Új Szó, 1957. június (10. évfolyam, 151-180.szám)

1957-06-17 / 167. szám, hétfő

Időszerű kérdésekről AZ ŰJLAKÁSTÖRVÉNYRŐL Fizetnek-e helyilletéket az albérlők? A főbérlő családtagjainak a férjen és feleségen kívül csak a kö­zeli rokonok számíthatók, mint pl. gyerekek, szülők, nagyszülők, testvé­rek, unokák és örökbefogadott gyere­kek. A főbérlő háztartásába a felso­rolt közeli rokonokon kívül tartozhat még a meny vagy a vő, ha nem ren­delkeznek saját lakással. Ezenkívül após, anyós, sógor, vagy a főbérlő más rokonai, mint pl. unokatestvér, nagy­bátya, aki a főbérlővel együtt lakik és közös háztartást vezet, és ha a fő­bérlő ápolására, gondozására szorul. Továbbá a főbérlő közös háztartásába beszámíthatók még azok a személyek, akiknek nincs saját lakásuk és a fő­bérlőnek valami szolgálatot teljesíte­nek, (háztartásvezető, ápoló, stb.) to­vábbá élettárs, ha ő a gyermek apja vagy anyja és legkevesebb három éve élnek már együtt. A felsorolt szemé­lyek tehát jogosultak a törvény által megszabott 12 négyzetméter lakáste­rületre és ez a jogosultság akkor is érvényben marad, ha az illető rövid lejáratú brigádmunkán, szabadságon, betegszabadságon, üdülésen van, vagy tényleges katonai szolgálat miatt van távol lakásától. Az albérlő már nem tartozik a ház­tartásba, tehát reá nem vonatkozik a törvény által megszabott lakás területi jogosultság. A helyi (körzeti) nemzeti bizottságok a túlméretezett lakások gazdaságosabb kihasználása érdekében adhatnak ki utasítást az albérlőkre vonatkozólag. Ilyen esetben ha pl. va­lakinek négyszobás lakása van, de egy vagy két szobát a nemzeti bi­zottság jóváhagyásával albérlőnek kiad, akkor a lakóterület és a hely­illeték a főbérlőnek csak a nem ki­adott szobák után lesz kiszámítva. Olyan szobákat is lakható helyiségnek kell számítani, amelyet a főbérlő mint művész vagy tudományos kutatómun­kás dolgozószobául használ, (vonat­kozik ez a festőkre, írókra, stb.). Azokat a lakásokat, amelyek az új törvény szerint helyilleték alá esnek, augusztus 31-ig feltétlenül be kell jelenteni a helyi nemzeti bizottságo­kon. A törvény által megszabott mé­reteket meghaladó lakások utáni hely­illeték fizetése természetes időközben -megváltozhat, aszerint, ahogyan vál­tozik a család, vagy az egy háztar­tásba tartozók száma. Az időközben beállt változásokat 8 napon belül kell jelenteni a helyi (körzeti) nemzeti bizottság illetékes osztályán. Ha a főbérlő idejében nem tesz eleget ezen kötelességének, akkor ezt a háztulaj­donos köteles jelenteni. Ha a főbérlő hat hónapon keresztül nem fizeti ki a lakása utáni helyi illetéket, és ha ez az összeg meghaladja a háromhavi Közeledik július 1., amikor az új lakástörvény életbelép. Váro­saink lakói mind nagyobb érdeklő­déssel tekintenek az új törvény elé és olvasóink ezért az új lakástör­vény különféle szempontokból való magyarázatát kérik. Most az egy háztartásban lévő személyekről, al­bérlőkről és a törvény által meg­szabott méreteket meghaladó laká­sokról lesz szó. lakbért, akkor a nemzeti bizottság előző 15 napos eredménytelen felszó­lítás után elrendelheti és végrehajt­hatja a kilakol tatást kisebb méretű lakásba. Ezt a rendeletet főként olyanokkal szemben érvényesítik, akiknek minden egyébre van pénzük, csak a helyilletékekre ftincs. Olyan esetekben, amikor a bérlő saját hi­báján kívül nem cserélheti ki lakását, a helyi nemzeti bizottság elrendelheti a helyilleték törlését. A helyilletékek fizetéséről a határ­menti járások lakói mentesek, ha ide más vidékről települtek át. Ilyenek a cseíh hatáimenti vidékek, ahol mező­gazdasági dolgozók telepedtek le az utóbbi időben. A családi házak tulaj­donosai, ezek gyermekei vagy szülei, akik a családi házat használják, szin­tén mentesek a helyilletékek fizeté­sétől. A helyiilletékek fizetésének kö­telezettsége anyagilag érdekeltté te­szi a törvény által megszabott mér­téket meghaladó lakások bérlőit, hogy önkéntes lakáscserét alkalmazzanak. Ez a lakások gazdaságosabb kihasz­nálására irányul. A helyilletékek a nemzeti bizottságok bevételének szá­míthatók, mely összeg csakis a la­kások karbantartására és javítására irányulhat. Az új lakástörvény, mely a lakók túlnyomó többségének régi óhaja a szocialista rendszerben régen szükségessé vált. Ha van jogunké le­gyen kötelességünk is társadalmiSik­kal szemben. Ez főleg azokra vonat­kozik, akik még ma is túlméretezett, lakásokat tartanak és kicserélésüket lelépésekkel, spekulációkkal és tör­vénytelen pénzszerzéssel kötik egybe. Ezekkel szemben, akik ily módon akarják az új lakástörvényt kijátsza­ni, teljesen jogos, ha népi demokra­tikus rendszerünk szigorú rendsza­bályokat fog alkalmazni. (h) Az Antifasiszta Harcosok Szövetsége a Nagy Október 40. évfordulója megünneplésére készül MEGJEGYZES Látogatás a természet iskolájában "D rezová pod Bradlom határában -D gyönyörű fenyő-, gyertyán-, nyír- és tölgyfaerdővel övezett völgy­katlanban büszkélkedik 63 bratislavai óvodásgyermek erdei iskolája. A Partizán-üdülő előtti réten vagy 40 gyermek különös játékba merül. Né­hány száz méterrel tovább hatalmas fa­rönkökön ül a többi — a képzelet hajó­ján utazik. Nagyon érdekes dologról cseveghetnek, mert olyan szívből fa­kadóan kacag az egyik, hogy csengését sokszorosan visszaveri a táj. Szinte bűn megzavarni őket — de már késő'. Hor­váth Juliska meglátja az apukáját, fel­ugrik s feléje rohan. így cselekszik Igor Kremnický, Dušan Pohovej, Szá­raz Gabika és még néhány más is. Őhozzájuk is eljött az apuka vagy anyu­ka. Ogy esnek édeseik karjába, aho­gyan csak boldog gyermekek tudnak. Kicsi ajkaikkal szülőik arcára tapadva úgy csüngnek, mint gyümölcs a fán. — Mit hoztál? — Miért nem jött anyu is? Mit csinál a...? Pattognak a kérdések, majd következik a „be­számoló". — Azon a nagy fán kakukfészek van, Amott, azon a kék virágon alszik a pil­langó. A domboldalon, a tisztáson te­rem az erdei eper, meg a málna. A tölgyfák alatt nő a gomba — hang­zik a gyermekek szájából a természet iskolájában tanult, véget nem érő „be­számoló". Az ebéd jól ízlik: húsleves, főzelék, vagdalt hús, torta és fagylalt. Hogy milyen itt az étvágy? Hogy is ne volna jó, hisz kint élnek a szabadban. \ z ebéd utáni kötelező alvás va­** lahogyan nem megy! Csak minden második, vagy talán még az sem alszik. Hogy is lehetne ilyenkor aludni, amikor itt van a két hét óta nem lá­tott szülő. A délután, nagyon érdekes. Az egyik csoport szappanbuborékot ereget, a másik hallgatja a nevelő bácsi magya­rázatát, hogyan kell-ápolni a virágokat, hogy szépek legyenek, mikor kell mor­zsát adni a madárkáknak ... Sz. J tMWWWWW MH Wt MWtWMHMHHHMW • Szombaton Hrušovany nad Jevi­šovlcouban a GTÄ gépészeinek iinne pélyesen átadták a GTÄ új épületeit, melyeket 11 és félmillió korona költ­séggel a mezőgazdasági építészet leg­korszerűbb módszereivel építettek fel. Az Antifasiszta Harcosok Szövetsége Szlovákiában szervezeteinek és tagjai­nak törne spolitikai munkájával be­kapcsolódik a Nagy Október ünnep­ségeinek előkészítésébe. Tevékenysé­gével feleleveníti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi ha­gyományait életünkben és hazánk tör­ténelmében. Az Antifasiszta Harcosok Szövetsége részt vesz a Naqy Októberi Szocialista Forradalom idején a vörös hadsereg soraiban az új társadalmi rend győ­zelméért küzdött csehszlovák állam­polgárok találkozójának szervezésében. Ez ideig 87 vörös katona neve és címe ismere.tes Szlovákiában. Emlékeik és élményeik segítenek, hogy még job­ban m megismerhessük honfitársaink részvételét ebben a világtörténelmi jelentőségű eseményben. Az Antifasiszta Harcosok Szövet­ségének szervezetei a Szlovák Nem­zeti Felkelés ünnepségeinek keretében üdvözlőleveleke.t küldenek a Szlovák Nemzeti Felkelés idején Szlovákiában küzdött szovjet parancsnokoknak, ka­tonáknak és partizánoknak. Az Antifasiszta Harcosok Szövetsé­ge a Szlovák Nemzeti Front által a Nagy Október .tiszteletére rendezett egyébb akciókban és rendezvényekben is részt vesz. • A budapesti fővárosi tanács je­lentése szerint az ellenforradalom idején súlyosan megrongálódott 11 842 lakás 96 százalékát már rendbe hoz­ták. Budapesten már csak 60 épület vár a javítómunkák megkezdésére. ® A Moszkva melletti vnukovi re­pülőtéren június 14-én éjjel leszállás előtt ismeretlen okokból lezuhant a LOT nevű lengyel repülőtársaság utas­szállító repülőgépje. A szerencsétlen­ség alkalmával a repülőgép négytagú személyzete és öt utas életét vesz­tette. A szerencsétlenség okának ki­derítéséért folyik a vizsgálat. • A Ján Nálepka kapitányról, a Szovjetunió hőséről elnevezett brati­slavai katonai művészegyüttes szom­baton a bratislavai Kutuzov kaszár­nya színpadán tartotta új műsorának bemutatóját. • A Cumhuriyet című török lap sze­rint egy nagy esőzés után Denizli vi­déke víz alá került. Az áradás 30 000 hektáron elpusztította a termést. Em­beréletben is kár esett, a halottak számát még nem közölték. A Cumhu­riyet 20 millió török fontra becsüli az áradás okozta károkat. • Június 14-én és 15-én megkez­dődött 70 cseh és lengyel történész értekezlete. A két ország történészei Cieszynben jöttek össze, hogy meg­hallgassák Kari Malekzynski profesz­szor előadását a levéltárak kölcsönös felhasználásáról. Dr. Josef Macurek professzbr előadását a tudományos történelemfeldolgozás módszeréről és a csehszlovákiai Szláv Intézet kiadá­sában megjelenő „Csehek és lengye­lek a múlt okirataiban" című tanul­mányát. A cseh és lengyel történé­szek szombaton Český Tešínben Szilézia nemzeti megújhodásáról be­szélgettek. 9 A bratislavai kerületben a tren­Síni járás elsőnek teljesítette 100,1 százalékra a tojásbeadás évi tervét, s ezzel hat és fél hónappal előbb teljesítette évi beadási tervét. • A Csehszlovák Tudományos Aka­démia könyvkiadóvállalata a napokban kiadta az Acta virologica című új nemzetközi folyóirat első számát. A folyóirat a vírusos megbetegedé­sekre conatkozó eredeti kutatásokról számol be az egyes országok tudomá­nyos dolgozóinak tollából. Üzemeink is képesek arra, amire a külföld A Kladnói Egyesült Acélüzem dolgozói megtanulták egész sor olyan gyártmány termelését, amelyeket azelőtt sohasem ké­szítettek. Ezek közé tartoznak a különlegesen magasnyomásra működő acélkarok is, amelyek 500 atmoszféra nyomást és 300 Celsius fokon fjlüli hőmérsék­letet is kibín.ak. Legnehezebb volt a karok görbületének meg­oldása. A gépszerkesztők azon­ban ezzel a problémával is megbirkóztak. Segítettek "nekik az „Anticorro" osztály dolgozói Is, akik megfelelő gépet gyár­tottak számunkra. A magas nyomást kibíró acélkarok, ame­lyekből a kladnói kovácsok ez idén már többszáz darabot gyár­tanak, főleg a Most melletti Zálužiban lévő Sztálin-Uzem dol­gozóinak szükségleteit elégítik ki, mivel eddig ezt a szerszá­mot külföldről hozták be. A nagymegyeri traktorállomás indulásra kész Strbka János igazgató ad számot arról, hogyan is állnak az aratfsi elő­készületekkel. Elmondja, hogy az ő számítása szerint nincs már két hét sem az aratás megkezdéséig. Ezt az időt arra használják fel, hogy a nö­vényápolási munkákban segítsék a i szövetkezeteket. A traktorállomás ed- < dig 867 ha cukorrépát sarabolt meg ; a szövetkezetekben, 125 hektáron el- , végezték a sorok közötti ammóniákkal történő locsolást, ezenfelül még 2910 hektár kukoricaföldön végezték el a sorok közötti kultivációs munkát. Nagyok a • számok, de mégsem mondhatjuk azt, hogy minden a leg­nagyobb rendben folyik. Ha a nö­vényápolási munkákra kötött szerző­déseket vesszük alapul, akaratlanul is arra az álláspontra kell helyezked­nünk, hogy a traktorosoknak meg kei! kétszerezni a szorgalmat, hogy az aratás megkezdéséig befejezzék a növényápolási munkákat. Hogy ez így is lesz, ahhoz nem igen fér kétség, mert a traktorosok iparkodnak, éj­szakával toldják meg a napot, hogy ne legyen panaszra okuk a szövet­kezeteseknek. No de most nem is az a célunk, hogy a növényápolási munkák mene­tét részletesen elemezzük. Igaz, az aratási felkészültséghez, ha nem is közvetlenül, de közvetve az is hoz­zátartozik, hogy a növényápolás ide­jében befejezést nyerjen. A másik fontos probléma, ami már közvetle­nül az aratásra valő jó vagy rossz felkészültségről ad számot, hogy a gépek jól vagy rosszul vannak kija­vítva. Halász János géptechnikus röviden így foglalja össze a felkészültséggel kapcsolatos véleményét: — Nem lesz könnyű munkánk az idén. Nehéz lesz az aratás, megeről­teti a gépeket, az embert, de a fá­radság gazdagon kamatozik majd. A OJ SZÓ Aratásra készülnek a szövetkezetek azdag termést ígér az idén is a csallóközi róna. Több mint k étméter magas rozs, másfélméteres búza hullámzik a langyos szélben. Vastag a szár, erős, izmos akár a nád. Duzzadt a kalász, tíz-tizenkét centi­méter hosszú. Több faluban megfordultam, beszéltem szövetkezetesekkel, állami gazdaságok dolgozóival s va­lamennyiüknek az a véleménye: ilyen termést, ilyen sokatígérő kalászt régen nem termett a két Duna-köze. Lassan szőkülni kezd a termés, közeledik az idő, ami­kor minden gépet harcba kell szólítani, hogy a szem, a verejtékes munka aranyat érő gyümölcse minél gyor­sabban és a lehető legkisebb veszteség mellett kerüljön a szövetkezetesek, földművesek raktárába. Bűn, halálos vétek volna, ha hanyagság, nemtörődöm­ség vámot venne a termésből. Igaz, nehéz lesz a trakto­rosok munkája, de a szorgalom, a tenni akarás mindent legyőz. A falusi pártszervezetek, a helyi nemzeti bi­zottságok már hetek óta foglalkoznak az aratás prob­lémáival, tanácsokat adnak, ellenőrzik a gépeket, és ha szükségét látják, megteszik a kellő intézkedéseket. 1957. június 17. A géptechnikus örül a jő termés­nek, mert az nemcsak a szövetkeze­tesek szorgalmát, de a traktorállomás jó munkáját is dicséri. A traktorállomás gépjavítói már befejezték az aratógépek, kombájnok, cséplőgépek javítását. Eddig már több, mint 40 kombájnt adtak át a brigádközpontoknak. Az átvételkor a minőségi ellenőr, a brigádvezetők és a javítást végző egyén jelenlétében a gépeket alapos ellenőrzés alá ve­tik. Ha hibát találnak, a brigádvezető nem veszi át a gépet. Az alapos el­lenőrzés eredménye, hojfy a javítást végző munkások még egyszer átnézik a gépeket. Nem azért, mintha nem végezték volna el a munkát becsü­letesen. Erről szó sincs. De mégis ... Nem akarnának szégyenben marad­ni ... És ami mindennél fontosabb ... a termés, a traktorállomás becsülete, ez is arra serkenti őket, hogy most az aratás küszöbén még egyszer meg­győződjenek a gépek üzemképességé­ről. Hogy zavartalan legyen az aratás Az újonnan megválasztott nagyme­gyeri helyi nemzeti bizottság a napokban gyűlést tartott. Ezen a gyűlésen részt vett a szövetkezet elnöke is, a trakto­rosbrigád vezetője is. Simonics Imre brigádvezető jelentette a helyi nem­zeti bizottságnak, hogy a gépek kija­vítva üzemképesen várják az • aratást. A helyi nemzeti bizottság tagjai fi­gyelembe véve az idei rendkívüli gaz­dagnak ígérkező termést, úgy döntöt­tek, hogy még egyszer ellenőrzést tartanak a gépek fölött. A határozatot Simonics Imre is helyeselte, Jónak tartja az ellenőrzést, mert tudja, hogy ez nem szekírozás, nem az ő munká­juk iránti bizalmatlanság, hanem se­gítség. Több szem többet lát. És ma talán a legnagyobb szükség van arra, hogy a gépek jól állják majd a sarat. Ez érdeke a traktrosoknak, érdeke a szövetkezetnek és minden becsületes, nagy, országépítő ügyünket támogató dolgozónak. A helyi nemzeti bizottság aztán úgy döntött, hogy Varga István tapasztalt gépésszel, aki a HNB tanácsának is tagja, még egyszer átvizsgálják a gé­peket. Ha hibát észlelnek, megteszik a lépéseket, hogy azok még időben or­voslást nyerjenek. A helyi nemzeti bizottság ezenfelül tagjait az aratás idejére konkrét fel­adatokkal bízta meg. Egyszóval Nagy­megyer földműveseinek, munkásainak választott vezetői minden tőlük telhe­tőt megtesznek, hogy a verejtékes munka gyümölcséből egy szem se vesz­szen kárba. Mindent megtesznek, talán többet, mint a szövetkezet egyes tag­jai. Ugyanis megállapították, hogy a nagymegyeri szövetkezetben, akadnak még olyan emberek, akik a szövetke­zettel szemben körmük szakadtáig harcolnak jogukért, de a kötelezettsé­gekről szívesen megfeledkeznek. Nem járnak becsületesen munkába. Ennek aztán az a következménye, hogy 32 hektár kukoricájuk még ma sem látott kapát. Hangsúlyozom, hogy a szövet­kezet tagságának nagy része eleget tett feladatának. A részükre megműve­lés céljából kiosztott cukorrépa és ku­koricaföldeket becsületesen megdol­gozták, de ahogy már említettem is, akadnak olyanok is, akik csak jogot for­málnak maguknak, de a kötelezettsé­get nem akarják tudomásul venni. Az ilyen emberekkel szemben határozot­tan kell fellépni. A kapások ápolása nem tűr halasztást, mert ez elsősorban a termés rovására menne. Másodszor pedig küszöböl áll az aratás, és aratás alatt nem igen jut idő kapálásra. Ezért a szövetkezet vezetőségének mindent meg kell tennie, hogy a lemaradást pó­tolják, és egyesült erővel foghassanak majd az aratáshoz. Ma kezdik a repce aratását Az ekecsi határban a répa harmadik kapálását végzik a szorgalmas szövet­kezetesek. Jó munkájuknak szemet gyönyörködtető az eredménye. Az ide­jében elvetett és gondosan ápolt cu­korrépa kövér levelei teljesen elborít­ják a földet. Jó termésre számíthatnak az ekecsiek. — így van ez a többi kapásoknál.is, — mondja Móricz István, a szövetke­zet ellenőrző bizottságának elnöke. A minap végigjártam a határt. Már csak három kukoricaparcellát, három tag részét találtam kapálatlanul. De azóta, gondolom az is kész. Aztán az aratási előkészületekről be­szélgettünk. Móricz István így mond­ja: — Nem félünk tőle. Jól felkészült a traktorosbrigád is. Az aratási ter­vet is közösen csináltuk. Meg az idén a kapálással sem maradtunk el. Az elmúlt -'vek során az ekecsiek­nek az aratás alatt sem volt nyugtuk a kapálástól. Az aratás kezdetéig nem tudták elvégezni a növényápolási munkákat, a befejezésig pedig nem várhattak. Az idén más a helyzet. Az év elején — amit eddig még nem tettek — a tagok között felosztották a kapásnövényeket, egyéni megműve­lésre. így aztán mindenki iparkodott a reá eső részt minél előbb megka­pálni, s ma azt mondhatják: az aratás idejére nem maradt kapálatlanul sem a répa, sem a kukorica, igy minden erőt a termés betakarítására összpon­tosíthatnak majd. — Hétfőn már vágjuk a repcét — folytatja az ellenőrző bizottság elnö­ke. — Kézzel aratjuk — teszi még hozzá. — Miért? Talán nincs elég gép? — Gép az van, csak mi így látjuk helyesnek. Erős, nagy a repce. Köny­nyen kárt tehetne a gépben és akkcr lehet, hogy megsínylené az igazi ara­tás. A 14 hektár repcét két nap alatt kézierővel is könnyen levágjuk. — Milyen természeredményekre izámítanak a gabonafélékből ? — Milyenre? Amilyen még nem volt a határunkban. Az idén — ha még valami közbe nem jön — jóval a terv fölé szökik a hektárhozam. Az ekecsi szövetkezetben már min­denki tudja, mit csinál majd az ara­tás alatt. Nem lesz zűrzavar, fejet­'?nséa. ha egyszer azt hallják: meg­érett az árpa, szőkül a rozs, pirul a búza. Mindenki tudja, mi lesz a kö­telessége, hogy minél előbb magtár­ba kerüljön a termés, a kenyér. Szarka István

Next

/
Thumbnails
Contents