Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-28 / 117. szám, vasárnap

emzeti Front jelöltjei - a nép jelöltjei eOGGOOOOOOOOOC^ 3000000000©0©<^^ Bátran állt a választók elé Komol" munkával eltelt három év után Bodó József, a somorjai HNB titkára a napokban újból a választók elé állt. Nemcsak bemutatkozás volt ez, ha! nem egyben számadás az eltelt három év eredményeiről, hibáiról de nem kellett szégyenkeznie választói előtt, belé helyezték bizalmukat. Bodó József és a HNB legtöbb tagja rászolgált arra, hogy továbbra is vezessék, irányítsák a község lakosait. A Nemzeti Front ezért jelölte őt újból az újonnan megválasztandó nemzeti bizottságba. Bodó József, a hajdani cseléd fia, ma már meglett ember. Boldog hatgyermekes családapa. Asztalosnak tanult, de mester nem lett belőle. Egész életében segédeskedett. A somorjai nép tiszteli, becsüli úgy is, mint embert, úgy is mint vezetőt. A három évvel ezelőtt megválasztott helyi nemzeti bizottság tagjai nagy igyekezettel fogtak munkához. Iparkodtak mindannyian, közöttük Bodó József is, hogy amit választóiknak ígértek, ne csak szó, üres ígéret maradjon, hanem kézzelfogható valóság. Nem ígértek sokat, csak annyit, amennyit biztosan megtudnak adni. Bodó Józsefék ma emelt fejjel állnak a választók előtt. ígéretüket beváltották. Bebizonyították, hogy a nép választottiai minden törekvésükkel a nép érdekeit szolgálják. Amikor a termelés növeléséről beszéltek, amikor az állampolgári kötelességek teljesítésére figyelmeztettek, mindent az állam érdekében tettek. Szocialista hazánk érdeke pedig egy a nép érdekeivel. A bemutatkozó gyűlésen Bodó József nem restellte bevallani, hogy hibákat is elkövetett. így volt, igaz volt, de az eredmények árnyékában szinte morzsányira töpörödnek ezek a hibák. A választők bizalommal viseltetnek jelöltjük iránt. Hisznek neki, bíznak szavában, mert adott szavát valőra váltotta. A helyi nemzeti bizottságnak ma már tekintélye, tagjai szavának pedig súlya van Somorján. ' No, de lássuk, miért tapsoltak a választők jelöltjüknek, Bodó Józsefnek, miért néztek rá bizalommal, miért választják újból? A válasz nagyon egyszerű. A somorjai HNB és Bodó József is hü maradt a néphez. Választói érdekében sokszor megtoldotta a nappalt az éjszakával. Lássuk, mit tettek. Kezdjük azzal, hogy a somorjai HNB tagjai három évvel ezelőtt ígéretet tettek, hogy segítenek a szövetkezetnek, hogy minél eredményesebb legyen gazdálkodása. Hozzájárultak ahhoz, hogy 25 taggal bővült a szövetkezet, hogy bevezették a sűrűsoros vetési módszert, felépítettek 2 390 000 korona értékű gazdasági épületeket. Ne higgyük, hogy mind ez olyan simán ment, mint ahogy azt most leírjuk. Voltak olyanok, akik pillanatnyilag nem értettek egyet a HNB akaratával, de a gyakorlat minden ilyen esetben a HNB-t, Bodó Jőzseféket igazolta. A 25 tag sem bánta meg elhatározását. A szövetkezet sem járt roszszul, hogy új istállókat, baromfiőlakat építettek, hogy bevezették a sürűsoros vetési módszert. Nem bánták meg, mert emelkedett a hektárhozam. Szaporodott a jószág és fokozódott a hasznosság. Gabonafélékből pl. 2 mázsával, cukorrépából 68 mázsával, kukoricából pedig 9 és fél mázsával emelkedett a hektárhozam. Az állatok hasznossága — a jő elhelyezés következtében — szintén lényegesen megnövekedett. Az egy tehénre eső évi tejátlag 940 literrel emelkedett. A tyúkok is hálásak voltak az új ólakért. A tojőnkénti évi tojásátlag 52 darabbal emelkedett. A kocák évi malacátlaga is 5-tel lett nagyobb. Száz tehéntől pedig a múlt évben már 16 borjúval neveltek többet, mint a választások előtti években. Ezek az eredmények természetesen a tagok jövedelmében is megmutatkoztok. A somoriai szövetkezeteseknek mindenük van. Jól élnek, gyarapodnak. így is van ez rendjén. Ez volna az érem egyik oldala, vagyis a szövetkezeti termelés növelése, melynek hasznát elsősorban a szövetkezeti tagok látták. Az érem másik oldala pedig azt mutatja, amit az államtól, a HNB-n keresztül közvetett formában kaptak a somorjaiak. Nagy segítséget jelent a lakosságnak, hogy rádiójavító-, kerékpárjavító-, villanymotor- és egyéb használati gépek javítóműhelye, villanyszerelőés lakatosműhely létesült. Felépítettek egy műhelycsarnokot a cementgyártás részére. Mosodát létesítettek. Folyamatban van egy fürdő építése is, mely Bodő József szerint 1958-ra lesz készen. Az elmúlt három év folyamán az állami lakásépítkezés keretében 54 lakásegység épült. 59 házhelyet adtak át az építkezni kívánkozóknak. Eddig 48 családi ház épült fel. Az utak javítására 87 000 koronát fordítottak. A falufejlesztési akció keretén belül autóbuszvárótermet és nyilvános WC-t építettek Szabadtéri színpad építését kezdték meg az ún. „Pomle"-parkban. Rendbehozták a többi parkot is és padokkal látták el, hogy a dolgozók napi munkájuk után jól érezzék magukat és kipihenhessék fáradalmaikat. Az eltelt három év alatt a közoktatás terén is nagy dolgok valósultak meg. Szlovák és magyar tannyelvű 11éves iskola nyílt meg. Bővült a diákotthon. A múlt év végén pedig egy új, modern 23 tantermes 11 éves iskola építéeét kezdték meg. Az iskola felépítése több mint 6 és félmillió koronát igényel. E három év alatt javult a somorjai dolgozók egészségéről való gondoskodás is. Az orvosi szolgálat nőgyógyásszal, gyermekorvossal és röntgenológussal bővült. Megszervezték az éjjeli orvosi szolgálatot és a mentőszolgálatot. A gyermekek egészségéről való fokozott gondoskodás érdekében pedig 120 000 korona költséggel korszerűsítették a gyermekambulanciát. A kereskedelem szakaszán szintén lényeges változás történt. Somorja lakóinak állandóan növekedő vásárlóképessége megkövetelte a kereskedelmi hálózat bővítését. A HNB figyelembe vette a lakosság érdekeit és megtette a szükséges intézkedéseket. A kereskedelmi hálozatot több szaküzlettel bővítették. Ezenkívül a múlt évben egy korszerű pékség felépítését is megkezdték, amely az idén nyer befejezést. Az előbbi felsorolás teljes egészében még nem foglalja magában mindazt, amit a somorjaiak az elmúlt három év során kaptak A felsorolt tények azonban eléggé bizonyítják a párt jó politikáját, mely mindenekelőtt az emberről való gondoskodást tartja szem előtt. Bizonyítja azt is, hogy Bodó József igazat mondott három évvel ezelőtt, sőt, többet kaptak a somorjaiak, mint amennyit ő és a HNB többi tagjai ígértek. Igazat mondott Bodó József, igazat mond most is, amikor a jövőről, az elkövetkező három évről beszél választóinak. NézzUk a jövőt. Bodő József most is azzal kezdi, mint három évvel ezelőtt. A termelés növelésének fontosságáról beszél. Helyesen is teszi, mert az a további fejlődés alapja. Mivel Somorján a legfőbb termelőeszköz a föld, a szövetkezetnek szüntelenül növelnie kell a termelést, mégpedig olyan formán, hogy 1960-ban a munkaegységek értéke már 4 koronával legyen magasabb, mint az idén. Ez lehetséges is, ha közös a cél, ha azt akarja a vezető is, amit a vezetett. Somorján pedig egyet akarnák. Az elkövetkező három évre kidolgozott akcióterv szép jövőt ígér a somorjaiaknak. Rövidesen egy fürdőt, később egy bádogosüzemet kapnak. Még az idén két üzlethelyiséget és 10 . lakásegységet építenek. 1960-ig pedig 90 új lakásegységet kapnak. Rendbehozzák a vörös hadseregről elnevezett és a községi major előtti tereket. Továbbra is nagy gondot fordítanak az utak, járdák kijavítására és a parkok karbantartására. Gyermekjátszóteret létesítenek és befejezik a szabadtéri színpad építését. Az új lakásegységek közelében egy élelmiszer- és egy iparcikket árusító üzletet rendeznek be. 1960-ban pedig — ugyancsak itt — tejet és tejtermékeket árusító üzletet nyitnak. Ezzel biztosítják, hogy az új házak lakói helyben megvásárolhatják mindennapi szükségleteiket. Befejezik a 23 tantermes 11 éves iskola építését, a tanítók részére pedig 8 lakásegységet építenek. Tervbe vettek egy 500 személyt befogadó kultúrház építését is. No, de iparkodjon a kéz. Toll, fürgébben mozogj, mert Bodó József már arról beszél, hogy az egészségügyi szolgálat bővítése megköveteli az egészségügyi intézmények gyarapítását ds. Azt mondja, hogy 1958ban sor kerül a járási egészségügyi központ építésének megkezdésére, mely 150 ágy befogadóképességű lesz. Ezen felül az orvosok részére szintén 8 lakásegységet építenek. A múltban az alkalmazásban levő anyáknak gondot okozott gyermekeik elhelyezése, mivel a bölcsődék kicsiknek bizonyultak. A HNB a dolgozó asszonyok panaszainak figyelembevétele alapján a következő három évsorán bővíti a meglevő bölcsődéiket, mégpedig olyan formán, hogy azokban 40 gyerekkel lehessen majd többet elhelyezni. Ezekkel a tervekkel, ha úgy tetszik ígéretekkel áll Bodó József a napokban választói elé. Ezt ígéri a helyi nemzeti bizottság újonnan megválasztandó többi tagja is. A választók hisznek nekik, bíznak bennük, mert az elmúlt három évben is betartották szavukat, s tapasztalták, hogy aki a népből származik, az csakis a nép érdekeit védheti. A választóknak pedig segíteniök kell őket, de egyben jogukban áll ellenőrzésük is. Szarka István úsmerjük meg legjobbjainkat Május 19-én az urnákhoz járul az ország lakossága, hogy szavazatával eldöntse, kik legyenek azok, akik a nemzeti bizottságokban képviseljék érdekeit." Minden faluban, minden városban kiválasztották már azokat, akiket legmegfelelőbbnek tartanak e tisztségek betöltésére. Nézzünk csak széjjel... A ligetfalusi bádogáru-gyár száz esztendőnél is öregebb már, de dolgozói nem készültek boldogabban a választásokra, mint éppen napjainkban. Nyolc év óta első ízben teljesítették itt terven felül az első negyedévi tervet. Természetes tehát, hogy képviselőikül is olyan dolgozókat választottak ki, akik legtöbbet tettek a szép eredmény kivívásában. Hat legkiválóbb munkásukat jelölik a nemzeti bizottságokba — négyet mutatunk most be közülük. bás áru. Mi sem jellemzi ezt jobban, mint az, hogy 1950-ben még 1,9 százalék volt a selejt, ma már alig tesz ki egyetlen százalékot. Kitűnő szakember, szigorú ellenőr, de a legnépszerűbb munkatársak egyike Benedikt Prepelica. A Kovosmalt munkássága egyhangú lelkesedéssel javasolta jelöltnek. Berger József 40 éves. 14 éve dolgozik már a ligetfalusi Kovosmaltban. Mint munkás került az üzembe. Legnagyobb érdeme, hogy a felszabaduláskor három társával együtt ő szervezte újjá az üzemet, ő hívta össze a gyár munkásait, ő tevékenykedett legtöbbet a termelés újból való megindulásán, megszervezte az üzemi szakszervezeti csoportot. Jelenleg a Kovosmalt üzemi bizottságának elnöke. Mint ilyennek, oroszlánrésze van abban, hogy üzeme 104,2 százalékra teljesítette az elmúlt negyedév tervét. A központi nemzeti bizottság 145-ös körzetében lép fel képviselőjelöltként. A fiatalság tapasztalathiányát rendszerint a lelkesedés pótolja. Jellemző példája ennek a 25 éves Soko Ilona, aki bár mint hivatalnok dolgozik a Kovosmaltban, mégis megtalálta a módját, hogyan vegyen részt a tényleges termelőmunkában is. Soko Ilona tömegszervezeti munkájával tette magát megbecsültté vállalatában. Mint lelkes ČSISZ-tag mindenütt ott van, ahol a fiatalságot buzdítani kell- Tavaly, mint a gyár CSISZ-elnöke 13 új tagot nyert meg az ifjúsági szervezet számára, s az idén már 62 munkaórát dolgozott le a különféle brigádokon. Mi sem igazolja jobban érdemeit, mint az, hogy a párt — idestova egy éve már — felvette tagjai közé. Hogy egy nagyüzem jól teljesítse tervét, az sokban attól függ, milyen minőségű gyártmányokat hoz forgalomba. Az 52 éves Benedikt Prepelicának különösképpen nagy érdeme van abban, hogy a Kovosmalt gyártmányaival a külföldön is minden megrendelő elégedett. Csak 1950 óta dolgozik a gyárban, de már mindenki tudja, hogy Prepelica műszaki ellenőr kezén keresztül alig csúszhatik át selejtes, hiMelis András kőműves ugyan, de bátran elmondhatjuk, kiváló munkája nélkül nem teljesíthette volna tervét a Kovosmalt. Társaival együtt cinezőkemencéket épít, ez pedig olyan fontos munka egy bádogárugyár részére, mint a vasolvasztó részére a kohó. Rendszerint minden öt-hat hónapban átég az ilyen cínező-katlan oldala. Fontos tehát, hogy idejében új kemencékkel lássák el a cinező termeket. Így aztán van olyan időszak, amikor csakis erőt túlfeszítő munkával lehet biztosítani a cinező munkát. Ebben a munkában tűnik ki Melis András immár negyedik éve. S mert emellett feladatait mindig teljesítő párttag és egyike a legkedveltebb munkatársaknak, — a Kovosmalt munkássága nemzeti bizottsági taggá javasolta, s a Nemzeti Front jelölte is. (N. J.) T

reníínnél még jó betonúton száguld az autó, de a Vlára-szoros, a morva-szlovák határ közelében olyan sűrű erdőségek vannak

: melyekben nem könnyen jut el az ember. Csupán egy keskeny vágányú, 12 km hoszszú erdei vasút szeli át őket. Mi is Luborčán szálltunk be a „Lesný Závod, Trenčín" fatelepének autóhajtányába, amely felvitt bennünket a kies völgyen keresztül az Antonstal nevű erdő- és vadászterületre. Egykor a Dreher bárók, a közép-európai sörkirályok, ipari mágnások tulajdonát képezte ennek a „kiskirály Ságnak" vadászkastélya is. Tulajdonosa magas hegytetőre építtette. Középkori bástya-utánzatáról gyönyörű panoráma nyílik a szemlélő elé. Itt dőzsöltek a kastélyban a vendégek, akik messziről jöttek, hogy űzzék a nemes vadat és kipihenjék a semmittevés fáradalmait. A báró és felesége, akik Bécsben éltek, négylovas, rugós hintón húzatták fel magukat az erdei utakon, mert az akFavágó

k gy

ermekei a sörkirály kastélyában kori egyszerű hajtány nem volt elég előkelő. 1944 őszén és 1945 elején olykorolykor partizáncsoportok is meglátogatták a kastélyt, ahol — kiszabadulva a német egységek gyűrűjéből — jól esett egy kis pihenés és tisztálkodás. Nem tagadhatjuk, az ottani bő élelmiszer- és italkészletek, konzervek és befőttek is nagyon vonzottak bennünket. De a fasiszták is állandóan a nyomunkban voltak, úgyhogy egy-két napnál tovább nem volt maradásunk. Az erdőkitermeléseken, erdészlakokban levő telefonvezetékek pedig veszélyesek voltak, mert sokszor nem tudhattad, ki a barát, ki az ellenség. Az egyik taktikai visszavonulásnál pontosan csapódtak az erdőbe a náci aknavetők lövedékei. Hajszálon múlott, hogy nem tett nagyobb kárt bennünk. A kastély közelében fogták el — ebédfőzés közben — Kulišek elvtársat, a myjavai munkásmozgalom aktív tagját, valamint Martin Kedrot, a partizánbrigád fő élelmezöjét és egy partizánt, a szakács pedig — látva a reménytelen helyzetet —, agyonlőtte magát. Az elmúlt 12 év óta sok minden megváltozott ezen az „istenhátamögötti" erdőterületen is. A vadászkastélyt tatarozták és átalakították az erdöipari tanonciskola céljaira. Elsősorban erdöipari munkások, favágók gyermekei jelentkeznek ebbe a szakmába, akik ismerik és szeretik a hegyvidéket, az erdőt és nem ijednek meg a nehézségektől. Mikula igazgató, Jurinec a helyettese és Sulek gazdasági vezető adnak kérdéseinkre felvilágosítást. Az erdöipari tanulók 14 éves koruktól kezdve látogatják az iskolát, mely két évig tart, és a végzett tanulók innen mehetnek tovább a magasabb fokú kétéves, vagy négyéves erdészeti iskolákba. Az iskola 1949-ben létesült és azóta négy évfolyam végzett növendékei hagyták el. Az iskola célja állandó erdőipari szakmunkásokat nevelni. Itt a fiúk három napig elméleti oktatást nyernek, három napig pedig az erdőben dolgoznak, hogy az erdöirtás, fakitermelés, termesztés, szállítás minden csínját-bínját megismerjék. Télen segítenek leszállítani a kitermelt faanyagot, melyet a luborčai raktárból szállítanak tovább. Erre a foglalkozásra csak fiúk jelentkeznek, mert ez kimondottan férfimunka, elég sok veszéllyel. nehéz időjárási feltételekkel van egybekötve. Itt nagyon jól gondoskodnak a fiatalokról. Kitűnő az ellátás, tiszta, szép szobák, társalgók és tantermek állanak rendelkezésükre. Szabad idejükben sportolhatnak. Röplabda, asztalitenisz, sakk, különféle tornaszerek vannak itt és egyéb szórakozásban is részük lehet. A feudális urak egykori kizsákmányolt favágói bizony még csak nem is álmodták volna, hogy egyszer gyermekeikről így fog gondoskodni a szocialista állam. GR EK IMRE