Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-14 / 104. szám, vasárnap

A NÉP EGYSÉGE, ÖSSZEFOGÁSA Az agitációs munka legyen a kommunisták szívügye ÚJ ISKOLÁK BRATISLAVABAN m )rechtl Iván arról beszélt a bratislavai kerületi pártkonferencián, hogy a burzsoá köztársaság ide.ién a választások előtt milyen tevékeny tömegpolitikai munkát fejtettek ki a kommunisták. Mielőtt vázolnám a hallottakat, bemutatom a felszólalót: jelenleg 75 éves, eredeti foglalkozása hivatali altiszt, most a bratislavai Lenin Múzeum igazgatója. A kommunista pártba 1921-ben lépett. Beszédében nem volt öndicséret. Általánosan beszélt valamennyi idősebb párttag munkájáról. Arról, hogyan látogatták a gyári munkásokat és a falusi dolgozókat. Tréfásan megjegyezte, bogy gyalogbusszal jártak, mert a pénzügyminiszter annak idején nem volt a kommunisták, a munkások és a többi dolgozók pártján. Nem engedélyeztek gyűjtéseket, nem adtak módot rá, hogy a kommunista párt pénzhez jusson. Üldözték a kommunistákat és azokat, akik oldalukra álltak. Ha a munkaadó megtudta, hogy alkalmazottja a kommunista pártra adta le szavalatát, elbocsátotta a munkából. A jegyzők arra intették a munkanélkülieket, hogy amenynyiben a kommunistákra szavaznak, nem kapnak segélyt. A megfélemlítések és üldözések azonban nem törték meg a becsületes embereket. A kommunista agitátoroknak a rendőrgumibotok ütéseitől ökölbe szorult a kezük és utána még szívósabban, önfeláldozóbban végezték a tömegpolitikai munkát. |ogyan folyik a választások előtti tömegpolitikai munka jelenleg? Például a vágsellyei járásban. A járási pártbizottság irodájának tagjai minden gyűlésükön foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Március elején pontos tervet hagytak jóvá a választások előtti agitációs munkára. Bizottságot is létesítettek, mely rendszeresen gyűlésezik és ellenőrzi a feladatok teljesítését. A vágsellyei járási pártbizottság különös figyelmet fordít a személyes agitációra. A járás községeiben felváltva agitációs vasárnapokat rendeznek. Márciusban Negyeden, Deákin és Vághosszúfaluban kezdtek ilyenképpen agitálni. Előtte egy-egy alvtárs a járási pártbizottságokról és két-két elvtárs a járási nemzeti bizottságról a falusi pártszervezetek kommunistáival karöltve gazdasági elemzést végeztek az egyes falvakban. Vizsgálták a helyi problémákat és azt, hogy az agitációnál mire k^Jl majd a fő figyelmet fordítani. Nyilvános gyűlésen megkérdezték a lakosság véleményét is. Negyeden például megállapították, hogy a faluban szociális járadékok címén a lakosság havonta 130 000 koronát kap. Ez jó érv az agitátorok számára, hisz évente több mint másfél millió koronáról van szó. Azonban látni kell azt is, hogy eqyesek nem fizetik rendesen a nemzeti biztosítást. Az agitátorok tudomást szereztek róla, hogy kik az adósok. Személyes agitáciőval igyekeztek megmagyarázni, hogy a lakosság hozzájárulásától függ a szociális járadékok kifizetése. i irSveáki községben levő viszoiU' nyok elemzésénél fényt derítettek arra, hogy egyes egyénileg gazdálkodó parasztok a föld megművelését csaknem teljes egészében a gépállomásra bízzák, mivel ez olcsóbb, mintha saját fogataikkal dolgoznának. Ugyanakkor szenet fuvaroznak Sellyéről és ígv naponta 3— 400 koronát keresnek. Ezért a pénzért a gépállomás több hektár földön elvégzi nekik a szántást, Vághosszúfalun az EFSZ gyenge gazdasági eredményeitől elkedvetlenedtek egyes szövetkezeti tagok. Ezekkel és az egyénileg gazdálkodó földművesekkel különösen sokat beszéltek az agitátorok. Megmagyarázták, hogy a szövetkezet jobban fog gazdálkodni, nem lesz járási méretben az utolsóelőtti helyen, ha a falu földművesei a szövetkezetben valamennyien becsületesen kapcsolódnak a munkába. Fontos, hogy betartsák a tervezett állatállományt is. Egyelőre 85 tehén helyett csak 67 tehene van az EFSZ-nek, sertésekből 37, anyadisznóból 5,. baromfiból pedig S95 hiányzik. Más problémák is felvetődtek az agitáció során. A vághosszúfalusi szövetkezet védnökségi üzeméből 13 agitátor és a járási pártbizottság egyes dolgozói is bekapcsolódtak a meggyőző munkába. Sokat jelentett ez a segítség. vágsellyei járásban a választásók előtt a személyes agitációt nemcsak a nemzeti bizottságok, tevékenységével kapcsolatos kérdések megmagyarázására irányítják, hanem nagyrészt a szövetkezetek megerősítésére is. A járási pártbizottság dolgozói jó kapcsolatot tartanak fenn az agitátorokkal, elsősorban az agitációs központok vezetőivel. Ugyanakkor azonban nagyobb gondot kellene fordítaniok a szemléltető agitációra. Igaz, sokat segít a Frank tanító elvtárs segítségével készített faliújság. Jól van szerkesztve Fényképek vannak rajta a hatékonyság növelésével kapcsolatban, a másik r'sze a választásokról, a harmadik pedig a falvak szocializálásáról szól. Ezt a faliújságot azonban csak az látja, aki a járási pártbizottság épülete előtt elhalad. A választások előtt .la járási pártbizottság villámújságokat szerkeszt. Ez is jó mődszere a szemléltető agitációnak. Ugyanakkor azonban kevéssé van kihasználva agitációs és propagandacélokra a járási földművesújság. A CSKP KB titkársága 1954. január 12-d határozatában leszögezi, hogy a járási földművesújságoknak a legfontosabb feladatok teljesítésére kell irányulniok, Ez egyáltalán nem látszik meg a vágsellyei „Roľník vpred" című lapon. A márciusban megjelent három számban csak egy kis írás van a nemzeti bizottságokba való választások előkészületeiről. A tavaszi munkákról is csak a következő jelszavakat olvashatjuk az újságban: „Mindent a tavaszi mezőgazdasági munkálatok sikeres elvégzéséért!" De mit tett ennek érdekében a járási földművesújság? Lehet, hogy a második negyedévbe

1- változik a helyzet. A járási pártbizottság irodája jóváhagyta a járási földművesújság tervét. Ezzel azonban nem érhet véget a segítség. Jó feltételeket kell teremteni a járási újság munkájahoz. Pártvonalon is foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, főleg azzal, hogy a járási földművesújság a választások előtti-kampányban eleget te gyen küldetésének. DRÄBEK VIKTOR A Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság iskolaügyi osztálya jól gondoskodik az új iskolaépületekről. Egyik legkorszerűbb iskolánk a Vazov utcán épül. Itt egy nyolc és egy tizenegy éves iskolát helyeznek el. Az épületen most folynak a befejező munkálatok. Az iskola építését előreláthatólag szeptemberig befejezik. V. Pŕibyl (ČTK) felvétele. Az idén elsők akarnak lenni A bélyi szövetkezet tavaly sem volt a legrosszabb a királyhelmec; járásban. Az idén elhatározták, hogy elsők lesznek, sőt még a kistárkányiakat is versenyre hívták, akik egyébként tavaly az elsők voltak a járásban. A járási nemzeti bizottság e napokban ellenőrzést tartott a szövetkezetekben. Értékelték a munkát. Megállapították, hogy a bélyi szövetkezet első negyedévi tervét jól teljesíti és így minden remény megvan arra, hogy az idén elsők legyenek. Persze, a jövőben is jól kell dolgozniók. A tavaszi munkálatokkal eléggé jól haladnak. Bevetettek 1 hektár burgonyát, 13 hektárt négyzetesen vetnek el, továbbá elvetettek 10 hektár cukorrépát, 3 hektár árpát, 8 hektár zabot, 46 hektár lóherét, 26 hektár tavaszi keveréket és 3 hektár napraforgót. Amint látjuk, a takarmányalapra naqy gondot fordítanak. Ezenkívül még 62 hektár rétet és legelőt is megjavítottak. Meg kell azonban mondani, hogy /állatállományuk még nem kiélégítő, 20 fejőstehén hiányzik a tervezettből. Ügy tervezik, hogy a hiányt még az első félévben pótolják. A szövetkezetben 17 fejőstehén jut 100 hektár földterületre, ami járási viszonylatban elég szép. Juhokból 100 hektár mezőgazda sági földterületre 118, baromfiból 412 és anyajuhból 45 jut. Illés Bertalan, Bacska. •iiaiiaiimiaiiaiiBiiaiiBiiaiiBNAUBMaiiaiiBiiaiiBiiaiiaiiBiiaiiaiiaiianaiiaiiBiiaiiaiiaiiaiiBiiiiiaiiBtiaiiBiiBiianKiiatiBiiaiiBiiaiiaiiaiiaiiiii: mtvaB^x^taJk^ Remenovszky Alfonz, a Miklósi Állami Gazdaság ezermestere — ahogyan itt nevezik — mélyen elmerült munkájába. Valamilyen alkatrészen dolgizik s észre sem veszi, hogy valaki. megállt mellette. Csak akkor fordul meg, amikor> kéz érintését érzi a vállán. Az idős ember kerek, borostás arcára barátságos mosolyt von a felismerés, s a csontkeretes szemüveg mögött vidáman csillannak meg a szemei, mint mindig, amikor jó ismerősökkel találkozik. A kopácsolás hirtelen megszűnt, mert az izzó vas engedelmesen olyan formát öltött, amilyenre a kovácsnak szüksége volt. A ránkszakadt csend kissé megzavart bennünket. Kedves, meleg szavakkal akartuk üdvözölni ezt a derék munkást, de csak arra futotta a lélegzetünk— Hogy van Remenovszky bácsi? — Hát ahogyan egy 68 éves ember lehet, akinek semmi baja — feleli nevetve, miközben kezefejével végigsimít dús ősz bajszán. Nem kérdjük tőle, mŕt csinál. Hisz tudjuk, hogy mindig azon dolgozik, amire éppen szükség van. Ha kél, kompresszort csinál, ha kell, golyóscsapágyat vagy más fontos alkatrészt fabrikál. Nem szereti, ha a gépek állnak, amikor dolgozniok kell. Elkészített már ô néhány nap alatt olyan alkatrészt is, amelyre hónapokat vagy tcHán egy évet is kellett volna várni. Sok mindent megtanult a 36 esztendő alatt, amelyet a miklósi gazdaságban töltött. Itt szállt el felette az idő, sok-sok tapaszalattal megrakodva. * * * Ilyen gondolatok foglalkyilatnak bennünket, amint szemben állunk egymással. Azért is kerestük fel, hogy mondjon el valamit a múltból, hasonlítsa össze a jelennel. Emlékezzék csak vissza pl. néhány régi választásra. — Hát erről aztán estig elbeszélgethetnénk — mondja. Jó hosszú beszélgetés lenne, mert a dél még valahonnan a láthatár szélétől baktat felénk. Azonban kevés idő alatt is sokat tud mondani az olyan ember, akinek van miből válogatni. — Emlékszem például, hogy Udvardon már jóval a választások előtt nagy ponyvasátrak vottak felállítva, ahol etették-itattak a jó népet. Választáskor aztán egyik sátortól a másikig jártak. Ahol a piros kokárdásoknak adtak enniinni, ott piros kokárdát tűztek a kalapjukra, ahol pedig a fehér vagy másmilyen kokárdásoknak volt jó életük, ott olyan kokárdák díszelegtek a kalapokon, amilyenre éppen kapni lehetett valamit, A különféle pártok kortesei azon igyekeztek, hogy minél több embert csődítsenek a saját pártjuk sátrába. Végül már a kokárda színe sem számított. Amikor valamelyik félnek sikerült több embert összecsődíteni — ez pedig rendszerint ott történhetett meg, ahol legtöbb volt a bor és a gulyás — akkor jött a választási bizottság, megolvasta a szomjastorkú embereket és kész volt a választás. Utána nyomban elapadt a jólét. Remenovszky bácsi pgy pillanatra elhallgat. Arca lassan elfelhősődik, majd kis szünet után ismét megszólal. — Higgye el, nagyon drága ára volt a választási bornak és a gulyásnak. A nagygazdák a kicsiken és a munkásembereken egy-kettőre behozták az árát, még jócskán kerestek is rajta. Hisz éhbérért kellett dolgozni... így volt ez más faluban is. Nem, igazán nem kívánhat ia vissza senki az ilyen választást — fűzi hozzá az idős ember komo

1y hangon. Mintha egyet gondoltunk volna, mindJcetten kitekintünk a. nagy ablakon. Alig ötven méternyire fehérre meszelt lakások néznek ránk. A háztetőkön rádióantennák nyújtózkodnak fölfelé. Túl a vasúton, amely kettészeli a gazdaságot, új 2—4 szobás lakások sorakoznak. Előttük nem messze futballpálya gyepszőnyege zöldül. Látszik, hogy a fiatalságnak is vannak pártfogói. Hirtelen eszünkbe jut, milyen volt az élet a gazdaságban, amikor még gulyásért vásárolták a „voksot". — Jobb arról nem is beszélni — legyint kezével Remenovszky bácsi, gondolataiból hirtelen felriadva. Meglepődve nézünk rá, valamitől harmatos a szeme ... Tudja, hogy észrevettük megindultságát, mégsem mentegetődzik, de szavait keserűség hatja át. — Talán csak azok tudják úgy gyűlölni a múltat, mint én, akiktől annyit vett el, mint tőlem. A kizsákmányolok nem törődtek azzal, hogy a nép jól éljen. Őket a háború sem rújtotta soha, még azon is kerestek. Nem védték a népet tőle, de belevitték. A nagyapámat, az apámat a háború tette tönkre, én pedig c háborúban vesztettem el egyetlen fiamat... hajtja le a fejét s látszik rajta, hogy erősen küzd a, felindultsággal. — Szeretném, i.a mindenki megértené úgy, ahogy én megértem, hogy amikor mi évekkel ezelőtt a jólétet és a békét választottuk, jól választottunk, s most ezt még jobban megerősíthetjük ... MIKLYA JÁNOS | NÉHÁNY HÉT MÜLVA | fontos esemény következik be ha| zánk dolgozóinak életében: május = 19-én az urnák elé járulnak, hogy | megválasszák képviselőiket a nem| zeti bizottságokba. Nem érdekte| len, ha ezzel kapcsolatban egy pil— I lantást vetünk a tőkés országok š választási rendszereire, a választók | jogaira stb. és egybevetjük a népi | demokratikus országok választá1 saival. | A választójog a tőkés országok| ban rendszerint csak arra korláto| zódik, hogy a yálasztó szavazatát | olyan jelöltre vagy egész jelölő| listára adja le, amelyet rákényš szerítettek és emellett a jelölt | kiválasztásában semmi befolyást = sem gyakorolhatott. A jelölteik = személyében (a kommunista- és | munkáspártokon kívül) a burzsoá | politikai pártok választási gépe| zete állapodik meg.) ä A tőkés országokban a szavazó1 lap leadásával a választó politikai = jogai tulajdonképpen ki is merül| nek. Igazi politikai hatalom csak a = kizsákmányolók kisszámú csoportJŤ jának kezfben van. | A választók csupán a választási e kampány folyamán érintkeznek a = jelölttel. A képviselő rendszerint | eget-földet ígér, de megválasztása | után nem teljesíti ígéreteit, mert | nem tartozik felelősséggel a vá| lasztóknak. csupán pártjának és | csak az hívhatja őt vissza. | Ami az általános választójogot | illeti, a demokratikus tábór or| szágaiban az alkotmány kihirdeti, | a törvények a gyakorlatban biztojjj sítják az általános választójogot. | Ezzel szemben a tőkés országok| ban ezt a jogot csak deklarálják, | de a valóságban alaposan megnyír| bálják, egyes országokban még a = választási törvények sem tartják | tiszteletben az alkotmányban le= fektetett általános választójogot. | Az állampolgároknak e jogát a | legkülönfélébb ürügyekkel korlá| tozzák: nemzetiségi és faji meg= különböztetés alapján, továbbá a választók vagyoni helyzete, az általuk fizetett adó magassága stb. szerint. Jelentős mértékben korlátozza a választók jogait pl. az USÁ-ban az a törvény, amely meghatározza, hogy a választónak bizonyos ideig a választások helyén kell tartózkodnia. így a választásokból kizárják többek között a vándorló mezőgazdasági idénymunkásokat és családtagjaikat. Az általános választójogot megsértik olyan országokban is, ahol a parlament felsőházának tagjai öröklött jog alapján töltik be képviselői széküket vagy .funkciójuk alapján automatikusan a felsőház tagjává válnak, pl. a brit lordok házában. AZ EGYENLŐ VÁLASZTÓJOG azt jelenti, hogy minden választónak egy szavazata ^an és minden szavazat egyenlő értékű. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban az alkotmány és a választási törvények biztosítják az egyenlő vá'asztójogot, míg a tőkés országokban a választóknak ezt a jogát is megsértik. Az úgynevezett „választási földrajz" a burzsoázia lakta választási körzetekben az egyes képviselők megválasztásához kisebb számú szavazatot állapít meg, mint a többi körzetekben. A népellenes választási törvények még más előnyökben is részesítik a burzsoá pártokat, pl. a kapcsait jelölőlistákkal lehetővé teszik, hogy a burzsoá képviselők megválasztásához kevesebb szavazatra Jegyen pzükség, mint a munkáspárti kénviselők megválasztásához. A népi demokratikus országokban a szavazás titkosságát az alkotmány biztosítja és a gyakorlati intézkedések egész rendszerét foganatosítják, amelyek következtében a választón kívül senki sem tudhatja, milyen szavazatot adott le az urnába. Számos tőkés országban a szavazás titkosságát megsértik azáltal, hogy a szavazólapokat megszámozzák vagy egyéb módon megjelölik és önnek alap-