Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-11 / 130. szám, szombat

A. N. Szaburov és A. N. Aszmolov, a Szovjetunió hősei Szlovákiában Az ukrajnai partizánmozgalom legendás hírű megszervezője, Alekszander Nyikolajevics Szaburov vezérőrnagy, a Szovjetunió Hőse pénteken, május 10-én délelőtt Dolné Hámryba utazott s a Sandrik Üzemben elbeszélgetett a dolgozókkal. Ütján Karol Dolinský, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége szlovákiai bizottságának alelnöke, valamint Gustáv Benža, a Megbízottak Testülete elnökségi hivatala mellett működő konzuli osztály vezetője kíséri. A Banská Bystrica-i kerületben tett látogatása során Alekszej Nyikitovics Aszmolov vezérőrnaggyal, a szlovákiai partizánmozgalom főhadiszállása volt vezérkari főnökével, a Szovjetunió kétszeres hősével együtt megtekinti a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékezetes helyeit. A. N. Aszmolov vezérőrnagy, aki a pénteki napot Bratislavában töltötte, szombaton, május 11-én utazott a Banská Bystrica-i kerületbe. Választókörzeti bizottságaink a választások napjának előkészítésében A választások napjának előkészítésében rendkívüli feladat hárul a választókörzeti bizottságokra, amelyek biztosítják a választókerületekben a választások gyakorlati lefolyását és gondoskodnak róla, hogy betartsák a választási törvény rendelkezéseit. Szlovákiában összesen 4933 választókörzeti bizottság létesült, amelyekben 31538 lakos működik. Feladatuk, hogy elsősorban a szavazólapok helyes leadására figyeljenek, gondoskodnak a választási helyiségekben a rend fenntartásáról, összeszámolják az egyes jelöltekre leadott szavazatokat és a választások lefolyásáról, s a szavazatok összeolvasásáról jegyzőkönyvet állítanak ki az illetékes választókerületi bizottságok részére. A választőkörzeti bizottságok tagjai e feladataikra szervezett iskolázás útján készülnek, amelynek során elsősorban szemléltető magyarázatot kapnak a választások napján rájuk háruló feladatok teljesítéséhez és a választási eredmények megállapításához. A nyitrai kerületben a választókörzeti bizottságok tagjainak iskolázását május 12-ig fejezik be, hogy idejük maradjon a felkészültség ellenőrzésére. A választókörzeti bizottságok már most igyekeznek megteremteni a feltételeket választókörzeteikben a választások jó és akadálytalan végrehajtásához. Azokban a községekben, ahol több mint ezer választó van feltüntetve a választók jegyzékében, a bizottságok segítenek az egyes választók igazolványainak kiállításában. A szenei járásban, ahol idejében kezdték meg az előkészítést, a választói igazolványokat már május 5-én kikézbesítették a polgároknak. A választókörzeti bizottságok tagjai a választókkal való közvetlen kapcsolatban teljesíthetik további jelentős feladataik egyikét — felvilágosíthatják a választókat a választások idejéről és színhelyéről, megmagyarázhatják nekik a választással összefüggő kérdéseket. Többek között meg kell említeni a polgárok előtt, hogy saját érdekükben vegyenek részt a választók kifüggesztett névjegyzékeinek utolsó összeegyeztetésén. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok helyen még nem teljesek a választók jegyzékei. így pl. csupán Komáromban a múlt hét végén 95 polgárt kellett utólag bejegyezni a választók névjegyzékébe, a bratislavai IV. választókerületben pedig 289 reklamációt kellett elintézni a bejegyzésekkel kapcsolatban. A bizottságok jő munkája nemcsak a választások sikeres és méltó menetéhez járul hozzá, hanem elősegíti, hogy idejében megállapítsák az eredményeket és rugalmasan felvilágosítsák a polgárokat a nemzeti bizottságok újonnan megválasztott tagjairól. KÁDÁ

R L& Van erős pártunk, teljesen helyreállítottuk népköztársaságunk alkotmányos rendjét, szilárd az állam* hatalmunk, van szervezett fegyveres erőnk, helyreállt az államigazgatás rendje A magyar országgyűlés jóváhagyta a munkás-parasztkermányt és a kormány kiegészítését Budapest (ČTK) — A magyar dolgozók nagy érdeklődése mellett, a diplomáciai testület számos tagjának jelenlétében május 9-én Budapesten megkezdődött a magyar országgyűlés első rendes ülésszaka. Ez az első ülésszak a tavalyi ellenforradalom felszámolása óta. Az ülést R ónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd pedig Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tartott beszámolót az elnöki tanácsnak az országgyűlés utolsó ülésszaka óta eltelt Időszakban végzett munkájáról. A képviselők Dobi István beszámolóját tudomásul vették és jóváhagyták. Az országgyűlés ezután egyhangúlag megerősítette a Kádár János miniszterelnök vezette magyar forradalmi munkás-parasztkormányt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára a képviselők jóváhagyták a forradalmi munkás-parasztkormány kiegészítését. Apró Antalt felmentették iparügyi miniszteri tiszte alól és egyben a Minisztertanács elnökhelyettesévé választották, Kossá Istvánt felmentették pénzügyminiszteri tiszte alól s közlekedésés postaügyi miniszterré választották. Az elnöki Tanács javaslata alapján dr. Antos Istvánt pénzügyminiszterré, Nezvál Ferencet igazságügyminiszterré, Csergő Jánost kohó- és gépipari miniszterré, Czottner Sándort nehézipari miniszterré, Nagy Józsefnét könnyűipari miniszterré, Ince Jenőt külkereskedelmi miniszterré választották meg. Az országgyűlés egyben elfogadta 29 képviselő, többek között Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Hegedűs Antal és más képviselők lemondását. Helyükre 28 képviselőt kooptáltak. A délutáni órákban az ülés Kádár János beszédével folytatódott, aki beszámolt a forradalmi munkás-parasztkormány 1956. november 4-e óta folytatott tevékenységéről. Kádár János beszéde elején a munkás-parasztkormánynak az ellenforradalmi elemek ellen vívott harcáról beszélve, többek kőzött kijelentette: Türelmesek voltunk az írók iránt Már november 4-én ismertük az írók egy csoportjának súlyos szerepét az ellenforradalom eszmei előkészítésében, de reméltük, hogy többségük mihamarabb kilábol az eszmei zűrzavarból, belátja, hogy vétett a nép ellen és igyekszik jóvátenni az okozott súlyos károkat. Nem így történt. Az írószövetség december 28-i határozata provokáció volt s egyben nyílt beismerése annak, hogy az ellenforradalom oldalára álltak. Több író — mint ezt megállapítottuk —, részt vett a kormány ellen irányuló ellenállás szervezésében. Érthető ezek után, hogy a kormány nem tűrhette az írószövetség további népi demokrácia-ellenes működését. Kádár János ezután a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek, a néphadseregnek, a rendőrségnek, a karhatalomnak újjászervezéséről beszélt. Zdenek Fierlinger: Országaink történelmi küldetése a német militarizmus új agressziójának megakadályozása (Folytatás az 1. oldalról) éltették, és amelyek Hitlert uralomra juttatták, a háború következtében gazdaságilag és pénzügyileg még jobban megszilárdultak. Ma ismét elindítják az őrült fegyverkezés hullámát és Európát új háborúba akarják sodorni, amelyben még sokkal borzasztóbb, pusztítóbb halálthozó fegyvereket akarnak használni, mint amilyenek az utolsó világháború hatalmas áldozatokat követelt fegyverei voltak. Mivel a népek világszerte nem kívánják a háborút, és nem akarják vérüket ontani a hadigazdagok kis osztályának érdekeiért, a háborús uszítók a legyőzött német nemzetbe vetik reményüket, hogy a volt nácista vezetők, tábornokok és háborús bűnösök segítségével a német nemzetben a revansizmus új mozgalmát hívják életre. A NATO tanácsának bonni ülése ismét igazolta, hogy ez a szervezet csakis a szocialista országok elleni háború előkészítését szolgálja. A NATO tagállamai vezető képviselőinek nyilatkozataiban ismét szó esett a Kelet országai megfélemlítéséről és a Nyugat „felszabadító küldetéséről". Ez a helyzet veszélyezteti az európai békét. Ezzel a fenyegetéssel szemben nemzeteink nem maradhatnak tétlenül. A három szocialista ország parlamentjei tekintélyes képviselőinek értekezlete világosan beszél arról, hogy részint a német néppel szemben, másrészt pedig a német revansizmussal és militarizmussal szemben elfoglalt álláspontunk nem csupán a politikusok mérlegelésének eredménye, hanem nemzeteink gondolkodásának, érzelmének és akaratának megnyilvánulása. Itt a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése nevében beszélek, amely nemzetgyűlés kifejezi Csehszlovákia népeinek akaratát. Népünk mindig szoros és baráti kapcsolatokra törekedett a nagy német nemzettel, amely az emberiségnek oly sok kimagasló humanista szellemet adott, akik jelentősen hozzájárultak a haladó emberi gondolkodás, a tudomány és kul2 OJ SZÖ 1957, május 11. túra kincseihez. Népünk ma is megtalálta közeli és baráti kapcsolatait a Német Demokratikus Köztársasággal, amely megszabadult a militarizmus örökségétől s a német nemzet legjobb hagyományainak jogos követője és megvalósítója lett. Azonban Csehszlovákia nemzetei mindig mély bizalmatlansággal viseltettek a német militarizmussal és imperializmussal szemben, amelyet Németországban önző kapitalista érdekek ápoltak, amelyek a német népnek oly sok kárt okoztak és minduntalan súlyos szerencsétlenségbe taszították őt. És ez a bizalmatlanság teljes joggal fennáll ma is, amikor a nyugatnémetországi militarista és imperialista erők ismét átveszik a hatalmat és egyáltalán nem rejtik véka alá terveiket, amelyek semmiben sem különböznek régi terveiktől. Azon országok legfelső szervei képviselőiként jöttünk össze, melyeknek népei megjárták az emberiség történelmében páratlan szenvedés szörnyű kálváriáját. Ezt a szenvedést népeinkre a terjeszkedő soviniszta politika hozta, melynek képviselője a nácizmus lett. Ézért országaink történelmi küldetése, hogy meggátolja a felújított német militarizmus támadó ambícióit és ne engedje meg sohasem.az átélt borzalmak megismétlődését. A nácizmus veresége után 12 évvel összejöttünk itt Berlinben, hogy figyelmeztessünk minden riasztó tényre és hogy megvitassuk, hogyan reagáljanak azokra országaink parlamentjei. 1945-ben, 12 évvel azután, hogy a nácizmus erőszakkal hatalomra jutott, itt Berlinben kapitulácios okmányt írtak alá, amely megpecsételte a nácizmus vereségét. A német nép akkor látta, hogy a nácizmus pusztulásba döntötte egész Németországot, amely akkor romokban hevert, fagyoskodott, éhezett, haldoklott. Ma, 12 évvel a nácizmus veresége után Németország egyik része ismét oda jutott, ahonnan valamikor a nácizmus elindult. Senki se kételkedjék abban, hogy ezt az utat követve Nyugat-Németországra és népére még sokkal szörnyűbb sors vár, mint amelyben valaha is része volt. Van azonban olyan út, létezik olyan megoldás, amely meggátolhatja Németország nemzeti tragédiájának megismétlődését. Európa és a világ nemzeteit megóvhatja a könnytől és vértől. Ez az út a német nép nemzeti szükségleteinek teljes tiszteletbentartását jelenti és egyúttal biztosítja műiden európai nép nemzeti érdekeit, társadalmi rendszerére való tekintet nélkül. Ez az európai kollektív biztonság, a leszerelés útja, amely lehetővé tenné Németország egyesítését egy békeszerető és demokratikus államban, elhárítaná a nemzetközi feszültség fő okainak egyikét és az emberiség előtt a haladás nagyszerű távlatait nyitná meg. Legfőbb ideje, hogy az európai államok és főképp a Németországgal szomszédos államok megegyezzenek azokban az intézkedésekben, amelyek valamennyi európai állam biztonságát biztosító rendszer megteremtésére vezetnek. Csehszlovákiára, mint a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen szomszédjára Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének kérdése rendkívül fontos. Azonban most más a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt, amikor országunk függetlenségét feláldozták a német imperializmus telhetetlenségének. Ma nem vagyunk magunkra hagyatva. Tudjuk, hogy mindenki, aki kezet emelne országunkra, szembe találna magát a szocialista országok hatalmas táborával. Tudatában vagyunk annak a felelősségnek, hoqy következetesen teljesítenUnk kell a varsói szerződés szervezetének tagságából erededő összes kötelezettségeket. Készek vagyunk ezt a szervezetet állandóan erősíteni, mert amíg Nyugaton fennállanak kapitalista háborús csoportosulásuk, amelyekben a nyugatnémet imperialisták mind jelentőségteljesebb szerepet töltenek be, a varsói szerződés a csehszlovák nép biztonságának és békés építő munkájának legjobb kezessége lesz. A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének küldöttségé erre a találkozásra azzal a szilárd meggyőződéssel jött, hogy közöttünk nincsenek vitás kérdések a német militarizmus és revansizmus veszedelme elleni harc szükségét illetőleg. Országunk népe a szocialista államok többi nemzeteivel együtt Berlintől egész a Csendes-óceánig szilárdan összefogott a szocializmus és béke hatalmas envsége táborában a Szovjetunióval az élen és nyugodtan néz szembe a jövővel, amely megsokszorozza sikereit és erejét. A kormány szükségesnek látta, hogy a népi állam fegyveres erőin kívül fegyvert adjon a proletár diktatúra kipróbált harcosainak, a munkásosztály legjobbjainak kezébe is s ezért létrehozta a munkásőrséget. Az elmúlt hat hónap politikai eredményeit Kádár János a következőkben foglalta össze: „Van erős pártunk, teljesen helyreállítottuk népköztársaságunk alkotmányos rendjét, szilárd az államhatalmunk, van szervezett fegyveres erőnk, helyreállt az államigazgatás rendje, működnek a minisztériumok, dolgoznak a tanácsok, s ami mindennél fontosabb számunkra, napról napra növekszik a tömegek bizalma és az ellenforradalom elszigetelődött politikailag is.'" Kádár János a koalíciós kormány kérdésével kapcsolatban kijelentette, hogy semmiképpen sem mellőzhetők az októberi negatív tapasztalatok, amikor a felújított pártok nem állottak a szocializmus platformján, hanem kimondottan a burzsoá rendszer felújítását követelték. Ilyen körülmények között a mi politikai viszonyainkban — mondotta — a több párt-rendszer, mint kormányzati rendszer megvalósítása nem időszerű. Majd így folytatta: Ebben az évben lejár az országgyűlés mandátuma és ezért normális viszonyod között esedékes lett volna az országgyűlés feloszlása és új választások kiírása. Az októberi ellenforradalmi támadás azonban súlyos sebeket ejtett az ország rendjén, nagy károkat okozott a népgazdaságnak. Az ország dolgozó népe most a sebek orvoslásán fáradozik s ezért a kormánynak az az álláspontja, hogy a jelenlegi helyzetben nem volna helyes, ha erőnket és időnket parlamenti választásokra fordítanánk. Azt javasolta, hogy az alkotmány nyújtotta lehetőségekkel élve, az országgyűlés és mandátumát hoszszabbítsák meg és halasszák el a választások kiírását. A magyar államcímer megváltoztatásával foglalkozva, amiről az országgyűlésnek kell döntenie, Kádár János kijelentette: Ami az úgynevezett Kossuth-címert illeti, a történelmi hűség kedvéért meg kell mondanunk, hc>gy ez az Osztrák-Magyar Monarchia idejében a királyi koronával a HabsburgMonarchia egyik jelvénye volt. A jobbágyságot jelképező kettős kereszt, az imperialista törekvéseket kifejező hármashalom és a négy folyó nem a mi új történelmi úton járó magyar népünk eszméit fejezi ki. A mi címerünknek ki kell fejeznie népi államunk politikai eszméjét. Javasolt új címerünkben a nemzetiszínű pajzs kifejezi a dolgozó magyar népnek a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó hazafias érzelmeit. Ezek a hazafias érzelmek harmonikus egységben vannak a nemzetközi proletár szolidaritás eszméivel és ezt fejezi ki a pajzs felett elhelyezett ötágú vörös csillag. A nemzetiszínű és vörös szalagokkal átkötött búzakoszorú további magyar sajátosságot kölcsönöz és kidomborítja címerünk népi jellegét. Az ország gazdasági nehézségeiről beszélve, amelyeket az ellenforradalom okozott, Kádár János rámutatott, hogy a károk 12 milliárd forintot tesznek ki, ebből 9 milliárdot az 1956 novemberi sztrájkok okoztak. További nehézséget jelent, hogy a bérek túlságosan növekedtek a termelés^ és a munkatermelékenység egyidejű emelkedése nélkül. Ezért mindenütt fokozni kell a termelést, a rentabilitást és a munkatermelékenységet s csökkenteni kell az önköltséget a népgazdaság valamennyi szakaszán. A kultúra terén Kádár János elsőrendű feladatnak minősítette a dogmatizmus, sematizmus és a felesleges ártalmas adminisztratív beavatkozások elleni harcot. Ugyanakkor természetesen nem szabad eltűrni azt, hogy a dogmatizmus úgynevezett „bírálatának" leple mögött revizionista, burzsoá mételyezést folytathassanak, hogy a sematizmus elleni harc ürügyén jobboldali támadást intézzenek kulturális életünk igazi érdekel ellen. A külpolitikai kérdésekről beszélve Kádár János hangsúlyozta a Szovjetunió és a népi demokratikus országok messzemenő segítségét, főleg a Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság nyújtotta segítséget és üdvözölte a lengyel nép sikereit, amelyeket olyan tapasztalt kommunisták vezetése alatt ért el, mint Gomulka elvtárs. Magyarországnak Jugoszláviához való viszonyáról Kádár elvtárs azt mondotta, hogy vannak bizonyos jugoszláv álláspontok, amelyekkel a kormány nem érthet egyet. Az egyik álláspont az, hogy Jugoszlávia a szocialista tábort katonai tömbnek tekinti. Magyarország nem érthet egyet a jugoszláv elvtársakkal a magyarországi októberi ellenforradalom értékelésében és a munkástanácsok kérdésében sem. Magyarországnak az sem kellemes, hogy a jugoszláv lapok igyekeznek magyarázni, hogy Magyarország mit tesz jól és mit tesz rosszul, mit és hogyan kellene szerintük tenni. A magyar sajtóban viszont 1953 óta egyetlen olyan cikk sem jelent meg, amely a jugoszláv párt valamelyik határozatát vagy Jugoszlávia kormányának valamely intézkedését bírálta volna. Kádár János hangsúlyozta, hogy a magyar kormány szívélyes és baráti kapcsolatokra törekszik Jugoszlávia szocializmust építő népeivel és kormányával, mert ez a magyar nép érdekeit is szolgálja. Hasonlóképp a magyar kormány korrekt és jószomszédi kapcsolatokat akar a szomszédos Ausztriával is. Kádár János beszéde végén a Szovjetunió vezette békevilágharc sikereiről beszélt, elítélte a tőkés kormányok, főleg az USA azon törekvéseit, amelyek a feszült légkör fenntartására irányulnak, ami megnyilvánul a nyugati országok magyarországi képviseleti hivatalainak felforgató tevékenységében is. Irak közvéleménye követeli Nuri Sald kormányának lemondását Damaszkusz (ČTK) — A sajtó tudósítása szerint Irakban megalakították a Nuri Said miniszterelnök kormánya politikája ellen küzdő politikai pártok és szervezetek országos bizottságát. A bizottság kiáltványt adott ki, amely a következő követelményeket tartalmazza: Nuri Said kormányának lemondását, a jelenlegi parlament feloszlatását, Irak kilépését a Bagdadi Tömbből, küzdelmet az imperialista beavatkozás bármely formája ellen, a nép demokratikus szabadságának biztosítását és a politikai foglyok szabadonbocsátását. Miért távozik Thomas Murray? New York (ČTK) — A Times tudósítása szerint Eisenhower elnök közölte, hogy Thomas Múrray tagságát az ENSZ atomenergia bizottságában nem hosszabbítja meg a következő időszakra. Murray tagsága 1957. június 30-án jár le. A lap közléséből kitűnik, hogy e határozat okát a Murray és a Strauss bizottsági elnök között fennálló ellentétek képezik. A lap hozzáfűzi, hogy Murray állást foglalt a nukleáris fegj^ verekkel való kísérletek beszüntetése mellett, Strauss és a bizottság további taajai pedin folytatni kívánják a kísérleteket.