Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-21 / 80. szám, csütörtök

Gyóg

yításra vár a kéméndi EFSZ Ne hagyjuk nagyra nőni a kis hibákat A rétek és 5 szántóföldek felett langyos tavaszi pára száll. Szikkad a föld a márciusi nap melegétől. Amerre a szem ellát, mindenütt zöld vetések és barna szántások. Távolabb, túl a bársonyos barkával pompázó füzesen, megcsillan a Garam kanyargó, aranyló szalagja. A határban forr, pezseg az élet, embert, madarat, méhet kicsalt a tavasz ixirázsa. A lankás domboldalon traktorok pöfögnek, három-négy vetőgépet húznak maguk után. A traktorosok, meg a vetőgépkezelók korábban keltek a napnál. Sietnek, szorgoskodnak, közben nótáznak is. Jókedvük jogos, hiszen még néhány forduló és földben lesz a kéméndi szövetkezet 70 hektár tavaszi árpája. A 18 hektár zab és a 20 hektár takarmánykeverék szintén a földbe kerül hamarosan. Majdnem egy hónappal előbb, mint tavaly. Ferenc István, a szövetkezet fiatal ágronómusa egész nap kint van a határban. Segít, magyaráz, tanácsokat ad. Az elmúlt évek folyamán nem értek el kellő hektárhozamokat. Most a vetéssel egyidejűleg 1,5 mázsa szuperfoszfátot is szórtak minden hektárra. A talajt is jobban előkészítették s így minden lehetőség megvan arra, hogy ebben az évben elérjék a tervezett hektárhozamokat. A vetést idejében elvégezték. Kiss József tehéngondozó, de mcst, vetés idején ő is a határba kívánkozik. Segít, hiszen úgyis kevés a munkaerő. Bárcsak hasonlóan gondolkodna a többi állattenyésztési dolgozó is. A földeken igen, de az állattenyésztésben már nincs rendben minden. A legtöbb szövetkezetben az állati termékekből ered a jövedelem túlnyomó része. Kéménden viszont nehéz tízezreket ráfizetnek az állattenyésztésre. Terv szerint 68 szarvasmarhát kellene tartaniok, de ebből 25 hiányzik. S ami még furcsábban hangzik, vásárolt állatokkal akarják kiegészíteni a hiányos állományukat. A zootechnikus arra hivatkozik, hogy a saját nevelésű állatokból nagyon lassan tudnák pótolni a hiányt. A való igazság viszont az, hogy az állatgondozók nem szívesen bajlódnak az állatokkal, inkább a készhez ragaszkodnak. Nekik teljesen mindegy, hány borjút választanak el, vagy mennyi a napi tejhozam. Akár sokat termelnek, akár keveset, két munkaegységet kapnak naponta. Náluk ismeretlen fogalom az érdem szerinti jutalmazás. Itt van hát az a rés, amelyen keresztül elgurulnak a szövetkezet koronái. De nézzük meg hát közelebbről a helyzetet. Februárban például 3967 liter tejet termeltek a 43 tehéntől. Ebbő 870 litert kiosztották — ingyen — a tagoknak, 108Q litert elfogyasztottak a borjak és 1417 liter jutott a beadásra. A 43 tehén havi takarmánya 15 600 koronába kerül. Az etetők kb. 300 munkaegységet kapnak haxxmta. Ez csak előlegben 2100 korona, a természetbeni javakon kívül. Ez összesen 17 700 korona. A beadott 1417 liter tejért viszont alig 1600 koronát kapott a szövetkezet. Hol hát a hiba? Miért fizetnek rá havonta a szarvasmarhatenyésztésre 16 000 koronát? De menjünk most tovább. A fenti kérdésre majd egyszerre válaszolunk. A sertésállomány közel 200 darabbal kevesebb a tervezettnél. A zootechnikus szavai szerint a sertésgondozók hasznosság szerint kapják jutalmukat. A valóság azonban itt is mást bizonyít. A sertések súlygyarapodását nem ellenőrzik rendszeresen, havonta. Szűcs János, Szűcs István és a többi i,ertésgondozó „csak úgy körülbelül" kapják havi fizetésüket. Márpedig a helyes, érdem szerinti jutalmazás a szaporulat és a hasznosság állandó ellenőrzésében gyökerezik. Mi serkentse tehát az állatgondozókat a nagyobb hasznosság elérésére, ha a sokért is csak annyi munkaegységet kapnak, mint a kevésért? Hol van itt az érdem szerinti jutalmazás ? Válaszolunk tef)át egyben mind a két kérdésre: — Azért fizet rá a kéméndi szövetkezet az állattenyésztésre, mert az érdem szerinti jutalmazás csak papíron létezik. A kis hibákat engedik nagyra nőni, s nem veszik észre, hogy azzal fékezik a szövetkezet fejlődését. Vagy lehetséges az, hogy a 310 tyúktól 900 tojást termeljenek havonta? Egy gazdasszony 50 tyúktól is kitermel annyit! A szövetkezet vezetésével Kerekes Ferencet, a karvai EFSZ volt elnökét bízta meg a JNB. Nagyon helyes ez, mert az ő keze alatt fejlődött milliomossá a karvai szövetkezet. Tapasztalt, szorgalmas, hozzáértő ember. Kéménden is igyekszik kiköszörülni a csorbát, csakhogy nincs kire támaszkodnia. Neznászky Pál, Szűcs István és még két-három ember igyekszik ót segíteni felelősségteljes munkájában. De ez nagyon kevés, hiszen a többieknek első „az enyém", s csak aztán a közös. Sok szövetkezeti tag két-három tehenet is tart háztáji gazdaságában. A takarmányt persze a közösből hordják, holott a szövetkezet is pénzért vásárolja. A fél hektár háztáji föld csak azoknak van, akiknek sohasem volt sajátjuk. Sokan viszont a félhektáron kívül még egykét hektár földön gazdálkodnak, nem is beszélve a szőlőkről. Jövedelmük tehát nem a közösből, hanem főleg az egyéni gazdaságukból ered. Ez nagyon helytelen és káros, hiszen teljes ellentétben áll a szövetkezeti alapszabályzattal. Tovább lehetne elemezni a kéméndi szövetkezet helyzetét. De mivel a fenti adatok szerint eléggé ismerjük a betegség okát, próbáljuk inkább megtalálni a hatásos gyógyszert. Semmi kétség sem fér ahhoz, hogy az állattenyésztés közvetlen összefüggésben van a növénytermesztéssel. Ha van elegendő takarmány, akkor van hasznosság is. Nem szabál tehát megengedni, hogy a szövetkezet rétjeit feléből kaszálja boldog, boldogtalan, a zöldkarmányt meg hordja, aki akarja a földekről. A kapásokat egyéni megművelésre kell szétosztani, nehogy a tavalyihoz hasonlóan ebben az évben 's gyom teremjen a kukoricaföldeken. Szemesterményekből első legyen az összes alapok biztosítása. A túlméretezett háztáji gazdaságokat — a két-három tehenet, meg a 2 hektár földet — mielőbb fel kell számolni és a termelés minden szakaszán be ke '. vezetni az érdem szerinti jutalmazást. A közös vagyon bitorlóival szemben pedig a lehető legszigorúbban kell eljárni. Legyen közös munka és egyéni felelősség! Nos, ismerjük, a betegséget és annak okozóját, de ismerjük a hatásos ellenszert is. Ha a beteg egészségi állapota iránt nagyobb érdeklődést tanúsít majd az ellenőrző bizottság — Rác Károly elnökkel az élen —, az ajánlatott gyógykezelést pedig pontosan betartják, akkor egész biztosan meggyógyul a jelenleg eléggé beteg kéméndi szövetkezet. Tamás Vince. JOBBAN, GYOR

SABBAN ÉS OLCSÓBBAN ÉPÍTENEK Ismeretes, hogy a panelházak épí- F tésének költsége még egyelőre meghaladja a téglákból épített házak költségeit. Ez a tény arra késztette a gottwaldovi Stavosvit n. v. építészeinek kollektíváját, hogy az új panelházak tervezésénél a gazdaságosság minél nagyobb fokára törekedjenek és minél jobban csök- . kentsék az építési Az u9y

nevez

e" gottwaldovi módszerrel épített panelhazak. költségeket. Zdenék Kula építész kollektívája új tervet dolgozott ki a penelházak építésére. Az eddigi tapasztalatokat felhasználva úgy tervezték a panelházak építését, hogy minél több mindössze másfél, legfeljebb két hónapra lesz szükség. Zdenék Kula építész kollektívája, a helybeli Stavoprojekt szakembereivel együtt már hat ilyen lakóház tervét készítette egyforma méretű előregyártott részt el. Az új 4—5 emeletes lakóházaklehessen felhasználni. Az eddigi mód- ban 12—48 lakás lesz. szertől eltérően a háztetőt is vasbetonlapokból készítik, s ebbe szigetelőanyagot építenek be. Az új terv szerin az alagsort is előregyártott falakból fogják építeni. A drága, falba szerelt csöves központi fűtés helyett a terv szerint egyszerű radiátoros központi fűtést fognak alkalmazni, amely jóval olcsóbb. A konyha, fürdőszoba vízvezetékeit és levezetőcsöveit összpontosítják és ezzel leegyszerűsítik a szerelési munkákat. Mindezeket az újításokat, melyekkel nagyban csökkentik az építkezés önköltségét, az építész-kollektíva szakemberei gondosan megbeszélték, és kidolgozták az új tervet. Az új típusú panellakóházak előnye abban lesz, hogy jobban ki lehet használni a lakóterületet, mert leegyszerűsítették a lépcsőházak és a folyosók elhelyezését is. Egy lépcsőházból több lakásba vezet majd a bejárat, míg eddig csak két lakásba vezetett. Minden lakás balkonos lesz, televíziós antennával, vezetékes rádióval és telefonnal. A tervezőkollektíva már az új autótulajdonosokra is számított és a földszinten garázsok építését is betervezte. Amíg eddig egy 4—5-emeletes panelház felépítése 3—4 hónapot vett igénybe, most egy 40 lakásos panelház felépítésére Gottwaldov Januštice kerületében már több panelból épített ház emelkedik a magasba. Szép parkok és zöld kertek veszik körül az új panelházakat, amelyekbe örömmel költöznek a boldog lakástulajdonosok a A panelház egyik lakásának vizvezetékelosztó központja. skatulya formájú Ideiglenes Baťa épí-i tette vékony falú házakból. Gottwaldov e városrészén 1960-ig újabb panel-lakástömbök épülnek, amelyekbe 1960-ig 1600 új lakó költözik. A panelházak önköltségének fokozatos csökkentésével elérik, hogy gyorsabban, olcsóbban és jobban fogják épí-i teni az annyira szükséges lakóháza-: kat. H. S, O

00000000000000000

0^^ OOCOOOOOOOOCOOOOOCCXXXXXXJOOOCXXXXXXXXX) Tudjuk, hogy a nagymegyeri járás a Csallóköz szívében fekszik. A járás mezőgazdasági jellegű. A nemzeti bizottságok legfőbb feladata volt tehát a mezőgazdasági termelés színvonalának állandó emelése. Ez volt az állam, de a járás lakásainak is az érdeke. Megválasztásuk után legfontosabb feladatukként — a falusi pártszervezet segítségére támaszkodva — a szövetkezeti mozgalom bővítését és a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdítását tűzték ki. Szavukat adták, választóikkal szoros együttműködésben mindent elkövetnek, hogy többet termeljen a föld, növekedjen a gazdasági állatok hasznossága, hogy többet adhassanak az államnak, s így közvetlenül vagy közvetve ők is többet kaphassanak. Talán azzal kezdhetnénk, hogy a nagymegyeri járásban a választások lefolyásakor már nem volt község, ahol szövetkezet ne lett volna. A hangsúly most már nem a szövetkezetek alakításán, hanem a meglevők megszilárdításán és gazdasági felemelkedésén .volt. Már most elöljáróban — mielőtt részletesebben beszélnénk a szövetkezet fejlődéséről — megállapíthatjuk, hogy nagy utat tettek meg ezen a téren. Elmondhatjuk, hogy a járás a beadási kötelezettség teljesítésében, sőt túlszárnyalásában országos méretben is közismertté vált. Évről évre több mezőgazdasági terméket adtak a közellátásnak. Most azonban az a kérdés, hogyan tudták ezt elérni. A válasz egyszerű: Növelték a hektárhozamokat. A választásoktól eltelt három év alatt a hektárhozamok a következőképp emelkedtek: ¥ UTÄ Majdnem három év telt el azóta, hogy hazánk dolgozói a szavazóurnákhoz járultak, hogy megválasszák a vezetőjüket a helyi, kerületi, járási nemzeti bizottságokba, képviselőket küldjenek a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a Nemzetgyűlésbe. Vessünk most egy pillantást arra, hogy a nagymegyeri járás nemzeti bizottságai a párt irányításával, a járás dolgozóinak aktív részvételével milyen eredményeket értek el, hogyan mozgósították a járás dolgozóit a pártunk által kitűzött nagy feladatok teljesítésére, hogyan emelkedett a jólét a járás községeiben. — — .-.^-I

RI

NNA

AR

U I

_» Búza rozs zab őszi repce rostlen 1954, q: 19 14 18 9 19 1956, q: 24 • 20 19 13 22 Láthatjuk, hogy a hektárhozamok lényegesen növekedtek. A titok nyitja abban rejlik, hogy a szövetkezeti tagok elsajátították a nagyüzemi gazdálkodás minden csínját-bínját. A helyi nemzeti bizottságok törődtek a szövetkezetesek szakmabeli fejlődésével. Betartották a haladó agrotechnika követelményeit, ami szintén nagyon fontos, évről évre nagyobb segítséget kaptak a traktorállomástól. Emelkedett a traktorosok szaktudása és az állam évről évre több gépet bocsátott rendelkezésükre. A kerekes traktorok száma 1953hoz viszonyítva 14-gyel emelkedett A lánctalpasoké pedig harminccal. 1953-ban még csak tíz gabonakombájn volt a traktorállomáson, 1956ban már 76 segítette a szövetkezeteket a termésbetakarításban. A répakombájnok száma az eltelt három év alatt 14-gyel gyarapodott. Míg 1953-ban nem is ismerték a burgonyabetakarító gépet, a múlt évben már tíz állt rendelkezésükre. Az elmúlt három év alatt óriási haladás észlelhető az állattenyésztés terén is. Növekedett az állatállomány, fokozódott a jószágok hasznossága. 1954-hez viszonyítva az állatok számbeli gyarapodása is jelentős volt: Pl: a sertések száma 8121-gyei, a birkáké 2476-tal emelkedett. • A számbeli növekedés azonban nem minden. A helyi nemzeti bizottság a párt irányvonalának megfelelően úgy irányította a szövetkezeti tagokat, hogy a legnagyobb hasznosság elérésére törekedjenek. A szövetkezetesek ezt a tanácsot megfogadták és a hasznosságot jelentős mértékben növelték. A hasznosság növekedése mindjárt az elválasztási átlagnál megmutatkozott. Alapul véve az 1954-es évet, a borjak elválasztási átlaga járási méretben 17-tel emelkedett, vagyis száz tehéntől a múlt évben már 17 borjúval neveltek fel többet, mint 1954-ben. A malacok elválasztási átlaga is növekedett. Járási méretben a múlt évben már minden egyes anyadisznótól nyolc malacot neveltek fel. Hangsúlyozom, hogy ez járási átlag, de vannak szövetkezetek, melyek ezt az átlagot már magasan túlszárnyalták. A miléniumi szövetkezet például átlag 14 malacot választott el anyasertésenként. Az okánikovóiak pedig 11 malacátlaggal dicsekedhetnek. A gondos takarmányozás mellett növekedik a súlygyarapodás, a gyapjúés a tejhozam is. Nagy jelentőségű dolog az is, hogy járási méretben az elhullási átlagot 2 százalékkal csökkenteni tudták. Ezzel szemben a napi súlygyarapodás egyes szövetkezetekben például a sertéseknél 80—90 dekát is elért. Szép emelkedés mutatkozik a gyapjútermelésben is. Míg 1954-ben egy birkáról átlag 3.5 kg gyapjút nyírtak, a múlt évben ez a szám 4.8 kg-ra emelkedett. Vannak azonban olyan juhászok is, — mint pl. László Ferenc és László János Lakszakállason —, akik átlag egy birkáról 6.5 kg gyapjút nyír tak. Lényeges javulás állt be a tejtermelésben is. Míg 1954-ben járási mé retben a fejőstehenek évi tejátlaga csak 1125 liter volt, ezzel szemben 1956 ban már az évi átlag 1720 literre emelkedett. Különösen jó eredményeket értek el ezen a téren a nyárasdi és a tanyi szövetkezetekben. E két szövetkezetben már túlhaladták a második ötéves terv végére tervezett fejési átlagot is. Nyárasdon a te-\ henek évi átlagos tejhozama a múlt évben 3411 liter volt. Tanyon pedig 2724 liter. Gyönyörű eredmények ezek. A szorgalom, a fáradozás legszebb babérjai. Tudni kell azonban még azt is, hogy a járás szövetkezetesei évről évre nagyobb gondot fordítanak a takarmánytermesztésre. Ezenfelül a beruházási költségek keretén belül egyre több modern istállót építenek. Három év alatt több mint 35 millió koronát fordítottak a mezőgazdasági épületek, illetve istállók építésére. Most már láthatjuk, hogy a járás szövetkezetei a vasnál is szilárdabb alapokon állnak. A szövetkezetesek választott szerveik irányításával a gazdálkodás minden szakaszán iparkodnak megvalósítani a párt célkitűzéseit. Már szóltam arról, hogy a nagymegyeri járás a beadási kötelezettség teljesítésében országos méretben is hírnévre tett szert. A nevezetes három év alatt is példásan teljesítette beadási kötelezettségét. A kötelező beadáson felül évről évre több terméket adnak állami felvásárlásra. Ez érthető is, mivel állandóan növekedik a terméshozam és az állatok hasznossága. A múlt évben gabonafélékből 18 933 mázsával adtak többet állami felvásárlásra, mint az előző évben. Ezenfelül még 1355 mázsa kukoricát, 4888 mázsa rostlent, 48 298 mázsa cukorrépát, 598 mázsa krumplit és 265 mázsa zöldséget termeltek terven felül. Az állattenyésztési termékek beadása terén is rendkívül szép eredmények mutatkoznak. Ezen a téren különösen a CSKP országos konferenciája után történt lényeges változás. A falusi pártszervezetek, a nép választott szervei legfontosabb célkitűzéseik közé sorolták az állattenyésztés hasznosságának növelését. Hogy milyen munkát végeztek ezen a téren? A jó munkának ékes bizonyítéka, hogy a múlt évben az állattenyésztési termékekből eredő bevételük 4 millió koronával volt több, irynt 1955-ben. Hogy világosabban lássuk ezt az óriási "emelkedést, szükséges megmondani, hogy tavaly már a kötelező beadásra is 1736 mázsa hússal és 200 ezer tojással adtak többet, mint az előző évben. A bevétel nagy része azonban az állami felvásárlásra adott termékekből ered. Ugyanis szólni kell még arról is, hogy a járás a múlt évben 48,5 vagon marhahúst, 93,5 vagon disznóhúst, 2173 009 liter tejet és 1133 000 tojást adott álla* mi felvásárlásra. Óriásiak ezek az eredmények. Szinto kápráztatók a számok és ezek mindOJ SZO 1957. március 21.