Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-16 / 106. szám, kedd

Az albán-szovjet barátság nagygyűlése Taskentben Moszkva (ČTK) — Az Albán Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének tagjai április 14-én T askentben, Üzbekisztán fővárosával ismerkedtek. Ugyanaz nap a taskenti dolgozók több mint 1500 képviselőjének részvételével az albán-szovjet barátság gyűlését tartották. A vendégeket Sz. K. Kamalov, az Üzbég SZSZK Minisztertanácsának elnöke üdvözölte. Beszédében han gsúlyojtB a megbonthatatlan albánszovjet barátságot. ^P""*Mehmet Sehu, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának eLnöke köszönetet mondott a testvéri fogadtatásért, a figyelemért és a forró szeretetért, amellyel a Szovjetunióban övezték az albán kormányküldöttséget. Kijelentette, „a Szovjetunió kormányának és kommunista pártjának vezetőivel folytatott tanácskozások során azt tapasztaltuk, hogy a szovjet emberek rendkívüli érdeklődést tanúsítanak az albán nép és pártjának élete és kívánságai iránt. Mehmet Sehu ezután részletesen elemezte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét, amelynek 40. évfordulóját ez idén ünnepli a haladó emberiség. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a szocializmus és kommunizmus leghatalmasabb bástyája, a szocializmus táborának vezető ereje, a béke és demokrácia zászlóhordozója, a kapitalista és gyarmati országok leigázott népének legfőbb reménysége. Mehmet Sehu a továbbiakban az albán nép hősi történelméről, szabadságharcáról és arról a hatalmas támogatásról beszélt, amelyet az albán népnek szabadságharcában hü szövetségese, a Szovjetunió nyújtott. Ezután a nemzetközi helyzettel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy az imperialisták a szocialista tábor országai és elsősorban a Szovjetunió elleni támadásaikban a küzdelem valamennyi formáját alkalmazzák, a A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata a tanácsok tevékenységéről Budapest (ČTK) — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának javaslatára a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatot hozott a magyarorszájgi nemzeti tanácsok működéséről. Alz elnöki tanács megállapítja, hogy a nemzeti tanácsok — az államhatalom helyi szervei — az ellenforradalom idején megállták helyüket és bebizonyították, hogy a népi demokratikus rendszer szilárd támaszát képezik. Az elnöki tanács határozatának értelmében a Magyar Szocialista Munkáspárt által irányított és a Magyar Hazafias Népfrontra támaszkodó nemzeti tanácsoknak javítani kell munkájukat, rendszeresebben kell ülésezniök és ki kell bővíteniök munkájuk tartalmát. A nemzeti tanácsoknak törvényes határidőn belül meg kell tárgyalniok minden fontos politikai és gazdasági feladatot és a polgárokat meg kell ismertetniük a kormány intézkedéseivel. mérgező propagandától, a kémtevékenységtől kezdve egész a fegyveres felkelésig, amint az Magyarországon is történt. Mehmet Sehu utalt arra, hogy a revizionisták nagy és aktív szerepet játszottak Magyarországon. Nagy Imre volt a revizionisták vezére, akinek ellenséges, szocialistaellenes tevékenysége ellenforradalomra vezetett. A valóságban az ellenforradalom kezdeményezője és vezére lett. A revizionisták mindenképpen arra törekedtek, hogy Nagy Imre hatalmon maradjon. Elméleteiket arra használták fel, hogy a magyarországi ellenforradalmat forradalomként állítsák be. A revizionisták fő módszere a demagógia volt. A magyarországi események és az Egyiptom elleni agresszió nagyon értékes tanulsággal szolgáltak nekünk. Az albán nép és pártja helyes álláspontra helyezkedtek a magyarországi és a nemzetközi eseményekkel kapcsolatban. A magyarországi eseményekkel szemtől-szemban feladatul tűztük ki, még jobban fokozzuk éberségünket az imperializmus és a revizionisták aljas szándékai ellen. Nagyon nehéz felismerni a magyarországi eseményekben azt a határt, amely az imperialisták és revizionisták tevékenységét egymástól elválasztja. Pártunk elveti a revizionizmus elavult elméleteit. Pártunk mindig hü marad a marA szocialista országok gyógyászai Bukarestben tanácskoztak Bukarest (ČTK) — A román országos értekezlet részvevői Bukaresten kívül még több várost felkerestek, megtekintették a kórházak és gyógyintézetek berendezéseit. A bukaresti értekezleten részt vettek a szocialista országok egészségügyi minisztériumainak képviselői is. A csehszlovák beszámolók közül különösen kedvezően fogadták Reisko professzor beszámolóját, amit Lukács professzor adott elő a hivatásos egészségügyi dolgozók betegségeiről. A beszámoló és a vita alapján határozatot fogadtak el, amely intézkedéseket javasol az orvosok és a gyógyászati dolgozók nevelésének javítására és az egészségügyi dolgozók egészségvédelmének biztosítására. VOJTECH DAUBNER, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökének vezetésével a csehszlovák szakszervezeti küldöttséq Titogréd. Cetinje, Niksics, Dubrovnyik, Split, Rieka, Opatia és Zágráb meglátogatása után április 14én' visszatért Belgrádba. (ČTK) Széljegyzeteink: Az amerikai munkások fekete januárja Az USA-ban nagy a munkanélküliség. Múlt év decemberi hivatalos adatok szerint a munkanélküliek száma elérte a két és fél milliót. A munkanélküliség ez évben is emelkedik, összegyűjtöttünk néhány adatot az USA-ban történt januári munkáselbocsátásról. Az eredmények azt mutatják, hogy az amerikai munkásoknak fekete januárjuk volt ez idén. Január 1: A General Electric Társaság egy hétre bezárja üzemei egyikét, amely 4200 munkást alkalmaz. 1200 munkásával közli, hogy áprilisig, vagy májusig nem lesz munka számukra. A Rádió Corporation of America Társaság brumingtoni üzeméből (Indiana állam) 1800 munkást bocsát el. Jpnuár 11: Pennsylvania államban a West Main negyes számú bányában dolgozó 400 bányászt figyelmeztetik, hogy a bányát áprilisban lezárják. Január 15: A General Motors Társaság közölte, hogy Kentucki állambeli louisvillei nagy üzeméből 500 munkást elbocsát. Január 17: Harrison, a vasúti alkalmazottak szövetségének elnöke chicagói beszédében jelentette, hogy a legutóbbi 18 hónapban a vasúttól 30 000 munkást bocsátottak el. Január 29: Molino, East, Molino, Rocky Island és Dawenporť területek vállalkozói szövetségének kongresszusán közölték, hogy e területeken alkalmazott munkások száma az 1953-évhez viszonyítva 14 ezerrel csökkent. Január 30: A New Jersey állambeli Camber Soupe Társaság 500 munkást elbocsátott, mert tiltakoztak a munka ütemének fokozása ellen. Az amerikai munkás valóban nem tudja a napot és órát, mikor dobják az utcára. Melyik Taylor mond igazat? Taylor tábornok, a koreai háborúban részt vett intervenciós haderők néhai főparancsnoka, jelenleg az amerikai hadsereg vezérkari főnök, azok közé tartozik, akik nem egyszer gyártottak értelmetlen koholmányokat az úqynevezett kommunista veszedelemről, amely Dél-Koreát fenyegeti. A hazugságok e függönye mögött Dél-Koreában a hadosztályok tucatjait alakították és a liszinman-hívek szenvedélyesen atomfegyvereket követeltek. \ Es íme most Taylor tábornok távol-keleti útján kijelenti, hogy „semmi sem mutat arra, hogy a vörösök Koreában háborúra készülnének". Tény az, hogy ez a „második Taylor" mondott igazat. De ezzel saját maga tesz bizonyságot előző hazugságairól és aljas céljairól, amelyek a koreai kérdés körül időnként kitört harci kiáltások .nögött rejlettek. xizmus-leninizmushoz, a szovjet úthoz, amely marxizmust-leninizmust jelent a gyakorlatban. Pártunk felhasználja azokat a tapasztalatokat, amelyekhez igazodik a Szovjetunió Kommunista Pártja. Az albán párt- és kormányküldöttség tagjainak egy csoportja Enver Hodzsának, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével Leningrádban volt látogatóban. Az albán vendégek április 14én P. N. Poszpjelovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárának kíséretében megtekintették V. I. Lenin Központi Múzeumának leningrádi fiókintézetét és az orosz múzeumot. Az Albán Népköztársaság kormányés oártküldöttségéne-k mindkét csoportja április 15-én visszatért Moszkvába. V. V. KUZNYECOVOT, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettesét a szovjet-iráni külpolitikai vegyes bizottság szovjet küldöttségének vezetőjét és N. M. Pegovot, a Szovjetunió iráni nagykövetét fogadta az iráni sah. Irán államfője a szovjet képviselőkkel megvitatta a két országot érdeklő kérdéseket. (ČTK) MILOŠ SADLO professzor és Alfréd Holečka, csehszlovákiai zeneművészek Bakuban az azerbajdzsani SZSZK fővárosában április 14-én nagysikerű hangversenyt tartottak. (ČTK) A NYUGAT-BERLINI jobboldali pártok — félretéve torzsalkodásaikat — arra törekszenek, hogy a közelgő szövetségi parlamenti választásokra való tekintettel egyesüljenek a munkáspártok elleni küzdelemre. (ČTK) A GANTAS ausztráliai légiforgalmi társaság alkalmazottainak bérsztrájkja megbénította az ausztráliai szárazföldnek a külfölddel való légiösszeköttetését. A légiforgalmi társaság a helyzetet még kiélezte azzal, hogy 245 sztrájkoló pilóta közül 120-et elbocsátott. A szakszervezeti elnök kijelentése szerint nincs remény a sztrájk közeli befejezésére. (ČTK) GEOFFREY KEMP BOURNE altábornagy, az angol közép-keleti szárazföldi erők főparancsnoka április 14-én Tripoliszba érkezett, hogy Líbiában szemlét tartson az angol katonai egységek felett. (ČTK) A NEW JERSEY állambeli Atlantic Cityben befejeződött az USA gépkocsiés repülőgyártó ipara alkalmazottai egységes szakszervezeti szövetségének kongresszusa, amelyen főképp gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. (ČTK) ATHÉNBEN április 12-én az elemiiskolák tanítói egynapos bérsztrájkot folytattak. A sztrájk kiterjedt a városok és falvak többezer iskolájára. A görög tanítók szövetsége nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a tanítók az „elviselhetetlen helyzet" miatt kénytelenek voltak a tanítási* félbeszakítani és felszólítja a görög népet, hogy támogassák a tanítók harcát. (ČTK) IRÁN parlamentje az Ekbal miniszterelnök által jóváhagyott kormányprogram vitáját április 14-én befejezve 110 szótöbbséggel a kormánynak bizalmat szavazott. Négyen tartózkodtak a szavazástól. Ekbal miniszterelnök a bizalmi szavazás előtt beszámolt a kormány bel- és külpolitikájáról. (ČTK) A NYUGAT-BERLINI fiatal építkezési munkások április 14-i gyűlésükön viharos lelkessedésel fogadták Leber szakszervezeti alelnök kijelentését, hogy nem állja meg a helyét az az érv, hogy nincs pénz a munkások szakiskoláztatására. „Az államnak kaszárnyák helyett szakiskolákat kellene építenie" jelentette ki Leber. (ČTK). A japán sajtó követeli a japünkínai kereskedelem kibővítését Tókió (ČTK) — A japán sajtó közlése szerint Kisi japán miniszterelnök elhatározta, hogy az USA-val való tanácskozásai során a közel jövőben követelni fogja a japán—kínai kereskedelmet gátló akadályok elhárítását. A sajtó rámutat Eisenhower elnök nyilatkozatára, hogy az USA Japánnaik .több szabadságot nyújt a Kínai Népköztársasággal folytatott kereskedelem terén, amennyiben stratégiailag nem fontos anyagok eladásáról van szó. A sajtó kifejezi azt a reményét, hogy Kisi az USA-ból nem tér vissza üres kézzel. Az „Asahi" vezércikkében azt írja, hogy Japánnak kárt okoznak a Kínai Népköztársasággal való kereskedelmet gátló korlátozások. A „Mainicsi" japán lap kifejti, hogy a japán—kínai kereskedelem elégtelen fejlesztése miatt Japán nemzetközi fizetési mérlege egyre rosszabbadik. Áz atomfizikusok bátor szava A tizennyolc kiváló nyugatnémet ** tudós nyilatkozata — akik között négy Nobel-díjas van —, figyelmeztetés volt, hogy ne szereljék fél a nyugatnémet hadsereget atomfegyverekkel. Ez a bátor szó a megfelelő pillanatban hangzott el. Éppen akkor, amikor Adenauer bonni kancellárnak és honvédelmi miniszterének, Straussnak nyilatkozatából nyilvánvaló lett, hogy a bonni kormány igyekezete teljes mértékben Nyugat-Németországnak atomfegyverekkel való felszerelésére irányul. A nyugatnémet kutatók élgárdája éppen ebben a pillanatban emelte fel hangját tiltakozása jeléül e veszélyes irányzat ellen. Ez a nyilatkozat, melyet a nyugatnémet közvélemény, a legteljesebb helyesléssel fogadott, Bonnban nagy pánikot keltett. Az újságírók hosszú idő után most látták először Adenauert, amint krétafehéren, dühösen, remegő hangon igyekezett bebizonyítani ezeknek a kiváló atomkutatóknak, hogy nincs joguk odanyilatkozni, hogy Nyugat-Németország jobban tenné, ha lemondana az atomfegyverekről. Adenauer azt állította, hogy az ilyen ajánlásnak szerinte „nincs semmi köze a fizikai és tudományos ismeretekhez", hanem a „külpolitika ügye, aminek megítélésére az illető uraknak nincs kellő ismeretük, mivel nem jöttek engem megkérdezni". A nyugatnémet atomtudósok valószínűleg nincsenek azon a véleményen, hogy a bonni kormány politikája veszélyességének megismeréséhez Adenauertól kell politikai órákat venniök. „Tevékenységünk — mondották — azt a felelősséget rója ránk, hogy viseljük munkánk minden következményét. Ezért nem hallgathatunk semmilyen politikai kérdésben." Ami Adenauert kihozta sodrából, az elsősorban az a nyilatkozat volt, amellyel ezek az atomfizikusok elutasították az atomfegyverek gyártásában való mindennemű részvételüket. Amint dr. Mayer, a Szabad Demokrata Párt elnöke közölte, Adenauer kormánya ugyanis egyes atomtudósokra nyomást gyakorolt, hogy tudásukat az atomhaditechnika szolgálatába állítsák. Strauss honvédelmi miniszter az amerikai lapok riportereinek tett nyilatkozatában kijelentette, hogy „bár a párizsi egyezmények alapján Németországnak nincs megengedve az atomfegyverek gyártása, semmilyen törvényes korlátozás nem áll fenn, amely ilyen fegyverek szerkesztésére vagy tervezésére vonatkozó kutatásokra irányulna. És amint vasárnap a Telegraph c, nyugatberlini lap közölte, az atomkutatók egyik csoportja — akik természetesen nem tartoznak az első garnitúrához — a honvédelmi minisztérium kebelében az atomfegyverek fejlesztésén dolgozik. A legkiválóbb nyugatnémet atomtudósok azonban, mint Max Dorn, Ottó Hahn, Werner Heissenberg, Max von Laue és mások megtagadták, hogy tudásukat az atomháború előkészítésének szolgálatába állítsák. És ez keresztezi a bonni militaristák terveit. Ezeknek a tudósoknak volt bátorságúk ahhoz, hogy nyilvánosan szembe szálljanak az atomveszély olyan lebecsülésével, amilyennel Adenauer kancellár próbálkozott, amikor az úgynevezett taktikai atomfegyvereket teljesen „normálisnak"' mondotta és egyszerűen „a tüzérség továbbfejlesztésének" minősítette. Rámutattak arra, hogy az e taktikai fegyverekhez szükséges lövedékek semmivel sem veszélytelenebbek, mint a Hirosimára dobott atombomba és arra figyelmeztettek, hogy a hidrogénbomba alkalmazásának Nyugat-Németország lakosságának kipusztítása lenne a következménye. Ez a figyelmeztetés, amely a legkiválóbb szakértők szájából hangzott el, felborította Bonn lebecsülési taktikáját. A nyilatkozat visszhangja a nyugatnémet nép körében olyan, hogy a nyugatnémet lapok azt írják, az atomtudósok nyilatkozata jeladás, amely tiltakozásra ösztönzi a nyugatnémet közvéleményt a bonni politikával szemben. A tudósok neve és nemzetközi tekintélye a „sürgős figyelmeztetésből" nagy fontosságú politikai ügyet teremtett — ismeri be a Die Welt nagyburzsoá lap. Ez volt az oka annak, is hogy Adenauer szombaton újból mérgesen reagált a Rajna menti tartomány gyűlésén az atomtudósok nyilatkozatára azzal a fenyegetéssel, hogy „nem lehet megengedni, hogy a politikát ily módszerekkel folytassák." Hogy a nyugatnémet hadsereget felszerelik-e atomfegyverekkel, erről csak a kormánynak van joga dönteni, nem pedig olyan embereknek, akiknek szerinte fogalmuk sincs a politikai szükségességről. Strauss bonni miniszter pedig rádióbeszédében az atomtudósok nyilatkozatát egyenesen „veszélyesnek" minősítette, mivel állítólag azzal, hogy abban a pillanatban tették meg nyilatkozatukat, amikor a Szovjetunió a NATO tagállamait óva inti az atomfegyverek alkalmazásának következményeitől, „nyilatkozatukkal a Szovjetunió malmára hajtják a vizet." Bonn éles, elkeseredett reagálásának a nyugatnémet atomtudósok bátor figyelmeztetésére, természetesen más oka is van. Ezek a kiváló atomtudósok ugyanis más szavakkal ugyanazt fejezték ki, amit Nyugat-Németország címére néhány nappal előttük Grotewohl, az NDK miniszterelnöke mondott kormánynyilatkozatában, amikor újból megismételte az NDK kormányának ama követelését, hogy mindkét német állam kormánya utasítsa el az atomfegyvereknek Németország területén való elhelyezését és mondjon le e fegyverek gyártásáról. (dra) Aki szeBet vet — vihart arat Mi történik Jordániában ? Husszein király, amiktír Nabulszi miniszterelnök nemzeti kormányának lemondására éš az imperialistaellenes erők félreállítására szánta el magát, bizonyára nem sejtette, hogy Jordániában milyen erős gyökeret vert a nemzeti függetlenség és az arab egység, nem tudta, hogy tettével polgárháború szélére taszítja az országot. De most már minden áron keresztül akarja hajszolni szándékát, Jordániát az Eisenhower doktrínához akarja kötni. Jordápiában jelenleg nagyon zavaros és kuszált a helyzet. A sajtó szigorú cenzúráját rendelték el és a hírügynökségi tudósítások gyakran egymásnak ellentmondóak. Abban azonban valamennyi jelentés egyezik, hogy a helyzet nagyon feszült és egyes megfigyelők szerint könnyen polgárháborúvá fajulhatnak a súlyos ellentétek. Mint ismeretes Nabulszi miniszterelnök lemondatása után Husszein király Szajd Mufti volt külügyminisztert bízta meg kormányalakítással, de Mufti kísérlete nem sikerült, mert a Nabulszki kormányban képviselt pártok, amelyeknek parlamenti többségük van, nem voltak hajlandók részt venni a kormányban. A király ezután Abdul Helim Nimerret bízta meg kormányalakítással, de a külügyi tárca miatt nem fogadta el az új kormányt és egyes jelentések szerint újra Muftira bízta a kormányalakítást. S míg az új kormány megalakítása körül folynak a tárgyalások, Jordánia szerte elkeseredett tiltakozó tüntetések folynak a király önkénykedése ellen és egy hazafias kormány megalakításáért. Heves tüntetésekre került sor főleg Jeruzsálemben, Nabluszeban és Ramalaheban. A ramalahei tüntetők behatoltak a rádió épületébe és beszüntették annak adását. Ammanban, az ország fővárosában a rádió ugyancsak beszüntette az adást. Husszein király közben börtönbe csukatja az imperialistaellenes hazafias erőket, többek között leváltatta Abu Navar vezérkari főnököt, mint Nabulszki volt miniszterelnök hívét és elfogatási parancsot adott ki ellene; ennek azonban sikerült Damaszkuszba szöknie. Az új vezérkari főnök Ali Hijari tábornok, erősen szimpatizál a bagdadi szerződéssel. A vezérkari főnök leváltása miatt Zarka és Ajlun katonai támaszpontokon fegyveres összetűzésre került sor. A politikai megfigyelők a feszültség további fokozódására és általános sztrájkra számítanak. A Daily Express hétfői száma szerint Husszein király, ha tovább fokozódik a feszültség és talpa alatt megrendül a talaj, genfi villájába menekül. A jordániai állapotok újra világosan beszélnek az amerikaiak közép-keleti politikájának céljáról, reakciós voltukról. Nehru a magánszektorról Delhi (ČTK) — Az Üj Kína sajtóiroda közlése szerint Nehru indiai miniszterelnök India nagyiparosai szervezetének évzáró gyűlésén mondott beszédében kijelentette, hogy nem lelkesedik „a szabad vállalatok szabadságáért", amelyek a gazdagságot egyes emberek kezeiben halmozzák fel. Nehru a továbbiakban utalt arra, hogy a magánszektor az indiai gazdasági életben és tervben fontos szerepet tölt be. Rámutatott arra, hogy a második ötéves terv a népre fokozott követelményeket ró. Nehru a gazdagokat felszólította, aranyukkal és ékszereikkel járuljanak hozzá az állami terv finanszírozásához.