Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-04 / 123. szám, szombat

PÄRTÉLET V Üj kezdeményezésekkel a kongresszus határozatainak valóra váltásáért NÉHÄNY hónappal ezelőtt, közvet­lenül az évzáró taggyűlés után a bra­tislavai* „Orava" autójavító-üzem párt. szervezetének bizottsága megállapítot­ta, hogy a pártbizottság munkamód­szereiben számos hiba fordult elő. A legsúlyosabbak egyike az volt, hogy nem fordított kellő gondot a termelés pártellenőrzésére, a bírálat és önbírá­lat fejlesztésére. Sajnos, a pártbizott­ság mindeddig még nem sokat va­lósított meg a munka megjavítása ér­dekében hozott határozatokból. Igaz, hogy az üzem szép sikereket ért el a termelésben. Az első negyed­évben teljesítették feladataikat és már kibontakozik az első félévi munka eredménye is. Ha csak ezeket néznők, megnyugodhatnánk és azt mondhat­nók, itt minden rendben van. De ha megvizsgáljuk, milyen áron érték el ezeket az eredményeket, akkor más képet kapunk. Az üzemben ugyanis különösen nagy az elmaradás az al­katrészekre és az anyagtakarékosság­ra vonatkozó intézkedések végrehajtá­sában. S ez a jelenség az üzemben má.­nem mai keletű. Márpedig pártunk mindig, a CSKP KB februári ülése pe­dig újra nyomatékkal hívta fel a gaz­daságos munka fontosságára a figyel­met. Sajnos, az utóbbi pártbizottsági j. ülésen elmondottakból kitűnik, hogy • még mindig nem történt kellő javu­lás. Ennek fő oka talán az, hogy az üzem gazdasági vezetői éveken át megszokták a mennyiségi terv telje­sítéséért kapott dicséretet és az anya­gi jutalmat. S ha emellett valami hi­ba felmerült az alkatrészek felhasz­nálása körül, legfeljebb egy-két kor­holó szót kaptak, a dolog lényegén azonban ez nem változtatott. Termé­' szetesen vannak az üzemben olyan kommunisták és pártonkívüliek, akik ezen a helyzeten változtatni akarnak, ' pl. Tóth elvtárs, Vajda Ernő és má­sok, akik nemcsak az elért eredmé­nyekről beszélnek és írnak szerkesz­tőségünknek küldött leveleinkben, ha­nem rámutatnak a helytelen anyag­gazdálkodásra is. Az utóbbi levél nyo­megjelent „Fény és árnyék az ,rüzemben" című cikk nagy port vert fel a javítóműhelyekben. Az üzem dolgozói megelégedéssel olvasták a so­rokat. A pártbizottság mérlegelte és javaslatokat is tett az igazgatóságnak a hibák kiküszöbölése érdekében. Az esztergapadot már nem eszi a rozsda az udvaron, hanem alkatrészeket gyár­tanak vele az egyik műhelyben. A sze­net mar nem tapossák sárba az au­tók, mert körülkerítették. A mechani­kusok a csavarokat nem tiporják a piszokba, porba, mert ládákat kaptak ezek elrakására. Mi sem bizonyítja jobban, mint ez a példa, hogy a ter­melés pártellenőrzésében minden párt­tagot, sőt valamennyi dolgozót be kell vonni. A tömegek szava, az alul­ról jövő bírálat, kezdeményezés, el­lenőrzés segíti a gazdasági vezetőket pártunk politikájának valóra váltásá­ban. Ez a példa egyben felhívja a pártbizottsá'g figyelmét arra, hogy helytelen a termelés pártellenőrzését a gazdasági vezetők beszámoltatására leegyszerűsíteni. Ez természetesen fontos, de csak egyik része az ellen­őrzésnek. Magához a beszámoltatás­hoz is az kell, hogy a pártszervezet bizottsága alaposan ismerje a terme­lési és ezzel kapcsolatos kérdéseket, az üzem termelési helyzetét, lehetősé­geit, problémáit.. Ez pedig a párttagok és az egész üzem dolgozóinak bevo­nása nélkül aligha lehetséges. A párt­bizottság minél jobban ismeri az üzem termelésének menetét, annál jobb és kézzelfoghatóbb javaslatokat és taná­csokat tehet az igazgatónak, az üzem­részlegek vezetőinek és mesterek­nek a feladatok megoldására. Ezzel növekszik a gazdasági vezetők előtt az üzemi pártszervezet tekintélye, s végrehajtják a pártbizottság taná­csait. A pártbizottságnak tehát ismer­nie kell a termelés mennyiségi, minő­ségi mutatóit a termelékenységre, az anyaggazdálkodásra, a bérezésre és az önköltségre vonatkozó számokat. PARTUNK ALAPSZABÁLYZATÁ­BAN leszögezett, a termelési párt­ellenőrzésére vonatkozó jog azt jelenti, hogy a pártszervezet belete­kinthet az üzem termeléséhez szük­séges tervekbe, okmányokba, könyve­lésbe, kimutatásokba, hogy az eset­leges elkövetett mulasztásokért párt­vonalon felelősségre vonják az egyik vagy másik gazdasági vezetőt. Per­sze fontos, hogy a pártellenőrzéssel ne egyszerűen csak a már bekövet­kezett hibákat állapítsuk meg, hanem vegyük elejét a bajoknak, csírájában tárjuk fel a hibákat és menetközben intézkedjünk azok megszüntetéséről. A gazdasági vezetőnek nemcsak jó szakembernek és jó szervezőnek kell lennie, hanem politikai tényezőnek is, aki felelős a párt politikájának végrehajtásáért. Nagyon fontos te­hát, hogy a pártszervezet az ilyen pártszerű munkastílusra nevelje az üzem gazdasági vezetőit. Az üzemben egyetlen párttag se feledkezzék meg arról, hogy a töme­gek aktivitásának fokozása, a politikai és kulturális nevelőmunka megjaví­tása nélkül nem lehet eredményesen megoldani azokat a nagy feladato­kat, amelyeket pártunk a népgaz­daság továbbfejlesztésére kitűzött. Szó sem lehet a munka hatékonyab­bá tételéről ott, ahol a vezető go­romba, elvtársiatlan hangon beszél munkatársaival, ahol nem tanúsítanak figyelmességet a dolgozók iránt, fel­borul a kölcsönös bizalom, amely az eredményes munka egyik legelső fel­tétele. Igaza van Doležál elvtársnak, hogy a termelésben elért eredmé­nyekkel korántsem lehet megeléged­.ni, amíg a hulladékvas között érté­kes alkatrészek, színes fémek talál­hatók. Nem beszélhetünk rendről, ta­karékosságról, ha percek alatt 350 korona értékű olyan anyagot lehet találni a hulladékban, aminek folya­matos beszerzése nem egyszer ko­moly nehézségekbe ütközik. A MUNKA HATÉKONYABBA TÉ­TELÉNEK nagyon sok módja, le­hetősége van. E sok lehetőség meg­találásához és kihasználásához az üzem, a műhelyek egész kollektívá­jának leleményességére, közreműkö­désére van szükség. Nem vitás, hogy ha az autójavító munkás egy-két csavarral kevesebbet dob naponta a hulladékba, ettől csupán fillérekkel csökken az önköltség. De ha vala­mennyi autójavító így tesz, kisebb költséggel több teher- és személy­autót javítanak meg. Az elmúlt napokban Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusán sok szó esett a terv teljesítésének nélkülözhetetlen feltételéről, a taka­rékosságról, a ternfyés pártellenőr­zésének szükségességéről. Ján Janik, az üzemi pártszervezet elnöke, mint a kongresszus küldötte nagy figye­lemmel hallgatta és szorgalmasan je­gyezte az elmondottakat. Tehát a si­keres tanácskozást kövessék most si­keres tettek. Fogjanak hozzá az üzem kommunista és pártonkívüli vezetői és dolgozói azonnal, tétovázás nélkül a legsürgősebb feladatok megoldásá­hoz, senki helyettük el nem végzi a munkát, és váltsák valóra a kong­resszus határozatait. Az üzemi párt­szervezet vezesse a dolgozókat a pártkongresszus mutatta úton. Erdösi Ede. Á fürdőkezelés részvevői is szavazhatnak Azoknak a választóknak, akik a vá­lasztók névjegyzékének kifüggesztése napjáig terjedő időben más helyre költöznek, valamint azoknak, akik ko­moly okokból nem szavazhatnak vá­lasztókörzetükben, a helyi nemzeti bi­zottság tanácsa kérésükre választói igazolványt ad ki, amely feljogosítja őket, hogy más választókörzetben sza­rt ÜJ SZO ~ 1957. május 4. vazhassanak. A fürdő-gyógykezelésen való részvétel szintén ilyen komoly oknak számít. De szükséges, hogy a választók a nemzeti bizottság taná­csától beszerezzék a választói igazol­ványt. A választói igazolvány kiadá­sánál be kell mutatni a fürdő-gyógy­kezelésben való részvételről szóló okmányt, vagy pedig a gyógykezelés megkezdésére felszólító behívót, ame­lyet a munkaképtelen dolgozók kap­nak a fürdő igazgatóságától. A Lengyel Népköztársaság kormányküldöttsége meglátogatta a CKD Soko^ovo-üzemet (Folytatás az 1. oldalról). melés menetével, amely most nyolc­szor többet termel mint a háború előtt. Ezenkívül elmondotta azt ls. hogy az üzemben évről évre növek­szik a munkatermelékenység. Az üzem már 30 hónapja túlteljesíti a tervet és a dolgozók a jó eredmé­nyek fejében jutalmazás címén ha­talmas pénzösszegeket kaptak. Ezen­kívül a dolgozók vállalati alapja is gyarapodott. Jozef Cyrankiewicz, a miniszterta­nács elnöke, a lengyel küldöttség ve­zetője a lengyel nép szocializmus felé vezető útjáról és a munkásosztályról beszélt. Utána megindult a vita a szakszervezetek és az ifjúság munká­járól hazánkban és Lengyelországban. „Mi semmiben sem különbözünk egy­mástól — mondotta Piotr Jaroszevics, a minisztertanács alelnöke, — fel akarjuk építeni a szocializmust önök­nél is, nálunk is." A beszélgetés befejező részében Jozef Cyrankiewicz, a küldöttség ve­zetője kijelentette: „A szocializmus építésében elért jó eredményeik ne­künk segítséget jelentenek." Az üzem dolgozóinak képviselői egy mozdony modelljével és a ČKD Sokolovo-üzem munkaalbumával ajándékozták meg a lengyel küldöttség tagjait. Az üzem alkalmazottai aztán meg­hallgatták Jozef Cyrankiewicznek, a minisztertanács elnökének hozzájuk intézett szavait. Amikor a mikrofon­hoz lépett, a Sokolovo-üzem dolgozói hatalmas tapssal és nagy éljenzéssel üdvözölték. Jozef Cyrankiewicznek, a minisz­tertanács elnökének beszédét gyak­ran megszakította a taps, főleg ami­kor Lengyelország és Csehszlovákia nemzeteinek barátságáról beszélt. A gyűlés kifejezője volt a két or­szág nemzetei közötti testvériségnek. Az üzem dolgozói a küldöttséget „Éljen Lengyelország Egyesült Mun­káspártja" és „Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja" felkiáltásokkai búcsúztatták. A dolgozók sűrű so­rokban álltak az utcák mentén, ahol a Lengyel Népköztársaság kormány­küldöttségének tagjai elhaladtak. Azok, akik legközelebb voltak hozzá­juk, forró kézszorítással búcsúztak el tőlük. A Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai Szlovákia költségvetéséről tárgyalnak Amint már közöltük, a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai május 2—5-ig Szlovákia 1957. évi költség­vetési fejezeteit tárgyalják. A gazdasági és költségvetési bizott­ság az Építészeti Megbízotti Hivatal költségvetési fejezetét tárgyalta el­sőnek. Vladimír Križko képviselő, elő­adó kiemelte, hogy az Építészeti Meg­bízotti Hivatal vállalatai az elmúlt év folyamán az 1955. évhez viszonyítva lényeges javulást értek el a tervtel­jesítésben, de e pozitív eredmények ellenére Szlovákiában az építészet szakaszán még sok fogyatékossággal küzdünk. Felhívta a figyelmet az épí­tészeti dolgozók munkából való el­maradásának és a munkaerőhullám­zásnak aránylag magas százalékára, a tervteljesítés terén egyes építészeti szervezetek lemaradására és a jutal­mazásban mutatkozó hibákra. Az 1957. évi építőipari termelés tervének feladatai progresszívek — mondotta V. Križko előadó. Ez idén a termelés tervezett nyers terjedelme 12,4 százalékkal növekszik. A terme­lés nyers terjedelmének növekedését 80,6 százalékban a munkatermelé­kenység növelésével kell elérnünk, amely a múlt évvel szemben 10 szá­zalékkal növekszik. Az idei feladatokat pénzügyi szempontból teljesen bizto­sítja az Építészeti Megbízotti Hivatal költségvetési fejezete, miközben az építészeti iparban a beruházásokra és a technika fejlesztésére a költségve­tési összegek 90 százalékát fordítják. Az Építészeti Megbízotti Hivatal költségvetési fejezetét követő vitában több képviselő szólalt fel, akik egyet­értettek az előadó álláspontjával. A képviselők pozitívan értékelték az építés eredményeit Szlovákiában, rá­mutattak azokra a szakaszokra, ahol a tervteljesítés lemaradt és boncolták a lemaradás okait. Az Építészeti Meg­bízotti Hivatal költségvetési fejezete tárgyalásának befejező részében ing. Sámuel Takáč megbízott válaszolt a képviselők számos kérdésére. Ezután a Szlovák Nemzeti Tanács gazdasági és költségvetési bizottsága megkezdte a Közszükséglet, Ipari. A francia ifjúsági küldöttség hazájába utazott Franciaország -kommunista ifjúsági mozgalmának öttagú küldöttsége két­hetes csehszlovákiai látogatása után pénteken, május 3-án hazájába uta­zott. A prágai főpályaudvaron a ked­ves vendégektől Alois Poledňák és Zdenék Týmal, a CSISZ KB titkárai, valamint a CSISZ KB nemzetközi osz­tályának dolgozói búcsúztak el. A francia küldöttség tagjai és a CSISZ KB a csehszlovákiai látogatás alkalmából közös nyilatkozatot dol­goztak ki. A nyilatkozatban többek között erről van szó: „Beszéltünk munkánkról, vágyainkról, gondjainkról és életünkről. Egyforma barátaink, de egyforma ellenségeink is vannak. Schneider, akit a munkások kikerget­tek Plzenből, még ma is kizsákmá­nyolja a Creuzot-gyár munkásait. Or­szágaink egyformán ismerték a hitleri fasizmust. Heydrichék és Speidelék olyan embereket küldtek a koncentrá­ciós táborokba és akasztottak fel, akiket szerettünk. Együtt látogattunk el Lidicébe és emlékeztünk Oradour­ra. Láttuk Terezínt. Itt is egymás mellett harcoltak és estek el a csehek és franciák. Szlovákiában a szlovák elvtársak oldalán küzdöttek és haltak meg a francia partizánok. Mindezt nem felejthetjük el külö­nösen ma, amikor Franciaországba visszatért Speidel, mint az Észak­atlanti Tömb haderőinek parancsnoka. Ez a tény mélyen megrendít bennün­ket. Hőseink örökéhez híven fiatalságunk minden erejével összetartunk, hogy eltorlaszoljuk a háború és fasizmus útját. Ezért mindkét ország ifjúsága az atomfegyverekkel való kísérletek azonnali beszüntetését és a tömeg­pusztító fegyverek gyártásának betil­tását követeli. Országaink ifjúsága minden erejéből támogatia az általá­nos leszerelés javaslatait." Nagyszerű volt, amit láttunk A Csehszlovák írószövetség küldöttsége visszatért a Szovjetunióból E napokban tért vissza Prágába a Csehszlovák írószövetség küldöttsége egyhónapos szovjetunióbeli tanul­mányútjáról, ahová a Szovjet írószö­vetség meghívására látogatott el. A küldöttséget Vítézslav Nezval nem­zeti művész vezette, tagjai pedig a következők voltak: Ján Otčenášek, a Csehszlovák írószövetség első titkára, Vilém Závada. František Branislav, Jan Noha és Pavol Horov költők, Mi­lan Jariš író és Alexander Matuška irodalmi kritikus. Milan Jariš író Moszkvában maradt, ahonnan Jan Dr­dával együtt a Kínai Népköztársaság­ba megy tanulmányútra. A küldöttség egész sor szovjet üze­met, kolhozt és helységet látogatott r Értesítés Értesítjük a Csemadok bratisla­vai helyi csoportjának tagjait, hogy 1957. március 4-én szombaton 19 órai kezdettel a helyi csoport kul­túrprogrammal egybekötött tag­gyűlést rendez a Prímáspalota földszinti üléstermében. (Földszínt jobbra 1. ajtó, 2-es számú agitációs központ.) Erre a taggyűlésre mindenkit szeretettel hív: a vezetőség. meg. Részt vett a szovjet Írókkal folytatott szívélyes beszélgetéseken, akik na"" érdeklődést mutattak mű­vészeink irodalmi alkotásai iránt. A Vörös téren megrendezett május el­sejei ünnepségen is részt vett a kül­döttség. Erről Jan Noha költő így nyilatkozott: „Nagyszerű volt, amit láttunk. Azt kívánnám, hogy a vilá­gon minden embernek része legyen benne. Közlekedési, Postaügyi és Kereske­delemügyi Megbízotti Hivatalok költ­ségvetési fejezeteinek tárgyalását. A képviselők ezekkel kapcsolatban is értékelték az egyes reszortok mun­káját és arról beszéltek, hogy a költ­ségvetési eszközöknek milyen ered­ménye lesz majd a népgazdaság e szakaszainak további fejlesztésében. Az egyes reszortok munkájában mu­tatkozó fogyatékosságokkal kapcsolat­ban elhangzott bíráló megjegyzésed­re és kérdésekre az illetékes meg­bízottak válaszoltak. A gazdasági és költségvetési bi­zottság az előadók javaslata alapján a megtárgyalt költségvetési fejezete­ket minden változtatás nélkül jóvá­hagyta. A bizottság pénteken, május 3-án folytatta a további fejezetek megtárgyalását. A szlovák költészet és irodalom estje A Szlovák írók Szövetsége és s Szlovák Zeneszerzők Szövetsége a na­pokban egy szépségben és tartalom­ban gazdag esttel fejezte ki tiszte­letét' Šžíbvákia'Kommuništa Pártjának kongresszusa iránt, s ugyanakkor kellemes órákat szerzett a szó- és a I hangok művészete kedvelőinek. Az esten a Nemzeti Színház előadómű­vészei, illetve maguk a szerzők elsza­valták egy-egy új költeményüket. A Nemzeti Színház előadóművészei, Oľga Sýkorová, L. Hudík, M. Galo és J. Šebo művészi gonddal, igénye­sen adták elő a költők verseit. Még­is úgy tűnt, a közönség szívesebben vette, ha a szerző maga szavalta el költeményét. Különösen akkor nyil­vánult meg ez, amikor Ján Kostra lépett a színpadra és elszavalta: „Könnyű azoknak" című költeményét. A fiatalok közül Milan Rufus, Ivan Mojik, Milan Ferko és Ján Turan sze­repelt. Milan Rufus nemrég meg­jelent első kötetével „Ha majd mi megérünk" már megnyerte a közön­ség tetszését. Most „Apám" címú költeményét szavalta nagyon megha­tóan. Bebizonyosodott, hogy kell az intim líra is és a tehetséges költő össze tudja egyeztetni az általánosat az egyénivel. Nagyon megragadó volt Vojtech Mihálik szavalata is. „Demokrácia" című költeményét adta elő, amelyben pártosan kiállt demokráciánk mellett. Az estnek új színt adott Eva Fi­scherová és Miloš Váňa szereplése, akik zongorán előadták Eugen Suchoň „Sonata Rustica"-ját, illetv* Ondrej Očenáš „Ifjúság" című szvitjét. Fel­lépett a szlovák vonósnégyes is, Ale­xander Moyzes „A-moll" kvartettó­jával. Külön figyelmet érdemel Ladis­lav Holoubek dalciklusa, amelyet Voj­tech Mihálik szövegére Irt. (P) Randevú a szerencsivel A szerencse ez alkalommal a brati­slavai Kultúra és Pihenés Parkjában adott találkozót mindazoknak, akik részt vesznek „A jókedv könyve" cimü tarka műsor előadásán, melyet a Slo­venská kniha, n. v. rendez vasárnap, május 5-én 19 órakor, a könyvsorsje­gyek kisorsolásának alkalmából. Ha az első díj, a Spartak nyertese ielen lesz a teremben, műsor után vadonatúj kocsijába U'tetik, elsuhannak vele a Devín-szállóba, ahol őt és partnerét remek vacsorával vendégelik meg, saját igényes ízlése szerint vá­laszthat a bankettek és más ünnepé­lyes alkalmakkor felszolgált ételek közül. E villanattól társnőjével vagu társával eguiltt a Slovenská kniha, n. v. személyes vendége. Az irodalmi-szatirikus esztrád-mií­sor „A jókedv könyve" a húzás előtt pe­reg le. A bratislavai színházak élvo­nalbeli művészei lépnek fel és magas művészi színvonalat biztosítanak az estnek. A szatirikus jelenetek, mono­lógok az eddigi tarka műsorok gya­korlatában új ízeket, meglepetést éx sok-sok kellemes percet ígérnek min­den látogatónak. A legkellemesebb meglepetésben persze mégis annak lesz része, akinek a zsebében lapul maid a legszerencsésebb sorsjegy. Felhívjuk tehát mindazokat, akiknek birtokában könyvsorsjegy van, hogy vasirnav, május ötödikén 19 órakor látogassák' meg „A jókedv könyve" című esztrádműsort, mert nem tud­hatni, ki lesz az, akire a Spartak vár. O. K.

Next

/
Thumbnails
Contents