Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-27 / 146. szám, hétfő

Fordítsanak fokozottabb figyelmet az állattenyésztés fejlesztésére Nagyon Jól tudjuk, hogy az állatál­lomány hasznosságának állandó növe­lését elsősorban a bő takarmányalap teszi lehetővé. Ha van sok, jó minősé­gű takarmány, úgy jó az állatállomány és hasznossága egyre fokozódik. Ez­zel a kérdéssel sokat foglalkoznak szövetkezeteinkben és az egyéni gaz­dálkodók körében is. Sajnos, a sok in­tézkedés és kísérlet ellenére is még mindig sok kifogásolni való van az állattenyésztési termelésben. így van ez a királyhelmeci járásban is, mert itt iš — mint általában a legtöbb já­rásban — a fogyatékosságok zöme az állattenyésztés körül mutatkozik. De nézzük meg közelebbről, mi a helyzet ezeň a téren. Az állattartás terén a nagytárká­nyi-kolónia EFSZ-e áll a legjobban, mert már az első negyedévben elérte a tervezett állományt, vagyis 100 hek­táron 52 szarvasmarhát tart. Ebből 18 a fejőstehén. Mindenki azt hihetné, hogy ahol a legtöbb a fejőstehén, ott a legmaga­sabb a tejtermelés is. A baj éppen ott van, hogy itt az ellenkezője áll fenn. A napi átlagos tejtermelés alig éri el a 2,4 litert. Hogy miért ? A válasz egyszerű — gyenge a takarmányalap. Hasonló a helyzet a járás többi szövetkezeteiben is, ahol megvan a tervezett állomány, mint például Agcsernyőn, Bolyban, vagy Kistárkányban. A tejtermelés terén a járás leg­jobb szövetkezetei közé a leleszi és a vékei tartoznak, ahol az átlagos ho­zam 50 liter 1 hektár mezőgazdasági területre. Ezzel szemben a kisbári, szentmá­riai, szolnocskai és csarnahói szö­vetkezetekben csak 15 litert érnek el. Ennek az alacsony tejtermelés­nek az oka egyrészt az alacsony ál­lomány, másrészt a gyenge takar­mányozás. A leggyengébb az átlag a szolnocskai szövetkezetben, ahol jelenleg az egy tehénre eső átiag alig haladja meg az egy litert. Hasonló példákat lehetne felhozni az állattenyésztés többi ága­zatából is, ahol még igen sok a tenni­való. Példának megemlítünk néhányat. A járásban a hízómarhánál és a ser­téseknél csak kilenc szövetkezetben tudják pontosan kimutatni a súlygya­rapodást. Az eredmények azonban itt sem kielégítők, mert például a battyáni EFSZ-ben csak 16 dekás súlygyarapo­dást tudnak felmutatni. Eddig a leg­szebb eredményeket a kistárkányi és zempléni szövetkezet érte el, ahol a sertések átlagos napi súlygyarapodása 50 deka. De ha már itt tartunk, vessünk egy pillantást a baromfitenyésztésre is. Ta­vasszal több mint 60 ezer csibét hoz­tak a járás szövetkezeteibe, nem szá­mítva azt, amit a szövetkezetek ma­guk kelttettek. Ennek dacára megál­lapítottuk, hogy a bolyi EFSZ, — amely aránylag egyike a legjobbaknak a járásban — igen kevés figyelmet szentel a baromfiállomány feltöltésé­re. Hasonló eset fordult elő több más szövetkezetben is. Nem hallgathatjuk el, hogy az el­múlt év, sőt az előző évek is szép eredményeket hoztak a királyhelmeci járás szövetkezeteinek. Ezekkel az eredményekkel azonban nem szabad megelégedni, hanem to­vább kell dolgozni a nagyobb hasz­nosságért. Itt nagy szerep vár a szövetkezetek ellenőrző bizottságai­ra, amelyek eddig igen hiányosan töltötték be küldetésüket. Nem akarunk pálcát törni a király­helmeci járás vezető funkcionáriusai felett, de ha látják az egyes fogya­tékosságokat, maguknak is rá kell jön­niök, hogy nagyobb körültekintéssel, pontosabb szervező és ellenőrző mun­kával nagyobb eredményeket is elér­hettek volna. Reméljük, hogy a fenn­álló hibákat rövidesen megszüntetik s a királyhelmeci járás — a múlt esz­tendőkhöz híven — ismét az élenjá­rók között foglalja el megérdemelt helyét. -ki­Tapasztalatok, amelyek javítják a kiszolgálást KÖZÖS ERŐVEL A nagykaposi iárás déli részében, síkságon terül el az Iskei Egységes Földmüvesszövetkezet gazdasága. Ez a járás legifjabb szövetkezete. Nem nagyterületen, 95 hektáron gazdálkodnak. Tagjai a szövetkezet megalakítása után azonnal munkához fogtak. Há­rom hektáron vetettek el árpát lucernával, további háromba burgorlyát ültettek. Elvetették a kukoricát, a zöldségféléket és egyéb veteménye­ket. Megkezdték a szövetkezet birtokába került régi istállók faépítményei­nek újjáépítését is. Az egyikben nyáron át i. sertéseket, a másikban a teheneket fogják tartani. Tény, hogy az iskei szövetkezet még úgyszólván gyerekcipőben jár, de a vezetőség máris bebizonyította, hooy rövid időn belül mintaszövetke­zetté fejlesztik közös gazdálkodásukat. Bár a tagok száma egyelőre kevés, mégis eredményes lesz szövetkeze­tük gazdálkodása. Hogy miért? Mert ég bennük az akarat: többet adni, többet keresni, gazdagabb életet élni, mint az egyénileg gazdálkodók, így nyerik meg majd a kívülállókat is a szövetkezet gondolatának. (Tudósítónktól) Megtakarítottak öt napot A Bajcsi Állami Gazdaság dolgo­zói már tavaly jó eredményeket ér­tek el. Ez idén azonban a munkát még gondosabban megszervezték • • Ürítem poharam... ­Ahol a sört főzik Lassacskán hírre kapott a jó plze­ott jólét lakozik, ni, mindenütt ízlett, mindenütt ke­igyuk hát, igyuk r est ék. A régi sörfőzde kicsinek bi­hajnalhasadásig! zonyv.lt. Kétszázötven sörfőzőmester addig számolt, addig tanácskozott, — hangzik magyarul az ismert amíg elhatározták, hogy egyesülnek cseh népdal. Ezt éneklik a plzeňi és új sörfőzdét építenek. 1842-ben sörgyár jókedvű látogatói a kitűnő megfőzték az első 3 700 liter Pra­tizenkét fokos sör kóstolgatása köz- zdrojt. (Ma is így nevezik a plzeňi ben. A sörgyár nem panaszkodhat, sört.) Az az üst, amelyben az első hogy kevés a vendég, hiszen csak Prazdrojt főzték, most is látható a az elmúlt év folyamán huszonnyolc- sörgyár udvarán. Amikor a Prazdroj ezer bel- és külföldi tekintette meg 50 éves születésnapját ünnepelték, a világhírű plzeňi sör születési he- gyönyörű kaput építettek tiszteletére, lyét. A vendéglátó plzeňiek már be- Ezen a nevezetes kapun megy még rendezkedtek a sok érdeklődő fo- ma is át minden üveg, minden hor­gadtatására és a helyszíni szemlét dó plzeňi szerte a nagyvilágba. A természetesen sörkínálással fejezik sörgyár ötszázötvenezer négyzetmé­be. _ ter kiterjedésű udvarán különböző Vajon minek köszönheti a plzeňi célt szolgáló épületek sorakoznak, sör világhírnevét? Csendes szemlé- Tárolók, hűtők, főzdék, laboratóriu­lőből krónikássá változom és kí- mok (ahol már nem tölgyfapad szol­sérónk szavai alapján hitelesen meg- gál a minőség ellenőrzésére), géphá­örökítem a plzeňi sörfőzde histó- zak. Egy külön részlegben, nyugod­riáját. tan gyárnak is nevezhető, készítik Ma már tuljadonképpen senki sem és szurkolják a hordókat, ismét egy tudja mikor és hogyan tanulták másik épületben gépekkel ragyogó meg a plzeňiek a sörfőzést, de tény, tisztára mossák. A sörgyárnak saját hogy a város alapítása, 1295 óta szurokfinomít ója, modern villany­folytatják ezt a mesterséget. Azelőtt telepe, két vízmüve van, ahonnan csak azok főzhettek sört, akiknek nemcsak a gyárát, hanem Plzeňt is sörfőzési joguk volt. Ez a jog azon- kitűnő ivóvízzel látják el. ban éredekes módon nem személyek- Ninc s szándékomban a sörfőzés hez, hanem bizonyos házakhoz kap- müveletét ismertetni, csak néhány csolódott. Ha a ház eltűnt a föld s zámmal akarom jellemezni, mivé színéről, megszűnt a benne lakok fejlődött az eredetileg 3 700 liter sörfőzési joga is. Ezért aztán a la- sör t f özö guár 25 millió liter má­kok legalább a kaput igyekeztek látá t dolgoznak fel nyolc hónapon­megmenteni, ha a házuk megsérült, ként A z üstökben naponta 500 000 vagy átépítésre szorult. Nem is u ter sört főznek. A sziklák közé olyan régen még látható volt Plzeň- ékelt pincey aho l i eq aiább négy hó­ben egy-egy ilyen régi kapu marad- napig 6 és fél ezer óriási hordóban vanya. pihentetik az érésben levő sört, ki­A sörfőzési joggal kitüntetett pol- i en c kilométer hosszú. Több mint 200 gároknak kitűnő sört kellett készi- olya n szakember ügyel a plzeňi sör teniők, különben magukra zúdítot- minőségére, akik a gyárban töltött ták a városatyák nemes haragját. 40—50 év alatt tökéietesen elsajátí­Csuda ravasz módon ellenőrizték ak- tották a sörfőzés minden csínját­koriban a sör minőségét. Elhívták kínját a tanácsházára a sörfözömestert és ) öldalatti lab irintusból még megparancsoltak neki, hogy hozzon Prazdroj. magával egy uveggelafőztebolAz- fogyasztóhoz. Vonal, tan egy svmara gyalult tölgy apad- repülőgép szállítja az öt világ­ra kiöntötték a sort es beleültet- Hong-Kongban éppen úgy tek a bornadragba öltözött sorfo- u é szeretik, mint New York­a Fokvárosban, vagy London­csendesen egészen addig, amíg a ban. Hetven országban oltják szom­sör fel nem száradt. Ekkor feláll- . .'. . hatott és ha a pad felemelkedett ' ukat a z aranysárga vizem sörrel, vele együtt, nyert ügye volt. A sör -A sörfőzésnél egyszerűbb dolog jónak minősíttetett. Hogy mi tör- nincs — jelentette ki kísérőnk a tént abban az eséíben, ha a pad nem Vlzeňi sör utolérhetetlen ízének tit­ragadt rá a nadrág jóra? Lehetséges, kát firtató látogatók kérdéseire. — hogy menten odakötözték ahhoz a Uem kell hozzá egyéb, mint jó víz, bizonyos padhoz és huszonötöt «váló maláta, elsőrendű komló, no „ajándékoztak" neki emlékül. Csak és egy kis tapasztalat. Aki nem hiszi, így történhetett, hogy az a plzeňi próbálja meg! sör csakugyan olyan finom ... Kis Éva A cukorrépát és a takarmányrépát már kiegyelték, mégpedig a tervezett 8 nap helyett 3 nap alatt. A répaegyelésben különösen Ba­chorec Anna, Mihalek Erzsébet, Vi­cena Terézia és Zelenák Aranka CSISZ-tagok tűntek ki 180 százalé­kos munkateljesítményükkel. Még az öreg Harcsa Gyula bácsi is kitett magáért, ő is 190 százalékra telje­sítette normáját. A cukorrépa határidő előtti kiegye­léséhez nagyban hozzájárult az is, hogy a gazdaság igazgatósága a szak­szervezettel együtt megszervezte a munkaversenyt. Psenák József, Bajcs. Franciaország valamikor a divatke­reskedelem eldorádója volt. A ' világ divat- és díszműáru kereskedői, de a vendéglőipar képviselői is szívesen utaztak Párizsba, mert ott, eltekintve a számos szórakozási lehetőségtől, a kereskedő részére is volt látni és ta­pasztalni való. Milyen ma a belkeres­kedelem Franciaországban? Erre vála­szolunk alábbi cikkünkben, hogy a hazai kereskedelem az ottani ta­pasztalatokat felhasználhassa. AMERIKAI DÖMPING-ÁRU Az idegen első benyomása az, hogy Franciaországban sok az áru és ke­vés a vásárló. Az üzletekben feksze­nek a legkülönfélébb árucikkek, a francia ipar nem talál otthon piacot. A kereskedelmet nehéz helyzet elé ál­lítja, hogy a hazai gyártmányokon kí­vül az országot — Marshall-segély! — elárasztották a minőségileg rosszabb, de árban olcsóbb amerikai tömegcik­kek. A dolgozók béréből nem telik nagyobb vásárlásra. Az élelmiszerárak magasabbak, mint nálunk. Ugyancsak többe kerül a vendéglői étkezés is. A kereslet és kínálat ilyen alakulása hihetetlen mértékig kiélesítette a ver­sengést, a minden eszközzel való kon­kurrenciát. UDVARIAS KISZOLGÁLÁS. A vásárlók hiánya és a nagy eladási vágy arra készteti a kereskedelmet, hogy a legnagyobb udvariassággal fog­lalkozzon a vevővel. Példának szolgál­jon: Hanglemezt ekartunk vásárolni. Betérünk Párizs egyik legnagyobb hangszerkereskedésébe, ahol nyolc el­adó dolgozik. Háromnegyed órát töl­töttünk az üzletben. Ez alatt az idő alatt rajtunk kívül más vásárló nem tért be az üzletbe, s mind a nyolc eladó csak velünk foglalkozott. VALAMENNYI ÜZLETBEN KICSERÉLIK AZ ÁRUT Franciaországban régen ismert és jól bevált az „önkiszolgáló" rendszer. A vásárló az üvegpult alatt látja az árut, a pulton fekszik az előre meg­írt blokk a cikk árával. A vevő letépi a blokkot, s a pénztárnál már meg is kapja, amit kért. Ugyancsak jól bevált a „leértékelt" áruk eladása. Itt azonban ez nem a selejtes árura vonatkozik, hanem fő­leg olyan drágább luxuscikkekre, ame­lyek vagy már kicsit divatjukat múl­ták (sálak, nyakkendők, női ruhák) vagy nehezen adhatók el. Hazai kereskedelmünk számára azt hiszem nem érdektelen, ha elmond­juk, hogyan egyszerűsítették a nagy francia áruházak az eladási adminiszt­rációt. PÉNZTÁR NÉLKÜLI ÁRUHOZ Az egyes áruházi osztályokon nincs külön csomagoló. De minden árucik­ken letéphető árcédula van. Az eladó­nál kell fizetni, aki a letépett árcé­dulával számol el. Tehát: reggel pl. az eladó átvesz 200 esernyőt. Ebből zá­rásig elad ötvenet, ötven árcédulájá­nak kell lennie. A megfelelő összeggel és 150 esernyővel számol el. Ez a rendszer felére csökkenti a vásárlás időtartamát. Természetesen jártunk olyan áruhá­zakban is, ahol még pénztárrendszer szerint dolgoznak. Azonban ott is eme­letenként legkevesebb négy pénztárnál fizethetnek a vásárlók. Ugyancsak kedvelt eladási mód Franciaországban az áruházak előtt felállított sátor vagy pult, ahol főleg bazáráruk kaphatók. Nálunk ezt az eladás új formájának nevezik. AHOL NAGY A MENÜKULTUSZ Befejezésül hadd szóljunk még egé­szen röviden a francia vendéglátó­iparról is. A francia ember kedveli a menürendszert és ezért náluk a menü­kultusz sokkal nagyobb, mint nálunk. • Általában mindenütt háromféle menü kapható, három árban. Egyes menükön belül azonban nagyobb a választható ételek száma. A legdrágább menühöz bor, a közepes áru menühöz előétel jár, a legolcsóbban leves, hús, köret és tészta szerepel. „CSALOGATJÁK" A JÁRÓKELŐKET A vendég kevés, a párizsi vendég­lők ajtajában ott áll a tulajdonos, a „patron", aki hívja, „csalogatja" a já­rókelőt, magyarázza, hogy itt ebédel­het, vacsorázhat jól, — a legjobban. Nálunk erre nincs szükség. A mi szocialista kereskedelmünknek nem kell ilyen eszközökkel dolgoznia. Azon­ban azt hisszük, nem számításból, ha­nem öntudatból, nem árt megtanulni a franciáktól azt, ami helyes. Szüksé­ges a kereskedelemben is átvenni azo­kat a jó tapasztalatokat, amelyek ja­vítják a munkát, a fogyasztók kiszol­gálását. (K) Jó termést ígér a balogfalai határ A balogfalai szövetkezeti tagok nagy reménnyel néznek a gazdagnak ígérkező termés elé. A 125 hektár? őszi vetés gyönyörű. A burgonya el­ső kapálását már befejezték. A sertések részére 200 m hosszú és 100 m széles karámot épített a tagság. Ez lesz a nyári szállásuk. Botos Béla, Balogfala Mi van egy pohár vörös bor mögött — Hideg van, fázunk. — Éppen azért megihatunk egy po­hár bort — mondja a sógornőm a te­metés után összejött családtagoknak, akik átfázva jöttek vissza a temetésről. Máris nyúl a demizson után, amely­ből rubinvörös bort önt a poharakba. — Honnan ez a kadarka? — kérde­zem, tekintetemet rávetve a gyöngyö­ző nektárra. A keresztfiam hozta ajándékba. Bi­zony, nekik még ilyesmi is kijár, ott kapják a szövetkezetben — és jelentő­séateljes mosollyal fordul a csinos, barna fiatalember felé, aki illendően, szerénven ül a családtagok között. Most ismerem meg. Hisz ez a Tóth István, a Pityu gyerek. Vadonatúj fe­kete ruhában, dús haja rendesen fé­sülve. egészséges, pirosbarna arca megelégedettséget sugároz. A Trnava melletti ružindolyi szövet­kezet kitüntetett tagja. — De megerősödtél, fiam, mióta utoljára láttalak ... — 18 éves vagyok. — Mióta vagy a ružindolyi szövetke­zetben ? — Három éve dolgozom már ott. Két éve vagyok a teheneknél, 16 tehén van a kezem alatt, azok teljes ellátása és a fejés a munkám. Apám és a bá­Példás traktoros A királyhelmeci GTÁ traktorosai­nak versenye a tavaszi munkákban szép eredményekről ad számot. A bacskai traktorosbrigádon Lok­ša Miklós és Cservenyák János trak­torosok versenye hozta meg a leg­jobb eredményt. A két traktoros minden munkában mint komoly ver­senytárs indult. Eddigi győztesként Loksa Miklós került ki. Különösen szép eredményt ért el a kukorica négyzetes vetésénél, ahol egy nap alatt 10 hektáron vetette el gépével a kukoricát. Loksa Miklós nemcsak m°nnvisépben, de ninőségi munkák­ban is a legjobbak közé tartozik. (Tudósítónktól 1 tyám is a teheneknél dolgozik. — Milyen a gépesítés az istállótok­ban? — Gépesítettük a takarmányelosz­tást, a trágyakihordást, az itatást és van jiagyon jó fejőgépünk is. Kézzel is fejeik, mert az egyik újfajta istálló­ban még nincs fejőgép. — Könnyű az ilyen istállóban dol­gozni, ugye? — Igen, de azért van még tennivaló elég. Voltunk — többször is — Cseh­és Morvaországban tanulmányi kirán­duláson. Ott aztán láttunk olyan be­rendezést, amely a kezelő személyzet egészségét is védi. Az egyik helyiség­ben külön szekrények a tiszta ruha el­helyezésére, mellette fürdő, zuhanyozó. A másik helyiségben a munkaruha, szekrénykékben, mindenkinek külön­külön. Ha a fejő bemegy az „üzembe", ilyen sorrendben vetkőzik le és ha végzett, fordított sorrendben öltözik át. Mindjobban érdekelni kezdett fiatal barátom elbeszélése és számtalan kér­déssel ostromoltam, amelyekre pontos, szakszerű választ adott. Megtudtam, hogy a ružindolyi szövetkezetben etfy munkaegység értéke 24 korona, hogy a tagok között megvan az egyetértés, a közös munka eredményébe vetett hit, a dolgozni akarás, a kollektív szel­lem. A falu lakosságának 95 százaléka már belépett a szövetkezetbe, amely­nek területe kb. 1000 hektár. Megtud­tam, hogy a szövetkezetben a főter­mény a cukorrépa. Annak termesztésé­re helyezik a legnagyobb súlyt. A hek­tárhozam átlagosan 350 mázsa. Nagy hirtelen még egy kérdést tet­tem fel. — Várjunk csak egy kissé, hogy is állunk a fiatalokkal? A fiatalok — feleli — az állatte­nyésztésben dolgoznak, a teheneknél négyen, a lovaknál a kocsisok is kb. heten mind ilyen korúak, mint én. Akik elvégezték iskolájukat, többnyire beállnak a szövetkezetbe. Nálunk min­denki szereti a mezőgazdaságot Azután elmondta még, hogy a szö­vetkezetnek szőlője is van és akik ott dolgoznak, minden munkaegységre bort is kapnak. Kertészete nincs a szövetkezetnek. Legelő sincs, a teheneket nyáron ia az istállóban tartják, csak „egészségügyi" sétára járnak ki. Lucernaszénájuk van bőven, répaszeletben sincs hiány. Űjabb kérdéssel ostromolom. — Milyen volt az évvégi zárszám­adás? — Nagyon elégedettek voltunk. Én is kaptam 11000 koronát. Ezenfelül egész évre 135 mázsa gabonát kap­tunk. A szükségleten felülit szabad áron adtuk el. Én kitüntetést is kap­tam teljesítményemért. — Mi a további tervetek? — kérde­zem. — Családi házat akarunk építeni. Édesapám otthon, Gútán szeretne épí­teni, de édesanyám nagyon szeret itt lakni, tehát egyelőre itt építünk, ké­sőbb majd meglátjuk a továbbiakat. — Szerettem volna még sokat be­szélgetni a szerény, öntudatos fiatal­emberrel, de sajnos, vonatom már indulóban volt, s így azzal a gondolat­tal jöttem el Komáromból, hogy írni fogok róla. Ez adta kezembe a tollat. Feszty István, Ögyalla A páióci szövetkezeiben az egyes munkahelyeken élénk vita folvik a szövetkezet tagjai között. Mindnyájan megegyeznek abban, hogy az ötéves tervben kitűzött feladato­kat magasan túl kell teljesíteniük. Erre kötelezi őket a magas állami kitüntetés. Ezért újabb és újabb ja­vaslatokkal és felajánlásokkal lepik meg a szövetkezet vezetőségét. Kö­telezettséget vállaltak, hogy ebben az évben egy hektárról 600 liter te­jet, 74 kg sertéshúst, 92 kg marha­húst és 450 drb tojást termelnek ki. A növénytermesztés terén a gabona­neműekből 6 vagonnal, a cukorrépából nediq 41 vagonnal nagyobb termést érnek el. Krajcsovics Ferdinánd, Gálán ta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents