Új Szó, 1957. május (10. évfolyam, 120-150.szám)

1957-05-16 / 135. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. május 16. csütörtök 30 fillér X. évfolyam, 135. szám, Szlovákia dolgozó népének • • •• ( •* ••• a # r a oromteljes jovojeert Nemcsak Szlovákia, hanem a Csehszlovák Köztársaság történe­tébe nagy jelentőségű esemény­ként van bejegyezve 1937. május 16. és 17-e, amikor Csehszlová­kia Kommunista Pártjának Besz­tercebányán megtartott szlová­kiai konferenciáján V. Široký elvtárs előterjesztette „Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális felemelésének tervét". Nevezetes napok ezek a szlovák nép törté­netében, mert az akkor közzétett terv nemcsak a kommunisták, ha­nem Szlovákia egész dolgozó né­pének programjává lett. Szlovákia népe gazdasági, szociális és kul­turális felemelésének nagyszerű tervét az embertelen barbár fa­siszta elnyomás és a tőkés ki­zsákmányolás alól felszabadult dolgozó nép a kommunista párt vezetésével ma már meg is való­sítja a népi damokratikus köztár­saságban. A munkásosztály a dol­gozó parasztsággal szövetségben és a néphez hű értelmiséggel együtt a szocialista országépítéssel párhuzamosan teremti meg Szlo­vákia iparosításával, a mezőgaz­dasági termelés nagyarányú gépe­sítésével és a falunak szocialista faluvá való átépítésével az anyagi alapját a húsz évvel ezelőtt ki­hirdetett nagy tervnek, amely Szlovákiát a felismerhetetlenségig megváltoztatta. A népi demokra­tikus köztársaság végleg kiűzte Szlovákiából az éhséget és a nyo­mort, a munkanélküliséget és a kivándorlást. Szlovákia, az elma­radt, primitív agrárország a fel­szabadulást követő rövid tizenkét év alatt fejlett ipari országgá ala­kult át, ahol a munkások kezében levő gyárak, a szövetkezeti föld­művesek és az egyénileg gazdál­kodó parasztok tulajdonában levő földek forrásai a nép napról napra növekvő jólétének. Ma, Szlovákia gazdasági, szociá­lis és kulturális felemelésére ki­hirdetett nagyarányú terv hu­szadik évfordulóján büszkén hir­detjük világgá, hogy annak min­den betűje a nép uralma alatt va­lóra válik, Szlovákia az örömteli élet, a boldog és elégedett embe­rek országává lett a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékához hí­ven. Nem hiába ontották vérüket és áldozták fel életüket a szlovák nép legjobbjai a cseh és szlovžk nemzet közös hazájának, a népi demokratikus • Csehszlovák Köztár­saságnak megteremtéséért, azért, hogy Csehszlovákia népei a szo­cializmus felépítésének útjára lép­hessenek. Szlovákia dolgozó népe ezen az emlékezetes napon nem feledkezik meg annak tudatosításáról, hogy a Szovjetunió népeinek a közös ellenség, a fasizmus elleni hősies harca, a fasizmus felett aratott világraszóló győzelme és a köz­társaság felszabadítása a szovjet hadsereg által tették lehetővé, hogy az új, szocialista társadalom építéséhez kezdjen és ezzel meg­valósítsa a cseh munkásosztály testvéri támogatásával Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának húsz évvel ezelőtt Szlovákia iparosítá­sára kidolgozott nagyszerű prog­ramját. Ezért adózik Szlovákia népe örök hálával a Szovjetunió népeinek, de egyúttal azért a fel­becsülhetetlen nagy és önzetlen segítségért is, amelyet a köztár­saságnak a szocialista építőmun­kában, a szocialista haza és a bé­ke védelméért vívott küzdelemben naponta nyújt. Köztársaságunk örök szövetsége és barátsága a Szovjetunióval záloga a köztársa­ság és Szlovákia további felvirá­goztatásának, Csehszlovákia népei szabadságának és a közös haza függetlenségének. Szlovákia népei tudatában van­nak annak, hogy a szocialista or­szágépítésben eddig elért nagy sikerek a cseh és szlovák nemzet megbonthatatlan szövetségének köszönhetők. Tudják, hogy Szlo­vákia gyors fejlődése csak azért lehetséges, mert Szlovákia felépí­tésének — gazdasági, szociális és kulturális felemelésének — prog­ramja az egész köztársaság szo­cialista felépítésének elválasztha­tatlan és szerves részét képezi. És ezért Szlovákia iparosítása a cseh országrészek fejlett iparának segítségére, az egész köztársaság gazdaságának hatalmas technikai és pénzbeli forrásaira, a cseh mun­kásosztály, a cseh műszaki értel­miség szervezési tapasztalataira támaszkodhat. Eme nagy igazsá­gok felismeréséhez Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette a cseh­szlovák dolgozó népet. Az a párt, amely közel fél évszázados harcos múltra tekint vissza, amelynek vezetésével Csehszlovákia dolgozói megteremtették népi demokratikus köztársaságukat, és amelynek ve­zetésével legyőznek minden aka­dályt, amely a szocializmus felé vezető útjukban áll. Szlovákia dolgozói mélyen tudatában vannak annak, hogy e nélkül az erő és e nélkül a vezetés nélkül nem ér­ték volna el azokat a sikereket, amelyekre ma méltán büszkék. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának nagy érdeme, hogy Marx­Engels-Lenin tanításaihoz való törhetetlen hűségben, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának gaz­dag tapasztalataiból merítve irá­nyítja és vezeti Csehszlovákia né­peinek szocialista országépítése nagy munkáját. Ezen a téren Szlo­vákiának a gazdasági, szociális és kulturális építésben elért ragyogó eredményei a legékesebben igazol­ják a marxi-lenini nemzetiségi politika életerejét, megcáfolhatat­lan igazát. Megdönthetetlen bizo­nyítékát adják annak, hogy a párt sikerrel valósítja meg a népek szabadságán, barátságán és egyen­jogúságán alapuló lenini nemzeti­ségi politikát, amely Szlovákiában a népgazdaság és az életszínvonal rohamos fejlődésében, a nemzeti kultúra eddig soha nem tapasztalt hatalmas felvirágzásában nyilvánul meg. Szlovákia iparosítása a lenini nemzetiségi politikának gyakorlati megnyilvánulása, amely megszilár­dította, egybeforrasztotta, mé<) szorosabbá tette a csehszlovák munkásosztály egységét, megerő­sítette a két testvérnemzet, a cse­hek és szlovákok barátságát és testvériességét, teljes egyenjogú­ságot biztosítva a köztársaság többi nemzetiségeinek, hogy ezzel is erősebbé váljék Csehszlovákia népeinek testvéri szövetsége. Rendkívül nagy jelentőségű, mond­hatjuk történelmi jelentőségű a CSKP 1956. évi országos konfe­renciájának határozata értelmében a szlovák nemzeti szervek jogkö­rének bővítése, ami azt jelenti, hogy a jogkör bővítésével megnö­vekedett a szocialista országépí­tés feladatainak teljesítéséért vi­selt felelősség is. Ennek a szelle­mében hagyta jóvá és emelte tör­vényerőre napjainkban a Szlovák Nemzeti Tanács első ízben Szlová­kia költségvetését az 1957. évre. Ez újabb és igen hatalmas bizo­nyítéka annak, hogy hazánkban a nemzeti kérdés valóban helyesen nyert megoldást a marxi-lenini eszmék szellemében. Örömmel és igaz büszkeséggel (Folytatás a 2. oldalon) Három nap múlva a Nemzeti Front jelöltjeire szavazunk A kerületi nemzeti bizottságok versenye Prága főváros Központi Nemzeti Bizottsága és a Hradec Králove-i Kerületi Nemzeti Bizottság kerü­letek közötti versenyt hirdettek a Nagy Októberi Forradalom 40. év­fordulója tiszteletére a lakosságnak nyújtott szolgálatok megjavításá­ért és kiterjesztéséért s a helyi for­rásokból való termelés fejlesztésé­ért. A verseny a Tábor— Tŕebíč— Lipt. Mikuláš mozgalom ösztönzé­sére indult meg, melyben a járási nemzeti bizottságok versenyeznek az elsőbbségért. A Prágai Központi Nemzeti Bi­zottság és a Hradec-Králove-i Ke­rületi Nemzeti Bizottság felszólí­tották az összes kerületi nemzeti bizottságokat a versenyben való részvételre. Elsőként a Prágai Ke­rületi Nemzeti Bizottság jelentke­zett. Bővítik a lakosságnak nyújtott szolgálatokat A tábori, trebíči, Lipt. Mikuláš-i járások felhívása visszhangra talált a lévai járásban is. Léva városá­nak -közszolgálatokat nyújtó üze­mei 465 ezer korona értékű új be­rendezéseket és építéseket végez­nek, hogy jobban kielégíthessék a lakosság igényeit. A járási építé­szeti vállalat megszervezi a javítók és lakáskarbantartók komplex munkacsoportját a járás minden községében, úgyhogy a lakosság­nak nyújtott szolgálatok egymillió korona értékkel növekszenek. A tábori, trebíči, Lipt. Mikulási járások ismert felhívása a helyi források kihasználására és a köz­szolgálatok fejlesztésére irányul. A felhíváshoz csatlakoztak a párkányi közszolgálatokat nyújtó üzemek is. Napsugaras fiatalság Ki ne örülne a tavasznak, kiben ne váltana ki boldog érzést a meleg nap­sugár, a virágos fák! De a legnagyobb örömmel a gyerekek fogadják a ki­keletet. Nyugtalanul ülnek már ilyenkor a padokban, képzeletük elkalando­zik: ki a szabadba vágyódnak. A tanítás után boldogan ugrándoznak, szalad­gálnak, játszadoznak a virágos fák alatt és tele tüdővel szívják az illatos ta­vaszi levegőt. S ha már belefáradtak a játékba, az üde zöld szirtben pompázó fák alá telepedve hallgatják a tanító meséjét. Kipirult arcukról boldog mo­soly és öröm sugárzik... Ha majd választólapokkal kezünkben az urnák élé állunk, rájuk is gondol­junk: úgy válasszunk, hogy megőrizzük örömüket, a sugárzó mosolyt piros arcukon. Foto: KOČIŠ (ČTK) A svit i dolgozók tnanifasdációsan választanak Kedden, május 14-én a sviti Chemosvit, Tatrasvit és többi üzemek alkal­mazottai választások előtti gyűlést tartottak. Az összejövetelen jelen volt Oskar Jelen, Szlovákia Kommunista Pártja KB irodájának tagja, belügyi megbízott, aki beszédében rámutatott Szlovákia dolgozói életszínvonalának emelkedésére és a nemzeti bizottságok érdemes munkájára. A választók a továbbiakban megismerkedtek az új programterv tartalmá­val, mely szerint a svit! dolgozók 284 újabb lakásegységet kapnak. Befe­jezik az új vasútállomás építését, amely 6 millió koronába kerül és a már megkezdett sportstadiont, Hogy Svitből virágzó városka váljék, május 19-én mindnyájan egységesen a Nemzeti Front jelöltjeire szavaznak. (ČTK) jfleqnalóiuL oágsjtiiz Hosszú csővezetékre volt szükség a vízvezeték építéséhez [árom évtizeden keresztül foglal­koztak Szalóc község dolgozói a fennsíki legelő vízzel való ellátásának gondolatával. Minden követ megmoz­gattak abban a reményben, hogy va­lahol majd csak segítséget kapnak nagy tervük megvalósításához. Saj­nos, három évtized telt el s a fenn­síki legelőn még sem lett víz. 1952­ben, amikor az egész község — néhány ember kivételével — a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett, azt hitték, hogy régi tervük végre megvalósulhat. Terveztek, tárgyaltak, de a dolog se­hogyan sem indult meg. A múlt évben, amikor a Gömöri Vasércbányák védnökséget vállaltak a szövetkezet felett, ez a fontos kérdés is napirendre került. A bányaüzemek­től szakemberek jöttek a szövetkezet­be, akik megállapították a munkalehe­tőségeket s kidolgozták a vízvezeték építésének tervét. A szövetkezet tagsága, valamint a néhány egyéni gazdálkodó örömmel fogadta a bányaüzemek segítségét és egy emberként jelentkezett brigádmun­kára. A szükséges csöveket még a múlt évben beszerezték. A napokban arra járva meglepetéssel álltunk meg a 600 méter magas sziklafalon felfelé kígyózó vízvezeték mellett. A fennsík vízzel való ellátása az állattenyésztés hasznossága szempont­jából igen nagy jelentőségű. Nem kell majd az állatoknak naponta fel- s le menni a fennsíkra, ami bizony nagy időveszteséget jelentett. A vízhiány miatti betegségek és a lábtörés meg­követelte a maga áldozatait, nem is szólva arról, hogy a növendékállatok súlygyarapodása — dacára a kiváló fennsíki legelőnek — alig érte el a napi 30 dekás átlagot. Hogy milyen nagy hasznot és megtakarítást jelent majd a vízzel ellátott fennsíki legelő a szövetkezetnek, arra Osváth Lajos elnök röviden csak ennyit mond: — Ügy számítunk, hogy a 30 dekás súlygyarapodás helyett napi 80 dekát, sőt 1 kilót is elérünk majd. növendékállatok kora tavasztól késő őszig fent lehetnek, nem úgy mint a múltban, amikor már szep­temberben lehajtották őket s a téli takarmánykészletet fogyasztották. A fejőstehenek legeltetésével kapcso­latban azt tervezik, hogy sodronykö­télpályát építenek a tej leszállítására, hogy azokat se kelljen fel- és lehaj­tani. Üj tervek születnek, amelyek mind a szövetkezeti tagok jólétét és gazdagodását segítik elő. Mindezzel tisztában vannak Szalóc község dol­gozói s azért ez év április 23-án. amikor megkezdték a vízvezeték épí­tését, egyemberként vették ki részü­ket a munkából. A rozsnyói bányák harminc szakembert küldtek ki s alig egy hét alatt mintegy 500 méteres szakaszon sikerült a csővezetéket el­készíteni. — A munka nehezén már túl va­gyunk — mondja Osváth elnök. — A hátralevő 200 métert már sokkal gyorsabban végezzük el. Igen, elvégzik, mert mindannyian azt tartják, hogy a munkának mennie kell s régi tervük válik végre valóra. A vízvezeték építését a tagság ingye­nes munkában végzi, kiadás csak az anyagbeszerzésre van, amelyre 160 ezer korona hosszúlejáratú kölcsönt kapott a szövetkezet. Ahogy elbeszélgetünk a szalóci szövetkezetesekkel, mindegyikük hangjából kiérezzük a védnökségi üzem iránti szeretetet. Tudják, hogy az ő segítségük nélkül aligha valósíthat­ták volna meg ezt a nagy művet. Az emberek izgultak kissé, nem lesz-e valami hiba, de az 500 méter utáni próba eloszlatta aggályaikat. A villany­motor jól működött, a csövek állták a nagy nyomást, s így a hátralevő sza­kaszon — ahol már jóval gyengébb a víz nyomása — nem következhet be semmi zavar. vízvezeték befejezését május 9-re tervezték. Ezen a napon helyezték üzembe a fennsíki legelő vízzel való ellátásának nagy müvét. Nagy esemény ez nemcsak Szalóc község, hanem az egész rozsnyói já­rás életében is. A szalóciaktól várják — mint a fennsíki legelők vízzel való ellátásának úttörőitől — az útmuta­tást, hogy példájuk nyomán ugyanezt a többi szövetkezet is megvalósítsa. A szalóciak kezdeményezését minde­nütt nagyra értékelik s meg vannak győződve arról, hogy lelkes és kitar­tó munkájuknak qazdag gyümölcse lesz. Ügy számítanak, hogy a tavalyi 23 korona helyett ebben az évben leg­kevesebb 25 koronát fizetnek munka­egységenként. —ki—

Next

/
Thumbnails
Contents