Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-03 / 153. szám, hétfő

Már húszezer tiltakozás érkezeit az atomfegyverekkel való kísérletek betiltására A Csehszlovák Békevédök Bizottságának elnöksége pénteken, május 31-én Prágában ülést tartott. Az ülést Ján Mukaŕovský akadémikus, a Csehszlovák Békevédök Bizottságának elnöke vezette. Fő programként megtárgyalták az atomfegyverekkel való kísérletek betiltása kampányának eddigi eredményeit és a Béke-Világtanács június 10—16-án Colombóban tartandó ülésének előkészületeit. Az atomfegyverekkel való kísérletezés betiltására irányuló csehszlovákiai kampány nagy visszhangját bizonyítja az a tény, hogy május 31-ig már 20 202 határozat, levél és távirat érkezett a Csehszlovák Békevédők Bizottságához. Hazánk népe, a városok és falvak lakói, az iparbari dolgozók, a mezőgazdasági, tudományos és kulturális dolgozók és az ifjúság határozottan tiltakoznak bennük e kísérletek folytatása ellen és kiállnak az ENSZ albizottságának londoni tárgyalásain tett szovjet lefegyverzési javaslat mellett. Népünk ezen akaratát tolmácsolja majd a csehszlovák küldöttség a Béke-Világtanács colombói ülésén. Az ülésen jóváhagyták a csehszlovák küldöttség összetételét. Tagjai: dr. Josef L. Hromádka egyetemi tanár, a Csehszlovák Békevédők Bizottságának és a Béke-Világtanács elnökségének tagja, dr. h. c. Alexander Horák, a Szlovák Békevédők Bizottságának elnöke, a Béke-Világtanács és a Csehszlovák Békevédők Bizottsága elnökségének tagja és Márie Matéjková, a Csehszlovák Békevédők Bizottságának titkára. Az ülés tcvábbi részében ÍZ elnökség Lidice megsemmisítése 15. évfordulója alkalmából a „Nemzetközi zarándoklat Lidicébe" akcióval és főleg a Lidicén vasárnap, június 16-án a népek közötti béke és barátság manifesztációja előkészítésével foglal: kozott. Számos külföldi vendég jelenlétében ez alkalommal polgáraink tízezrei kinyilvánítják eltökéltségüket harcolni az összes békeszerető emberek testvéri együttéléséért és ismételten kifejezetten megerősítik szolidaritásukat az összes békeerők közös harcában az atomháború ösztönzői ellen. TÖBB DOLGOZÓT A BÁNYÁKNAK Szombaton, június 1-én tartották Bratislavában a szlovákiai kerületi nemzeti bizottságok alelnökeinek és a központi hivatalok egyes reszortjai képviselőinek közös tanácskozását, amelyen megvitatták a munkaerők toborzása eddigi eredményeit a banyák és építészet számára és intézkedéseket fogadtak el a következő időszak toborzást feladatainak teljesítésére.. A tanácskozást Štefan Šebesta, a Megbízottak Testületének alelnöke nyitotta meg. Jelen volt Jozef Gajdošík munkaügyi megbízott, Štefan Krčmárik, helyi tüzelőanyag és kőolajipari megbízott, dr. h. c. Alexander Horák, a helyi gazdálkodás megbízottja is Karol Fajnor közlekedésügyi megbízott. Ebben az időszakban a munkaerők szervezett toborzása döntő stádiumba jut. Az áprilisi és májusi toborzás eredményei azonban nem kielégítőek. Szlovákia kerületeinek az OstravaKarviná-i bányamedence számára a második negyedévben 1239 dolgozót kellett volna toborozniok. A szervezett toborzás feladatainak nem teljesítése azt a következményt vonja maga után, hogy például a Helyi Tüzelőanyag és Kőolajiparügyi Megbízotti Hivatal vállalatai május 20-án még 554 munkást nélkülöznek. Jozef Gajdošík munkaerőügyi megbízott beszámolójából kitűnik, hogy a munkaerők szervezett toborzása 1957 második negyedévi feladatának teljesítésére júniusban még 3572 dolgozót kell megnyerni. A toborzásban mutatkozó eddigi rossz eredmények okát elsősorban abban kell keresni, hogy az üzemekből nem szívesen bocsátják el a dolgozókat. A toborzás nem kielégítő helyzetének további oka a csekélymérvű segítség és a ki nem elégítő ellenőrzés a vezető funkcionáriusok és a nemzeti bizottságok tanácsai részéről, főként a járásokban. A fogyasztási szövetkezetek III. kongresszusa Bratislavában szombaton, június 1-én megkezdődött a fogyasztási szövetkezetek szlovákiai szövetségének III. kongresszusa. A több mint 360 ezer tagot képviselő 500 küldött értékeli a szlovákiai fogyasztási szövetkezetek eddigi működését és kitűzi a vidéki lakosság élelmezésének rendszeres javítására irányuló további feladatokat. A kongresszuson megjelent Pavol Dávid elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárának vezetésévél, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége, Pavól Majling, a Megbízottak Testületének .első alelnöke, Ľudovít Borteľj kereskedelemügyi megbízott, Alois Zábojnlk, a Központi Szövetkezeti Tanács elnöke, Josef Podlipný, a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének elnöke, \«lamint a keAntonín Novotný, a CSKP KB első titkára fogadia a szovjet újságírók küldöttségét Antonín Novotný, . Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára június 1-én fogadta a szovjet újságírók küldöttségét, amelyet L. F. Iljicsev, a Szovjetunió külügyminisztériuma sajtóosÄályának vezetője és a kollégium tagja vezet. A fogadásnál jelen volt még Jirí Hendrych, a CSKP KB titkára, V. Slavík, a CSKP KB osztályvezetője és Miroslav Galuška, a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. A beszélgetés szívélyes légkörben folyt. Anežka Hodinová-Spurná, a Csehszlovák Nőbizottság elnöke Indiába utazott Anežka Hodinová-Spurná, a Csehszlovák Nőbizottság elnöke és a nemzetgyűlés alelnöke június 1-én Indiába utazott, ahol részt vesz az indiai nők nemzeti kongresszusának június 6—9-i vidzsajvádi gyűlésén. o O J S Z O reskedelmi és pénzügyi szakszervezetek további küldöttségei. Ján Marček mérnök, a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnöke fő beszámolójában a szövetkezetek legutóbbi három évi sikereivel és a hibák bírálatával foglalkozott. A többi között rámutatott, hogy a fogyasztási szövetkezetek Szlovákia lakosságának már 62 százalékát látják el, főképp a vidéken. HÍREK 1957. június 6. Az olomouci Obnova-üzemben müyémisböl kétféle újfajta női retikült készítenek. Ez a műanyag olyan tökéletes, hogy csupán szakember tudja megkülönböztetni a valódi szemistől. Strážnicei érdekességek. — A strážnicei kastély parkjában, ahová évente több ezer ember látogat, egy csaknem százéves plantánfasoron, kétszáz éves platánfán, kétszáz éves tüske nélküli akácfán, kanadai fenyőfán és sok más külföldi fafajtákon kívül egy japán pavloniafa is látható. A londoni etnológiai és szociológiai intézet közlése szerint — a nyelvjárásokat és tájnyelveket leszámítva — a földön jelenleg 2796 nyelvet beszélnek: Ebből 13 nyelvet több mint 50 millió ember használ. Planá nad Lužnicouban a Silon nemzeti vállalat újfajta vékony szilonszálakból készült halászeszközök gyártását tervezi. A szilonszálak 0,15— 0,35 mm vastagságúak. Nyugat-Németországban a háború óta 200 000 személy követett el öngyilkosságot, egy évben kb. 17 ezren lettek öngyilkosok. Nemrégen közölték ezeket az adatokat a nyugat-német sebészek müncheni kongresszusán. Az esetek 80 százalékát olyan emberek képezik, akiket a szociális viszonyok kergettek öngyilkosságba. A Levočská Lúka-i Állami Mezőgazi dasági Kísérleti és Magnemesítő Állomás dolgozóinak a nagyobb és jobb minőségű takarmányalap biztosítása érdekében többéves kísérletezés után | három új kiváló minőségű fűfajtát si! került kitermelniük, s a szlovákiai talaj és éghajlati viszonyokhoz alkalmazniok. E fajták: a réti ecsetpázsit, a réti perje és az aranyzab. Idegenkedés az újtól — vagy meggondolatlanság Megint egy új kifejezéssel gyarapodott szótárunk. A hatékonyság kifejezésével, amit úgy fejeztünk ki ezelőtt: „Termeljünk többet, jobbat, olcsóbban és kevesebb emberi verejtékkel!" Igen ám, de hát nem csak fából vaskarika-e ez a hatékonysági kifejezés, lehet-e úgy többet termelni, — hogy mégis kevesebbet dolgozzunk? íme, hadd feleljen meg erre a kérdésre a következő egyszerű kis példa: Kiss Sándor, meg Nagy Péter házat építenek. Kiss Sándor kézzel hordja a téglát, 10 téglát hord el minden hat perces forduló alatt. Tizenhatezer téglát kell elszállítani, 20 napig dolgozik tehát, ami ötkoronás órabérrel számítva 800 koronájába kerül Kiss Sándornak. Nagy Péter okosabb. Ő 300 koronáért egy talicskát vásárol a téglahordáshoz. így a talicska segítségével 50 téglát is elhord egy-egy 6 perces forduló alatt. Nagy Péter tehát hatékonyabban dolgozik mint szomszédja. Kevesebbet gürcöl. 10 munkanapot takarít meg, és a talicska vételárát is beszámítva mindössze 460 koronájába kerül 'a téglahordás. Jól van, jól! — hallom e példára az olvasó ellenvetését, — ma már ilyesmi nem igen fordulhat elő! Hiszen ma már a legegyszerűbb munkát is korszerű gépek segítségével végzik. Évek óta spekulálunk már a mind gazdaságosabb munkamódszereken — csavarhatunk-e még mindig azon a présen, amely már eddig is mindent megtett a termelékenység érdekében? Mit tehet például egy olyan szövetkezet, amely már eddig is mindent elkövetett munkaeredményei fokozására? Mit tehet? Nos, látogassunk hát el egy jó szövetkezetbe, s azután mondjuk meg mit tehet! Csölösztö, ez a közvetlen a Duna partján fekvő tenyérnyi kis falu igazán méltó pédája lehet egy jó szövetkezetnek. Különösen a cukorrépatermelés nagyszerű itt, — tavaly átlag 272 mázsás hozamot értek el. Sőt 1955-ben, amikor nem sorvasztotta termésüket az aszály, egyenesen 417 mázsás átlagterméssel kápráztatták el járásukat. Pénzügyi téren is megíátszik Csölösztőn a jó gazdálkodás eredménye. Múlt évben például utolsó fillérig megkapták a tagok a tervezett munkaegység ellenértékét. A természetbenieket is beleszámítva nem kevesebb, mint 25 korona és 63 fillér jutott egy-egy munkaegységre. Nos, mivel legszebb eredményeket éppen a cukorrépa termesztésben érték el, azon keresztül vegyük szemügyre a hatékonyságot. Mi módon igyekeznek ez idén még kevesebb költség mellett még többet termelni? . Ha valaki dicsekedni próbái a Csölösztö környékbeli szövetkezetekben, hogy: lám milyen kiválóak a csölösztőiek a répatermelésben! — mindenütt akadnak, akik emígyen vélekednek: könnyű ám a csölösztöieknek, segíti őket a kísérleti állomás! Ez a szóbeszéd jutott eszembe a szövetkezeteikkei való beszélgetés után; visszafordultam hát és megkérdeztem, mi is a helyzet ezzel a kísérleti állomással, melynek az a feladata, hogy a csapadéknak a növényekre tette hatását állandóan figyelemmel kísérjék, s hogy mikor mennyi eső szükséges egy-egy mezőgazdasági növény fejlődéséhez. Ezzel a kísérleti állomással állanak öszszeköttetésben a csölösztőiek olyan formában, hogy a szövetkezet „kölcsönzi" a'kísérletekhez szükséges földeket (mintegy 12 hektárnyit) — sőt a szövetkezet munkálja is azokat meg. Természetesen csak úgy és annyira, mint a többi „saját" földjeit. Ha a kísérleti állomás több munkát, vagy több műtrágyát akar befektetni, csak a többletet adja a magáéból. Viszont a termelés eredménye teljes egészében a szövetkezeté lesz. A csölösztői cukorrépaföldektől így kezelték volna cukorrépájukat, kétszázhatvannyolc mázsa és 70 kiló répával és 139 mázsa répafej-levél takarmánnyal növelhették volna hektáronként hozamukat! Jól van jól! — dobom be az ellenvetést a beszélgetésbe, — dehát, ezek az adatok még éppen, hogy a csöFarszky Imre mérnök, a csölösztői kísérleti állomás vezetője azt tanulmányozza, melyik időszakban - mennyi csapadéktól fejlődik legjobban a zab? csak egy kőhajtásnyira fekszik ä kísérleti állomás. Egyetlen földszintes hivatali helyiségből, meg két üvegházszerű építményből áll mindössze, — meg a mögötte elterülő kísérleti földekből. Akkora az egész csak, mint egy közepes kertészet, — mégis már messziről észreveheti a látogató, hogy másmilyen ez, mint a szokásos gazdaságok. Talán a kis meterológiai torony, vagy a példás rend és tisztaság okozza ezt a benyomást? Az állomás vezetői Farszky Imre mérnök, — és Rutkay Béla, a telep agronómusa. Előzékenyen állnak rendelkezésemre. Legelőször is azt kérdezem meg, mennyivel termelnek ők több répát, mint a szövetkezetiek? — A tavalyi termést véve alapul, — olvassa fel az adatokat Rutkay Béla — a csölösztőiek 252.30 mázsányi termésével szemben mi 521 mázsa cukorrépát takarítottunk be egyetlen hektár földről. Igaz, négy hektárnyi földön 3ÍÍ3.80 mázsát is elértek, de csak azért, mert nagy könyörgésünkre megengedték, hogy egyszer megöntözzük a répaföldet. A takarmányrépánál azonban még szembetűnőbb voit az eltérés. Amíg a szövetkezet mindössze 377 mázsa átlagot ért el takarmányrépából, nálunk 1084 mázsát adott egy hektár föld. Szédületes különbségek! — dehát milyen módon érték el ezt a nagyszerű termelési átlagot? Elsősorban természetesen az öntözéssel! — veszi át Farszky mérnök a szót. Mi minden évben háromszor öntözzük meg a cukorrépát, olyan az, mint hizőmalacnak a kukorica. Igazolja ezt az előbb említett négy hektárnyi föld is, amelyet már igaz, hogy csak augusztusban öntöztünk meg egyszer, mégis 64 és fél mázsával adott többet, mint az öntözetlenek. Ezenkívül mi 350 kiló Syran amoniákot, 533 kg szuperfoszfátot, 904 kiló negyven százalékos káliumot és 200 kiló egyéb műtrágyát adtunk a szövetkezetiek 70, 300, 250 és 120 kilónyi műtrágyájával szemben. No, meg egyszer egy „ráadáskapálással" is megjutalmaztuk, a földet! Mindezt pedig pénzbelileg úgy fejezhetnénk ki, hogy mi műtrágyában 766 korona és 27 fillérrel, öntözésben körülbelül 700 koronával, az egy kapálás munkaegység értékével pedig 320 korona és 37 fillérrel, azaz összesen 1786 korona és 64 fillérrel fektettünk többet bele egy hektár cukorrépaföldbe, mint a 1 szövetkezetiek. Más szóval, ha ők is lösztőiek mellett bizonyítanak! Hogyan lehettek volna szegények ilyen módon hatékonyabbak, amikor híján vannak minden öntözőberendezésnek? Nagy kiadást, nagy befektetést jelent egy ilyen berendezés egy ilyen kis szövetkezetnek, — ugyanolyan dolog ez, mintha azt tanácsolnánk, hogy saját traktoraikkal, saját kombájnjaikkal és az isten tudja még mivel műveljék jövőre földjüket. — Sajnos ebben az esetben nem egészen így áll a dolog, — válaszolta erre igen nagy meglepetésemre a kísérleti állomás vezetője. A csölösztőieknek szinte könyörögve kínáltuk fel feleslegben ievő felszerelésünket, — de nem kellett nekik. Pedig egy fillérjükbe se került volna. Kölcsönbe akartuk nekik adni, fel is szereltük volna és a cukorrépa háromszori öntözése hektáronként 7—800 koronába került volna. Az egész járásban végig kínáltuk gépeinket, nem kellett senkinek, míg vécjre is az Ifjúsági Falúban öntöztek gépeinkkel. Meg is kerestek több mint 800® koronát veliÍK, (tisztán) ebben a gazdasági évben, már a saját berendezésükkel öntözik a cukorrépát! Az Ifjúsági Falu példája fényesen bizonyítja, hogy még a legjobb munkahelyeken is megvan a lehetősége a hatékonyabb termelésnek. Csölösztőn nem a szövetkezeti vezetők, főképpen nem az elnök és az agronómus hibás abban, hogy annak idején nem fogadták el a kísérleti állomás embereinek önzetien segíteni akarását. A tagságnak, illetve a szövetkezetben előforduló egy-két renitenskedőnek köszönheti a falu, hogy ma nem országos hírű csúcstermeléssel dicsekedhetik a csölösztői kis szövetkezet. Nagyon jól ismerem ugyanis a szövetkezet vezetőségét, — különösen Pongrácz elnököt. Ennek a volt derék halászmesternek oroszlánrésze van abban, hogy ma virágzó Csölösztőn a szövetkezeti gazdálkodás. Mégis folyton áskálódnak ellene, s basáskodással vádolják azok, akik annak idején is ellenezték az öntözést. Ezeknek a minél kevesebb munkával, minél több pénztkívánóknak hibája az, hogy a vezetőség nem tehet mindent úgy, ahogy józan megfontolása szerint szeretné. Ezt a széthúzást keilene megszüntetni mindenekelőtt, ennek a széthúzásnak a megszűnése lenne — a jobb munka legszebb példája Csölösztőn! Neumann János A királyhelmeci járás fejlődésének kiállítása A királyhelmeci népművelődési otthonban május második felében nyitották meg a járás fejlődéséről szóló kiállítást. A kiállításon nagy figyelmet szenteltek a járás mezőgazdasága fejlődése bemutatásának. A képek és diagrammok élénken mutatják be azt a nagy fejlődést, amelyen ä királyhelmeci járás mezőgazdasága különösképpen 1949-től átment. Ma, amikor a járás valamennyi községében szövetkezet van, komoly fejlődést mutat a ,'árási GTA gépparkjának fejlődése is. Például míg 1948-ban egy kombájn és néhány traktor volt a járásban, ma 116 kerekes, 63 lánctalpas traktor, 115 kévekötő-aratógép és 48 kombájn áll a szövetkezetesek rendelkezésére. Nem is szólva az egyéb gépekről, amelyekből ugyancsak bőven van. A kiállítás igen jelentős részét képezik a termelésbe» elért kimagasló eredmények. Élénken mutatják az ember törekvését az évről évre növekedő hektárhozamokon keresztül. Az eredmények mellett ott látható az új szocialista ember, aki az elmúlt néhány év leforgása alatt levetette a régi, maradi mivoltát és a szocialista termelés úttörőjeként számos új és kiváló eredménnyel mutatkozik be. Ott láthatók a szövetkezetek egyes termelési againak dolgozói, akiket igyekezetükéit több esetben kitüntettek. A királyhelmeci járás fejlődését bemutató kiállítás igen szemléltetően tárja elénk a járás dolgozói életszínvonalának egyre nagyobb emelkedését. Éppen ezért a járás dolgozói nagy érdeklődéssel tekintik meg a kiállítást és gazdag tapasztalatokkal, megelégedéssel távoznak; A kiállítás megrendezésében nagy érdeme van a járási népművelési otthon dolgozóínak Szalaba Károllyal az élen. -ki-