Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-21 / 80. szám, csütörtök

Romániában megválasztották a nagy nemzetgyűlés új elnökségét és a minisztertanácsot Ä Szovjetunió a népi demokratikus országokkal együtt mindent megtesz egy újabb háború elhárítására G. K. Zsukov marsall nemzetvédelmi miniszternek a pé dás katonák hadseregértekezletén mondott beszéde Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda és a katonai lapok március 20-áin közölték G. K. Zsukovnak, a Szovjetunió marsalljának, nemzetvé­delmi miniszternek a példás katonák március 16-i hadseregértekezletén el­mondott beszédét. Zsukov marsall beszédének beveze­tő részében megemlékezett a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak és a nemzetvédelmi ipar dolgozóinak azon érdemeiről, hogy a Szovjetunió fegyveres erői ma a legkorszerűbb fegyverekkel és elsőrangú technikával rendelkeznek. Kiemelte az ipar és a mezőgazda­ság sikereit is, amelyekkel a Szovjet­unió a Nagy Októberi Forradalom óta eltelt 40. évbe lép. „Országunk ma alkotó erőinek, nagyságának és dicsőségének virág­zásában él — mondotta. — Nemzet­közi tekintélye naoyra etnelkedett. Nem véletlen, hogy sok imperialista államférfi — bármiről legyen is Szó — beszédét a Szovjetunióval kezdi. A leggyakrabban rosszindulatú ko­holmányokkal állnak elő, azonban minket ez nem ijeszt meg. Helyes úton járunk, a lenini politikát való­sítjuk meg." Kairói tudósításunk G. K. Zsukov emlékeztetett a rer i akció azon kudarcot vallott kísérle­teire, hogy Magyarországon megdönt- ' se a népi demokratikus rendszert, -rámutatott az egyiptom elleni brit— francia—izraeli agresszióra és a Kö­zép-Kelet meghódítására irányuló új, Eisenhower-doktrina néven ismert imperialista tervre. „Bizonyosak le­hetünk afelől — mondotta G. K. Zsu­kov —, hogy a Közép-Kelet nemzetei maguk is rájönnek, mi e doktrína fő értelme, mert az egész világ tudja, hogy az Egyiptom elleni katonai ag­ressziót nem a Szovjetunió, hanem Nagy-Britannia, Franciaország és Iz­rael követte ei. Zsukov marsall hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a népi demokratikus országokkal és a hatalmas Kínával együttműködve, a békeszerető nem­zetek támogatásával mindent meg­tesz annak érdekében, hogy az em­beriség érdekében elhárítsa az új há­ború veszedelmét és enyhítse a nem­zetközi feszültséo. Ezt az egész vi­lág tudja. A szovjet kormány kül­politikájában azon törekvéséből indul ki, hogy minél több barátot szerez­zen. Az amerikai imperialisták, akik Eu­rópában és más világrészeken katonai támaszpontokat létesítenek, és egyes kapitalista országoknak atomfegyve­reket szállítanak, bizonyára arra szá­mítanak, hogy ha Európában vagy Ázsiában háború tör ki, nekik a ten­geren túl sikerül kivárni a háború végét, anélkül, hogy ki lennének té­ve pusztító és káros csapásainak. Ezek azonban együgyű remények. Nincs a világon olyan sarok, ahol az agresszor megbújhatna. A szovjet katonai légierők készek döntő csa­pást mérni minden ellenségre, bár­hová is rejtőzzön el. G. K. Zsukov kijelentette, legyenek bár egyes hadseregeknek nagy hatá­sú fegyvereik, az ellenség feletti győ­zelem elérésében a döntő szerep azok­nak jut, akik magas erkölcsi és harci erényekkel rendelkeznek, akik teljes mértékben fogják tudni felhasználni a fegyvereket és a technikát. A szov­jet hadseregben benne van a szovjet nép erkölcsi ereje, kifejlesztette és megsokszorozta mindazt, ami a leg­jobb és leghősiesebb volt az orosz hadseregben, ezért mindig kitűnt és kitűnik katonai erkölcsi szilárdságá­val, becsületességével és bátorságá­val. Zsukov marsall beszédének befejező részében foglalkozott még a szovjet fegyveres erők harci és politikai ki­képzésének kérdéseivel. Krisna Menőn Nasszer elnöknek átadta D. Nehru személyes üzenetét Kairó (ČTK) Krisna Menőn indiai államminiszter március 19-én repülő­gépen Kairóba érkezett. Megérkezése után közölte az újságírókkal, hogy elhozta Dzsavaharlal Nehru miniszter­elnök személyes üzenetét Nasszer egyiptomi elnöknek. Krisna Menőn még aznap találkozott Nasszer nőkkel. Krisna Menőn az újságírókkal foly­tatott beszélgetésében elítélte Izrael­nek az Akabai-öböl nemzetközivé té­telére irányuló törekvéseit és kijelen­tette, hogy ezek a törekvések „káro­sak a közép-keleti békére". Tiltakozások Londonban Speidel kinevezése ellen London (ČTK) — A volt katonák — békevédők mozgalmának kezdeménye­zésére március 18-án Londonban tilta­kozó népgyűlést rendeztek Hans Spei­del volt hitlerista tábornoknak, a NATO közép-európai fegyveres erői főparancsnokává való kinevezése ellen. A gyűlésen Gordon Schaffer, a bé­kevédők brit bizottságának elnöke és a londoni szövetkezeti központ politi­kai bizottságának tagja mondott be­szédet. Követelte, hogy a brit parla­ment képvise#5i Speidel tábornok kine­vezésének kérdésében interpellációt intézzenek a kormányhoz, és hogy ezt az ügyet a szakszervezeti és szövetke­zeti szervezetek is megtárgyalják. mány előnyben részesítette a nyugati hatalmak kezességét arra nézve, hogy Gazát „semlegesítik", akár az ENSZ kényszerigazgatásának formájában, akár másképp. Azonban az imperialista monopóliumok nem mutatnak érdek­lődést Gaza iránt. Őket csak a Szue­zi-csatorna és az Akabai-öböl vonzza. És így történt, hogy izraeli tiltakozás ellenére Gazába visszatérnek az arab közigazgatás megbízottai. Izraelnek az a követelése, hogy Gazát „nemzetközivé tegyék", minden törvényes alapot nélkülöz. Gaza statú­tumát izraeli beleegyezéssel az 1949. évi fegyverszüneti egyezmény alapján módosították és mindaddig érvényes, amíg nem kerül sor más megoldásra. Az ENSZ egységeinek parancsnoka e napokban adta át Gaza igazgatását az egyiptomi kormányzó kezébe. Leg­főbb ideje volt. Az ENSZ egységei az­által, hogy megkísérelték a hatalom gyakorlását az egész terület felett, jelentős mértékben túllépték hatáskö­rüket, mert az ENSZ közgyűlésének 1956. november 7-i határozata alap­ján ezen egységek egyedüli feladata volt, hogy biztosítsák az agresszorok visszavonulását Egyiptom területéről. Az egyiptomi közigazgatás vissza­térése Gazába, megoldja az agresszió következtében felmerült politikai problémák egyikét. Gaza kérdésében az egyiptomi álláspont arat győzelmet, amely követeli az agresszió előtti állapot helyreállítását. Azonban fenn­állnak még a legnehezebb problémák: a Szuezi-csatorna és az Akabai-öböl. Jaroslav Bouček. Bukarest (ČTK) — A nagy nemzet­gyűlés március 19-én délelőtt meg­választotta az elnökséget, megvitatta az alkotmánynak a minisztertanács összeállítására, a minisztériumok szá­mára és elnevezésére vonatkozó módo­sítását, jóváhagyta a minisztériumok számáról és elnevezéséről szóló tör­vényt, elfogadta a kormány lemondá­sát és megválasztotta az új miniszter­tar ícs elnökét és tagjait. Dr. P. Grozát, a nagy nemzetgyűlés elnökségének eddigi elnökét ismét egyhangúlag választották meg e tiszt­ségre. Helyettesévé egyhangúlag ismét M. Szadoveanut és második helyette­sévé A. Moisescut választották meg. Az elnökség titkárává A. Bunaciut vá­lasztották meg. A nagy nemzetgyűlés elnöke felol­vasta Chivu Stoicának, a miniszter­tanács elnökének levelét, amelyben közli, hogy a minisztertanács lemond mandátumáról, amelyet a nagy nem­zetgyűléstől kapott. Gheorghiu Dej elvtárs azt javasolta, hogy az új kormány élére ismét Chivu Stoicát válasszák meg. A titkos vá­lasztás során az összes szavazatokat e javaslatra adták le. A miniszterta­nács újonnan megválasztott elnöke ezután javasolta az új minisztertanács összeállítását, amelyet a plénum titkos Kairó (ČTK) — Az egyiptomi kor­mány március 19-én memorandumot adott át valamennyi kairói diplomáciai képviseletnek a Szuezi-csatorna kér­désében. A memorandum a többi kö­zött így hangzik: Az egyiptomi kormány a Szuezi­csatornán való hajózás felújítása al­kalmából kijelenti a következőket: 1. Egyiptom továbbra is elhatározta, hogy tiszteletben tartja az 1888. évi konstantinápolyi konvenciót. 2. A csatorna használatáért járó il'eték fizetésének módszere ugyan­olyan marad, mint amilyen volt az egyiptomi kormány és az államosított csatornatársaság közötti utolsó egyez­mény szerint. 3. Az államosításból eredő igények térítésének kérdését vagy közvetlen egyezménnyel, vagy arbitrázs útján oldják meg. 4. A csatornán való hajózás ille­tékét előre kell lefizetni a Szuezi­A murikások a világ minden tájáról üdvözlik a brit hajógyárak 200 000 sztrájkoló munkását akik döntő ütkö­zetet vívnak a brit munkásosztály életszínvonalának megtartásáért. A vi­lág dolgozói támogatásukról biztosít­ják a brit munkásokat. A sztrájk hivatalos célja a munka­bérek 10 százalékos emelésének kiví­vása. Ez azonban csak a kezdet. Mert a háttérben a kormány és munkaadók egyesült erői állanak, amelyek a brit nép életszínvonalát még alacsonyabbra akarják leszorítani. Ez a fő oka annak, miért akarnak bekapcsolódni a hajógyárak sztrájkjába a gépipari alkalmazottak is, — akiknek száma 2 500 000-re rúg — és miért fenyeget 370 000 vasúti alkalmazott sztrájkja is. A gépipari alkalmazottak már valószínűleg szombaton sztrájkba is lépnek. A brit hajógyárak munkásait felbá­torította a más államokból érkező munkásszolidaritás megnyilvánulása. A fémipari munkások nemzetközi szö­vetsége 7 750 00 tagjához felszólítást intézett, utasítsanak vissza minden olyan munkát, amelyet a brit hajógyá­rak részére rendeltek. A franciaországi Altalános Szakszervezeti Szövetség felszólította valamennyi hajógyári munkását, utasítson vissza bármilyen munkát Nagy-Britannia részére. Ha­sonlóképpen cselekedett a holland • és belga szakszervezet is. Nagy-Britanniában és Észak-Írország­ban a sztrájk teljes. A sztrájk jelentősége a munkásosztály szempontjából. Miért tartják ezt a sztrájkot és a gépipari alkalmazottak sztrájkját olyan fontosnak az egész munkásosztályra? Azért, mert csapást jelent a munka­adók és a kormány szövetségére, amelyet azzal a szándékkal kötöttek, hogy leszállítsák a munkásság élet­színvonalát. A munkaadók egy évvel ezelőtt kijelentették, nem hajlandók a munkabéreket emelni, tekintet nélkül arra, hogy a létfenntartáshoz szüksé­ges cikkek árai emelkedtek. A munkaadók ezt annak tudatában tették, hogy a kormány mögöttük áll. Valóban akadtak olyan miniszterek, akik kijelentették, hogy a munkabérek emelése nem jön tekintetbe. Amennyiben Nagy-Britannia tovább­ra is 1500 millió font sterlinget fog fordítani évente a fegyverkezésre, a szavazással egyöntetúleg jóváhagyott. A minisztertanács elnökének helyet­teseivé E. Bodnaras hadseregtáborno­kot, A. Moghioros, P. Borila, M. Con­stantinescu, S. Voitec és A. Biladeanu elvtársakat választották meg. A kormány nyilatkozata Chivu Stoica, » minisztertanács újonnan megválasztott elnöke a Ro­mán Népköztársaság nagy nemzetgyű­lésének március 19-i esti ülésén kor­mánynyilatkozatot tett, amely kifejezi a Román Munkáspártnak és a kor­mánynak a román nép életszínvonala további megszilárdítására és a nem­zetek közötti békés egymás mellett élésre irányuló törekvéseit. Chivu Stoica a többi között a Ro­mán Népköztársaságban megnyilvánult különböző nehézségekről beszélt. Rá­mutatott a túlzott centralizmus, a bürokratizmus és hasonló jelenségek formáira, amelyek kiküszöbölésére a párt és a kormány a demokratikus centralizmus kibővítésével törekszik. Ebben az ügyben már az intézkedések egész sorát foganatosították, s erre irányulnak a nagy nemzetgyűlés hatá­rozatai is. A minisztertanács elnöke részletesen beszélt a néptanácsokról és jogkörük kiterjesztéséről. csatorna egyiptomi igazgatóságának. 5. A Szuezi-csatorna igazgatósága külön alapot létesít a csatorna ki­építésének érdekében. 6. Az egyiptomi kormány további részletes nyilatkozatot ad ki a közölt elvekről. Szaúd-Arábia nem tűri szuverenitásának megsértését Kairó (ČTK) — Faiszal Emír, Szaúd­Arábia trónörököse, miniszterelnök és külügyminiszter Tuniszba vezető út­ján március 18-án Kairóba érkezett. A MEN hírügynökség közlése sze­rint Faiszal Emir a sajtó képviselői­nek kérdésére válaszolva kijelentette, hogy Szaúd-Arábia nem tűri szuve­rén jogainak megsértését az Akabai öbölben. munkások életszínvonalának tovább kell csökkennie. Ez teljesen világos mindenki előtt. Ezt a kormány is be­ismerte, és azért ellenszenves neki a munkabérek emelése. De sohasem volt és ma sincs meg az oka annak, miért kellene elvetni a munkabérek emelésére irányuló köve­telést. A gépipar sok millió font ster­linget keres évente. E nyereségek a második világháború befejezése óta szakadatlanul özönlöttek a gépipar pénztáraiba. A hajógyáraknak tavaly 20 millió font sterling nyereségük volt. Sohasem ment olyan jól a soruk, mint ma. 900 hajóra vannak megrendelé­seik a világ minden tájáról, ami ösz­szesen 6 és félmillió tonnát tesz ki. A megrendelések száma egy harmad­dal több, mint 1954-ben. A legnagyobb hajógyáraknak a megrendelések 1963­ig biztosították a munkát. A kisebb hajógyárak annyi megrendeléssel ren­delkeznek, hogy az 1960. éven túl is dolgozhatnak. A munkások rámutatnak arra, hogy a háború befejezése óta a termelé­kenység gyorsabban emelkedett, mint a munkabérek. Figyelmeztetik a munka­adókat és a kormányt, hogy egy fon­tért ma csak 75 százalékát vásárol­hatják annak, amit 1951-ben vehettek. Ezekkel a tényekkel mérhető a kor­mány azon törekvésének sikere, hogy leszállítsa az életszínvonalat. A kormány most megrettent a sztrájktól, amely hetekig tarthat és a brit iparnak jelentós kárt okozhat, ki­váltképp ha a gépipari munkások is be­szüntetik a munkát szombaton. A munkaügyi miniszter tárgyalásokat szervez a szakszervezeti vezetők és a munkaadók között. A munkaadók egyelőre makacsul visszautasítanak minden munkabér­emelési javaslatot, mint kiindulási alapot a tanácskozásokon. A munká­soknak azonban közös tartalékalap áll rendelkezésükre, amely 36 millió fontra rúg. Szilárdan elhatározták, hogy ki­tartanak követelésük mellett, mert tu­datában vannak annak, hogy vereségük a munkaadók általános támadását je­lentené az ipar minden ágazatában A munkaadók célja az. hogy a mun­kásokat térdre kényszerítsék, a mun­kások azonban elszántan harcolnak jogaikért. Philip Bolsover. OJ $?­' O 1957. március 21. ** Magyar kormányküldöttség érkezett Moszkvába Moszkva (ČTK) — A vnukovi repü­lőtérre a TU—104-es repülőgéppel március 20-án délelőtt Moszkvába ér­kezett a Magyar Népköztársaság kor­mányküldöttsége, amelyet Kádár Já­nos, a Magyar Népköztársaság forra­dalmi munkás-paraszt kormányának miniszterelnöke és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak elnöke vezet. A nyolctagú küldött­ség egyik tagja Dobi István, a Magyar Népköztársaság elnöki tanácsának el­nöke is. A magyar államférfiakat a vnukovi repülőtéren szívélyesen üdvözölték Bulganyin, Vorosilov, Mikojan, Malen­kov, Szuszlov, Hruscsov, és Zsukov elvtársak. Kádár János és a küldöttség többi tagja a díszszázad szemléje után a je­lenlevő szovjet államférfiakkal és a diplomáciai testület tagjaival üdvözöl­ték egymást. Ezután N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke lépett a mikrofonhoz. A szovjet kormány, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága és a szovjet nép ne­vében üdvözölte a magyar vendégeket és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a magyar küldöttség szovjetunióbeli látogatása és a szovjet-magyar tár­gyalások hozzájárulnak a két testvér­ország népei további közeledéséhez, valamint az egész szocialista tábor egységének további megszilárdításá­hoz. Kádár János, a magyar küldöttség vezetője köszönetet mondott a szívé­lyes fogadtatásért. Mindnyájunk előtt világos — mondotta —, hogy nincs oly erő, amely a szocialista országokat el tudná szakítani egymástól. A magyar küldöttség megvan győ­ződve arról, hogy e tárgyalások még szorosabban egybefűzik Magyarország és a Szovjetunió népeit az egyenjogú­ság lenini elvein folytatott együttmű­ködés alapján. A küldöttséget Moszkva népe szívé­lyesen üdvözölte. A magyar kormány­küldöttség a Szovjetunióban mintegy 10 napig fog tartózkodni. Nincs oly erő, amely az arab országokat letéríthetné útjukról Damaszkusz (ČTK) Az Al-Baas, az Arab Megújhodás Szocialista Pártjá­nak lapja Richardsnak, Eisenhower személyes megbízottjának középkeleti útjával kapcsolatban megjegyzi, Ri­chards tárgyalásainak az a célja, hogy hogy nyomást gyakoroljon e terület országaira, hogy fogadják el az Eisen­hower-doktrlnát. Az Al-Baas hozzáfűzi, hogy a fel­szabadult arab országok politikája az imperalisták fondorlatai ellenére nagy sikereket aratott. Kudarcot vallottak az imperialisták azon törekvései, hogy kibővítsék a Bagdadi Paktumot, fel­szabadult Jordánia, feltartóztatták az Egyiptom elleni agressziót. Az arab világ erői felébredtek. Az arab nemzet a szabadság útját választotta és ezen az úton halad tovább minden aka­dályon keresztül. Gaza ismét szabad Egy szőkehajú dán katona, akinek karján az ENSZ kék szalagja van, megnézi a tudósító okmányait és előnybe részesíti őt a visszatérő me­nekültek előtt, akiket tüzetesen át­vizsgál, nem rejtegetnek-e fegyvert. Még néhány lépés és Gaza övezetének területén vagyunk. Gaza Afrika és Ázsia határán, a Földközi-tenger délkeleti partján fek­szik. Stratégiai helyzete miatt az ős­régi időktől kezdve hadjáratok szín­helye volt. Erre haladtak át az egyip­tomi fáraók katonái, az asszír és ba­biloni lovasság, a perzsa harcosok, Nagy Sándor hadserege, a római lé­giók, a keresztesek, a török mamelu­kok és a brit gyalogosok. A legdrá­miabb bibliai történetek egyike amikor az erős Sámson ledöntötte a templom­falát. Gazában történj. Innen nem messze van az a hely, ahol hasonló for­rásból származó történet szerint Dávid és Góliát összecsapása ment végbe, amely amint ismeretes a közönség legnagyobb meglepetésére a hazai outsider k. o. győzelmével végződött már az első menetben. Gaza ma magán viseli Tajvan, Goa, Nyugat-Irián, Észak-Írország és más olyan hasonló országok valamennyi je­lét, amelyeknek sorsáról még nem döntöttek véglegesen. Gaza lakosságát a palesztinai arabok alkotják. 95 000 eredeti telepes és 222 000 az Izrael által megszállott területről menekült szorong egy 40 kilométer hosszú és 7 kilométer széles tengerparti övezetben. Gaza térsége nem képes ellátni lakos­ságát, amelynek legnagyobb része az ENSZ bizottságának napi élelmiszer­kiutalására szorul. Gaza a nemzetközi jog szempontjá­ból Palesztina, volt brit mandátum­terület utolsó maradványa. Az Izrael és arab országok között 1949. február­jában kötött fegyverszüneti egyez­mény Gazát egyiptomi közigazgatás alá rendelte. Egyiptom Izraeltől és Jordániától eltérőleg a rábízott terü­letet nem annektálta és Gazának meg­hagyta külön statútúmát a lakosság kívánságával egyezően, amely nem szűnt meg remélni, hogy Gaza egyszer majd Palesztinában az arab állam alapját fogja képezni, amint azt el­rendeli az ENSZ 1947. novemberi ha­tározata. Izrael és Gaza határain állandó feszültség uralkodott. Azok az arab menekültek, akik az izraeli hadsereg által megszállott területen voltak kénytelenek vagyonukat hagyni, titok­ban beköltöztek volt házaikba, belép­tek a partizánok csapataiba. Az izraeli haderők Gaza ellen úgynevezett vil­lámtámadásokat intéztek, amelyeknél gyakran nehéz fegyvereket is használ­tak. Izrael jobboldali pártjai követelték Gaza megszállását. Azok az intézkedé­sek, amelyeket az izraeli hatóságok foganatosítottak Gaza megszállásának idején, arról tanúskodnak, hogy az izraeli kormánynak szándékában volt Gaza megtartása. Azonban Gazának Izraelhez való csatolása azt eredmé­nyezte volna, hogy az országban nö­vekedett volna az arab lakosság szá­zalékszáma, és ezért az izraeli kor­A brit hajógyári munkások sztrájkja Egyiptom memoranduma a Szuezi­csatorna kérdésében

Next

/
Thumbnails
Contents