Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-22 / 172. szám, szombat

Megkezdődött az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség XV. kongresszusa Bologna (ČTK) — Június 20-án Bolognában megkezdődött az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség XV. kongresszusa. A kongresszuson a városi- és tartományi értekezleteken megválasztott 75 küldött vesz részt. Megjelentek a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Franciaország, Auszt­ria, Bulgária, Magyarország, Romá­nia, Csehszlovákia és Jugoszlávia if­júsági szervezeteinek képviselői is. A kongresszuson Palmiro Togliatti főtitkár vezetésével részt vesz az Olasz Kommunista Párt küldöttsége. Pderre Pierralli, az Olasz Kommu­nista Ifjúsági Szövetség titkárságá­nak tagja mondott rövid üdvözlőbe­szédet. Ezután a kongresszus a kö­vetkező programot hagyta jóvá: 1. Az ifjúság egysége a demokratikus és szocialista Olaszországért folyó harc­ban; 2. módosítások az Olasz Kom­munista Ifjúsági Szövetség alapsza­bályzatában; 3. a Központi Bizottság megválasztása. jl Mhány s orban K. J. VOROSILOV, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke és Nasszer egyiptomi köztársasági elnök az egyiptomi nemzeti ünnepen — a köztársaság kihirdetésének és függet­lensége kivívásának évfordulóján üd­vözlő táviratokat váltottak. Vorosilov táviratában kifejezte azon meggyőző­dését, hogy Egyiptom és a Szovjet­unió barátsága erősödni és fejlődni fog a két ország iavára, a világbéke érdekében. (ČTK) WILHELM PIECK, a Német Demok­ratikus Köztársaság elnöke június 20 • án fogadta Wladyslav Gomulkát, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát és Jozef Cyrankiewiczet, a minisztertanács el­nökét, akiket Wal.ter Ulbricht, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára és Ottó Grotewohl miniszterelnök kísért. A köztársaság elnöke kifejezte örömét a tárgyalások sikeres lefolyása felett. (ČTK) A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG külügyminisztériuma iúnius 20-án Spencer Narnesnek, az USA budapesti ügyvivőjének jegyzéket adott á't, amelyben követeli, hogy Dallam ezre­des, áz amerikai követség légügyi at­taséja iúnius 26-ig hagyja el a Ma­gyar Népköztársaság területét. A jegyzék rámutat arra, hogy Dallam ezredes magyarországi tartózkodása során a nemzetközi jog elveivel ellen­tétben hivatalos küldetésével össze­férhetetlen tevékenységet fejtett ki. (ČTK) EGY TOVÄBBI nyugat-európai állam, Luxembourg, úgy döntött, hogy eny­híti a kereskedelmi korlátozásokat a Kínai Népköztársasággal szemben. (ČTK) LAOSZ nemzetgyűlése június 20-án nem szavazott bizalmat Katay Saso­rith kormányának. 28 szavazatból csak 18-at kapott a kormány és így nem érte el a szükséges kétharmad több­séget. A kormányválság Laoszban már negyedik hete tart. (ČTK) KUBA kongresszusa 1958. június l-re írta ki az elnök választást. A kongresszus határozata szerint az alkotmányt olyan értelemben megvál­toztatták, hogy Batista jelenlegi diktá­tort másodszor már nem választhatják meg Kuba elnökévé. (ČTK) ANDREOTTI olasz pénzügyminiszter a parlamentben bejelentette, hogy a benzin árának az olaszországi benzin­válság kitörése után bevezetett pótdíja nem elegendő a behozatali költségek fedezésére. így tehát Olaszország is ráfizet a szuezi kalandra. (ČTK) TOKIÓBAN iúnius 20-án a japán diákok egy csoportja tüntetett a brit nagykövetség épülete előtt a harma­dik Csendes-óceáni hidrogénbomba­robbantási kísérlet ellen. A diákok kö­vetelték, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia azonnal fogadják el a Szovjetuniónak a tömegpusztítófegy­verkísérletek beszüntetésére irányuló javaslatait. (ČTK) SEJK AL-CHAJJAL Szaúd-Arábia ENSZ-b'eli állandó képviselője Ham­marskiöldhöz, az Egyesült Nemzetek főtitkárához és a Biztonsági Tanács elnökéhez levelet intézett, amelyben Szaúd-Arábia határozottan tiltakozik területének Izrael hajói és repülőgépei részéről történő megsértései ellen. (ČTK) A CSANGKAJSEK klikk tüzérsége június 19-én tüzet nyitott a Honkong­ból Amoyba tartó „White Bee" nevű anr-1 kereskedelmi hajóra. A kuomin­tangiak több mint 170 lövést adtak le a hajóra. A kínai népi felszabadító -radsereg tüzérsége viszonozta a csang­kaisekiek tüzét és ezáltal lehetővé tette az angol haió számára, hogy be­hajózzon Amoy kikötőjébe. (ČTK) A Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának KÖZÖS NYILATKOZATA Berlin (ČTK) — A Lengyel Népköztársaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság kormányküldöttsége berlini tárgyalásainak be­fejezéséül június 20-án közös nyilatkozatot írtak a\á. Lengyel részről Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnöke és az NDK részéről Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke írta alá a nyilatkozatot. A két államférfiú rövid beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta ezen okmány jelentőségét a két or­szág közötti kapcsolatok és együtt­működés megszilárdításában, vala­mint az egész szocialista tábor egy­ségének megerősítésében. Ottó Gro­tewohl a többi között kijelentette, hogy ez a deklaráció kedvező, hatást gyakorol majd a nyugat-németországi hazafias erőkre is. Ottó Grotewohl közölte, hogy a két ország között rövidesen további egyezményeket kötnek. „Kölcsönös kapcsolatainkban nincs helye az egyenetlenségnek, — mon­dotta Jozef Cyrankiewicz — mert a szocializmus építése és a béke biz­tosítására irányuló törekvés mindkét országban történelmi fordulatot je­lent a kapcsolatok terén. Hangsú­lyozzuk a Német Demokratikus Köz­társaság nagy jelentőségét Német­országnak békés alapon történő egyesítéséért és az európai béke biz­tosításáért folyó harcban." A közös nyilatkozat jelentőségéről szólva Jozef Cyrankiewicz kijelentet­te, hogy a két küldöttség tárgyalá­sainak eredményei előnyére válnak az egész szocialista tábornak és a világbékének. * * * A lengyel kormányküldöttség az NDK-ban tett látogatása után vissza­tért Varsóba. Felemelik az adókat Franciaországban Párizs (ČTK) — A francia kormány június 19-i ülésén jóváhagyta az új adók bevezetéséről szóló törvényjavas­latot, amelyet a nemzetgyűlés június 21-d ülésén kezd tárgyaim. A törvényjavaslat feltételezi, hogy az adók az év végéig az államnak 142 milliárd 500 ;jnillió frankot és a jövő évben 285 milliárd frankot hoznak. Ezen összeg felét a benzin árának 13,40 frankkal való felemelésével akar­ják -megszerezni. Az új törvényjavaslat előreláthatólag a jobboldali képviselők ellsnzésébe üt­közik. A kormány ezért felhatalmazta a miniszerelnököt, hoq.y szükség /ese­tén az új adók vitáját a bizalom kér­désével kösse össze. Július 1-től 30 százalékkal emelik a pósta és távbe.szélőszolgálat díjait, amihez nem szükséges a francia parla­ment jóváhagyása. Az ázsiai és afrikai országok panasza Franciaország eiien New York (ČTK) — Az ENSZ 27 or­szágot képviselő ázsiai-afrikai cso­portja június 19-i ülésén az algériai kérdéssel foglalkozott. Megállapította, hogy Franciaország Algériában fokoz­za katonai akcióit .ahelyett, hogy „de­mokratikus és békés megoldásra" tö­rekednéd M» M( WÍW ) M»W HI KMW tt M »I MI Mt M HI Kép Szófiából Az NSZK és a népi demokratikus szomszédai közötti kapcsolatokról Berlin (ČTK) — Carlo Schmid, a bonni szövetségi parlament szociálde­mokrata alelnöke június 18-án a nyu­gatberlini sajtóértekezleten állást fog­lalt a kapcsolatok rendszeresítése mellett a Szövetségi Köztársaság és a kelet-európai országok között. C. Schmid kijelentette, elképzelhe­tetlen az a helyzet, hogy Bonn ne tartson fenn kapcsolatokat kelet­európai országokkal, főként Varsóban Budapesten és Prágában. Valamilyen részleges diplomáciai kapcsolatok fel­vétele mellett nyilatkozott. A két német állam képviselői tanács­kozásainak szükségességével kapcso­latban Schmid egyes kikötéseket han­goztatott. Bécsi tudósítónk írja: Ausztria nagylelkű ajándéka a nyugatnémet nagytőkének Képünkön a bolgár főváros Nemzeti Képtárát és Néprajzi Múzeumát lát­juk. ADENAUER NYUGATNÉMET KAN­CELLÁR bécsi látogatása Ausztriának sokba kerül. Ez a látogatás ugyanis a német-osztrák vagyonegyezmény alá­írásával, körülbelül 2 milliárd sillinget hozott a német kapitalistáknak, ami súlyosan érintette Ausztria gazdasági életét. A látogatás más tekintetben sem je­lent Ausztria számára semmi hasznot. Célja ug/anis a két állam közötti szo­rosabb „együttműködés", illetve Bonn erőteljesebb befolyása az osztrák kor­mány politikájába. A Néppártot, (OVP) az osztrák kapitalisták pártját Raab kancellárral az élén, szoros kötelékek fűzik testvérpártjáhozí Adenauer Ke­resztény Demokrata"' Uniójához. Éppen ez a kötelék az oka annak, hogy az utóbbi időben a német imperializmus politikáját s az újrafegyverkezést oly aktívan támogatja. És mint Adenauer pártja az Osztrák Néppárt is ellene fordult a 18 göttingeni tudósnak, akik az atomfegyverekkel való kísérletek ellen tiltakoztak. Az Osztrák Néppárt a sajtóban azokat az erőket támogat­ja, amelyek szembeszállnak a Szovjet­uniónak a fegyverkezés csökkentésére és az atombomba kísérletek megszün­tetésére való törekvéseivel. Az Osztrák Néppárt politikája tehát nem más, mint az Adenauer politika ausztriai megfelelője. Elősegíti a német kapi­talizmus korlátlan befolyását, és segí­ti azt háborús terveiben. AUSZTRIA ÖNÁLLÓSÁGÁT yeszélyez­teti az a terv is, amely szerint az osztrák kőolajgazdaság legjelentéke­nyebb részét nyugati olajtársaságok­nak adnák ki. Röviddel az államszer­ződés megkötése előtt (19{15) a nyu­gati nagyhatalmak kierőszakolták az osztrák kormánytól az úgynevezett „Wiener Memorandum" aláírását, en­nek alapján a nyugati olajtársaságok — teljesen jogtalanul — megkapnák többek között Ausztria legnagyobb és legfontosabb olajfinomítóját, (Raffine­rie Lobau) és az olajvezetékeket a du­nai kikötőig. Mindenki számára érthe­tő, hogy ezzel a nyugati társaságok számára korlátlan ellenőrzési lehető­ség nyílik az osztrák olajtermelésben. (Itt meg kell jegyeznü'nk, hogy ezek a társaságok már régebben engedélyt kaptak "Nyügát-Ausztriában olajkuta­tásra.) Ettől függetlenül rövid idővel ezelőtt a három legfontosabb olaj­finomító üzemet kivonták az osztrák állami vezetés alól és visszaadták a nyugati társaságoknak. Ezenfelül nyu­gati kezekbe akarják adni azokat az üzemeket is, amelyeket eddig a Szov­jetunió vezetése alatt használtak. (USIA-üzemek.) Némely üzemre vo­natkozólag ez már meg is történt. Ezt azonban nem csinálják nyíltan, hanem azzal az érvvel leplezik az osztrák politikai körök, hogy az illető üzemek kiépítéséhez szükséges köl­csönök miatt' teszik. így akarják le­hetővé tenni a külföldi tőke befolyá­sát az osztrák iparban, s ezzel elő­segíteni a politikai befolyást is. Természetesen mindez ellentétben áll az államszerződéssel, s nem egye­A hajdani hívatlan vendéget ma szívesen látják A mikor ismét látogatóba érkezik " az ember abba az országba, amelyet huszonnégy éve nem látott, hirtelen eszébe tolul a sok-sok emlék. S ha ez az ország Németország, akkor a személyes emlékek a -politikai ese­ményekkel függnek össze. Huszonnégy évvel ezelőtt Berlinben mint amerikai diák éltem és látogat­tam az előadásokat az egyetemen. Ott voltam abban az időben, amikor Hitler magához ragadta az uralmat s egy sorsdöntő januári estén, 1933-ban a birodalmi kancellári hivatal épülete előtt álltam és figyeltem a tömeget, amely rekedtre ordítozta magát, él­tetve a Führerjét. Láttam a Reichstag égését is. Néhány hét múlva ajtómon a náci rendőrség zörgetett, letartóz­tatott és elrendelte, hogy mint nem szívesen látott külföldi hagyjam el az ország területét. Néhány héttel ezelőtt ismét Berlin­ben voltam, most azonban, mint szí­vesen látott vendég a Német Demok­ratikus Köztársaságban. Bejártam ugyanazokat a helyeket, ahol 24 évvel ezelőtt voltam, azonban ezúttal az egész ütcában nem láttam egy élő lel­ket sem, a volt kancellári hivatal ro­mokba dőlt a harmadik birodalom is­teneinek alkonyán. A szektor-határon fekvő szálló ablakából láthattam a Reichstag sivár romjait és amikor az Unter den Linden-en az egyetem felé mentem, több iireš telek mellett ha­ladtam el, ahol valaha nagyszerű épü­letek állottak. Mindez a múlt, Hitler, a náci banditák, a bankárok, a porosz tisztek és azon nép öröksége, amely e vezetőknek megengedte, hogy sze­rencsétlenséget zúdítsanak a német népre és az egész világra. Az egyetem bejáratánál, a lépcsőház felett Marx Károly jelszavát láttam. Ez új Németország. Amikor a Sztálin ­körúton haladtam, nemcsak romokat, hanem új házak negyedeit láttam, amelyekben örömteljesen és kényelme­sen élnek a munkások, és ez szintén az új Németország. Oj üzemi kórháza­kat, bölcsödéket, iskolákat, és a szo­ciális gondoskodás további intézmé­nyeit láttam, ez is az új Németország. A munkásőrség hosszú sorai, amelyek Berlin utcáin azzal a szilárd elhatá­rozással menetelnek, hogy a szocia­lizmust védelmezzék, ezek az embe­rek szintén az új Németországot je­lentik. Miképpen hatott mindez reám? Két esetről teszek említést. Az egyik a 160 lakost számláló Schorba községben történt. E falucskában 17 család szö­vetkezetet alapított. Ez a mezőgazda­sági terület nagyon silány földdel ren­delkezik, azonban a szövetkezetben igazi kollektív szellem uralkodik, a ta­gok jól megférnek egymással. Csak úgy találomra kivettem a szövetkezeti tagok kartotékjából egy lapot. Ez az istállóban dolgozó egyik asszony mun­kajegyzéke volt. Áprilisban 36 egy­sége volt. Es mivel minden . egy­ség értéke 10, márka, jövedelme mint­egy 1100 csehszlovák koronát tett ki. A faluban már öt új autó van, sőt kultúrházat is építettek. A kultúrház építésében jobbára a 70 éven felüli ag­gok vettek részt. Söröztem a kultúr­ház vendéglőjében néhány ilyen öreg­gel, nem tudok semmit múltjukról, azonban mindnyájan biztosak lehetünk benne, hogy ezek az emberek most az új Németország részét képezik. Egy másik hely, amelyről szívesen mondanék valamit, egy lipcsei nehéz­gépipari üzem munkásainak klubháza. Ez a ház valamikor a gyártulajdonos villája volt. Az épület Vilmos császár korának egyik legotrombább építészeti alkotása volt, amit valaha is láttam. A legnagyobb benyomást az keltette bennem, hogy amikor bármelyik helyi­séget megakartam szemlélni, bárhol is kopogtattunk, mindenütt azt tapasz­taltam, hogy ott munka folyik. Az egyikben a fényképészek köre tartott ülést, a másodikban a tanulókör ta­nácskozása folyt, a harmadikban a vi­galmi bizottság ülésezett. Az egész épület zsongó méhkashoz hasonlított. Az egyik helyiségben azonban nem jutottunk be. Éppen amikor be akar­tunk lépni, hallottam, hogy egy kis leány hangja ezt mondotta: — „Au". A három és ötéves leánykák csoportja balettáncot tanult és a tánctanítónő éppen az egyik fiatal táncosnő lábát emelte. A leánykának ez fájdalmat okozott és ezért jajdult föl. Nem tu­dom, mit gondolnak erről mások, ne­kem azonban nagyon tetszik, amikor látom, hogy a munkások gyermekei balettórára járnak és ingyenes okta­tásban részesülnek a volt gyártulajdo­nos villájában. A Német Demokratikus Köztársasá­got nem képzeljük olyan országnak, amelyben a szocializmushoz vezető út csak balett-táncból állna. Azonban más metaforát kell alkalmaznom, — a fáj­dalommentes szülés módszerei nem al­kalmazhatók a szocializmusra. Még nagyon sok probléma vár megoldásra, és a romokat nemcsak az utcákból, hanem az emberek fejéből is el kell távolítani. Mindent egybe véve nyíltan mondhatom, hogy 24 év múltán Né­metország valóban jó benyomást tett reám. GEORGE LOHR z.k az osztrák parlament által annyit hangoztatott semlegesség .elvével sem. iiGYÉBKÉNT EZ A „SEMLEGES­SÉG" nagymértékben megmutatko­zott már Ausztria szocialista álla­mokkal szemben tanúsított viselkedé­sében is. Különösen meggyőződhet­nünk róla a magyarországi ellenfor­radalom idején. Az osztrák polgári és jobboldali szocialista sajtóban az­óta is még mindig uszítanak a ma­gyar népi demokratikus rendszer el­len. Erre különösen a magyar népbí­róság az ellenforradalmárok felett hozott igazságos ítéleteit használják fel. Ezekkel az ítéletekkel kapcso­latban Raab kancellár kijelentette, hogy a magyar bí'óságok ítéletei aka ­dályozzák a jószomszédi viszony hely­reállítását, mint ahogy azt a Kádár­kormány kívánná. 0 tehát azt szeret­né, ha az ellenforradalom feltételei tovább fennállnának. Az ilyen visel­kedés híven tükrözi az osztrák kor­mányköröknek elképzelését a „sem­legességről". ' EZEK AZ EMBEREK nem győznek eleget beszélni az emberségről. Mind­ez azonban nem akadályozza meg őket abban, hogy határozott állást foglalnának a 14 éven aluli Ausztriá­ba elhurcolt vagy más módon oda­került magyar gyermekek visszatérí­tése ügyében. Az e célból folyt tárgyalások nem vezettek eredmény­re, mivel a magyar kormánynak olyan feltételeket szabtak, amelyek nem egyeztek sem a nemzetközi jog­gal, sem a magyar kormány szuve­renitásával. Hogy ezekkel a gyerme­kekkel mi történik tovább, senki sem tudja. Osztrák részről csak az a ki­jelentés ismert, hogy a külügyminisz­térium, a belügyminisztérium, az igazságügyminisztérium majd foglal­kozik e kérdéssel. Ez a „foglalko­zás" azonban hosszan késik, és te­kintet nélkül a szülők elkeseredett felhívásaira és a gyermekek vágyá­ra, csak nem valósul meg. Az osztrák hivatalos köröknek ez a semlegességről való elképzelése semmiképpen sem egyezik az oszt­rák nép vágyával, érdekeivel. Franz Kunért Amerikaellenes tüntetés Tokióban Tokió (ČTK) — Tokióban június 21-én az amerikai nagykövetség épü­lete előtt japán diákok tüntettek. Több száz tanuló az Eisenhower-dokt­rina és az atomfegyverkísérletek el­leni jelszavakat hangoztatva gyüleke­zett az USA nagykövetsége előtt és követelte, hogy a nagykövetség meg­bízottjai fogadják a diákok küldött­ségét. Az amerikai nagykövetség épületét 800 főnyi rendőrség vonta körül, 400 főnyi gépesített egység pedig a nagykövetség közelében levő mellék­utcákon várt a diákokra. A tokiói rendőrség képviselője az újságírók előtt beismerte, hogy a nagykövet­ség környékén több volt a rendőr, mint a tüntető diák. A rendőrcsapatok és a tanulóifjú­ság között összetűzésre került sor, amelynek során a tüntető diákokat szétoszlatták. SZTRÁJKOLNÁK A belga építkezési dolgozók Brüsszel (ČTK) — Belgiumban ter­jed a dolgozók mozgalma bérük emeléséért és munkafeltételeik ja­vításáért. Antwerpen tartomány építkezési dolgozói már negyedik napja sztrájkolnak. A sztrájkolókkal való szolidaritásuk jeléül a flandriai építőmunkások is abbahagyták a munkát. A franciaországi cementgyárakban és mészkőbányákban Párizs (ČTK) — A Francia Altalá­nos Szakszervezeti Szövetség, a For­ce Ouvriére és a Franciaországi Ke­resztény Dolgozók Szövetsége felszó­lítására június 19-én sok franciaor­szági cementgyárban és mészkőbá­nyában 24 órás sztrájkot tartottak a dolgozók bérköveteléseik támoga­tására. A francia hajómechanikusok. Párizs (ČTK) — Már több mint egy hete folyik a Le Havre, Dunker­que és Rouen franciaországi kikötők­ben alkalmazott hajómechanikusok sztrájkja. A munkabéremelésért és a munkafeltételek javításáért folyó sztrájkhoz a marseillei kikötő hajó­mechanikusai is csatlakoztak. OJ SZÖ O 1957. június

Next

/
Thumbnails
Contents