Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-09 / 128. szám, csütörtök

-" • • Örök hála a felszabadító A főiskolák átszervezéséről A Szovjetunió nemzetgazdadasága irányításának átszervezésével feltétlenül megváltoztatják a főiskolák- és tudományos intézetek eddigi szervezetét is. N. M. Zsaboronszki, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja e kérdéssel kapcsolatban javaslatokat tett a moszkvai Pravdában, amelyeknek lényege a következő: 1. A főiskolákat Moszkvából, Leningrádból, Kievből és más városokból a nagy ipari és mezőgazdasági körzetekbe kell áthelyezni, főleg Keletre. A különféle körzetekbe a sajátos perspektíva figyelembevételével és jól megfontolt terv alapján kell áttenni ezeket az intézeteket és előre biztosítani kell az új helyen a jó anyagi és technikai feltételeket. Természetes, hogy azok a főiskolák és intézetek, amelyeknek a városokban meg van a hagyományos anyagi-technikai alapja, továbbra is ott maradnak. 2. El kell kerülni a főiskolák sablonos irányítását, ezért egyes főiskolákat a nemzetgazdasági tanácsok felügyelete alá kell rendelni, másokat viszont jobb ha meghagynak az illetékes minisztériumoknak (egészségügy, iskolaügy, mezőgazdaság, közlekedés stb.) hatáskörében. Meg kell hagyni a főiskolai minisztériumot is, vagy főiskolai bizottsággá kell átszervezni és a középiskolákat is hatáskörébe kell utalni. 3. Bizonyos fokú autonómiát kell biztosítani a főiskoláknak. A főiskolai tanácsok jogkörét ki kell bővíteni és a választott vezetőknek nagyobb önállóságot kell biztosítani gazdasági és bizonyos fokig, tudományos kérdésekben is. 4. Egyes technikai főiskolákban meg kell hosšszabbítani a tanulmányi időt, vagyis a magasabb képzettségű mérnököknek még kétéves elméleti, kísérleti tanfolyamokat kell végezniök. 5. El kell mélyíteni a főiskolák tudományos kutató tevékenységét és azt anyagilag is teljesen támogatni kell. Mindezekből világosan látható, hogy a gazdasági élet irányításának átszervezése milyen nagy befolyást gyakorol a kommunizmust építő Szovjetunió életének minden területére. A forgószárnyú repülőgépek, a helikopterek mindinkább a légi közlekedés mindeneseivé válnak. Nincs szükségük repülőtérre, sem kifutópályára, mert helyből — akár utcáról, udvarról vagy háztetőről — emelkednek a magasba és ugyancsak függőlegesen szállnak le DARU, AMELY GÉP ÉS MÉGIS REPÜL Egy-két éve nehéz körülmények között végzett építkezéseknél is hálás feladatokhoz jutoitt. Magas építmények tatarozásánál, javításánál és burkolómunkáinál a hosszadalmas és költséges állványokat megtakaríthatja, mert nehéz szerkezeti alkatrészeket és nagyterjedelmű szerelvényeket is játszi könnyedséggel emel magasba. Tavaly még csak a lehetőségek Során tartották nyilván azt, hogy szakadékok felett átvezető hidak építésénél is alkalmazzák. Idén már számos hidat építenek a Szovjetunióban helikopterek segítségével. Kéthárom helikopter egész hídszerkezetet emel a magasba és pontosan a beépítés színhelyén rakja le. (Ilyen feladatok teljesítése nem utolsó sorban azzal vált lehetségessé, hogy a hídszerkezetek újabban könnyűfémbői: aluminiumból és különleges ötvözetekből készülnek). A helikopterek tehát itt az emelődarúk szerepét töltik be. A Kaukázusban három, Szibériában pedig nyolc hidat építenek helikopterek közreműködésével. Este a moszkvai Szverdlov-téren Leningrádtól vagy 1200 kilométerre északnak, a Kólafélszigeten terül el Szovjetunió legészakibb szovhoza, a 8000 hektáros Industrija, melyből mindössze 2000 hektár a szántóföld, a többi mocsaras, lápos vidék. A közép-európainak szinte lehetetlennek tűnik, hogy ezen a zord, az Északi-sarkhoz közel fekvő vidéken is lehet növénytermesztéssel foglalkozni. Az évi átlagos hőmérséklet itt- mínusz két fok. A talaj csak május másik felében olvad fel a fagytól. Nem ritkaság az sem, hogy májusban mínusz 10—20 fokos hidegek vannak, júniusban pedig minden évben havazik. Az év legmelegebb hónapja júl'us. Ebben a hónapban az átlagos' hőmérséklet plusz 11 tok*'A vegetációs . időszak mindössze 120 nap (május 25-től szeptémber 21ig)Június elején látogattam meg ezt a világ legészakibb mezőgazdasági nagyüzemét, akkor, amikor ezen a tájon állandó nappal volt. A nap három hónapon keresztül éjjel-nappal fent sétál a kéklő égbolton, gyenge meleget sugározva, de fénye nagyon jó hatással van a növényzet gyors fejlődésére. Szerafin Krasenyikovot, a szovhoz főagronómusát az új, háromemeletes igazgatósági épületben találtam meg. Rövid beszélgetés után kimentünk a szántóföldekre. Oda készült éppen megtekinteni a vetési munkálatokat. — Maguknál már bizonyára szárba szökött a búza. Mi pedig csak most ültetjük a burgonyát és a káposztapalántákat. A palántákat kiültetésük után meleg vízzel locsoljuk, mert a hideg talaj árthatna a zsenge növénynek. A múlt héten havazott, ezért vártunk néhány napot az ültetéssel. Most már jobb idő ígérkezik és a reggeli fagyok is ritkábbak — magyarázza útközben Krasenyikov elvtárs. Azt is elmondja, hogy a burgonyán és káposztán kívül, amely állatállományuk fő takarmánya, még nagy mennyiségben termelriek uborkát, paradicsomot, sárgarépát, kukoricát, árpát, rozsot és takarmányféléket. A Szovjetunió különböző vidékeiről ideköltözött emberek az évek során megtanultak harcolni a természet szeszélyeivel, fagyálló növényeket termeltek, amelyek alkalmazkodnak az ottani zord éghajlati viszonyokhoz. Nagy ~fúK(W segítséget nyújtottak nekik a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mezőgazdasági kísérleti intézetének dolgozói, akik a szovhoz területén végeznek kutatómunkát, s különféle növények meghonosításával foglalkoznak. Itt termesztették először az immandra-fajta fagyáHó,-'gyorsan fejfedő

1 burgonyát is, amely nem hajlamod' semmiféle betegségre. Az Indusztria szovhoz üvegházában A burgonya- és káposztaföldekről visszatértünk az állattenyésztők farmjára. Mivel a szovhozok bevételének 77 százalékát az állattenyésztés adja, az egész növénytermés 86 százalékát takarmánynak használják. A korszerű istállókban 1900 holmogorszki északi fajtájú szarvasmarhát tartanak, melyek közül 1100 tehén. A fekete-fehér foltos, átlagban 5 métermázsás súlyú teheneket naponta kétszer fejik. A tehénistállóban fehérköpenyes fejőnők éppen munkájukat végezték, mikor beléptünk. Amikor kísérőmtől megtudták, hogy külföldi vagyok, kíváncsian vettek körül. Ilarija Prianyiková, az aranyéremmel kitüntetett kiváló fejőnő, mindjárt" kérdéssel kezdte a beszélgetést. — Igaz-e, hogy maguknál a szövetkezetekben férfiak fejik a teheneket? — Igennel feleltem, mire a fejőnők nagy nevetésbe kezdtek, mert náluk a férfi fejő olyan ritkaság, mint a fehér holló. — Mennyi az átlagos tejhozam? — kérdem Borisz Belouszovot, a szovhoz zootechnikusát. — Elég jó — válaszolja mosolyogva. — Az egész farmon tehenenként évi 5075 liter, de csoportonként van jobb eredmény is. Kruglej Vaszilij csoportja 4180 litert fej évente minden tehéntől. Ilörija Prianyikova aranyérmes fejőnő pedig 5190 litert. — Ez aztán itt északon igazán szép eredmény! Hogyan érik ezt el? — Ilarija Prianyikova válaszol kérdésemre. — Nagy súlyt helyezünk a pontos etetésre, télen a hidegben, fagyhan kihajtjuk őket minden nap friss levegőre, csak ha hóvihar van, akkor tartjuk benn őket. A tehénfarmról mé

g átsétáltunk a nem messze levő tyúkfarmna, ahonnan rothadó bűzt hozott felénk a szél. — Mi olyan büdös itt ? — kérdeznem kísérőmet. — Halhulladék, — válaszolja ő. — A közeli konzervgyárból romlott halat, hulladékokat veszünk és a tyúkfarm udvarán beássuk a földbe. A tyúkok élvezettel kaparják ki a hulladékból a pondrókat, mint ínyencfalatot, amelytől kitűnően tojnak. A hulladék t. i. sok vitamint és fehérjét tartalmaz. A csirkéket délről szállítjuk ide repülőgépen. Nyáron a kakasok éjjel-nappal kukorékolnak, mert sosem tudják, mikor van hajnal. Olyan zenebona van ilyenkor, hogy az ember majd megsüketül. Télen viszont, a többhónapos éjszaka idején csend van itt, mint a temetőben. Örám mutatója már éjjeli tizenkettőre járt, mire lakóhelyemre visszatértem, de a nap most is úgy sütött az égbolton, mint délben. Aki nem szokta meg, annak nagyon fürcsa mindez. A szovjet emberek a kemény éghajlati viszonyok között is élnek és dolgoznak. Munkájuk nyomán évről évre lakottá, termővé változik a kopár, mocsaras táj. H

. S.