Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)
1957-05-19 / 138. szám, vasárnap
Közlemény a csehszlovák-szovjet gazdasági együttműködés bizottságának üléséről Prágában 1957. május 15-től 17-ig folyt le a csehszlovák—szovjet gazdasági együttműködés bizottságának első ülése. Ezt a bizottságot, a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió kormányai az 1957. évi április 29-én aláírt csehszlovák—szovjet közös nyilatkozat alapján létesítették. A bizottság tárgyalásain csehszlovák részről jelen volt: J. Doianský elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének első helyettese, a csehszlovák bizottság elnöke, továbbá a bizottság csehszlovák tagjai: O. Simúnek elvtárs, miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke, R. Dvoŕák elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság külkereskedelmi minisztere, J. Bukal elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság nehézgépipari minisztere, R. Reitmajer, a Csehszlovák Köztársaság kohőipari- és ércbányászati minisztere, N. Straka elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság közszükségleti iparügyi miniszterének első helyettese. Szovjet részről jelen voltak: N. Z. Szaburov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának eiső alelnöke, a bizottság szovjet elnöke, továbbá a bizottság szovjet tagjai: I. G. Kabanov elvtárs, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, D. G. Zsimerin elvtárs, a Szovjetunió Goszplanjának első elnökhelyettese, P. V. Nyikitin elvtárs, a gazdasági együttműködés főigazgatóságának vezetője. A bizottság ülésén szervezeti kérdésekről tárgyalt — jóváhagyta a bizottság statútumát és az 1957-re szóló munkatervét. A bizottság munkaterve feltételezi a két ország ipari termelése leghatékonyabb és legcélszerűbb egybehangolása kérdéseinek megbírálását és megtárgyalását, tekintetbe véve a két ország természeti és gazdasági forrásainak kölcsönös előnyös kiaknázását, elsősorban a kohóipar, gépipar, vegyiipar és könnyűipar területén. A kérdések megtárgyalása a teljes kölcsönös megértés és őszinte együttműködés jegyében, a testvéri barátság szellemében folyt. A két ország képviselői abból indultak ki, hogy a népgazdasági tervek kölcsönös egybehangolása és a szocialista munkamegosztás az országok között megfelel a kölcsönös érdekeknek és hogy a bizottság munkája a kölcsönös gazdasági segítség tanácsa elveivel és javaslataival összhangban folyik majd és egyúttal elősegíti a szocialista tábor sokoldalú gazdasági együttműködésének bővítését. A bizottság szovjet tagjait fogadta A. Zápotocký köztársasági elnök, V. Široký elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke és A. Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára. A szovjet képviselők több jelentős csehszlovák üzemet meglátogattak. Viliam Široký miniszterelnök fogadta a szovjet újságírókat Viliam Široký miniszterelnök, pénteken, május 17-én fogadta a szovjet újságírók küldöttségét L. F. Iljicsevnek, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiuma tagjának, a sajtóosztály főnökének vezetésével. A miniszterelnök megismertette a szovjet újságírókat Csehszlovákia szocialista építésének időszerű kérdéseivel és válaszolt a szovjet küldöttség tagjainak kérdéseire. A beszélgetésen jelen volt Miroslav Galuska, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. A szovjet újságírók küldöttsége a Külügyminisztériumba is ellátogatott, ahol Václav Dávid miniszter fogadta a vendégeket. Este a küldöttség tagjai megtekintették a D 34 Színházban Brecht „Koldusoperá"-ját. A MAGVAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA fizikai- és matematikai osztályának tagjai nyilatkozatot adtak ki, amelyben csatlakoznak a japán atomtudósok és a Német Tudományos Akadémia fizikai intézetének felhívásához, és tiltakoznak a termonukleáris fegyverkísérletek ellen. (ČTK) HELLMUTH KOCH, Alsó-Szászorszag pénzügyminisztere közölte, hogy az angol harckocsik és repülőgépek főképp a lüneburgi és knechtsandi hadgyakorlatokon 11 millió márka összegű kárt okoztak. A kárt Alsó-Szászország volt kénytelen megfizetni. (ČTK) Egy millió dzsakartai lakos az indonéziai-szovjet barátság gyűlésén Dzsakarta (ČTK) — A TASZSZ különtudósítója jelenti, hogy május 17-én Dzsakartában, Indonézia fővárosának egymillió lakosa gyűlt össze az indonéz—szovjet barátsá g gyűlésére. A díszemelvényen helyet foglalt K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke kíséretével és Ah mad Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke, az indonéz kormány tagjai, képviselők és az ország vezető politikai tényezői. K. J. Vorosilov, a gyűlés részvevőinek lelkes üdvözlése közepette beszédet mondott, amelyet gyakran félbeszakított a jelenlevők viharos tapsa. Beszédében hangsúlyozta, hogy Indonézia nagy szerepet játszott az ázsiai és afrikai országoknak a gyarmati elnyomás ellen, a békéért és a nemzetközi együttműködésért vívott harcában azzal, hogy egyik kezdeményezője volt a bandungi értekezlet összehívásának, amely mérhetetlenül elősegítette a béke megszilárdulását Ázsiában. „Maga az élet mutatja meg — mondotta K. J. Vorosilov —, hogy az ázsiai és az afrikai nemzeteknek tovább kell szílárdítaniok szolidaritásukat. Most már általánosan ismert tiény, hogy az ázsiai és afrikai nemzetek egységében és kölcsönös támogatásában rejlik igazi szabadságuk és függetlenségük záloga. Erről meggyőzően tanúskodnak a nemrégen lejátszódott egyiptomi események, ahol az agresszorok kudarcot vallottak. A Szovjetunió támogatja a Kelet nemzeteit a gyarmati rendszer elleni harcukban — mondotta K. J. Vorosilov —, mert a Szovjetunió fennállásának kezdetétől fogva elvi ellenzője annak, hogy az egyik nemzet bármiképpen elnyomja a másikat. ÖSíZaÜŰEés az olasz munkások és rendőrség között Róma (ČTK) — Tivoli olasz Városkában a Stachini tölténygyár sztrájkoló munkásai és a rendőrség között komoly összetűzésre került sor. A munkások az üzem előtt gyülekeztek és követelték munkabérük kifizetését, amelyet már három hónapja visszatartottak. Az összetűzés folyamán 11 munkást és 11 rendőrt megsebesítettek. Róma egyes üzemeiben a munkások szintén nagy tiltakozó gyűlést tartottak. A Szovjetunió követekezetesen magva fős ltja valamennyi nemzet teljes egyenjogúságának, barátságának és kölcsönös testvériségének elveit. Mind a Szovjetunió, mind Indonézia békés országépítő munkát folytat és létérdeke a béke megőrzése és megszilárdítása. Ezzel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy most olyan hatalmas állami és közéleti erők vannak a világon, amelyek megakadályozhatják a háborút, mert a háború többé nem elkerülhetetlen. Ennek ellenére szüntelenül harcolni kell mindaddig, míg a nemzetek nem érik el e kérdés megoldását világviszonylatban. . A Szovjetuniónak az a véleménye, ha minden ország békés politikát fog folytatni és nem szorgalmazza az „erőpolitikát", nemcsak fennállhatnak egymás mellett, hanem barátságban élhetnek tekintet nélkül társadalmi rendszerük különbözőségére. Ma már számos különböző társadalmi rendszerű békeszerető állam él egymással barátságban és ez lakosságuk javára K. J. Vorosilov válik. Ennek szemléltető példája ä Szovjetunió és Indonézia barátsága." K. J. Vorosilov végül megköszönte a szívélyes fogadtatást, majd pedig Szukarno elnök válaszolt neki és beszédében kifejezte azt az óhaját, hogy a szovjet és az indonéz nép közösen folytassák harcukat a gyarmati rendszer és az imperializr-'is ellen. A Kínai Népköztársaság beruházási építkezésének alapvető kérdései Peking (ČTK) — Li Fu-csun és Po I-po, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának alelnökei, akik felülvizsgálták a többi kínai városban folyó építkezéseket, május 16-án Csunkingban több mint 4000 gazdasági és politikai dolgozó gyűlésén beszámoltak felülvizsgálásuk eredményeiről. Li Fu-csun kijelentette, hogy egész útja folyamán mindenütt meggyőződött az építkezés rohamos növekedéséről és azt tapasztalta, hogy a káderek túlnyomó többsége megőrzi az egyszerűség és szerénység elveit. Ennek ellenére úgy véli, hogy az „ország szorgalmas és takarékos felépítésének" irányvonalát nem követik kellő következetességgel. A beruházási építkezés terén tíz konkrét probléma van, amelyek... megoldásra Üj úton A programban szerepelt a többi között Dzsama és Kasmír állam önkormányzatának biztosítása az Indiai Köztársaság keretén belül. A program követelte a megbízhatatlan és korrupt elemek eltávolítását a közigazgatásból. a gabonaárak csökkentését, a F. M. KOMZALA : így halásznak a Dal-folyón földreformot, a háziipar fejlesztését, a munka védelmének és a szociális gondoskodásnak javítását, jobb nevelőprogram bevezetését az iskolákban, a tanítók fizetésének rendezését, a kisjövedelmű szülők gyermekei tandíjának megszüntetését, a kasmíri, dogri és ladakhi nyelvek fejlesztését, valamint e nyelveken az alapfokú tanítás bevezetését. A program követelte új országút építését a Banihali-szoroson keresztül — egy éven belül — valamint a Banihali-hegylánc alsó alagútjának kiépítését, az egészségügyi szolgálat kibővítését és megjavítását, a közlekedés átszervezését és a turistaforgalom elősegítését. Ez a program nem maradt csak papíron, hanem azt szorgalmasan igyekeztek megvalósítani. Hozzáláttak a kisipar kiépítéséhez, tekintettel a hazai nyersanyagokra, rendezték a munkások és közalkalmazottak munkabérét és fizetését, megkezdték a turistaforgalom feltételeinek megteremtését a hegyi folyókon, a vízierőművek építését, az iskolák, az egészségügyi központok stb. létesítését. 1956 végén Kasmír nemzetgyűlése megszavazta Dzsama és Kasmír államnak az Indiai Köztársasághoz való csatolását. Kasmírban a törvényhozó testületen kívül államfő is van. J. Kárán Szingh európai körútján 1956 tavaszán a Csehszlovák Köztársaságba is ellátogatott, ugyanakkor, amikor hazánk dr. Szarvapalli Radhakrisnánt, az Indiai Köztársaság alelnökét látta vendégül. Magas hegyek — tengerszemek Az ország lakosságának többsége a magas hegyek övezte kasmíri völgyben él. A hegyek ormát örök hó borítja. Kasmír völgye nagyon termékeny. A Dzsuhelum-folyó szeli át, amelyet a hegyi patakok vize táplál. Az országban sok a tó, ezek között legnagyobb a Wular, amely mintegy 37 négyzetkilométer kiterjedésű. A jól karbantartott utakat fasorok, leggyakrabban jegenyefák szegélyezik. Az utak Srinagar fővárosból minden világtáj felé elágaznak, az ismert kirándulóhelyekre, Gulmargba, Pahalgamba, Sonamargba stb. vezetnek. Az őszi napfény sugaraival bearanyozta a tájat, amikor első ízben szálltunk le a srinagari repülőtéren. Nem is gondoltunk arra, hogy valamikor Kasmírba jutni nem volt olyan könnyű dolog, mint manapság. Nyugatról Kasmír az Indus és Dzshelumfolyők völgyében vezető utakon közelíthetjük meg. Kasmírt délről, Dzsama tartománytól és a többi indiai tartománytól hatalmas hegységek választják el. Kasmírban nincs vasút, csak országút. Délre, Indiába a világ legmagasabb hágóján, a Banihali-szoroson keresztül vezet az út. Hosszú szerpentinen emelkedik az út 2740 méter magasra, ahonnan ismét a kasmíri völgybe ereszkedik a lépcsőszerű 45 km-es hosszú úton. Pathankotból, India vasúti végállomásától Srinagarba korszerű közlekedési eszközzel, autóbusszal két napig tart a 400 km-es út. Ezért legelőnyösebb az Indiai Légiforgalmi Társaság jó és megbízható szolgálatait igénybe venni. Természetesen a légiút az időjárástól függ, mert a repülőgépnek a Baniháltől nyugatra elterülő magas hegyek felett kell átrepülnie. A téli hónapokban a hegyiút is nagyon veszélyes, mert a szerpentin legmagasabban fekvő részét hó borítja. Ezért Banihal felső részében alagutat építettek, amely lerövidíti és télen megkönnyíti az utat. Arra számítanak, hogy e hegylánc déli részén további hoszszú alagutat építenek. Télen Kasmír gyakorlatilag el van zárva a világtól. Az állami szervek télen Srinagarból Dzsama városba költöznek, amely Dzsama és Kasmír állam második fővárosa. Srinagarban csakis a legszükségesebb közigazgatási hivatalok maradnak. Most azonban még csak ősz van a nagyszerű színekben pompázó hegyi és kerti növények gyönyörködtetik a szemet és a nap sugarai melegítik a magas hegyek között elterülő kertet. A főváros A rizsföldek között a városhoz közeledünk, amely elbűvölő látványt nyújt. A város felett domb emelkedik, melynek tetején a Sankaracsarja régi templom áll. A templomot a VIII. században élt hindu bölcsről nevezték el, aki a buddhizmus ellen harcolt — a hindu vallást terjesztve — amely Indiában a legelterjedtebb. Sankaracsarja Kerala déli tartományból származott. Habár fiatalon, 36 éves korában meghalt, beutazta egész Indiát és működésének nyomai a távol északon is megtalálhatók. Kissé távolabb egy alacsonyabb hegyen régi vár áll.- E két hegy között a gyönyörű Dal-*és Nagin-tó terül el. A Dal-tó 8 kilométer hosszú és három kilométer széles. Csendes vizének különös varázsa van. Kasmíri szépségek teljes díszben Partján és vizén élénk turistaforgalom bonyolódik le. Művészi kézműipar Srinagart kőből és fából építették. A Dzshelum-folyót több fahíd iveli át. A hidakon — a művészeti ipar és turisztika ezen központján — élénk a forgalom. A mellékutcákban és a Dzshelum-folyó partján az üzletek és kézművesek mühelyeihek egész sorát látjuk. A kasmíri ügyes hímzők gyönyörű kasmírsálakat, perzsasapkákat szőnek. E sapkákat Kasmír lakói nyáron is hordják. Poharakat, dobozokat, gyertyatartókat, különféle dísztárgyakat és különféle művésziesen díszített emléktárgyakat faragnak fából. A folyó felett épült régi maharadzsa-palotában és hozzátartozó épületekben székel a kormány. A palota körül húzódnak a sűrűn lakott utcák apró üzletekkel és műhelyekkel. A városban történelmi múzeum, selyemgyár és több vállalat v6n, amelyek közül némelyik a tipikus kasmíri dísz- és emléktárgyak gyártásával foglalkozik. E tárgyakat papírmaséból készítik, lakkozzák és szép díszítésekkel látják el. A kasmíri kézművesek művészi ízlése az ezüst, fa- és papírtárgyakon nemcsak nagyszerű díszítéseket alkot, amely díszítésekben a csenarfa levele szerepel legtöbbet, hanem a kasmíri hegyek vadállatait, vadász- és halászjeleneteket is ábrázol. A csenarfa Kasmír nemzeti szent fája. Magas, sűrű lombozatú, levele a jávorlevélhez hasonlatos. E fa árrtyékában kellemes üldögélni a forró nyári napokon. A csenarfa több száz évig is elél. Minden kis falucska a csenarfák hatalmas koronái alatt húzódik meg. Természetes, hogy a csenarfa levele gyakran szerepel a népművészetben: hímzéseken, fafaragásokon. (Folytatjuk) i várnak: Először is nem lehet azt követelni, hogy valamennyi vállalat mindjárt korszerű technikával legyen ellátva. Másodszor a vállalatok építésének méreteit a nyersanyagforrásoknak, a nép szükségleteinek és a műszaki felszerelés lehetőségeinek kell megszabniok. A fő súlyt a közép- és a kisvállalatokra kell helyezni. Harmadszor: a gyárakat, bányákat és nem termelési ob« jektumokat egyszerűbben és takarékosabban kell építeni. Negyedszer: a városok építését túlságosan nagyvonalúra tervezik, pedig a jelenlegi állapotokból kell kiindulni, ötödször: a különféle objektumok, építkezések túlságosan nagy földterületeket vesznek igénybe, Hatodszor: az újonnan épíťett gyárakat és bányákat 70—80 százalékban kínai gyártmányú berendezésekkel kell ellátni, így beruházási eszközöket és valutákat lehet megtakarítani. Hetedszer: az üzemek korszerűsítését összhangba kell hozni kölcsönös együttműködésükkel. A tudományos laboratóriumokat és egyes mellékműhelyeket centrálisán lehet létesíteni. Nyolcadszor: a könnyűipar kiépítését egységesen kell végezni, tekintetbe véve a meglevő ipart, mezőgazdaságot, kisipari termelést és a nép szükségleteit. Kilencedszer: az építő munkásoknak nem lehet állandó lakótelepeket építeni és intézkedéseket kell tenni, hogy családjaik ne költözzenek a városokba. A munkásoknak inkább szabadságot kell adni és lehetővé tenni családjuk meglátogatását. Tizedszer: megfelelően rendezni kell a bérrendszert és a szociális biztosítást /I MMíiy $o rbm\ PALAMAS, Görögország ENSZ-beli küldötte Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához levelet intézett, amelyben tiltakozik a Ciprus szigetén még mindig érvényben levő statárium ellen és hozzáfűzte, hogy Nagy-Britannia a szigeten nem teljesítette azokat a békefeltételeket, amelyekről szól az ENSZ legutolsó ülésének határozata. (ČTK) ALGÉRIÁBAN Algír és Órán körzetéből súlyos harcokat jelentettek. Az algériai felszabadító hadsereg a francia gyarmati egységekkel folytatott harcokban mintegy 100 embert veszített. (ČTK) HECTOR TRUJILLO MOLINA tábornokot a Domingői Köztársaság eddigi elnökét ismét elnökké választottak. (ČTKi KARAMANLISZ, görög miniszterelnökhöz 63 kiváló görög akadémikus, tudós és író felhívást intézett, amelyben követelik, hogy Görögország ne vegyen részt öngyilkos akciókban a tömegpusztító fegyverkísérletek terén. (ČTK) O J SZÖ 1957. május 19. 3