Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-15 / 105. szám, hétfő

Monín Zápotocký köztársasági elnök beszéde a mosti sztrájk 25 éves évfordulója alkalmából Antonín Zápotocký köztársasági elnök, a CSKP KB küldöttségének vezetője beszédének bevezető részében részletesen elemezte, hogy 25 évvel ezelőtt milyen körülmények között és feltételek mellett következett be a mosti bányászok sztrájka. Az első világháború után, a gazdasági válság idején történt ez, amikor korlátozni kezdték a termelést és elbocsátották a munkásokat. Az Észak-csehországi Széntröszt elhatározta, hogy a Humboldt-bányában teljesen beszünteti a fejtést és elbocsátja a bán.va összes (380) bányászt. A humboldti bányászok nem várták meg a felmondási idő végét és 1932. március 23-án az Észak-csehországi Széntröszt további 8 bányájával együtt sztrájkba léptek. A kövejíkező napokon a sztrájk az egész észak-csehországi körzetben elterjedt. Amint a köztársasági elnök hangsúlyozta, ennek a sztrájknak történelmi jelentősége volt országunkban a munkásmozgalom további fejlődése, pártunk bolsevizálása és dolgozóink egységes frontja építése helyes taktikája szempontjából, a harc és győzelem szempontjából. Dolgozóinknak e sztrájkban megedződött egységét; a munkások, földművesek és dolgozó értelmiség egységét kommunista pártunk évtizedeken keresztül igyekezett építeni. Azt, hogy a mosti sztrájk áldozatai nem voltak hiábavalóak, egész jelenünk bizonyítja. Elég, ha figyelembe veszszük az észak-csehországi barnaszénkörzetet, ahol egyszer s mindenkorra eltűnt a munkanélküliség. A burzsoá köztársaságban 1920-ban a legnagyobb kapitalista konjunktúra idején az észak-csehországi körzetben 22 560 000 q volt a legmagasabb szénfejtés. Ezzel szemben 1956-ban 31500 000 tonna szenet fejtettek itt. Az északcsehországi körzet bányászai a múlt évben több mint 1 millió tonna szenet fejtettek terven felül. Ezért a munkájukért a köztársasági elnök szívélyes köszönetet mondott nekik. Beszéde további részében a köztársasági elnök hangsúlyozta annak szükségességét, hogy továbbra is növelni kell a szénfejtést és a termelés minden szakaszán fokozni kell a hatékonyságot. Kijelentette: Miért van szükségünk a termelés nagyobb hatékonyságára? Azért, hogy továbbra is betarthassuk és megvalósíthassuk az életszínvonal szüntelen emelésének szocialista programját. Hogy hazánkban a nép életszínvonalát a szocializmus építésének időszakában soha nem látott ütemben emeltük, ezt nem szükséges a bányászoknak bebizonyítani. Elég, ha körülnézünk. De mi tovább akarjuk emelni az életszínvonalat. A munkatermelékenység növelése nélkül ez elképzelhetetlen. A kapitalizmusban a nagyobb munkatermelékenység a tőkések nyereségének növekedését jelenti. A szocializmusban a nagyobb munkatermelékenység és a termelés fokozottabb hatékonysága mindannyiunk életszínvonalának emelését jelenti. Dolgozóink ezért vannak érdekelve a munkatermelékenység növekedésében és ehhez saját érdekükben hozzá kell járulniok. Mindenki tévedne, ha úgy vélekednék, hogy az új energetikai források gyors feltárása következtében a szén jelentősége és evvel a szénfejtés jelentősége is csökken a jövőben. Az ilyen vélemények ésszerűtlenségét bizonyítja az a tény, hogy 1960ban arra számítunk, hogy az északcsehországi körzetben a szénfejtés 42 millió tonnára növekedik, 1965-ig pedig évi 57 millió tonnára. Valamennyien tudjuk, hogy a szén szűk keresztmetszet. Hogy főleg az utóbbi időben a külföldi események következtében a helyzet itt rendkívül feszült. Nem elég, ha teljesítjük a tervet, túl is kell azt szárnyalnunk. Minden terveri f^Jiil kifejtett tonna szén és minden tonna megtakarított szén megjavítja és megkönnyíti termelésünk és népgazdaságunk helyzetét. Ezért szükséges, hogy a fejtésre, a szénfogyasztás szakaszán a gazdaságosságra és a fejtéssel, szállítással összefüggő feladatokra és kérdésekre mindenütt a legnagyobb figyelmet fordítsuk. A köztársasági elnök beszédének befejező részében a. nemzetközi helyzettel foglalkozott. Ügy vélem — hangsúlyozta —, nyugodtan kijelenthetjük, hogy az a nagy offenzíva, amit a múlt év végén a nyugati kapitalista államok a Szovjetunió és a szocialista tábor országai ellen indítottak, hajótörést szenvedett ugyanúgy, ahogyan hajótörést szenvedtek és megsemmisültek az imperialista hatalmak egész sorának támadó tervei az ázsiai és afrikai államok ellen, elsősorban Egyiptom ellen. Mind ez azt bizonyítja, hogy a világ ma már nem engedi meg az imperialisták erőszakoskodását. A gyarmati erőszakot sem lehet többé felújítani azokban az országokban, ahol a nemzetek széttépték á kapitalizmus bilincseit. Ellenkezőleg. Ojabb és újabb nemzetek igyekeznek majd megszabadulni az erőszakos imperialista uralomtól és elnyomástól. De ez nem jelenti azt, hogy az imperialisták próbálkozásai, hogy agreszszív akciókat szervezzenek és idézzenek elő, már egyszer s mindenkorra véget értek. Feltétlenül számolnunk kell a kapitalista nagyhatalmak újabb próbálkoz^jsaival, mindenféle intrikáival és uszító kísérleteivel, hogy megbontsák a békét. Ezeket a gaz kísérleteket csírájukban meg kell semmisíteni. Az imperialisták támadó politikájukkal és uralomvágyukkal még sok kárt okozhatnak. A világuralomról szőt álmaik ma már csupán hiábavaló ábrándozások. Minden próbálkozás, amely ezeknek a vágyaknak valóra váltására irányult, teljes csőddel és öszszeomlással kell, hogy végződjék. Ugyanúgy, ahogyan teljes csőddel végződött Hitler Adolf utolsó erőszakos világuralomra törő próbálkozása. A magyarországi események több kommunista pártban vita tárgyát képezték. Nem titkoljuk, hogy osztályszempontból és a kommunista ideológia szempontjából nem eléggé öntudatos és szilárd elemek egy időre az egész világon folytatott ellenséges propaganda hatása alá kerültek és ingadozókká váltak. Ez az ingadozás és idegesség nem jelentkezett bányászaink, munkásaink és mezőgazdasági dolgozóink körében. A Szovjetunió segítségét, amit a Magyar Népköztársaságnak nyújtott, valamennyien megértették, boldog örömmel üdvözölték és helyeselték. Büszkén jelentkezünk a béke és szocializmus táborának zászlaja alá. Meggyőződésünk, hogy a szocialista tábort a proletár nemzetköziség, a nemzetközi szolidaritás alapján még jobban meg kell szilárdítani. A szocialista tábornak a béke igazi várává és bástyájává kell válnia, amely képes megakadályozni a háborús uszítók minden próbálkozását az új világháború kirobbantására. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor egységének jelentőségére tanít bennünket a marxizmus-leninizmus, egész múltunk és végül maga a mosti sztrájk' is. 25 évvel ezelőtt a kommunista párt az üzemekben és a tárnákban építette a dolgozók egységes frontját és szüntelenül indítványokkal fordult a szocialista pártok és a szakszervezetek vezetőségeihez. A szocialista vezérek annak ellenére, hogy égre-földre esküdöztek, hogy szocialisták, visszautasították az egységes tábor és Egységes front megteremtését, mert hogy ez állítólag kiprovokálná és megrémítené a kapitalistákat. A sztrájk lefolyása és utána a munkások elbocsátása meggyőzte a bányászokat ennek az érvelésnek értelmetlenségéről: Hogy milyen "veszély keletkeznék a szocializmus építésében, ha félnénk a szocialista tábor megteremtésétől és a hozzá való tartozástól, arról tanúskodnak népi demokratikus köztársasagunkban a Nemzeti Front elsőkormányával szerzett tapasztaltaink is. Akkor Zenkl, Ripka, Stránský, MaHelyes úton Kis falu Jarabina, fönn van északon, a Stará Ľubovŕa-i járásban. Szövetkezetük a múltban nem dicsekedhetett nagy eredményekkel. Nem volt ésszerű a közös gazdálkodás, nem használták ki a lehetőségeket. De a közösben dolgozók a múlt hibáin okulva az évi közgyűlés után új vezetőséggel a szövetkezet élén új utakra tértek. Nem Egy tehénnél 4,21 liter tejhozamot értek el, január és február hónapokban 254 százalékra teljesítették a tejbeadási tervet. A járás legjobb tejbeadó szövetkezete lett a jarabinai, naponta átlag 180 liter tejet adnak be. Baromfi-farmjuk is van, fajtyúkokat nevelnek. Egy tyúknak az első két hónapban átlagosan 25,6 db volt telt el hosszú idő azóta és máris a tojáshozama. A tojásokat múkeltealapos javulást látni munkájukon, tőkbe adják. A kidolgozott évi tervet pontosan betartják. A burgonya alá szükséges istállótrágyát mind kihordták a földekre. A gabona, burgonya elkészítve, megtisztítva vár a vetésre, ültetésre. Jarabinának, ennek a kis községnek közös gazdálkodása is bizonyítja, mennyivel eredményesebb a gazdálkodás a közösben, mint az elaprózott földeken. (Tudósítónktól) jer és a hozzájuk hasonló más szocialisták azt javasolták, hogy jó szocialistának lenni, de miért kell szüntelenül a Szovjetunióhoz csatlakozni? Igyekezzünk hidat képezni a szocialista Kelet és a kapitalista Nyugat között. Ezzel a legjobban szolgáljuk saját ügyünket és a béke ügyét is. Hogy mit jelent az összekötő híd építésére vonatkozó politikájuk, arról 1948 februárja győzött meg bennünket. Ez a híd lett volna a külföldi reakció támadásának előkészítője, amely támogatta volna reakciónkat abban a törekvésében, hogy megakadályozza a szocializmus további építését. Ilyen tapasztalatok után nem akarunk semmilyen hidat képezni, amely megnyitná a kapitalista terjeszkedés útját. Védőbástya akarunk lenni, amelyen megtörik az ellenség minden olyan próbálkozása, hogy kizárja köztársaságunkat a szocialista táborból és gyöngítse a Szovjetunióval, valamint a szocialista tábor más országaival való szoros szövetségünket és barátságunkat. Hisszük, hogy ebben a szövetségben, híven a marxizmus-leninizmus tanításához, a proletár nemzetköziséghez, megvédjük a békét, amire szükségünk van szocialista építésünk tervének teljesítéséhez, hazánkban a legnagyobb gazdasági és kulturális felvirágzás eléréséhez. A moszkvai fesztiválra megy A nyitrai kerület küldöttei között, akik részt vesznek a moszkvai VI. Világifjúsági Találkozón, van Jozef Kvašňovský CSISZ-tag, a partizánskei Augusztus 29-üzem dolgozója is. Mint gépszerelő dolgozik a technikai osztályon. A CSISZ üzemi bizottsága a CSISZ járási bizottságával együtt a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségben végzett sokéves munkájáért javasolták, hogy küldöttként vegyen részt a fesztiválon. Jozef Kvašňovský a CSISZ üzemi szervezetének bizottságával együtt mindent megtesz, hogy az ifjúság az üzemben elégedett s élete egyre szebb s boldogabb legyen. Előkészületek V. I. Lenin születése 87. évfordulójának megünneplésére Közelednek azok a napok, amikor egész népünk újból megemlékezik Vlagyimir Iljics Lenin életéről és művéről, aki nyolcvanhét évvel ezelőtt, április 22-én született. Az idei Lenin-napok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója ünnepségeinek részét képezik. A CSKP KB a prágai városi és kerületi pártbizottsággal együtt április 19-én a prágai Smetana-teremben ünnepi estet rendez, amelyen Ladislav Štoll elvtárs, a CSKP KB tagja, a CSKP KB mellett működő Társadalomtudományi Intézet rektora mond beszédet. Ak est kulturális részében a Cseh Filharmónia szerepel. Hasonló esteket rendeznek Bratislavában, valamint a kerületi városokban. Találós kérdések Az első agitációs vonatok a kassai vonalon Kedden, április 9-én indult az első agitációs vonat a kas6a—csemői vonalon. Az agitációs vonat hat kocsijában rádió- és hangszóró berendezés van. Az agitációs vonat dolgozói kellemes utazást és jó műsort készítettek elő az utasoknak. Megismertették őket pl. azoknak a járásoknak gazdasági és kulturális építésével, amelyeken a vonat keresztülhaladt. Az utasok meghallgatták az előadást arról, hogy a királyhelmeci járásban mit jelent a Latorca-csatornarendszer, meghallgatták a vasútak tisztaságáról szóló tréfás riportot, majd a műsor további részében megismerkedtek a nemzeti bizottságokba javasolt példás vasutasokkal. Szerdán, április 10-én a vasútigazgatóság a kassa-pelsőci vonalon lepte meg az utasokat az agitációs vonattal, csütörtökön pedig az igló—kassai vonalon indítanak egyet. Április 14-től a kassai vonalakon újabb agitációs vonatot helyeznek üzembe, mégpedig a Žilina—Lipt. Mikuláš, Mezőlaborc—Homonma és a Kassa—Kehnec vonalakon. I. Arcszíne kék, té,ste bádog, rendszerint főutcán látod levelet fal reggel, este, mégsem hízik meg a teste. Minden hír tőle kél útra, Nos mi ez? vajon ki tudja! (Postaláda a főutcán) II. Arcszíne kék, teste bádog, keresed, de nem találod. Kérdezgethetsz jobbra-balra, — borsót hánysz csupán a falra Szidhatod anyját, nagynénjét, csak nem mutatja a képét. Végül mérgedben lenyeled elküldendő' kis leveled. Nos, olvasó, mi ez a kincs, melynek lennie kell, még sincs ?1 (Külvárosi postaláda) Neumann János •iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiniiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiir iiiiiiiniKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii<iiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniuii!iiiimiiiiiiu«[ FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL EGY BÚTORGYÁRBAN A galántai Sloboda nemzeti vállalat nemcsak hazánkban, hanem a világ minden részében is hírnévre tett szert gyártmányai minőségével, főként a hálószobaberendezés és heverők nagyszerű kivitelével. Legnagyobb külföldi vevők Magyarország, az NDK, Belgium, az arab államok közül Szudán, Aden, Egyiptom, továbbá Izrael, Szíria és mások. Ezek az országok mind elégedettek dolgozóink munkájával. Annak ellenére, hogy ez idén új típusú bútorokat is gyártanak, a termelési tervet mégis 100 százalékon feSzabados Etel, az üzem kiváló dolgozója, minden gép kezelését elsajátította. lül teljesítik. A termelésben beállott változás és az új hidraulikus prés kezelésében mutatkozó nehézségek lassítják a termelés menetét, de a dolgozók igyekezete, valamint az üzem vezetőségének intézkedései biztosítják a feladatok teljesítését, hogy kivitelre és belföldi eladásra szánt bútorok, hálószobák, heverők, szekrények idejében és jő minőségben készüljenek el. Hogy elképzelhessük ezt a hatalmas bútorgyárat, néhány adatot sorolunk fel a termelésből. Pl. 1956-ban több mint 40Ô0 komplett hálószobaberendezést, több mint 4500 szekrényt, 3200 darab gyermekágyat és több mint 15 ezer heverőt gyártottak. Az üzemben nagyrabecsülik az újítómozgalmat, mivel nagy segítségükre van a termelés fejlesztésében. Az újítók nélkül az üzem vezetősége nehezen biztosíthatná az új bútortípusok gyártására való áttérés folyamatos menetét. Az újító mozgalom nagy segítséget jelent a termelés biztosításában és javításában is. Ennek köszönhetik, hogy Csehszlovákiában a legolcsóbb hálószobabútort gyártják, amelynek fhinősége kifogástalan és amely bútorgyártó hagyományainkra nem hoz szégyent. Az üzemben jelenleg 33 újító van. Az üzem vezetőségének támogatása és a helyes propagálás nagy segítségére van az újítómozgalomnak, amely teljes mértékben fejlődik és az újítási javaslatokat a lehető leggyorsabban realizálja. Az üzem legjobb újítói közé tartoznak Takács István, Papp Géza, Rózsa Mihály, Varga Károly, Oslanec Emil és mások, akik több újítási javaslattal járultak hozzá a termelés megjavításához, a terv teljesítéséhez és az önköltség csökkentéséhez. így pl. Emil Oslanec, többszörös újító és a termelés gépesítésére fordítja a fő figyelmet. Legjobb újítási javaslata a munkagyalu módosítására vonatkozik. Ennek segítségével kiküszöbölte az időveszteséget és takarékosabbá tette a termelést. És számos sikert felsorolhatnánk még, amelyeket a bútorkészítő-üzem dolgozói elértek. De nincs is erre szükség. Csak azt jegyezzük még meg, hogy jól csinálják és hogy gyártmányaik nemcsak hazánknak, hanem az üzemnek is jó hírt sze-i reznek. Sluka József Emil Oslanec, az üzem egyik agilis újítója. Katarína Kňazová a bútordarabokat fényesíti Vince István és Štefan Radiniak a szekrényeket szerelik. (Sluka felv.)