,64 m-es új lengyel csúccsal mindkettőjüket legyőzte múlt hétbn Prágában. Ez az egyébként „erősnek" hitt számunk sem elég erős — pillanatnyilag ... Rúdugrásban Kreicar és Stefkovič szinte biztos 420-as ugrók. Lehet azonban, hogy ez kevés lesz, hiszen Janiszewski a varsói versenyen 425 cm-.ť ugrott. -m Két kettős győzelem Súlylökésben Skobla és Plíhal kettős győzelmet biztosíthatnak részünkre. Sosgórnik Prágában 16,77-re javította a lengyel csúcsot, de a mieink ennél jóval többet .tudnak. Diszkoszvetésben Merta és Cihák ugyancsak kettős csehszlovák győzelemre készül. Merta múlt heti 54,60 mes eredménye világviszonylatban is Gerelvhajításban nincs semmi esélyünk. Perek és Kopriva meg sem szoríthatja Sidlot és Radzionowiczet. Kalapácsvetésben Mužíček és Engl a két válogatottunk. Ez a szám sem ksz a miénk — az idei eredmények összehasonlítása alapján. A két váltóban Gáborík—Simánek—' Šimeček—Kynos, illetve Trousil—Jir4sek—Kocsis—Bar,

toš összeállításban vesszük fel a küzdelmet. Fiatal 4x100as váltónk a Rošický-emlékversenyen 41,9 mp-t futott. Ettől a váltótól szakembereink sokat remélnek — jövőre. Krakkóban azonban nem számíthatunk még sikerre. De reálisan a másik váltóban sem remélhetünk győzelmet. összegezve tehát, a lengyel atlélsválogatott, amely évek óta Európa egyik legjobbja, a versenyszámok túlnyomó többségében győzelmi reménynyel indul ellenünk a küzdelembe, s éppen ezért csak az lehet vitás, milyen arányban szenvedünk vereséget. De az sem lényegtelen a nemzetközi viszonylatban betöltött szerepünk szempontjából. egészen kiváló! ezzel szemben ÜJ SZÔ 1957. június 24. 5