Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-15 / 74. szám, péntek

Á kínai nép országszerte forró szeretettel üdvözli a csehszlovák kormányküldöttséget A csehszlovák kormányküldöttség látogatása Senszi kínai tartományban gyárudvaron összegyülekezett munká­sokhoz. Beszédében, amit gyakran vi­haros tapssal szakították meg, főképp a kínai és csehszlovák nép közötti barátságról és egységről beszélt. Rá­mutatott arra, hogy a küldöttség azért jött Kínába, hogy ezt az egy­séget még jobban megszilárdítsa, mert ezt kívánja az imperializmus va­lamennyi intrikája elleni sikeres harc, a világbékéért valő küzdelem érdeke. Hangsúlyozta, hogy a kínaiaknak, a csehszlovákoknak és minden más szo­cialista ország népének a Szovjetunió .1 nemzetének is bizonyosságot ad, hogy igazságos harcában végső győzelmet arat, eléri nemzeti függetlenségét. A szocialista tábor egysége határtalan erőt ad a kapitalista országokban élő munkásosztálynak, erősíti a kizsák­mányolás ellen, a demokráciáért és szocializmusért folytatott harcát," — mondotta Široký elvtárs. A miniszterelnök szavait a jelen­levők viharos tapssal fogadták. A gyár munkásainak küldöttsége ezután Vi­liam Široký miniszterelnöknek virágo­kat nyújtott át. Képünk Senszi tartomány fővárosának, Sziannak egyik élénk forgalmú utcá­ját — a TUnta-körútat mutatja. A csehszlovák kormányküldöttség Csentuban N. Sz. Hruscsov beszéde a mezőgazdasági dolgozók rosztovi értekezletén Moszkva (ČTK)" — A moszkvai saj­tó március 14-én közölte N. Sz. Hruscsov beszédét, amelyet március 12-én mondott a Don melletti Rosz­tovban, a déli területek és Észak­Kaukázus mezőgazdasági dolgozóinak, értekezletén. N. Sz. Hruscsov emlékeztetett ar­ra, milyen zajt csaptak az imperialis­ta sakálok, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának októberi teljes ülésén a pártot és szovjet népet nyíltan tá­jékoztatták a mezőgazdaság helyze­téről. A párt Központi Bizottsága 1955. januári teljes ülésén beszámol­tak az állattenyésztési termelés hely­zetéről és leleplezték a komoly fo­gyatékosságokat. És akkor a sakálok ismét vonítottak. A Szovjetunióban uralkodó mezőgazdasági krízisről, a szovjet nép eszméinek vereségéről és arról üvöltöttek, hogy a kollektív gazdálkodás nem teremt előfeltéte­leket a mezőgazdasági termelés és főképp az állattenyésztési termelés fejlesztésére. „Az imperialisták nem értik a szovjet rendszer lényegét, nem értik meg, hogy ha pártunk nyíltan és a valóságnak megfelelően mutat rá a hiányosságokra, ez nem a gyenge­ség, hanem az erő, a népbe vetett bizalom jeje. Népünk a párt vezeté­sével nemcsak leküzdi a hiányossá­gokat, hanem sokszorosan fokozza országa gazdaságának erejét' — mon­dotta Hruscsov. „A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának októberi tel­jes ülése óta mindössze három év telt el és ime milyen „vereség" ért bennünket* — folytatta Hruscsov. „1956-ban a Szovjetunió egymilliárd pud gabonával többet termelt, mint 1955-ben. Biztosítottuk nemcsak a belső gabonaszükségletet, hanem se­gítséget nyújthattunk a népi demok­ratikus országoknak is. A vajterme­lés csupán a tejipar állami üzemei­ben az 1953. évhez viszonyítva 160 ezer tonnával, vagyis 45 százalékkal emelkedett. Elvtársak! Betartjuk proletár köte­lességünket, hűek vagyunk a marxiz­mus-leninizmus tanításához, éberen őrizzük az internacionalizmus elveit, amelyek népi munkánkban vezérelnek bennünket. Nagyon jól tudjuk, milyen nehezek voltak az első évek, amikor a munkásmozgalom hatalomra került. Népünk ezért oszt meg mindent más szocialista államokkal, támogatja ba­rátait, akik a marxizmus-leninizmus útjára léptek, akik- a hatalmat ke­zükbe vették és sikerrel építik szo­cialista államukat. A szovjet embe­rek készségesen, testvériesen meg­osztják velük ez utolsó darab kenyeret. Elvtársaim, azonban csak azokkal fogunk osztozkodni, akik valóban testvérileg viselkednek velünk szenw ben. Meg kell szilárdítanunk a nemzetek közötti barátságot elsősorban azon országok népei között, amelyekben a munkásosztály és a dolgozó nép vette át a hatalmat. És minden bizonyos­sággal mondhatjuk, hogy biztosítjuk további sikereinket. Ennek kezessége az. hogy a nép tudatában van köteles­ségének és azon út helyességének, amelyen kommunista pártja vezeti őt. A nemzeteink között fennálló ba­rátság nem jött magától. Ezt pártunk következetesen megvalósított nem-: zetíségi politikája eredményezte, amelynek alapjait a nagy Lenin fek­tette le. Három éven át pártunk nemzetiségi politikája olyan irányban fejlődött, amelyet Vlagyimir Iljics Le­nin jelölt ki számunkra. Most pedig önökkel együtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évforduló­ja felé haladunk és gyűjtjük a pár­tunk által, a nagy Lenin által ter­melt gyümölcsöt. (Taps). A párt XX. kongresszusa az ipar-, mezőgazdaság-, és kultúra fejleszté­sének hatalmas tervét tűzte ki. Meg vagyunk győződve arról és szilárdan hisszük, hogy ez a terv megvalósul. A múlt év decemberében és ez év februárjában ülésezett a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott-i ságának plénuma. Az ezen üléseken hozott határozatok nagy jelentősé­gűek. Ez az átszervezés, amelyet megvalósítunk iparunk és építésze-" tünk irányításában, sokkal jobb fel­tételeket teremt. Lehetővé teszi nép­gazdaságunk jelentős tartalékainak kiaknázását. N. Sz. Hruscsov elvtárs a továb­biakban foglalkozott a Szovjet mező­gazdaságra váró feladatokkal a nö­vényi- és főképp az állattenyésztési termelés továbi fejlesztésében. N. Sz. Hruscsov a mezőgazdasági tudomány-' ra vonatkozólag hangsúlyozta, hogy valamennyi mezőgazdasági ágazat ál­landó fejlesztésének érdekében min-, dig a tudományos adatokra kell tá­maszkodni, javítani és terjeszteni kell a tudósok haladó tapasztalatai­nak és sikereinek népszerűsítését. Beszédének befejező részében ezt mondotta: Mitől félnek ma a marxizmus-leni­nizmus ellenségei, a burzsoá teoreti­kusok és az imperialista uralkodók? Attól félnek, hogy évről évre megszi­lárdul a szovjet szocialista állam és az egész szocialista tábor és hogy a Szovjetunióban mindegyre emelke­dik a nép életszínvonala. Ez öröm­mel és büszkeséggel tölti el vala­mennyi ország dolgozóit. Minél job­ban fogjuk emelni népünk életszín­vonalát, annál erősebben hatolnak majd a szocializmus eszméi vala­mennyi kapitalista ország nemzetei­nek tudatába. A függetíenségért küzdő jordániai nép győzelme Megszűnt a brit-jordán szerződés érvénye Szian (ČTK) — A csehszlovák kor­mányküldöttség Viliam Široký minisz­terelnök vezetésével március 13-án re­pülőgépen körútra indult a Kínai Népköztársaságban és a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban. A küldött­séget a repülőtérre elkísérte Csen Jun, a Kínai Népköztársaság Államtanácsá­nak alelnöke, Csi Pen-fej, a külügy­miniszter helyettese és a kínai köz­ponti szervek további képviselői. A küldöttség közvetlenül 12 óra előtt le­szállt a 17 milliós Senszi tartomány hófedte fővárosának, Sziannak repülő­terén. A repülőteret a csehszlovák és kí­nai állami lobogókkal és „Üdvözöljük a Široký miniszterelnök vezette cseh­szlovák küldöttséget!" című hatalmas felirattal díszítették. A főváros lako­sai közül több mint kétezren jelentek meg a repülőtéren a küldöttség foga­dására. A küldöttség tagjait Fan Csun­zsu, Kína Kommunista Pártja tarto­mányi bizottságának titkára, Csaó Po­pin, a tartományi népi bizottság he­lyettes elnöke, Liu Kon, a városi népi bizottság elnöke, valamint a népi szervezetek és demokratikus pártok felelős képviselői fogadták. A repülőtérről a szállodáig vezető ötön, amelyben a csehszlovák küldött­séget elszállásolták, a város lakosai sorakoztak. A város ősrégi kapuját „Éljen a kí­nai és csehszlovák nép felbonthatatlan barátsága!" felirattal díszítették. Fan Csun-zsunak, Kína Kommunista Pártja Senszi .tartományi bizottsága titkárának kíséretében a küldöttség tagjai március 13-án délután város­szemlét tartottak. Szián csaknem há­romezer éves történetével ismerked­tek, amely 11 dinasztia fővárosa volt. A félmilliós városból a felszabadulás után egy 1300 000 lakosú nagyváros lett. A küldöttség tagjai ezután megte­kintették „a Vadlibák Pagodáját", amely a 648. évből ered. Miközben a pagodát szemlélték, ä közeli főiskolai központból néhány száz diák gyülekezett a pagoda udvarán, akik a csehszlovák kormányküldöttsé­get viharos tapssal üdvözölték. Vi­liam Široký miniszterelnök az egybe­gyűlt egyetemi hallgatókhoz rövid be­szédet intézett, amelyben kiemelte Senszi tartomány érdemeit a szabad­ságért és függetlenségért folyó harc­ban és a japán megszállók elleni há­borúban. Tolmácsolta a diákoknak a csehszlovák tanulóifjúság üdvözleteit és sok sikert kívánt tanulmányukban és munkájukban. A történelmi emlé­kek megtekintése után a kormány­küldöttség a textilgyárba látogatott. A gyárigazgató helyettese a kül­döttséget megismertette az üzem vi­szonyaival, amelynek építését 1954 júliusában kezdték. A gyár 1956 szep­temberében már megkezdte a teljes termelést. Az Igazgatóhelyettes hang­súlyozta, hogy a gyár egész beren­dezését Kínában készítették. Miközben a küldöttség megtekintet­te a gyár osztályait, minden egyes műhelyben szívélyesen fogadták a csehszlovák küldöttséget. A falakon rajzok és feliratok voltak, amelyek kifejezték a két ország népe között fennálló barátságot. A gyárszemle után Viliam Široký miniszterelnök beszédet intézett a 1 949 vége felé a kínai Népi Fel­szabadító Hadsereg a Kom­munista Párt vezetésével leverte a kuomintang csapatokat. Bár Tajvant és néhány kínai szigetet még Csan­kai-sek tartja megszállva, — harminc éves szakadatlan és heves háború után — felszabadult a kínai nép az imperialista járom alól és megkezdte országa békés építését. Kína a legnépesebb ország a vi­lágon, lakosainak száma eléri a 600 milliót. — Kiterjedésben mindjárt a Szovjetunió után következik, akkora, mint egész Európa, viszont lakosainak száma 250 millióval több mint az egész kapitalista Európáé. Kína óriási területén megvan min­den feltétel ahhoz, amire egy fejlett mezőgazdasággal és iparral rendelke­ző ország felépítéséhez szükség van. Délkelet-Kína termékeny síkságain és völgyeiben soha sincsen tél és az éghajlat csapadékos, úgyhogy a föld­művesek egy évben kétszer, sőt há­rom gazdag termést takarítanak be. Kína földjében kimeríthetetlen ás­ványi kincs fekszik: szén, vas, kőolaj, m'ndenfajta ércek. A feudális rend­szer és az imperialista beavatkozás alatt Kína az elmúlt 100 évben ipari­lag elmaradott ország volt. A japán agresszió ellen vívott háborúban, a nyugati imperialisták és a kuomintang kormány ellen folytatott viszálykodás­vezette szocialista tábor szilárd egy­ségének útján kell haladniok. „Egységünkben rejlik kezessége an­nak, hogy minden államban gyorsan haladunk a szocializmus építésének útján. A Szovjetunió vehette táborunk egysége, Afrika és Ázsia valamennyi Csentu (ČTK) — A csehszlovák kormányküldöttség Viliam Široký mi­niszterelnök vezetésével csütörtökön, március 14-én délelőtt 9 órakor el­utazott, Szianból. A küldöttségtől a repülőtéren búcsút vett Fan Csun-zsi, Kína Kommunista Pártja tartományi bizottságának titkára, Csaó Po-pin, a tartományi népi bizottság elnöke, Liu Ken, a Sziani városi népi bizottság elnöke, továbbá a demokratikus pár­tok, tömegsizervezetek vezető tényezői és a város lakói közül mintegy két­ezer. A csehszlovák kormányküldött­séget szállító repülőgépek 3500 mé­ter magasságban átrepülték Csin Lin hegység hóbórította gerincét, elhagy­ták Senszi tartomány területét és két­órás repülőút után leszálltak Szecsu­an tartomány fővárosának Csentunak repülőterén. A repülőtéren a csehszlovák kor­mányküldöttséget Csu Teh marsall, a Kínai Népköztársaság alelnöke és ne­je, Li Ta-csan, Szecsuan tartomány népi bizottságának elnöke, Li Csin­csuan, Kína Kommunista Pártja tar­tományi bizottságának első titkára, Liao Csín-tan, Kína Kommunista Pártja városi bizottságának titkára, a város és tartomány demokratikus pártjainak és szervezeteinek képvise­lői fogadták. ban igen súlyos károkat szenvedtek a gyárak és a bányák. A visszavonuló kuomintang csapatok sok fontos üze­met teljesen leromboltak. Altalános­ságban mondható, hogy az ipari ter­melés a felével csökkent. A kínai nép azonban a nagy forradalom győ­zelme után nem vesztegette el az időt, töretlen bátorsággal és lelkese­déssel látott hozzá népgazdaságának helyreállításához. Kína iparában döntő változás állott be az utolsó 10 év során. A nehézipar, elsősorban az acél- és gépgyártás erő­teljesebben fejlődött, mint a könnyű­ipar. Elmaradás észlelhető a villamos­energia termelése terén. Kínának ugyanis kiterjedt vízierő áll rendel­kezésére, sok a bővizű, gyorsiramú fo­lyója: a Jang-ce-kiang, Si-kiang, a Hoang-ho, az Amur, amely az észak­keleti határt képezi Kína és a Szov­jetunió között. A folyókon épített vil­lanyfejlesztő telepek jelentős szerepet játszanak Kína iparában és nagyban hozzájárulnak az ország szénkészle­teivel való takarékoskodáshoz. A fel­szabadulás után Kína villamosenergia­termelése csaknem megkétszerező­dött. A villamosenergia-források építése terén a Szovjetunió baráti segédkezet nyújt a Kínai Népköztársaságnak. Szovjet és kínai földtani kutatók már a múlt év decembere óta nagyszabású Csaó Po-pin, a tartományi bizottság elnöke március 13-án este a küldött­ség tiszteletére vacsorát adott, ame­lyen részt vett a küldöttség vala­mennyi tagja, valamint a sziani poli­tikai és kulturális élet vezető képvise­lőinek sora. A Viliam Široký miniszterelnök ve­zette küldöttség valamennyi tagja Csu Teh marsallnak, a Kínai Népköz­társaság alelnökének kíséretében Csentu város 3000 lakójának hosszú sorfala között vonult. Csentu lakos­sága a csehszlovák kormányküldöttsé­get szívélyes és meleg fogadtatásban részesítette. A küldöttség valamennyi tagjának szilviafavirágokat, szegfűket, rózsákat nyújtottak át. A küldöttség tagjait lelkes kiáltással üdvözölték: Éljen a csehszlovák—kínai barátság! Éljen a Široký miniszterelnök vezette csehszlovák kormányküldöttség! Él­jen a béke! Éljen a Szovjetunió ve­zette szocialista tábor! Az üdvözlés után a küldöttség szállására utazott. Csu Teh marsall, a Kínai Népköz­társaság alelnöke március 11-én dél­ben Csentuban a csehszlovák kor­mányküldöttség tiszteletére ünnepi ebédet adott. A küldöttség tagjain kívül az ebéden részt vett Li Ta-csan, Szecsuan tartomány népi bizottságá­nak elnöke, és Li Csin-csuan, Kína Kommunista Pártja tartományi bi­zottságának első titkára. Csu Teh marsall, a Kínai Népköztársaság al­elnöke és Viliam Široký miniszterel­nök az ebéden pohárköszöntőt mon­dottak. közös terv kidolgozásán fáradoznak. Szabályozni akarják az Amur meden­ce vizeit és értékesíteni több mint 3 millió négyzetkilométer nagyságú te­rület vízienergiáját. Szovjet és kínai tudósokból álló ku­tatócsoport végigutazta az Amur és Arguni folyók 3000 kilométeres hosz­szát és megállapította, hogy ezeken a vizeken 12 millió kilowatt kapaci­tású vízierőműveket lehet építeni, amelyek évente 60—70 milliárd kilo­watt óra olcsó áramot adnának. A közös szovjet-kínai terv megvalósítá­sa döntő jelentőségű lesz az Amur folyó hajózhatósága szempontjából is. A tervezett csatornahálózat lehetővé teszi, hogy tengeri hajók Komszo­molszk városáig felmehessenek a fo­lyón. A tervek megvalósítása után az Amur „három tenger folyója" lesz, ú. m. az Ochotszki a Japán és a Sár­ga-tengeré. A Szovjetunió és Kína közötti gaz­dasági kapcsolatok ezáltal még szo­rosabbakká válnak és nagyban hozzá­járulnak majd a szovjet és kínai nép gyors ipari fejlődéséhez. A szovjet és kínai együttműködés ezen a téren is egyenrangú és testvéri. Ez a barát­ság és őszinte segítség példaképül áll hazánk előtt is és szilárdítja az összetartást a szocialista és békesze­rető országok között. —y-r— Amman (ČTK) — Nabulszi, Jordánia miniszterelnöke március 13-án beje­lentette az 1948. évi brit-jordán ba­rátsági és szövetségi szerződés meg­szüntetését. E rmpon Jordánia és Nagy-Britannia képviselői Ammanban aláírták az erre vonatkozó okiratokat. A két fél jegyzéket váltott, amely sze­rint a szerződés hatályát vesztette és a szerződés értelmében a Jordániában tartozkodó brit egységek hat hónapon belül elhagyják támaszpontjaikat. A je­lenlegi brit katonai támaszpontokat Jordánia hadserege veszi át. Glubb brit tábornoknak, az Arab légió volt parancsnokának eltávolítása után a brit-jordáni szerződés meg­szüntetése a függetlenségéért küzdő Jordánia népe mozgalmának további győzelme. A brit-jordániai szerződés megszüntetése meggyengíti az impe­rialista pozíciókat. Egyiptom, Szíria és Szaúd-Arábia az arab államférfiak 1957. február 12-i értekezletén elhatározták, hogy az ed­digi brit „támogatás" helyett Jordá­niának 12,5 millió egyiptomi font se­gélyt nyújtanak, ami megközelítőleg egyenértékű aizzal az összeggel, ame­lyet Nagy-Britannia adott Jordániának szubvenció címén, azzal a különbség­gel, hogy az arab országok ezt a pénz­ügyi támogatást minden feltétel nélkül nyújtják. A népi Kína a szocializmus útján Lemondott Indonézia kormánya Dzsakarta (ČTK) — Indonézia kor­mánya Ali Szasztroamidzsozso minisz­terelnökkel az élén március 14-én beadta lemondását. A lemondást azzal indokolta, hogy nem sikerült meg­szilárdítania a kormány helyzetét és megoldania az utóbbi időben Indoné­ziában felmerült problémákat. Ahmad Szukarno elnök, a kormány lemondá­sát elfogadta, azonban felkérte a mi­nisztereket, hogy az új kormány meg­bízásáig tisztségüket továbbra is tölt­sék be. A militarista csoportok akciói és a kormány lemondása következtében előállt feszült helyzettel kapcsolatban Szukarno elnök március 14-én délelőtt 10.30 órakor az Indonéz Köztársaság egész területére rendkívüli állapotot hirdetett. Az Antara sajtóiroda tudósítása sze­rint a Dzsakarta melletti Bogorában az elnöki palotában tanácskozás folyt, amelyen Szukarno elnökön kívül részt vett Szasztroamidzsozso miniszterel­nök, a legfelső bíróság elnöke, a had­sereg, a légierők és a haditengerészet vezérkari főnökei, a nemzetgyűlés el­nöke, valamint további kormány- és közéleti tényezők. Szukarno elnök, aki az egységes köz­ponti állam megőrzésére és megszi­lárdítására törekszik, — amely képes megvédelmezni függetlenségét — már­cius 14-én bejelentette, hogy a legkö­zelebbi napokban kinevezi az új mi­niszterelnököt. Mollet felveti a bizalmi kérdési Párizs (ČTK) — A francia kormány március 13-án felhatalmazta Guy Mol­let miniszterelnököt arra, hogy a kor­mány általános politikájáról a francia nemzetgyűlés csütörtökön kezdődő ülésén folyó vita során felvesse " a bizalmi kérdést. A francia nemzetgyű­lés a vitában főképp Franciaország súlyos gazdasági és pénzügyi helyze­tével, Algéria problémájával és a középkeleti helyzettel foglalkozik. Lipcsében a Német Demokratikus Köztársaság és Albánia között meg­kötötték az 1957. évi kereskedelmi egyezményt. (ČTK) OJ szo 1957. március 15. 3

Next

/
Thumbnails
Contents