Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-27 / 146. szám, hétfő

NINCS AZ AZ ERŐ, amely meg tudná bontani népeink egységét Major István elvtársnak, az SZLKP KB tagjának beszéde a Csemadok VI. országos közgyűlésén Engedjétek meg, hogy a Csemadok VI. országos közgyűlése alkalmából tolmácsoljam a közgyűlés minden résztvevőjének Szlovákia Kommunista Pártja. Központi Bizottságának szívből jövő őszinte üdvözletét és jókívánságait. A Csemadok országos közgyűlése olyan időben ülésezik, amikor mindnyájan tanúi vagyunk Csehszlovákia nemzetei álandóan szilárduló egységének, mely különösen a nemzeti bizottságok megválasztásánál jutott kifejezésre olyan nyomatékosan, mint még soha. A választások fényes bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy Csehszlovákia népeinek döntő többsége, köztük a csehszlovákiai magyar dolgozó nép is, szilárd egységben sorakozik fel pártunk és a Nemzeti Front kormánya mögé és el van tökélve arra, hogy felépíti hazánkban a szebb és boldogabb életet, a szocializmust. Népünk áldozatos munkája nyomán és a cseh munkásosztály segítségével szinte a szemünk előtt változik át a valaha elmaradott Szlovákia hazánk fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező részévé. Ennél a gigászi munkánál, az üzemek és az új szocialista falu építésénél, mindenütt megtaláljuk hazánk magyar dolgozóit is, akik nagy többségükben lelkesen és áldozatkészen teljesítik a szlovák és ukrán dolgozókkal együtt hazánk szocialista építésének feladatait. Az egyenjogúság nemcsak abban jut kifejezésre, hogy a magyar dolgozók aktívan részt vesznek a termelő munkában, hanem abban is, hogy a magyar dolgozókat megtaláljuk a nemzeti bizottságokban és a legfelsőbb törvényhozó szervekben is, tehát részt vesznek magában az állam vezetésében is. Elég, ha egy pillantást vetünk DélSzlovákia politikailag és gazdaságilag szilárd egységes földmüvesszövetkezeteinek százaira, a falvainkban ezerszámra épülő családi házakra, iskoláinkra, bölcsődéinkre, és nyomban megállapíthatjuk, hogy a Szlovákiában élő magyar dolgozók teljes mértékben birtokosai és részesei népi demokratikus csehszlovák államunk áldásos vívmányainak. Sokszor vagyunk szemtanúi annak is, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók Dél-Szlovákia-szerte kezdeményezők a haladó munkamódszereknek és a falu szocialista építésének kialakításánál. Mindez azt jelenti, hogy a csehszlovák szocialista hazafiság mély gyökeret vert a csehszlovákiai magyar dolgozók soraiban, mely éppen a szocializmus építésében tanúsított határtalan lelkesedésben, valamint a magyar és szlovák nép megbonthatatlan, állandóan szilárduló barátságában nyilvánul meg. örömmel számolhatunk be a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális fejlődéséről is. Tanúi vagyunk a magyar iskolák hatalmas fejlődésének. Ma több száz nemzeti, közép-, szak- és pedagógiai iskola szolgálja a magyar dolgozók fiainak művelődését, mely iskolákban közel 80.000 fiatal elégíti ki tudásszomját. Van magyar falu járó színház, Magyar Területi Színház Komáromban. Megalakulás előtt áll a félhivatalos magyar népi tánc- és énekegyüttes. Ezenkívül széles virágzásnak indult a műkedvelő színjátszás és a népművészet Dél-Szlovákia minden magyarlakta járásában. Mindez annak eredményeképpen jött létre, hogy hazánkban helyesen valósítjuk meg a marxista-leninista nemzetiségi politikát, a nemzetek és nemzetiségek teljes egyenjogúságának elve alapján. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig nagy jelentőséget tulajdonított a nemzetiségi kérdés helyes megoldásának. Ismeretes, hogy húsz évvel ezelőtt, 1937-ben Csehszlovákia Kommunista Pártja volt az, mely a besztercebányai pártkonferencián meghirdette Szlovákia iparosításának és Szlovákia kulturális fejlődésének programját. Pártunk világosan leszögezte, hogy a nemzetek egyenjogúságának gyakorlati megvalósításánál az iparilag elmaradt országrészek gazdasági felemelkedése a legfőbb tényező. Ezt az elvet valósítja meg pártunk és kormányunk akkor, amikor következetesen végrehajtja az iparilag elmaradott országrészek gazdasági felemelkedésének programját. Pártunk ugyanakkor a nemzetiségi kérdés megoldásánál abból a marxi-lenini tanításból indult ki, hogy a nemzetiségi kérdést sohasem lehet úgy értelmezni, mint valami önálló, a társadalom szociális kérdéseitől és az osztályharctól függetÜJ SZO 1957. május 27. len kérdést. A nemzetiségi kérdés mindig részletkérdése volt és marad a szocialista »forradalom általános kérdésének. Ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi kérdés a múlt kapitalista Csehszlovákiában részletkérdés volt a kapitalizmus és a kizsákmányolás elleni harc vonalán, mert csakis a kapitalista társadalmi rendszer megdöntésével és a kizsákmányolás megszüntetésével lehetett elérni a nemzeti elnyomás megszüntetését is. Ebből ered az, hogy a munkásosztály győzelme után a szocializmus építésében a nemzetiségi kérdést úgy kell értelmezni, mint a szocializmus építésének részletkérdését, melynek megoldása szolgálja a legfőbb célt, a szocializmus teljes felépítését hazánkban. Pártunk sohasem elégedett meg a nemzetiségi kérdés formális megoldásával, pusztán az egyenjogúság proklamálásával, de a lenini nemzetiségi politikával következetesen valósítja meg A nemzetek és nemzetiségek valódi gazdasági, szociális és kulturális egyenjogúságát. Ennek legfényesebb bizonyítéka Szlovákia iparosítása és a Szlovákiában élő nemzetiségek állandóan növekvő jóléte s kulturális felemelkedése is. Az új szocialista társadalmi rendszer építése közepette megkezdődött az új, egyenrangú szocialista nemzetek formálódásának folyamata is hazánkban, melynek fővonása abban nyilvánul meg, hogy Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek minden lehetőségük megvan arra, hogy barátságban és együttműködésben éljenek egymás mellett. Az új, teljesen egyenjogú szocialista nemzetek formálódása ma a leglényegesebb vonása a nemzetiségi kérdésnek hazánkban, szemben a kapitalista rendszer által alkalmazott nemzetiségi elnyomással, melynek tanúi voltunk a München előtti Csehszlovák Köztársaságban. Bátran mondhatjuk, hogy pártunknak és a Nemzeti Front kormányának a nemzetiségi kérdés vonalán folytatott politikája a gyakorlatban megállta a helyét és ennek a bölcs politikának köszönhető, hogy Csehszlovákia minden nemzetisége ma kéz a kézben, egységesen építi a szebb és boldogabb élet biztosítékát: a szocialista társadalmi rendszert. Népünk és nemzeteink egységének megdönthetetlen bizonyítéka volt az a szilárd helytállás is, amely megnyilvánult a magyar ellenforradalom garázdálkodásánál és a lengyelországi események idején. És itt meg keli mondanunk, hogy ezekben a válságos hetekben a csehszlovákiai magyar dolgozók hatalmas többsége is kiállta a tűzpróbát Határozott és egységes fellépésükkel hitvallást tettek hazánk, a csehszlovák népi demokrácia mellett, kifejezésre iuttatták, hogy a Csehszlovák Köztársaságot valójában hazájuknak tekintik, melyet ha kell, meg is fognak védeni minden ellenséges támadás ellen. A szilárd, egységes helytállás bebizonyította, hogy nincs az az ero. amely meg tudná bontani népeink egységét. Nincs az az erő, amely le tudna téríteni 'bennünket a megkezdett útról, a szocializmus építésének útjáról. Népünk határozottan visszautasít minden olyan kísérletet, mely arra irányul, hogy megbontsa a Szovjetunió és Csehszlovákia közti barátságot. Minden ilyen kísérletre azzal válaszolunk, hogy még szilárdabbra fűzzük hazánk és a Szovjetunió közötti barátságot és még magasabbra emeljük a proletár nemzetköziség győzelmes zász- _ laját. Hazánk szocialista építésének és népeink egységének megszilárdításából kivette részét a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete is. Bátran mondhatjuk, hogy a Csemadok ma igen jelentős feladatot tölt be hazánk szocialista építésében es jelentős segítőtársa pártunknak a szocialista embernevelés és a szocialista kultúra terjesztésének szakaszán. A Csemadok büszkén tekinthet vissza az eltelt hét esztendő alatt végzett munkára. Mert ezt a murtkát főképpen az jellemzi, hogy nincs ma Szlovákiában olyan magyarlakta község, vagy város

; ahová ne vittük volna be a szocialista kultúra világító fáklyáját. Közel 500 helyi csoport nagy többségében aktívan kiveszi részét a csehszlovákiai magyar dolgozók kultúrájának és népnevelő munkájának fejiesztéséből. A Gsemadoknak nem kis része van abban, hogy Délszlovákia falvaiban sikeresen épülnek és erősödnek az EFSZ-ek, az új szocialista falu alapjai. Igen jelentős munkát végzett a Cse • madok a magvar dolgozóknak a csehszlovák hazafisá^ra való nevelésével és a burzsoá nacionalizmus elleni harcban. Nem uto'só sorban a Csemadok népnevelő munkáiénak köszönhető, hogy ma már csak igen ritkán találkozunk nacionalista megnyilvánulásokkal a magyarlakta járásokban. Ha vannak is ilyenek, tudjuk, hogy ezek az osztáilyellenség maradványai, vagy az általa félrevezetett egyes személyek részéről nyilvánulnak meg, melyeket a csehszlovákiai magyar dolgozók nagy többségükben elítélnek és harcolnak ellenük. Ezért elmondhatjuk, hogy a Csemamadok úttörő munkát végzett a magyar dolgozók között a szocialista kultúra terjesztésében és a szocialista embernevelés feladatának megvalósításnál. Ezért az odaadó és áldozatos munkáért fogadjátok Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának őszinte elismerését. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a jövőben is számít a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének munkájára a csehszlovákiai magyar dolgozók kultúrájának fejlesztésénél, a szlovák és a magyar nép barátságának állandó szilárdításánál és a magyar dolgozók csehszlovák hazafiságra való nevelésénél. Éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy a jövőben a párt szervei és szervezetei hathatós segítséget nyújtsanak a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének feladatai teljesítésében. Ezzel egyidejűleg pártunk Központi Bizottsága elvárja minden Csemadokfunkcionáriustól és a közgyűlés minden résztvevőjétől, hogy a jövőben még nagyobb lendülettel fogják végezni munkájukat a szocialista kultúra és a magyar dolgozók nevelésének frontján. Amikor a Csemadok népnevelő munkájának szükségességét hangsúlyozzuk, abból indulunk ki, hogy mindazok az eredmények, amelyeket eddig a szocializmus építésében elértünk, nem maguktól, nem automatikusan jöttek létre. A szocializmus építésének gondolata és programja csakis a milliós tömegek alkotó tevékenységén keresztül válhatott élő valósággá. Ez azt jelenti, hogy mint minden új a világon

v a szocializmus építésének folyamata is csak a régi és az új közötti elkeseredett harcon keresztül, a burzsoá ideológia és az emberekben élő burzsoá előítéletek elleni harcon keresztül tud és fog tudni magának utat törni a gyakorlatban. Ez a tény tehát különösen nagy követelményeket állít a népnevelő és kultúrmunkát végző szervezetek, köztük a Csemadok elé is. A Csemadok előtt elsősorban az a feladat áll, hogy még aktívabban, mint eddig, feltárja és fejlessze a magyar dolgozók kultúráját és a népművészetet úgy, hogy ez a tevékenység tartalmával szolgálja a csehszlovákiai magyar és szlovák dolgozók között a testvéri barátság további elmélyülését, mely barátságnak elsősorban a közös haza, a Csehszlovák Köztársaság lelkes építésében kell kifejezésre jutnia. Szlovákia Kommunista Pártjának az elmúlt hetekben lezajlott kongresszusa megtárgyalta népgazdaságunk, valamint az ideológiai és kultúrális problémák egyes kérdéseit. Megállapította, hogy a kultúránk fejlesztésében elért hatalmas eredmények mellett az a hiányosság mutatkozik, hogy kulturális tevékenységünk sokszor el van szakadva a gyakorlati élettől és megkerüli az életadta gyakorlati kérdéseket. Ennek a kérdésnek a felvetése a Csemadok munkájánál is aktuális és helyénvaló. Tudjuk, hogy a Csemadok munkájában mutatkozó eredmények mellett vannak hiányosságok is, főleg abban, hogy némelyik helyi csoport vezetősége gyakran megfeledkezik arról, hogy mi nem csinálhatunk kultúrát a kultúráért, de a mi kultúrmunkánknak egy bizonyos célt, a szocialista embernevelésnek célját kell szolgálnia. Ezeket a hibákat a jövőben csak úgy fogjuk tudni eltávolítani, ha a Csemadok minden kultúrmunkása tevékenysége közben mindig felteszi a kérdést: kinek és minek szolgál az a kultúrmunka, melyet szervezünk és irányítunk? Vájjon segítek-e ezzei a szocialista társadalmi rendszer megszilárdításában? Szolgálja-e munkánk a magyar dolgozók nevelését a szocialista hazafiság, a pártunkhoz, hazánkhoz, Csehszlovákiához való hűség szellemében? Ha így vetjük fel a kérdést, akkor biztos, hogy kultúrmunkánk még hatásosabb, még harciasabb, még céltudatosabb lesz, még jobban fogia szolgálni épülő szocialista társadalmunk érdekeit. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének küldöttsége Bratisiaváha érkezett A Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének 11 tagú küldöttsége, amely a Csehszlovák és Szlovák Tudományos Akadémia meghívására kéthetes hivatalos látogatáson tartózkodik Csehszlovákiában, május 25-én a délutáni órákban repülőgépen Bratislavába érkezett. A küldöttséget Alekszander Vasziljevics Topcsijev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének főtitkára vezeti. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája egyes szaktudományi ágainak vezető képviselőit a bratislavai repülőtéren Andrej Siracky akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke és az Akadémia elnökségének további tagjai üdvözölték. A. V. Topcsijev akadémikus, a küldöttség vezetője a szívélyes fogadtatásra válaszolva hangsúlyozta, hogy a szovjet tudományos dolgozók örömmel érkeznek Szlovákiába, hogy megszilárdítsák a testvéri együttműködés kötelékeit. Azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a küldöttség látogatása hozzájárul a tudományos kapcsolatok további elmélyítéséhez a két ország népének javára. A két akadémia képviselői ezután a smolenicei Tudományos Dolgozók Házába utaztak. A szovjet vendégek háromnapos szlovákiai tartózkodásuk folyamán találkoznak élenjáró szlovák tudományos dolgozókkal és meglátogatnak több tudományős intézetet, valamint a bratislavai főiskolákat. Kereskedelmi egyezmény a Csehszlovák Köztársaság és Magyarország között az 1957-es évre Incze Jenő, a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi minisztere és Richard Dvoŕák, a Csehszlovák Köztársaság külkereskedelmi minisztere május 25-én aláírták a két ország közötti 1957-re szóló kereskedelmi egyezményt. Az egyezmény aláírásánál jelen volt Gábor József prágai magyar nagykövet és a Külkereskedelmi Minisztérium vezető dolgozói. Az egyezmény szerint a kölcsönös árucsere az idén 1956-hoz viszonyítva átlag 10%-kal emelkedik. Csehszlovákia főleg traktort, mezőgazdasági gépeket, villanymű-berendezéseket, szerszámgépeket, feher- és személyautókat, kokszot, gázgyári szenet, villamosenergiát, magnezitet, kaolint, fát, papírt és különböző közszükségleti árucikkeket, textilt, jégszekrényeket, háztartási berendezéseket, stb. szállít. A Magyar Népköztársaság viszont Csehszlovákiának bauxitot, timföldet, húst, baromfit, bort, gyümölcsöt, zöldséget és egyéb élelmiszert, továbbá vetőmagvakat, motorosvonatot, silókombájnt, teherautókat, autóbuszokat és elektrotechnikai ipari gyártmányokat szállít. Új adatok a NATO kémszervezeteinek tevékenységéről Az utóbbi időben újabb adatokat sikerült szerezni az USA vezetése alatt levő támadó Északatlanti Tömbben (NATO) tömörült országok kémszervezeteinek tevékenység érőd. Csehszlovákiában ezen ellenséges szervezet kémhálozatának mindenekelőtt katonai jellegű adatokat kell szereznie és iparunk kapacitásáról is. Erről tanúskodik egy kémcsoport leleplezése, melynek feladata volt adatokat szerezni a Plzeňi V. I. Lenin Üzemek termeléséről. E csoport tagjait Milan Strune angol kém irányította. Az állambiztonsági szervek Plzeftben letartóztatták Karel Scheinhert, a plzeňi Elektra-üzem kereskedelmi vezetőjét, Rudolf Palas mérnököt, a Plzeňi V. I. Lenin Üzemek volt alkalmazottját, Václav Červenkát, egy plzeňi szállítócég volt tulajdonosát, Josef Radát, egy volt plzeňi kereskedőt és más személyeket. A csoportot Karel Scheinher vezette, aki azelőtt Strune ügynökkel dolgozott együtt a Plzeňi V. I. Lenin Üzemekben. Strune 1949-ben illegálisan elhagyta az ország területét. Nyugat-Németországban az angol kémszolgálat megnyerte őt kémtevékenység folytatására és később különleges kiképzés után Csehszlovákiába küldte, hogy kémhálozatot építsen Plzeňben és más kerületekben. Scheinher lakásán rejtegette Strune ügynököt. Strune egy hónapon át oktatta és gyakorlatilag kiképezte őt több különleges vegyszer segítségével való titkos írás használatára és kémhírek rejtegetésére alkalmas ún. holt szekrények létesítésére. Scheinher például egy ilyen szekrényt a plzeňi Központi-temetőben elhúnyt fivérének sírjánál létesített. Strune ügynök átadta tapasztalatait, hogyan kell kémhlreket beszerezni az üzemekből és hogyan nyerhet meg további munkatársakat kémtevékenységre. A kémcsoport kapcsolatot tartott fenn külföldi központjával, ahová több hírt juttatott. Azonban a csoport fő tagjait letartóztatták, mielőtt átadhatták volna az előkészített fontos híreket. Az állambiztonsági szervek tovább figyelik a Strune ügynökkel és segítőtársaival kapcsolatban álló személyeket. Ebből kiindulva a Csemadokra az a feladat vár, hogy a kultúra és a népnevelés minden formáját felhasználva nevelje a magyar dolgozókat pártunk és hazánk, a Csehszlovák Köztársaság forró szeretetére, mert egyedül ez a haza biztosítja számunkra az egyenjogú, minden nemzeti elnyomástól mentes békés életet és fejlődést. Ezért a hazáért harcoltak a múltban a magyar dolgozók legjobb fiai: Steiner Gábor, Schönherz Zoltán, Szabó István, Háber Zoltán, Kosík István, Mező István, akik életüket áldozták azért, hogy hazánk, Csehszlovákia minden nemzetiségnek valóban szabad hazája legyen. Ezért harcoltak a kosúti hősök, Zsabka Sándor, Gyevát László és Turző István, kiknek életét 26 évvel ezelőtt oltotta ki a csendőrgolyó azért, mert szabadságot, szebb életet követeltek a munkásosztálynak és családjaiknak. Erről a hősi harpról írja a költő: A földre vert igazság vére folyt. A szemekben rettenet: miért?! Egy pillanat, a kérdés parancsolt: „Védjük magunkat" Vért akarnak! Vért! A jog sikoltott: védjük magunkat! ... Emberek ... —!" — Elvillant a kard Szörnyű jel! Villám! ...Dörren a sortűz... Golyót kapott, ki kenyeret akart! A magyar dolgozók fiai ezt a harcukat együtt vívták a cseh és szlovák dolgozók legjobbjaival úgy, ahogy mi ma kéz a kézben a cseh és sziovák dolgozókkal együtt építjük Csehszlovákiában a szebb és boldogabb jövőt. Ma ebben a hazában a munkásosztály uralkodik szilárd szövetségben a kis- és középparasztsággal, valamint a haladó értelmiséggel, mely garancia arra, hogy sohasem fognak visszatérni sem a gazdasági, sem a nemzeti elnyomás oyötrelmes évei. További feladataink közé tartozik szeretetre h«'ára nevelni a magyar dolgozókat felszabadítónk és hű szövetségesünk, a Szovjetunió iránt, melynek létezése a béke védelmének és hazánk függetlenségének biztos záloga. A Csemadok feladata, hogy éberen őrködjék a magyar és szlovák nép barátsága fölött, harcoljon a sovinizmus minden megnyilvánulása ellen. Mert ezt a burzsoá nacionalista ideológiát a magyarok és szlovákok közös ellensége, a burzsoázia szította abból a célból, hogy rabszolgaságba döntse a szlovák és magyar dolgozó népet. A burzsoá-nacionaüzmus elleni harcnál abból a lenini tanításból indulunk ki, hogy a nacionalizmus ellen a legjobban az illető nemzet fial tudnak harcolni. Ez azt jelenti, hogy a magyar burzsoá-nacionalizmus ellen harcolni legsikeresebben a magyar dolgozók fiai tudnak. Mindezen feladatok mellett fontos, hogy a színjátszás, a népművészet fejlesztése mellett fokozott gondot fordítsunk a népnevelő munka különböző más formáira is. Főleg az előadások, irodalmi vitaesték, szakkörök és honismereti körök szervezésére van szükség, melyek alkalmasak arra, hogy népnevelő munkánkba bevonjuk a felnőtt és az öregebb magyar dolgozók széles tömegeit is. Elvtársak! Kedves Barátaim! Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete ezeket a feladatokat becsülettel fogja teljesíteni, abban a szilárd meggyőződésben, hogy ezzel a munkával szoígálja a legjobban a szocializmus felépítését drága hazánkban, a Csehszlovák Köztársaságban. Ezzei a munkával szolgálja legjobban a békének, valamint a Szovjetunió és Csehszlovákia népei megbonthatatlan barátságának szent ügyét. Ebben a szellemben kíván pártunk Központi Bizottsága a Csemadok VI. orszáqos közgyűlésének sok-sok sikert. Éljen és viruljon a cseh, szlovák és maayar dolgozók megbonthatatlan örök barátsága!