Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-05 / 124. szám, vasárnap

Közlemény a kormány üléséről (Folytatás az 1. oldalról). taggyűlés úgy dönt, hogy a tagoknak a földhasználatért térítményt fizet, akkor ezt a térítést csupán az emlí­tett összegből lehet kifizetni. Az élő és holt leltár megfizetése a kis- és középparasztok érdekében történik, akik további értékeket hoznak az EFSZ-be. Ezzel megszaporodnak a szö­vetkezet termelőeszközei, amelyek a jő gazdasági eredmények és a mun­kaegység magas értéke elérésének alapját képezik. Az EFSZ-ek mintaalapszabályzaténak új rendelkezésa feljogosítja a szö­vetkezetet arra, hogy azoknak a ta­goknak, akik nem adják át a szö­vetkezeti közös gazdálkodás céfjeira a megszabott gazdasági állatállo­mányt, s a takarmány és vetőmag megfelelő készleteit, levonhatja a hiányzó állatok árának 20 százalékát s a takarmány és vetőmagkészletek hiányzó mennyiségének teljes érté­két abból az összegből, melyet az élő és holt leltárért ki kellene fizetni ne­kik. Nagy jelentőségű azon új határo­zat, hogy a szövetkezeteknek joguk van a melléktermelés végzésére és e céltoól a beruházási építkezés, va­lamint a szövetkezeti mezőgazdasági nagytermelés fejlesztésének meg­gyorsítása érdekében más szövetke­zetekkel egyesülhetnek. Az EFSZ-ek mintaalapszabályzatá­nak határozata a szövetkezeti alapok­ról kiegészül a szövetkezet ama jo­gával, hogy üzemi biztosítási alapot létesíthet és a taggyűlés döntése alapján a pénzeszközök egy részét erre az alapra fordíthatja. Ennek az alapnak olyan tartalékot kell képez­nie, amely növeli a szövetkezetek gazdasági stabilitását és megteremti a szilárd alapot a szövetkezet és a szövetkezeti tagok arányos bevételei­hez. Megjavul a szövetkezetben dolgozó nők szociális biztosítása is, akik je­lentős mértékben osztoznak a szö­vetkezetek munkájában. A terhes és szoptató nők 18 hétre mentesek a munkától és ez alatt a szövetkezet a taggyűlés határozata alapján a szo­ciális alapból olyan összeget utal ki számukra, amely az utolsó 11 hónap munkaegységei után járó összegnek legkevesebb 17 százalékát teszi ki. A mintaalapszabályzat az EFSZ-ek III. országos kongresszusa által jóvá­hagyott kiegészítése és a benne esz­közölt változtatások a szövetkezeten belüli demokrácia további elmélyítését tartják szem előtt és a szövetkezeti mezőgazdasági nagytermelés fokozot­tabb fejlődését szolgálják. Ilyen szempontból kell értelmezni a kongresszus azon javaslatát is, hogy az összes egységes földművesszövet­kezetek a mintaalapszabályzat alapján dolgozzák ki saját alapszabályzataikat, amelyeket a járási nemzeti bizottsá­gok tanácsai elé kell terjeszteni beik­tatás és jóváhagyás végett. A saját alapszabályzat megtárgyalása és elfo­gadása minden szövetkezetben alapot nyújt a további megszilárduláshoz, a tagság elvtársiasságának és fegyelmé­nek megerősödéséhez, valamint a szö­vetkezet gazdasági eredményeinek megjavulásához. A kormány feladatává tette a járási nemzeti bizottságok tanácsainak, hogy az EFSZ-ek alapszabályzatait teljes felelősséggel ellenőrizzék és e felada­tukat úgy fogják fel, mint az EFSZ­eknek nyújtott segítséget és gondos­kodást arról, hogy az egységes földművesszövetkezetek betartsák a szocialista törvényességet. A kerületi és járási nemzeti bizott­ságoknak teljesebben és helyesebben kell kihasználniok bővített jogkörüket és gyorsan kell reagálniok a szövet­kezetek és a szövetkezeti tagság meg­jegyzéseire és panaszaira. Főleg arra van szükség, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok idejében és ope­ratívan biztosítsák az EFSZ-ek számá­ra a gép- és traktorállomások és azok központjai segítségét. A kormány meggyőződése, hogy az EFSZ-ek III. országos kongresszusá­nak az egységes földművesszövetkeze­teken kívül álló dolgozó földművesek­hez, földművesasszonyokhoz és falusi ifjúsághoz intézett felhívása, hogy az összes szövetkezeti tagokkal együtt haladjanak a mezőgazdasági nagyter­melés építésének útján, egyre széle­sebb visszhangra talál. Ezt bizonyltja az új EFSZ-ek megalakítása és az ed­digi EFSZ-ek taglétszámának növeke­dése. A kormány meg van győződve arról, hogy tovább fog fejlődni a szövetke­zeti tagság, a helyi, járási és kerületi szervek aktivitása, amely a kongresz­szusi előkészületek időszakában magas színvonalat ért el és hogy falvainkon a szövetkezeti mozgalom további fel­lendülése várható. A szövetkezetek sa­ját alapszabályzatának megtárgyalása bizonyára maga után vonja az egy­o.i s z ô 1957. május 5. séges földművesszövetkezetek föld- és tagalapjának kibővítését. A kormány a Nemzeti Front összes szervezeteihez fordul a kerületekben, járásokban és községekben, továbbá a nemzeti bizottságokhoz, iskolákhoz, tu­dományos és kutatóintézetekhez és szervezetekhez, s elvárja, hogy segíte­nek az EFSZ-ek III. országos kong­resszusa minden határozatának meg­valósításában a mezőgazdasági terme­lés szüntelen növelése érdekében az EFSZ-ek építésének és további fejlesz­tésének útján. * * • A kormány jóváhagyta az 1958. évi mezőgazdasági termelés és begyűjtés tervezésére vonatkozó módszeres út­mutatásokat. Az 1957. évi mezőgazdasági terv ösz­szeállításánál és szétírásánál alkalma­zott módszerektől eltérően tovább csökken a mezőgazdasági termelési terv mutatóinak száma, mégpedig a szántóterületnek, a cukorrépa, repce és len vetésterületének, valamint a te­hén- és kocaállománynak mutatóira. Szlovákiában ezek a mutatók a nap­raforgó vetésterületének mutatójával bővülnek. Azokban a járásokban, ahol nagyobb mértékben termelik a hagy­mát, fokhagymát, eltevésre szánt uborkát és cikóriát, e termények ve­tésterületét is tervbeveszik. A begyűj­tési terv mutatóinak száma is csökken. A Mező- és Erdőgazdálkodási Mi­nisztérium, az Élelmiszeripari és Me­zőgazdasági Terménybegyűjtési Minisz­térium, s Szlovákiában a Megbízottak Testülete a kormány által jóváhagyott tervet szétírják a kerületekre. A terv tehát az egész mezőgazdaságra vonat­kozik, nem pedig az egyes szektorokra és forrásokra, de magában foglalja az állami gazdaságok tervének iránymu­tatóit is. A kerületi nemzeti bizott­ságok így kezdeményezően hozzájárul­hatnak a feladatok helyes elosztásához a helyi feltételeknek megfelelően. A terv szétírásakor az egyes mező­gazdasági üzemekkel megtárgyalják és összeegyeztetik a legfontosabb ter­mények vetésterületeit és azokat az állatállományokat, melyeket a terv nem szab meg közvetlenül. Ez az el­járás lehetővé teszi a mezőgazdasági üzemeknek, hogy ezekből a növények­ből olyan vetésterületeket és az állat­állományok olyan nagyságát tervezzék be, amelyek megfelelnek természeti és gazdasági feltételeiknek. így nemcsak a kötelező beadások normáinak telje­sítését biztosítják, hanem az állami felvásárlás keretében történő eladást is. A tervvel kapcsolatos munkák határ­ideje úgy van megszabva, hogy min­den mezőgazdasági üzem még az őszi munkák megkezdése előtt tudomást szerezzen jövő évi termelési felada­tairól. * » » A távösszeköttetés technikai fejlesz­tésének fő irányai, melyeket a kor­mány jóváhagyott, megszabják a táv­összeköttetés technikai fejlődésének a következő évekre szóló irányvonalát. A postaforgalomban fokozatosan mo­torizálják a járási és helyi szállítás hálózatát, a kézzel végzett fárasztó munkákat pedig gépesítik. A telefonforgalomban növekszik a telefonállomások száma, a lehető leg­nagyobb mértékben csoportos telefon­mellékállomásokat létesítenek, növek­szik az automata telefonállomások száma, bővül a nyilvános telefonauto­maták száma és bevezetik a városok közti gyors telefon-összeköttetést. A városok közti telefon-összeköttetés automatizálása tovább folyik. Az au­tomata időjelzést fokozatosan beve­zetik az összes kerületi székhelyekre és fontos ipari központokba. Telefon­automata közli az időjárásjelentést, az utak járhatóságáról szóló közleménye­ket, a legfrissebb politikai és sport­híreket. A távirati összeköttetésben fokoza­tosan növekszik a távolbaíró állomá­sok előfizetőinek száma és bővül a képtávíró szotaálat. A vezetékes rádió küldéseinek minő­sége javulni fog, biztosítva lesz a ve­zetékes rádió hallgatásának lehetősége elsősorban azokon a helyeken, ahol a drótnélküli rádió rosszul hallható. A televízió továbbfejlődik annak a távlati tervnek alapján, melyet a kor­mány 1956. július 20-án hagyott jóvá. E terv szerint 1960 végéig a televíziós adás úgyszólván államunk egész terü­letén megvalósul. Lehetővé válik a te­levíziós műsorok cseréje más államok­kal és megvalósul a színes televíziós küldés első kísérlete. A telekommunikáció közvetítésének technikájában főleg a távolsági tele­fonkábelek hálózatát tökéletesítik és korszerűsítik. » • » A kormány megtárgyalta az iskola­ügy és kultúra ama feladatainak biz­tosításáról szóló beszámolót, melyek az ipar technika fejlesztésére irányul­nak, valamint a vállalatok és berende­zések technikai fejlesztését a kultúra szakaszán. Ezzel kapcsolatban a kul­túra szakaszán a technikai fejlődés szempontjából a következő fő irány­vonalakat hagyták jóvá: a film terén elsősorban a vetítőberendezéseket újít­ják meg és korszerűsítik, ami lehetővé teszi a mozikban a filmek főleg a szí­nes filmek jobb reprodukcióját. Foko­zatosan bevezetik és kiterjesztik a szélesvásznú filmek gyártását és meg­javul azok reprodukciója is. A hang magnetikus vetítésére és lerögzítésére való áttérés lényeges javulást jelent a vidéki mozikban, ahol eddig a hang optikai rögzítése van bevezetve. Foko­zatosan bevezetik az úgynevezett biz­tonságos film használatát, amely nem gyúlékony anyagból készül és így ki­küszöbölődik a tűzveszély a vetítésnél. A kormány tudomásul vette azokat | a fő irányvonalakat, amelyekkel az Iskolai és Kulturális Ügyek Minisz­tériuma biztosítja az iskolákban az iparunk technikai fejlődésének szük­ségleteiből eredő feladatokat. A fő súlyt itt a magas szakképzettségű mérnök-technikai, káderek egyre na­gyobb számának előkészítésére he­lyezzük. Az általános műveltséget nyújtó iskolák továbbra is fokozott gondot fordítanak ifjúságunk politech­nikai nevelésére. A kormány jóváhagyta 9 ezer csa­ládi ház építésének tervét, mint vég­leges számot, amelyek épíítését 1957­ben a magánépítkezés keretében en­gedélyezik. Ebben a terjedelemben biztosítják a forgalmi alapokban az építkezéshez szükséges anyagokat és a hitelek limitjét. A kormány meg­szabta azon családi házak építéséhez szükséges újabb engedélyek számát is, amelyeket még ez idén meg lehet adni a kérvényezőknek, akik teljes mértékben rendelkeznek az építő­anyaggal és pénzeszközökkel. A végleges kvóták elosztását a ke­rületekre és azokat a feltételeket, amelyek teljesítése mellett ezt az építkezést meg lehet valósítani, azok az irányelvek tartalmazzák, melyeket a Lakás és Polgári Építkezés Központi Igazgatósága készített. A családi ház építéséhez szükséges engedély fő feltétele, hogy a kérel­mező megfelelő saját telekkel rendel­kezik, vagy ilyen telken joga van épít­kezni és hogy az építkezést önsegély útján, helyi forrásokból beszerzett vagy az állami és szövetkezeti ke­reskedelem elárusító helyein vásárolt építőanyagból két éven belül megva­lósítja. Ezután a kormány megtárgyalt né­hány beruházási feladatot: Jóváhagyta a Kladno—Krocehlav-i „Május 9." lakótelep II. és III. szakasza építke­zésének előkészítő tervét. Ez az épít­kezés kb. 13 700 • lakos számára biztosít lakást és kellő felszerelést. A ja­vaslat Kladno központi tisztítóállomá­sának építési tervét is magában fog­lalja. A kormány jóváhagyta az ostravai kerületbeli Havírov * város további építése egyes szakaszainak előkészítő terveit is. A IV. építési időszakban kb. 4100 lakos számára szükséges lakás építésére számítanak, az V. időszak­ban további 5500 lakos számára épül lakás. Az építkezés a város mostani fejlődési fokához alkalmazkodik és magában foglalja a szükséges felsze­relést is. A jóváhagyott javaslat szá­mít a kultúrotthon, két középiskola, óvodák, bölcsődék és garázsok létesí­tésére, továbbá biztosítja Orlovából a fokozottabb vízjuttatást, beleszámítva a Beszkidekből kiinduló vízvezetéket is és Havírov város csatornatisztító berendezésének befejezését. A kormány továbbá jóváhagyta az ostravai kerületben épülő lakótelep építésének első időszakára vonatkozó előkészítő tervet, amely szerint több' mint 340 lakásegységet építenek a megfelelő berendezéssel. Ez áz épít­kezés célszerűen alkalmazkodik a ré­gi várcxs jellegéhez és jelentős mér­tékben hozzájárul fejlődéséhez. A felsorolt lakótelepek további épí­tésére fordított összeg kb. 450 millió korona. A kormány jóváhagyta még a bra­tislavai televíziós stúdió központ épí­tésének beruházási feladatát, amely Szlovákiában a televíziós program összeállításának technikai alapjává válik. • * • A kormány ezek után több beszá­molót és javaslatot tárgyalt meg, me­lyek a külpolitikai és külkereskedelmi kapcsolatokra vonatkoznak. A költségvetés 12 százalékát iskolai és kulturális célokra fordítják A Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai Szlovákia költségvetéséről tárgyalnak Pénteken, május 3-án a Szlovák Nemzeti Tanács gazdasági és költ­ségvetési bizottsága folytatta a Szlo­vákia 1957. évi költségvetése további fejezeteinek megtárgyalását. A prog­ram szerint a Szlovák Nemzeti Ta­nács, a Megbízottak Testülete elnök­ségi hivatalának, a Pénzügyi Megbí­zotti Hivatalnak, a Szlovákiai Terv­hivatalnak és a Szlovákiai Statisztikai Hivatalnak költségvetési tételeit tár­gyalta. A Szlovák Nemzeti Tanács gazda­sági és költségvetési bizottságának tárgyalását Anton Mrázik képviselő vezette. Az ülésen részt vett Fran­tišek Kubač, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöke, Rudolf Strechaj, a Meg­bízottak Testületének elnöke, Dénes Ferenc, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Pavol Marcelly, a Szlovákiai Statisztikai Hivatal elnöke, dr. Mi­chal Pancák, a pénzügyi megbízott helyettese és Jaroslav Tulka, a Szlo­vákiai Tervhivatal elnökének, megbí­zottjának helyettese. A költségvetés egyes tételeit Vik­tor Strmeň, Ondrej Levrinc mérnök, Jazef Mésároš és Pavol Hudec is­mertették. Szlovákia népgazdasága fejlesztési tervének és Szlovákia költségvetésé­nek megtárgyalása és jóváhagyása, a Szlovák Nemzeti Tanács tevékenysé­gének további fontos szakasza Szlo­vákia szocialista építésében — mond­ta Viktor Strmeň képviselő, előadó. A Szlovák Nemzeti Tanács költség­vetési fejezetének vitájában a képvi­selők a szlovák nemzeti szervek jog­köre kibővítésének jelentőségéről be­széltek, és egyetértettek az előadó álláspontjával. A képviselők kérdései­re az ülés végén František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke vá­laszolt. A Megbízottak Testülete elnökségi hivatalának költségvetési fejezetéről Ondrej Levrinc mérnök, képviselő adott terjedelmes jelentést. Ebben a költségvetési fejezetről szóló vitában hat képviselő beszélt és kedvezöen­értékelték a Megbízottak Testületé­nek munkáját, emellett számos kér­dést intéztek Rudolf Strechajhoz, a Megbízottak Testületének elnökéhez, többek között a nemzeti bizottságok­ra és népgazdaságunk egyes szekto­raira való decentralizálás további ki­terjesztésére vonatkozó intézkedé­sekről. A tárgyalás befejező részében Rudolf Strechaj, a Megbízottak Tes­tületének elnöke válaszolt a képvi­selőknek a Megbízottak Testülete tevékenységének minden részére vo­natkozó számos kérdésükre. Többek között felemlítette, hogy a Megbí­zottak Testülete téziseket dolgozott ki és tárgyalt meg az Í957. évi táv­lati tervek összeállítására és ezeket a kormánybizottság elé terjesztette, mint Szlovákia ökonómiai problémái­nak megoldására irányuló javaslatot. A Pénzügyi Megbízotti Hivatal költségvetési fejezetéről Jozef Mésá­roš képviselő adott jelentést. A kép­viselők szélesebbkörü vitában érté­kelték a Pénzügyi Megbízotti Hivatal munkáját és több észrevételt tettek tevékenységére. Ezután a Szlovák Nemzeti Tanács gazdasági és költségvetési bizottsága megtárgyalta a Szlovák Tervhivatalra és a Szlovák Statisztikai Hivatalra vonatkozó költségvetési fejezeteket, amelyek megtárgyalásakor a képvi­selők több megjegyzést tettek a ter­vezés módszerének, a statisztikai ki­mutatásoknak és a népgazdaság irá­nyításának megjavítására és egysze­rűsítésére. A Szlovák Nemzeti Tanács gazdá-i sági és költségvetési bizottsága az előadók javaslata alapján ezután jó­váhagyta az összes megtárgyalt költ­ségvetési fejezeteket. A Szlovák Nemzeti Tanács kultu­rális és népművelési bizottsága el­nökének, Andrej Bagar államdíjas nemzeti művésznek elnöklete alatt megtárgyalta Szlovákia 1957. évi költ­ségvetéséből az Iskolai és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatalára és a Szlovák Tudományos Akodémiára vo­natkozó fejezeteket. Július Benő képviselő, az Iskola­és Kulturális Ügyek Megbízotti Hi­vatala költségvetési fejezetének elő­adója, jelentésében kiemelte, hogy az Iskola- és Kultúrális Ügyek Megbí­zotti Hivataláról szóló fejezet költ­ségvetési kiadásai (ideszámítják a Megbízotti Hivatalból a nemzeti bi­zottságokra decentralizált feladatok pénzügyi biztosítását), Szlovákia költ­ségvetésének csaknem 12 százalékát teszik, emellett a szlovákiai nem­zeti oizottságok költségvetésében az iskolai és kulturális jellegű kiadások kereken 20 százalékban szerepelnek. Szlovákia egy lakosára 515 korona esik iskolai és kulturális kiadások céljaira. Az Iskolia' és Kulturálisügyi Meg­bízotti Hivatal költségvetési fejeze­tének vitájában hat képviselő szóialt fel, akik többek között felhívták a figyelmet az előadó művésztestületek (színházak, zenekarok) gazdasági ön­ellátására, a filmgyártásban az előáll lítási idő lerövidítésével való meg­takarításokra stb. A képviselők kér­déseire és megjegyzéseire Ján Ušiak az Iskola- és Kultúrális ügyek Meg­bízotti Hivatalának helyettese vála­szolt. A képviselők a vitában elfogadták a Szlovák Tudományos Akadémia költségvetési fejezetével foglalkozó dr. Miloš Krno képviselő jelentését. A Szlovák Nemzeti Tanács kultu­rális és népművelési bizottsága egy­hangúlag minden változtatás nélkül, jóváhagyta a tárgyalt két költségve­tési fejezetet. » * • A Szlovák Nemzeti Tanács szociá­lis és egészségügyi bizottsága május 3-i ülésén megtárgyalta a Munkaerő­ügyi Megbízotti Hivatal, az Egészség­ügyi Megbízotti Hivatal, a Szlovákiai Szociális Biztosítási Hivatal, a Szlo­vákiai Betegbiztosítási Igazgatóság költségvetési fejezeteit, és a terme­lőszövetkezetek tagjai betegbiztosí­tásának költségvetési fejezetét. Ezután a bizottság František Ku­bačnak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének, Michal Zákovičnak, a Szlo­vák Nemzeti Tanács alelnökének és Vojtech Török egészségügyi megbí­zottnak jelenlétében megtárgyalta az Egészségügyi Megbízotti Hivatalra vonatkozó költségvetési fejezetet. A jelentést Juraj Ondrejka képviselő adta elő. A Szlovákiai Betegbiztosítási Igaz­gatóság költségvetési fejezetének megtárgyalásán, melyről Jozef Kyselý képviselő adott jelentést, a képvise­lők értékelték az új szociális biz­tosítási törvény első eredményeit. Kimutattak az ellenőrző orvosi szol­gálat felelősségére és az elvtársi látogatások jelentőségére. A szociális és egészségügyi bizott­ság jóváhagyta a megtárgyalt költ­ségvetési fejezeteket és javasolta jó­váhagyásukat a Szlovák Nemzeti Ta­nács gazdasági és költségvetési bi­zottságának. Ostrava üdvözölte a Lengyel Népköztársaság küldöttségét Ostrava dolgozói szombaton, május 4-én a reggeli órákban őszinte barát­sággal üdvözölték a Lengyel Népköz­társaság kormányküldöttségét, mely Józef Cyrankiewicznek, a Miniszterta­nács elnökének vezetésével rövid lá­togatást tett Csehszlovákia acélterme­iő központjában. A lengyel és cseh­szlovák zászlókkal díszített svinovi állomáson gyülekezett Ostrava lakos­sága, hogy üdvözölje a Lengyel Nép­köztársaság népének képviselőit, ame­lyet Ostravához a mély rokonszenv és testvéri barátság szálai fűznek. Pontosan. 8.30 órakor megérkezett a különvonat, amelyből a jelenlevők tapsa közepette kiszálltak a kormány­küldöttség tagjai Józef Cyrankievicz miniszterelnökkel az élen. A vendége­ket Karel Poláček miniszterelnökhe­lyettes, a Külügyminisztérium és a miniszterelnöki hivatal dolgozói kísér­ték. František Zbránek, a kerületi nem­zeti bizottság elnöke üdvözlő beszé­dében többek között ezeket mondotta: Az önök látogatása rendkívül kedves nekünk főleg azért, mivel közvetlen szomszédok vagyunk. Kerületünkben is élnek lengyel nemzetiségű állampol­gárok, akikkel együtt lelkesedéssel haladunk a közös cél felé — a szocia­lizmus kiépítéséhez. Az ostravai dol­gozók testvéri szövetsége a kattoviczei vajdaság dolgozóival, az élénk kul­turális kapcsolat, valamint a gazda­sági és munkatapasztalatok kicseré­lése legjobban bizonyítják riemzeteink igazi barátságát. Meggyőződésünk, hogy az önök látogatása még jobban megerősíti ezt a törhetetlen barátsá­got és erős buzdítást nyújt kerületünk népének szocialista hazánk építésében. Józef Cyrankiewicz, a Miniszterta­nács elnöke szívélyes köszönetet mon­dott a kedves fogadtatásért. A kül­döttség tagjait virágcsokrokkal hal­mozták el. A svninovi állomástól a városházá­hoz vezető úton az ostravai lakosság és ifjúság hatalmas tömege köszön­tötte és éltette a lengyel küldöttsé­get, zászlókat lengetve és virágcsok­rokkal halmozva el őket.

Next

/
Thumbnails
Contents