Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-26 / 115. szám, péntek

tí í i B É A KOMMUNISTÁK A SZÖVETKEZETEK MEGERŐSÍTÉSÉÉRT Járásunkban Nyárasdon, Tanyon, Kolozsnémán, Füsön és más köz­ségekben a szövetkezetek példásan gazdálkodnak. A mezőgazdasági termelés növelésével egyre több és több élelmiszert adnak közel­látásunknak és nagyobb mennyisé­gű nyersanyaggal látják el az ipari üzemeket. A szövetkezeti tagoknak az említett községekben szép jö­vedelmük van, mivel a jó gazda­sági eredmények megmutatkoznak a munkaegységek értékén is. Szá­mos bizonyíték van arra járásunk­ban, hogy a szövetkezeti gazdál­kodással sokkal jobb eredmenye­ket lehet elérni, mint magángaz­dálkodással. Nem hunyhatunk szemet azonban afelett, hogy olyan szövetke­zeteink is vannak, melyek lassan fejlődnek, nem eléggé erősödnek. A járási pártbizottság irodájának gyűlésein nem egyszer foglalkoz­tunk ezzel a kérdéssel, nem egy­szer szögeztük le, hogy egyes szö­vetkezetek rossz gazdasági ered­ményei gyengítik a tervfeladatok teljesítését. íróasztal mellett azonban nem lehet ezen változtatni. A járási pártbizottság szükségét látta an­nak, hogy az elmaradó szövetke­zetekben elemezzük a politikai és gazdasági munkát és megtaláljuk a hibák gyökerét. Határoztunk. A járási pártbizottság dolgozóiból, a járási nemzeti bizottság mező­gazdasági osztályának alkalmazot­taiból három bizottságot létesítet­tünk, melyekbe bevontuk az állami gazdaság szakembereit és a járási főagronómust is. Az egyes bizott­ságok a gyenge szövetkezetekben felülvizsgálták a politikai munkát és a gazdasági helyzetet. Később a falusi pártszervezetek bizottságai gyűléseiken megtár­gyalták a szerzett anyagot, és taggyűléseket készítettek elő, me­lyeken részt vettek a járási párt­bizottság irodájának *tagjai is. Őszinte bírálat és önbírálat kere­tében értékelték a földművesszö­vetkezetek vezetőségében és a kü­lönböző munkaszakaszon dolgozó kommunisták tevékenységét. Leg­több. esetben az elemzések során kiderült, hogy a gazdasági téren mutatkozó hibák oka a káderek rossz széthelyezése. HÍ a rosszul és a jól gazdálkodó szövetkezeteket összehasonlítjuk, önkénytelenül szemünkbe ötlik az, hogy elsősorban az EFSZ-tagoktól, főként a vezetőségtől függ a szövet­kezet gazdasági fejlődése. Nemes­ócsán például, amikor az alacsony hektárhozamoknak s az állatok kis hasznosságának okait kerestük, felfigyeltünk arra, hogy a szövet­kezetben évente csak kétszer tar­tanak taggyűlést és ezeken is csak igen gyéren vannak jelen a szö­vetkezeti tagok. A szövetkezeti de­mokrácia megsértése megbosszulta magát. Hisz a szövetkezet vezető­sége csak akkor tudja jól végezni munkáját, ha a taggyűléseken rendszeresen számot ad munkájá­ról, a szövetkezeti gazdálkodás menetéről. A tagságnak lehetősé­get kell adni, hogy hozzászólhasson a szövetkezet ügyeihez, nyilvánosan bírálhassa a hiányosságokat és elő­terjeszthesse javaslatait a munka megjavítására. Ily módon Nemes­ócsán már régen rá kellett volna mutatni arra, hogy a vezetőségben olyan emberek vannak, akik nem képesek a munkát jól megszervez­ni. Nem kellett volna arra várni, hogy a járási pártbizottság irodá­jának tagjai nyissák ki a szövet­kezeti tagok szemét és határozott megoldásra késztessék őket. A kommunisták a káderek jobb széthelyezését a szövetkezetekben Gondoskodnak a vasutasok egészségéről A zvoleni vasútigazgatóság kör­zetéhez tartozó dolgozók nagy örömmel fogadták az egészségügyi szolgálatban beállott újabb javulást. Megtudtuk, hogy Sliáčon a vas­utas tanulók számára orvosi rende­lőt rendeztek be dr. Böcová veze­tésével, kinek sokoldalú munkás­ságából különösen a vasutasok kardiológikus kivizsgálását kell megemlítenünk. Zvolen városában e napokban nyitják meg immár a .harmadik vasutas orvosi rendelőt. Füleken a már meglevő rendelőt helyezik át minden tekintetben megjelelő korszerű komfortos he­lyiségekbe. A rendelőbe még egy orvost és szakképzett egészségügyi nővéreket osztanak be. (m) nem maguk végezték. Végső fokon a szövetkezet vezetősége és tagsá­ga döntött arról, hogy elnöknek és csoportvezetőknek megfelelőbb embereket állítottak és átcsopor­tosításokat végeztek az állatte­nyésztési és növénytermesztési dolgozók között. A káderek jobb széthelyezése óta a nemesócsai szövetkezetben jobbak a gazdasági eredmények. A tejhozam többszö­rösére emelkedett. A tejből, ser­téshúsból és más termékekből már jobban tudják teljesíteni a beadást. Sőt a szabadeladásra is telik mar. Hasonló változások történtek az elemzés után az apácaszakállasi EFSZ-ben is. Itt a vezetőségi tagok között személyes ellentétek vol­tak, ami nyomot hagyott a gazda­sági eredményekben is. A szövet­kezet tagsága a párttagok segítsé­gével azonban megvetette a jobb munka alapját. A vezetőségben be nem vált személyek maguk beis­merték tehetetlenségüket és át­adták helyüket a termelésben ki­tűnt szövetkezeti tagoknak, akik­ben megvannak a feltételek ahhoz, hogy jobban fognak érteni a szer­vező munkához. Amikor Medvén folyt a szövet­kezeti gazdálkodás elemzése, kü­lönösen az állattenyésztésben mu­tatkozó hibákra fordítottunk fi­gyelmet. Megállapítottuk, hogy a szövetkezetben télen lovakkal na­ponta átlag H kg kukoricát etet­tek, míg a tejelő teheneknek csak másfél kilót adtak. Az ilyen hibák megkövetelték, hogy itt is megtörténjen a káderek átcsoportosítása. Hogy ez ered­ménnyel járt, azt már tapasztal­hatjuk, mivel a szövetkezetben jobbak az eredmények. Mi a járási pártbizottság irodá­jának tagjai nemcsak elemeztük az egyes földművesszövetkezetben a politikai és gazdasági munkát, nemcsak a jobb munka feltételeit kerestük, hanem figyelemmel kí­sérjük most is, milyen hatással volt ez a szövetkezet gazdasági menetére. Mivel a végrehajtott in­tézkedéseknek megvan a látszatja, tovább megyünk a megkezdett úton. ŠTRBKA JÁNOS, a nagymegyeri járási pártbizottság irodájának tagja 1I9SI Legfőbb feladatunk A JÓ GAZDÁLKODÁS MANKAVICKY FERENC közép­termetű, tömzsi ember. Büszkeség tölti el, hogy részt vehet Szlová­kia Kommunista Pártjának kong­resszusán. Szülei cselédek voltak az oroszkai cukorgyárban. Édes­apja az első világháború áldozata lett. Ö maga korán megismerte a szolgasors keserű kenyerét. Az iskolában jól tanult. — Szerettem volna felsőbb isko­lába is járni, ezt meg is próbáltam annak idején, csak hát... — s itt elakadt szava — nem fejezhettem be, mert édesanyám nem bírta a költségeket. Igen, így volt ez akkor. A felsőbb iskolák csak a módosabb emberek gyermekei előtt tárták ki kapuikat. Az özvegyen maradt édesanya géplakatosinasnak adta gyermekét. Budapesten tanulta ki a szakmát, majd visszajött az oroszkai cukor­gyárba. Már fiatal korában bekap­csolódott a munkásmozgalomba. Ideszólította őt osztályhelyzete és szilárd akarata, hogy aktívan küzd­jön egy igazságosabb társadalmi rendszer győzelméért. A második világháború zivatara őt is magával ragadta. — 1945-ben, amikor hazajöttem, házunk helyén csak egy nagy bom­batölcsért találtam Feleségem s a két gyermekem szerencsére még idejében elmenekült. Ojra kezd­tem az életet, de most már nem a „nayyjájos urak" Dirtokáa, .u­nem a Zselízi Állami Gazdaságban. Eleinte traktoros voltam, majd a téglagyár vezetését bízták rám. Mankavicky elvtárs örömmel be­szél a felszabadulás utáni évek alkotó munkájáról. — 1948-ban még csak egymillió téglát termeltünk. Ezt most már a duplájára fokoztuk azáltal, hogy a meglévő kemencét kibővítettük és egy újat is üzembe helyeztünk. Tavaly 30 000 téglát termeltünk ter­ven felül. Ezt az új kultúrház épí­tésére használtuk fel. Szlovákia Kommunista Pártjának kohgresz­szusára munkakollektívánk most azt a felajánlást tette, hogy a sportstadion építésére 20 000, — az állami gazdaságok dolgozói ré­szére pedig 10.000 téglát termelünk ebben az évben terven felül. Ám nemcsak a téglagyár vezeté­se nyugszik Mankavicky elvtárs vállán. Két év óta elnöke a zselízi igazgatósághoz tartozó állami gaz­daságok üzemi pártszervezetének. Mindez komoly, felelősségteljes munkát követel. Hisz a pártszer­vezet a lelke, irányítója a gazda­ságok előrehaladásának. Mint jó kommunista, bátran bírálja a hibá­kat, igyekszik egyengetni a jobb termeléshez vezető utat. Emellett arra törekszik, hogy a párt sorai új, fiatal kommunistákkal erősöd­jenek és a kollektív pártvezetés minden csoportban érvényesüljön. Az elmúlt hetekben is két fiatal dolgozót vettek a párt soraiba. Mit vár Mankavicky elvtárs Szlo­vákia Kommunista Pártjának kong­resszusától ? — MEG VAGYOK GYŐZŐDVE ARRŐL, hogy a kongresszus ösz­tönözni fog bennünket az előttünk álló feladatok még sikeresebb tel­jesítésére. Legfőbb feladatunk a jó gazdálkodás, hogy gazdasá­gaink dolgozói az eddiginél sokkal jobban emeljék a munkatermelé­kenységet és csökkentsék az ön­költséget, hogy a zselízi állami gazdaságok valóban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás vonzó pél­daképei legyenek a termelés min­den szakaszán. Farkas Kálmán A nyiirai felhívást kezdeményező üzemek egyikében A nyitrai üzemek felhívása nagy visszhangot keltett hazánk ösz­szes üzemében, és jelentős előmozdítója lett a termelés hatékonysága növelésére indult mozgalomnak. Egy negyedév elteltével ez a fel­hívás a dolgozók tudatába vésődött, s eredményeképpen immár sok ezer korona értéket mutathatunk fel. A felhívás megszületésénél ott bábáskodott Augustín Mozoľa, a nyitrai tejüzemek igazgatója is, aki tíz üzem dolgozóinak nevében azoknak bíztató szavával élve az elsők között jelentette be válla­lásukat. Ennek az üzemnek rész­vétele nagyban emelte a felhívás tekintélyét, hiszen számos magas kitüntetésnek, közöttük az Élelmi­szeripari Minisztérium, továbbá a kormány vörös zászlajának hordo­- -,;tr ľ f / / GYŐZELMEK FELE Előkészületek A helyi nemzeti bizottság betart­ja az egyes határidőket, s a tenni­valókat pontosan végzi. A tömeg­szervezetekkel megvitatták, kiket javasolnak a helyi nemzeti bizott­ságba, s a jelölteket bemutatták a választóknak. A választók bizalmu­kat fejezték ki irántuk, mert hiszen olyan embereket, asszonyokat je­löltek, akik munkahelyükön jól végzik dolgukat, akiknek a falu fejlődése nem közömbös. A jelöl­tek között ott vannak a bevált nemzeti bizottsági tagok, akiknek mostanáig is nagy részük van a falu újjáépítésében. Urbán Tamás, az EFSZ elnöke, Mikle János, Szi­rota Matild, Simkovics Mária és a többiek eddig is jő munkát végez­tek. Külön említést érdemel Hósz Ferenc, a helyi nemzeti bizottság elnöke. 1910-ben született, kispa­raszt családból származik. A nem­zeti bizottságban már nyolc éve dolgozik. Funkcióit becsületesen betöltötte, s mint szövetkezeti tag­nak is nagy érdeme van a faluban. A járási nemzeti bizottságon is elismeréssel beszélnek munkájáról. Agilis, szereti a rendet, s a lakosság érdekében cselekszik. Most az agi­tációs központ vezetője. A napokban mutatták be a vá­lasztóknak a járási és a kerületi je­lölteket. A Nemzeti Front a járási nemzeti bizottságba Pavlina Leta­vajovát és Ukrop Jánost, a kerületi nemzeti bizottságba pedig Rozália Belanovát jelöli. A gyűlést — me­lyen 300-an vettek részt — rövid kultúrműsorral nyitották meg, majd a gyűlés után filmet vetítettek. Ál­talában a filmelőadások előtt — melyek hetente kétszer vannak, — rövid előadásokat tartanak. Ezeket az előadásokat az agitációs központ munkaterve szerint tartják. zt a falut, ahová a buja akácos között kanyargó út a napokban elvezetett — Dé­méndnek hívják. A helyi nem­zeti bizottságon tele vannak munkával. Lukács Pál, a fiatal titkár az akták között lapozgat, tesz-vesz az asztalon, s miköz­ben otthonosan letelepedtem, mellékesen megjegyezte: — Hát, elég sok munkánk van. Ami már mögöttük van A helyi nemzeti bizottság elnöké­vel és titkárával szemléltem meg a falut. Egyszer az elnök, máskor meg a titkár dicsekedett: — Nézze no, ez is új ház! Néztem is, mert volt mit. Har­mincegy új családi otthon épült fel a három év alatt. Valamikor évtize­deken keresztül nem épült ennyi. S a formás, szép kis otthonok mun­kásoknak és szövetkezeti tagoknak nyújtanak hajlékot. Szorgalmas munkájuk gyümölcse. A faluban villany sem volt. A he­lyi nemzeti bizottság odahatott, hogy legyen. 1955-ben vezették be a villanyt — azóta nem égnek a petróleumlámpák. Vagy ott van a körzeti orvosi rendelő — a bete­gek helyben kezelésben részesül­nek. A három év alatt sok minden megváltozott a faluban. A szövet­kezet sokat fejlődött s ma is gya­rapodik. Igaz, sok nehézséggel megküz­döttek, amíg eredményekkel dicse­kedhetnek. Ám a nehézségek le­küzdésében nem voltak egyedül — a helyi pártszervezettel és a helyi nemzeti bizottsággal karöltve te­remtették és teremtik meg a sike­reket. Mert sikerekről lehet beszél­ni, különösen az állattenyésztési termelésben. Kötelező beadását a sertéshúsból már januárban teljesí­tette a szövetkezet az első félévre. Valóság lesz A helyi nemzeti bizottság akció­tervében nagy súlyt fektet a szö­vetkezet fejlesztésére. A fejlesztési terv szerint a búza, rozs, árpa és kukorica hektárhozamát 1957-ben átlag 4.8 százalékkal, 1960-ig átlag 23 százalékkal emelik. A hektárho­zamok emelését a korszerű módsze­rek kihasználásával akarják elérni, és azzal, hogy nemesített vetőmagot vetnek és ültetnek. Jobban kihasz­nálják áz istállótrágyát és több mű­trágyát adnak a földbe. Jó takar­mányok biztosításával és helyes takarmányozással akarják biztosíta­ni az állatállomány fejlesztését. Természetesen ezzel párhuzamosan építkeznek is. A következő három év alatt felépítenek egy juhakolt, egy lóistállót, egy tehénistállót, egy borjúistállót és egy sertésólat. Ez és az agitációsmunka is arra irányul, hogy a még egyénileg gaz­dálkodókat megnyerjék a szövet­kezeti gondolatnak. A falu kulturális életében is nagy események történnek. Üj kultúrház épül. Lerakták az épület alapjait s a lakosság segítségével még ebben az évben átadják hivatásának. Ugyancsak ebben az évben a „Z"­akció keretében bevezetik a helyi hangszórót, kiszélesítik a villany­hálózatot, új Jűzoltószertárat és autóbuszvárótermet építenek. Rend­beszedik a labdarúgó- és röplabda­pályát, — gyermekjátszóteret, fog­orvosi rendelőt létesítenek. Röviden ennyit Déméndről. Ezek­ről beszélgetnek az emberek most a választások előtt. S mindannyian tudatában vannak annak, hogy pár­tunk a nép érdekében cselekszik; a helyi pártszervezet és a helyi nem­zeti bizottság a lakosság segítségé­vel valósítja meg azokat a határo­zatokat, célkitűzéseket, amelyek népünk érdekeit, javát szolgálják. Kerekes István zójáról volt szó. Az utóbbi kitün­tetést ez az üzem a múlt év utolsó negyedében érte el. Az ilyesmi természetesen nem az égből hull alá, s nem is vélet­lenszerű. Itt kell, hogy állandó té­nyezők hassanak, amelyek a ter­melés növelését segítik elő, itt kell, hogy a mondott szót a tett kövesse, a valóság bizonyítsa. S ez így is van. Vegyük csak például a munkaversenyt: minden üzemben versenyeznek a dolgozók, azonban sok helyütt csak adminisztratív megterhelést jelent a termelésben, nem biztosít elvárt eredményeket. A tejüzemben a felvásárlók ver­senye szinte elválaszthatatlan tar­tozéka a munkahelynek. A felvá­sárolt mennyiség szerint tervezik a feldolgozóüzem következő napi munkáját, aszerint határozzák meg, hol lesz szükség a bizalmiak agi­tációs munkájára. Ez az alapja a dolgozók díjazásának is.­A kormány vörös zászlaja tehát megérdemelt kitüntetés. A vállalat az utóbbi negyedévben a termelési tervet 102,8 százalékra teljesítette. Ez a szám még szemléletesebb lesz számunkra, ha néhány más adattal kiegészítjük. Mert hiszen sok min­dent magában foglal: a tavalyi év termelési tervéhez viszonyítva eb­ben a negyedévben 5 millió koro­nával több értéket termeltek. Ben­ne van ebben az a 265 ezer korona is, amit az önköltségen takarítot­tak meg. Ezt a tej szállításának jobb megszervezésével, továbbá a tervezett mennyiségen felüli felvá­sárlással érték el. Ezenkívül több és jobb minőségű, illetve elsőosz­tályú vajat termeltek. Jó eredmé­nyükhöz nagyban hozzájárult az is, hogy az elárusító-üzleteket — jól ismervén a falu helyzetét — terven felüli mennyiségben lát­ták el tejtermékekkel. így az el­adási tervet 5 millió korona érték­kel szárnyalták túl. Vajon van-e biztosíték arra, hogy a nyitrai tejüzem még to­vábbra is megőrzi elsőségét élel­miszeripari üzemeink között? Azt hiszem igen. A következő negyed­évre tervezik, hogy a pasztőrizáló berendezések alumíniumcsöveit mindenütt üvegcsövekkel helyette­sítik. Ez nagyban előmozdítja majd a termelés hatékonyságát, az ön­költség csökkentését, mivel ezután nem kézzel kell majd tisztítani — minden műszak után — a beren­dezéseket és a csöveket, elég lesz vegyi oldatot nyomatni végig raj­tuk. A nyári időszakban nagyobb lesz a tejhozam is, tehát a felvá­sárlási tervet is túlszárnyalhatják. Ez azonban csak terv. Valóra váltá­sához még sok igyekezetre lesz szükség, hogy mind a tíz üzem egyenletesen teljesítse tervét. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents