Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-05 / 95. szám, péntek

Beszélgetés Rudolf Barák belügyminiszterrel! a Központi Választási Bizottság elnökével (Folytatás az 1. oldalról.) 'éllam bel- és külpolitikájának lé­nyege nem változik. Klasszikus példája ennek az Egye­sült Államok, ahol felváltva van ha­talmon a demokratikus és republiká­nus párt, de már több mint száz éve nincs közöttük semmilyen ész­revehető politikai különbség. Egyéb­ként a burzsoá államok fejlődésének általános irányzata a demokrácia tényleges elnyomására és megdönté­sére irányul, aminek bizonyítéka a kapitalista országok múltbeli és mostani fasizálása is. Másképp ez nem is lehet mindaddig, amíg a dol­gozók nem veszik kezükbe a hatal­mat. Ha ebből a szempontból néz­zük a dolgokat, akkor világosan lát­juk, hogy a burzsoá választási rend­szerek úgynevezett demokratizmusa a valóságban csak formális. Népi demokratikus köztársaságunk­ban, mint szocialista típusú államban a helyzet más. 1948 februárjában népünk egyszer s mindenkorra a köz­társaság szocialista fejlődése mellett döntött. Ezért teljesen értelmetlen a nyugati propaganda állítása arról, hogy választásaink nem demokrati­kusak, mivel nem vehetnek részt benne az ellenzéki és szocialista­ellenes pártok. Köztársaságunk be­csületes dolgozói közül bizonyosan senki sem tekintené rendszerünk demokratikus jellege bizonyítékának például az agrárpárt létezésének megengedését, amely szocialista ál­lamunkban a volt nagybirtokosok ér­dekeit, vagy pedig más népellenes párt létezését védené. Azok, akik lábbal tiportak és megsemmisítetteK mindenféle demokráciát, végül pedig elárulták a köztársaságot, nem ta­níthatják és nem is fogják tanítani népünket arra, hogy mi a demokra­tizmus, vagy mi nem demokratizmus. Demokráciánk abban nyilvánul meg, hogy a munkások, földművesek és dolgozó értelmiség a legszélesebb mér.tékbsn részesei életünk szocialis­ta átalakításának és országunk fel­virágzásának legfőbb forrása. A nemzeti bizottságokba való mos­tani választások abba az időszakba esnek, amikor a központi hivatalok jogkörének nagy része átruházódik a nemzeti bizottságokra azok minden fokán. Természetes fejlődés ez, mivel - a nemzeti bizottságok munkájának emelkedő színvonala lehetővé teszi a demokratikus centralizmus elveinek egyre szélesebb érvényesítését, a he­lyi kezdeményezés és döntés legna­gyobb mértékben való érvényesítését. Ezekből a tényekből ered a készülő választások fontossága, valamint a jelöltek felelősségteljes kiválasztásá­nak szükségessége. Jövőbeli munkájuktól függ jelentős mértékben, hogy a szocializmus épí­tésében újabb sikereket érhessünk el, hogy emelkedjék az egész nép élet­és kulturális színvonala, fejlődjék a szocialista hazafiság és erősödjék az a tudat, hogy a Szovjetunió vezette szocialista országok legyőzhetetlen táborához tartozunk. A nemzeti bi­zottságokba való választási törvény teljes mértékben biztosítja a válasz­tók demokratikus jogait a jelöltek kiválasztásánál és a nemzeti bizott­ságok új tagjainak megválasztásánál, de egyszersmind nagy felelősség há­rul ebből a választókra a nemzeti bizottságok eljövendő tagjainak he­lyes megválasztásáért. Hogyan folynak a nemzeti bi­zottságokba való egévi választások eddigi előkészületei? A nemzeti bizottságokba való vá­lasztások előkészítésével a szer­vezési, technikai feladatok során kívül politikai feladatok is összefügg­nek, amelyeknek sikeres teljesítését elsősorban annak köszönhetjük, hogy a polgárok aktív részt vesznek a vá­lasztások előtti kampányban. A leg­fontosabb kampány egyike — a Nem­zeti Front jelöltjeinek kiválasztása és jóváhagyása a választók által a vá­lasztások előtti gyűléseken — éppen folyamatban van. Azokból a szervezési-technikai fel­adatokból, amelyek még teljesítésre várnak, legfontosabb a választási kör­zetek és a körzeti választási bizott­ságok megszervezése, a választók jegyzékének idejében való elkészítése és ismertetése, a Nemzeti Front je­löltjeinek beiktatása, ha jelölésükkel a választók egyetértenek. Újból hangsúlyozom a polgárok ma­gas fokú aktív részvételének jelentő­ségét, amit a választások előtti kam­pányban értünk el. Hiszen csak a vá­lasztási bizottságok és az agitációs központok milliónyi aktív dolgozót jelentenek. Arról van szó, hogy pol­gáraink e magas fokú aktivizálása ne I maradjon egyszeri választási akció, ' hanem a választások után is ugyan­ilyen mértékben vegyenek részt a nemzeti bizottságok munkájában. Tudományos értekezlet a haditudományok alapvető kérdéseiről Szerdán, április 3-án kezdődött meg a Katonai-politikai Akadémián a hadi­tudományok alapvető kérdéseiről ren­dezett tudományos értekezlet. A részt­vevők üdvözölték körükben a szovjet hadsereg képviselőjét, A. A. Sztrokov ezredest, a történelmi tudományok doktorát, Kratochvíl vezérezredest, a csehszlovák hadsereg vezérkari főnö­két, a CSKP KB, valamint a politikai főosztály képviselőit. A konferencia tárgyalásain részt vettek a Csehszlo­vák Tudományos Akadémiának, a CSKP Történelmi Intézetének, a Ká­roly-egyetemnek, a Pedagógiai Főis­kolának dolgozói és számos tudós és politikai dolgozó is. Dr. Coufal őrnagy beszámolójában a katonai-elméleti munka egyes fő problémáival foglalkozott. A délelőtti ülést V. Kratochvíl vezérezredesnek, a vezérkar főnökének beszédével fe­jezték be, aki rámutatott a katonai tudományos kutatások legfőbb prob­lémáira hadseregünk harcképességé­nek fejlesztése szakaszán. A délutáni vitában az értekezlet résztvevői a haditudományok időszerű problémái­nak elemzésével foglalkoztak. Y. I. Lenin születésének 87. évfordulója előtt Vlagyimir Iljics, Lenin, a szovjet szocialista állam megalapítója szüle­tésének 87. évfordulójára a prágai V. I.. Lenin Múzeum áprilisban beszél­getéseket rendez a proletariátus fe­lejthetetlen nagy tanítójának életéről és munkásságáról. Az első emlékest április 18-án lesz. Műsorában azok beszélnek V. L Le­ninről, akik személyesen találkoztak vele. Csehszlovákiába eljön Jevgenyij Petrovics Onufrijev, az Orosz Szociál­demokrata Munkáspárt VI. össz-orosz konferenciájának egyetlen élő részve­vője. Ezt a konferenciát 1912. január­jában tartották meg a prágai Nép­házban. J. P. Onufrijev részt vesz a prágai V. I. Lenin Múzeumban, Prága előadó termeiben, valamint néhány üzemben és egységes földművesszö­vetkezetben rendezett beszélgetésen is. Posta összeköttetés Jugoszláviával Azonnali hatállyal érvénybe lép Csehszlovákia és a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság közötti posta­összeköttetésről szóló megegyezés. A megegyezés alapján a kölcsönös postaforgalomban engedélyezve van mindenféle levél és levélnek megfe­lelő csomag küldése. Értékpapír kül­dését 5000 aranyfrank magasságáig engedélyezik. Ezenkívül meg van en­gedve közönséges csomagok, és 5000 aranyfrank érték feltüntetésével jel­zett csomagok küldése, továbbá a tö­rékeny, nem raktározható, sürgős csomagok küldése 20 Kg-ig. A levél­küldemények és csomagok, amelyeket postaügyi vagy telefonunikációs szol­gálati ügyekben küldenek, fel vannak mentve a postai díjak alól. A posta­összeköttetés közelebbi feltételeit a postahivatalok is közlik. Beszélgetés külpolitikai kérdések­ről. — A Csehszlovák újságírók or­szágos kongresszusa előkészületeinek keretében a Csehszlovák Újságíró­szövetség szlovákiai bizottsága szer­dán, április 3-án a Komensky-egye­tem aulájában beszélgetést ren­dezett a külpolitikai rovatok ve­zetői, a napilapok, folyóiratok és a Csehszlovák Rádió dolgozói és az ol­vasók között. A beszélgetést „Új­ságjaink a külpolitikai kérdésekről" című témŕ'ól rcn^zték. Ez idén több csehszlovák turista látogat el Romániába és Albániába. Antonín Jarábek. a Čedok igazgató­helyettese, szerdán, április 3-án aláírta a román Kárpáti és az Albán Albtou­rist utazási irodákkal a Turista-uta­zásokról szóló egyezményt. Romá­niába összesen 6200 turista utazik hazánkból. Albániába két­szerannyian mennek ez idén, mint tavaly. Bratislava dolgozói megünnepelték a város felszabadításának 12. évfordulóját Bratislava felszabadítása 12. évfor­dulójának előestéjén a város dolgo­zói ünnepi est keretében hálával és szeretettel adóztak ,a felszabadító Szovjetuniónak. Az estet a Hviezdo­slav Színházban a Szlovák Nemzeti Front városi bizottsága és a Brati­slavai Központi Nemzeti Bizottság rendezte. Az esten részt vettek Karol Bací­lek, Pavol Dávid, Oskar Jeleň, Pavol Mailing, Jozef Való Szlovákia Kommu­nista Pártja KB irodájának tagjai, Milan Rázus és Štefan Sebesta, Szlo­vákia Kommunista Pártja KB irodá­jának póttagjai, Irena Ďurišová, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Jo­zef Kríž és Augustín Micbalička, Szlovákia Kommunista Pártja KB tit­kárai, Emília Muríňová, a Szlovák Nemzeti Front KB titkára, valamint a szlovák politikai és kulturális élet más képviselői. A vendégek között volt V. D. Karjakin, a Szovjetunió bratislavai főkonzula is. Lelkes ovációval üdvözölték a kár­pát-uknajnai hattagú küldöttséget, amelyet J. V. Ilnický, a Szovjetunió Kommunista Pártja körzeti bizottsá­gának titkára veretett és a Magyaror­szági szovjet katonai alakulatok hat­tagú küldöttségét, melyet J. F. Zanu­gyin ezredes, a Szovjetunió hőse veze­tett. J. F. Zanugyin ezredes hatalmas taps közepette kezdte meg beszédét, melyben tolmácsolta Bratislava dol­gozóinak a szovjet katonák forró üd­vözleteit, majd a legjobbakat kívánta az elért sikerekhez. Ünnepi beszédet Pavol Majling, Szlovákia Kommunista Pártja KB irodájának tagja, a' Meg­bízottak Testületének első alelnöke mondott. Beszédében többek között kijelen­tette: „Népünk tizenkét évvel ezelőtt tudatosan és lelkesedéssel állt a Szovjetunió vezette haladó erők olda­lára. A felszabadítás első napjaitól A CSKP KB üdvözlő levele Vilém Mucha elvtárs 65. születésnapjára Tisztelt elvtárs, 65. születésnapo­don fogadd őszinte elvtársi üdvöz­I leteinket és jókívánatainkat. | Ma visszaemlékezünk hosszú éve­! kig tartó áldozatos munkádra, amit j a munkásosztály ügyéért, hazánk­; ban a szocializmus győzelméért végeztél. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának megalakítása óta hűségesen haladsz a párt soraiban és elveihez való hűségedet a párt és közélet különböző szakaszain bizonyítod be. Gazdag életed további éveihez jó egészséget kívánunk neked. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága rohamos ütemben-kezdtük építeni bé­kés életünket. Dolgozó népünk a Szovjetunió önzetlen segítségével a felszabadítás óta nagy sikereket ért el hazája gazdasági építésében, a kul­túra fejlesztésében, az életszínvonal emelésében. A felszabadítás 12. év­fordulója arra kötelez bennünket, hogy törekvéseinkben ne lankadjunk, hogy még jobban fejlesszük kezdemé­nyezésünket, még szorgalmasabban építsük új életünket, hogy a nagy Szovjetunió vezetésével, az űj úton haladó nemzetek oldalán helyes irányt mutassunk mindazoknak, akik még harcolnak szabadságukért, boldogabb jövőjükért." Az est első részét az Internacioná­léval fejezték be. Az est kulturális részében gazdag, színes műsorral szerepelt a „Technik­együttes", a J. L. Bella-együttes és a Nemzeti Színház tagjai. Kegyeletes megemlékezés Szlovákia fővárosának a szovjet hadsereg által való felszabadítása 12. évfordulóján csütörtökön, április 4-én a SLavínon koszorúk elhelyezésével fejezték ki kegyeletüket a Bratislava felszabadításakor elesett szovjet ka­tonák emléke iránt a szlovák politi­kai és közélet képviselői. Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának koszorúját Karol Bacílek, Pavol Dávid és Jozef Való, Szlovákia Kommunista Pártja KB iro­dájának tagjai, Milan Rázus, az SZLKP KB irodájának póttagja és- Jozef Kríž, az SZLKP KB titkára helyezték el. A Szlovák Nemzeti Tanács koszorú­ját Irena Ďurišová, Dénes Ferenc és Michal Zákovič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei helyezték el. A Meg­bízottak Testületének koszorúját Pavol Majling, a Megbízottak Testületének első alelnöke, valamint Ján Marko mérnök és Štefan Šebesta, a Megbí­zottak Testületének alelnökei helyez­ték el. A Szlovák Nemzeti Front KB koszorúját Emília Muríňová vezető titkár, továbbá Jozef Gajdošík és František Štefánik, az elnökség tag­jai helyezték el. A további koszorúkat V. D. Karja­kin, a Szovjetunió bratislavai főkon­zula, a kárpát-ukrajnai küldöttség és a Magyarországon levő szovjet kato­nai alakulatok küldöttsége helyezte el, akik részt vesznek a Bratislava felszabadításának 12. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségeken. Koszorút helyezett még el Adolf Kit­ta, a Lengyel Népköztársaság brati­slavai főkonzula, Bényi József, a Ma­gyar Népköztársaság bratislavai al­konzula és Dimitr Charzsijev, a Bolgár Népköztársaság bratislavai alkonzula. A Duklai emlékműre Szlovákia Kom­munista Pártja bratislavai kerületi bi­zottságának és városi bizottságának képviselői, valamint a Szlovák Nem­zeti Front bratislavai kerületi bizott­ságának és városi bizottságának képviselői, a fegyveres alaku­latok képviselői és a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság, valamint a Kerületi Nemzeti Bizottság képvi­selői helyeztek koszorút. A kegyeletes aktus a csehszlovák és szovjet államhimnuszokkal ért vé­get. A nemzet gyűlés biz otts ág ai az állami költs ég vetésr ől tárgyalnak A gépipari* termelés a szocialista építés alapja A nemzetgyűlés bizottságai szer­dán, ápriilis 3-án folytatták az 1957, évi állami költségvetés megtárgyailá­sát. A költségvetési éš gazdasági bi­zottság megkezdte a Nehézgépipari Minisztérium, a Fdnomg ép ipari Mi­nisztérium, valamint a Gépkocsi és Mezőgazdasági Gépipari Minisztérium költségvetési fejezeteinek tárgyalását. A bizottság tagjai a három minisz­térium költségvetési fejezeteinek megtárgyalásakor rámutattak gép­ipari minisztériumaink rendkívüli je­lentőségére és fontos szerepére nép­gazdaságunkban. mivel a gépipari termelés a szocialista építés alapja, s eredményeikkel így közvetlenül befolyásolják egész gazdasági éle­tünk fejlődését és színvonalát. 1961-ig Csehszlovákia az egy la­kosra eső termelésben megközelíti a legfejlettebb ipari országokat, mi­vel gépipari termelésünk egyhatodá­val emelkedik. Már 1957-ben 10,6 százalékkal növekszik a gépipari mi­nisztériumok termelése, ebből a nc­házgépipari termelés 12,3 százalék­kal. 1957-ben az állami terv is 8 százalékkal nagyobb összeget fordít a gépipar fejlesztésére, mint a múlt évben. Fontos szerepet játszik az egyes üzemek és minisztériumok rendes kooperációjának biztosítása is, ami­nek hiánya kedvezőtlenül befolyásol­ja a tervezett feladatok teljesítését. W MM MW HIt WM Ht HWMHM tt ltM II MMHM Szerdán Prágába érkezett a Len­gyel Népköztársaság vegyiipari dol­gozóinak hattagú szakszervezeti kül­döttsége. Tizennégynapos csehszlo­vákiai tartózkodásuk idején a lengyel vendégek ellátogatnak vegyi üze­meinkbe, és megismerkednek vegyi­ipari alkalmazottaink szakszervezeti szövetségének munkájával. A Kassai Kormányprogram — a nép egységes akaratának megtestesülése Tizenkét évvel ezelőtt — 1945. áp­rilis 5-én a Kassai Kormányprogram kihirdetése a Szlovák Nemzeti Tanács ünnepélyes ülésén új fejezetet jelen­tett a megújhodott Csehszlovák Köz­társaság történelmében. Egy nappal előbb alakult meg már felszabadult területen a csehek és szlovákok nem­zeti frontjának új kormánya. A Kassai Kormányprogram a törté­nelemben először oldotta meg a lenini elvek alapján helyesen a legkényesebb belpolitikai problémák egyikét, a cse­hek és szlovákok viszonyát. Mikor mindkét nemzetet a német imperialista terjeszkedés következté­ben a német fasizmus alakjában rom­lás fenyegette — akkor, mint hajdan a huszita forradalom alatt a nemes­ség — az új uralkodó osztály, a burzsoázia is árulást követett el. A legnagyobb veszedelem idején saját dolgozó népe ellen, az ellenséggel szö­vetkezett és így került sor a szégyen­letes müncheni diktátumra, Ezáltal 1939. márciusában a fasiszta ellenség szabadkezet nyert, hogy államunkat orozva megtámadja. A második világ­háború szörnyűségeinek közepette mindkét nemzet harcot kezdett a fel­szabadulásért, amit a Szlovák Nemzeti Felkelésen és a Prágai Felkelésen ke­resztül a Szovjet Hadsereg segítsé­gével május 9-én meg is valósított. A Kassai Kormányprogram alapján a Nemzeti Front kormánya kimondta, hogy a nép az egyedüli forrása az ál­lamhatalomnak, hogy az állam népi demokratikus állam legyen, melyben a nép saját képviselői útján nemcsak törvényeket hoz, hanem azokat egy­szersmind maga hajtja végre. Az új kormányprogram elejétől fogva olyan gazdasági intézkedéseket hozott, ame­lyek szerint nemzeti kezelésbe vették azoknak a vagyonát, akik részt vettek, vagy segédkeztek a Csehszlovák Köz­társaság felosztásában és megszállá­sában. Itt elsősorban az áruló kapita­lista nagyburzsoá elemek és a külföldi tőke kiszorításáról volt szó, amely különösen a háború alatt befészkelte magát és mindenben támogatta Hit­ler hadi-gépezetét. A Kassai Kormányprogramot Cseh­szlovákia Kommunista Pártja javasolta, és benne az egész csehszlovák nép ta­pasztalatait, akaratát és óhaját fejezte ki. A kormányprogram a nemzeti és demokratikus forradalom célkitűzéseit foglalta magába. Egy további fejezetben a kormány­program a külpolitikai irányt állapít­ja meg, mely az 1943-ban megkötött csehszlovák-szovjet barátsági és köl­csönös segélynyújtási szerződésen alapszik. A kormány elejétől fogva és a jövőre nézve is következetesen a Szovjetunióval való barátságra kívánja alapozni az együttműködést. Egyedül ebben látja hazánk szabadságának, biztonságának és függetlenségének tartós biztosítékát. A fontos gazdasági intézkedések között az első helyet foglalta el a földreform kérdése. Földműveseink Kelet-Szlovákiában a fasiszták elme­nekülése után azonnal hozzáláttak az ellenséges arisztokrácia és az árulók földbirtokainak felosztásához. A falun uralkodó hagyományos földéhség így talált kielégítésre a Kassai Kormány­programban. Ez a földreform, amelyet azután kiterjesztettek az egész köz­társaság területére, valamint annak betetőzése 1948-ban nemcsak a volt feudálisok földbirtokait számolta fel, hanem erős csapást mért a kapitalista földbirtokosokra is. Az 1948-ban meg­valósított földreform alapján kisajátí­tották az ötven hektáron felüli birto­kokat, azonkívül azokat, amelyeken tulajdonosuk a földön nem dolgozott. Már akkor, egy hónappal a háború befejezése előtt a kormány fő feladatai­hoz tartozott a háború által szétrom­bolt népgazdaság újraszervezése, meg­újítása, az ellátási- és élelmezési-ne­hézségek leküzdése. Mi volt a legfőbb biztosítéka annak, hogy a Kassai Kormányprogramot megvalósítják? Elsősorban az, hogy köztársaságunkat a Szovjet Hadsereg szabadította fel, melynek védelme alatt a népi erők szabadon kibontakozhat­tak. Másrészt a Nemzeti Frontban a munkásosztály szava lett a döntő, amit Csehszlovákia Kommunista Pártja kép­viselt a legjobban. Minden forradalomban, tehát ebben a nemzeti és demokratikus forrada­lomban is — a hatalom kérdése volt a döntő. A hatalmat pedig a munkás­osztály tartotta kezében szövetségben a dolgozó parasztsággal, miközben a nemzeti bizottságokra támaszkodott. Így nőtt át a nemzeti és demokratikus forradalom később, 1948-ban a szocia­lista forradalomba. A munkás- és pa­rasztszövetség már akkor összemérte erejét a reakcióval és folytatta közös harcát 1945 és 1948 között az államo­sítás, a nemzeti biztosítás terén, a földreform második szakaszában, míg végre a februári győzelem után telje­sen megnyílt a szocializmus felé ve­zető biztos és boldog út. 0-k

Next

/
Thumbnails
Contents