Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-10 / 69. szám, vasárnap

Ym m® k a csehszlovák-lengyel baráti és kölcsönös segélynyújtási szerződés I4S0 vW&W I! I ľ.:"! i !i 'i I! i 1l ^: | i | l-i-l i:!'! i I;'! ;| ü i l | •!!: 111.1.'. I i •, | .. i i| :: l :M:! l,:| !,•, i L , | | | |;|'| j j; | j i;!I i! i i i :, i;..! i. :! M.-1; '.I i ,.: i.',". :,, i .1,'. .v •,.;' . RÖVID HÍREK Lengyelországból Egy Sao Paulo-i brazíliai cég Len­gyelországban csiszolókorongokat ren­delt a kerámiai ipar részére. A brazí­liai cég, hogy meggyőződjék az áru minőségéről, a csiszolókorongOkat angol szakértővel vizsgáltatta meg, aki olyan nyilatkozatot tett, hogy azok elsőrangú minőségűek. Lengyel műszereket és fémből ké­szült egyéb gyártmányokat Brazíliába, Paraguayba, Uruguayba, Mexikóba, Tö­rökországba, Indiába, Egyiptomba, Bulgáriába, Finnországba és más álla­mokba is szállítanak. A toruni foszforos műtrágyagyárban sikerült egy értékes fém — a szelén — előállítására új munkafolyamatot ki­dolgozni. A szelén, ez az ólomszürke fém, ér­tékesebb mint az arany. Sok országban használják, de különösen az elektro­technikai berendezések, mérési eszkö­zök, radarkészülékek gyártásánál. Ez a fontos fém nem bányászható, hanem, nagyon kis mennyiségben csak a kén­savgyártásnál visszamaradt hulladé­kokból választható ki. Az újítók egy csoportjának Varsó­ban sikerült új szigetelő anyagot fel­találniok, amely nagyszerűen bevált az elektromos művekben, az áram­elosztókban stb. Az új szigetelő anyag különleges gyanta, amelynek megmun­kálása sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint az eddig használt porcelánalkat­részeké. Hat lengyel csillagvizsgáló állomás­nak sikerült 250 csillagvizsgálóval az egész világon összeköttetésbe kerül­nie. Lengyelország már 1919 óta tag­ja a Nemzetközi Asztronómiai Uniónak melynek alelnöke is lengyel, dr. Enge­niusz Rybka tanár. • * Ma van tíz éve annak, hogy Varsóban Csehszlovákia és Lengyelország között baráti és kölcsönös segély­nyújtási szerződést írtak alá. A szerződés jelentős megegyezéseket tartalmaz a tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozóan. Csehszlovákia és a Lengyel Népköztársaság eddigi gazdasági együttműkö­dése azt bizonyítja, hogy kétségkívül előnyös mindkét országra és meg vannak továbbfejlesztésének kedvező feltételei. A lengyel-csehszlovák együttműködés további kibővítése jelentékenyen hozzájárult a két or­szág termelő erőinek fejlesztéséhez, a szocializmus építéséhez Lengyelországban és Csehszlovákiában Wm*i Korszerű iparosított építési módszerrel folyik Varsó újjáépítése. Képünkön egy hatalmas új épülő varsói lakónegyed látható Az új terv sokban külön­bözik az előző évek tervé­től. Az első szembeötlő kü­lönbség, hogy az ipari ter­melés növekedésének üteme az előbbi évekhez viszonyít­va lassúbb, azaz csak 4,2 százalék a növekedés. Mi az oka ennek? Elsősorban az, hogy a népgaídasági terv kidolgozásában bizonyos po­litikai nehézségek merültek fel. Több ipari ágazatban gondot okoz egyes nyers­anyagok hiánya. A kivitel és a hazai szük­séglet szempontjából egy­aránt legfontosabb a szén­termelés. Lengyelország Európában a köszénterme­Mii vár Lengyelország az 1957. évi népgazdasági tervtől ? lésben a negyedik helyet foglalja el a Szovjetunió, Anglia és Nyugat-Németor­szág mögött. Az egy főre eső termelésben azonban megelőzi ezeket az orszá­gokat is. Lengyelország 1957. évi terve arra számít, hogy 97 millió tonna kősze­net fejtenek, ami az előző évhez viszonyítva másfél millió tonna szénnel jelent többet. A mezőgazdasági terv 1957-re csak 3,4 százalékos emelkedést irányoz elő, azonban előreláthatólag ma­gasabb termelés várható. Nehéz feladatok várnak a kereskedelmi és a fizetési mérleg szakaszán. Jelentő­sen emelkedik a bevitel és csökken a kivitel. Csupán a kőszén kivitele 7 millió tonnával csökken a múlt évvel szemben, azonkívül a koksz- és cukorkivitel is; viszont a gépberendezések kivitele 23 millió rubellel emelkedik. Javulás áll be az energe­tikai berendezések építése terén, mert 1957-ben 690 megawatt évi villamosáram előállítására szolgáló kapa­citást helyeznek üzembe, ami kétszer annyi, mint az elmúlt években. A beruházási kiadások aránylagos csökkentése és a külkereskedelemben várha­tó változások lehetővé tet­ték, hogy a bányászok és vasutasok béreit, valamint a családi pótlékokat Len­gyelországban felemelték. Emelkedik a parasztok jö­vedelme is. g. k. Csehszlovák-lengyel kulturális kapcsolatok A két ország népeinek ezer­éves, hagyományos kapcso­latairól már sokat írtak. Az utolsó három év a legeredmé­nyesebb ezen a téren. Több ezer kul­túrdolgozót cserélt ki a két ország egymás között. Ezenkívül sok mű­vészegyüttes látogatta kölcsönösen országainkat. A kis határforgalom és turistaforgalom keretén belül is sok csoport járt a Magas-Tátra mindkét oldalán. Nem lenne elegendő csak ezeket a számokat idézni. Sokkal f ont o ­sabbak azok az eredmények, ame­lyekkel kölcsönösen gazdagította egymást a két ország kultúrája. Nagy sikereket értünk el az irodal­mi fordításokban. Ma már nemcsak 2—3 klasszikus regényt fordítunk le évente, hanem sok időszerű mű­vet is. A csehszlovák irodalmi mű­vek lengyel fordításai és fordítva, a lengyel irodalom művei nálunk egyaránt több milliós példányszám­ban jelennek meg. TTgyanez áll a drámai alkotá­U sokra. Különleges figyelmet fordítanak Lengyelországban a csehszlovák operákra. Az utóbbi években hat cseh és szlovák ope­rát játszottak Lengyelországban. A film és rádió szakaszán külön megállapodások alapján vették fel az összeköttetést. Nagyon élénk kapcsolatokat teremtettek az épí­tészet, a természet- és műemlék­védelem, az esztrádműsorok terén és a zenekarok, valamint cirkusz­artisták között. A brnói Állami Fil­harmónia részvétele a „Varsói Ze­nei Őszön", a „Sziréna" és ,,Waga­bundy" szatirikus együttesek ven­dégszereplései nálunk még jobban megerősítették a kidtúrkapcsolato­kat. Sajátos lengyel termék a borostyánkő A borostyánkő, ez a szép, sárga, áttetsző anyag, amelyből kü­lönféle dísztárgyakat készítenek, főleg a Balti-tenger partjain, Lengyelország­ban fordul elő. Fajsúlya egyezik a tengervíz fajsúlyával, így sok esetben a víz színén úszik. Régente megköve­sedett tengeri habnak tartót Iák, vagy pedig valamilyen ismeretlen hal ikrá­jának. Szofoklesz görög drámaíró pe­•mwwwwMíwmMmmtMmmmMHH ' ' wm ^ m I MH& mm® MíMmm hm . Vidám és boldog a lengyel gyer­mekek élete. Varsóban minde­nütt r.e*i$czett parkok várják a kicsinyeket\ dig különösen költői magyarázatot ta­lált keletkezésére: kihalt indiai ma­darak megkövesedett könnycseppjeinek tartotta, amelyek az elmúlt idők nagy hőseit siratták. A tudomány természetesen már ré­gen megoldotta a borostyánkő kelet­kezésének titkát. Megkövesedett fenyö­fagyanta, amely vagy negyven millió évvel ezelőtt a skandináviai őshegy­séget borító egykori fenyőfajták el­pusztulása után maradt meg és ke­rült tömegesen a Balti-tenger vizébe. A borostyánkő különböző nagyságú darabokban, göröngyökben fordul elő. A legtöbb darab sárgás színű és át­látszó, de találtak már világoskék bo­rostyánt is. Érdekessége, hogy az egykori gyantába sok tízmillió év előtti különféle rovarok, növények ra­gadtak bele és sokszor teljesen sértet­lenül megmaradtak. Külön tudományos kutatóág foglalkozik ezeknek a boros­tyánkőbe zárt maradványoknak rend­szerezésével. így eddig vagy négyszáz­ötven fajta bogarat, hatvan fajta han­gyát, számos kétszárnyú rovart és pókféleséget állapítottak meg. Lengyelországban, Gdansk környékén rendszeresen nemcsak halásszák, hanem kotorják is a borostyánkövet és szak­üzemekben különböző dísztárgyakká dolgozzák fel. A lengyel borostyánkő keresett dísztárgy szerte a világban. T engyelországban, bizonyos érte­•*­J lemben nemzeti ipar a boros­tyánkő kitermelése és feldolgozása. Itt, Gdansk városában van a világ legszebb borostyánkő gyűjteménye is. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiiiiiiiiii Az együttműködés szép példája Képünkön Ján Pine, Karel Kubicha, Ja­roslav Pleckaty cseh szakmunkások csehszlovák gyárt­mányú gépeket sze­relnek fel egy len­gyel üzemben. IIIIIIIIIIIIIIIIUI1II1IIIII1IIIIIIIII ­A múlt esztendő Varsónak, a len­gyel fővárosnak életében két szem­pontból is emlékezetes marad. Először azért, mert 1956-ban — két évtizeddel a háború után — a főváros lakossága ismét meghaladta az egymilliót. A második világháború előtt Varsónak másfél millió lakosa volt. A fasiszta hordák példátlan rombo­lása után — nem volt a világnak még egy nagyvárosa, amely annyit szenvedett volna és amelyet any­nyira elpusztítottak volna, mint a lengyel fővárost — 1945-ben, ami­kor a várost a szovjet csapatok fel­szabadították, alig volt élő lakosa. Egy ideig vita folyt arról szerte Len­gyelországban, vajon egyáltalán fel lehet-e építeni újra a milliós fővá­rost. A lengyel nemzeti büszkeség, a történelmi emlékekhez való ragasz­kodás amellett döntött, hogy az új Varsónak a régi helyén kell újjászü­letnie, így indult meg 1947-ben a rendszeres építkezés Ma, alig tíz esztendő múltán, újra milliós város a lengyel főváros, A másik nagy esemény Varsó éle­tében a múlt évben az volt, hogy a kormány jóváhagyta a város további fejlesztésének általános tervét. Ennek értelmében további tiz év alatt a város lakossága eléri az 1938. évi másfél milliót. A város fejlesztését tizenöt hatalmas, min­den közintézménnyel ellátott város­rész kiépítése formájában terve­zik, amelyek összesen 400 ezer lakóhelyi­séget biztosítanak. Ennek a számnak jelentékeny részét egy vagy két csa­ládos, villarendszerben épített családi ház képezi. Ezen építkezések befejezése után, vagyis 1965-ben Varsó lakosságának háromnegyed része új, háború után felhúzott épületekben fog lakni. De az általános terv számos ipar­vállalat létesítését is tervbe veszi. Varsó körzetében lesz Lengyelország legnagyobb, elektromos acélolvasztó kemencékkel ellátott, nemesacélt termelő üzeme. lamennyi vasútvonalát elektrifikálják és azt a peremvárosokkal való gyors forgalomra is felhasználják. Tovább építik a földalatti vasút fővonalát, amelynek 1965-re kell elkészülnie. A másfél millió lakos kultúrigényei­nek kielégítését is nagyvonalúan ter­vezik. Még ebben az esztendőben öt új színház és legalább húsz mozi, szá­mos kultúrépület, szórakozási in­tézmény épül fel. A város észak-déli tengelyét ké­pező Visztula folyót további három A Visla-part kiépítésének és az új varsói hídnak terve Lényegesen kibővítik a már fennálló automobilt, motorkerékpárt, rádiót és televízort, építészeti gépeket, fémter­mékeket. finommechanikai termékeket gyártó üzemeket. Varsó ipari terme­lése ily módon tízesztendő múlva egy harmadával nagyobb lesz, mint ma­napság. A városnak ez a nagyvonalú, meg­felelő zöld sávokat is tekintetbe vevő építése igen nagy igényeket támaszt a s^ikséges közművek (vízvezeték, csatornázás, utak, stb.) létesítése te­rén is. A közlekedés alapja továbbra is a villamos marad, de azt a város megváltozott szerkezetének megfe­lelően átépítik és a jelenlegi álla­pottal szemben kétszeres teljesítő­képességre bővítik. Időközben Varsó egész körzetének va­híddal ívelik át, a partokon pe lig szé­les rakpartok vonulnak majd végig. Varsó alatt, a Bug és a Visztula ösz­szefolyásánál, hatalmas folyami kikö­tő létesül. A lengyel főváros átépítésének ,e7t az általános tervét jóváhagyása előtt a város egész lakossága, sőt az ország egész közvéleménye hónapo­kon át részletesen megvitatta. A vi­ta alapján alakult ki a vég­leges terv, amelynek megvalósítása immár folyamatban van. De mint minden terv, természetesen ez sem végleges: a megvalósulás folyamán, az előálló újabb szükségle­teknek -és szempontoknak megfelelő­en, bizonyára még módosulni fog, amíg megszületik a lengyel nép ősi és mégis új fővárosa, a másfél mil­liós Varsó.

Next

/
Thumbnails
Contents