Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-20 / 170. szám, csütörtök

KÉT FONTOS VB-SELEJTEZŐT JÁTSZANAK VASÁRNAP: Moszkvába n: Szovjetunió—Lengyelország Budapesten : Magyarország—Bulgária Moszkvába vezet A VIT alkalmából ifjúsági váltók indulnak Moszkvába. A váltóbotot fu­tók, kerékpárosok, motorkerékpárosok és evezősök juttatják el a szovjet határig, onnan pedig végig futók viszik el Moszkváig. Július közepén a következő hat váltó indul: I. váltó: Dánia—Norvégia—Svédország—Finnország—Szovjetunió. II. váltó: Hollandia—Belgium—Luxemburg—Franciaország—Ausztria— Csehszlovákia—Szovjetunió. III. váltó: Olaszország—Ausztria—Magyarország—Szovjetunió. IV. váltó: NDK—Lengyelország—Szovjetunió. V. váltó: Bulgária—Románia—Szovjetunió. VI. váltó: Korea—Kína—Mongólia—Szovjetunió. A váltók útvonalát a fenti térkép mutatja. Június 23-án a Svédországban megrendezésre kerülő labdarúgó VB két fontos selejtezőjét bonyolítják le. Az egyikre Moszkvában, a másikra Budapesten kerül sor. A Szovjetunió válogatott futballcsapata, mely Mel­bourneben megnyerte a labdarúgás olimpiai bajnokságát, Lengyelország legjobbjaival találkozik Moszkvában, a magyar válogatott együttes pedig Budapesten Bulgária csapatával méri össze erejét. II., Machos, Tichy, Gilicz és Bencsics A Szovjetunió együttese az európai VI. csoportban szerepel Lengyelor­szággal és Finnországgal együtt. Eb­ben a csoportban vasárnap játsszák az első mérkőzést. A szovjet csapat, mint minden fontos nemzetközi ta­lálkozóra, most is gondosan készül, és saját otthonában a találkozó első számú esélyese. A visszavágóra szep­tember 15-én kerül sor Varsóban. A Finnország elleni két mérkőzését július havában vívja a Szovjetunió válogatott labdarúgó-csapata. BUDAPESTEN A MAGYAROK igen nehéz feladat előtt állnak. A III. csoportban jelenleg ez a helyzet: 1. Bulgária 2 pont, második Norvégia 2 pont és harmadik Magjiarország 0 pont. A bolgárok 2:1 arányban győz­ték le a norvégeket, míg a magyarok l:2-re kikaptak Oslóban. A papírfor­ma szerint tehát Bulgária csapata két góllal jobb, mint a magyaroké. Any­nyi minden esetre bizonyos, hogy a bolgárok jelenleg igen jó együttessel rendelkeznek, mely tavaly Melbour­neben is jelentős eredményeket ért el, míg az új magyar csapat még koráát sincs együtt; a legnagyobb gondot csatársorának összeállítása okozza. Oslóban a Sándor, Hidegkúti, Tichy, Gilicz és Fenyvesi ötösfogat szerepelt, míg Stockholmban a Tóth támadósor játszott. Mindkét mérkő­zésen azonban csak egyetlen gólt rúgott az a csapatrész, mely valami­kor a magyarok legerősebb fegyvere volt. Nagy kérdés már most, hogy mi lesz majd a kiváló bolgár védelem ellen? Bukoví és Soós állami edzők helyzete nem irigylésre méltó. Ujabb vereség esetén ugyanis a magyar csa­pat továbbra is 0 ponttal a tabella utolsó helyén maradna, míg a bolgár együttes már 4 ponttal vezetne s ezzel már nehezen behozható előnyre tenne szert. Belföldről-külföldről jelentik ÜJ KÉZILABDA-STADION A múlt év őszén a bytčai sport­szervezet kezdeményezésére kézilab­da-stadiont kezdtek építeni. Az ál­lamtól 65 000 korona kölcsönt kaptak erre. Szorgalmas brigádmunkával 260.000 ezer korona értékű sportte­lepét létesítettek. Ez a pálya jelen­leg Csehszlovákiában a legkorszerűbb. MWMMtmM Mt WM Wt H»mm>MMMWm BYTČÄN I KÜLFÖLDI ATLÉTIKAI EREDMÉNYEK Csütörtök, június 20. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA Hviezda: Anyámasszony katonája (cseh) 16,18, 20.30, Hviezda (kerthelyi­ség), Artyomka kalandjai (szovjet) 20, 3Iovan: Az élet háza (német) 15.30, 17.45, 20, Pohraničník: Az élet háza (német) 16, 18.15, 20.30, Praha' Nevetés a paradicsomban (angol) 10.30, 13.30, 16, 18.30, 21. Metropol: Adám bordája (bolgár) 16, 18.15, 20.30, Lux: Tartóztassák fel a H 43-2301 számú kocsit! (francia) 16, 18.15, 20.30, Dukla: Nyomozás (ju­goszláv) 18, 20.15, Obzor: Az éden­kert gyermekei I.-II. (francia) 17.45_, Palace: Huszárok (francia) 16.30, 18.30, 20.30, Liga: Jurášek (cseh) 16, 18.15, 20.30, Stalingrad: Nyomozás (jugoszláv) 18, 20.15, Pokrok: (Szep­temberi éjszakák (cseh) 17.45, 20.15, Iskra: Az Ezüst-erdő erdésze (osztrák) 18, 20.15, Mladých: A csa­csi (szovjet) 16, Nádej: Jurášek (cseh), Zora: A ma asszonya (német) 18, 20, Partizán: Szeptemberi éjsza­kák (cseh), Osveta: Ne bosszants Krisztina (cseh) 17.30, 19.30. A BRATISLAVAI SZÍNHÄZAK MŰSORA Nemzeti Színház: Carmen (19), Hviezdoslav Színház: Vérbírósáa (19), Üj Színpad: A herceg és a koldus (19.30), Zenei Színház: Kedvelt me­lódiák (19.30). Uddevallban (Svédország) szerepelt szovjet atléták több kiváló ered­ményt értek el. A 800 m-s női sík­futásban Otkalenko • győzött 2 p. 0.8 mp-cel. A 110 m-es gátfutásban Li­tujev 14,3 mp-t ért el. A 400 m-t pedig 48,6 mp alatt futotta. A 100 m-es síkfutásban Partyenev 10,4 mp-t ért el. NDK: Atlétikai versenyek során a következő érdekes eredmények szü­lettek: 800 m 1. Reinnagel 1 p 50 mp, 2. Brenner 1 p 50,3 mp, Gerely­vetés: Frost 72,58 m. 800 m nők: Donáth 2 p 04,6 mp. 10 EZER EMBERT TANÍTOTTAK MEG ÜSZNI A Spartak Praha Stalingrad sport szervezet 1946-ban alakította meg az úszószakosztályát. Jó szakemberek vezetésével eddig 10 ezer főnyi diá­kot s felnőttet tanítottak meg úszni. Ez a figyelemre méltó teljesítmény nagy dicséretére válik a sportszer vezetnek. A tervszerű munkájuk alapján 3 hónapos kurzusokkal 250 gyermeket tanítanak úszni. A szer­vezetből több élsportoló kerül ki. A Spartak Stalingrad példáát a többi úszószakosztályok is példaképül ve­hetnék. Koppenhágában tartja ülését az Európai Labdarúgó Szövetség Jövő héten Koppenhágában jön össze az Európai Labdarúgó Szövetség, mely igen érdekes javaslatokat fog megtárgyalni. Első pontiként az euró­pai válogatottak Európa Kupájának kérdését vitatják meg, majd az ifjú­sági labdarúgó torna kérdésével foglalkozik a szövetség. Végül pedig a labdarúgó-mérkőzéseik televízión történő közvetítésének ügyét beszélik meg. Az európai válogatottak kupa-küzdelmét 1958 őszén akarják megkezde­ni, s ez első forduló 1959 áprilisáig tartana. A negyeddöntőt 1960. máju­sáig kellene lejátszani, míg a döntőre az eddigi javaslatok szerint 1960. június 15. és július 15. között kerülne sor. Az egyes országok, tekintettel a saját bajnokságukra, nem egyeznek bele ebbe a javaslatba. Fő indokuk, hogy a válogatottak igen sok mérkőzést játszanának, s ez a hazai baj­nokságok hátrányára menne. Az ifjúsági labdarúgó-tornával kap csolatban az a javaslat, hogy a torna minden esztendőben, húsvétvasárnap előtti csütörtökön kezdődjék. A ren­dező ország továbbá köteles lenne az egyes mérkőzések jövedelméből bi­zonyos összeget az UEFA-nak juttatni. Ebből a jövedelemből az UEFA fedezni tudná az ifjúsági bizottság költségeit. A szovjet atléták ellenőrző versenye A moszkvai Spartak Stadionban rendezték az első atlétikai ellenőrző versenyeket, melyeken azok a ver­senyzők rajtoltak, akik Szovjetuniót képviselik majd a III. Nemzetközi Sportjátékokon. A nők közül Dimit­rijeva (Burevesztnyik Moszkva) a 400 méteres síkfutásban 56,4 mp-t ért el, s ezzel teljesítete a kiírt alapidőt. A férfiak közül a 800 m-es síkfutás­ban Maricsev 1 p 49,7 mp és Govo­rov 1 p 50,7 mp-cel ugyancsak tel­• Szeged: Szeged—Bmo 4:1 (3:1). Szegeden 5000 néző előtt a gólképe­sebb magyar együttes megérdemelt győzelmet „aratott. A vendég eknél Ko­márek jobbszélső és Hájek középhát­véd átlagon felüli teljesítményt nyúj­tott. • Madrid: A spanyol labdarúgó-kupa döntőjében az FC Barcelona 1:0 arányban győzött az Espaňol együt­tese felett. jesítette az alapidőt. További érdekes eredmények: nők: 80 m gát Makarki-. na 11,4 mp. Makarkina a távol­ugrásban 561 cm-t ugrott. 100 m: Maszlennyiková 12,1 mp. Férfiak: 100 m: Baslikov 10,6 mp. KV ČSTV Košice—Dinamó Moszkva 2:11 (0:3) A Csehszlovákiában portyázó moszkvai Dinamó vízilabda-együttese Kassán vendégszerepelt utoljára. Kas­sa város válogatottja Báčik és Mar­kovié megerősítésével játszott a moszkvai Dinamó ellen.. Mint az elő­ző mérkőzéseken Kassán is' magas­színvonalú játékot nyújtottak a szov­jet vízilabdázók. Nagy előnyük az átgondolt ötletes játék, s a kemény gyors lövések voltak. A honiak csak az első félidőben tudtak kellő ellen­állást tanúsítani a gyors ellenféllel szemben. * ©OOOOO0OOOOOOOOOOOOOOOOOOO0OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOG OOGGOGGGGGOOGOOGGOGGOOGGOGGGGOGGQGGGGGGGGOGQ A KASSAI MŰSORA: MOZIK Slovan: Az élet háza (német) Üs­mev: Az Ezüsterdő erdésze (oszt­rák) Tatra: Vízkereszt vagy amit akartok (szovjet), Čas: Aktualitások. A KASSAI ÁLLAMI SZÍNHÁZ MŰSORA: Ma: A gyermek (19), holnap: A sze­relem és a halál játéka (19). IDŐJÁRÁS: Reggel enyhe felhőzet, a déli és délutáni órákban nagyobb felhőátvo­nulások, több helyen zivatar. A nap­pali hőmérséklet 22—27 fok. Enyhe szél. Hiába, vannak a labdarúgó-sportnak megrögzött szurkolói, s vannak csak amolyan ünnepi, „más program hí­ján ez is jó" típusú kedvelői. Hogy ez így van, álljon példaként ezzel kapcsolatos moszkvai emlékem, és hogy a kivétel továbbra is csak erősíti a szabályt, annak igazolásául pedig, ha meg nem haragszanak, ma­gamat tolnám előtérbe. Ügy történt, hogy egyik nap moszk­vai szállásunkon, a Gosztyinyica Osztan­kinoban reggeli zuhany közben a kijevi és moszkvai labdarúgók nagy találko­zójára csábítottam társaimat. Be kell vallanom javaslatom eleinte nem talált nagy lelkesedésre. Több volt a kifogás, mint a helyeslés, sőt még a megrög­zöttek is félig gúnyosan, félig hihe­tetlenül adták fel a kérdést: „Mióta lettél oly nagy szurkoló?" Pontosan már nem emlékszem vá­laszomra, de tudom, rájukhagytam. Gondolja rólam Pál is Péter is, ki-ki a magáét. Csak a csábításból nem en­gedtem. Melegen kell a vasat ütni! S mint a fuldoklónak a mentőövet, az ingadozóknak csak úgy félvállról oda­vetettem: „Ingyenjegy van azok szá­mára, akiknek itt a hazai újságíró­igazolv anyuk." , Mondanom sem kell, Moszkvát tu­ristaként járó újságírókollégáim köré­ben közlésem bombaként hatott. Meg­nyertem a csatát. Jelentkezők már bő­ven voltak, s nem kellett egyedül út­nak indulnom. De a fejem, én mon­dom, úgy megfájdult délre, hogy az egyik csillapítót a másik után szede­gettem magamba pohárnyi vizek kísé­retében. Mert bizony az ingyenjegy csak fantáziám szüleménye volt. így hát, ha nem is vígan, verbuvált kísé­retemmel ebéd után az Astoria étte­remből megindultunk felfedező utunk­ra: melyik közlekedési eszközzel jut­nánk ki a leghamarabb a luzsnyíki stadionba. A barangolás nem tartott sokáig. Alig tíz-tizenöt perc alatt egy közvetlen járattal eljutottunk. Luzsniki — ezt moszkvai ismerő­seimtől hallottam — még néhány évvel IRÁNY ezelőtt a szoéjet főváros, e tündöklő város hamupipőkéje volt. Félig földbe­süppedt, szúrágta faházacskáival, göd­rös, poros szűk utcáival bizony nem vált a napról napra felfelé ívelő pályá­ját befutó város díszére. Aztán egy szép napon eljött a nagytakarítás ide­je. Megjött a döntés, mely hivatva volt pontot tenni a múltra. Megérkeztek a munkabrigádok, s megindult a szovjet társadalmat jellemző nagy ütemű mun­ka. Megszületett a világ egyik legcso­dálatosabb sportvárosa, a korszerű épí­tészet büszkesége, a Vlagyimir Iljics Le­nin nevét viselő stadion-komplexum. Mielőtt hozzáláttak volna e több száz­ezernyi látogatót befogadó sportléte­sítmény felépítéséhez, a szovjet mér­nökök és építészek beutazták és ta­nulmányozták a világ mondhatni min­den számottévő stadionját, hogy a szerzett tapasztalatok leszűrése után alkossák meg a sajátjukat, amely bi­zony egy életre szóló élményt jelent majd mindazoknak számára, akik az elkövetkező hetekben a világ minden tájáról Moszkvába jönnek hitet tenni a béke ügye mellett s testvéri barát­ságban összemérni erejüket a tudás és sport terén. No az én fejem most már más miatt főtt, a szívem meg úgy dobogott, mint­ha bévülről valami izomóriás vaska­lapáccsal döngette volna mellemet. Mert elértünk oda, ahol már a rács kezdődött, s a kis 'forgókapuknál ott álltak azok a cerberuszok, akik az ál­talam beharangozott jegyeket — ha in­gyenjegyek is — kezelés céljából kérni fogják. Állni, vagy bukni — harmadik lehe­tőség nincs. Bizony nincs harmadik út. De a Cedokkal utazó turistának sincs sok költőpénze. Egy nagy mély sóhaj után — ezzel is bátorságot szippantva — ott álltam már a kis­kapuban, mögöttem meg libasorban fel­zárkózva társaim. — Mi zagranyicsnije zsurnaliszti — mondtam, s bizonyságul még rádiós igazolványomat is előkotortam. — Ot kuda tovariši? — volt be­jelentésemre a kérdés. S amikor végre kiböktem, hogy Csehszlovákiából, a szigorúnak vélt jó­ságos cerberusz szeme felragyogott, s már nyújtotta is kezét s tessékelt bel­jebb, valami oly természetes és szere­tetteljes gesztussal, hogy engem ek­kor döbbentett meg valójában huncut­ságom. Bent voltunk hát a stadionban. S míg a többiek nem tudván betelni a sok látnivalóval, egyfolytában csat­togtatták fényképezőgépüket, én még mindig az előző percek izgalmainak hatása alatt voltam. Csak akkor tér­tem magamhoz, amikor Kamannak, a kijeviek száguldó bálösszekötőjének gólját követően felzúgott a több mint 100 000 néző tapsorkánja. Ez felrá­zott, s amikor a kálitkából kiröppenő galambok a stadion felett, ott fenn a magasban néhány másodpercig ijedten köröztek, már én is tapsoltam. Persze nem annyira a gólnak szólt viharos tet­szésnyilvánításom, mint inkább a ki­jevi szurkolók ötletének, akik a mér­kőzés folyamán, minden gólt követően újabb és újabb galambokat eresztettek a magasba: vigyék el felreppenő örö­mük hírét haza, a messzi Dnyeper parti testvér városba. Hogy pedig ne véljenek a labdarúgás terén teljes laikusnak, néhány rövid szóban hadd szóljak magáról a mér­kőzésről. Az eredményt nem tartom fontosnak lemondani. A vérbeli szur­koló úgy is jobban tudja mint én, a többieket ez pedig aligha érdekli. Két ragyogó fizikumú csapat, kemény, de fair-play játékát láttuk a kétszer 45 perc alatt számtalan nálunk ismeret­len szokással tarkítva. (Az egyik kol­légám, aki komoly sportriporter volt, külön felhívta figyelmemet a kapu­fákra, melyek gömbfából voltak, meg a ruganyosan kifeszített hálókra, ame­lyekből nem pattanhat ki a labda.) Az érdekességek közül hadd említsek még csak egyet legalább. A második félidő negyvenedik percében megszólalt egy mélyen zengő, elektromos gong, a vég­ső percek nagy csatájára buzdítva a 22 játékost, amikor is minden labda­rúgó, ereje utolsó bedobásával, tudása legjavával kápráztatta el a játékosaiért és a vendégekért egyaránt rajongó moszkvai közönséget. A nagy küzdelem után aprólékosan megtekintettük a nagy stadion minden csínját-bínját, aztán sorra vettük a télijátékok nagy sportcsarnokát, a kis stadiont, s az úszómedencéket szegé­lyező lépcsőzetes nagy betonlelátón a Világifjúsági Találkozó versenyeire ké­szülő szovjet úszókkal is megismerked­tünk. És most, kedves olvasóim, már őszintén megmondhatom, mi volt az oka annak, hogy én társaimat a vér­beli és nem vérbeli szurkolókat e nap­fényes reggelen megagitáltam e kelle­mes kirándulásra, a kijevi és moszkvai labdarúgók nagy találkozójának meg­tekintésére. Látni az új stadiont, amelynek pom­pázó, méreteivel csodálatot kiváltó épület-kolosszusa, tündölő virágágyai, tágas, nagyszerű sétányai, aranyozott kandeláberei s a háttérben a Lenin-he­gyet betöltő Lomonoszov Egyetem fel­legeket ostromló csúcsai valami oly nyugtatóan, bíztatást és életkedvet su­gárzóan hatnak, hogy az ember per­ceken át megbűvölten áll az elébe tá­ruló csodától, s valósággal magába szívja a természet és a szovjet ember adta élményeket. Nagy Jenő „ÜJ SZÖ", kiadia Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava. Gorkého u. 10. sz., Telefon: 347-16, 351-17, 350-88, 350-79, — főszerkesztő: 352-10, — főszerkesztő-helyettes: 262-77. — titkárság: 326-39, — sportrovat: 325 -89. Kiadóhivatal: Bratislava,Gorkého 8, telefóiri: 337-28. Előfizetési dí.1 havonta Kčs 8,—, Terjeszti * Posta Hirlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia kommunista Pártja Központi A-85503 Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents