Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-17 / 107. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek i SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. április 17. szerda 30 fillér X. évfolyam, 107. szám. Szolidárisak vagyunk Algéria népével A Szakszervezeti Világszövetség felhívása, amely egységes akcióra szólítja fel a világ dolgozóit az algériai nép igazságos harcának támogatására, erőteljes visszhangra talált dolgozóink körében. Az algériai dolgozókkal és az egész algériai néppel való nemzetközi szolidaritás hetében a dolgozók országszerte gyűléseket tartottak. Erre vall a prahai ČKD Sokolovoban megtartott aktíva, ahol megjelent Hirosi Ide a Szakszervezeti Világszövetség képviseletében, a sokolovi bányakörzet szakszervezeti funkcionáriusainak kerületi konferenciája, a bratislavai Békeüzem dolgozóinak nagygyűlése Ahendra Sennek, az indiai szakszervezetek képviselőjének jelenlétében. Mindezeken a gyűléseken a dolgozók meleg rokonszenvüket fejezték ki az algériai nép és igazságos harca iránt, szabadságot és demokratikus jogokat követeltek az algériai népnek és a legnagyobb határozottsággal elítélték a francia kormány drasztikus eljárásait Algériában. Az algériai nép bizony sokat szenved, vérzik a francia kormány embertelen megtorló eljárása miatt. De a nép ereje az állandó perzekúciók ellenére sem lankad, hanem még inkább nő, gyarapodik. Napról napra több és több algériai férfi és nő lép be a szabadságharcosok seregébe, amely ereje megfeszítésével igyekszik kivívni függetlenségét és szabadságát. A francia közvélemény megdöbbenéssel fogadta az algériai elnyomó módszerekről kiszivárgott értesüléseket. Vercors, az ellenállás nagy írója a köztársasági elnöknek visszaküldte becsületrendjét. „Szégyennel és kételkedéssel töltenek el a hivatalos csendet megtörő hírek, amelyek az algériai kínvallatásokról szólnak — írja Vercors Coty köztársasági elnöknelfl — Nem maradhatok a becsületrend lovagja, míg hazám becsületén ez a gyalázat ejt foltot." Paris de Bollardiére tábornok, az algériai francia haderők egyik parancsnoka tiltakozásul felmentését kérte tisztsége alól. A szokatlan esemény meglepetést keltett, mert Bollardiére tábornok ily módon akarta kifejezni tiltakozását az ellen, hogy Algériában a francia csapatok olyan „pacifikálási módszereket" alkalmaznak, amelyek ellentétben állanak a hadsereg hagyományaival. A francia kormánynak és képviselőjének, Lacoste miniszternek módszerei még a gaulleista tábornoknak is sok volt és nem bírta azt, hogy vak eszköze legyen annak az imperialista politikának, amelyet a magát szocialistának nevező kormány folytat Algériában. Párizsban és más városokban nap nap után tüntetések zajlanak le az algériai vérengzések, ártatlan emberek megkínzása, kivégzése ellen. Az elmúlt napokban ezek a tüntetések minden eddiginél nagyobb méreteket öltöttek. Az Algériában operációkat *végző francia kormánycsapatok minden elképzelést meghaladó rémtettei túltesznek még a hírhedt Gestapo módszerein is. A francia parlament egyik utóbbi vitáján valóságos botrány tört ki, amikor a felszólalók kezdték felsorolni az egyes ejtőernyős egységek algériai rémtetteit. Mendés Francé lapjában, az Expres s-ben Jean Jacques Sevan-Schreiber cikksorozatot indított, amelyben leírja tapasztalatait algériai katonai szolgálata alatt. A cikksorozat a francia polgári közvélemény legszélesebb köreit is felkavarta. Servan-Schreiber ellen a kormány pert indíttatott cikkei miatt. A cikkek írója Aigériában Bollardiére alatt szolgált, s a per megindítása után a tábornokhoz fordult, mondja meg véleményét, helyes volt-e közzétennie élményeit. A tábornok válaszlevelében kifejti, hogy nagyon is kívánatosnak tartja megismertetni a közvéleménnyel az algériai háború „drámai" oldalait és azt a fasiszta veszélyt, amely Franciaországot fenyegeti. Bollardiére tábornok kijelentése elképzelhető nagy visszhangot keltett; a francia hadügyminisztérium felelősségre vonta ezért a tábornokot. A tiltakozási hullám ezek után azonban még nagyobb erővel terjedt. René Capitant, volt közoktatásügyi miniszter, a jogtudományok professzora, abbahagyta jogi előadásait a párizsi Sorbonne-on, mikor meghallotta, hogy Ali Boumendjel, ismert algériai ügyvéd öngyilkos lett az ejtőernyősök fogságában. Capitant professzor kijelentette, összeférhetetlennek tartja, hogy „azok megbízásából oktassa a jog elveit, akik azokat gyakorlatilag megcsúfolják". A radikális párt köreiben is egyre többen eszmélnek rá arra, hogy a magát szocialistának valló Guy Mollet kormánya feltűnően a fasizmus felé hajlik. Franciaországban mind többen és többen gondolkoznak el ezen. Ha a kormány ilyen fasiszta módszereket alkalmaz Algériában, akkor adott ésetben hajlamos lesz ezeket a módszereket otthon is alkalmazni, s Massu tábornok, az algériai ejtőernyős csapatok parancsnoka egy szép napon az anyaországban dühöngheti majd ki magát. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága előtt Mitterand igazságügyminiszter több kommunista képviselő kérdésére válaszolva elismerte, hogy kegyetlenkedések fordulnak elő és önkényesen fogságban tartanak embereket. A szocia lista egyetemi hallgatók szövetsége határozatot fogadott el, amely tiltakozik a Fraciaország nevében A1 gériában elkövetett kilengések ellen. A szocialista diákok sürgetik az algériai tárgyalások megkezdését és a kormánytól új algériai politikát követelnek. Hatvan francia tudós és professzor levelet intézett Cotyhoz, amelyben keményen elítélik a francia csapatok algériai terrorcselekményeit. Hangsúlyoz-* zák, hogy ezek az akciók szégyent hoznak Franciaországra és figyelmeztetnek arra, hogy az algériai kérdést fegyveres úton nem lehet megoldani. A polgári pártok viselkedése figyelmet érdemel, mert arról tanúskodik, hogyan fordulnak szembe a kormány politikájával még a gaulleisták is, akik nem akarják a hitleri fasizmus újjáéledését Franciaországban. Az algériai háború ellen vívott harc elsősorban a néptömegek harca. A Francia Kommunista Párt vezeti ezt a harcot és valójában síkraszáll Franciaországban az algériai helyzet becsületes rendezéséért az algériai nép jogainak elismerése alapján. A világ békeszerető erőinek feltartóztathatatlan nyomására ezt a célt minden valószínűség szerint & is fogják érni és Algéria kivívja függetlenségét és szabadságát. Talajkutatóink újabb sikere A talajkutatók a Hajnáčka község mellett fekvő Ragač hegy felső földrétege alatt kb. 3 millió köbméter tufát fedeztek fel. A tufának nagyszerű tulajdonságai vannak: könynyebb a víznél, tehát úszik a vízen, a belőle készített épületelemek szilárdabbak, mint a betonból készültek. Elgy köbméter tufa csak 780 kilogrammot nyom. Mint építőanyag nagyon jól bevált. A különböző vizsgálatok és próbák után még ebben az évben megkezdik/ a tufa bányászását az építőipar számára, mely olcsó és jó minőségű anyagot nyer benne. Á rimaszombati Kerületi Építőanyag és Téglaipari Vállalat dolgozói gyönyörű vörös márványt fedeztek fel Bohúňovban, Tornaija mellett. Már meg is kezdték a márvány fejtését. Nemsokára építészeink az új középületek és jelentősebb építkezések díszítésére ezt a márványt fogják felhasználni. (Tudósítónktól) Davud afganisztáni miniszterelnök Csehszlovákiába látogat A Bachtar afganisztáni hírügynökség szerint Mohammed Davud miniszterelnök április 14-én a sajtó képviselőinek több kérdésére válaszolt. Közölte, hogy április második felében Törökországba, Csehszlovákiába és Lengyelországba látogat. Rámutatott arra, hogy ezek a látogatások nagy jelentőségűek. Kifejezte meggyőződését, hogy törökországi, csehszlovákiai és lengyelországi útja és ezen államok megismerése eredményes és hasznos lesz. A miniszterelnök a továbbiakban az afgán külpolitikával foglalkozva kijelentette, hogy az afgán kormány a semlegesség politikáját folytatja, amelynek alapja a világ valamennyi nemzetével fenntartott barátság. E politika célja a béke és biztonság biztosítása. Gerhardsen norvég miniszterelnök válasza N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetére Moszkva (ČTK) — A szovjet lapok április 16-i számukban közölték E. Gerhardsen norvég miniszterelnök N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének 1957. március 19-i üzenetére adott válaszának teljes szövegét. Gerhardsen válaszát a Szovjetunióbeli norvég nagykövet április 13-án adta át. Gerhardsen válaszában azonosítja magát Bulganyin azon nézetével, hogy a nemzetközi helyzet az utóbbi időben bonyolulttá vált, azonban kijelenti, hogy a norvég kormány nem ért egyet a magyarországi események szovjet értékelésével. A norvég miniszterelnök a továbbiakban kijelenti, hogy jelenleg nincs meg a bizalom és együttműködés olyan foka, amely szükséges a népek közötti béke biztosításához. Ezután felsorolja azokat az indokokat, miért csatlakozott Norvégia az Atlanti Tömbhöz. Epvúttal ismétli, hogy kormánya soha sem fog olyan politikát támogatni, amely agresszív célokat követne és soha sem engedi meg, hogy norvég területet ilyen politikára használjanak fel. Az Atlanti Tömbnek a kölcsönös segélynyújtásra vonatkozó cikkelyeit — írja Gerhardsen — akkor érvényesítik, hogyha a tömb valamelyik tagják támadás éri. ' Bulganyin azon nézetére, hogy Norvégiát a NAT O-ban való részvétele alapján akarata és nemzeti érdekei ellenére kényszeríthetnék, hogy beleegyezzék külföldi bombavetők, hadihajók és atomfegyverek elhelyezésébe saját területén, Gerhardsen azt válaszolja, hogy ez a nézet félreértésen alapul. Az együttműködés alapelve az Atlanti Tömbben — írja Gerhardsen — éppen az, hogy a tömb minden tagállama fenntartja magának azt a jogot, hogy saját nézete szerint járhasson el. Norvégia alkotmányos szervei minden egyes esetben a nemzetközi helyzet alapján maguk fognak dönteni arról, hogy az országot veszélyezteti-e támadás. A leszerelés problémáját illetően Gerhardsen azt írja, hogy a norvég kormány megelégedéssel fogadja Bulganyin kijelentését arról, hogy, a szovjet kormány e problémának nagy jelentőséget tulajdonít és a leszerelést teljesen reális feladatnak tartja. Gerhardsen kijelenti, hogy a norvég kormány különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy haladéktalan egyezményt érjenek el az atomfegyverekkel összefüggő problémák megoldására. Válaszából azonban kitűnik, hogy ez a probléma jelenleg az atomfegyverekkel való kísérletek nyilvántartására vonatkozó egyezményre szorítkozik. Gerhardsen kijelenti továbbá, hogy Norvégiát kielégítette a .Szovjetunió és Norvégia közötti baráti kapcsolatok fejlődése a Gerhardsen szov jetunióbeli látogatása után következő időszakban és kifejezi azt a reményét, hogy a nemzetközi helyzet ilyen fejlődése továbbra is olyan irányban halad majd, amely serkenti fogja a Szovjetunió és Norvégia szervezeteit, intézményeit és becsületes embere't a kölcsönös kapcsolatok kibővítésére és megszilárdítására. Gerhardsen üzenetének befejező részében foglalkozik a két ország közötti kereskedelmi és egyéb kapcsolatok fejlesztésének szükségességével és kifejezi azt a nézetét, hogy a két ország kormányát érdeklő valamennyi kérdést baráti szellemben kell megvitatni és megoldani. A bratislavai kerület szövetkezetesei, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói a tavaszi gabonafélék vetésének befejezése után a cukorrépa, len és silókukorica vetésére fordítják a figyelmet. Hasonlóképpen az egyénileg gazdálkodó parasztok is igyekeznek meggyorsítani a cukorrépa vetését. Április 15-ig már 11541 hektáron került a földbe a cukorrépa magja. Országszerte egyre sokasodik a kötelezettségvállalások száma, melyek szerint ^számos szövetkezet emeli a cukorrépa hektárhozamát. A királyhelmeci járás szövetkezeteiben eddig 185 HEKTÁR CUKORRÉPÁT VETETTEK BE TERVEN FELÜL. AZ EGYÉNIEK IS TELJESÍTIK A CUKORRÉPA VETÉSÉNEK TERVÉT. A kassai kerületben április 15-ig 71 százalékra, a prešovi kerületben pedig 57 százalékra teljesítették a cukorrépa vetésének tervét. Nagy igyekezetet tanúsítottak a terebesi EFSZ tagjai, akik hatvan hektár helyett hatvanhat hektárt vetettek be cukorrépával. A prešovi kerületben a mezőgazdasági iskolák és számos szövetkezet szintén növelte a cukorrépa vetési területét. AZ ŰJ UTAT VÁLASZTOTTAK A terebesi járásban egyre több egyé

1nileg gazdálkodó paraszt ismeri fel, hogy csakis a nagytermeléssel lehet fokozni a mezőgazdasági termelést. Az év elejétől hét szövetkezet alakult a járásban. Legutóbb Malá Turňa községben alakult meg az EFSZ. Az év elejétől 983 dolgozó paraszt lépett be a régi és új szövetkezetekbe, összesen 4824 hektár földdel. TÖBB LETT A PÉNZÜK A keresztúri szövetkezetesek — mint Sólyom László losonci levelezőnk írja — az állattenyésztési termékek termelésének fokozása következtében 20 000 korona tiszta haszonnal zárták az első negyedévet. A kezdeti siker még jobb teljesítményre serkenti a szövetkezet tagjait. A NAGY ÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE A bratislavai kerületben 384 EFSZ közül 378 szövetkezet tagjai értékes kötelezettségvállalásokat tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére. A kötelezettségvállalások értéke meghaladja a száznegyven milliót. Csupán a trnavai járás szövetkezetei terven felül 90 vagon húst, másfélmillió liter tejet, hat és félmillió tojást, 140 vagon gabonát, 1150 va«on cukorrépát termelnek. Válaszolunk a III. kongresszus küldötteinek felhívására 30 vagonnal több cukorrépát termelünk Az EFSZ-ek III. országos kongreszszusának küldöttei felhívták a cukorrépatermelőket, tartsák be, sőt növeljék a cukorrépa vetésterületét. Ez a felhívás szövetkezeteinkben nagy visszhangot keltett. Ezzel foglalkoznak a vezetőségi és taggyűléseken, az állami gazdaságok farmjain és a GTÁ brigádközpontjain. Hírt kaptunk már atről is, hogy a szövetkezetek tagjai és az állami gazdaságok dolgozói a ter vezettnél nagyobb területen akarnak cukorrépát termelni és növelik a hektárhozamokat is. A III. országos kongresszus küldötteinek felhívásáról nyilatkozott Puskás János, az alsószeli szövetkezet elnöke. Az alsószeli szövetkezetben 1Ô8 hektár cukorrépát vetettek. A terv szerint hektáronként 280 mázsa termést kellene elérniök. A cukorrépát jól megtrágyázott és gondosan elkészített talajba vetették, s ezért Puskás elvtárs bátran mondja: — Hektáronként 300 mázsás termést érünk el, 30 vagonnal több cukorrépát termelünk. Pár nap múlva megkezdődik a verseny az egyes csoportok között: minél előbb és minél jobban kiegyelni, megkapálni, megtrágyázni, többször is megsarabolni a cukorrépát, hogy minél nagyobb termést érhessenek el. Krajcsovics Ferdinánd, Gaíánta TJ a a handlovai Nagy" bánya öreg-kolóniáján megkérdezik valakitől, hol lakik Karol Hudec bányász, szomszédjain kívül aligha tudná valaki útbaigazítani. (Hiszen ezen a kolónián 720 lakás emelkedik és lakói állandóan váltakoznak — költözködnek tovább a villanytelep pora elől egészségesebb, az Elmunkás-telepen felépített korszerű családi lakásokba, melyek gombamódra szaporodnak Handlován.) No, ha úgy érdeklődik valaki, hogy hol lakik „az a magas szakállas", így minden gyerek hozzávezeti. Karol Hudecen azonban nem a szakáll érdekes. Kü*lönösképpen csöndes és szerény magatartása, munkástársai szeretete az, ami őt körülövezi. Annak ellenére, hogy néhányszor már alkalA handlovai bányászok jelölték ma nyílt jobb, egészségesebb lakásba költözni, most is szerényen kis konyhájában, szobájában lakik az öregkolónián feleségével és két gyermekével. — Másoknak a lakásra nagyobb szükségük van — szokta mondogatni. Es még valami, ami tipikus és jellemző a mi bányászunkra: „Fütyülj rá" biztatták többen a pénzváltáskor, amikor a beváltásnál 100 koronával többet számoltak a kezébe, ne adja vissza, hisz neki is kell az új pénz, nagy értéke van. Karol azonban nem hallgatott rájuk, hanem a többletet visszaadta. Felesége is úgy mondotta: „100 koronát megkeresel — de a becsületet már nehezebb visszaszerezni, ha egyszer valaki elvesztette." Karol Hudec sok apró epizódot említett még életéből. Többek között ezt az érdekes esetet mesélte el: — Lenn a tárnában sokszor szokatlan hang üti meg a fülemet: „ ... ma nem szabad úgy dolgoznunk, mint valamikor — itt az időmérő ..." hallom innen is, onnan is munkatársaimtól. Ez az előítélet onnan származik, hogy karórát látnak a kezemen. Nem kell Karol Hudecnek folytatnia a visszaemlékezést, beszélnek helyette tettei, meggyőző szavai. Elelmondogatja társainak: — Ma már nem úgy van, mint a kapitalizmus alatt — az üzem félrevezetésével csupán magunkat csapjuk be. Xf z lenne röviden a bányászszakmában dolgozó Karol Hudec jellemzése; ellestük társaitól, az üzem vezetőségétől és saját magától is. Ma a Handlován letelepett derék bányászok között az ö nevével is találkozunk nSicsak a tervteljesítést mutató fekete táblán, hanem az életben, a helyi nemzeti bizottságon is. Eredményes munkájáért a Nemzeti Front jelölte, a handlovai bányászok pedig jóváhagyták jelölését, mert érzik: igazságos, tettrekész ember fogja képviselni érdekeiket a HNB-n. -th-