Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-19 / 138. szám, vasárnap

BÉKÉS, BOLDOG ÉLET: mindannyian ezt akarjuk grj redményekben dús három évre tekintenek vissza a losonci járás ICt dolgozói. A nemzeti bizottságok az 1954-es választások óta szép eredményeket mutatnak fel az országépítés különféle szakaszain. S ha az eredményeket értékeljük, világosan látjuk szocialista rendszerünk előnyét a kapitalizmussal szemben. Az eredmények kézzelfoghatóan be­bizonyítják, hogy pártunk és kormá nyunk irányításával népünk életszín­vonala állandóan emelkedik, évről évre gazdagabbak vagyunk. iPARcim* mmrmj •IS Ff 1956 ÉPÍrKEZÉSEK Az építkezések terén a járás eddig nem tapasztalt iramban fejlődött. A becsületes munka eredményeként 1954 óta a járásbán több mint 650 család lakik új házban. A szövetke­zetek 184 építkezéssel gazdagodtak. A három év alatt 100 középület, üz­let, raktár épült fel. Megjavították az iskolákat — négy új iskolával gya­rapodott a járás. S az igényeknek megfelelően 1960-ig még 6 új iskolát építenek. Több községben népműve­lési otthon létesült. Lehôtka például 1954-ben kapott új népművelési ott­hont, belső berendezéssel. Tomášov­cén kibővítették a helyiségeket, szín­padot építettek kellő berendezéssel. Szintén több községet felsorolhat­nánk, ahol állandó mozit létesítettek. A dolgozókról való gondoskodás bi­zonyítéka az is, hogy nyolc község villanyt kapott. A tervezettnél sziebb eredményt értek el a helyi hangszó­rók bevezetése terén, amikor is a tervezett két község helyett tizenegy községbe szerelték be. 1960-ig a ter­vek szerint a járás összes falvait vil­lamosítják, s egyben bevezetik a helyi hangszórőt is. A dolgozók egészségéről való gon­doskodás kifejezésre jut abban is, hogy a járási egészségügyi intézet nyolcvankét ággyal bővült. Több köz­ségben orvosi rendelőt nyitottak meg. Gondoskodnak az aggokról is. Rövi­desen elkészül az aggok háza, ahol nyolcvan öreget helyeznek el. Épül, szépül a város. Sok minden épült és még épül is az elkövetkező években. S itt megemlítjük azt, ami a losonciaknak a legfontosabb: a víz­vezeték. Mindennél jobban várják, mikor kapnak egészséges vizet. Nem mondhatjuk, hogy hamarosan, mert 1960 még messze van. Azonban a munkák már 1955 végén megkezdőd­tek a Kriváň—Píla-szakaszon. Ebben az évben megkezdődik a második szakasz építése Píla és Uderiná kö­zött. Csak ebben az évben 12 millió koronába kerül a vízvezeték építése. Az építkezéssel kapcsolatban sok ne­hézség fordul elő, remélhető azonban, hogy 1960-ban a vezeték eléri Lo­soncot. MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A járási nemzeti bizottság egyik legnagyobb feladata volt a járás me­zőgazdaságának a fejlesztése. Kér­dés, hogyan teljesítették ezt a fel­adatot, milyen eredményeket értek el a három év alatt. Fontos volt, hogy az eltitkolt földterületeket nyilván­tartásba vegyék. Ennek következté­ben a járás mezőgazdasági földterü­lete több mint 800 hektárral bővült. A gép- és traktorállomások munkája megjavult s a traktorok száma 28 százalékkal emelkedett. A kapásnö­vények megmunkálásának gépesítése 1953-ban 12 százalék volt, 1956-ban már elérte az 50 százalékot. A gépesítés, a szövetkezeti munka jobb megszervezése, az agrotechnikai módszerek jobb alkalmazása és nem utolsó sorban az istálló- és műtrá­gyák nagyobb mennyiségű használa­ta — eredményeket hozott. A gabo­nafélék átlagos hektárhozama 1954­ben 15,60, 1956-ban 17 mázsa volt. Terv szerint a gabonafélék átla­gos hektározama 1960-ban 19 mázsára emelkedik. Természete­sen számolnak azzal is, hogy a járás mezőgazdasági termelésének döntő része szövetkezeti alapon tör­ténik. Az ipari növények közül a cukor­répatermelésre fektették a fő súlyt, s három év alatt a cukorrépa vetés­területe 66 százalékkal növekedett. A múlt évhez viszonyítva 1960-ig a cukorrépa vetésterületét még 136 hektárral kibővítik. Míg a hektárho­zam 1954-ben 104 mázsa volt, 1956­ban 139 mázsa, addig 1960-ra 366 mázsát terveznek. Ezeknél az ered­ményeknél figyelembe kell vennünk a járás adottságait és lehetőségeit. CUKOR Ltfzr HUS wBMff l n ÁLLATTENYÉSZTÉS A fenti adatok csupán a kereske­delmi hálózatban elért fogyasztást jelzik. * * * A három év alatt elért eredmények visszatükrözik, milyen munkát vé­geztek a nemzeti bizottsági tagok. (ks) \ tsero A becsületes munka gyümölcsöző. A járás dolgozói, a szövetkezeti ta­gok eredményes munkájuk után meg­kapták a megérdemelt jutalmat. S ez a jutalom évről évre emelkedett. Míg a szövetkezetek 1954-ben 14 millió 205 ezer koronát fizettek ki a ta­goknak, addig 1956-ban 22 millió 667 ezer koronát. A járás dolgozói élet­színvonalának emelkedését felső és alsó ábránk is megmutatja . IWFOPf ISÖFOBfAtZrÁS 19 S 5 1954 Az embert sok minden kiséri az életben. Nehéz lenne valamennyit felsorolni. Említsük meg legalább az egyiket a legfontosabbak közül. A „kísérő", amelyről itt szó lesz, nem ember, nem is gép, sem bal­szerencse, sem betegség. A mi kí­sérőnk, megjelenik mindjárt a böl­csőnél, hogy többé ne váljék el tő­lünk. Nem nehéz kitalálni, hogy a hű kísérő nem lehet más, mint — a tej... , Vele kezdődik s végződik a nap. Nincsen olyan család, ahol megvol­nának nélküle. Egyszóval szüksé­günk van valamire, mindig többet akarunk belőle. Ilyen a természe­tünk ... * * * A mi „kedves kísérőnknek" azon­kívül, hogy meghagyja magát inni és egészségünkre szolgál. vat>. még egy igen jó tulajdonsága. Még jutalmaz is,, mégpedig érdem szerint. Per­sze, nem azt jutalmazza, aki elfo­gyasztja, hanem azt, aki termeli. 9/ Nincs tévedés a dologban. Ezt az ipolysági szövetkezet tagjai is meg­erősíthetik. Hiszen a szövetkezet három évvel ezelőtt még negyed­millió koronát fizetett rá a „tej­hozamra", helyesebben arra a tejre, amelyet nem termelt ki a negyven­négy tehéntől. — Itt valami baj van — állapí­tották meg. Arra is rájöttek, hol a hiba. Kevés volt a takarmány, s még azzal sem bántak gazdaságo­san. A tehenek gondozásánál is sok volt a kívánnivaló. Mindkét dolgon javítani kellett, s ahogyan ez sike­rült, olyan volt az eredmény is. Míg 1954-ben 44 tehéntől 27 ezer liter tejet adott be a szövetkezet, 1955-ben már 63 ezer literre és ta­valy 122 ezer literre emelkedett a közellátás számára beadott tej­mennyiség. Ebben az évben a fejő­guíyások legalább 150 ezer liter tejet akarnak beadni. Így lett há­rom év alatt a ráfizetésből komoly haszon... *** Szép sorjában elmondva úgy tű­nik a dolog, mintha nagyobb siker­hez elegendő lenne a több takar­mány és a jó állatgondozás. Két­ségkívül mind a kettő fontos té­nyező, de hogy ezt elérjük, meg kell változnia az embereknek a munkához való viszonya is. Ezt pe­dig az érdem szerinti jutalmazás segíti elő. Amíg az ipolysági EFSZ­ben arra való tekintet nélkül írták a munkaegységeket, ki milyen és mennyi munkát végzett, sok volt a munkaegység és kevés a termés. Végül hiába volt sok a munkaegy­ség, kevés pénz járt érte. A növényi termelés is akkor len­dült, előre, amikor a tagok a helyes normák alapján kapták a jutalmat, és az állattenyésztés eredményei is akkor kezdtek javülni, amikor a szövetkezet a gondozók között is bevezette az érdem szerinti jutal­mazást. így munkaegység is volt bőven és értéke is megnövekedett, mert volt miből növekednie. A tehénállomány a régi, csak ki­lenccel szaporodott 1954 óta, és a tejhozam három év alatt csaknem ötszörösére emelkedett az 1953. évi tejhozammal szemben. Laüko János és Szarka István fejőgulyások ta­valy átlag 3250 literes tejhozamot értek el tehenenként, de nem sok­kal kisebb eredményt ért el Béles Pál és Minárik Mihály sem. Meg lehet nézni a rájuk bízott állatokat. Meglátszik rajtuk a gondos kezek nyoma. — Nézze csak, Józsi bácsi, hogy adja a tejet — mondin nemegyszer lelkesedve Béles Pál fejőgulyás Tóth József zootechnikusnak, ha az istállóban jár fejés idején. Hát igen, a jó eredmény mindig örömet okoz. Cikkünk elején azt mondtuk, hogy a tej örök kísérőt ár sa az em­bernek, helyesebben mindennapi tápláléka. Egyre több kell belőle. Falvain­kon, a szövetkezetekben, az állami gazdaságokban sok-sok az olyan ember, akik becsületes munkájukkal és fejlődő szaktudásukkal, jobb mvnkak.szervezéssel egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá e fon­tos termék bőséges előállításához. MIKLYA JÄNOS Ha nincs autó — a könyv is jó Hiába, no... Az embereknek manapság nem­csak olyan igényeik vannak, hogy naponta háromszor jóllakhassanak, legyen rendes ruhájuk, cipőjük, tudjanak hol lakni: nagyon termé­szetes és általánosan elterjedt igény manapság kérem az is, hogy le­gyen az embernek egy autója. Igen, jól értjük. Egy aütó. Egvre jobban valamilyen autóláz, autójárvány, autókórság — vagy mit tudom én, minek nevezzem — keríti hatalmába az embereket, amelynek refrénje: Autó, autó, autó. Legutóbb sokan könyvsorsjegy segítségével szerettek volna autó­tulajdonosokká lenni Igen ám, csakhogy jelen esetben csak egy autó, könyvsorsjegy pedig vagy 350 ezer került forgalomba. Aki nem vált a négy kereken guruló „közigény" büszke tulajdo­nosává, az sorsjegyeivel „csak" a könyvesboltokba utazhatott. Nem csoda hát, ha az utóbbi napokban különösen megnövekedett a köny­vesboltokban a forgalom ... Sosrjegyeinkkel mi is ide „utaz­tunk" és noha továbbra is fenn­tartjuk magunknak azt az igé­nyünket, hogy valamikor autótulaj­donosok legyűrik, több ezer sors­társunkkal együtt a „kárpótlás" érzetével mondjuk: ha autó nincs, a könyv is jó. BALÁZS BÉLA Bár a szarvas­marhatenyésztés­sel még nem le­hetünk megelé­gedve, általában az állattenyésztés terén is mutatkoz­nak némi eredmé­nyek. A tejhozam növelésének alap­feltétele a jó ta­karmányozás, és a takarmány biztosí­tása. S ha meg­nézzük, mennyi silótakarmánnyal rendelkeztek a já­rásban 1954-ben, láthatjuk, hogy 1956-ban több mint hétezer köbméter silótakarmánnyal biztosítottak többet. Világos, hogy ez a mennyiségkülön­bözet megmutatkozott a tejhozam emelkedésében is. A tejhozam 1954­ben átlag 1090 liter tej volt, 1956­í»an pedig 1400 liter volt. A takar­mány kellő mennyiségű biztosításával 1960-ban 1956 liter átlagos tejhoza­VEIi MIMI TfUFHAllOMANY 19S4 • 7,194 Jrfr 195$ - 7,2 S 8 a/ŕk 1960 -8,2*4 fi/rlr moť terveznek. Említést érdemel a sertéstenyész­tés is. A járásban ezen a téren is gyarapodás figyelhető meg. 1954-ben 20 ezer 250 sertést, 1956-ban már 24 ezer 494-et tartottak nyilván. Ami a súlygyarapodást illeti, fejlődés ész­lelhető. A vágósertés átlagsúlya a három év alatt 87 kilóról 106 kilóra emelkedett. Új szökőforrás Szlovákiában Az Egészségügyi Megbízotti Hivatal kezdeményezése folytán a Žilinai Épí­tészeti Földtani Kutatóintézet dolgozói rendszeres földtani kutatásokat vé­geznek, ami lehetővé teszi Szlovákiá­ban a gazdag ásványvízforrások feltá­rását. A Szepességen folytatott több hónapos kutatások után a szlovákiai fúrásokat végző üzemekkel együtt­működve a Szepesváralja melletti Sivá brada-domb tövében 120 mét°r mélységben hatalmas gejzírt találtak, amely 20 méter magasságba lövelli vizét. A szepességi új gejzír Közép­Európában az ismert herl'any-i gejzír mellett egyedüli a maga nemében. Rendszeresen, minden 40 percben ezer liter gyógyító hatású ásványvizet lö­vel ki. A gejzír gyógyhatását főleg a kö­zeli Sivá brada-fürdőben hasznosítják, mivel nagy mennyiségű Glaubersót tartalmaz. A Sivá brada melletti új gejzírnek nagy jelentősége lesz a szepességi turistaforgalom fejlesztése szempontjából is. [özei kilencmillió ember adja le szavazatát ma a Nemzeti Front jelöltjeire. Ez a hazánk lakosságának csaknem kétharmadát kitevő tömeg már a választásokon való részvételének tényével is kifejezi azt a szándékát, hogy — a községeken, kerületeken ke­resztül — a nemzeti bizottságokkal együtt akar működni az állam életének irányításában. Megokoltan állítjuk, hogy így van, mert azzal, hogy a választó szavazó­lapját az urnába dobja, nemcsak a tör­vényben biztosított választói jogát gyakorolja. Hiszen a választásokat megelőzően ez a kilencmillió ember aktív részt vett a nemzeti bizottsági tagok kijelölésében, saját köréből, az üzemekből, a szövetkezetekből és más intézményekből maga emelte kl — pártállásra való tekintet nélkül — azokat, akikre az ország ügyeinek in­tézését óhajtotta bízni. Ez a kilenc­millió ember aktív részj|e a községek és kerületek akcióprogramterve össze­állításának, sőt mi több, jövendő meg­valósításának. Hazánk fővárosában, Prágában a vá­lasztási kampány befejező részében több mint ezerháromszáz gyűlésen százegyezer lakos vett részt, a nyil­vános választási beszélgetéseken több mirft 600 ezer ember jelent meg. De ugyanez a helyzet az egész ország te­rületén. A nyitrai kerületben például 500 ezer polgár szavazott bizalmat je­löltjeinek s igen sokan vállaltak köte­lezettségeket az akcióprogramterv egyes feladatai elvégzésére. m e népünk ma a választásokon 111/ való részvételével és a Nemzeti Front jelöltjeire leadott szavazataival nemcsak azt igazolja, hogy egyetért és közreműködik a választási program megvalósításával, hanem egyben azt is bizonyítja, hogy államunkban ő a hata­lom forrása, ő jelöli meg a nemzeti bi­zottságok, mint az államhatalom helyi szervei feladatalt, amelyeket csak úgy tudnak teljesíteni a nemzeti bizottsá­gok, ha munkájukban a nép érdekét tartják szemük előtt, ha a népre tá­maszkodnak s ha vele szemben fele­lőseknek is érzik magukat. Ebben van választási rendszerünk demokratizmu­sa, mert népünk nemcsak kijelöli a nemzeti bizottságok tagjait, de meg­választásuk után is visszahívhatja őket bármikor, ha nem teljesítik kötelessé­geiket, vagy olyasmit követnek el. ami összeegyeztethetetlen a nép választott képviselőjének becsületével. Csehszlovákia népe tudatában van annak is, hogy szavazatával nemcsak gazdasági és kulturális élete irányítá­sát vállalja. Mai választásunk nemcsak belügyünk, ennek rendkívüli nemzet­közi jelentősége is van a tartós béké­ért folytatott küzdelemben. Az egész világon folyó éles osztályharcban Csehszlovákia lakossága nemegyszer nyújtott tanúbizonyságot egységéről és a béke és a szocializmus ügye iránti hűségéről, s ma itt az újabb alkalom, hogy politikai érettségét ismételten bebizonyítsa s ezzel a világreakció, a háborús uszítók sötét szándékainak gátat vessen. M kilencmillió ember az utóbbi tí­zenkét év alatt megtanulta, ho­gyan kell a közösség érdekében irányí­tani az ország ügyeit. Erről beszélnek azok a gazdasági sikereink, amelyek az ország nemzetközi tekintélyének elismerésében s népünk anyagi és kul­turális életszínvonalának rohamos emelkedésében mutatkoznak. Szomorú tapasztalatai alapján pedig arra is rá­jött minden gondolkodó ember, hogy békénk, függetlenségünk, szabadságunk csak úgy biztosítható, ha az imperia­lizmus háborús érdekeivel és' készülő­désével szemben egy emberként te­szünk hitet a szocializmus nagy tábo­ra mellett. Jelöltjeink ma a nép szava alapján nemzeti bizottságaink megválasztott tagjaivá, az ország sorsának irányítói­vá válnak. A kilencmillió választó_az ő kezükbe teszi le a nemzeti vagyon százhatvanöt milliárd koronát képvise­lő részét, hogy ezzel, a nép érdekeit szemük előtt tartva sáfárkodjanak. De kilencmillió ember szava már a világ közvéleménye szempontjából sem le­het pusztába kiáltott szó. Ennek nem­csak országunkon belül, hanem ezen kívül is hatalmas visszhangja lesz. @5a választási kampány tapasztala­öö tai, a néptömegek aktív rész­vétele nem hagy semmi kétséget az iránt, hogy minálunk ma az urnák előtt a közvélemény fog megnyilatkozni. PASZTERNÄK MIKLÖS

Next

/
Thumbnails
Contents