Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-14 / 104. szám, vasárnap

A NÉP EGYSÉGE, ÖSSZEFOGÁSA Az agitációs munka legyen a kommunisták szívügye ÚJ ISKOLÁK BRATISLAVABAN m )rechtl Iván arról beszélt a bratislavai kerületi párt­konferencián, hogy a burzsoá köztársaság ide.ién a választások előtt milyen tevékeny tömegpo­litikai munkát fejtettek ki a kommunisták. Mielőtt vázolnám a hallottakat, bemutatom a felszólalót: jelen­leg 75 éves, eredeti foglalkozása hivatali altiszt, most a bratislavai Lenin Múzeum igazgatója. A kommunista pártba 1921-ben lé­pett. Beszédében nem volt öndicsé­ret. Általánosan beszélt vala­mennyi idősebb párttag munká­járól. Arról, hogyan látogatták a gyári munkásokat és a falusi dol­gozókat. Tréfásan megjegyezte, bogy gyalogbusszal jártak, mert a pénzügyminiszter annak idején nem volt a kommunisták, a mun­kások és a többi dolgozók párt­ján. Nem engedélyeztek gyűjté­seket, nem adtak módot rá, hogy a kommunista párt pénzhez jusson. Üldözték a kommunistákat és azo­kat, akik oldalukra álltak. Ha a munkaadó megtudta, hogy alkal­mazottja a kommunista pártra ad­ta le szavalatát, elbocsátotta a munkából. A jegyzők arra intették a munkanélkülieket, hogy ameny­nyiben a kommunistákra szavaz­nak, nem kapnak segélyt. A meg­félemlítések és üldözések azonban nem törték meg a becsületes em­bereket. A kommunista agitátorok­nak a rendőrgumibotok ütéseitől ökölbe szorult a kezük és utána még szívósabban, önfeláldozóbban végezték a tömegpolitikai munkát. |ogyan folyik a választások előtti tömegpolitikai mun­ka jelenleg? Például a vágsellyei járásban. A járási pártbizottság irodájá­nak tagjai minden gyűlésükön foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Március elején pontos tervet hagy­tak jóvá a választások előtti agi­tációs munkára. Bizottságot is lé­tesítettek, mely rendszeresen gyű­lésezik és ellenőrzi a feladatok teljesítését. A vágsellyei járási pártbizottság különös figyelmet fordít a szemé­lyes agitációra. A járás községei­ben felváltva agitációs vasárnapo­kat rendeznek. Márciusban Negye­den, Deákin és Vághosszúfaluban kezdtek ilyenképpen agitálni. Előt­te egy-egy alvtárs a járási pártbi­zottságokról és két-két elvtárs a járási nemzeti bizottságról a fa­lusi pártszervezetek kommunistái­val karöltve gazdasági elemzést végeztek az egyes falvakban. Vizs­gálták a helyi problémákat és azt, hogy az agitációnál mire k^Jl majd a fő figyelmet fordítani. Nyilvános gyűlésen megkérdezték a lakosság véleményét is. Negyeden például megállapítot­ták, hogy a faluban szociális jára­dékok címén a lakosság havonta 130 000 koronát kap. Ez jó érv az agitátorok számára, hisz évente több mint másfél millió koronáról van szó. Azonban látni kell azt is, hogy eqyesek nem fizetik rendesen a nemzeti biztosítást. Az agitáto­rok tudomást szereztek róla, hogy kik az adósok. Személyes agitáciő­val igyekeztek megmagyarázni, hogy a lakosság hozzájárulásától függ a szociális járadékok kifize­tése. i irSveáki községben levő viszo­iU' nyok elemzésénél fényt derítettek arra, hogy egyes egyé­nileg gazdálkodó parasztok a föld megművelését csaknem teljes egészében a gépállomásra bízzák, mivel ez olcsóbb, mintha saját fogataikkal dolgoznának. Ugyan­akkor szenet fuvaroznak Sellyéről és ígv naponta 3— 400 koronát keresnek. Ezért a pénzért a gép­állomás több hektár földön elvégzi nekik a szántást, Vághosszúfalun az EFSZ gyenge gazdasági eredményeitől elkedvet­lenedtek egyes szövetkezeti tagok. Ezekkel és az egyénileg gazdál­kodó földművesekkel különösen sokat beszéltek az agitátorok. Megmagyarázták, hogy a szövet­kezet jobban fog gazdálkodni, nem lesz járási méretben az utolsó­előtti helyen, ha a falu földműve­sei a szövetkezetben valamennyien becsületesen kapcsolódnak a mun­kába. Fontos, hogy betartsák a tervezett állatállományt is. Egyelő­re 85 tehén helyett csak 67 tehe­ne van az EFSZ-nek, sertésekből 37, anyadisznóból 5,. baromfiból pedig S95 hiányzik. Más problé­mák is felvetődtek az agitáció so­rán. A vághosszúfalusi szövetkezet védnökségi üzeméből 13 agitátor és a járási pártbizottság egyes dolgozói is bekapcsolódtak a meg­győző munkába. Sokat jelentett ez a segítség. vágsellyei járásban a vá­lasztásók előtt a szemé­lyes agitációt nemcsak a nemzeti bizottságok, tevékenységével kap­csolatos kérdések megmagyarázá­sára irányítják, hanem nagyrészt a szövetkezetek megerősítésére is. A járási pártbizottság dolgozói jó kapcsolatot tartanak fenn az agi­tátorokkal, elsősorban az agitációs központok vezetőivel. Ugyanakkor azonban nagyobb gondot kellene fordítaniok a szemléltető agitáció­ra. Igaz, sokat segít a Frank ta­nító elvtárs segítségével készített faliújság. Jól van szerkesztve Fényképek vannak rajta a haté­konyság növelésével kapcsolatban, a másik r'sze a választásokról, a harmadik pedig a falvak szociali­zálásáról szól. Ezt a faliújságot azonban csak az látja, aki a járási pártbizottság épülete előtt elhalad. A választások előtt .la járási pártbizottság villámújságokat szer­keszt. Ez is jó mődszere a szem­léltető agitációnak. Ugyanakkor azonban kevéssé van kihasznál­va agitációs és propagandacé­lokra a járási földművesújság. A CSKP KB titkársága 1954. január 12-d határozatában leszögezi, hogy a járási földművesújságoknak a legfontosabb feladatok teljesíté­sére kell irányulniok, Ez egyáltalán nem látszik meg a vágsellyei „Roľník vpred" című lapon. A márciusban megjelent három számban csak egy kis írás van a nemzeti bizottságokba való válasz­tások előkészületeiről. A tavaszi munkákról is csak a következő jelszavakat olvashatjuk az újság­ban: „Mindent a tavaszi mezőgaz­dasági munkálatok sikeres elvég­zéséért!" De mit tett ennek ér­dekében a járási földművesújság? Lehet, hogy a második negyedév­be 1- változik a helyzet. A járási pártbizottság irodája jóváhagyta a járási földművesújság tervét. Ez­zel azonban nem érhet véget a segítség. Jó feltételeket kell te­remteni a járási újság munkája­hoz. Pártvonalon is foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, főleg azzal, hogy a járási földművesújság a válasz­tások előtti-kampányban eleget te ­gyen küldetésének. DRÄBEK VIKTOR A Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság iskolaügyi osztálya jól gon­doskodik az új iskolaépületekről. Egyik legkorszerűbb iskolánk a Vazov utcán épül. Itt egy nyolc és egy tizenegy éves iskolát he­lyeznek el. Az épületen most folynak a befejező munkálatok. Az is­kola építését előreláthatólag szeptemberig befejezik. V. Pŕibyl (ČTK) felvétele. Az idén elsők akarnak lenni A bélyi szövetkezet tavaly sem volt a legrosszabb a királyhelmec; járásban. Az idén elhatározták, hogy elsők lesznek, sőt még a kistárkányiakat is versenyre hív­ták, akik egyébként tavaly az el­sők voltak a járásban. A járási nemzeti bizottság e na­pokban ellenőrzést tartott a szö­vetkezetekben. Értékelték a mun­kát. Megállapították, hogy a bélyi szövetkezet első negyedévi tervét jól teljesíti és így minden re­mény megvan arra, hogy az idén elsők legyenek. Persze, a jövőben is jól kell dolgozniók. A tavaszi munkálatokkal eléggé jól haladnak. Bevetettek 1 hektár burgonyát, 13 hektárt négyzetesen vetnek el, továbbá elvetettek 10 hektár cukorrépát, 3 hektár árpát, 8 hektár zabot, 46 hektár lóherét, 26 hektár tavaszi keveréket és 3 hektár napraforgót. Amint látjuk, a takarmányalapra naqy gondot fordítanak. Ezenkívül még 62 hektár rétet és legelőt is megjavítottak. Meg kell azonban mondani, hogy /állatállományuk még nem kiélégí­tő, 20 fejőstehén hiányzik a ter­vezettből. Ügy tervezik, hogy a hiányt még az első félévben pó­tolják. A szövetkezetben 17 fejős­tehén jut 100 hektár földterületre, ami járási viszonylatban elég szép. Juhokból 100 hektár mezőgazda ­sági földterületre 118, baromfiból 412 és anyajuhból 45 jut. Illés Bertalan, Bacska. •iiaiiaiimiaiiaiiBiiaiiBiiaiiBNAUBMaiiaiiBiiaiiBiiaiiaiiBiiaiiaiiaiianaiiaiiBiiaiiaiiaiiaiiBiiiiiaiiBtiaiiBiiBiianKiiatiBiiaiiBiiaiiaiiaiiaiiiii: mtvaB^x^taJk^ Remenovszky Alfonz, a Miklósi Állami Gazdaság ezermestere — ahogyan itt nevezik — mélyen el­merült munkájába. Valamilyen al­katrészen dolgizik s észre sem veszi, hogy valaki. megállt mel­lette. Csak akkor fordul meg, ami­kor> kéz érintését érzi a vállán. Az idős ember kerek, borostás ar­cára barátságos mosolyt von a felismerés, s a csontkeretes szem­üveg mögött vidáman csillannak meg a szemei, mint mindig, ami­kor jó ismerősökkel találkozik. A kopácsolás hirtelen megszűnt, mert az izzó vas engedelmesen olyan formát öltött, amilyenre a kovácsnak szüksége volt. A ránk­szakadt csend kissé megzavart bennünket. Kedves, meleg szavak­kal akartuk üdvözölni ezt a derék munkást, de csak arra futotta a lélegzetünk­— Hogy van Remenovszky bácsi? — Hát ahogyan egy 68 éves ember lehet, akinek semmi baja — feleli nevetve, miközben keze­fejével végigsimít dús ősz bajszán. Nem kérdjük tőle, mŕt csinál. Hisz tudjuk, hogy mindig azon dolgozik, amire éppen szükség van. Ha kél, kompresszort csinál, ha kell, golyóscsapágyat vagy más fontos alkatrészt fabrikál. Nem szereti, ha a gépek állnak, amikor dolgozniok kell. Elkészített már ô néhány nap alatt olyan alkatrészt is, amelyre hónapokat vagy tcHán egy évet is kellett volna várni. Sok mindent megtanult a 36 esztendő alatt, amelyet a miklósi gazdaság­ban töltött. Itt szállt el felette az idő, sok-sok tapaszalattal megra­kodva. * * * Ilyen gondolatok foglalkyilatnak bennünket, amint szemben állunk egymással. Azért is kerestük fel, hogy mondjon el valamit a múlt­ból, hasonlítsa össze a jelennel. Emlékezzék csak vissza pl. néhány régi választásra. — Hát erről aztán estig elbe­szélgethetnénk — mondja. Jó hosszú beszélgetés lenne, mert a dél még valahonnan a láthatár szélétől baktat felénk. Azonban kevés idő alatt is sokat tud mon­dani az olyan ember, akinek van miből válogatni. — Emlékszem például, hogy Ud­vardon már jóval a választások előtt nagy ponyvasátrak vottak felállítva, ahol etették-itattak a jó népet. Választáskor aztán egyik sátortól a másikig jártak. Ahol a piros kokárdásoknak adtak enni­inni, ott piros kokárdát tűztek a kalapjukra, ahol pedig a fehér vagy másmilyen kokárdásoknak volt jó életük, ott olyan kokárdák díszelegtek a kalapokon, amilyenre éppen kapni lehetett valamit, A különféle pártok kortesei azon igyekeztek, hogy minél több em­bert csődítsenek a saját pártjuk sátrába. Végül már a kokárda szí­ne sem számított. Amikor valame­lyik félnek sikerült több embert összecsődíteni — ez pedig rend­szerint ott történhetett meg, ahol legtöbb volt a bor és a gulyás — akkor jött a választási bizottság, megolvasta a szomjastorkú embe­reket és kész volt a választás. Utána nyomban elapadt a jólét. Remenovszky bácsi pgy pillanat­ra elhallgat. Arca lassan elfelhő­sődik, majd kis szünet után ismét megszólal. — Higgye el, nagyon drága ára volt a választási bornak és a gu­lyásnak. A nagygazdák a kicsiken és a munkásembereken egy-ket­tőre behozták az árát, még jócs­kán kerestek is rajta. Hisz éhbé­rért kellett dolgozni... így volt ez más faluban is. Nem, igazán nem kívánhat ia vissza senki az ilyen választást — fűzi hozzá az idős ember komo 1y hangon. Mintha egyet gondoltunk volna, mindJcetten kitekintünk a. nagy ab­lakon. Alig ötven méternyire fe­hérre meszelt lakások néznek ránk. A háztetőkön rádióantennák nyújtózkodnak fölfelé. Túl a vas­úton, amely kettészeli a gazdasá­got, új 2—4 szobás lakások sora­koznak. Előttük nem messze fut­ballpálya gyepszőnyege zöldül. Látszik, hogy a fiatalságnak is vannak pártfogói. Hirtelen eszünk­be jut, milyen volt az élet a gazdaságban, amikor még gulyá­sért vásárolták a „voksot". — Jobb arról nem is beszélni — legyint kezével Remenovszky bácsi, gondolataiból hirtelen fel­riadva. Meglepődve nézünk rá, va­lamitől harmatos a szeme ... Tudja, hogy észrevettük megin­dultságát, mégsem mentegetődzik, de szavait keserűség hatja át. — Talán csak azok tudják úgy gyűlölni a múltat, mint én, akik­től annyit vett el, mint tőlem. A kizsákmányolok nem törődtek az­zal, hogy a nép jól éljen. Őket a háború sem rújtotta soha, még azon is kerestek. Nem védték a népet tőle, de belevitték. A nagy­apámat, az apámat a háború tette tönkre, én pedig c háborúban vesztettem el egyetlen fiamat... hajtja le a fejét s látszik rajta, hogy erősen küzd a, felindultság­gal. — Szeretném, i.a mindenki meg­értené úgy, ahogy én megértem, hogy amikor mi évekkel ezelőtt a jólétet és a békét választottuk, jól választottunk, s most ezt még jobban megerősíthetjük ... MIKLYA JÁNOS | NÉHÁNY HÉT MÜLVA | fontos esemény következik be ha­| zánk dolgozóinak életében: május = 19-én az urnák elé járulnak, hogy | megválasszák képviselőiket a nem­| zeti bizottságokba. Nem érdekte­| len, ha ezzel kapcsolatban egy pil— I lantást vetünk a tőkés országok š választási rendszereire, a választók | jogaira stb. és egybevetjük a népi | demokratikus országok választá­1 saival. | A választójog a tőkés országok­| ban rendszerint csak arra korláto­| zódik, hogy a yálasztó szavazatát | olyan jelöltre vagy egész jelölő­| listára adja le, amelyet rákény­š szerítettek és emellett a jelölt | kiválasztásában semmi befolyást = sem gyakorolhatott. A jelölteik = személyében (a kommunista- és | munkáspártokon kívül) a burzsoá | politikai pártok választási gépe­| zete állapodik meg.) ä A tőkés országokban a szavazó­1 lap leadásával a választó politikai = jogai tulajdonképpen ki is merül­| nek. Igazi politikai hatalom csak a = kizsákmányolók kisszámú csoport­JŤ jának kezfben van. | A választók csupán a választási e kampány folyamán érintkeznek a = jelölttel. A képviselő rendszerint | eget-földet ígér, de megválasztása | után nem teljesíti ígéreteit, mert | nem tartozik felelősséggel a vá­| lasztóknak. csupán pártjának és | csak az hívhatja őt vissza. | Ami az általános választójogot | illeti, a demokratikus tábór or­| szágaiban az alkotmány kihirdeti, | a törvények a gyakorlatban bizto­jjj sítják az általános választójogot. | Ezzel szemben a tőkés országok­| ban ezt a jogot csak deklarálják, | de a valóságban alaposan megnyír­| bálják, egyes országokban még a = választási törvények sem tartják | tiszteletben az alkotmányban le­= fektetett általános választójogot. | Az állampolgároknak e jogát a | legkülönfélébb ürügyekkel korlá­| tozzák: nemzetiségi és faji meg­= különböztetés alapján, továbbá a választók vagyoni helyzete, az ál­taluk fizetett adó magassága stb. szerint. Jelentős mértékben korlá­tozza a választók jogait pl. az USÁ-ban az a törvény, amely meghatározza, hogy a választónak bizonyos ideig a választások helyén kell tartózkodnia. így a választá­sokból kizárják többek között a vándorló mezőgazdasági idény­munkásokat és családtagjaikat. Az általános választójogot megsértik olyan országokban is, ahol a parla­ment felsőházának tagjai öröklött jog alapján töltik be képviselői széküket vagy .funkciójuk alapján automatikusan a felsőház tagjává válnak, pl. a brit lordok házában. AZ EGYENLŐ VÁLASZTÓJOG azt jelenti, hogy minden választó­nak egy szavazata ^an és minden szavazat egyenlő értékű. A Szov­jetunióban és a népi demokratikus országokban az alkotmány és a választási törvények biztosítják az egyenlő vá'asztójogot, míg a tő­kés országokban a választóknak ezt a jogát is megsértik. Az úgy­nevezett „választási földrajz" a burzsoázia lakta választási körze­tekben az egyes képviselők meg­választásához kisebb számú szava­zatot állapít meg, mint a többi körzetekben. A népellenes válasz­tási törvények még más előnyök­ben is részesítik a burzsoá párto­kat, pl. a kapcsait jelölőlistákkal lehetővé teszik, hogy a burzsoá képviselők megválasztásához keve­sebb szavazatra Jegyen pzükség, mint a munkáspárti kénviselők megválasztásához. A népi demokratikus országok­ban a szavazás titkosságát az al­kotmány biztosítja és a gyakorlati intézkedések egész rendszerét fo­ganatosítják, amelyek következ­tében a választón kívül senki sem tudhatja, milyen szavazatot adott le az urnába. Számos tőkés or­szágban a szavazás titkosságát megsértik azáltal, hogy a szavazó­lapokat megszámozzák vagy egyéb módon megjelölik és önnek alap-

Next

/
Thumbnails
Contents