Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-15 / 105. szám, hétfő

Monín Zápotocký köztársasági elnök beszéde a mosti sztrájk 25 éves évfordulója alkalmából Antonín Zápotocký köztársasági el­nök, a CSKP KB küldöttségének ve­zetője beszédének bevezető részében részletesen elemezte, hogy 25 évvel ezelőtt milyen körülmények között és feltételek mellett következett be a mosti bányászok sztrájka. Az első vi­lágháború után, a gazdasági válság idején történt ez, amikor korlátozni kezdték a termelést és elbocsátották a munkásokat. Az Észak-csehországi Széntröszt elhatározta, hogy a Hum­boldt-bányában teljesen beszünteti a fejtést és elbocsátja a bán.va összes (380) bányászt. A humboldti bányászok nem várták meg a felmondási idő végét és 1932. március 23-án az Észak-csehországi Széntröszt további 8 bányájával együtt sztrájkba léptek. A kövejíkező napokon a sztrájk az egész észak-csehországi körzetben elterjedt. Amint a köztársasági elnök hangsúlyozta, ennek a sztrájknak tör­ténelmi jelentősége volt országunkban a munkásmozgalom további fejlődése, pártunk bolsevizálása és dolgozóink egységes frontja építése helyes tak­tikája szempontjából, a harc és győ­zelem szempontjából. Dolgozóinknak e sztrájkban meg­edződött egységét; a munkások, föld­művesek és dolgozó értelmiség egy­ségét kommunista pártunk évtizede­ken keresztül igyekezett építeni. Azt, hogy a mosti sztrájk áldozatai nem voltak hiábavalóak, egész jelenünk bizonyítja. Elég, ha figyelembe vesz­szük az észak-csehországi barnaszén­körzetet, ahol egyszer s mindenkorra eltűnt a munkanélküliség. A burzsoá köztársaságban 1920-ban a legnagyobb kapitalista konjunktúra idején az észak-csehországi körzetben 22 560 000 q volt a legmagasabb szénfejtés. Ezzel szemben 1956-ban 31500 000 tonna szenet fejtettek itt. Az északcsehor­szági körzet bányászai a múlt évben több mint 1 millió tonna szenet fej­tettek terven felül. Ezért a munkáju­kért a köztársasági elnök szívélyes köszönetet mondott nekik. Beszéde további részében a köztár­sasági elnök hangsúlyozta annak szükségességét, hogy továbbra is nö­velni kell a szénfejtést és a termelés minden szakaszán fokozni kell a ha­tékonyságot. Kijelentette: Miért van szükségünk a termelés nagyobb hatékonyságára? Azért, hogy továbbra is betarthassuk és megvaló­síthassuk az életszínvonal szüntelen emelésének szocialista programját. Hogy hazánkban a nép életszínvo­nalát a szocializmus építésének idő­szakában soha nem látott ütemben emeltük, ezt nem szükséges a bá­nyászoknak bebizonyítani. Elég, ha körülnézünk. De mi tovább akarjuk emelni az életszínvonalat. A munka­termelékenység növelése nélkül ez elképzelhetetlen. A kapitalizmusban a nagyobb munkatermelékenység a tő­kések nyereségének növekedését je­lenti. A szocializmusban a nagyobb munkatermelékenység és a termelés fokozottabb hatékonysága mindannyi­unk életszínvonalának emelését jelen­ti. Dolgozóink ezért vannak érdekel­ve a munkatermelékenység növeke­désében és ehhez saját érdekükben hozzá kell járulniok. Mindenki tévedne, ha úgy véleked­nék, hogy az új energetikai források gyors feltárása következtében a szén jelentősége és evvel a szénfejtés je­lentősége is csökken a jövőben. Az ilyen vélemények ésszerűtlen­ségét bizonyítja az a tény, hogy 1960­ban arra számítunk, hogy az észak­csehországi körzetben a szénfejtés 42 millió tonnára növekedik, 1965-ig pe­dig évi 57 millió tonnára. Valamennyien tudjuk, hogy a szén szűk keresztmetszet. Hogy főleg az utóbbi időben a külföldi események következtében a helyzet itt rendkívül feszült. Nem elég, ha teljesítjük a tervet, túl is kell azt szárnyalnunk. Minden terveri f^Jiil kifejtett tonna szén és minden tonna megtakarított szén megjavítja és megkönnyíti ter­melésünk és népgazdaságunk helyze­tét. Ezért szükséges, hogy a fejtésre, a szénfogyasztás szakaszán a gazdasá­gosságra és a fejtéssel, szállítással összefüggő feladatokra és kérdésekre mindenütt a legnagyobb figyelmet for­dítsuk. A köztársasági elnök beszédének be­fejező részében a. nemzetközi helyzet­tel foglalkozott. Ügy vélem — hangsúlyozta —, nyu­godtan kijelenthetjük, hogy az a nagy offenzíva, amit a múlt év végén a nyu­gati kapitalista államok a Szovjetunió és a szocialista tábor országai ellen indítottak, hajótörést szenvedett ugyanúgy, ahogyan hajótörést szenved­tek és megsemmisültek az imperialista hatalmak egész sorának támadó tervei az ázsiai és afrikai államok ellen, el­sősorban Egyiptom ellen. Mind ez azt bizonyítja, hogy a világ ma már nem engedi meg az imperialis­ták erőszakoskodását. A gyarmati erő­szakot sem lehet többé felújítani azok­ban az országokban, ahol a nemzetek széttépték á kapitalizmus bilincseit. Ellenkezőleg. Ojabb és újabb nemzetek igyekeznek majd megszabadulni az erőszakos imperialista uralomtól és el­nyomástól. De ez nem jelenti azt, hogy az im­perialisták próbálkozásai, hogy agresz­szív akciókat szervezzenek és idézze­nek elő, már egyszer s mindenkorra véget értek. Feltétlenül számolnunk kell a kapitalista nagyhatalmak újabb próbálkoz^jsaival, mindenféle intrikái­val és uszító kísérleteivel, hogy meg­bontsák a békét. Ezeket a gaz kísérle­teket csírájukban meg kell semmisíte­ni. Az imperialisták támadó politiká­jukkal és uralomvágyukkal még sok kárt okozhatnak. A világuralomról szőt álmaik ma már csupán hiábavaló ábrándozások. Minden próbálkozás, amely ezeknek a vágyaknak valóra vál­tására irányult, teljes csőddel és ösz­szeomlással kell, hogy végződjék. Ugyanúgy, ahogyan teljes csőddel vég­ződött Hitler Adolf utolsó erőszakos világuralomra törő próbálkozása. A magyarországi események több kommunista pártban vita tárgyát ké­pezték. Nem titkoljuk, hogy osztály­szempontból és a kommunista ideológia szempontjából nem eléggé öntudatos és szilárd elemek egy időre az egész világon folytatott ellenséges propagan­da hatása alá kerültek és ingadozókká váltak. Ez az ingadozás és idegesség nem jelentkezett bányászaink, munkásaink és mezőgazdasági dolgozóink körében. A Szovjetunió segítségét, amit a Ma­gyar Népköztársaságnak nyújtott, va­lamennyien megértették, boldog öröm­mel üdvözölték és helyeselték. Büszkén jelentkezünk a béke és szocializmus táborának zászlaja alá. Meggyőződésünk, hogy a szocialista tá­bort a proletár nemzetköziség, a nem­zetközi szolidaritás alapján még job­ban meg kell szilárdítani. A szocialista tábornak a béke igazi várává és bás­tyájává kell válnia, amely képes meg­akadályozni a háborús uszítók minden próbálkozását az új világháború kirob­bantására. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor egységének jelentőségére tanít bennünket a mar­xizmus-leninizmus, egész múltunk és végül maga a mosti sztrájk' is. 25 év­vel ezelőtt a kommunista párt az üze­mekben és a tárnákban építette a dol­gozók egységes frontját és szüntelenül indítványokkal fordult a szocialista pártok és a szakszervezetek vezető­ségeihez. A szocialista vezérek annak ellenére, hogy égre-földre esküdöztek, hogy szocialisták, visszautasították az egységes tábor és Egységes front meg­teremtését, mert hogy ez állítólag ki­provokálná és megrémítené a kapita­listákat. A sztrájk lefolyása és utána a munkások elbocsátása meggyőzte a bányászokat ennek az érvelésnek ér­telmetlenségéről: Hogy milyen "veszély keletkeznék a szocializmus építésében, ha félnénk a szocialista tábor megteremtésétől és a hozzá való tartozástól, arról tanúskod­nak népi demokratikus köztársa­sagunkban a Nemzeti Front első­kormányával szerzett tapasztaltaink is. Akkor Zenkl, Ripka, Stránský, Ma­Helyes úton Kis falu Jarabina, fönn van észa­kon, a Stará Ľubovŕa-i járásban. Szö­vetkezetük a múltban nem dicse­kedhetett nagy eredményekkel. Nem volt ésszerű a közös gazdál­kodás, nem használták ki a lehető­ségeket. De a közösben dolgozók a múlt hibáin okulva az évi köz­gyűlés után új vezetőséggel a szö­vetkezet élén új utakra tértek. Nem Egy tehénnél 4,21 liter tejhoza­mot értek el, január és február hó­napokban 254 százalékra teljesí­tették a tejbeadási tervet. A járás legjobb tejbeadó szövetkezete lett a jarabinai, naponta átlag 180 liter tejet adnak be. Baromfi-farmjuk is van, fajtyúko­kat nevelnek. Egy tyúknak az első két hónapban átlagosan 25,6 db volt telt el hosszú idő azóta és máris a tojáshozama. A tojásokat múkelte­alapos javulást látni munkájukon, tőkbe adják. A kidolgozott évi tervet pontosan betartják. A burgonya alá szükséges istállótrágyát mind kihordták a föl­dekre. A gabona, burgonya elké­szítve, megtisztítva vár a vetésre, ültetésre. Jarabinának, ennek a kis község­nek közös gazdálkodása is bizonyít­ja, mennyivel eredményesebb a gazdálkodás a közösben, mint az elaprózott földeken. (Tudósítónktól) jer és a hozzájuk hasonló más szocia­listák azt javasolták, hogy jó szocialis­tának lenni, de miért kell szüntelenül a Szovjetunióhoz csatlakozni? Igyekez­zünk hidat képezni a szocialista Kelet és a kapitalista Nyugat között. Ezzel a legjobban szolgáljuk saját ügyünket és a béke ügyét is. Hogy mit jelent az összekötő híd építésére vonatkozó politikájuk, arról 1948 februárja győzött meg bennünket. Ez a híd lett volna a külföldi reakció támadásának előkészítője, amely támo­gatta volna reakciónkat abban a tö­rekvésében, hogy megakadályozza a szocializmus további építését. Ilyen tapasztalatok után nem aka­runk semmilyen hidat képezni, amely megnyitná a kapitalista terjeszkedés útját. Védőbástya akarunk lenni, ame­lyen megtörik az ellenség minden olyan próbálkozása, hogy kizárja köztársasá­gunkat a szocialista táborból és gyön­gítse a Szovjetunióval, valamint a szo­cialista tábor más országaival való szoros szövetségünket és barátságun­kat. Hisszük, hogy ebben a szövetségben, híven a marxizmus-leninizmus tanítá­sához, a proletár nemzetköziséghez, megvédjük a békét, amire szükségünk van szocialista építésünk tervének tel­jesítéséhez, hazánkban a legnagyobb gazdasági és kulturális felvirágzás el­éréséhez. A moszkvai fesztiválra megy A nyitrai kerület küldöttei között, akik részt vesznek a moszkvai VI. Vi­lágifjúsági Találkozón, van Jozef Kvaš­ňovský CSISZ-tag, a partizánskei Au­gusztus 29-üzem dolgozója is. Mint gépszerelő dolgozik a technikai osztá­lyon. A CSISZ üzemi bizottsága a CSISZ járási bizottságával együtt a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségben vég­zett sokéves munkájáért javasolták, hogy küldöttként vegyen részt a fesz­tiválon. Jozef Kvašňovský a CSISZ üzemi szervezetének bizottságával együtt mindent megtesz, hogy az ifjúság az üzemben elégedett s élete egyre szebb s boldogabb legyen. Előkészületek V. I. Lenin születése 87. évfordulójának megünneplésére Közelednek azok a napok, amikor egész népünk újból megemlékezik Vlagyimir Iljics Lenin életéről és művéről, aki nyolcvanhét évvel ez­előtt, április 22-én született. Az idei Lenin-napok a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. évfordulója ünnepségeinek részét képezik. A CSKP KB a prágai városi és ke­rületi pártbizottsággal együtt ápri­lis 19-én a prágai Smetana-teremben ünnepi estet rendez, amelyen Ladis­lav Štoll elvtárs, a CSKP KB tagja, a CSKP KB mellett működő Társa­dalomtudományi Intézet rektora mond beszédet. Ak est kulturális részében a Cseh Filharmónia szere­pel. Hasonló esteket rendeznek Bra­tislavában, valamint a kerületi vá­rosokban. Találós kérdések Az első agitációs vonatok a kassai vonalon Kedden, április 9-én indult az első agitációs vonat a kas6a—csemői vona­lon. Az agitációs vonat hat kocsijában rádió- és hangszóró berendezés van. Az agitációs vonat dolgozói kellemes utazást és jó műsort készítettek elő az utasoknak. Megismertették őket pl. azoknak a járásoknak gazdasági és kulturális építésével, amelyeken a vo­nat keresztülhaladt. Az utasok meg­hallgatták az előadást arról, hogy a királyhelmeci járásban mit jelent a Latorca-csatornarendszer, meghallgat­ták a vasútak tisztaságáról szóló tré­fás riportot, majd a műsor további részében megismerkedtek a nemzeti bizottságokba javasolt példás vasuta­sokkal. Szerdán, április 10-én a vasútigaz­gatóság a kassa-pelsőci vonalon lepte meg az utasokat az agitációs vonattal, csütörtökön pedig az igló—kassai vo­nalon indítanak egyet. Április 14-től a kassai vonalakon újabb agitációs vona­tot helyeznek üzembe, mégpedig a Ži­lina—Lipt. Mikuláš, Mezőlaborc—Ho­monma és a Kassa—Kehnec vonala­kon. I. Arcszíne kék, té,ste bádog, rendszerint főutcán látod levelet fal reggel, este, mégsem hízik meg a teste. Minden hír tőle kél útra, Nos mi ez? vajon ki tudja! (Postaláda a főutcán) II. Arcszíne kék, teste bádog, keresed, de nem találod. Kérdezgethetsz jobbra-balra, — borsót hánysz csupán a falra Szidhatod anyját, nagynénjét, csak nem mutatja a képét. Végül mérgedben lenyeled elküldendő' kis leveled. Nos, olvasó, mi ez a kincs, melynek lennie kell, még sincs ?1 (Külvárosi postaláda) Neumann János •iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiniiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiir iiiiiiiniKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii<iiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniuii!iiiimiiiiiiu«[ FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL EGY BÚTORGYÁRBAN A galántai Sloboda nemzeti vállalat nemcsak hazánkban, hanem a világ minden részében is hírnévre tett szert gyártmányai minőségével, főként a há­lószobaberendezés és heverők nagysze­rű kivitelével. Legnagyobb külföldi vevők Magyarország, az NDK, Belgium, az arab államok közül Szudán, Aden, Egyiptom, továbbá Izrael, Szíria és má­sok. Ezek az országok mind elégedet­tek dolgozóink munkájával. Annak ellenére, hogy ez idén új tí­pusú bútorokat is gyártanak, a ter­melési tervet mégis 100 százalékon fe­Szabados Etel, az üzem kiváló dolgo­zója, minden gép kezelését elsajátí­totta. lül teljesítik. A termelésben beállott változás és az új hidraulikus prés ke­zelésében mutatkozó nehézségek las­sítják a termelés menetét, de a dol­gozók igyekezete, valamint az üzem vezetőségének intézkedései biztosítják a feladatok teljesítését, hogy kivitelre és belföldi eladásra szánt bútorok, hálószobák, heverők, szekrények ide­jében és jő minőségben készüljenek el. Hogy elképzelhessük ezt a hatalmas bútorgyárat, néhány adatot sorolunk fel a termelésből. Pl. 1956-ban több mint 40Ô0 komplett hálószobaberende­zést, több mint 4500 szekrényt, 3200 darab gyermekágyat és több mint 15 ezer heverőt gyártottak. Az üzemben nagyrabecsülik az újítómozgalmat, mi­vel nagy segítségükre van a termelés fejlesztésében. Az újítók nélkül az üzem vezetősége nehezen biztosíthat­ná az új bútortípusok gyártására való áttérés folyamatos menetét. Az újító mozgalom nagy segítséget jelent a ter­melés biztosításában és javításában is. Ennek köszönhetik, hogy Csehszlová­kiában a legolcsóbb hálószobabútort gyártják, amelynek fhinősége kifogás­talan és amely bútorgyártó hagyomá­nyainkra nem hoz szégyent. Az üzemben jelenleg 33 újító van. Az üzem vezetőségének támogatása és a helyes propagálás nagy segítségére van az újítómozgalomnak, amely tel­jes mértékben fejlődik és az újítási javaslatokat a lehető leggyorsabban realizálja. Az üzem legjobb újítói közé tartoz­nak Takács István, Papp Géza, Rózsa Mihály, Varga Károly, Oslanec Emil és mások, akik több újítási javaslattal járultak hozzá a termelés megjavítá­sához, a terv teljesítéséhez és az ön­költség csökkentéséhez. így pl. Emil Oslanec, többszörös újí­tó és a termelés gépesítésére fordítja a fő figyelmet. Legjobb újítási javas­lata a munkagyalu módosítására vo­natkozik. Ennek segítségével kiküszö­bölte az időveszteséget és takaréko­sabbá tette a termelést. És számos sikert felsorolhatnánk még, amelyeket a bútorkészítő-üzem dolgozói elértek. De nincs is erre szükség. Csak azt je­gyezzük még meg, hogy jól csinálják és hogy gyártmányaik nemcsak hazánk­nak, hanem az üzemnek is jó hírt sze-i reznek. Sluka József Emil Oslanec, az üzem egyik agilis újítója. Katarína Kňazová a bútordarabokat fényesíti Vince István és Štefan Radiniak a szekrényeket szerelik. (Sluka felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents