Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-03 / 122. szám, péntek

A világ dolgozói megünnepelték május elsejét A dolgozók milliói valamennyi világrészben ünnepelték a nemzet­közi szolidaritás napját, május el­sejét. Ainig a szocialista tábor or­szágaiban a nép a májusi felvonu­lásokon mint jó gazda vetít részt és örült az elért eredményeknek, ad­dig a kapitalista országok dolgozói tüntettek Igazságos követeléseik teljesítéséért, a fegyverkezési ver­sengés és az új világháború előké­születei ellen. Sok kapitalista or­szágban eddig nem ismerték el ün­nepként május elsejét és ezért a munkások ezt a napot csak a mun­ka befejezése után ünnepelhetik, vagypedig vasárnap, május 5-én tartanak felvonulást. Az ez évi má­jus elseje világszerte mint hatal­mas, sok milliós és határozott béke­tüntetés folyt le. A jlolgozók fel­emelték hangjukat és tiltakozásu­kat nyilvánították az imperialista kalandorok háborús előkészületei ellen. VARSÓ Lengyelország fővárosában az idei májusi felvonulás a harckészség és azon elszántság .jegyében folyt, hogy minden akadályt leküzdjenek és szo­cialista Lengyelországot építsenek a dolgozók. Ünnepi beszédében ezt tol­mácsolta J. Gomulka, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, aki hangsúlyozta azo­kat a nagy feladatokat, amelyek a len­gyel dolgozókra várnak. BERLIN Berlinben május elsejét a militariz­mus és atomfegyverkezés elleni harc és a Német Demokratikus Köztársaság munkás-paraszt hatalmának megerősí­téséért folyó küzdelem jegyében tar­tották. A Marx—Engels-téren a mani­fesztációi a nemzeti néphadsereg ala­kulatainak szemléjével kezdték. A had­seregszemle után a berlini dolgozók és ifjúság széles sorai megindultak és tel­jes négy órán keresztül vonultak a díszemelvény előtt. Ugyanabban az időben, amikor a Marx—Engels-téren a berlini dolgo­zók negyedmilliós tömege tüntetett. Nyugat-Berlinben május elsején de­monstrációt tartottak. Több év után első ízben volt munkás-szakszervezeti tüntetés a polgári pártok nélkül. „A fo­kozott kizsákmányolás — az atom­fegyverkezés ellen!" ez a jelszó adta meg a tüntetés jellegét. A Nyugatné­met Szakszervezeti Szövetség május elsejére a „Németország egyesítése erőszak nélkül — azonban mielőbb!" központi jelszót adta ki. A berlini fia­tal szocialisták ezt a jelszót még ki­egészítették: „Az erőszak nélküli egye­sítés annyit jelent — ki a NATO-ból, jnégpedig mielőbb!" A rendőrség töbhször meg akarta zavarni a felvonulást és el akarta tá­volítani a militarizmus, a fasizmus és atomfegyverkezés ellen irányuló jel­szavakat, azonban ez nem sikerült. Az észak-berlini kerületek fém- és épít­kezési munkásai a Kurfürstendammon, a gazdagok körútján menetelve az In­ternacionálét énekelték és „Lakásokat kaszárnyák helyett!", „Közös rendelke­zési jogot követelünk az üzemekben!". „Le a Wehrmachttal!", „Le a NATO­v'all", „Le Speidellel!" jelszavakkal el­látott zászlókat vittek. BUDAPEST Budapest dolgozóinak több százezres tarka tömege vörös és magyar nem­zetiszínű zászlókkal, virággal és szí­nes léggömbökkel ünnepelte az októ­beri ellenforradalom szétzúzása utáni első május elsejét az ünnepélyesen feldíszített Hősök-terén. A Marx, Engels és Lenin arcképeivel, valamint a szocialista országok zász­lóival díszített emelvényen Kádár Já­nos miniszterelnök mondott beszédet, akit a jelenlevők viharos tapssal üd­vözöltek. A lelkes gyűlés megmutatta a ma­gyar munkásosztály, a parasztság és ifjúság erejét és a magyar dolgozók­nak buzdításul szolgál további nagy feladataik teljesítéséhez. BELGRÄD Jugoszlávia fővárosában a május el­sejei ünnepségek már a dolgozók nap­jának előestéjén kezdődtek. A város utcáin az ifjúság több ezres tömege vonult fel, lelkesen dalolva. A napsugaras május elsején a bel­grádiak több ezres tömege gyülekezett a város központjában, ahol hatalmas ÜJ SZÖ 1957. május 3. Két kép a moszkvai május elsejéről Moszkvában százezrek ünnepelték meg a május elsejét. Kép az elnöki emelvényről... ,. és a Vörös-téren a munkásegység a proletár internacionalizmus mellett manifesztálókról. e^ammmtauu^Jz^ Az Európai Gazdasági Bizottság XII. ülésszaka A Szovjetunió javaslatai megmutatják az európai együttműködés útját G enfben április 29-én megkezdődött az Európai Gazdasági Bizottság Xll. ülésszaka. A bizottság tagja 29 európai ország és az Amerikai Egyesült Államok. Ülésszakának napirendje gazdagabb, mint bármikor az­előtt. Az érdeklődés középpontjában kétségen kívül az európai gazdasági együttműködésre tett szovjet javaslatok állanak, amelyeket a bizottság XI. plenáris ülése elé terjesztett és ez év március 16-án a Szovjetunió külügy­minisztériumának nyilatkozata kiegészített. A múltban az Európai Gazdasági jét, amelyben uralkodó szerepet ját­Bizottság munkája elsősorban arra szik Nyugat-Németország és amely irányult, hogy az egyes országok kép- nyíltan a szocialista államok ellen viselői elemezték az európai gazdaság irányul s a Szovjetunió javaslatait, helyzetét és beszámoltak országuk amelyek valóban az európai együtt­gazdaságának eredményeiről és prob- működést célozzák a szó igazi értel­lémáiról. Ez a vita az idei ülésszak napirend­jén is szerepel. A Szovjetunió érde­méből azonban az Európai Gazdasági Bizottságnak ezúttal lehetősége nyílik arra, hogy az európai gazdasági ne­hézségek kiküszöbölését célozó konk­rét javaslatokat tárgyaljon meg, ame­mében. Mit javasol a Szovjetunió? A Szovjetunió külügyminisztériu­mának ez év március 16-i nyilatkozata egyrészt javaslatokat tartalmaz az atomenergia békés felhasználása terén. lyek biztosítják az európai országok másrészt pedig a gazdasági együttmű­további gazdasági fejlesztésében szoros együttműködést. ködésre vonatkozó indítványokat. Ajánlja, hogy teremtsenek együttmű­Az Európai Gazdasági Bizottság már ködést a nagy vízierőművek építésé­XI. ülésszakán foglalkozott a Szovjet- ben, Európa hőenergia-támaszpontjai­unió kezdeményező javaslatával, nak fejlesztésében, kössenek szerző­amelynek lényege az, hogy egész Eu- déseket valamennyi érdekelt európai rópára kiterjedő megegyezést érjenek országgal a kölcsönös kereskedelem el a gazdasági együttműködés terén megkönnyítésére, nyújtsanak egymás­és az atomenergia békés felhasználá- nak gazdasági és pénzügyi segítséget, sára szolgáló szerv létesítésében. Az E javaslatok megvalósítása nagy utolsó ülés után eltelt időszakban az segítséget nyújtana az európai or­egyes kormányoknak állást kellett szágoknak számos égető gazdasági foglalniok e javaslatokhoz és most to­vább folytatják megtárgyalásukat. Figyelemre méltó, hogy az USÁ-n probléma megoldásában. Elsősorban lehetővé tenné számukra, hogy a szov­jet békés atomkutatás nagyszerű és Spanyolországon kívül egy kormány eredményeiben részesüljenek. Mint is­sem merészelt kifejezetten negatív meretes, ma számos kisebb nyugat­választ küldeni a szovjet javaslatokra. Nyilvánvalóan Európa és saját orszá­európai ország előtt az a súlyos kér­dés áll, hogy saját maguknak nincs guk közvéleménye előtt nem akarták elegendő erejük és anyagi forrásuk magukra vállalni az európai országok arra, hogy az atomenergiát felhasz­baráti gazdasági együttműködése aka- nálhassák és a gazdaság szolgálatába dályozójának népszerűtlen szerepét. A „közös piac" és az EURATOM híveinek aggodalma állítsák. Valamennyi európai ország közös problémája az egyre növekvő villany­energiafogyasztás. A szovjet javaslat e téren is óriási távlatokat nyit vízi­Az Európai Gazdasági Bizottság kü- erőművek és hőerőművek közös épí­szöbön álló vitája a szovjet javasla- tésére, kölcsönös villanyáramszállítás­tokról komoly nyugtalanságot kelt az ra, stb. Nem kevésbé fontos az euró­úgynevezett európai közös piac és az pai országok kereskedelmének fej­EURATOM híveinek körében. A Le Monde francia burzsoá lap április 19­lesztése sem. Az Európai Gazdasági Bizottság XII. katonai díszszemle folyt, amely a belgrádi május elsejei ünnepségeket bevezette. A díszszemle reggel 8 órakor kez­dődött, amikor Tito elnök megérkezett a fő emelvényre. A szemlén először a szárazföldi erők, majd a haditengeré­szet, légierők és biztonsági szervek csapatai meneteltek. A menet elején azok a tisztek haladtak, akiket a leg­utóbbi világháborúban a hitlerista megszállók elleni küzdelemben tüntet­tek ki hősiességükért. Színes volt a sportolók felvonulása, akik a katonai egységek után mene­teltek. A sportolók után a dolgozók ezrei vonultak fel. PEKING Keletén piroslik, a nap kél... Az ünnepi dal hangjai e szavakkal kez­dődnek a pekingi Tienanmen téren. Május elseje, délelőtt 10 óra. Peking város éš a környék több százezer lakosa készen áll a térre torkolló utcákon. A dal elhangzik és a feszült várakozás pillanatait üdvrivallgás váltja fel. Meg­érkezik Mao Ce-tung és Kiiment Vo­rosilov, akiket a többi államférfiak kí­sérnek. Kínának ez idén valóban van mit ünnepelnie, a múlt év május elsejé­től eltelt idő alatt a mezőgazdaságban, az iparban és kereskedelemben hatal­mas szocialista átalakulások történtek. Pen Csen, Peking város főpolgár­mestere mondott rövid beszédet. Ez­után megindult a menet. Menet köz­ben állandóan felharsan a kiáltás: „Éljen Mao elnök!", „Éljen Vorosilov elnök!" FRANCIAORSZÁG Annak ellenére, hogy Párizsban és Seina megyében betiltották a nyilvá­nos gyűléseket, a francia dolgozók május elsején tüntettek az egység mellett és követelték munkafeltételeik megjavítását. Párizs körzetében szá­mos gyűlést tartottak, amelyeken az Altalános Szakszervezeti Szövetség képviselői szólaltak fel. Valamennyi nagyobb francia városban tartottak nyilvános gyűléseket, amelyeken a dolgozók követelték munkabérük ren­dezését. NYUGAT-NÉMETORSZÄG A nyugatnémet városokban hatal­mas tüntetések folytak a bonni mili­taristák háborús előkészületei ellen. A nyugatnémet szakszervezeti tagok tömegei egyúttal követelték a dolgo­zók demokratikus jogainak és szociá­lis követelményeinek teljesítését. SZÖFIA Május elsején a reggeli órákban a Szeptember 9-téren Szófia lakosságá­nak ezrei gyűltek össze, ahol meg­kezdődött a dolgozók nagy napjának ünneplése. A Georgij Dimitrov mauzóleum emelvényén foglaltak helyet a kom­munista párt és kormány vezetői, akiket a nép lelkesen üdvözölt. T. Prahov, a Bolgár Szakszerveze­tek Központi Tanácsának elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Béke, barátság, egység, demokrácia és szocializmus, — ezek voltak a má­jus elsejei felvonulás jelszavai, amelyben 200 000 szófiai dolgozó vett részt. HANOI A szabad Hanoi harmadízben ünne­pelte május elsejét. A tüntetők már pirkadáskor gyülekeztek és 6,30 óra­kor Ho Sí Minh elnök mondott be­szédet. • Azután Fam Van Dongh miniszter­elnök értékelte azokat a jelentős si­kereket, amelyeket a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság a béke három éve alatt a nép, a párt és a kormány egy­ségének és a testvéri országok támo­gatásának segítségével elért. AUSZTRIA A bécsi dolgozók májusi tüntetése a május 5-i elnöki választások előké­születei jegyében folyt. A délelőtti órákban Ausztria Szocialista Pártja rendezett májusi felvonulást. INDIA India már harmincadszor ünnepelte május elsejét. Az ünnepségeket a szakszervezeti szövetségek külön-kü­lön rendezték. Különösen hatalmas volt a részvétel a delhi Szakszervezeti Tanács keretében működő májusi bi­zottság által rendezett manifesztáción, amely mintegy 80 baloldali és függet­len szakszervezetet egyesít magában. PHENJAN Phenjanban, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság fővárosában több mint 300 ezres tömeg vett részt a manifesztáción. Pak Kim Cser, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága elnökének helyet­tese az egybegyűltekhez intézett be­szédében hangsúlyozta a Szovjetunió vezette szocialista tábor országai szo­lidaritása megszilárdításának szüksé­gességét. én feltette a kérdést, vajon az Euró- . ülésszakán tehát nagyon fontos kér­pai Gazdasági Bizottságnak a szovjet dések szerepelnek. Hogy ez az ülés­javaslatokról való tárgyalása nem szak milyen eredményeket ér el až gyakorol-e kedvezőtlen hatást a közös európai nemzetek javára — ez CEupán piac országainak parlamentjeire a attól függ, milyen készséget mutatnak közös piacról szóló szerződés ratifi- a nyugati országok a szovjet javasla­kálása előtt. A nyugati „kis Európa" tok elfogadására, megegyezés eléré­országainak ezek az aggodalmai indo­kolatlanok. Elegendő egymással szem­beállítani, azt, amit ők javasolnak sadalmi rendszerükre. Európának — hat ország zárt tömb­sére, az európai államok baráti, békés együttműködésére tekintet nélkül tár­(mr) Lord Ismaynak, a NATO főtitkárának sajtóértekezlete Bonn (ČTK) — Bonnban május 1-én több mint 300 újságíró részvételével sajtóértekezletet tartottak, amelyen Lord Ismay, az agresszív Északatlanti Tömb főtitkára a NATO tanácsa május 2-tól 4-ig tartó bonni ülésének programjáról beszélt. A program fő pontjának Ismay a szocialista országok „kérdését" és a Közel-Kelet „problémáit" jelölte meg. Ismay szavai szerint a NATO taná­csa „nagy figyelmet" fog szentelni a jordániai eseményeknek. Nyilvánvaló, hogy a NATO e terület belügyeibe va­ló beavatkozás amerikai politikájának további támogatására törekszik. Lord Ismay až újságírók kérdései­re több kijelentést tett a NATO-ról, amelyek e nyugati katonai tömb ag­resszív jellegét bizonyítják. Ismay pl. kijelentette, hogy „az Északatlanti Tömb katonai parancsnokságának az a nézete, hogy a NATO összes tagálla­mait atomfegyverekkel kell felsze­relni. Az egyik újságíró kérdésére, hogy foglalkozik-e majd a NATO tanácsa a Német Szövetségi Köztársasághoz in­tézett szovjet figyelmeztetéssel a nyugatnémet hadsereg atomfegyve­rekkel való felszerelésével kapcsolat­ban, Ismay igennel válaszolt. Jóllehet Ismay a szovjet jegyzék tartalmával kapcsolatban nem tett közvetlen nyi­latkozatot, igyekezett bizonyítani, hogy „a NATO bármelyik tagállamá­nak" állítólag lehetősége nyílik arra, hogy „elutasítsa hadseregének atom­fegyverrel való felszerelését,' valamint e fegyvereknek területén való elrak­tározását." A NATO főtitkárának ez a kijelentése feltárja Strauss bonni honvédelmi miniszternek azt a ha­zugságát, amely nemrégen tett nyilat­kozatában hangzott, el, hogy „a szö­vetségi kormánynak nincs joga eluta­sítani az amerikai csapatok elhelyezését és az atomfegyverek elraktározását Nyugat-Németország területén!" Csalódás 'Ä Német Demokrat/kus Köztár­saságot járva megtekintettem egy vegyiüzemet is. Amikor elcsodál­koztam, mennyiféleképpen dolgoz­zák fel a szenet és a műanyagokat, mennyi minden elktszítésére hasz­nálják, az egyik mérnök az alábbi anekdotát mesélte nekem: Hansit a tanító felelni hívta. Azt kérdezi tőle, mi mindenf gyártanak az NDK-ban szénből. Hansi jó ta­nuló lévén, gyors egymásutánban szórta a feleléteket: — A szénből készítünk periont, benzint, olajat. A szénből készült perionból vannak sziták, kefék, fé­sűk, táskák, bór, villamosko­csikarosszériák, autókarosszériák, ruhák, fehérnemű, cipótalp, csö­vek, fémpótló alkatrészek, tányé­rok, csészék, poharak, kanalak, nyakláncok, karkötök, harisnyák, ki­lincsek. Szénből készítünk gumit... — Jól van fiam, — szakítja félbe a tanító, dehát valamit mégis el­felejtettél, hiszen a szenet tüzeljük is. Villanyerőművekben és biztos nálatok otthon is. — Nálunk kérem brikettel fű­tünk, — válaszolja Hansi kerekre tágult szemekkel. Szerinte ugyanis a brikett — az brikett, az egy kü­lön anyag, azzal fűteni kell és kész. Mi köze annak a szénhez? Amikor a tanító megmagyarázta, hogy hiszen az az igazi szén, úgy néz ki, az a fekete tüzelőanyag — Hansi nagyot csalódott. Nem ilyennek képzelte a szenet. * * * A fenti anekdotát a szénnel gazdasáatalanul bánó, feleslegesen sokat fogyasztó kazánházak fűtői­nek, az elmaradozó szénbányák dolgozóinak, valamint a műanyagok felhasználását és gyártását terve­ző mérnökeinknek ajánlom teljes tisztelettel. VILCSEK GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents