Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-19 / 138. szám, vasárnap

Közlemény a csehszlovák-szovjet gazdasági együttműködés bizottságának üléséről Prágában 1957. május 15-től 17-ig folyt le a csehszlovák—szov­jet gazdasági együttműködés bi­zottságának első ülése. Ezt a bi­zottságot, a Csehszlovák Köztár­saság és a Szovjetunió kormányai az 1957. évi április 29-én aláírt csehszlovák—szovjet közös nyilat­kozat alapján létesítették. A bizottság tárgyalásain csehszlo­vák részről jelen volt: J. Doianský elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének első helyettese, a csehszlovák bizottság elnöke, továbbá a bizottság csehszlovák tagjai: O. Si­múnek elvtárs, miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke, R. Dvoŕák elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság külkeres­kedelmi minisztere, J. Bukal elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság nehézgép­ipari minisztere, R. Reitmajer, a Cseh­szlovák Köztársaság kohőipari- és ércbányászati minisztere, N. Straka elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság közszükségleti iparügyi miniszterének első helyettese. Szovjet részről jelen voltak: N. Z. Szaburov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának eiső alelnöke, a bizottság szovjet elnöke, továbbá a bizottság szovjet tagjai: I. G. Kabanov elvtárs, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, D. G. Zsi­merin elvtárs, a Szovjetunió Gosz­planjának első elnökhelyettese, P. V. Nyikitin elvtárs, a gazdasági együtt­működés főigazgatóságának vezetője. A bizottság ülésén szervezeti kér­désekről tárgyalt — jóváhagyta a bi­zottság statútumát és az 1957-re szóló munkatervét. A bizottság munkaterve feltételezi a két ország ipari termelése legha­tékonyabb és legcélszerűbb egybe­hangolása kérdéseinek megbírálását és megtárgyalását, tekintetbe véve a két ország természeti és gazdasági forrásainak kölcsönös előnyös kiak­názását, elsősorban a kohóipar, gép­ipar, vegyiipar és könnyűipar terüle­tén. A kérdések megtárgyalása a teljes kölcsönös megértés és őszinte együtt­működés jegyében, a testvéri barát­ság szellemében folyt. A két ország képviselői abból indultak ki, hogy a népgazdasági tervek kölcsönös egy­behangolása és a szocialista munka­megosztás az országok között megfe­lel a kölcsönös érdekeknek és hogy a bizottság munkája a kölcsönös gaz­dasági segítség tanácsa elveivel és javaslataival összhangban folyik majd és egyúttal elősegíti a szocialista tá­bor sokoldalú gazdasági együttműkö­désének bővítését. A bizottság szovjet tagjait fogadta A. Zápotocký köztársasági elnök, V. Široký elvtárs, a Csehszlovák Köztár­saság miniszterelnöke és A. Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára. A szovjet képviselők több jelentős csehszlovák üzemet meglátogattak. Viliam Široký miniszterelnök fogadta a szovjet újságírókat Viliam Široký miniszterelnök, pén­teken, május 17-én fogadta a szovjet újságírók küldöttségét L. F. Iljicsevnek, a Szovjetunió külügyminisztériuma kol­légiuma tagjának, a sajtóosztály fő­nökének vezetésével. A miniszterel­nök megismertette a szovjet újság­írókat Csehszlovákia szocialista épí­tésének időszerű kérdéseivel és vála­szolt a szovjet küldöttség tagjainak kérdéseire. A beszélgetésen jelen volt Miroslav Galuska, a külügyminiszté­rium sajtóosztályának vezetője. A szovjet újságírók küldöttsége a Külügyminisztériumba is ellátogatott, ahol Václav Dávid miniszter fogadta a vendégeket. Este a küldöttség tagjai megtekin­tették a D 34 Színházban Brecht „Koldusoperá"-ját. A MAGVAR TUDOMÁNYOS AKA­DÉMIA fizikai- és matematikai osz­tályának tagjai nyilatkozatot adtak ki, amelyben csatlakoznak a japán atomtudósok és a Német Tudományos Akadémia fizikai intézetének felhívá­sához, és tiltakoznak a termonukle­áris fegyverkísérletek ellen. (ČTK) HELLMUTH KOCH, Alsó-Szászorszag pénzügyminisztere közölte, hogy az angol harckocsik és repülőgépek fő­képp a lüneburgi és knechtsandi had­gyakorlatokon 11 millió márka összegű kárt okoztak. A kárt Alsó-Szászor­szág volt kénytelen megfizetni. (ČTK) Egy millió dzsakartai lakos az indonéziai-szovjet barátság gyűlésén Dzsakarta (ČTK) — A TASZSZ különtudósítója jelenti, hogy május 17-én Dzsakartában, Indonézia fővárosának egymillió lakosa gyűlt össze az indonéz—szovjet barátsá g gyűlésére. A díszemelvényen he­lyet foglalt K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke kíséretével és Ah mad Szukarno, az Indonéz Köz­társaság elnöke, az indonéz kormány tagjai, képviselők és az ország vezető politikai tényezői. K. J. Vorosilov, a gyűlés részvevői­nek lelkes üdvözlése közepette be­szédet mondott, amelyet gyakran fél­beszakított a jelenlevők viharos tap­sa. Beszédében hangsúlyozta, hogy Indonézia nagy szerepet játszott az ázsiai és afrikai országoknak a gyar­mati elnyomás ellen, a békéért és a nemzetközi együttműködésért vívott harcában azzal, hogy egyik kezdemé­nyezője volt a bandungi értekezlet összehívásának, amely mérhetetlenül elősegítette a béke megszilárdulását Ázsiában. „Maga az élet mutatja meg — mondotta K. J. Vorosilov —, hogy az ázsiai és az afrikai nemzeteknek to­vább kell szílárdítaniok szolidaritá­sukat. Most már általánosan ismert tiény, hogy az ázsiai és afrikai nem­zetek egységében és kölcsönös tá­mogatásában rejlik igazi szabadságuk és függetlenségük záloga. Erről meg­győzően tanúskodnak a nemrégen le­játszódott egyiptomi események, ahol az agresszorok kudarcot vallottak. A Szovjetunió támogatja a Kelet nemzeteit a gyarmati rendszer elleni harcukban — mondotta K. J. Voro­silov —, mert a Szovjetunió fennál­lásának kezdetétől fogva elvi ellen­zője annak, hogy az egyik nemzet bármiképpen elnyomja a másikat. ÖSíZaÜŰEés az olasz munkások és rendőrség között Róma (ČTK) — Tivoli olasz Város­kában a Stachini tölténygyár sztráj­koló munkásai és a rendőrség között komoly összetűzésre került sor. A munkások az üzem előtt gyülekez­tek és követelték munkabérük kifi­zetését, amelyet már három hónapja visszatartottak. Az összetűzés folyamán 11 mun­kást és 11 rendőrt megsebesítettek. Róma egyes üzemeiben a munká­sok szintén nagy tiltakozó gyűlést tartottak. A Szovjetunió követekezetesen mag­va fős ltja valamennyi nemzet teljes egyenjogúságának, barátságának és kölcsönös testvériségének elveit. Mind a Szovjetunió, mind Indonézia békés országépítő munkát folytat és létérdeke a béke megőrzése és meg­szilárdítása. Ezzel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy most olyan hatal­mas állami és közéleti erők vannak a világon, amelyek megakadályozhat­ják a háborút, mert a háború többé nem elkerülhetetlen. Ennek ellenére szüntelenül harcolni kell mindaddig, míg a nemzetek nem érik el e kér­dés megoldását világviszonylatban. . A Szovjetuniónak az a véleménye, ha minden ország békés politikát fog folytatni és nem szorgalmazza az „erőpolitikát", nemcsak fennállhatnak egymás mellett, hanem barátságban élhetnek tekintet nélkül társadalmi rendszerük különbözőségére. Ma már számos különböző társadalmi rend­szerű békeszerető állam él egymással barátságban és ez lakosságuk javára K. J. Vorosilov válik. Ennek szemléltető példája ä Szovjetunió és Indonézia barátsága." K. J. Vorosilov végül megköszönte a szívélyes fogadtatást, majd pedig Szukarno elnök válaszolt neki és be­szédében kifejezte azt az óhaját, hogy a szovjet és az indonéz nép közösen folytassák harcukat a gyar­mati rendszer és az imperializr-'is ellen. A Kínai Népköztársaság beruházási építkezésének alapvető kérdései Peking (ČTK) — Li Fu-csun és Po I-po, a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsának alelnökei, akik felülvizsgálták a többi kínai városban folyó épít­kezéseket, május 16-án Csunkingban több mint 4000 gazdasági és politikai dolgozó gyűlésén beszámoltak felülvizsgálásuk eredményeiről. Li Fu-csun kijelentette, hogy egész útja folyamán mindenütt meggyőző­dött az építkezés rohamos növeke­déséről és azt tapasztalta, hogy a ká­derek túlnyomó többsége megőrzi az egyszerűség és szerénység elveit. Ennek ellenére úgy véli, hogy az „ország szorgalmas és takarékos fel­építésének" irányvonalát nem köve­tik kellő következetességgel. A beru­házási építkezés terén tíz konkrét probléma van, amelyek... megoldásra Üj úton A programban szerepelt a többi között Dzsama és Kasmír állam ön­kormányzatának biztosítása az Indiai Köztársaság keretén belül. A program követelte a megbízhatatlan és korrupt elemek eltávolítását a közigazgatás­ból. a gabonaárak csökkentését, a F. M. KOMZALA : így halásznak a Dal-folyón földreformot, a háziipar fejlesztését, a munka védelmének és a szociális gondoskodásnak javítását, jobb neve­lőprogram bevezetését az iskolákban, a tanítók fizetésének rendezését, a kisjövedelmű szülők gyermekei tan­díjának megszüntetését, a kasmíri, dogri és ladakhi nyelvek fejlesztését, valamint e nyelveken az alapfokú tanítás bevezetését. A program követelte új országút építését a Ba­nihali-szoroson keresztül — egy éven belül — valamint a Banihali-hegylánc alsó alagútjának kiépítését, az egész­ségügyi szolgálat kibővítését és meg­javítását, a közlekedés átszervezését és a turistaforgalom elősegítését. Ez a program nem maradt csak papíron, hanem azt szorgalmasan igye­keztek megvalósítani. Hozzáláttak a kisipar kiépítéséhez, tekintettel a ha­zai nyersanyagokra, rendezték a mun­kások és közalkalmazottak munka­bérét és fizetését, megkezdték a tu­ristaforgalom feltételeinek megterem­tését a hegyi folyókon, a vízierőművek építését, az iskolák, az egészségügyi központok stb. létesítését. 1956 végén Kasmír nemzetgyűlése megszavazta Dzsama és Kasmír ál­lamnak az Indiai Köztársasághoz való csatolását. Kasmírban a törvényhozó testületen kívül államfő is van. J. Ká­rán Szingh európai körútján 1956 ta­vaszán a Csehszlovák Köztársaságba is ellátogatott, ugyanakkor, amikor hazánk dr. Szarvapalli Radhakrisnánt, az Indiai Köztársaság alelnökét látta vendégül. Magas hegyek — tengerszemek Az ország lakosságának többsége a magas hegyek övezte kasmíri völgyben él. A hegyek ormát örök hó borítja. Kasmír völgye nagyon termékeny. A Dzsuhelum-folyó szeli át, amelyet a hegyi patakok vize táplál. Az országban sok a tó, ezek között legnagyobb a Wular, amely mintegy 37 négyzetkilométer kiterjedésű. A jól karbantartott utakat fasorok, leggyak­rabban jegenyefák szegélyezik. Az utak Srinagar fővárosból minden vi­lágtáj felé elágaznak, az ismert ki­rándulóhelyekre, Gulmargba, Pahal­gamba, Sonamargba stb. vezetnek. Az őszi napfény sugaraival beara­nyozta a tájat, amikor első ízben szálltunk le a srinagari repülőtéren. Nem is gondoltunk arra, hogy vala­mikor Kasmírba jutni nem volt olyan könnyű dolog, mint manapság. Nyu­gatról Kasmír az Indus és Dzshelum­folyők völgyében vezető utakon köze­líthetjük meg. Kasmírt délről, Dzsama tartománytól és a többi indiai tar­tománytól hatalmas hegységek választ­ják el. Kasmírban nincs vasút, csak országút. Délre, Indiába a világ leg­magasabb hágóján, a Banihali-szoro­son keresztül vezet az út. Hosszú szerpentinen emelkedik az út 2740 méter magasra, ahonnan ismét a kas­míri völgybe ereszkedik a lépcsőszerű 45 km-es hosszú úton. Pathankotból, India vasúti végállomásától Srinagarba korszerű közlekedési eszközzel, autó­busszal két napig tart a 400 km-es út. Ezért legelőnyösebb az Indiai Légiforgalmi Társaság jó és megbíz­ható szolgálatait igénybe venni. Ter­mészetesen a légiút az időjárástól függ, mert a repülőgépnek a Bani­háltől nyugatra elterülő magas hegyek felett kell átrepülnie. A téli hóna­pokban a hegyiút is nagyon veszélyes, mert a szerpentin legmagasabban fekvő részét hó borítja. Ezért Banihal felső részében alagutat építettek, amely lerövidíti és télen megkönnyíti az utat. Arra számítanak, hogy e hegylánc déli részén további hosz­szú alagutat építenek. Télen Kasmír gyakorlatilag el van zárva a világtól. Az állami szervek télen Srinagarból Dzsama városba köl­töznek, amely Dzsama és Kasmír ál­lam második fővárosa. Srinagarban csakis a legszükségesebb közigazga­tási hivatalok maradnak. Most azonban még csak ősz van a nagyszerű szí­nekben pompázó hegyi és kerti növé­nyek gyönyörködtetik a szemet és a nap sugarai melegítik a magas hegyek között elterülő kertet. A főváros A rizsföldek között a városhoz kö­zeledünk, amely elbűvölő látványt nyújt. A város felett domb emelkedik, melynek tetején a Sankaracsarja régi templom áll. A templomot a VIII. században élt hindu bölcsről nevez­ték el, aki a buddhizmus ellen harcolt — a hindu vallást terjesztve — amely Indiában a legelterjedtebb. Sankara­csarja Kerala déli tartományból szár­mazott. Habár fiatalon, 36 éves korá­ban meghalt, beutazta egész Indiát és működésének nyomai a távol északon is megtalálhatók. Kissé távolabb egy alacsonyabb hegyen régi vár áll.- E két hegy között a gyönyörű Dal-*és Na­gin-tó terül el. A Dal-tó 8 kilométer hosszú és három kilométer széles. Csendes vizének különös varázsa van. Kasmíri szépségek teljes díszben Partján és vizén élénk turistaforga­lom bonyolódik le. Művészi kézműipar Srinagart kőből és fából építették. A Dzshelum-folyót több fahíd iveli át. A hidakon — a művészeti ipar és turisztika ezen központján — élénk a forgalom. A mellékutcákban és a Dzshelum-folyó partján az üzletek és kézművesek mühelyeihek egész sorát látjuk. A kasmíri ügyes hímzők gyö­nyörű kasmírsálakat, perzsasapkákat szőnek. E sapkákat Kasmír lakói nyá­ron is hordják. Poharakat, dobozokat, gyertyatartókat, különféle dísztár­gyakat és különféle művésziesen dí­szített emléktárgyakat faragnak fá­ból. A folyó felett épült régi maharad­zsa-palotában és hozzátartozó épüle­tekben székel a kormány. A palota körül húzódnak a sűrűn lakott utcák apró üzletekkel és műhelyekkel. A város­ban történelmi múzeum, selyemgyár és több vállalat v6n, amelyek közül némelyik a tipikus kasmíri dísz- és emléktárgyak gyártásával foglalkozik. E tárgyakat papírmaséból készítik, lak­kozzák és szép díszítésekkel látják el. A kasmíri kézművesek művészi ízlése az ezüst, fa- és papírtárgyakon nemcsak nagyszerű díszítéseket alkot, amely díszítésekben a csenarfa levele szere­pel legtöbbet, hanem a kasmíri he­gyek vadállatait, vadász- és halász­jeleneteket is ábrázol. A csenarfa Kasmír nemzeti szent fája. Magas, sű­rű lombozatú, levele a jávorlevélhez hasonlatos. E fa árrtyékában kellemes üldögélni a forró nyári napokon. A csenarfa több száz évig is elél. Min­den kis falucska a csenarfák hatal­mas koronái alatt húzódik meg. Ter­mészetes, hogy a csenarfa levele gyakran szerepel a népművészetben: hímzéseken, fafaragásokon. (Folytatjuk) i várnak: Először is nem lehet azt kö­vetelni, hogy valamennyi vállalat mindjárt korszerű technikával legyen ellátva. Másodszor a vállalatok épí­tésének méreteit a nyersanyagforrá­soknak, a nép szükségleteinek és a műszaki felszerelés lehetőségeinek kell megszabniok. A fő súlyt a közép- és a kisvállalatokra kell helyezni. Harmadszor: a gyára­kat, bányákat és nem termelési ob« jektumokat egyszerűbben és takaré­kosabban kell építeni. Negyedszer: a városok építését túlságosan nagyvo­nalúra tervezik, pedig a jelenlegi ál­lapotokból kell kiindulni, ötödször: a különféle objektumok, építkezések túlságosan nagy földterületeket vesz­nek igénybe, Hatodszor: az újonnan épíťett gyárakat és bányákat 70—80 százalékban kínai gyártmányú beren­dezésekkel kell ellátni, így beruhá­zási eszközöket és valutákat lehet megtakarítani. Hetedszer: az üzemek korszerűsítését összhangba kell hozni kölcsönös együttműködésükkel. A tu­dományos laboratóriumokat és egyes mellékműhelyeket centrálisán lehet létesíteni. Nyolcadszor: a könnyűipar kiépítését egységesen kell végezni, tekintetbe véve a meglevő ipart, mezőgazdaságot, kisipari termelést és a nép szükségleteit. Kilencedszer: az építő munkásoknak nem lehet ál­landó lakótelepeket építeni és intéz­kedéseket kell tenni, hogy családjaik ne költözzenek a városokba. A mun­kásoknak inkább szabadságot kell ad­ni és lehetővé tenni családjuk meg­látogatását. Tizedszer: megfelelően rendezni kell a bérrendszert és a szo­ciális biztosítást /I MMíiy $o rbm\ PALAMAS, Görögország ENSZ-beli küldötte Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához levelet intézett, amely­ben tiltakozik a Ciprus szigetén még mindig érvényben levő statárium el­len és hozzáfűzte, hogy Nagy-Britan­nia a szigeten nem teljesítette azo­kat a békefeltételeket, amelyekről szól az ENSZ legutolsó ülésének ha­tározata. (ČTK) ALGÉRIÁBAN Algír és Órán kör­zetéből súlyos harcokat jelentettek. Az algériai felszabadító hadsereg a francia gyarmati egységekkel folyta­tott harcokban mintegy 100 embert veszített. (ČTK) HECTOR TRUJILLO MOLINA tábor­nokot a Domingői Köztársaság eddigi elnökét ismét elnökké választottak. (ČTKi KARAMANLISZ, görög miniszterel­nökhöz 63 kiváló görög akadémikus, tudós és író felhívást intézett, amely­ben követelik, hogy Görögország ne vegyen részt öngyilkos akciókban a tömegpusztító fegyverkísérletek te­rén. (ČTK) O J SZÖ 1957. május 19. 3

Next

/
Thumbnails
Contents