Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-03 / 62. szám, vasárnap

A jžorigiiii¥ ióváhagita ai 1957. évi ilžami költségvetési Javaslatot (Folvtatás az 1. oldalról) A lakosság által fizetett szolgálatok 9.5 százalékkal fokozódnak, leggyor­sabban, éspedig 29,5 százalékkal, * fo­kozódnak a személyi szolgálatok. To­vábbi fejlődést érnek el a kulturális és közművelődési intézmények. Tovább fog növekedni az állandó színjátszó együttesek száma és meghaladja a 105-öt. A filmgyártás terén növekszik az egész estét betöltő játékfilmek gyártása és évente eléri a 25 filmet. A mozikban bemutatott premier-filmek száma az 1956. évi 132-ről 150-re növekszik. A lakosság által nem fizetett szol­gálatok is előreláthatóan bővülnek 1957-ben. Az egészségügy terén nö­vekszik a kórházi fekvőhelyek száma. A tízezer lakosra eső orvosi helyek száma az 1956. évi 13.5-ről 14-re nö­vekszik. A bölcsődék férőhelyei 5.2 százalékkal, a szociális intézmények férőhelyei pedig 11.7 százalékkal nö­vekszenek. Az iskolaügy terén az általános művejtséget nyújtó iskolák építkezés alatt levő épületeinek befejezésére összpontosítjuk az anyagi eszközöket. A mindenfajta iskolákba felvett tanu­lók és hallgatók száma tovább növek­szik. A tizenegyéves középiskolák ki­lencedik évfolyamaiba több mint ná­romezer új tanulót, a szakiskolákba rendo.? tanulónak 43 ezer tanulót, ren­des főiskolai tanulmányok végzésére pedig 13 ezer hallgatót vesznek fel, A n^nszdaság dolgozóinak száma 2,6-dai növekszik. Sz!oyákfa fe'lődése Szlovákia ipari termelése 9 száza­lékkal növekszik és ez a növekedés sokkal gyorsabb lesz, mint a cseh kerületeké. A fejlődés gyors ütemében döntó részük van a nehézipar ágaza­tainak. A mezőqazdasági termelésben to­vább növekizenek a hektárhozamok, íokozídik a gazdasági állatok hasz­nossága és a mezőgazdasági munkák gépesítése, Az 1957-re tervezett hek­tárhozf.mok teljesítésével elérik az egész második ötéves terv idejére ter­vezett hozamtöbbletnek csaknem felét. A foglalkoztatottság Szlovákiában 1957-ben az átlagos évi állapothoz viszonyítva fokozódik: 24 000-rel több személy kapcsolódik be a munkába. Az 1957. évi terv kilátásba helyezi a lakosság anyagi és kulturális szín­vonalának további emelkedését. A kis­kereskedelmi forgalom 5,3 százalékkal fokozódik. A megelőző és gyógykezel­tetést nyújtó intézmények férőhelyei­nek száma 4,7 százalékkal, a szociális gondoskodás intézményeinek férőhe­lyei 28,7 százalékkal, az egészségügyi intézmények orvosi helyeinek száma pedig 10,7 százalékkal növekszik. A ki­lencedik évfolyamba felvett űj diákok száma 6,5 százalékkal, a szakiskolák tanulóinak száma 1,6 százalékkal, a főiskolai hallgatók száma pedig 10,6 százalékkal lesz nagyobb. • * • A népgazdaság 1957. évi terve­zett fejlesztésének biztosítása érde­kében a következő fő feladatokra kell irányulnia minden igyekeze­tünknek : Elsősorban feltétlenül biztosítanunk kell a tervezett és tervenfelüli szén­fejtést a legszigorúbb gazdaságosság betartásával a szénfogyasztásban, és biztosítanunk keU a szénipari építke­zés további gyors fejlesztését. A többi alapvető nyersanyag és anyag terme­lésében is hasonlóképpen törekednünk kell a feladatok fokozott teljesítésére. A külkereskedelem továbbra is ki­veszi részét a népgazdaság szükség­leteinek biztosításából. Ezért a kivi­telre tervezett szállításoknak, főleg a qépipari gyártmányok szállításainak ide­jében való teljesítésével és kiváló mi­nőségű termékek szállításával kell biz­tositanunk feladatait. Fokozott figyelmet kell szentelnünk a terv minőségi feladatai teljesítésé­nek. Biztosítanunk kell különösen a munkatermelékenység tervezett növe­kedését a bérfegyelem megtartásával s egyszersmind anyagköltség-megta­karítással. Ezekre nagy súlyt kell fektetni, mert tőlük függ a tervfel­adatok anyagi biztosítása, az önköltség­csökkentés feltételeinek megteremté­se. A termelési feladatokat nemcsak egész terjedelmükben, hanem a ter­melés egyenletességének biztosítása mellett a megfelelő választékban és minőségben is biztosítani kell. A mezőgazdaságban a hektárhoza­mok és .a gazdasági állatok hasznos­sága fokozásának biztosításán kívül ki kell használnunk minden lehetőséget a szántóterület kiterjesztésére és gon­2 o j szo 1957- március 3. doskodnunk kell arról, hogy minden kerületben teljesítsék a szántóföldek területét illetően kiszabott feladato­kat. A népgazdaság további fejlődé­sének biztosítása megköveteli, hogy a beruházási építkezésijén, főként a dön­tő fontosságú építkezéseken pontosan teljesítsük a feladatokat, Fokozott fi­gyelmet kell szentelnünk a lakásépítés biztosításának is. A népgazdaság fejlesztése 1957. évi tervfeladatainak teljesítésében döntő fontossággal bír a népgazdaság összes rejtett erőforrásainak és tartalékainak feltárása és kihasználása, főként az anyagköltségek csökkentésében, a nyersanyagok és anyagok legcélsze­rűbb felhasználásában, a rendelkezésre álló termelőkapacitások és technika kihasználásában, a termelés irányítá­sában és szervezésében, a munkater­melékenység növelésében és az anyagi eszközök leggazdaságosabb kihasz­nálásában. Ez a legbiztosabb út a la­kosság életszínvonala további emelé­sének biztosítására. E szempontból kell hozzáfognunk a vállalati tervek kidolgozásához. Összeállításuk a dol­gozók széleskörű részvételével járul­jon hozzá a tartalékok feltárásához és fe'haszná'ásuk 1 feltételeinek meg­teremtéséhez, ezzel az állami terv 1957. évi feladatai teljesítésének biz­tosításához. * * * Az idei állami költségvetés alapvető mutatószámaiban már érezteti hatá­sát a CSKP országos konferenciája által foganatosított fontos intézkedé­sek egész sora, főként a szociális gazdasági jellegű intézkedések, mint amilyen a beteg- és szociális biztosí­tás módosítása, a lakosság életszínvo­nalának további, emelésére irányuló intézkedések, főként a lakosság egyes csoportjai bérének és fizetésének ren­dezése, az állami kiskereskedelmi árak hatodszori leszállítása stb. Az állami költségvetés bevételeinek és kiadásai­nak felépítésében jelentősen megnyil­vánulnak a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik jogkörének és fe­lelősségének bővítésére tett intézke­dések is. Az 1957. évi állami költségvetés egész terjedelme 1956-hoz viszonyítva a bevételekben 8,8 százalékkal, a ki­adásokban pedig 8,9 százalékkal na­gyobb. A nemzeti bizottságok költség­vetései a tavalyihoz viszonyítva 56,7 százalékkal nagyobbak. Szlovákia költ­ségvetése 29,7 százalékkal nagyobb. Az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak összetétele teljes mér­tékben visszatükrözi az 1957. évi terv feladatait, melyek az ország gazdasági erejének további fejlesztésén és a nép életszínvonalának emelésén alapulnak. Ezért a kiadási tételek kö­zött elsősorban a gazdasági, kultu­rális és szociális intézkedésekre irá­nyuló költségvetési kiadások növek­szenek, az államigazgatási és honvé­delmi kiadások pedig csökkennek. BEVÉTELEK SZÁZALÉKBAN 1957 1956 A szocialista szektorból 86,6 85,3 A lakosságtól 10,9 12,2 Egyebekből 2,5 2,5 KIADÁSOK SZÁZALÉKBAN 1957 1956 a gazdaságra 54,3 53,5 kulturális és szocfális intézkedésekre 32,6 32,4 honvédelemre és bizton­ságra 9,5 10,3 államigazgatásra 3,6 3,8 Az 1957. évi állami költségvetés ter­vezete 322 millió korona felesleggel zárul. A bevételek és kiadások ki­egyensúlyozottságának biztosítása az idén az elmúlt évekhez viszonyítva sokkal inkább függ a pénzügyi és költségvetési fegyelem szigorú betar­tásától, a gazdaságosság elvének kö­vetkezetes érvényesítésétől, a terme­lési tartalékok feltárásától, a költség­vetés anyagi eszközeinek takarékos felhasználásától gazdasági és közéle­tünk valamennyi szakaszán. A kormány ezért olyan intézkedése­ket hozott, amelyek az erőforrások fokozott mozgósítására és az anyagi eszközök célszerű felhasználásának biztosítására irányulnak. Az állami költségvetés és a költség­vetési törvény tervezetét a nemzet­gyűlés elé terjesztik. • * • A kormány továbbá megtárgyalta a jogkör és felelősség decentralizálásá­ról, a tervezés, az anyagi-műszaki ellátás, pénzellátás és nyilvántartás módszerének és megszervezésének egyszerűsítéséről szóló 1956. július 24-i határozatának teljesítését. A határozatból egyrészt rövid lejá­ratú feladatok, másrészt hosszú időre szóló feladatok származtak, amelyek­nek lényegét a népgazdaság irányítá­sára, a gazdasági apparátus és az ál­lami igazgatás alacsonyabb szervei jogköre és felelőssége fokozására irá­nyuló behatóbb és alapvető intézke­dések egész sorának előkészítése ké­pezi. Mindeddig rövid lejáratú felada­tokra összpontosították elsősorban a munkát s ezeket a feladatokat lénye­oükben teljesítették. E feladatok teljesítésével párhuza­mosan egyelőre csökkent a miniszté­riumok és a vállalatokon felüli szervek dolgozóinak létszáma, ahol a nemzeti bizottságok új funkciói ellátásának biztosítására áthelyezett dolgozók le­számítása után a rendszeresített dol­gozók száma összesen 13 500 és az igazgatási költségek kb. 150 millió koronát tesznek ki. Az intézkedések megvalósítása és az eddigi eredmények azonban azt mu­tatják, hogy tovább kell növelni az alacsonyabb szervek jogkörét és fe­leiősségét, s tovább kell folytatni az adminisztráció egyszerűsítését. A nem­zeti bizottságok vonalán megvalósított decentralizációs intézkedések eddig elsősorban a kerületi nemzeti bizott­ságok jogkörének fokozására irányul­nak, amelyeknek a kerületek valóban irányító szerveivé kell válníok. E szer­vek teljesen felelősek körzetük gaz­daságáért és kultúrájáért. A jogkör és a felelősség decentralizációjában azonban arról van szó, hogy ezzel egy­idejűleg növekedjék a nemzeti bizott­ságok valamennyi fokán az intéző szervek jogköre és felelőssége, még pedig nemcsak a fölérendelt szervek, a kormány és minisztériumok iránti felelősségek, hanem főleg a nemzeti bizottságok és választók iránti felelős­ségek. Ezért továbbra is a joghatalmat és a felelősséget maximális mértékben a helyi és a járási nemzeti bizottságok szerveire kell átvinni és ezen á módon kell elérni azt, hogy az aktíva széle­sebbkörű felhasználásával egyre job­ban érvényesüljön a lakosok részvé­tele az irányításban és igazgatásban. Ami a gazdaság szervezesét és Irá­nyítását illeti, megmutatkozik, hogy az adminisztrációs apparátus rugalmassá­gának lényeges növelése, az admi­nisztráció egyszerűsítése és gazdasá­gosabbá tétele, a valamennyi fokozatú irányító szervek bürokratikus munka­formáinak és módszereinek kiküszöbö­lése a szervezésben, tervezésben, a pénzellátásban, nyilvántartásban stb. fokozatosan megvalósított .elvi intéz­kedésekkel érhető el. Ennek ellenére azonban késedelem nélkül számos olyan egyszerűsítést lehet megvalósítani, — famint erről a gazdasági és költségveté­si szervezetek adminisztrációs munká­jának felülvizsgálása tanúskodik —, amelyek további megtakarításokat jelentenek az adminisztrációban és lehetővé teszik a vállalatok felettes szerveinek és a vállalatok gazdasági­igazgatási aparátusának megfelelő módon való csökkentését is. A kormány megtette azon feladatok biztosításához szükséges intézkedése­ket, amely feladatok a decentralizáció megvalósítása folyamán eddig szerzett tapasztalatokból származnak. * * • A kormány megtárgyalta egyes gazdasági és költségvetési szervezetek adminisztrációja felülvizsgálásának erdeményeit, amely felülvizsgálást külön bizottságok végeztek. A felül­vizsgálat számos súlyos és kisebb, hi­bát állapított meg az adminisztráció valamennyi szervezési fokozatában. Az egyes részleg-felülvizsgálatok al­kalmával nyert tapasztalatok azt mu­tatják, hogy számos lehetőség nyílik az adminisztráció egyszerűsítésére, gazdaságossá tételére és az admi­nisztratív feladatok munkaigényessé­gének csökkentésére. A fogyatékossá­gok egész sorát azonnal kiküszöböl­hetjük helyes szervezéssel, a techni­káról való gondoskodással a gépesített adminisztratív munkák alkalmazásával, valamint a munkamódszerek tökéle­tesítésével. A kormány ezért az összes minisztereknek, a központi hivatalok vezetőinek és a kerületi nemzeti bi­zottságok tanácsainak feladatává tet­te, hogy a felülvizsgálatok alkalmával nyert anyag alapján megfelelő Intéz­kedéseket tegyenek az adminisztráció minőségének megjavítására. A kormány megtárgyalta az Állami Építészeti Bizottságnak a tervezési szervezetek munkájáról szóló beszá­molóját és jóváhagyta az e szerveze­tek tevékenységének megjavítására irányuló elveket. A tervezés alapvető feladata, hogy a terveket gazdaságos és hatékony beruházási építkezéssel biztosítsák a korszerű technika legna­gyobb fokú alkalmazásával. A kormány meghatározta a tervező intézetek szervezési fejlődésének alap­vető irányelveit, amelyek ezen intéze­tek fokozott szakosítására és kölcsönös együttműködésük megjavítására irá­nyulnak, Célszerű lesz az ipari felépítés szakaszán felhasználni a kerületi ter­vezési intézetekkel való együttműkö­dést, az ipari üzemek mellékobjektumai rószterveinek kidolgozásában. A tervező intézetek további fejlesz­tése céljából a kormány megállapítot­ta, hogy az országos szakosított inté­zetek fiókjainak létesítéséhez az ille­tékes kerületi nemzeti bizottság tanácsának beleegyezése szükséges. A kormány az Állami Építészeti Bizottság elnökének többek kö­zött feladatává tette, hogy a pénz­ügyminiszterrel együtt készítse elő a tervezőintézetek oénzügvi rend­szere megváltoztatásának javaslatát oly módon, hogv a tervezőintézetek és dolgozóik nagyobb mértékben ér­dekelve legyenek a beruházások gaz­daságosságának és gazdasági haté­konyságának növelésében. * * * A szocialista tulajdon szétlopko­dásának és megkárosításának fegyel­mi büntetéséről szóló törvény, amely­nek javaslatát a kormány jóváhagy­Minden kedden és pénteken este fél hatkor kezdi munkáját a bratislavai Kábelgyárban az újonnan létesített agi­tációs központ. Ferdinand Tibenský, a központ vezetője és munkatársai arra törekszenek, hogy kellemes környeze­tet teremtsenek a látogatók részére, hogy tartalmas, tanulságos és meggyő­ző szóval nyerjék meg a jelenlevőket. A barátságos környezet értékes műsort követel. — A választók a központban segítséget, tanácsot és szórakozást is találnak — mondják a műsor rende­zői. E héten és a jövő héten a nemzeti bizottságokról, a rákos megbetegedé­sekről, a nemzetközi nőnap jelentősé­géről tartanak előadásokat. Az iskolák kultúrcsoportjainak és a Kábelgyár ta, további lépést jelent a kisebb ki­hágásokat elkövető egyénekkel szem­ben alkalmazott nevelési intézkedé­sek fejlesztésében. ?z a törvény be­tetőzi a büntetőjogunkban eszközölt módosításokat, amelyeket a CSKP országos konferenciájának irányelvei alaoján valósítottunk meg. A kormány törvényjavaslata alap­ján feovclmi úton közvetlenül az üzemekben és más nag /obb szerve­zetekben elintézhetik az apróbb lo­pósokat és károkat, amennyiben eze­ket az üzem vagyonában az üzem alkalmazottai követték el. A szö­vetkezeti szervek is elintézhetik ezeket az ügyeket fegyelmi úton, ha így határoz a taggyűlés. A megrovó intézkedések megintés­ből, nyilvános megintéséből vagv bír­sággal egybekapcsolt nyilvános meg­intésböl állanak. Megrovó intézkedéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha az ilyen intéz­kedés elegendő a tettes nevelésére, másként a lopás vagy kártevés ügyei­ben a nemzeti bizottság büntetőbi­zottsága vagy bíróság dönt. Ezeknek az ügyeknek közvetlenül az üzemekben való megtárgyalása hozzájárul ahhoz, hogy t okat a hi­bás cselekedeteket, amelyeket egyes alkalmazottak követnek el, mielőbb kiküszöböljük életünkből. * * * A kormány a nemzetgyűlés elé terjeszti a közjegyzői illetékekről szóló törvényjavaslatot. Ez a törvény egyszerűsíti az eddig nagyon átte­kinthetetlen ec bonyolult előírásokat, amelyek megszabják az illetékeket, egyszerűsíti az adminisztratív irányí­tást és megteremti az illetékek, fő­leg az örökségi Illetékek kivetésével kapcsolatos nrinkák gazdaságossá té­telének és meggyorsításának előfel­tételeit. A törvény lehetővé teszi, hogy olyan örökségi, ajándékozási és in­gatlanátírási illetékeket szabjanak meg, amelyek előnyösek a közeli ro­konok közötti tulajdonátírásokra és a személyes tulajdon átírására. Je­lentékeny könnyítést jele.it az ille­tékek terén olyan mezőgazdasági tulajdon örököseinek, amely az egysé­ges földművesszövetkezet közös gaz­dplkodásába tartozik vagy az. örök­ség érvénybelépése után egy éyeh belül oda fog tartozni. üzemi zenekarának hozzájárulásával esztrádműsorokkal, filmek vetítésével tarkítják az est műsorát. Azon gondolkodunk, hogy egy belső ügyvédi tanácsadót létesítünk, lehetsé­ges, hogy sikerül majd orvosi tanács­adót is szerveznünk — mondja Tiben­ský elvtárs. Gazdag könyvtár áll ren­delkezésünkre és televizort is veszünk. Szerdán és szombaton várjuk a televí­ziós műsor nézőit. Az anyaüzem és a környékbeli há­rom üzem agitátorai biztosítják, hogy a választók idejében tudomást szerez­zenek arról, milyen értékes műsort készítenek elő az agitációs központban és hogy a választások előtti időszakban minél többen vegyenek részt a központ előadásain. 1957. április 26­Szlovákia Kommunista (Folytatás az 1. oldalról.) ket fel kell használnunk népgazdaságunk haté­konyságának növeléséhez a CSKP KB februári ülésének határozata értelmében. Az SZLKP KB megtesz mindent, hogy a dolgozó tömegek aktív részvétele segítségével következetesen teljesít­sük a CSKP KB határozatait népgazdaságunk hatékonyságának növelésével kapcsolatban. Az SZLKP Központi Bizottsága a kővetkező határozatot fogadta el Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának egybehívásáról: I. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az alapszabályzat VI. fejezetének 43. pontja értelmében, megegyezve a CSKP Köz­ponti Bizottságával, 1957. április 26—28-ra egy­behívja Szlovákia Kommunista Pártjának kong­resszusát a következő tárgysorozattal: 1. Beszámoló az SZLKP Központi Bizottsá­gának tevékenységéről és a további fel­adatok. 2. Beszámoló az SZLKP Központi Revíziós Bizottságának munkájáról. 28 -ára egybehívtak Pártjának kongresszusát 3. Vita. 4. Az SZLKP Központi Bizottságának és a Központi Revíziós Bizottságának megvá­lasztása. I .. II. Az SZLKP Központi Bizottságának irányelvei a kongresszus küldötteinek megválasztásáról: 1. A tagok és tagjelöltek 1956. ^ecember 31-1 számát kell alapul venni. 2. A kongresszus küldötteit a párt alapsza­bályzatának VII. fejezete 51 d) pontja ér­telmében a párt kerületi konferenciáin vá­lasztják meg. 3. Minden 400 párttagra egy szavazati joggal rendelkező küldöttet választanak. 4. Minden 400 tagjelöltre egy tanácsadói jog­gal rendelkező küldöttet választanak. 5 \ hadsereg, a biztonsági és más fegyveres alakulatok pártszervezeteinek küldötteit közösen választják meg a többi küldöttel az SZLKP kerületi konferenciáin. lUUIi:illl<lllltlllllllllll!l!ll!»IKI|IHUi«liVit' 1 1 ' 'l<IUIIItll>l!l!ll!lll>llIIHIMIIII!lllllllll!lllll!lllt>!llllllllll>ll!liniltllllllllll Agitációs központ a Kábelgyárban /

Next

/
Thumbnails
Contents